Magyar Tudományosság Külföldön

Üdvözöljük az MTA Magyar Tudományosság Külföldön programjának honlapján

A magyarországi rendszerváltás nemcsak politikai-gazdasági-társadalmi átalakulásokhoz vezetett, hanem immár a nyilvánosságban megfogalmazódott az az alapvető gondolat is, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe a magyar államhatárokkal, s a Magyarország határain kívüli élő magyarok is a magyar nemzet részei. Ebből a folyamatból kivette részét a Magyar Tudományos Akadémia is, mikor 1996-ban létrehozta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, 1999-ben pedig hozzárendelte az adminisztratív hátteret biztosító Határon Túli Magyarok Titkárságát.


Jelenleg futó pályázataink

A Délvidékért Kiss Alapítvány pályázati felhívása
Megpályázható: 2019. október 31. 12 óra

Domus nemzetközi konferencia-részvétel pályázat
Megpályázható: 2019. október 31., 14 óráig


Sajtószemle

Az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága heti két alkalommal sajtószemlét állít össze.

Közreadja a határon túli magyar közösségek legfontosabb közéleti, kulturális és tudományos híreit.

Ha szeretné, hogy a sajtószemle Önhöz is eljusson, kérem, írjon a htmt@titkarsag.mta.hu címre.


Híreink

2019. október 28.

Az örök építkező - Tóth Károly (19592016) emlékkonferencia

A Fórum Kisebbségkutató Intézet, az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága és a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete konferenciát rendez Tóth Károly, a szlovákiai magyar tudományosság és közélet jeles alakja emlékére.

Helyszín: Domus ’Collegium Hungaricum’, 1114 Budapest, Abonyi utca 10.

Időpont: 2019. október 28. (hétfő)

A konferencia programja

13.00: Megnyitó

13.15 – 13.35: Molnár Imre: Tóth Károllyal a rendszerváltás felé vezető úton...

13.35 – 13.55: Filep Tamás Gusztáv: Autonómiakísértet. Tanulmányai az ef-Lapokban és a Magyar kultúra és tudomány Csehszlovákiában című, 1988-as konferencia

13.55 – 14.15: Öllös László: Szervezet kell a szabadsághoz! Tóth Károly és az újjászerveződés

14.15 – 14.30: Észrevételek

Kávészünet

14.30 – 14.50: Bárdi Nándor: Pulzáltatás: a kutatás, mint társadalomszervezés

14.50 – 15.10: Simon Attila: „Az­zal kell fog­lal­koz­nunk, amit más nem végez el” A Fórum Intézet helye a szlovákiai magyar tudományosságban

15.10 – 15.30: Észrevételek

15.30: Kerekasztal beszélgetés - Moderátor: Simon Attila

Beszélgető partnerek: Egyed Albert, Liszka József, Tarnóczy Mariann, Törzsök Erika, Végh László

17.00: Fogadás

A Domus Café következő rendezvénye

2019. október 11.

Ismét Doctorandus-este a Domus Café keretein belül!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk Budapesten, a Domus Collegium Hungaricum épületében soron következő Doctorandus esténken. Az este első részében 18:00-tól Kosztur András tart előadást Ukrajna a választások után - kihívások és lehetőségek címmel, majd hagyományainkhoz híven kötetlen beszélgetéssel, társasjátékozással folytatjuk a programot.

Időpont: 2019. október 11., péntek, 18:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’
1146 Budapest, Abonyi utca 10.

2019. augusztus 28.

AMAT utazási ösztöndíj az Amerikai Society for Neuroscience 2019 évi konferenciára!

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) (http://www.ahaa-amat.org/) pályázatot ír ki két tudományos utazási hozzájárulásra a 2019 évi Chicago-ban megrendezendő 49th Society for Neuroscience's Annual Meeting-re, azzal a feltétellel, hogy a díjazottak elfogadott előadást vagy poszter tartanak (http://sfn.19annualmeeting.com/). Az AMAT személyenként 1500 dollárral járul az utazási költségekhez. A pályázatban minden fiatal (35 évig) kutató a neurobiológiai tudományok minden ágazatából résztvehet, aki a Kárpát-Pannon medencében él és dolgozik. A pályázatra a következő anyagot kell benyújtani angol nyelven 2019 szeptember 8-ig:
• Rövid cím és max. 500 szavas absztrakt a tartandó előadásról.
• Rövid (max. 4 oldalas) életrajz (CV).
Mindezt a határidő előtt az AMAT keleti parti alelnökének Tigyi Gábor akadémikus prof. email címére kell beküldeni: gtigyi [at] uthsc [dot] edu

2019. augusztus 21.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Pozsonyban a nemzeti ünnep alkalmából

A szlovákiai magyar kulturális és közélet kiemelkedő személyiségei vettek át magas magyar állami kitüntetést augusztus 20., az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Magyarország pozsonyi nagykövetségén.

A Magyar Érdemrend Lovagkereszttel ismerték el Lanstyák István egyetemi oktató, nyelvész munkásságát. A méltatás szerint Lanstyák István a kétnyelvűségben élő szlovákiai magyarság nyelvhasználatának, a kétnyelvűség törvényszerűségeinek, következményeinek legavatottabb kutatója. „Iskolateremtő munkát végzett és végez; nemzetközi szintre emelte a szlovákiai szociolingvisztikai kutatásokat.” Lanstyák István a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet. 1989-től a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék oktatója. 1999-től a Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja. 2000-től tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének. 2016-tól vezeti a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretében működő Gramma Nyelvi Irodát


2019. július 25.

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság 2019. első félévi díjazottja

A 2019-es év elején a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) felhívást intézett az MTA romániai külső tagjaihoz, valamint külső köztestületi tagjaihoz közérthető tudományismertetés céljával. Hetente-kéthetente jelentetett meg a KAB honlapján rövid ismertető szövegeket, videóabsztraktokat, melyek a legújabb jelentős tudományos eredményeket ismertetik. A projekt célja a tudományos eredményeknek a minél szélesebb körben történő megismertetése. Ezen ismertetők szerzői közül 2019 első félévében Kristály Sándor matematikust díjazza a KAB.


2019. július 25.

Az internet tér-idejének meglepő törvényszerűségei

A BBTE Magyar Fizika Intézetének egy kutatócsoportja dr. Néda Zoltán professzor irányításával arra keresett választ, hogy az interneten közvetített adatcsomagok sebessége miként változik a feladó és címzett közötti távolság függvényében. A Nature lapcsaládbeli Scientific Reports hasábjain közölt tanulmány a kutatócsoport egy korábbi cikkére támaszkodik, melyben azt vizsgálták, hogy az utazási idő és az utazási távolság között milyen univerzális összefüggések fedezhetők fel ...

Tovább a Kolozsvári Akadémiai Bizottság honlapjára


2019. július 2.

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Adattárának új tagja dr. Mirnics Károly

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Adattárának új tagja az újvidéki születésű dr. Mirnics Károly, aki az amerikai egyesült államokbeli Munroe-Meyer Genetikai és Rehabilitációs Intézet (MMI) igazgatója, illetve a Nebraskai Egyetem professzora. Mirnics Károly 1986-ban szerzett orvosi diplomát az újvidéki Orvostudományi Karon, majd a budapesti Semmelweis Egyetemen PhD fokozatot szerzett, 1990-ben pedig a Pittsburghi Egyetemen folytatta karrierjét posztdoktori képzésen.


2019. június 28.

Ismét Kárpátaljára került a Lőrincz Csaba Díj

A Lőrincz Csaba Díjat a „Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány” alapította 2009-ben azzal a céllal, hogy tudósok, kutatók, szakértők, valamint írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza ... 2009 után – amikor Orosz Ildikó kapta az elismerést – idén ismét Kárpátaljára került a Lőrincz Csaba Díj, hiszen idén Csernicskó Istvánnak, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pannon Egyetem professzorának, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjének ítélte oda a kuratórium. A díj ünnepélyes átadására június 28-án került sor Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.


2019. június 19.

Interjú Lovász Lászlóval

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a múlt héten Kolozsváron részt vett az MTA területi bizottságainak ülésén. A Kolozsvári Televízió ez alkalommal készített vele interjút.


2019. június 18.

Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának közleménye az MTA elnökének látogatásáról

Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke kéri a felelősen gondolkodó sajtóorgánumokat, hogy ezt a találkozót ne használják fel hangulatkeltésre a román és magyar tudományosság között, sem más önző politikai célokra.


2019. június 15.

Területi bizottságok találkozója és KAB testületi ülés zajlott

Megtartották éves találkozójukat az MTA területi bizottságai Kolozsváron.

A Magyar Tudományos Akadémia nemcsak Budapesten, hanem öt magyarországi városban is működik, azaz területi bizottságai léteznek Szegeden, Pécsen, Veszprémben, Miskolcon és Debrecenben. Ezekhez csatlakozott Kolozsvár, amikor 2007-ben megalakult az első Magyarország határain kívül működő területi bizottság. A területi bizottságokhoz csatlakoztak később a szlovákiai, ukrajnai, szerbiai és nemrég az amerikai tudományos testületek.

A területi bizottságok évente közös tanácskozást tartanak, amelyen beszámolnak az előző év tevékenységéről, bemutatják a terveiket és megvitatják az aktuális kihívásokat. A tanácskozást rendre az egyes területi bizottságoknál tartják. Kolozsváron immár másodszor kerül sor ilyen találkozóra.

A jelenlegi alkalom különlegessége, hogy a találkozót összekötötték a KAB éves testületi ülésével, így a tanácskozás után a területi bizottságok képviselői részt vettek a KAB testületi ülésén is.


2019. június 11.

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács új tagja

Kiss László, szabadkai származású, aki Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatóprofesszor, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.


2019. június 10.

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács új elnökségi tagot köszönthet a soraiban, Pósa Mihály személyében

Dr. Pósa Mihály 1978. január 18-án született Szabadkán. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának Kémiai Intézetében végezte el, ahol 2008-ban szerzett Ph.D. fokozatot. 2018-tól az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának Gyógyszerészettudományi Tanszékének rendes egyetemi tanára (fizikai kémia és szerves kémia). Kutatási területe a micellák és vegyes micellák termodinamikája. Oktatóként 6 doktori értekezés (PhD-gyógyszerész) elkeszítése során volt témavezető. Eddigi munkássága 72 ISI-nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent cikk, 3 monográfia, 4 könyvfejezet, 1 egyetemi tankönyv (fizikai kémia), 2 egyetemi praktikum. Jelentősebb díjai: Dr. Zoran Đinđić-díj kiemelt fiatal kutató és tudós részére (2010), Arany János-díj Fiatal Kutatói Díj kategóriában (Magyar Tudományos Akadémia, 2011), Aranybagoly-díj (Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, 2017).


2019. május 27.

Búcsú Bognár András akadémikustól (1937-2019)

A nemrég elhunyt Bognár András földrajztudósra Kocsis Károly akadémikus Földrajztudományi Közleményekben megjelent, Bognár professzor 70. születésnapja alkalmából írt méltatásával emlékezünk.

Földrajzi Közlemények 2007/3. 218-219.

BOGNÁR ANDRÁS 70 éves
A határainkon túli magyar geográfia legismertebb képviselője, a mai horvát földrajzban (ottani szóhasználattal élve) valóságos „intézménynek" számító BOGNÁR ANDRÁS - az egyetlen horvátországi magyar akadémikus, az ottani magyar kisebbség meghatározó alakja - idén töltötte be 70. életévét. Ennek alkalmából az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, az ELTE Természetföldrajzi Tanszéke és az MTA X. (Földtudományi) Osztálya 2007. március 13-án ünnepi tudományos ülést szervezett, ahol BOGNÁR professzor földrajzos tisztelői, barátai fejezték ki jókívánságaikat és méltatták az ünnepelt eddigi életpályáját.
BOGNÁR ANDRÁS 1937. március 9-én született Szlavóniában, majd a második világháború forgatagában a baranyai Drávaszögbe vetette a sors, ahol általános iskolai tanulmányait végezte. Fél évszázada érettségizett a szlavóniai Pozsega gimnáziumában, majd a zágrábi egyetemi évek (1960-1964) következtek. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a későbbi híres geomorfológust nagyon erős szálak fűzik a társadalomtudományokhoz, különösen a társadalomföldrajzhoz. Ennek is köszönhetően utolsó két egyetemi évében a zágrábi Urbanisztikai Intézetben alkalmazták. Földrajz tanári diplomájával a drávaszögi Pélmonostor gimnáziumában tanított (1965-1968), de két és fél év után visszatért a Zágrábi Egyetemre. A családi neveltetésének, temperamentumának köszönhetően kezdettől fogva rendkívül erős, semmilyen körülmények között nem titkolt magyarságtudattal rendelkező fiatalembert már akkoriban foglalkoztatták a politikai földrajzi, geopolitikai kérdések, valamint a magyar államhatárok (és Erdély) problémái. Érdeklődésének köszönhetően 1968 és 1975 között az Egyetem Politikatudományi Karának tanársegédje volt. Földrajzi érdeklődésének súlypontja viszont egyre inkább a természetföldrajz, a geomorfológia felé tolódott el, melynek első látványos jele 1975-ben megvédett magiszteri (akkori magyarországi fogalmak szerint: egyetemi doktori) disszertációja volt a drávaszögi Báni-hegyről és a dél-baranyai löszfennsíkról. Még ebben az esztendőben a horvát földrajz egyik leghíresebb alakja, JOSIP ROGLIC akadémikus hívására átkerült az egyetem Természetföldrajzi Tanszékére, ahol megkezdődött napjainkig ívelő szakmai karrierje (1982-től docens, 1986-tól rendkívüli egyetemi tanár, 1992-től rendes egyetemi tanár).
ROGLIC professzor nyugdíjba vonulását követően 1979-ben átvette a geomorfológiai munkacsoport vezetését, valamint a geomorfológia tárgy oktatását és a horvát felszínalaktan mára egyetlen meghatározó alakjává vált. 1982-ben megvédte PhD-disszertációját (Baranya geomorfológiája) és elkezdte nagyszabású, államilag támogatott, máig tartó életművét, a „Horvátország felszínalaktani térképezése" című kutatási témáját. Ez a hajdani jugoszláv térségre is kiterjedő kartográfiai tevékenysége olyan elismertté vált, hogy a Jugoszláv Enciklopédiában (1990) Jugoszlávia geomorfológiai térképének megszerkesztése már egyedül az ő nevéhez kötődött. Szakmai fejlődésére, nemzetközi és anyaországi kapcsolatainak alakulására már egyetemista kora óta nagy hatást gyakorolt PÉCSI MÁRTON akadémikus és az általa vezetett MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Több mint másfélszáz tanulmányt eredményező kutatásai elsősorban a felszínalaktan (löszkutatás, lejtő- és szerkezetgeomorfológia, geomorfológiai térképezés és alkalmazott geomorfológia), illetve a geoökológia területén mélyültek el, de az 1991 utáni megváltozott politikai helyzetben gyakran szentelt időt „régi szerelmének" a politikai- és népességföldrajznak is.
Hazai és nemzetközi (el)ismertségének növekedésével párhuzamosan fokozódott szakmai szerepvállalása is: 1976-1978 között a Horvát Földrajzi Társaság titkára, 1989-1991 között elnökhelyettese, 1991-től a Nemzetközi Negyedkorkutató Szövetség (INQUA) Löszbizottságának, 1993-tól a Geomorfológusok Nemzetközi Szövetségének (IAG), 1995-től a Horvát Természettudományi Társaság, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Természetvédelmi Bizottságának tagja, a Horvát Geomorfológiai Társaság alapító elnöke. Az Egyetemen nem csupán a Természetföldrajzi Tanszék vezetését látta el, hanem időnként (1990-1992, 1999-2000) a földrajzi tanszékcsoportét (intézetét) is.
A szakmai kapcsolatok építése során kiemelt szerepet szánt a magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésének. Ennek máig ható látványos bizonyítéka a docensi kinevezése (1982) óta, horvát részről általa kétévente megszervezett horvát-magyar földrajzi kollokviumok sorozata, amely a Zágrábi Egyetem leghosszabb, ma is élő nemzetközi kapcsolata. A közös kutatásoknak, publikációknak, konferenciáknak, tanulmányutaknak köszönhetően anyaországi szakmai kapcsolatai, különösen a budapesti (MTA FKI, ELTE), pécsi és debreceni földrajzi műhelyekkel mélyültek el. „Magyarközi" kapcsolatépítése nem csupán a Dráván átívelve nyilvánult meg, hanem Horvátországon belül is, ahol a magyar kisebbség politikai és tudományos szervezeteinek is alapító tagjává vált (1993 - Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, 1995 - Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság). Kiemelkedő szakmai (és nemzeti) tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia 1998-ban ismerte el, mikor kültagjai közé választotta. A Magyar Földrajzi Társaság szakmai nagyrabecsülését a Teleki Sámuel Érem (Kis Évával, Lóczy Dénessel és Schweitzer Ferenccel közösen megosztott) odaítélésével fejezte ki 2006-ban.
A 70. életévét betöltött BOGNÁR ANDRÁS akadémikus (vagy ahogy barátai hívjuk: Bandi) ugyan nyugdíjba vonult, de felsőoktatási, kutatói és tudománypolitikai munkáját továbbra is töretlenül végzi mind a horvát, mind a magyar földrajztudomány gyarapítása, a két baráti nemzet kapcsolatainak még szorosabbá tétele érdekében.


