„Térképekbe burkolt nemzeti szimbólum” – bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának új kötetét

„A nemzeti atlasz egy-egy ország, nemzet »személyi igazolványa«, a zászló, a címer és a himnusz mellett a legfontosabb nemzeti jelképek egyike. A magyar és angol nyelvű új kiadás négy-négy kötetben Kárpát-medencei kitekintéssel mutatja be Magyarország természeti földrajzának, társadalmának és gazdaságának dinamikus térszerkezetét” – olvasható Magyarország Nemzeti Atlasza honlapján. Az új nemzeti atlasz reprezentatív, nyomtatott formában, valamint magyar és angol nyelvű digitális változatban (e-MNA) is megjelenik. A 2018-ban napvilágot látott Természeti környezet és a 2021-ben megjelent Társadalom című kötetek után most az Állam és nemzet című kötettel gyarapodott a sorozat.

Magyarország Nemzeti Atlasza Állam és nemzet című kötetének borítója Forrás: nemzetiatlasz.hu

A hazánk és nemzetünk múltját és jelenét több mint 300 térképen, csaknem 40 ezer településre vetítve közzétevő Állam és nemzet (State and Nation) című kiadvány magyar és angol nyelvű köteteinek bemutatóját 2024. december 10-én tartotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a Humán Tudományok Kutatóházában. A rendezvényen köszöntőt mondott Gulyás Balázs, a HUN-REN MKH elnöke, Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Kincses Áron, a KSH elnöke.

„Az atlasznak önmagán túlmutató jelentősége van:

nem csupán egy tudományterület különböző részterületeit művelő, kiváló szakemberek tevékenységének atlasz alakban és digitálisan is elérhető megjelenési formája, hanem

kordokumentum és nemzeti szimbólum is egyben. Szép példája az összefogásnak is,

hiszen széles körű szakmai összefogással valósult meg” – mondta köszöntőjében Freund Tamás. (A Magyar Tudományos Akadémia elnökének köszöntője itt olvasható.)

A képen balról jobbra: Freund Tamás (az MTA elnöke), Gulyás Balázs (a HUN-REN MKH elnöke), Kincses Áron (a KSH elnöke), Nemerkényi Zsombor (Magyarország Nemzeti Atlasza szerkesztője) és Kocsis Károly (Magyarország Nemzeti Atlasza főszerkesztője) Fotó: HUN-REN

A beszédeket követően Magyarország Nemzeti Atlasza főszerkesztője, Kocsis Károly Széchenyi-díjas geográfus, az MTA rendes tagja ismertette az atlaszsorozat mögött álló projektet, és bemutatta a most megjelent, Állam és nemzet című kötetet.

Az új kötetről vele beszélgettünk.

Miért fontos Magyarország Nemzeti Atlasza és benne a most megjelent kötet? Mi a szakmai és mi a szélesebb, nemzeti vagy nemzetközi célja, jelentősége és gyümölcse az eddig elvégzett munkának?

Ahogy Földünk minden országában, úgy Magyarországon is a nemzeti atlasz az egyik legfontosabb nemzeti jelkép, amely térképek formájában mutatja be az adott ország természeti, társadalmi, gazdasági térszerkezetét, annak tér-időbeli jellemzőit, változását. Az új kötet szerzői igyekeztek azokat a témaköröket egy csokorba gyűjteni, amelyek nem tartoznak a természet, a társadalom (népesség, település) és a gazdaság bemutatásához. Ezeket Állam és nemzet cím alatt jelentettük meg, hiszen témájukban alapvetően a magyar állam és nemzet területéhez, témaköréhez, történeti gyökereihez, jelenéhez kötődnek.

Nemzeti atlaszunk új kiadásának elindításakor az egyik legfőbb célnak tekintettük, hogy – más nemzeti atlaszoktól eltérően – a mi atlaszunk tartalma ne csak a magyar állam jelenlegi területére vonatkozzék, hanem – amennyiben rendelkezésünkre állnak az adott témában adatok – hazánk, a Kárpát-medence területére is. Mindezt az tette szükségessé, hogy esetünkben az „ország” és a „haza” fogalma az első világháborút követően csak részben fedi egymást, hiszen a magyarok őshonos településterületének, hazájának csupán egy kisebb része maradt meg a magyar állam keretei között.

Egy nemzeti atlasz legfőbb szakmai célja, hogy segítse az államigazgatás tervezési és döntési feladatainak elvégzését, a tudományos kutatást, a köz- és felsőfokú oktatást. Nyelvezete, a tematikus tartalom közzétételének módja (pl. egyszerűen áttekinthető térképek, egyszerű szöveges magyarázatok, látványos illusztrációk) miatt a művelt (magyarul és angolul értő) olvasóközönség széles köre is élvezettel tudja forgatni ezt a térképekbe burkolt nemzeti szimbólumot. Az atlasz angol nyelvű változata pedig lehetővé teszi, hogy a külvilág is szakszerű, tudományos megalapozottságú képet kapjon hazánkról és országunkról.