2019 május 16.

Lokális, regionális és globális kihívások – konferenciafelhívás

A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete Lokális, regionális és globális kihívások címmel nemzetközi közgazdasági konferenciát szervez 2019. május 16-17-én Szabadkán a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatásával.
Várják azon oktatók, kutatók, PhD-hallgatók jelentkezését, akik 15 percben bemutatnák legfrissebb kutatási eredményeiket.
A részvételi szándékot 2019. április 30-ig lehet jelezni az info [at] vmdok [dot] org [dot] rs címen.


2019. május 7.

Néprajztudós, nyelvész, közgazdász és matematikus kapta az Arany János-díjakat illetve -érmet – Külső Tagok Fóruma 2019.

Az Akadémia 191. rendes közgyűlésének második napján került sor a Külső Tagok Fórumára. Hagyományosan a fórum keretében adja át Lovász László, az MTA elnöke és Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) elnöke az Arany János-díjakat és –érmet.
Az Arany János-díj és -érem 2019-es kitüntetettjeiről a Tudomány és magyarság 10. című kiadványban olvashatnakArany János életműdíjban részesült Pozsony Ferenc, kolozsvári néprajzkutató, akit ez alkalomból már a közgyűlés ünnepi ülésén is méltattak. Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal jutalmazták Barabási Albert-Lászlót és Csernicskó Istvánt. A 2019. évi Fiatal Kutatói Díjat Szász Levente közgazdász kapta. Az MTK EB az Arany János–érmet Soós Annának ítélte oda. A Fórum keretében elhangzottak a jelen lévő díjazottak előadásai. Pozsony Ferenc a székely kürtős kalácsról beszélt tudományos igénnyel. Csernicskó István, kárpátaljai nyelvész „Két példa – sok kérdés: kutatói etika és politikai meggyőződés a társadalomtudományokban” címmel, Szász Levente, kolozsvári közgazdász „Tudásmegosztás a multinacionális termelővállalatok belső és külső hálózatában: fejlődő országok lehetőségei” címmel tartott előadást.
Ezt követően az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága éves konferenciáján díjazott, Maliga Pál, agrárkutató prezentálta kutatásainak legfrissebb eredményeit.

A Külső Tagok Fórum jellege az idei alkalommal hangsúlyosabb szerepet kapott, az MTA külső tagjai és külső köztestületi tagjai körében végzett kérdőíves felmérés eredményéről az ülést levezető Vékás Lajos, az MTA alelnöke számolt be, melyet vita követett.

Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta ítél oda MTK EB, tagjainak illetve az Akadémia tagjainak javaslata alapján. A díjak odaítélésének kritériuma elsősorban a tudományos teljesítmény. Az érem elsősorban a magyar közösségért végzett munkát is honorálja.


2019. május 6.

Kiemelkedő tudományos tevékenységért járó díjakat adott át az MTA

Akadémiai Díjakat, a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a tavaly alapított QP Akadémiai Kiválósági Díjakat Lovász László, az MTA elnöke adta át hétfőn.

A Magyar Tudományos Akadémia Arany János-életműdíjat adományozott Pozsony Ferencnek, az MTA külső tagjának, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Néprajz és Antropológia Intézet egyetemi tanárának, a Kriza János Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnökének. A néprajzkutatás és folklorisztika terén kifejtett szerteágazó, úttörő és iskolateremtő munkássága néprajzkutatók egész nemzedékét indította útjára. Kiemelkedő tudományos tevékenysége mellett hangsúlyos a kisebbségi magyar közösség szolgálatában végzett tevékenysége, intézményszervező aktivitása is.

Péntek János, az MTA külső tagja, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára Akadémiai Díjban részesült a magyar történeti nyelvészet és dialektológia nélkülözhetetlen forrásának, a háromkötetes, szöveges idézetekkel és képekkel gazdagon illusztrált A moldvai magyar nyelv szótára című munkának a megalkotásában játszott jelentős szerepéért.

Ercsey-Ravasz Mária-Magdolna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Fizika Intézet Erdélyi Idegtudományi Intézetének kutatója az alkalmazott kutatásokban elért kiemelkedő sikereiért, az analóg számítógépek terén folytonos dinamikus rendszereken alapuló algoritmusok kidolgozásáért, valamint az agykutatásban az agy strukturális hálózatának tanulmányozásával és modellezésével elért különleges eredményeiért kapta meg a QP Akadémiai Kiválósági Díjat.


2019. április 26.

Elhunyt Bognár András geográfus, az MTA külső tagja
1937-2019

A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság értesítése szerint 2019. április 26-án, életének 83. évében elhunyt Bognár András geográfus, geomorfológus, geoökológus, az MTA külső tagja (X. Földtudományok Osztálya).


2019. április 24.

Göncz László: Emberek a Pannon végeken - Huszadik századi sorsok a magyar–szlovén határ mentén

Könyvbemutató a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban
Időpont: 2019. április 24. 17:00

A történészként és szépíróként is ismert szlovéniai magyar közéleti személyiség ezúttal a szociográfia műfajának sajátos változatával jelentkezik. A történeti kutatásban használatos mélyinterjúk segítségével feltárta, és írói eszközökkel megírta közel harminc, a szlovén–magyar határ két oldalán élő idős beszélgetőtársának életét. Ők a vidék társadalmának majd minden rétegét képviselik, néhányan pedig egészen különös utat jártak be. A közülük való író-történész által rögzített történetük a közép-európai sors alig ismert mélységeibe világít. Ilyenek például a Muravidék 1941. tavaszi visszacsatolásának a magyarok számára boldog és az 1945-ös megtorlás tragikus epizódjai.


2019. április 17.

Meghalt Hámos László

2019. április 17-én, New Yorkban elhunyt Hámos László, az amerikai magyarság egyik ismert személyisége, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) társalapítója és elnöke.
A 68 esztendős Hámos László - aki Párizsban született erdélyi és felvidéki magyar szülők gyermekeként - az Egyesült Államokban nőtt fel és a magyar diaszpóra egyik befolyásos vezetője volt. Kivált a magyarországi rendszerváltoztatás óta tevékenykedett aktívan a határokon kívül élő erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyarok jogainak védelme érdekében.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány megemlékezéseAz általa irányított HHRF - amely New York mellett Budapesten és Kolozsváron is irodát tart fenn - többször mozgósította a nyugati szervezeteket, támogatást gyűjtve a határon túli magyar civil szféra helyzetének javítására, az önfenntartás előmozdítására, a határon túli magyar oktatás és kultúra támogatására.
Munkáját számos alkalommal részesítették elismerésben: Márton Áron-emlékplakett (1988), a Külföldi Magyar Cserkészszövetség oklevele (1995), Kisebbségekért-díj (1996), Bocskai-díj (1999, Csíkszereda), a Magyar Köztársaság Középkeresztje (2001).
Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság 2011-ben Arany János-éremmel tüntette ki.


2019. április 17.

Beszámoló a 9. Szociológus Napokról

A BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, a Max Weber Szakkollégium, a KAB Szociológia és Demográfiai Szakbizottsága és a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) szervezésében 2019. április 15-17. között került sor a 9. Szociológus Napokra Kolozsváron. A rendezvény olyan tevékenységeket, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket foglalt magába, melyekkel formális egyetemi keretek között nem találkozhatunk. Az idei előadások az aktuális, közéleti kérdéseket egy nagyobb, az 1989. évi rendszerváltás óta eltelt, mintegy 30 éves perspektívába helyezve tárgyalják. A rendezvényen mintegy 24 előadó vett részt, közöttük olyan erdélyi és külföldi, főleg magyarországi szakemberek, akik a társadalomkutató szakma jeles képviselői. A Szociológus Napok célja továbbá a szociológiai nézőpont széleskörű megismertetése, illetve a szociológus szakma népszerűsítése …


2019. április 15.

Kezdődnek a Szociológus Napok Kolozsváron

Kilencedik alkalommal tartják meg Kolozsváron április 15-17. között Szociológus Napokat. Neves előadók tartanak ismét érdekes előadásokat. A Szociológus Napok a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Az esemény hivatalos oldalaIntézet és a Max Weber Szakkollégium háromnapos rendezvénye, amelyet a kar diákjai és oktatói szerveznek meg, idén a KAB Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben. A szervezők közlése szerint a rendezvény olyan előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket tartalmaz - erdélyi és külföldi, elismert szakemberek részvételével -, melyekkel formális egyetemi keretek között nem találkozhatunk.


2019. április 13.

Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2019

Szabadság és tudomány címmel tizedik alkalommal kerül megrendezésre 2019. április 13-án (szombaton) Szabadkán, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán a 10. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó. Főszervező: A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), Újvidék. Társszervezők: az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), Budapest, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (MTTK), Újvidéki Egyetem, Szabadka. A konferencia célja – a korábbi évekhez hasonlóan –, hogy elősegítse a magyar nyelvű tudományos gondolat és kommunikáció fejlődését Vajdaságban és hozzájáruljon a régión belüli és a régióközi tudományos együttműködés kiépítéséhez. A plenáris előadásokat követően a munka szekciókban (humán tudományok és művészetek, társadalomtudományok, természettudományok és műszaki tudományok) folytatódik, melyek során a vajdasági kutatók legújabb tudományos eredményeinek bemutatására kerül sor …


2019. április 12.

A Domus Café következő rendezvénye

Kovály Katalin előadása

Doctorandus Esték a Domus Café keretében
A kárpátaljai magyar szórvány helyzete egy 2018-ban végzett terepkutatás alapján

Időpont: 2019. április 12., péntek, 18:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’, 1146 Budapest, Abonyi utca 10.


2019. április 6.

Meghalt Csibi Vencel-József, az Akadémia külső tagja

Április 6-án, életének 74. évében elhunyt Csibi Vencel-József gépészmérnök, az MTA külső tagja. Oktatói és kutatói munkája mellett tagja volt több tudományos társaságnak, és tudományszervezői munkát is végzett: az EMT Gépészeti Szakosztályának elnöke, emellett a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnöki tisztét is betöltötte.


2019. április 4.

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága 4. konferenciája

A konferencia részletes programja elérhető ittAz Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága 2019. április 4. és 6. között tartja 4. konferenciáját Memphisben. Az eseményen a Magyar Tudományos Akadémiát Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, és Morvai Tünde osztályvezető, a Határon Túli Magyarok Titkársága vezetője képviseli.


2019. március 29.

A Domus Café sorozat következő rendezvénye

Temesvár kilencedik vasútvonala. A Temesvár–Varjas vasútvonal története
Dr. Jancsó Árpád (MTA külső köztestületi tag, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja, Temesvár) könyvbemutatóval egybekötött előadása

Időpont: 2019. március 29., péntek, 19:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’
1146 Budapest, Abonyi utca 10.


2019. március 18.

Elhunyt Egon Balas matematikus, az MTA külső tagja

Életének 96. évében elhunyt Egon Balas, az MTA külső tagja, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem alkalmazottmatematika- professzora. Munkássága alapvetően hozzájárult az operációkutatás formálásához. Eredményei részét képezik számos egyetem diszkrét optimalizálás témájú képzésének, algoritmusait implementálták a matematikai programozást támogató számítógépes szoftverekben. Eredményeinek elismeréseként 1995-ben Neumann János elméleti díjjal (John Von Neumann Theory Prize), 2001-ben pedig EURO Gold Medallal tüntették ki. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választotta.


2019. március 18.

Elhunyt Guzsvány Valéria

2019. március 18-án elhunyt Guzsvány Valéria, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnökségének tagja és az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára. Guzsvány Valéria mindössze 44 éves volt, de máris a Vajdaság területén oktató és kutató magyar közösség kiemelten sikeres képviselője, 65 BSc, 45 MSc és 5 PhD dolgozat mentora, 57 folyóiratcikk szerzője, 30 különböző folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, valamint 9 nemzetközi és 6 szerbiai kutatási projekt csapatának tagja. 2010-ben elnyerte az MTA Arany János Fiatal Kutatói díját.


2019. március 14.

Az Orosz Természettudományi Akadémia felvette külső rendes tagjai közé Kastori Rudolfot

Kastori Rudolf nyugalmazott egyetemi tanárt, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagját, az MTA külső tagját, a növényélettan, az agroökoszisztéma neves szakértőjét, külső rendes tagjai közé választotta az Orosz Természettudományi Akadémia. Az ezt igazoló oklevelet Belgrádban, a Városháza dísztermében, ünnepélyes keretek között adták át a professzornak.


2019. március 13.

József Attila-díjat kapott Bence Lajos

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője kiemelkedő irodalmi munkásságáért József Attila-díjat adott át Bence Lajos muravidéki költőnek, irodalomtörténésznek, újságírónak, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tagjának.
A díjátadójára március 13-án a Pesti Vigadóban megtartott rendezvényen került sor. A laudáció Bence Lajos irodalomszervezői, a muravidéki magyar irodalomban meghatározó alkotói, valamint a fiatal, pályakezdő írók érdekében végzett oktatói-irányítói munkásságára is kitért, mellyel a kis muravidéki közösség irodalmát az egyetemes magyar irodalom térképén is felismerhetővé tette.


2019. március 12.

A Domus Café sorozat következő rendezvénye

Magyar emlékezetpolitika a rendszerváltás óta
Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, az MTA rendes tagja előadása a TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása) és a Domus Café szervezésében

Időpont: 2019. március 12., kedd, 18:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’
1146 Budapest, Abonyi utca 10.


2019. március 3.

Elhunyt Dr. Budaházy István

Gyéresi Árpád professzor Dr. Budaházy Istvánról írt nekrológja itt olvashatóÉletének 78. évében Nagyváradon elhunyt dr. Budaházy István a jeles erdélyi gyógyszerésztörténész, az MTA küldő köztestületi tagja. 1941-ben született Nagyváradon és mindvégig hű maradt szülővárosához. Tudományos tevékenységének homlokterében gyógyszerészettörténeti kutatások álltak, különösképpen Nagyvárad gyógyszerészetének múltja foglalkoztatta. E témában írta és 2007-ben sikeresen védte meg doktori értekezését a kolozsvári Gyógyszerészeti Karon Adalékok Nagyvárad gyógyszerészet-történetéhez címmel, dr. Honorius Popescu professzor vezetésével. Mintegy féltucat kötetben örökítette meg a régi Nagyvárad gyógyszerészeti emlékeit. Rendszeres és aktív résztvevője volt a román és a magyar gyógyszerészettörténeti társaságok munkájának.


2019. március 2.

Napirenden a térségi társadalomkutatás

A székelyföldi térséggel kapcsolatos szociológiai, néprajzi, antropológiai, társadalomtörténeti kutatások témaköreit, eredményeit, illetve a térségi társadalomkutatás feladatait és lehetőségeit tekintették át az előadók és a résztvevők a csíkszeredai Sapientián március 2-án tartott Műhelykonferencián. A „Székelyföld az erdélyi társadalomkutatásban 1990 után” címmel szervezett rendezvény a Bárdi Nándor vezetésével indult „Székely önkép építés a 19-20 században” című több éves NKFIK programhoz kapcsoltan került megszervezésre az MTA TK Kisebbségkutató Intézet, a Társadalomtudományi Tanszék és a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja közös rendezvényeként. A fölkért előadók (Horváth István, Pozsony Ferenc, Biró A. Zoltán) tematikus ismertetői arra irányultak, hogy a kutatási program munkatársai, valamint a térségben dolgozó fiatal kutatók számára átfogó képet kínáljanak a térségre irányuló kutatások intézményi kereteiről, témáiról, az alkalmazott módszerekről, nem utolsósorban a tudományművelés térségi feltételeiről és rendszerszintű jellemzőiről. A közel 40 résztvevővel zajló Műhelykonferencia az első olyan szakmai fórumnak tekinthető, amely napirendre tűzte a térségi tudományművelés egyik legfontosabb területének, a tág értelemben felfogott társadalomkutatás helyzetének a bemutatását/elemzését.


2019. február 25.

Elhunyt a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar biológusa, Ullmann Ágnes

Venetianer Pál akadémikus Ullmann Ágnesről írott nekrológja itt olvashatóHétfőn, 91 éves korában elhunyt Ullmann Ágnes, mikrobiológus, a Pasteur Intézet kutatója, az MTA külső tagja.
Vannak kutatóóriások, akiknek a munkássága és neve szinte minden tankönyből és ismeretterjesztő műből visszaköszön. És vannak kutatóóriások, akiknek a munkássága ma is alapját képezi mindannak, amit a tankönyvek a biológiáról tanítanak, de nevük a feledés homályába merül. Így hiába tudjuk, hogy egy-egy eredmény fontos, nem tudunk nevet, kutatót, történetet társítani hozzá. A hétfőn elhunyt Ullman Ágnes (a Pasteur Intézet kutatója, az MTA külső tagja) kétségtelenül az utóbbi kategóriába tartozott...


2019. február 22.

Elhunyt Loránd László, az MTA külső tagja

2018. december 6-án Chicago-i otthonában 95 éves korában elhunyt Loránd László az MTA külső tagja.

Loránd László PhD a Northwestern Egyetem (Chicago, Illinois) Sejt és Molekuláris Biológiai Intézetében dolgozott.


2019. február 22.

A Domus Café sorozat következő rendezvénye

Otthonok - Migráns írónők hovatartozás-tapasztalatai
Dr. Toldi Éva (Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar) előadása

Időpont: 2019. február 22., péntek, 18:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’
1146 Budapest, Abonyi utca 10.


2019. február 14.

KRITERION 50 - Fél évszázad a nemzetiségi kultúrák szolgálatában - Kerekasztal beszélgetés a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében

Meghívottak: H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója és
Simonffy Katalin szerkesztő-riporter

Romániában a kemény diktatúra idején, az 1968. június 28-i bukaresti nemzetiségi tanácskozáson vezető magyar értelmiségiek a romániai magyar kisebbséget érintő életbevágó javaslatokat tártak a legmagasabb pártvezetők elé. Ennek eredményeként jött létre a Kriterion Könyvkiadó, amely nemcsak a romániai magyarság, de a németek, a szerbek, az ukránok, a zsidók, később a szlovákok, a tatárok és a törökök számára is szellemi műhelyként működött a rendszerváltásig.
A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával 2018. augusztus és december között tizenhárom videóbeszélgetés készült, oral history egy történetileg is átfogó, elemző Kriterion-dokumentumfilmhez, és talán egy árnyalt Kriterion-recepcióhoz, amely az év végén félévszázados könyvkiadó helyét, értékét, illetve ezek kapcsán felmerülő kérdéseket és lehetséges válaszokat tartalmazhatja egy többszempontú elemzés rendjén.


2019. február 11-13.

Nemzetközi workshop Budapesten

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, valamint a Kétnyelvűségi Oktatási Kutatócsoport A magyar nyelvtan oktatásának problémái a Kárpát-medencében a 21. században címmel szervezett nemzetközi workshopot.
A workshop célja a nyelvtantanítás elméleti, gyakorlati tapasztalatainak megvitatása, a magyar nyelvtan oktatása mai helyzetének bemutatása volt. A résztvevők ezen kívül megvitatták a további együttműködés és közös kutatás lehetőségeit, különös tekintettel a nemzetiségi oktatásra.
A nyelvtantanítás témaköréről a témával elméleti és gyakorlati szempontból is foglalkozó neves magyarországi nyelvészek, Tolcsvai Nagy Gábor, Kugler Nóra, Kálmán László tartottak előadást, a Magyarország határain kívüli helyzetet Beregszászi Anikó és Csernicskó István mutatták be a kárpátaljai magyar nyelvészek képviseletében, a romániai magyar nyelvű oktatásban jelenleg megjelenő nyelvtantanítási irányvonalakat Kádár Edit kolozsvári nyelvész ismertette, a szlovéniai szakembereket Kolláth Anna, a vajdasági nyelvészeket Vukov-Raffai Éva képviselte, a szlovákiai helyzetet Vančo Ildikó elemezte.
A workshopon előadást tartott Baranyai Katalin, az OFI munkatársa, s szlovákiai részről a tanácskozáson részt vett Ledneczky Gyöngyi, a szlovák Állami Pedagógiai Intézet munkatársa.


2019. február 11.

Budapesten került sor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB) képviselői, az MTA magyarországi területi bizottságai, valamint a határon túli akadémiai szervezetek találkozójára a Domus 'Collegium Hungaricum' épületében. Az évente hagyományosan megrendezésre kerülő év eleji megbeszélésen az MTA MTK EB képviselői mellett részt vettek az MTA Debreceni, Szegedi, Pécsi, Miskolci és Veszprémi Területi Bizottságainak delegáltjai, továbbá a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Szlovákiai, a Vajdasági valamint a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) képviselői is. Az ülés első napiredi pontja az a tájékoztató volt, amelyet Kocsis Károly akadémikus, az MTK EB elnöke és Morvai Tünde, a Határon Túli Magyarok Titkársága vezetője tartottak a határon túli magyar tudományosság 2019. évi programjairól. Ezt követően mind a hazai, mind a szomszédos országokban működő területi szervezetek beszámoltak az elmúlt év legfontosabb eseményeiről, megosztották egymással tapasztalataikat, s megvitatták a 2019. évre vonatkozó terveiket, elképzeléseiket. Az ülés résztvevői az MTA, illetve annak magyarországi területi bizottságai, továbbá a négy határon túli akadémiai szervezet közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről, az egymás közötti kapcsolatok kiszélesítésének módozatairól is eszmét cseréltek. A szintén hagyományos tavaszi találkozót Kolozsváron fogják megrendezni.


2019. február 11.

Budapesten, a Domus 'Collegium Hungaricum' Abonyi utcai épületében tartották évindító találkozójukat az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB) képviselői és a határon túli akadémiai szervezetek. A megbeszélésen az MTA MTK EB képviselői mellett részt vettek a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, a Szlovákiai Magyar Akadémia Tanács valamint a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) küldöttei. A résztvevők a négy határon túli akadémiai szervezet és az MTA közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről, lehetséges távlatairól, az egymás közötti kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről tanácskoztak.


2019. február 1.

Hogyan néz ki egy többdimenziós térbeli test? Némethi András matematikus főkutató előadása

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság és a BBTE Matematika és Informatika Karának meghívottja Némethi András, a budapesti Rényi Alfréd Matematika Kutatóintézet főkutatója, a magyar matematika egyik legnagyobb élő alakja. Hogyan néz ki egy többdimenziós térbeli test? címmel tart előadást 2019. február 1-jén a BBTE főépületének 5/II-es (Farkas Gyula) termében.


2019. január 24.

Együttműködési megállapodást írt alá EME és az MTA Könyvtár és Információs Központ

Könyv- és művelődéstörténeti kutatások támogatására, kiadványcserére és nyomtatott források digitalizálásának elősegítésére irányult az az együttműködés, amelyet január 24-én írt alá ünnepélyes keretek között Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ vezetősége. Az együttműködés aláírására azzal az alkalommal került sor, hogy az EME az elmúlt évek hagyományához híven idén is az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programjának keretében mutatta be Budapesten az általa 2018-ban kiadott köteteket. Az együttműködési megállapodást kézjegyével látta el a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részéről Monok István főigazgató és Holl András az informatikai főigazgató-helyettes, illetve Keszeg Vilmos, az EME elnöke és Bitay Enikő, az EME főtitkára.


2019. január 23.

Erdélyi Médiajelentés

A Média- és Kommunikációtudományi Szakbizottság Erdélyi Médiajelentés címmel szervez konferenciát 2019. január 23-án, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székházában.


2019. január 20.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület állásfogalása a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem mellett

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége aggodalommal figyeli a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetet. Az 1945-ben román királyi rendelettel létrehozott, magyar nyelvű egyemen zajló anyanyelvi orvosképzés tudatos elsorvasztása félelmetesen felgyorsult az utóbbi időben. Úgy véljük, hogy az oktatói szabadságot durván sértő intézkedések, mint a vizsgatételek kötelező román–magyar fordítása vagy a könyvészeti anyag erőltetett egységesítése, végérvényesen aláássák az önálló magyar orvosképzés ügyét. Felháborító, hogy egy magyar nyelvűnek alapított és jelenleg multikulturálisnak minősített egyetemen új angol kart létre lehet hozni, de magyart nem. Az intézmény létrejöttére, történetére és hivatására való tekintettel elengedhetetlennek tartjuk, hogy egy nemzetközi hírnevű, román származású tudós neve mellett a romániai magyar orvostudományban köztiszteletnek örvendő magyar tudós neve is szerepeljen az egyetem nevében...

Az EME elnöksége nevében Keszeg Vilmos elnök, Bitay Enikő főtitkár


2019. január 14.

2019. évi Arany János-díj és -érem

A korábbi díjazottakról itt tájékozódhatnakAz Akadémia a külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított. Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta ítél oda a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. Az elismeréseket évente egy alkalommal, az MTA májusi közgyűlése keretében adja át az MTA elnöke.

Az Arany János-díjra, illetve -éremre érdemes kutatókra akadémikusok, illetve az MTK EB tagjai tehetnek javaslatot. A jelöléseket az MTA rendes, levelező és külső tagjaitól, valamint az MTK EB tagoktól életrajzzal és ajánlóval 2019. február 15-ig várjuk a htmt [at] titkarsag [dot] mta [dot] hu címre.


2019. január 4.

Kétnapos kommunikációs és nyelvi konferenciát tartottak Eszéken

A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat a 2001 óta Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, valamint az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban működő nyelvészeti kutatóműhelyek ernyőszervezete, melyet kutatói vagy oktatói állásokban tevékenykedő nyelvészek hoztak létre. Ennek legfiatalabb tagja a 2014 óta működő horvátországi Glotta Nyelvi Intézet, amely kétnapos kommunikációs és nyelvi konferenciát szervezett Eszéken.


2018. december 20.

A Domus Café következő rendezvénye
Variációk autonómiára - Interaktív könyvbemutató

Időpont: 2018. december 20., 18:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’
1146 Budapest, Abonyi utca 10.


2018. december 20.

AMAT utazási ösztöndíj amerikai tudományos konferenciákra

További részletekAz Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) (http://www.ahaa-amat.org/) pályázatot ír ki négy tudományos utazásra USA-ban rendezendő konferenciákra, ahol a díjazottak rövid (10-15 perces vagy poszter) előadásokat tarthatnak. Az AMAT személyenként 1500 dollárral járul az utazási költségekhez. A pályázatban minden fiatal (35 évig) kutató a természet és humán tudományok minden ágazatából résztvehet, aki a Kárpát-Pannon medencében él és dolgozik. A pályázatra a következő anyagot kell benyújtani angol nyelven 2019. január 20-ig:

Rövid cím és max. 500 szavas absztrakt a tartandó előadásról.
Rövid (max. 4 oldalas) életrajz (CV).
Mindezt a határidő előtt az AMAT keleti parti alelnökének Ács Zoltán akadémikus prof. email címére kell beküldeni: zacs [at] gmu [dot] edu


2018. december 14.

A KMAT 3. éves közgyűlése

Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta 2018. évi közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT). A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretein belül 1996-ban jött létre a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), 2000-ben pedig az MTA köztestülete megnyílt a Magyarországon kívül élő, magukat magyarnak (is) valló tudósok számára. 2007-ben a Kolozsvári Területi Bizottság (KAB), 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), valamint 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) megalakulásával az MTA még szorosabbra fűzte kapcsolatait a külhoni magyar kutatókkal. 2018-ban jött létre az MTA Amerikai Magyar Bizottsága, ezzel gyarapodott a Magyarországon kívüli magyar tudósokat az MTA-hoz kapcsoló szervezeteinek hálózata. A Magyarországgal szomszédos országokban létrejött akadémiai tanácsok gyakorlatát követve, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság erkölcsi támogatásával, valamint a 2011. június 11-i Ukrajnai Magyar Tudóstalálkozón kinyilvánított szándék alapján 2015. október 30-án Ungváron alakult meg a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT). Így 2015 óta a KMAT révén az MTA ukrajnai, kárpátaljai külső köztestületi tagjai is rendelkeznek már saját szervezettel. Idén – a 2015-ös alakuló ülés után – a 2016-os és a 2017-es közgyűlést követően immár a harmadik éves közgyűlésre került sor a KMAT történetében. A közgyűlést Spenik Ottó akadémikus, a KMAT elnöke és Csernicskó István, a KMAT alelnöke nyitotta meg, akik megállapították, hogy a rendezvény napján a KMAT tagjai közül 79 fő (a teljes tagság 53 százaléka) jelent meg személyesen és regisztrált az ülésteremben. Kocsis Károly akadémikus, MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke nemcsak köszöntőbeszédet mondott, hanem egyben tájékoztatta is a KMAT tagságát az MTA helyzetéről, kiemelve, hogy az akadémia és a kormány között elhúzódó tárgyalások és az MTA költségvetésének esetleges átalakítása semmiképpen sem fogja hátrányosan érinteni az MTA külső köztestületének tagjait, s így természetesen a KMAT-ot sem. Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője köszöntője mellett az átalakuló Domus ösztöndíjpályázat kapcsán osztott meg hasznos és aktuális információkat, illetve jó híreket a közgyűlés résztvevőivel . A KMAT 2018. évi Közgyűléséhez kapcsolódóan 16.00-kor megnyitják a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont által szervezett „Látható kétnyelvűség” című kiállítást


2018. december 8.

A vajdasági magyarok eszme- és politikatörténete (1945-1989) - Tudományos konferencia és könyvbemutató

Helyszín: Ifjúsági Otthon, Novosadska 403, Temerin
Időpont: 2018. december 8.
Szervezők: a Regionális Tudományos Központ (Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet) és az újvidéki Multikulturális Központ
Támogató: a Magyar Tudományos Akadémia Domus Alapítványa


2018. december 6.

Előadás a KMAT-ról

Tehetséggondozás a tudományok útján címmel szervez továbbképzési programot a kárpátaljai magyar tudományos utánpótlás számára a Genius Jótékonysági Alapítvány. Az összesen 60 órás képzési program során a fiatal kutatók (elsősorban egyetemisták és főiskolások) a tudományos kutatások módszertanával, a pályázati lehetőségekkel és a pályázatírás szakmai fortélyaival, a Kárpátalján működő kutatóintézetekkel és az azokban folyó munkával ismerkedhetnek meg, és közben személyesen is találkozhatnak, illetve cserélhetnek eszmét neves tudósokkal, no és persze egymással.
A képzési program első alkalmára december 6-án került sor Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépületében. Ma három előadást hallgathattak meg a jelen lévő fiatalok. Váradi Natália a Genius Jótékonysági Alapítvány tehetséggondozó programjaival ismertette meg a hallgatóságot. Dancs Krisztina az EMME-ELTE szülőföldi pályázatairól, a pályázatok összeállításának és benyújtásának módjairól és lehetőségeiről tájékoztatott. Csernicskó István pedig a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanácsról és tagságáról, a KMAT programjairól beszélt a hallgatóknak.


2018. december 6.

A Domus Café következő rendezvénye

Az esemény Facebook-oldalaTiza („Élet és halál van nálad”) - Kolozsvár nőtörténeti irodalmából
Egyed Emese, irodalom- és színháztörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanárának előadása

Időpont: 2018. december 6., 19:00
Helyszín: MTA Domus ’Collegium Hungaricum’
1146 Budapest, Abonyi utca 10.


2018. december 7.

A Szlovákiai Magyar Akadémiai tanács 6. közgyűlése

A SZMAT éves közgyűlését 2018. december 7-én tartotta Somorján, a Fórum Kisebbségkutató Intézetben. A közgyűlést Kocsis Károlynak, az MTA Magyar Tudományosság Elnöki Bizottsága elnöke köszöntötte, majd Morvai Tündének, az MTA HTMT osztályvezetőjének beszámolója hangzott el. Szabó Miklós, a SEJK alelnöke megemlékezett Kovács Lászlóról, Svorad Štolc, a Szlovák Tudományos Akadémia farmakológusa pedig Bauer Győzőre emlékezett. Ezt követően Mészáros András, a SZMAT elnöke beszámolt a SZMAT 2018-as tevékenységéről (a beszámoló letölthető itt) majd átadta Radvánszky Jánosnak a Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat. Mózes Szabolcs elnök bemutatta a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumot, majd a vita keretében Mészáros András elnök javaslatot tett a SZMAT Etikai Bizottságának megalapítására.


2018. december 5.

Steven Béla Várdy Legacy Scholarship

On behalf of the American Hungarian Educators Association (AHEA) Executive Committee, we are pleased to announce the Steven Béla Várdy Legacy Scholarship. This Scholarship has been established to recognize a scholar in the field of history who exemplifies the high standards of original research and historical writing set by Steven Béla Várdy for members of the historical profession. Eligible candidates must be (or become) a member of AHEA whose degree and research focus is in history. This Scholarship is made possible by a donation from Helena History Press, LLC.
Additional information and details on how to apply is available at: Steven Béla Várdy Legacy Scholarship.


2018. november 30.

Susan Gal neves amerikai magyar nyelvész Nyitrán megjelent tanulmánykötetének bemutatója

2018. november 30-án, pénteken délután zajlott a Magyar Tudományos Akadémia MTA Domus 'Collegium Hungaricum' konferenciatermében a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága szervezésében a neves amerikai magyar nyelvész, Susan Gal (University of Chicago) Nyitrán megjelent tanulmánykötetének (A nyelv politikája – Nyelvi antropológiai tanulmányok) bemutatója. A kötet megjelenését a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács támogatta. A nagyszámú közönséget Vančo Ildikó és Kozmács István (KFE), a kötet két szerkesztője köszöntötte. A tanulmánykötet jelentőségét Kontra Miklós (Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest) méltatta, kiemelve, hogy a magyar nyelvészközösség jelentős adósságát törleszti, amikor az eredetileg angol nyelvű tanulmányokat magyarul is elérhetővé teszi ezzel a kötettel. Susan Gal tanulmánykötetét abba a sorba illesztette, amelybe korábban neves külföldi nyelvészszakemberek tanulmánykötetei tartoznak (Sapir, Bahtyin, Lotz, Chomsky, Jakobson, Marcus). Jelentősnek tartotta, hogy a kötet Magyarországon kívüli intézmény, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara gondozásában látott napvilágot ... A kötetet Csernicskó István (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) mutatta be. Ismertetésében kiemelte, hogy bár a tanulmányok Susan Gal életművének egyfajta metszetét adják, minden tanulmány a mai napig érvényes megállapításokat tartalmaz ... Ezt követően a kötet tanulmányainak szerzője, Susan Gal mondott köszönetet a kiadás körül tevékenykedőknek ...


2018. november 30.