Milyen tudományterületek közötti összefogás, együttműködés valósul meg az atlaszsorozat mögött? Hány szakterület hány szakembere készítette az Állam és nemzet című kötetet?

Más nemzeti atlaszokhoz hasonlóan a mienk is a feldolgozott témakör legkiválóbb szakértőit igyekezett megnyerni a térképek tartalmának megszerkesztéséhez, a magyarázó szövegek megírásához. Ez kötetenként több száz kutatóintézeti, egyetemi, kormányzati intézményi szakértő közreműködését jelentette, akik az adott kötet témakörének szinte mindegyik tudományterületét lefedték. A kormányzati intézmények közül ki kell emelnem a projekt stratégiai partnerét, a Központi Statisztikai Hivatalt, mely mindegyik kötethez meghatározó módon járult hozzá, a szükséges statisztikai adatok határokon is átívelő biztosításával. A széles körű tudományos összefogás azért is sikerülhetett, mert egy nemzeti atlasz szerzőjének, közreműködőjének lenni minden országban különösen nagy megtiszteltetésnek számít.

Az Állam és nemzet kötet elkészítésében geográfusok, kartográfusok, történészek, régészek, jogászok, közgazdászok, etnográfusok, nyelvészek és diplomaták vettek részt. Arra a kérdésre, hogy hány terület hány szakembere készítette a kötetet, a statisztikai válasz: 1 főszerkesztő, 5 kötetszerkesztő, 15 fejezetszerkesztő, 54 fejezetszerző, 66 térképszerző, 5 lektor.

Kocsis Károly főszerkesztő Magyarország Nemzeti Atlasza Állam és nemzet című kötetének bemutatóján Fotó: HUN-REN

Mi volt a most napvilágot látott, 12 fejezetből álló Állam és nemzet című atlasz tartalmi koncepciója?

Ez a kötet fogadta be 12 fejezetben az összes olyan, a nemzeti atlaszokban „hagyományosnak” nevezhető témakört, amely a Természeti környezet és a Társadalom című kötetekben, valamint a készülő Gazdaság című kötetben nem kapott helyet. Ennek megfelelően először hazánk területének földtudományi megismerését, földmérését, térképezését vázoljuk a kezdetektől napjainkig (Magyarország dióhéjban; Hazánk földjének megismerése 1945-ig; Felmérés és térképezés). Tovább haladva a magyar állam létrejötte előtti évszázadokat, évezredeket ismerhetjük meg a térképek tükrében a régész kollégák jóvoltából (A Kárpát-medence a magyar honfoglalás előtt). Ezt követi a magyar állam közigazgatás-földrajzának múltja és jelene (A magyar állam történeti közigazgatás-földrajza; A mai magyar állam történeti közigazgatás-földrajza). Ezután egy az „állam” és a „nemzet” fogalma közötti köztes témakört, e két fogalom összefonódását mutatja be a Magyarország és a magyarok című fejezet, amelyben figyelemmel kísérhetjük a magyar állami tér és a magyarok településterületének viszonyát (átfedéseit, eltéréseit), beleértve a magyar világdiaszpóra bemutatását is. Ezután a magyar népi kultúra és nyelvjárásaink történeti-térbeli tagolódásának bemutatása következik (A hagyományos magyar népi kultúra történeti-térbeli tagolódása; A magyar nyelvjárások térbeli tagolódása). A kötet tematikájának fontos elemét képezte a magyarok társadalmi-politikai aktivitásának bemutatása is (A társadalmi-politikai aktivitás térbelisége). A Nemzetközi kapcsolatok című fejezet, különösen a külgazdasági része pedig már átvezet a nemzetiatlasz-sorozat még hiányzó kötetének (Gazdaság) témaköréhez.

A kötet végén az imént Ön által is vázolt, sok „várható” témakör között találunk egy, valószínűleg sokunk számára meglepő és izgalmas fejezetcímet: A magyarság tehetségföldrajza. A Magyarország Nemzeti Atlasza honlapján olvasható leírás szerint e fejezetben „figyelemmel kísérhetjük a magyar tehetségek születési és halálozási helyét, a jelenlegi és valaha élt akadémikusaink középiskolai és egyetemi városait, a tudós- és művészemigrációk főbb képviselőit, szakaszait, célterületeit, a világ Nobel-díjasainak és olimpiai aranyérmeseinek országok szerinti megoszlását, Nobel-díjasaink és olimpiai bajnokaink születési helyét és Oscar-díjasaink sikereit. A teljesen új, soha sehol sem publikált térképek sorát gyarapítják azok is, melyek egyes labdarúgóedzőink, zenészeink, feltalálóink külföldi boldogulásának helyszíneit mutatják be.” A nem a földrajztudomány világából érkező olvasónak az a benyomása támad, hogy itt egy új, ez idáig ilyen részletességgel talán soha fel nem tárt területről van szó. Helytálló ez az impresszió?