Susan Gal: A nyelv politikája- nyelvi antropológiai tanulmányok

KÖNYVBEMUTATÓ a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki

Bizottsága szervezésében

Időpont: 2018. november 30., péntek, 15:00 óra
Helyszín: Az MTA Domus ‘Collegium Hungaricum‘ konferenciaterme (Budapest 1146, Abonyi utca 10.)

Köszöntőt mond: Kontra Miklós
A kötetet bemutatja: Csernicskó István


2018. november 29.

Emléktábla-avatás Csetneken

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács hosszú távú tervei között szerepel az, hogy méltó emléket állítson a Magyar Tudományos Akadémia azon tagjainak, akik vagy életük, vagy pedig munkásságuk révén kötődnek a mai Szlovákia területéhez. A terv megvalósításának első lépéseként 2018. november 28-án Csetneken felavatták Szontagh Gusztáv filozófus, irodalomkritikus, mezőgazdasági szakíró emléktábláját. Ladislav Belányi csetneki polgármester megnyitója után Mester Béla, MTA Filozófiai Intézetének tudományos főmunkatársa, Szontagh életének és filozófiájának legavatottabb ismerője mutatta be Szontagh személyiségét és Csentekhez fűződő viszonyát. Az eseeményen jelen volt Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága osztályvezetője.


2018. november 1 - 30.

A Magyar Tudomány Ünnepe határon túl

  • Barnabás Beátát, az MTA rendes tagját az mta főtitkárhelyettesét gr. Mikó Imre-emléklappal tüntették ki. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Barnabás Beáta részére Gr. Mikó Imre-emléklapot adományozott az EME folyamatos működéséhez és az erdélyi magyar tudományműveléshez nyújtott támogatása elismeréséül. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége 2005-ben, az Egyesület alapítója, gr. Mikó Imre születésének 200. évfordulója alkalmából Emléklapot alapított az Egyesület újjászervezésében és folyamatos működtetésében kiemelkedő munkát végzett tagjai és pártolói számára. A kitüntetést 2018. november 23-án, Kolozsváron Keszeg Vilmos, az EME elnöke és Bitay Enikő, az EME főtitkára a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumán jelentették be, melyet egy későbbi időpontban nyújtanak át ...

  • Tudomány határtalanul: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben - Ünnepel az erdélyi magyar tudományos élet
    Tizenhetedik alkalommal tartja az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémia Bizottság (KAB) A Magyar Tudomány Napja Erdélyben fórumot november 23–24-én, amely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításának évfordulójára emlékezve aktuális kutatási kérdéseket boncolgat. Köztudott, hogy 1825-ben gróf Széchenyi István egyéves jövedelmének felajánlásával született meg a Magyar Tudós Társaság, amely alapul szolgált a későbbiekben szerteágazóan fejlődő magyar tudományosságnak. Magyarországon hat éve nyilvánították november 3-át a Magyar Tudomány Napjává, amelynek megünneplését a határon túl is minden évben megszervezik. Tegnap Kolozsváron a megnyitó plenárist a hagyománynak megfelelően a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották, ahol köszöntőbeszédek, előadások, kórusművek hangzottak el, és elismerő díjakat adtak át. A fórum ma szakosztályi előadásokkal zárul.

    A délelőtti megnyitón Keszeg Vilmos EME-elnök ezt az ünnepnapot a kutatói számadásénak és az igények felmutatásáénak nevezte, amikor a tudomány transzparensebbé válik. – Nem öncélról van szó, hanem arról, hogy a tudománynak be kell épülnie mindennapi életünkbe. A fórum címe a kutatótársadalom hivatására emlékeztet – fogalmazott az elnök. A társszervező KAB nevében Néda Zoltán elnök arra emlékeztetett, hogy a tudománynak nincsenek sem területi, sem eszmei határai, a cél pedig különböző témákat összehozni és megvitatni ...

    Nagyváradon idén is megünnepelték a magyar tudomány napját
    - November 9-én, pénteken a Partiumi Keresztény Egyetemen második alkalommal rendezték meg a Partiumi Magyar Tudomány Napja elnevezésű rendezvényt, amely ezúttal a Határtalan Tudomány – Térségi együttműködés a magyar tudományos kutatásban alcímet viselte. Az egész napos konferenciát péntek délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg, amelyen a szervező intézmények képviselői szólaltak fel. A moderátor szerepét dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének alapító igazgatója töltötte be, az ünnepi beszédek sorát Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora nyitotta meg, aki elmondta: az egyetem épít és építeni akar helyben és régióban, ezt a küldetést vállalta fel. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága részéről Morvai Tünde, a Határon Túli Magyarok Titkársága osztályvezetője a bizottság elmúlt egy évét ismertette, megemlítve, hogy céljuk – ahogy az idei konferencia címe is – határtalan tudomány kialakítása, támogatása ...

  • Tudományos konferencia a beregszászi főiskolán az 1868. évi nemzetiségi törvény kiadásának 150. évfordulója alkalmából - „…hogy mindenki saját nyelvén kereshesse az igazságot” - November 8-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközponttal és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközponttal közösen tudományos konferenciát szervezett az 1868. évi nemzetiségi törvény kiadásának 150. évfordulója alkalmából a magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat keretében. A konferencia – melynek jelmondata „… hogy mindenki saját nyelvén kereshesse az igazságot” – a főiskola Győr termében zajlott …
  • Határtalan tudomány – Tudományos Napok a Rákóczi-főiskolán - A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) közös szervezésben 2018. november 6–9. között zajlottak a Tudományos Napok a magyar tudomány ünnepe alkalmából, amelynek a mottója idén a „Határtalan tudomány”. A négynapos program két vitaesttel vette kezdetét: 6-án prof. dr. Mándrik Iván, az Ungvári Nemzeti Egyetem Egyetemes Újkor Tanszékének vezetője A történettudomány fejlődése a Kárpát-medencében címmel tartott előadást, míg 7-én dr. Kelemen Oguz, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Magatartástudományi Intézetének vezetője Új lehetőségek az orvostanhallgatók kommunikációs oktatásában címmel. Ezeket követte 8-án és 9-én a Tudományos alapismeretek képzés, valamint 9-én a XV. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája.
  • Éghajlatváltozás és biztonság - A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken - A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság a Magyar Tudományos Akadémia védnöksége alatt szombaton, Újvidéken, a Tartományi Képviselőház Kistermében nemzetközi tudományos tanácskozás keretében emlékezett meg a Magyar Tudomány Napjáról. A VMTT minden év novemberében ünnepi tudományos tanácskozást szentel a Magyar Tudomány Napjának. Az idei tanácskozás kerettémája az Éghajlatváltozás és biztonság volt. A tanácskozáson a szerbiai kutatók mellett kiemelkedő magyarországi kutatók is részt vettek. A tanácskozást dr. Szalma József akadémikus, az MTA doktora, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke nyitotta meg, majd ezt követően dr. Dušica Rakić, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság titkárhelyettese üdvözölte a jelenlévőket …

2018. november 22.

Nagyváradon is bemutatják magyarország nemzeti atlaszát

A különleges könyvbemutatóra a Partiumi Keresztény Egyetemen kerül sor november 22-én, 14:00 órától. 2018. szeptember 27-én mutatták be Budapesten a Kocsis Károly akadémikus főszerkesztésében kiadott atlasz természeti környezetről szóló kötetét. A tudományos mű kiadója: a Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet. Az atlasz kereskedelmi forgaloba kerülése után azonnal a LIBRI sikerlistájára került. A mű első határon túli bemutatásra Nagyváradon és Kolozsváron kerül sor …


2018. november 5.

A Rákócziak 16–17. századi család- és rokonságtörténete

A konferencia programjaNemzetközi tudományos szimpózium a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Biológia Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia BTK Régészeti Intézete és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács rendezésében - Időpont: 2018. november 5. - a SJE Konferenciaközpontjába K9-es terem, Hradná 2, 945 01 Komárom


2018. november 3.

VMAT 10 – A vajdasági magyar tudományosság ernyőszervezetének tíz éve

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte 2018. november 3-án az MTTK dísztermében, Szabadkán. A rendezvényen a szépszámú tagság mellett részt vett Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, valamint Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság főosztályvezetője is.


2018. november 2.

15 éves a nyitrai közép-európai tanulmányok kara

Tizenötödik születésnapját ünnepli a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. Az alkalomból ünnepi ülést tart a kar akadémiai közössége 2018. november 9-én, pénteken 10 órától az egyetem dísztermében (Aula Magna, Tr. Andreja Hlinku 1.).

E jeles eseményre a kar dékánja, Dr. Bárczi Zsófia tisztelettel és nagy szeretettel várja az intézmény volt és jelenlegi oktatóit, hallgatóit, támogatóit és mindazokat, akik tevékenyen részt vettek a kar életében, hozzájárultak fejlődéséhez, és elősegítették az intézményben folyó, több évtizedes hagyományra építő munkát.


2018. október 26.

10 éves az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara

Ünnepélyes keretek között méltatták az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének (UNE UMOTI) tízéves fennállását október 26-án. A jubileumi esemény résztvevőit Spenik Sándor, az UNE UMOTI igazgatója, valamint Volodimir Szmolanka, az UNE rektora köszöntötte. Lizanec Péter, a magyar kar első dékánja, az UNE UMOTI tiszteletbeli elnöke a kezdeteket, az intézet alapításának körülményeit elevenítette fel. Köszöntő beszédet mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. A politikus az összefogás, valamint a közös célok kitűzésének fontosságát hangsúlyozta … Köszöntötte az ünneplőket Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács helyettes vezetője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke; Bacskai József, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára; Juhász Hajnalka, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke; Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke; Bartha Elek, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese; Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese. A rendezvény során elismerő okleveleket adtak át az intézet munkatársainak, valamint a magyar kar létrehozásában és fejlesztésében közreműködő közéleti személyiségeknek. Zubánics László, az UNE UMOTI igazgatóhelyettese zárszavában visszatekintett az intézet történetére, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a magyar kar fejlődése töretlen marad, s továbbra is meghatározó szerepe lesz a kárpátaljai magyar felsőoktatásban ...


2018. október 12.

PROFESSZORI KINEVEZÉS

Október elsejei hatállyal egyetemi tanárrá nevezték ki szeptember 24-én Csernicskó István nyelvészt, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetőjét, az MTA külső köztestületi tagját, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács alelnökét, aki ezzel jogosulttá vált a professzori cím használatára. Az egyetemi tanári, azaz professzori kinevezés feltétele, hogy az adott személy rendelkezzék tudományos fokozattal, illetve habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá saját tudományterületének olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot és publikációs tevékenységet fejt ki, valamint az oktatásban, kutatásban és kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas egyetemi/főiskolai hallgatók, doktoranduszok, tanársegédek tanulmányi és/vagy tudományos munkájának vezetésére, idegen nyelven (is) publikál, valamint idegen nyelven is képes előadást tartani, oktatni


2018. október 6.

Tudomány és etika, tudományos etika

Tudomány és etika címmel szervezett nemzetközi szimpóziumot október 4–5-én (Rév)Komáromban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Selye János Egyetem. A szervezők célja az volt, hogy a különböző tudományágak képviselői cseréljenek eszmét egymással arról, hogy a hazai és határon túli kutatók, valamint a határon túli akadémiai tanácsok és bizottságok hogyan látják az úgynevezett „külső” és „belső” tudományetika helyzetét általában, illetve különösen saját kutatási területükön.
A szimpóziumot a helyszínt adó és a szervezésben nagy részt vállaló Selye János Egyetem rektora, Juhász György, illetve az MTA HTMH részéről Morvai Tünde nyitotta meg, aki beszédében kitért az MTA és a SZMAT kapcsolatára is.
A tanácskozáson olyan előadások hangzottak el, amelyek a természet-, a humán- és társadalomtudományok szemszögéből tekintették át az adott tudományterületet érintő tudományetikai problémákat, kihívásokat. Szó esett a klónozás erkölcsi kérdéseiről éppúgy, mint a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés között fennálló etikai dilemmákról. A szimpózium előadói figyelembe vették a nemzetközi kutatásetikai normákat, valamint tekintettel voltak a Magyar Tudományos Akadémia által 2010-ben elfogadott Tudományetikai Kódexében megfogalmazott alapelveket, ugyanakkor előretekintettek a 2019-ben Magyarországon tartandó World Science Forum egyik alaptémájára is ...

Lsd. az Új Szó beszámolóját is


2018. október 4-5.

Tudományetikai szimpózium

Meghívó és programA Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács 2018. október 4 – 5-én szimpóziumot szervez a tudomány etikai kérdéseiről. A találkozó célja a tudományetika aktuális kérdéseiről való eszmecser a különböző tudományágak képviselőinek részvételével. A szimpózium egyik kiindulópontja az MTA 2010-ben elfogadott Tudományetikai Kódexében foglalt elvei, ugyanakkor előretekint a 2019-ben Magyarországon tartandó World Science Forum egyik alaptémájára is, amelyik éppen rendezvénünk céljaként megjelölt kérdésre vonatkozik


2018. szeptember 30.

Többközpontú nyelvek és nem-domináns változataik világkonferenciája

2018. június 21–23. között Szlovákiában a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és annak Közép-európai Tanulmányok Kara adott otthont a 6th World Conference on Pluricentric Languages and their non-dominant Varieties: Pluricentric Languages in Europe in Contact and Conflict (Többközpontú nyelvek kontaktusban és konfliktusban Európában) címmel szervezett nemzetközi tudományos konferenciának. A rendezvény a Working Group on Non-Dominant Varieties of Pluricentric Languages (WGNDV) munkacsoportja, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara és Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács együttműködésével valósult meg ...


2018. szeptember 25.

Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetésben részesült Keszeg Vilmos, az EME elnöke

Keszeg Vilmos, a tudományok doktora, az MTA külső köztestületi tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, a BBTE Bölcsészettudományi Kara Magyar néprajz és antropológiai intézetének egyetemi tanára a hiedelemkutatás területén kutatóként és oktatóként elért kiemelkedő eredményei elismeréseként a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetésben részesült.
Jakab Albert Zsolt olvasta fel Péntek János akadémikus méltatását, amely szerint közismert, hogy az etnográfusok, folkloristák többnyire lokálpatrióták. „Keszeg Vilmosra különösen jellemző ez a hűség és elkötelezettség, táguló körökben a szülőföld iránt. Detrehemtelep a szülőhely, Torda a kis régió, Aranyosszék szellemi központja, és a Mezőség a maga határtalanságával és szétesettségével a Székelyföld és a Partium között. Az ő lokálpatriotizmusával nagy szerencséje volt és van a magyar néprajznak, kultúratudománynak. Ez a táj ugyanis, ahonnan ő származik a legarchaikusabb, a legtöbb titkot őrző és a leginkább veszélyeztetett nagy régiója Erdélynek” – fogalmazott a nyelvész professzor.


2018. augusztus 20.

Demény Pál kapta a Magyar Szent István Rendet

A legmagasabb rangú állami elismerést Áder Jánostól vehette át a nemzetközi hírű demográfus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a University of Hawaii volt professzora, a New York-i Population Council volt tudományos főmunkatársa, a Population and Development Review alapítója és volt főszerkesztője. A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyeként, a magyar tudományosság jó hírnevét világszerte erősítő kutatói és oktatói pályája, valamint a népességfogyás megállítására is megoldást kereső nagy hatású tudományos életműve elismeréseként vehette át a Szent István Rend kitüntetést.


2018. augusztus 6.

GÁBOR DÉNES-DÍJ 2018
felterjesztési felhívás

A NOVOFER Alapítvány – szakmai-erkölcsi támogatói között tudva a szakminisztériumok, továbbá az MTA, az SzTNH, az MGyOSz, az MKIK, a VOSZ, a MISz, a MKK és a Magyar Mérnökakadémia vezetőit – immár 30. alkalommal hirdeti meg a Gábor Dénes-díj felterjesztési felhívását, mely az innovációs folyamatban alkotó módon résztvevő szakemberek fokozott erkölcsi elismerését célozza.
A Kuratórium kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakembereket, hogy 2018. október 10-i határidővel jelöljék GÁBOR DÉNES-díjra azokat az általuk szakmailag ismert, kreatív, innovatív, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik a műszaki szakterületen:
• kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak,
• jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre,
• megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez,
• személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét ...


2018. augusztus 2.

Elhunyt Egyed Péter

Elhunyt Egyed Péter, kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus. 64 éves volt. Egyed Péter szülővárosában érettségizett, a kolozsvári egyetem filozófia szakán szerzett diplomát. Temesvárt tanított; később a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője lett. 1973 óta közöl verset, kritikát, tanulmányt, eleinte főképpen az Echinoxban és a Korunkban. 1974 és 1978 között a kolozsvári diáklap magyar oldalainak felelős szerkesztőjeként működött. A parton lovashajnal című Forrás-kötetének (1978) tanúsága szerint líráját erős filozófiai hajlam, az emberi létkérdések s a konkrét itt-lét problémáinak párhuzamos láttatása jellemzi. Bírálatai, tanulmányai (amelyek közül kiemelkedik Bretter György Itt és mást kötetéhez írott 1979-es bevezető tanulmánya) a filozofikum közösségi funkciója iránti érzékenységet és határozott kritikai magatartást mutatnak. Az irodalomszemiotika művelője. A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója volt, a kolozsvári egyetem filozófiai karának oktatója. 2009-től a kolozsvári Többlet. Filozófiai folyóirat (Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság lapja) felelős szerkesztője


2018. július 24.

Elhunyt Várdy Béla amerikai magyar történész

Frank Tibor megemlékezése83 éves korában, 2018. július 23-án elhunyt Várdy Béla amerikai magyar történész, a Duquesne Egyetem professzora, korábbi intézetigazgatója, az MTA külső tagja. "...Történetírói elfogulatlansága és irodalmi stílusa mellett életművének meghatározója volt az összmagyarság ügye melletti elkötelezettség. Elutasította a mítoszokat (ld. Kossuth-tanulmányai) és leleplezte az embertelenségeket (Ethnic Cleansing in Twentieth-Century Europe) ... A számos amerikai elismerés, díj mellé a rendszerváltozás után jött a Miskolci Egyetem díszdoktori címe, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 2010-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai sorába választotta ..." írja megemlékezésében a pályatárs és barát, Jeszenszky Géza.


2018. július 12.

Két BBTE-s kutatót díjazott a Magyar Tudományos Akadémia

Bolyai Plakettet és Bolyai Emléklapot adományozott a Magyar Tudományos Akadémia két kutatónak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemről. dr. Veres Valér egyetemi docens részesült Bolyai Plakettben, valamint dr. Markó Bálint egyetemi docens, biológus, a BBTE rektorhelyettese Bolyai Emléklapban részesült. A Magyar Tudományos Akadémiának elnöke, azon személyeknek adományoz plakettet és emléklapot, akik korábbi években elnyert Bolyai Kutatói Ösztöndíj keretében kiemelkedő tudományos tevékenységet nyújtottak. Idén 18. alkalommal adta át dr. Lovász László akadémikus, az MTA elnöke és a Kuratórium elnöke a plaketteket és az emléklapokat


2018. július 9.

Tudományetikai szimpózium

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács 2018. október 4 – 5-én szimpóziumot szervez a tudomány etikai kérdéseiről. A találkozó célja a tudományetika aktuális kérdéseiről való eszmecser a különböző tudományágak képviselőinek részvételével. A szimpózium egyik kiindulópontja az MTA 2010-ben elfogadott Tudományetikai Kódexében foglalt elvei, ugyanakkor előretekint a 2019-ben Magyarországon tartandó World Science Forum egyik alaptémájára is …


2018. május 12.

Elhunyt Bauer Győző akadémikus

Nagy veszteség érte a felvidéki magyar közösséget. 76 éves korában elhunyt Dr. Bauer Győző gyógyszerkutató, akadémikus, a felvidéki magyar közélet kiemelkedő személyisége.

Több éven át a Csemadok országos elnökeként működött. Szlovákia ankarai nagykövete volt. Mintegy 300 tudományos dolgozatot írt. A tudomány mellett a felvidéki magyarság sorskérdéseinek is mindig kiemelt figyelmet szentelt, kezdeményezője volt a Selye János Egyetemért Alapítványnak is.

Bauer Győző akadémikus 1942. május 31-én született Érsekújvárban. Orvos, farmakológus, diplomata. Általános iskolába Magyarbélen járt, Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Komenský Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézetének tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője, 1991–1996 között a Csemadok elnöke, 2003–2007 között Szlovákia törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA kültagja.
Érdemeit többek között a Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérmével (2000); Pribina-kereszttel (II. fokozat) és a A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével méltatták.


2018. május 8.

Szőke Anna Pro Ethnographia Minoritatum emlékérmes

A Magyar Néprajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum emlékérmét dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke veheti át a Magyar Néprajzi Társaság mai közgyűlésén Budapesten.
A Magyar Néprajzi Társaság 1996-tól adományozza ezt az emlékérmet azoknak a kutatóknak, akik a nemzetiségek néprajzi értékeinek gyűjtése és megőrzése terén kiemelkedő kutatói tevékenységet folytatnak. Az emlékérmet évente két alkalommal osztják ki, a díjazottakról titkos szavazással döntenek


2018. május 8.

Nyelvész, fizikus és biológus kapta az Arany János-díjat – Külső Tagok Fóruma

Az Akadémia külső tagjai számára szervezett fórumot a 189. közgyűlés keddi napján tartották. Az eseményen adták át az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel az MTA a külhoni magyar kutatók munkásságát ismeri el. A díjátadót követő tudományos előadások után tájékoztató hangzott el a Külső Tagok Státusát Vizsgáló Eseti Bizottság munkájáról.
A Külső Tagok Fóruma résztvevőit Lovász László, az MTA elnöke és Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke köszöntötte.Galériánk a díjazottakról és a Külső Tagok Fórumáról
Az Arany János-érmet 2002-ben, az Arany János-díjat 2004-ben alapította az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére. A díj odaítélésének kritériuma elsősorban a tudományos teljesítményt, az érem emellett a magyar közösségért végzett munkát is honorálja. Arany János-díjat 2018-ban három, Arany János-érmet pedig két külhoni magyar kutató vehetett át Lovász Lászlótól; a díjazottak száma ezzel összesen 126-ra emelkedett ...



2018. április 20.

A 90 éves Vadkerty Katalint köszöntötték

A Pozsonyi Magyar Intézet székházában bensőséges szép ünnepség keretében kollégák, tanítványok, barátok, ismerősök, a felvidéki kulturális élet jeles képviselői köszöntötték születésnapján Vadkerty Katalin szlovákiai magyar történészt 90. születésnapja alkalmából.


2018. április 20.

Elhunyt Kibédi Varga Áron a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja

2018. 04. 13-án, életének 88. évében elhunyt Kibédi Varga Áron professzor hollandiai magyar költő, irodalomtörténész, esztéta. A franciaklasszicista és kortárs irodalom történetének és esztétikájának elismert kutatója, a nyugati magyar emigráció költészetének jeles alakja.

Szegeden született és a második világháború végén került Nyugatra a családjával együtt.

Egyetemi tanulmányait holland, német és francia egyetemeken végezte. Hollandiában élt, 1971-től az amszterdami református egyetemen francia irodalomtörténetet tanított


2018. április 14.

Közösség-Kutatás-Kihívás címmel rendeztek konferenciát Szabadkán

Vajdasági Magyar Tudóstalálkozót szerveztek a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az egész napos tanácskozásra az egész Kárpát-medence területéről érkeztek előadók. A Közösség-Kutatás-Kihívás című konferencián 55 kutató tartott előadást, mindezt négy szekcióban: humán-, társadalom-, természet- és műszaki tudományok terén. Idén már 9. alkalommal szervezte meg a tudóstalálkozót a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. Lendák Imre, elnök, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács: „A konferenciát fontos hálózatépítési, ismerkedési lehetőségként látom a vajdasági magyar kutatók számára. Természetesen van a kutatási elem, ami nagyon fontos, de nem az egyetlen eleme ennek a konferenciának, mert itt arról is szó van, hogy sokakkal évente egyszer találkozunk, ezen a konferencián.” Az eseményt az Aranybagoly-díj átadása zárta, amelyet a humán tudományok területén elért kiváló kutatási eredményeiért Toldi Éva, az újvidéki Magyar Tanszék egyetemi tanára, a természettudományok területén pedig Pósa Mihály, az újvidéki Gyógyszerészeti Tanszék tanszékvezető-helyettese kapta


2018. április 13.

Termini találkozó Budapesten

A Termini Kutatóhálózatot a Magyarországgal szomszédos államokban működő nyelvészeti kutatóhelyek hozták létre. A Termininek a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Románia), a Gramma Nyelvi Iroda (Szlovákia), a Verbi Nyelvi Kutatóhely (Szerbia), a Glotta Nyelvi Intézet (Horvátország) és az Imre Samu Nyelvi Intézet (Ausztria, Szlovénia) mellett tagja a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont (Ukrajna) is. A hálózatba szerveződő kutatóhelyek együttműködésének fő célja a határon túli magyar nyelvváltozatok sok szempontú vizsgálata. A kutatói műhelyek közösen alapították a a Termini Egyesületet, amely a virtuális kutatóhálózat intézményesülése.

A Termini Egyesület április 12–13. között tartotta idei tavaszi találkozóját Budapesten. Az első napon az MTA Domus Collegium Hungaricum épületében sor került a Termini Egyesület taggyűlésére, illetve a kutatók megvitatták a szótári munka, az úgynevezett ht-lista kapcsán aktuális feladatokat.

A következő napon az MTA Könyvtár és Információs Központ (vagyis az Akadémiai Könyvtár) épületében folyt a munka. Délelőtt a kutatóhálózat aktuális kutatásainak, illetve pályázati projektjeinek megbeszélésére került sor. Délután ünnepélyes keretek között adták át a Szabó T. Attila-ösztöndíjat


2018. április 13.

Hodinkás kötet bemutatója az Akadémiai Könyvtárban

Április 13-án, pénteken Budapesten, az MTA Könyvtár és Információs Központ (Akadémiai Könyvtár) épületének nagytermében került sor a Termini Kutatóhálózat munkatársai által az elmúlt egy évben megjelentetett kiadványok szakmai bemutatójára. A Benő Attila, Gúti Erika, Juhász Dezső, Szoták Szilvia, Terbe Erika és Trócsányi András szerkesztésében megjelent Tudományköziség és magyarságtudomány a nyelvi dimenziók tükrében című kiadványt Molnár Csikós László (Újvidéki Egyetem) mutatta be. A kötet a VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások egy részét fogja egybe. Gróf Annamária, Kolláth Anna és Szoták Szilvia szerkesztésében jelent meg a Szélrózsa című tanulmánygyűjtemény, melyet Nádor Orsolya (Károli Gáspát Református Egyetem) ismertetett. A kiadvány a Termini Kutatóhálózat 2014. évi lendvai (Szlovénia) tudományos konferenciájának kötete, amely a Termini Egyesület gondozásában jelent meg. A Szoták Szilvia szerkesztésében napvilágot látott Őrvidéki házinevek című könyvecskét Farkas Tamás (ELTE) ajánlotta az olvasók figyelmébe. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban készült Nyelvek és nyelvváltozatok térben és időben című tanulmánygyűjteményt – amelyet Karmacsi Zoltán és Máté Réka, a kutatóközpont munkatársai szerkesztettek – Vančo Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem docense mutatta be az érdeklődőknek. A kiadvány a kutatóközpont által elindított sorozat immáron negyedik kötete. Végül Péntek János, a Termini Egyesület társelnöke a Tolcsvai Nagy Gábor által szerkesztett A magyar nyelv jelene és jövője című összefoglaló munkát ismertette röviden


2018. április 13.

Megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága

Négy, az Egyesült Államokban működő magyar tudósszervezet részvételével és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával újabb határon kívüli akadémiai testület alakult. Az erről szóló megállapodást április 6-án írták alá a washingtoni magyar nagykövetségen. A dokumentumot az MTA részéről Lovász László elnök látta el kézjegyével. A Magyar Tudományos Akadémia Amerikai Magyar Bizottsága (MTA AMB) egy ernyőszervezet, amelynek fő célja az Egyesült Államokban élő magyar tudósok, az MTA amerikai köztestületi tagjai és az Akadémia közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése … Az Akadémia keretében 1996-ban jött létre a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), 2000-ben pedig az MTA köztestülete megnyílt a Magyarországon kívül élő, magukat magyarnak (is) valló tudósok előtt. Az MTA AMB immár az ötödik olyan határon kívüli testület, amely a Magyar Tudományos Akadémiához kötődik. 2007-ben a Kolozsvári Területi Bizottság (KAB), 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT), 2015-ben pedig a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) alakult meg. A Magyarországgal szomszédos országokban létrejött akadémiai bizottságok és tanácsok működése mellett indokolt volt a földrajzilag távolabbi, de tudományos tevékenységüket tekintve a hazai kutatásokkal szorosan együttműködő tudósközösség számára is megteremteni az akadémiai köztestületi tevékenység fórumát …


2018. április 12.

Minőségi programokra és a tanárképzésre koncentrálok – beszélgetés az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága elnökével

A Magyar Tudományos Akadémia első határon túli területi bizottsága 2007 januárjától működik Kolozsváron. Jelenleg az MTA 20 külső tagja és köztestületének 859 tagja él és dolgozik Erdélyben. Néda Zoltánnal, az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága elnökével beszélgettünk terveikről, arról, miért fontos a felsőoktatás után a közoktatásra odafigyelni Erdélyben, és hogy fizikusként milyen típusú kutatásokban érzi otthon magát ...


2018. április 10.

Gábos Zoltán erdélyi fizikusra, az MTA külső tagjára emlékezünk

2018. április 9-én, életének 94. évében elhunyt Gábos Zoltán elméleti fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a hajdani Bolyai Egyetem és a jelenlegi Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora, majd professor emeritusa. Egykori tanítványa és kollégája, Néda Zoltán professzor, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke így emlékezik rá:
"Erdélyben talán nincs is olyan román vagy magyar fizikus, aki „Gábos tanár urat” ne ismerné. Professzoraink professzora volt, és ha az erdélyi fizikáról van szó, a tanár úr neve, akaratlanul is, már az első mondatokban felmerül. 1924-ben Bánffyhunyadon született. Doktori fokozatot 1949-ben szerzett A mechanika formális elveiről című munkájával. 1948 és 1990 között 41 éven keresztül formálta és határozta meg a Kolozsváron tanuló fizikus és kémikus hallgatók élményeit és tanárideálját. 1990-től a BBTE professor emeritusaként egészen a legutóbbi időkig végezte fizikusi kutatómunkáját.
1991-től tiszteleti tagja az Eötvös Lóránd Fizikai Társulatnak; 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának választották; 2005-ben Arany János-életműdíjjal tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia; 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét; 2011-ben pedig Simonyi Károly-díjat vehetett át. A professzor úr életének és szakmai munkásságának találó összefoglalása az, amit ő maga a
legnagyobb tudományos eredményének tart: számos olyan tanítványát indította el tudományos pályáján, akik ma hazai és külföldi egyetemek elismert kutatói és fizikatanárai ..."


2018. április 8.

KÖZÖSSÉG−KUTATÁS−KIHÍVÁS - VAJDASÁGI MAGYAR TUDÓSTALÁLKOZÓ - 2018

SZERVEZŐK: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), Újvidék
MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), Budapest
Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Újvidéki Egyetem, MTTK), Szabadka
Hungarológiai Kutatóközpont (Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszak), Újvidék

IDŐPONT : 2018. április 14. (szombat)

HELYSZÍN: Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka


2018. április 7.

Keszeg Vilmos néprajzkutatót választotta elnökévé az Erdélyi Múzeum Egyesület

Keszeg Vilmos néprajzkutatót, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanárát választotta elnökévé az erdélyi magyar tudományos akadémia szerepét betöltő Erdélyi Múzeum Egyesület (EME). A hétvégi tisztújító közgyűlésről az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményben számolt be az egyesület. Mint írták, a közgyűlésen a leköszönő elnök, Sipos Gábor az elmúlt két ciklusra visszatekintve a hagyományőrzés és a megújulás egységét tartotta a legfontosabbnak az egyesület életében. Kiemelte a kutatóintézet történelmi, irodalomtörténeti és nyelvészeti részlegén folyó forrásfeltáró és kiadói munka határokon átnyúló jelentőségét, és úgy vélte: ennek további fenntartása elsőrendű feladat


2018. április 4.

Az erdélyi régészet krónikása - Vincze Zoltán emlékére

Életének 78. évében, hosszú szenvedés után elhunyt Vincze Zoltán nyugalmazott történelemtanár, történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület alapító tagja, az erdélyi régészettörténeti kutatások doyenje és az erdélyi magyarságtörténeti oktatás egyik megreformálója.


2018. március 27.

Elhunyt Ladik János kvantumkémikus, az MTA külső tagja

Életének 89. évében, 2018. március 17-én elhunyt Ladik János kvantumkémikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Friedrich-Alexander-Universität professor emeritusa, a Nemzetközi Elméleti Fizikai Kémiai Társaság alapítója és tiszteletbeli elnöke. Surján Péter egyetemi tanár emlékezik rá ...


2018. március 12.

A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság tavaszi ülése

2018. március 12-én, a Domus 'Collegium Hungaricum'-ban megtartotta 2018 tavaszi ülését az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Biztottsága, amelyen a hazai és Kárpát-medencei tagokon kívül részt vettek a tavaly októberben kibővült Bizottság nyugat-európai és Egyesült Államok-beli tagjai is.

Az ülésen Kocsis Károly akadémikus, a Bizottság elnöke, és Morvai Tünde a Bizottság titkára beszámoltak a legutóbbi ülés óta eltelt hónapok eseményeiről, az akadémiai külső tagság minél teljesebb integrációja érdekében tett erőfeszítésekről, valamint a magyar tudományosság külföldön program rendelkezésére álló keret megnövekedéséről. Kontra Miklós, a Domus Kuratórium elnöke tájékoztatta az EB tagjait az előző ülés óta hozott kuratóriumi döntésekről, a kuratórium prioritásairól, az új pályázati lehetőségekről. Az EB tagjai röviden beszámoltak az elmúlt időszakban területükön történt fontosabb eseményekről.

Az ülésen az EB tagjai titkos szavazással döntöttek a 2018-as Arany János-díj és -érem díjazottjainak köréről is.


2018. február 27.