Talán csak olyan szempontból, hogy ennyire feltűnő helyen, mint egy nemzeti atlaszban, még soha nem publikáltak térképeket, adatokat, átfogó értékelést a tehetségeinkről. Ugyanakkor, ha szemügyre vesszük a fejezet szerzői által ajánlott irodalmat a kötet végén, láthatjuk, hogy a tehetségföldrajznak már a 20. században is gazdag irodalma volt, részben a két fejezetszerkesztőnek, Győri Ferencnek és Mátyás Szabolcsnak köszönhetően.

Születtek olyan felismerések az egyes szakterületeken a térképek készítése során, amelyek újszerűek, eddig nem látott összefüggésekre világítanak rá, és akár további kutatások alapját jelenthetik?

Az újszerűség szó elsősorban arra a tényre illik, hogy a sorozat jelen kötetében is szinte kivétel nélkül olyan térképek találhatók, melyek kifejezetten erre célra készültek, és még soha, sehol nem publikálták őket. Sokszor ezek a térképek még a hozzájuk szükséges adatokat szolgáltató szerzők számára is újszerűek, inspiratívak voltak, és néha új gondolatokat ébresztettek, új kutatásokra ösztönöztek. Más szerzők nevében konkrétan most nem tudok példákat mondani, de az általam (teljesen vagy részben) szerkesztett térképek többségét idesorolnám (pl. a közigazgatás-földrajzi részben vagy a Magyarország és a magyarok című fejezetben). Egyébként a nemzeti atlasz mostanáig megjelent köteteiben szereplő, teljesen új térképek összehasonlító elemzése is számos, eddig ismeretlen összefüggésre világít rá. Ezt megerősíti majd, ha az atlasz interaktív változata mindegyik kötet esetében megjelenik. Közülük jelenleg még csak a Társadalom kötet tartalma érhető el ilyen módon a világhálón.

Magyarország Nemzeti Atlasza eddig napvilágot látott, Természeti környezet és Társadalom című kötetei rangos nemzetközi elismerésekben részesültek. Hogyan hatott és hat ez a nemzetközi szakmai megbecsültség a most megjelent kötet és a még megjelenés előtt álló negyedik rész munkálataira?

A Nemzetközi Térképészeti Társulat (International Cartographic Association, ICA) eddigi rangos (szakmánkban világbajnoki aranyéremnek számító) elismerései természetesen rendkívül ösztönzően hatottak a jelen kötet munkálataiban részt vevő intézeti, kivitelezői csapatunkra és a külső szerkesztőkre, szerzőkre is. Annál is inkább, mert mindegyik (2019-es, 2021-es) világhírű elismerés növelte a munkálatokban való részvétel presztízsét, a hazai és nemzetközi figyelmet és elvárásokat is. Nem állítom, hogy a jelen kötet emiatt nagy lelki nyomás alatt készült, de mindannyian éreztük, hogy a korábbi magas szakmai (tudományos és nyomdai) színvonalból nem lehet engedni, sőt, ha lehetséges, még igyekeztük fokozni is. Meglátjuk, hogy ez a kötet mennyire tudja majd a nemzetközi szakmai közönség érdeklődését felkelteni és esetleges elismerését kiváltani.

A Nemzetközi Térképészeti Kiállításon elnyert díj oklevele

Magyarország Nemzeti Atlasza új sorozatának már csak a negyedik része, a gazdaságról szóló kötet van hátra. Mit lehet tudni már most a készülő kötetről?

A nemzeti atlaszunk új kiadása során munkálataink célja nem csupán a hagyományos (analóg, nyomtatott) változat, hanem annak digitális, interaktív formában való megjelentetése is. Míg a nyomtatott kötet inkább „biztonsági” kordokumentum – bízva abban, hogy a papír évszázadok (évezredek?) múlva is megmarad –, addig a digitális változat napjainkban a tematikus tartalom lehető legszélesebb, leggyorsabb (magyar és angol nyelvű) elérését biztosítja a világhálón. Ezért a szükséges anyagi források megteremtését követően nem csupán a Gazdaság (Economy) című kötet szerkesztői, szerzői csapatát állítjuk össze, és kezdjük el az előkészítő munkálatokat, hanem ezzel párhuzamosan a most megjelent Állam és nemzet (State and Nation) tematikát is szeretnénk interaktív változatban megjeleníteni Magyarország Nemzeti Atlasza digitális változatának honlapján.