A Korunk Kulcsa díjjal ismerték el Zsoldos Attilát

Zsoldos Attila www.fehervar.hu

A Kolozsváron megjelenő társadalomtudományi folyóirat, a Korunk szemlélettágító, tudatalakító munkájában betöltött szerepéért idén Zsoldos Attila történész, az MTA rendes tagja kapta a lap 2004-ben alapított elismerését.
„Zsoldos Attila úgy történész, hogy valamiféle jó értelemben vett és elmélyült szakmai ráérősséggel közelít a történelemhez. Mindig van ideje gondosan odafordulni kutatása tárgyához – miközben tisztában van azzal, hogy az idő ugyanúgy építő elem, mint a kő, tégla vagy fa – és így a történész színpadi rendező is, aki belekomponálja művébe az idő dramaturgiai szerepét. Az idődimenziót kiemelten kezelő sokszempontú vizsgálódás mellett ugyanakkor a megfogalmazás igényessége is mindig alapvető jellemzője írásainak” – méltatta az akadémikus tevékenységét az ünnepélyes díjátadáson Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő.
Mint elmondta, Zsoldos Attilát sokéves munkakapcsolat fűzi a kolozsvári folyóirathoz. A 2007-ben indított Korunk Akadémia előadásaira mindig készségesen és önzetlenül elvállalta, elvállalja a felkérést, mint ahogyan a Korunk alapításának 90. évfordulójára szervezett konferencián való részvételt is.


2018. február 24.

Benkő Samu köszöntése

A kilencven éves Benkő Samu Széchenyi-díjas művelődéstörténészt, az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) volt elnökét, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját köszöntötték szombaton Kolozsváron

Az egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) által szervezett ünnepségen elhangzott, Benkő Samu az EME alelnökeként (1990–1994), majd elnökeként (1994–2002), tudományszervező- és népszerűsítőként, többek közt az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának, az 1848-49-es forradalom korszakának kutatójaként, Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozójaként meghatározó szerepet játszott az erdélyi tudományos életben. Ő rendezte sajtó alá egyebek mellett Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait, szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának, az ő ösztönzésére is sikerült megjelentetni a Szótörténeti Tár köteteit. Sipos Gábor történész, az EME elnöke, Néda Zoltán fizikus, valamint a debreceni egyetem képviselője is méltatta Benkő Samu munkásságát, aki egyébként a debreceni egyetem díszdoktora. A magyarországi tudományos élet képviselői közül többen is köszöntő levelet juttattak el, amiket felolvastak a rendezvényen, Lovász László, az Akadémia elnöke is születésnapi üdvözletét küldte az ünnepeltnek. A rengidős művelődéstörténészről, aki megőrizte szellemi frissességét, Vékás Lajos kolozsvári születésű jogtudós, az MTA alelnöke levelében úgy fogalmazott, a magyarországi tudományos élet is hálával tartozik Benkő Samunak, aki az erdélyi tudományos örökséget népszerűsítette, az önmagával szemben is kritikus tudós művei az európai egyetemesség összefüggésrendszerében születtek


2018. február 19.

Megjelent az MTA honlapján a Domus magyarországi ösztöndíjpályázat 2018. évi tavaszi felhívása

A teljes pályázati kiírás itt olvashatóIdén a megszokottnál korábban, 2018. február 19. és március 23. között pályázható meg a Domus magyarországi ösztöndíj, amely 2018. július 1. és december 31. közötti magyarországi kutatást tesz lehetővé.
A korábbi évekhez képest újdonság, hogy mind a junior, mind a senior kategórián belül két kiírás jelent meg: külön várjuk a pályázatokat élő- és élettelen természettudományok és matematika, valamint humán- és társadalomtudományok témakörben.


2018. február 16.

A 90 éves Benkő Samu köszöntése

A részletekről bővebben ittBenkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnöke, az MTA külső tagja február 25-én tölti 90. életévét. Születésnapi köszöntését az EME székházban tartják február 24-én szombaton 16 órai kezdettel, az EME és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság közös szervezésben


2018. február 14.

Elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő

Életének 92. évében elhunyt Kallós Zoltán, a Nemzet Művésze címmel és a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, közölte Facebook-oldalán a Kallós Zoltán Alapítvány. Kallós Zoltán 1926. március 26-án született Válaszúton. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön folytatta, Kolozsváron szerzett tanítói oklevelet 1946-ban. Miközben a kalotaszegi Magyarvistán és a moldvai Lészpeden volt tanító, elvégezte a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémiát ... A Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtött, a Balladák könyve című gyűjteménye három új kiadást ért meg az 1970-es években. Új guzsalyam mellett című 1973-ban megjelent könyve, egy klézsei öregasszony, a 76 éves Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa énekes repertoárjának monografikus gyűjteménye. 1992-ben létrehozta a szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatásával foglalkozó Kallós Zoltán Alapítványt, amelynek 25. évfordulóján, 2017 nyarán avatták fel Válaszúton a kibővített Kallós Zoltán Múzeumot és Népművészeti Központot.A néprajzkutató 2017 márciusában vette át a Kossuth Nagydíjat, ugyanazon év áprilisában kapta meg a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerést, az Europa Nostra-díjat, majd májusban az online közönségszavazáson is ő nyert


2018. február 13.

Négy akadémikus a Corvin-lánc új birtokosai között

Maróth Miklós orientalista, az MTA rendes tagja, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, az MTA rendes tagja, Sótonyi Péter orvos, az MTA rendes tagja, valamint Sir George Radda biokémikus, az MTA tiszteleti tagja is átvehette Áder János államfőtől a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló érdemeket elismerő Corvin-láncot


2018. február 8.

Az MTA területi bizottságainak találkozója

Budapesten került sor február 8-á n a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB), az MTA magyarországi területi bizottságai, valamint a határon túli akadémiai szervezetek találkozójára a Domus 'Collegium Hungaricum' épületében. Az évente hagyományosan megrendezett megbeszélésen az MTA MTK EB képviselői mellett részt vettek az MTA Debreceni, Szegedi, Pécsi, Miskolci és Veszprémi Területi Bizottságainak delegáltjai, továbbá a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, valamint a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) képviselői is. A beszélgetés keretében a jelenlévők áttekintették a 2017 során a határon túli magyar tudományosság területén történt legfontosabb eseményeket, megosztották egymással a tapasztalataikat, megvitatták a 2018. évre vonatkozó terveiket és az elképzelések megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket. Az ülés résztvevői az MTA, illetve annak magyarországi területi bizottságai, továbbá a négy határon túli akadémiai szervezet közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről, az egymás közötti kapcsolatok kiszélesítésének módozatairól is eszmét cseréltek.


2018. február 8.

A határon túli magyar akadémiai szervezetek találkozója

Budapesten került sor február 8-án az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB) és a határon túli akadémiai szervezetek találkozójára a Domus 'Collegium Hungaricum' épületében. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács kezdeményezésére létrejött megbeszélésen az MTA MTK EB képviselői mellett részt vettek a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, valamint a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) képviselői is. Az ülés résztvevői a négy határon túli akadémiai szervezet és az MTA közötti együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről, az egymás közötti kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről, valamint a határon túli magyar kutatásokat érintő pályázatok véleményezésének módjáról cseréltek eszmét


2018. január 31.

Domus 'Collegium Hungaricum'
Új néven működik tovább a Domus Vendégház

Új névvel, kibővült szerepkörrel és a már megszokott szolgáltatásokkal működik tovább a Magyar Tudományos Akadémia Abonyi u. 10. alatt található vendégháza.

Az új elnevezés: Domus 'Collegium Hungaricum'. A DCH továbbra is elsősorban a Domus Hungarica Ösztöndíj Program által ösztöndíjat nyert kutatók, valamint akadémiai külső tagok, határon túli egyetemek, tudományos műhelyek munkatársai számára biztosít szálláshelyet.


2018. január 29.

2018. évi Arany János-díj és -érem

Az eddigi díjazottakról itt tájékozódhatnakAz Akadémia a külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának jutalmazására, elismerésére Arany János-díjat és Arany János-érmet alapított. Arany János-érmet 2002 óta, Arany János-díjakat 2004 óta ítél oda a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság. Az elismeréseket évente egy alkalommal, az MTA májusi közgyűlése keretében adja át az MTA elnöke.

Az Arany János-díjra, illetve -éremre érdemes kutatókra akadémikusok, illetve az MTK EB tagjai tehetnek javaslatot. A jelöléseket 2018. február 15-ig várjuk a htmt [at] titkarsag [dot] mta [dot] hu címre.


2018. január 27.

Kettős jubileumot ünnepelt a közgazdász társaság

Székhelye, valamint az általa kiadott tudományos folyóirat, a Közgazdász Fórum ugyancsak 20 éves fennállását ünnepelte szombaton a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT). A jubileumi, családias hangulatú rendezvényen igazi sikertörténet emlékei elevenedtek fel, amely során az egykori íróasztal jól felszerelt könyvtárral és különféle rendezvényeknek helyt adó manzárddal is rendelkező székhellyé nőtté ki magát, miközben az egykori RMKT-hírlevelek elismert, immár angol nyelven is közlő szakmai folyóirattá cseperedtek. Az ünnepségen nem csak a múltról értekeztek, hanem a jövőről is ...


2018. január 27.

Egyetemi emléknapot tartottak Selye János születésének 111. évfordulóján

Névadója születésének 111. évfordulója alkalmából január 26-án Selye János-emléknapot tartottak a komáromi Selye János Egyetemen. A rendezvényen Szabó Sándor, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora, Selye János egykori doktorandusza és Kiss László docens, orvostörténész tartott előadást ...


2018. január 26.

Fodor János: Bernády György. Politikai életrajz

MEGHÍVÓAz MTA Könyvtár és Információs Központ és a Lector Kiadó könyvbemutatója. A kötetet Romsics Ignác akadémikus, egyetemi tanár méltatja. Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ (1051 Budapest, Arany János u. 1.), Konferenciaterem (2. emelet) - Időpont: 2018. január 26. péntek 16:00 óra


2018. január 24.

Könyvbemutató az Erdélyi Múzeum-Egyesület legújabb kiadványaiból

MEGHÍVÓaz MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programja keretében az Erdélyi Múzeum-Egyesület legújabb kiadványait mutatja be Biró Annamária, felelős kiadó, Bitay Enikő, az EME főtitkára és Sipos Gábor, az EME elnöke. Köszöntőt mond Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója. Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciaterme (1051 Budapest, Arany János u. 1. II. emelet) - Időpont: 2018. január 24. szerda, 16:00 óra


2018. január 17.

A KMAT alelnökének előadása a VEAB rendezvényén

2018. január 17-én tartotta meg Bolyai ünnep 2018 című műhelykonferenciáját az MTA Veszprémi Területi Bizottsága. A rendezvényre olyan előadókat hívtak meg, akik egykor részesültek az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában, és kiemelkedő kutatási eredményeikért elnyerték a Bolyai-plakett kitüntetést. A rendezvényen részt vett és előadást tartott a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) alelnöke, Csernicskó István is ...


2018. január 10.

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai részére

Tisztelt Tagtársaim!

Az 1840-ben, Academiai Értesítő néven alapított Magyar Tudomány mint a legrégebbi, magyar nyelvű, tudományos folyóirat a hazai és nemzetközi tudományosság számára egyfajta jelenkori archívum feladatát tölti be. A lapban megjelenő tematikus összeállítások, közlemények, dialógusok, beszámolók a hazai és a külhoni magyar tudományos kultúra mindenkori, sokszínű tükrét képezik. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a folyóiratban megjelenő információk a hazai mellett a nemzetközi nyilvánosság részét is képezzék.
Pár hónapja megújult a lap tartalmi és formai vonatkozásban is. Az Akadémiai Kiadónál tördelt, nyomtatott és terjesztett folyóiratnak egy megújítotott on-line (open access, doi számokkal jelzett) verziója is terjesztésre kerül.
Önökhöz, a magyar tudományosság kiemelkedő képviselőihez fordulok azzal a kéréssel, hogy amellett, hogy olvassák a lapot, legyenek az előző időszakhoz képest is kezdeményezőbb, alkotóbb résztvevői a Magyar Tudomány tartalmi megújulásának. Szines, széleskörű érdeklődésre számot tartó írott és digitalis fórumot szeretnénk létrehozni, sokszínű trendelemzésekkel, nézetek és vélemények bemutatásával, nemzetközi tükörrel. reflexiókkal.
Magam és a Szerkesztőbizottság nevében kérem, hogy legyenek Önök is a Magyar Tudomány rendszeres szerzői, tanácsadói és támogatói!

Aktív szerepvállalásukban bízva tisztelettel köszönti mindannyiukat

dr. Falus András
főszerkesztő


2017. december 28.

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Aranybagoly Díjának 2017. évi nyertesei dr. Toldi Éva és dr. Pósa Mihály

A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) elnöksége által kinevezett öttagú kuratórium döntése szerint 2017-ben az Aranybagoly Díjat a humántudományok területén elért kiváló kutatási eredményeiért dr. Toldi Éva egyetemi tanár érdemelte ki. A kuratórium a természettudományok területén dr. Pósa Mihály egyetemi tanárnak ítélte oda a 2017-es Aranybagoly Díjat.


2017. december 19.

A KMAT alelnökének előadása az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság ülésén

December 19-én tartotta soros ülését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága. A tanácskozásra Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében került sor. A felkért előadók az „Államnyelvek a Kárpát-medencében” témakörben tartottak előadásokat. Elsőként Csernicskó István kapott szót. A KMAT alelnöke „Magyarok Kárpátalján és a mindenkori államnyelv(ek)” címmel foglalta össze gondolatait. Az előadó rámutatott, hogy bár az elmúlt 100 esztendő során a ma Kárpátaljaként ismert régióban számos alkalommal változtak meg az államhatárok, és ez mindig együtt járt az iskolában kötelezően oktatott hivatalos nyelv/államnyelv cseréjével is, a területen osztozó mindegyik államalakulat biztosította az anyanyelvi oktatás lehetőségét a területen élők számára ...


2017. december 13.

Kárpátaljai tudósok az MTA elnökénél

Irodájában fogadta a kárpátaljai magyar tudományosság képviselőit december 13-án Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémiai (MTA) elnöke. Spenik Ottó a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) elnökeként, Spenik Sándor és Csernicskó István az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) kárpátaljai tagjaiként vettek részt a budapesti találkozón. A megbeszélésen részt vett Kocsis Károly akadémikus, az MTK EB elnöke, valamint Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyar Titkárságának osztályvezetője is.

A kárpátaljai magyar tudósok tájékoztatták Lovász László elnök urat a KMAT helyzetéről, a kárpátaljai magyar tudományosság alapvető problémáiról. Spenik Sándor röviden ismertette az Ungvári Nemzeti Egyetem Oktatási-Tudományos Intézetében folyó kutatómunkáról, Csernicskó István pedig beszámolt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő kutatói műhelyekben folytatott tudományos kutatásokról.

A beszélgetés során a kárpátaljai kutatók részletesen tájékoztatták az MTA elnökét arról, miért tölti el aggodalommal a kárpátaljai magyar közösséget az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa által szeptemberben elfogadott új oktatási törvény, és felvázolták, hogyan veszélyezteti az új jogszabály 7. cikkelye a magyar nyelvű közoktatás rendszerét, s ezzel a magyar nyelvű felsőoktatást és a kárpátaljai magyar tudományos utánpótlás nevelését, az ukrajnai magyar tudományosságot.

A találkozón szó esett arról is, milyen keretek között támogathatja az MTA a magyar nyelvű oktatás megőrzését, a magyar–magyar tudományos együttműködést, valamint a magyar tudományosságot Kárpátalján.



2017. december 7.

Mészáros András, filozófus a Szlovákiai Magyar Akadémia Tanács új elnöke

A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács 2017-es évi tisztújító közgyűlése Mészáros Andrást választotta a testület elnökéve.

Mészáros András szakmai életrajzaMészáros András a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, az idei évtől az MTA külső tagja.

A közgyűlés alapszabályt is módosított, melynek értelmében a SZMAT vezetőségébe tudományterületenként egy-egy alelnököt választanak. Az újonnan megválasztott három alelnök: Vanconé Kremmer Ildikó, bölcsészet- és társadalomtudományi alelnök, Kádasi Lajos, élettudományi alelnök. A leköszönő elnök, Dusza János matematika és természettudományi alelnökként folytatja munkáját.

A SZMAT V. közgyűlésén két fiatal kutatónak adták át a Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért elnevezésű díjat. A díjazottak munkásságukat előadás keretében is bemutatták. Baka Patrik, díjazott Az utak, amelyeken nem mentünk végig. Az alternatív történelem és lehetséges szerepe az oktatásban címmel tartott előadást. Csáky Veronika, díjazott Genetikai kutatások a régészetben: Az archeogenetika jelentősége, vizsgálati tárgya és módszerei című elődásán ismertette kutatási eredményeit.

Az esemény sajtóvisszhangja:

Mészáros András filozófus a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács új elnöke - Lezajlott a SZMAT tisztújító közgyűlése (Felvidék.ma)
Mészáros András a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács új elnöke (Hírek.sk)



21017. december 1.

Közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács

December elsején az Ungvári Várban tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT). A KMAT 2015. október 30-án alakult meg az Ungvári Nemzeti Egyetemen, az első éves közgyűlésre pedig 2016. október 28-án Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került sor.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretein belül 1996-ban jött létre a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), 2000-ben pedig az MTA köztestülete megnyílt a Magyarországon kívül élő, magukat magyarnak (is) valló tudósok számára. 2007-ben a Kolozsvári Területi Bizottság (KAB), 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), valamint 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) megalakulásával az MTA még szorosabbra fűzte kapcsolatait a külhoni magyar kutatókkal. A Magyarországgal szomszédos országokban létrejött akadémiai tanácsok gyakorlatát követve, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, valamint a 2011. június 11-i Ukrajnai Magyar Tudóstalálkozón kinyilvánított szándék alapján 2015-től a KMAT révén az MTA ukrajnai, kárpátaljai külső köztestületi tagjai is rendelkeznek már saját szervezettel.

A KMAT 2017. évi közgyűlését Spenik Ottó akadémikus, a KMAT elnöke nyitotta meg, köszöntve a kárpátaljai magyar tudósokat, valamint a vendégeket: Kocsis Károly akadémikust, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökét, Tarnóczy Mariannt, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának nyugalmazott osztályvezetőjét, valamint Morvai Tündét, aki november 1. óta tölti be ezt a beosztást. Ezt követően Spenik Ottó elnök megállapította, hogy a regisztrációs adatlapok alapján az MTA 150-nél több főt számláló ukrajnai külső köztestületéből 79 fő van jelen a teremben, s ezzel a közgyűlés határozatképes.

Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének köszöntő szavai és bevezető gondolatai után a KMAT jelen lévő tagjai meghallgatták a KMAT elnökének és alelnökének beszámolóját a Tanács 2017-ben végzett tevékenységéről. A közgyűlés elfogadta a beszámolót, illetve a 2018. évre szóló vázlatos munkatervet is.



2017. november 6.

Szent-Györgyi Albert Fiatal Kutatói Díj

A kiírás a New York-i Magyar Tudományos Társaság weboldalánA New York-i Magyar Tudományos Társaság (www.nymtt.org) a magyarországi és a szomszédos országokban élő fiatal magyar tudósok eredeti kutatását támogatandó ír ki pályázatot a Szent-Györgyi Albert Fiatal Kutatók Díjára. A díjat 2015-ben alapították, és az amerikai-magyar tudományos közösség nagylelkű támogatásával finanszírozzák.


2017. november 3.

Vezetőváltás a Határon Túli Magyarok Titkárságán

Tarnóczy Mariann, aki osztályvezetőként megalakulása óta (1999) állt az MTA Testületi Titkársága keretében működő Határon Túli Magyarok Titkársága élén, 2017. november 1-jétől nyugalomba vonult. Helyét Morvai Tünde kisebbségkutató vette át. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság és a Domus Kuratórium titkári posztját szintén Morvai Tünde tölti be a jövőben.

Az MTA vezetősége Tarnóczy Mariann több évtizedes munkáját Szily Kálmán-díjjal ismerte el.


2017. október 30.

Újjáalakult az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság

Lovász László, az MTA elnöke májusi újraválasztása után kibővítette a Kocsis Károly akadémikus által vezetett MTK Elnöki Bizottságot. Az eddigi Kárpát-medencei és magyarországi tagokon túl új közreműködőket kért fel az Amerikai Egyesült Államokból és Nyugat-Európából. Ez a történelmi jelentőségű lépés egy asztal mellé ültette a világ magyar tudományosságának jeles képviselőit, Lendvától Los Angelesig, Csíkszeredától Londonig. Az újjáalakult Bizottság 2017. október 30-i ülését megtisztelte jelenlétével és hozzászólásával az MTA elnöke is.


20 éves az MTA Domus Hungarica Scientiarum et Artium programja

Két évtizedre tekintettek vissza az évforduló alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen a Domus Kuratórium volt és jelenlegi elnöke Paládi-Kovács Attila és Kontra Miklós, az Elnöki Bizottság számos tagja, egykori és jelenlegi ösztöndíjasok. A Domus program jövőjét is körvonalazó beszélgetést megtisztelte jelenlétével és történelmi visszapillantást is adó hozzászólásaival Glatz Ferenc akadémikus, az MTA volt elnöke, a Domus ösztöndíj program létrehozója.


2017. október 1.

Elhunyt Mészáros István

Mészáros István (1930-2017) marxista filozófus, A tőkén túl írója, az Eszmélet egykori alapítója, Kossuth-, Isaac Deutscher-, József Attila- és Lukács György díjas gondolkodó, a Magyar Tudomanyos Akadémia külső tagja, október 1-én Londonban 87. életévében elhunyt.

Lukács György azon kevés tanítványa és munkatársa közé tartozott, akik egész életükben és életük egészében marxisták maradtak: keresték a tőkefelhalmozáson és az értéktöbblet magánelsajátításán nyugvó polgári társadalmi berendezkedés humanista alternatíváját. Impozáns szellemi teljesítménye a magyar irodalmi és filozófiai kultúrát is gazdagította, a Szatíra és valóság (Csongor és Tünde) elemzésétől kezdve az 1956-os emigrációját követően olaszul írt és 2004-ben végre magyarul is megjelent József Attila és a modern művészet elemzéséig. Mészáros a legkomolyabb klasszikus filozófiai témák – a marxi elidgenedés elmélet, Hegel – Marx – Lukács viszony, társadalmi struktúra és tudatformák összefügggéseinek elemzése – mellett számos jelenkori témát vett szellemi birtokába ...



2017. szeptember 27.

Leidemann Sylvia koncertje Debrecenben és Sopronban

A koncert plakátja megtekinthető itt.Az Argentínában élő csembalóművész, karnagy, zenekutató Leidemann Sylvia 2017. szeptember 29-én, pénteken, a debreceni Református Kistemplomban vezényli a Reformáció Kantáta ősbemutatóját, melyben 200 éve elfelejtett ritkaságok hangzanak fel korhű hangszerek kíséretével. Közreműködik a debreceni Kodály Kórus.

A koncert ismertetőjeA Reformáció Kantáta a Zene Világnapján, október 1-én, 18:00 órától a Soproni Evangálikus Templomban csendül fel.

Leidemann Sylvia évek óta kutatja a Soproni Evangélikus Archívum barokk zenei emlékeit a Domus Hungarica ösztöndíjprogram támogatásával.



2017. szeptember 21.

Kovács László professzor úr emlékére

Életének 67. évében elhunyt Kovács László professzor, a pozsonyi Egyetemi Gyermekkórház és Rendelőintézet nefrológiai osztályának főorvosa, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács alelnöke



2017. szeptember 16.

Elhunyt Szilágyi Pál matematikus, a Sapientia volt rektora, a Babeș–Bolyai egykori rektorhelyettese

Szilágyi Pál Tasnádon született, 1933. június 18-án, elhunyt 2017. szeptember 16-án, Kolozsváron, életének 85. évében.

Nagyváradon érettségizett, 1954-ben szerezte meg diplomáját a Kolozsvári Bolyai Egyetemen, Matematika–Fizika Karon. 1954 és 1962 között tanársegéd, 1962 és 1980 között adjunktus, 1990-ig docens, azt követően 2003-ig egyetemi tanár a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). 1994 és 1996 között dékánhelyettes a Matematika–Informatika Karon, 1996 és 2000 között rektorhelyettes, közben három hónapig az egyetem megbízott rektora. Ebben az időszakban a BBTE-n kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája. 2000-ben 13 karon, ezeken belül 46 szakon folyt magyar nyelvű képzés, közel 5000 romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhatott anyanyelvén. A magyar nyelven is oktató karokon létrejött az ún. „magyar tanulmányi vonal”. Az így létrejött magyar tagozatot Szilágyi Pál, magyar rektorhelyettes irányította. A BBTE kihelyezett képzési rendszerének kiépülése is ekkorra tehető, a több székelyföldi és más városban a jórészt magyar nyelvű képzések megjelenése a tömbmagyarság szakemberhiányát csökkentette. A közben felsőfokúvá vált tanítóképző intézmények szintén a BBTE hálózatához tartoztak. 2002-től 2007-ig egyetemi tanár a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Műszaki és Humántudományok Karán, 2003 és 2007 között az EMTE rektora. Megelőzően a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának tagjaként részt vett a Sapientia-EMTE létrehozásában, és az Oktatási Bizottság elnökeként koordinálta az egyetemen folyó oktatás szervezését. Kutatási területe az elliptikus parciális differenciálegyenletek határérték-feladatai, a variációs egyenlőtlenségek, a nemlineáris funkcionálanalízis és a többértékű leképezéseket tartalmazó egyenletek. Négy egyetemi tankönyvet írt, eredményeit számos szakdolgozatban közölte matematikai folyóiratokban. Munkatársa a Zentralblatt für Mathematik und ihre Anwendungen referáló folyóiratnak. Több dolgozatot jelentetett meg a romániai magyar felsőoktatás kérdéseiről, a BBTE és a Sapientia-EMTE problémáiról. Több hosszabb külföldi tanulmányúton volt, elsősorban a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként. Tagja volt az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságnak. Tagja az MTA Kolozsvári Területi Bizottságának. Az Erdélyi Múzeum Egyesület tiszteleti tagjai sorába választotta. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke 2000-ben Kisebbségekért Díjjal tüntette ki. 2002-ben az MTA Arany János-éremmel ismerte el munkásságát, a Sapientia Egyetem Bocskai István-díjának is birtokosa volt (2013), 2015-ben pedig megkapta a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét.

Szilágyi Pál különböző megbízatásokban és testületekben végzett munkája jelentősen hozzájárult az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséhez, a romániai magyar felsőoktatási hálózat kialakításához, a romániai és a magyarországi egyetemek közötti együttműködési kapcsolatok létrehozásához. Egész életében a magyar tudományosságot és felsőoktatást, a magyar-magyar, a magyar-román párbeszéd ügyét szolgálta. Érdemei elévülhetetlenek. Köszönjük.



2017. szeptember 12.

20 éves a Domus ösztöndíjprogram

Magyar-magyar tudományos együttműködések, a magyar tudományos utánpótlás jövője - Domus 20 – kerekasztal-beszélgetés: prioritások, hogyan tovább hatékonyabban?

A Domus ösztöndíjprogram 1997-ben indult, kezdetben magyarországi ösztöndíjakkal, aztán 2001-ben a szülőföldi ösztöndíjakkal, 2005-ben pedig az intézménytámogatásokkal bővült a paletta. Idén 20 éves a program – ezt a szép kerek évfordulót kerekasztal beszélgetéssel ünnepeljük, fókuszba helyezve a Domus-program jövőjét.

Az eseményt az MTK EB őszi ülésének napján, október 30-án, hétfőn, 14 órakor, a Domus Vendégházban tartjuk. Vitaindítóval, előre felkért hozzászólókkal, moderátorral készülünk e jeles eseményre, meghívtuk a régiók képviselőit, a doktorandusz szövetségek vezetőit, s természetesen jelen lesznek a program hazai gazdái is (kuratóriumi elnökök, kurátorok, MTK EB elnök és tagok, a HTMT munkatársai).

Reményeink szerint a kerekasztal konzultatív formája felszínre hozza a formálódó javaslatok közül a leghatékonyabbakat, és eredményesen járul majd hozzá a régóta komoly sikereket felmutató Domus támogatási rendszer még gyümölcsözőbb jövőjének közös és hatékony alakításához.



2017. szeptember 11.

Recenzió

Tátrai Patrik : E G Y S Z Ó R V Á N Y K Ö Z Ö S S É G N Y E L V I É S
T Á R S A D A L M I J E L L E M Z Ő I N E K E L E M Z É S E

Kontra Miklós (szerk): A magyar nyelv Horvátországban. Gondolat Kiadó – Media Hungarica Művelődési és Tájékoztatási Intézet, Budapest – Eszék, 2016.

Megjelent a Jel-Kép - Kommunikáció, közvélemény, média 2017/2. számábanA Kontra Miklós szerkesztésében megjelent könyv A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat záró (?), 5. kötete, amely teljessé tette a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek nyelvi helyzetének bemutatását, azaz törlesztette „az 1990 előtti magyar nyelvtudomány egyik adósságát, hogy nemigen foglalkozott Trianon nyelvi következményeivel” (19. o). A sorozat többi kötetéhez, valamint a sorozat címébe foglalt 20. századhoz képest a horvátországi kötet jelentősen megkésett. A környező országokban 1996-ban elvégzett vizsgálat Kárpátaljáról 1998-ban, a Vajdaságról 1999-ben, Szlovákiáról 2000-ben, majd – némi lemaradással – Ausztriáról és Szlovéniáról 2012-ben jelent meg. Az erdélyi adatok külön kötetben nem, csak két tanulmányban a kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben 2010–11-ben láttak napvilágot. Jelen kötet megkésettségének fő oka, hogy az 1996-os vizsgálat időpontjában a horvátországi viszonyok miatt (Kelet-Szlavónia és a
Drávaszög 1998-ig szerb megszállás alatt volt) a felmérést nem lehetett elvégezni. Ezt a hiányt pótolták most a kötet szerzői, magyarországi és horvátországi nyelvészek, egyetemi hallgatók: Fancsaly Éva, Gúti Erika, Kontra Miklós, Molnár Ljubić Mónika, Oszkó Beatrix, Siklósi Beáta és Žagar Szentesi Orsolya. Ahogy azt a kötet szerkesztője is jelzi, az időbeni eltolódás módszertanilag aggályossá teszi a korábbi, a szomszédos országokban felvett vizsgálatokkal való összehasonlítást, ennek ellenére jelen kutatás sok tanulsággal szolgál és betölti hiánypótló szerepét ...



2017. augusztus 22.

Recenzió

Fancsaly Éva – Gúti Erika – Kontra Miklós – Molnár Ljubić Mónika – Oszkó Beatrix – Siklósi Beáta – Žagar Szentesi Orsolya, A magyar nyelv Horvátországban- Gondolat Kiadó, Media Hungarica Művelődési és Tájékoztatási Intézet, Budapest–Eszék, 2016. 309 lap

„… Megjelent a Magyar Nyelv 2017/2. számábanA magyar nyelv Horvátországban című kötet, ahogyan azt a szerzők is megfogalmazták, hiánypótló kiadvány. A színvonalas monográfia azonban nem pusztán A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című sorozat még hiányzó elemét pótolta, hanem a magyar nyelvtudományban létező űrt is. Megjelenésével több éves kutatómunka és egy évtizedeken át tartó vállalkozás zárult le. Reméljük, eredményeit és meglátásait a horvátországi magyarság megőrzéséért tett erőfeszítésekben is felhasználják …”
Kocsis Zsuzsanna - Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem



2017. július 22.

Elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész

Életének nyolcvanadik évében elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. A Korunk volt főszerkesztőjének halálhírét fia, Kántor László tette közzé közösségi oldalán szombaton … Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott az RMDSZ munkájába és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el, 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökének, haláláig irányította a Kolozsvár Társaságot. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Kántor Lajos a Krónika 1999-es indulásakor – 2000 áprilisáig – betöltötte a napilap szerkesztőtanácsának elnöki tisztségét. Számos díj, kitüntetés birtokosa: 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjat, 1998-ban József Attila-díjat, 1999-ben Pro Literatura-díjat, 2004-ben Széchenyi-díjat, 2012-ben Látó-nívódíjat, 2015-ben Magyar Örökség-díjat kapott ...

Tovább a kolozsvári Krónika cikkére



2017. július 15.

Elhunyt idősebb Korhecz Tamás

Életének 80. évében elhunyt idősebb Korhecz Tamás. 1937. december 29-én született Szabadkán. Felsőfokú tanulmányait a Belgrádi Egyetem jogtudományi karán szerezte, a szegedi egyetemen doktorált. Idősebb Korhecz Tamás több mint harminc tudományos munkát publikált, több egyetemen is oktatott, számos tudományos egyesület és társaság tagja volt Vajdaságban. Pályája során mindvégig gyakorló jogász volt …



2017. július 6.

A Magyar Tudományos Akadémia 2017. április 10-én ünnepi ülés keretében emlékezett meg a négy éve elhunyt Görömbei András akadémikusról, aki öt évig töltötte be a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöki tisztét. Az ülésen elhangzott beszéd teljes szövege itt olvasható.



2017. június 17.

Tisztújító közgyűlésére került sor a Kolozsvári Akadémiai Bizottságnál

2017. június 17-én került sor az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) tisztújító testületi ülésére a szervezet kolozsvári székházában. Az ülésen jelen volt Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, Tarnóczy Mariann, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője, valamint Roósz András, a Miskolci Területi Bizottság elnöke. A testületi ülés első részében beszámolót tartott Salat Levente akadémikus, a KAB leköszönő elnöke, aki a megelőző 3 évben vezette a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottságát. A leköszönő elnök érdemeit Kocsis Károly akadémikus méltatta. Ezt követően az ülés második részében a KAB testülete megválasztotta a következő 3 évre az új elnökséget: Elnök: Néda Zoltán akadémikus, az MTA külső tagja - Alelnökök: Természettudományok: Csibi Vencel József akadémikus, az MTA külső tagja; Élettudományok: Tiboldi István, az MTA külső köztestületi tagja; Társadalomtudományok: Péntek János akadémikus, az MTA külső tagja; Tudományos titkár: Salat Levente akadémikus, az MTA külső köztestületi tagja



2017. május 10.

Biomediátor, irányítástechnika, nyelvészet és díjátadás a Külső Tagok Fórumán

Átadták a külhoni magyar tudósok, kutatók munkásságát elismerő Arany János-díjakat és -érmeket a 188. közgyűlés keretében tartott Külső Tagok Fórumán. A három tudományos előadást egy-egy külhoni és egy magyarországi kutató közösen tartotta. A külső tagok megvitatták az MTA Alapszabályának őket érintő módosításait is. Tudomány és magyarság 8. Az Arany János-díj és -érem díjazottjai Az Akadémia a külhoni magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére alapította 2002-ben az Arany János-érmet és 2004-ben az Arany János-díjat. A díj elsősorban a tudományos teljesítményt ismeri el, az érem emelle - A Külső Tagok Fórumán Lovász László, az MTA újraválasztott elnöke és Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB) elnöke köszöntötte az Akadémia határon túli tagjait. Az eseményen átadták az Arany János-díjakat és -érmeket, valamint Vékás Lajos, az MTA újraválasztott társadalomtudományi alelnöke ismertette az MTA Alapszabályának külső tagokat érintő módosításait - A Külső Tagok Fórumán Lovász László felkérte Kocsis Károlyt, hogy újabb három évre vállalja el az elnöki bizottság vezetését, továbbá bejelentette, hogy a határon túli magyar tudósok kutatásait támogató Domus pályázati kuratórium élén hat év után Paládi-Kovács Attilát Kontra Miklós váltja



2017. január 22.

Elhunyt Ángyán János, a Kémiai Tudományok Osztályának külső tagja

2017. január 22-én Párizsban elhunyt Ángyán János, a CNRS kutatóprofesszora, a Nancy Egyetem professzora. Temetése 2017. január 31-én, kedden 10.30 órakor lesz a Fiumei úti sírkertben. Ángyán János 1956-ban született Pécsett, az ELTE TTK vegyész szakán szerzett diplomát 1980-ban. Egyetemi hallgatóként kutatott Párizsban, majd a Chinoinba került, ahol főleg molekulamodellezéssel és kvantumkémiával foglalkozott. Társszerzőkkel együtt írta az Applied Quantum Chemistry című könyvet, mely 1985-ben jelent meg az Elsevier Kiadónál


2016. december 2.

Húszéves a Fórum Intézet

A szlovákiai magyar civil szféra rendszerváltás utáni történetének egyik legsikeresebb projektje a Fórum Kisebbségkutató Intézet, amely idén decemberben ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. A Fórum Intézet megalakulásának huszadik évfordulójáról az intézet somorjai székházában emlékeztek meg egy ünnepi rendezvényen. A rendezvényen az intézet eddigi tevékenységét mutatták be, sikerének titkát boncolgatták, és megemlékeztek az alapító igazgatóról, az idén szeptemberben elhunyt Tóth Károlyról. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a Szlovák Köztársaság ezüst emlékérmét adta át Öllös Lászlónak, az intézet igazgatójának a szervezet munkásságának elismeréseképpen ...


2016. november 29.

Szlovákia település-adatbázisa

Újabb rész jelent meg a Mindennapok tudománya című tudományos-ismeretterjesztő sorozatból. Ezen a héten Konkoly László arról beszél, hogyan építették fel Szlovákia település-adatbázisát, amelybe 1890-től az összes népszámlálási adat be van építve. A kutatás fő célja egy olyan településszintű adatbázis létrehozása és mindenki számára áttekinthető webes felület kialakítása volt, amely tartalmazza a mai Szlovákia területén 1880 és 2011 között létező összes település népesedési és nemzetiségi adatait, melynek segítségével végigkövethetők a szlovákiai települések közigazgatási demográfiai változásai. Szlovákia település-adatbázisa elkészült: egy helyen találhatjuk a településre vonatkozó alapadatokat és az adatbankban található településhez kapcsolódó egyéb információkat. A kutatás eredményképpen egy olyan egyedülálló adatbázis jött létre, amely további demográfiai, történelmi és társadalomkutatások fontos forrása lehet

Tovább a Fórum Intézet honlapjára


2016. november 28.

SZABADKAI EGYETEM ÉS/VAGY KIHELYEZETT ANYAORSZÁGI TAGOZATOK

Találkozik-e a VMSZ felsőoktatási elképzelése a vajdasági magyar akadémiai közösség által felvázolt jövőképpel?
Egy olyan egyetemi központ életre hívásáról számolt be Balog Zoltán, magyarországi emberi erőforrások minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal. Ugyanakkor Pásztor azt is közölte, nem támogatják a Szabadkai Magyar Egyetem létrehozását. Az elképzelésről egyelőre túl sok részlet nem szivárgott ki, a vajdasági akadémiai közösséget sem tájékoztatták róla. A rendelkezésre álló információk alapján az érintettek szerint ez a terv nem itt tartja a fiatalokat, hanem gyorsabbá teszi az elvándorlást, a már működő karokat pedig ellehetetleníti ...


2016. november 25.

Kárpátaljai kutatók az Európai Parlamentben

November 24-én a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kártájához benyújtott ukrajnai és romániai országjelentések árnyékjelentéseit ismertették az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának (Minority Intergroup) ülésén. Az ülésre Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjének és Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselőjének meghívására ellátogatott Kelemen Hunor a romániai RMDSZ elnöke, valamint Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézetének igazgatója és Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs és politikai titkára, a Rákóczi Főiskola tanára, a Lehoczky Tivadar Intézetének kutatója … Kelemen Hunor, Csernicskó István és Darcsi Karolina előadásáról a Minority Intergroup hivatalos oldala is beszámolt. Lásd ITT

Tovább a Hodinka Antal Intézet honlapjára

2016. november 22.

Könyvbemutató az Akadémiai Könyvtárban

Könyvbemutató az Akadémiai Könyvtárban http://hodinkaintezet.uz.ua/

Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Gondolat Kiadó szervezésében került sor november 22-én Budapesten, az MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciatermében „A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén” című könyvsorozat ötödik kötetének bemutatójára. A könyvet megjelentető Gondolat Kiadó nevében Bácskai István köszöntötte az egybegyűlt érdeklődőket, majd „A magyar nyelv Horvátországban” című monográfiát Kontra Miklós, a könyvsorozat szerkesztője, illetve a kötetek alapját képező Kárpát-medencei kutatás megálmodója és irányítója, Borbély Anna, az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója, Lanstyák István, a pozsonyi Comenius Egyetem oktatója, valamint Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője mutatta be. A sorozat 1998-ban indult, ekkor jelent meg „A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján)” címmel az első kötet, szerzője Csernicskó István. Ezt követte egy évvel később Göncz Lajos könyve „A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban)” címmel, majd 2000-ben adták ki Lanstyák István „A magyar nyelv Szlovákiában” című monográfiáját …

Tovább a Hodinka Antal Intézet honlapjára


2016. november 18.

A 15. VMTDK TUDOMÁNYOS KEREKASZTALÁNAK ZÁRÓNYILATKOZATA

A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia az idei tanácskozással összesen 1792 fiatal szakmai bemutatkozását tette lehetővé magyar nyelven a Vajdaság valamelyik egyetemi karán évente megrendezett VMTDK-kon az elmúlt 15 évben. A VMTDK-jubileum felvezetése keretében csütörtökön, november 17-én 11 órai kezdettel kerekasztal-értekezletet tartottak Újvidéken a Tudósklubban a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről. Jelen voltak a 15. VMTDK tudományos bizottságának tagjai, a Kristálygömb-díjasok, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének képviselői, vajdasági magyar tudósok, egyetemi tanárok, fiatal kutatók, a VMFK régi kollégistái. A szervezők a rendezvényt egy korábban – minden MTA külső köztestületi tagnak – szétküldött ankéttal alapozták meg. A beérkezett válaszok és a tudományos kerekasztalon elhangzott vélemények alapján mérvadó szakmai vélemények kristályosodtak ki, amelyeket a résztvevők zárónyilatkozatban foglaltak össze …


2016. november 14.

Nyomtatott formában is megjelent az MTK Elnöki Bizottság jubileumi kötete

Az Erdélyi-Múzeum Egyesület kiadójának gondozásában nyomtatott változatban is megjelent A nemzet mint tudományos közösség című kötetünk, s annak angol nyelvű párja, Hungary’s neighbours as kin-states.


2016. november 11.

Erdélyi tudósokat díjaztak Kolozsváron a magyar tudomány ünnepén

November végéig tart a magyar tudomány ünnepe elnevezésű programsorozat Erdélyben, ennek nyitórendezvényeként Kolozsváron gróf Széchenyi Isván születésének 225. évfordulója alkalmából szerveztek tudományos konferenciát. A rendezvény keretében kiosztották pénteken a Kolozsvári Akadémiai Bizottság éves tudományos díjait. A Tudomány Erdélyi Mestere Díjat idén Gábor Csilla irodalomtörténész kapta a tudományos képzésben és a kutatásban kifejtett tevékenysége elismeréseként. Fiatal kutatói díjat kapott természettudományok kategóriában Borbély Sándor fizikus a természettudományok területén 2016-ban elért kivételes tudományos eredményéért. Fiatal kutatói díjat kapott a társadalomtudományok kategóriában Szász Levente közgazdász a társadalomtudományok területén 2016-ban elért kivételes tudományos eredményéért. A Tudományközvetítés és a Tudományos Bírálat Díját idén Jancsó Árpád mérnök kapta a tudás és a tudomány közvetítésében vállalt szerepéért


2016. november 9.

Az MTA külső tagja lett Mészáros András filozófus

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották Mészáros András filozófust, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének professzorát. Mészáros András székfoglalója Megírható-e a magyar filozófia története? címmel november 24-én lesz az MTA székházában. 2016-ban az MTA 31 rendes, 26 levelező és 23 külső taggal (nem Magyarországon élő, de magát magyarnak valló tudóssal) bővült.


2016. november 7.

Az Év Kutatója díjjal tüntették ki Csernicskó Istvánt

Ünnepi előadóülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (MTA VEAB) a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából november 7-én délelőtt. Pósfai Mihály akadémikus, az MTA VEAB elnökének köszöntő beszéde után három 45 év alatti tudós vehette át az Év Kutatója díjat. A díjazottak között van Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Intézetének igazgatója is


2016. október 29.

Közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) október 28-án. A KMAT csaknem pontosan egy évvel korábban, 2015. október 30-án alakult meg, az alakuló közgyűlésre az Ungvári Nemzeti Egyetemen került sor.


2016. október 27.

Eszéken ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Termini Egyesület

A Termini Egyesület, a Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke voltak a szervezői az eszéki egyetem bölcsészkarán tartott ünnepi konferenciának, melynek központi témája az anyanyelv megőrzésének lehetőségei volt.


2016. október 23.

Kitüntetés Biró A. Zoltánnak

Magyarország Földművelésügyi Minisztere az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja október 23-a alkalmából kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Dr. Biró A. Zoltán részére Miniszteri Elismerő Oklevelet adományozott

http://ghtk.csik.sapientia.ro/hu/hirek/dr-biro-a-zoltan-kollegankat-tuntettek-ki-kiemelkedo-munkaja-elismeresekent


2016. október 18.

Lemondott két tiszteleti tag

Az elmúlt napokban lemondott akadémia tiszteleti tagságáról Daniel C. Dennett (Tufts University) és Torsten N. Wiesel (The Rockefeller University).

Tiszteleti tag az a külföldi (nem magyar állampolgár vagy többes állampolgár; illetve külföldön élő magyar állampolgár) tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és aki a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.


2016. október 12.

Lemondott két tiszteleti és egy külső tag

Az elmúlt napokban lemondott akadémiai külső, illetve tiszteleti tagságáról Stevan Harnad (Hernád István Róbert), Israel Pecht és Thomas Jovin.

Külső taggá az az életvitelszerűen külföldön élő tudós választható, aki nem vagy nem csak magyar állampolgár, magát magyarnak vallja, tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli, és szoros kapcsolatot tart a magyar tudományos élettel.

Tiszteleti tag az a külföldi (nem magyar állampolgár vagy többes állampolgár; illetve külföldön élő magyar állampolgár) tudós lehet, aki szaktudományát nemzetközileg kiemelkedő színvonalon műveli, és aki a magyar tudomány különleges megbecsülésére tarthat számot.

Más is menne a kormány miatt, próbálom lebeszélni - Az Index interjúja Lovász Lászlóval, az MTA elnökével


2016. október 12.

Elhunyt Gerold László

Rövid súlyos betegség után életének 77. évében elhunyt Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár, irodalom- és színháztörténész, kritikus.

1940. szeptember 24-én született Újvidéken. 1964 és 1971 között a Magyar Szó művelődési rovatának újságírója volt, 1971-től egyetemi tanársegéd az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén, 1982 és 1988 között docens, 1995-től rendes egyetemi tanár volt.

2005 és 2008 között a Híd irodalmi folyóirat főszerkesztője volt.

Több könyve, több száz tudományos munkája, irodalmi és színházi esszéje, tanulmánya, kritikája jelent meg. Idén látott napvilágot meg a Vajdasági Magyar Irodalmi Lexikon (1918-2014) című nagyszabású munkája a Forum Könyvkiadó gondozásában.


2016.október 5.

Elhunyt Márkus György

82 évesen halt meg Márkus György filozófus, az Akadémia külső tagja, a Lukács György tanítványaiból alakult Budapesti Iskola egyik legfontosabb képviselője. Márkus 1977 óta Ausztráliában élt, a sydney-i egyetemen tanított. Korábban, 1968-ban kizárták az MSZMP-ből, majd emigrációra kényszerítették a marxistának indult, később kritikusabbá váló filozófust. A legjelentősebb magyar filozófusok egyike volt, nemzedékekre döntően ható gondolkodó. Miután tiltakozott a 68-as csehszlovákiai bevonulás ellen, emigrációba kényszerült - a "Budapesti Iskola" nagy alakja évtizedek óta Ausztráliában tanított. Írásai a kultúra mai filozófiájának legjobbjai közé tartoznak.


2016. szeptember 10.

Elhunyt Tóth Károly, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet alapítója

Tóth Károly 1996-ban alapítója és 2014-ig igazgatója volt Fórum Kisebbségkutató Intézetnek. A tudományos élet intézményesülésének segítése mellett egyik kezdeményezője volt a szlovákiai magyar civil társadalom erőfeszítéseit összehangoló testület, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala megalakításának. 2014-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet Tudományos Tanácsának elnöki tisztjét töltötte be.



2016. szeptember 5.

Centenáriumi Jakó Zsigmond - megemlékezés az MTA Székházában

2016. szeptember 2-án lenne 100 éves Jakó Zsigmond, erdélyi magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia (1988) és a Román Akadémia (1996) tiszteleti tagja. A számos díjjal és kitüntetéssel elismert, nemzetközileg jegyzett tudós, az erdélyi magyar tudományos világ jeles tudománypolitikusa, tudományszervezője, az 1990-ben újjá alakult Erdélyi Múzeum Egyesület első elnöke tiszteletére az MTA II. Osztálya és az EME centenáriumi megemlékezést tart szeptember 23-án, az MTA Székházában



2016. augusztus 30.

In Memoriam Molnár Ágoston (August John Molnar)

1927. március 24. – 2016. augusztus 30.

Az Amerikai Magyar Alapítvány angol nyelvű közleménye2016. augusztus 30-án, nyolcvankilenc éves korában elhunyt Molnár Ágoston (August John Molnar) professzor. 1927. március 24-én Clevelandben (Ohio állam) született, és 1959-ben költözött New Brunswickba (New Jersey állam). Az Amerikai Magyar Alapítvány, korábbi nevén Amerikai Magyar Tanulmányi Alapítvány, igazgatója és elnöke volt 59 éven keresztül. 2015. januárban, amikor nyugalomba vonult, az Igazgatótanács alelnöke maradt.



2016. május 3.

Külső Tagok Fóruma - A cél közös: segíteni a magyar tudomány ügyét

20 éves a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság - A nemzet, mint tudományos közösség - Tanulmánykötet

Nyelvész-antropológus és történész, éghajlatkutató és a munkaorvostan jeles szakértője, a vajdasági magyar irodalom elismert kutatója, a dialektológia, szociolingvisztika kiváló képviselője, gyógyszerkutató, geológus és immunológus egyaránt megtalálható az MTA 187. közgyűlése alkalmából Arany János-díjjal és Arany János-éremmel kitüntetett külhoni magyar tudósok között. Az elismeréseket Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a Külső Tagok Fórumán.Az Arany János-díj és -érem 2016-os díjazottjai

A Magyar Tudományos Akadémia számít a külhoni magyar kutatókra, akiknek szeretne még több lehetőséget adni, hogy minél jobban tudják segíteni a magyar tudomány ügyét. Lelkes segíteni akarás mutatkozik, amellyel élni fogunk” – mondta Lovász László.

A Fórumról bővebben itt olvashat.

Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke a Külső Tagok Fórumán jelentette be, hogy az MTK EB fennállásának 20. évfordulója alkalmából a testület A nemzet mint tudományos közösség címmel A nemzet mint tudományos közösség című tanulmánykötet magyarultanulmánykötetet jelentetett meg, amely magyar és angol nyelven egyaránt elérhető az MTK EB honlapján.

A Külső Tagok Fórumán a távolabbi magyar tudományos közösségek képviselői is megszólaltak. Az Amerikai Egyesült Államok magyar tudósainak képviseletében Szabó Sándor és Záborszky László, az MTA külső tagjainak beszámolói hangzottak el, Czaun Miklós, az USA Nyugati Parti Tudósklubjának elnöke pedig video-üzenetével volt jelen a Fórumon.