A nyertesek vállalják, hogy egy fogadó felsőoktatási intézményen belül hasznosítják kutatási eredményeiket.

Eltérő megközelítésben, de a kisebbségi létből fakadó kétnyelvűség problémáját vizsgálják azoknak a könyveknek a szerzői, amelyeket a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának az MTA 194. közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényén mutattak be. A három kötetben az is közös, hogy – társszerzőként, illetve -szerkesztőként – jegyzi őket Péntek János nyelvész, néprajzkutató, az MTA külső tagja, a kolozsvári egyetem professor emeritusa.

A Nagy Hadronütköztető több mint kétéves továbbfejlesztés után idén ősszel indul újra. Az előadóülés résztvevői áttekintik a kapcsolódó kísérletek eddigi eredményeit, továbbá a nagyenergiás fizika előtt álló fontosabb kérdéseket. Megismerhetjük az aktuális gyorsító- és detektorfejlesztési irányokat, valamint az információtechnológiai kihívásokat.

Ötödik alkalommal rendezték meg az MTA közgyűléséhez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumát. Az idei, a járvány miatt online tartott program előadója Barabási Albert-László hálózatkutató volt. A rendezvényről készült felvétel most megnézhető cikkünkben.

A fizikust a vékonyrétegek növekedésének, szerkezetkialakulásának kutatása területén elért eredményeiért, valamint a Nemzetközi Vákuum Unió szervezetének és működési formáinak kialakításában végzett munkájáért ismerték el.

Az MTA külső tagjaira és a külhoni magyar kutatókra is számít Freund Tamás elnök az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában.

A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya az MTA közgyűléséhez kapcsolódóan idén is megrendezte önálló programját, amelyen ezúttal a 2021. évi Fizikai Díjakat, Széchenyi díjat és Akadémiai Díjat elnyert kutatók kaptak lehetőséget szakterületük és eredményeik bemutatására. A program keretében adták át a Fizikai Fődíjat és a Fizikai Díjakat is.

Az MTA 194. közgyűlésének második napján Lovász László matematikus és Kusz Veronika zenetörténész tartott előadást. A két előadás, illetve az azt követő koncert felvétele most megnézhető cikkünkben.

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást, majd az akadémiai díjak átadása következett.

Honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – erről beszélt az MTA 194., rendes közgyűlésén tartott tudományos előadásán Karikó Katalin kutatóbiológus.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Az elnök az MTA 194. közgyűlése alatt az MTA köztestületének mozgósításáról, az ELKH és az MTA viszonyáról, az Akadémia társadalmi és a kormányzati kapcsolatairól is beszélt.

A neuroanatómus a Magyar Tudományos Akadémia 194. közgyűlésének hétfői, online megrendezett ünnepi ülésén vette át az elismerést.

Az MTA 194., rendes közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén nyilvánosságra hozták a kitüntetettek névsorát. Idén tizenhárom kutató kapta meg az Akadémiai Díjat. Kiderült az is, hogy kinek ítélték oda a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.

A díjat a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző tizenöt évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is.

Életének 89. évében, 2021. május 1-jén elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, volt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2021. március 24-én írta ki a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatot. A pályázatok benyújtásának határideje 2021. május 14. A legfontosabb tudnivalókról kérdeztük Csapó Benőt, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program vezetőjét.

A tudományos kiválóságot a kutatók mellett a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A 2021. március 31-én meghirdetett pályázati felhívás után április 15-én megnyílt a pályázati felület is, mellékleteivel együtt elérhető a részletes pályázati útmutató.

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége legfrissebb hírlevelében ajánlja az érdeklődőknek videónkat, mely a koronavírus-ellenes vakcinák által kiváltott immunitás kialakulását mutatja be – immár angol nyelven is.

Akinek van egy izgalmas témája és három perce, azt várja a FameLab, a világ egyik vezető tudománykommunikációs versenye. A FameLab azokat az egyetemistákat, kutatókat keresi, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan tudnak beszélni STEM-témákról.

Nemzetközileg is egyedülálló, anonim, 16 kérdésből álló, online kérdőíves kutatást indít a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem a Föld napján, április 22-én. Az egy hónapig tartó felmérésben a válaszadók éghajlatváltozással kapcsolatos természettudományos tudását és attitűdjét egyaránt vizsgálják. A kérdőívet bárki kitöltheti, aki felelősséget érez a jövő generációk életesélyei iránt, s aki véleményével támogatni kívánja a tudományos kutatásokat e témakörben.

Életének 91. évében, 2021. április 19-én elhunyt Csikai Gyula atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Debreceni Egyetem egykori rektora, professor emeritusa a nukleáris módszerek tudományos és gyakorlati alkalmazásának nemzetközileg elismert kutatója volt. A pályatársak nevében Lovas Rezső akadémikus emlékezik rá.

Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át. Célja az volt, hogy segítsen megérteni a társadalmak mélyen beágyazott sajátosságait, amelyek miatt a térségben zajló modernizációs kísérletek általában csak félig-meddig sikerültek. A fejlett országokra jellemző intézmények kialakultak, de működésük gyenge maradt.

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

Hogyan találjunk meg egy friss hangot az éjszakai kórusban? Mit árulhat el a búvópatakok vize egy különleges barlanglakóról? És mi kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a kígyófóbiából? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Vörös Judittal, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és hüllőgyűjteményének vezetőjével beszélget szaporított szalamandrákról és idegenbe szakadt óriásvarangyokról, a kígyópreparálás kihívásairól, no meg arról, hogy miért érdemes a hidegvérűekkel valóban kesztyűs kézzel bánni.

Jelentős lépés lesz, ha sikerül kifejleszteni azt a spray-t, ami akadályozza a vírus elszaporodását a felső légutakban – mondta az MTA főtitkárhelyettese, immunológus a Népszavának.

Az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága az alábbi szakmai állásfoglalást hozta a félévenkénti óraátállítás megszüntetésével kapcsolatban.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát és egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak teendőit is magába foglalja.

A Magyar Tudományos Akadémia a pedagógusok kutatómunkájának támogatására pályázatot hirdet középiskolai és általános iskolai tanárok számára.

Növekszik-e a minket érő elektromágneses sugárzás mennyisége az 5G technológia bevezetésével? Hatással van-e ez a sugárzás az egészségünkre? Milyen kockázati tényezőket érdemes kutatni és monitorozni a jövőben? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az MTA most kiadott állásfoglalása.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.

Az MTA Víztudományi Program Irányító Testületében is szerepet vállaló akadémikus a víz világnapja és a meteorológiai világnap alkalmából válaszolt az mta.hu kérdéseire.

Az evolúcióbiológus olyan magyar külső tagok köréhez csatlakozik így, mint a matematikus Lax Péter és Szemerédi Endre, vagy a botanikus Pócs Tamás.

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A díjazottak névsora a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve doktorai közül tizenketten részesültek Széchenyi-díjban.

Büszkék vagyunk arra, hogy magyar tudós lett a matematikai Nobel-díjként számon tartott Abel-díj egyik kitüntetettje – írta a miniszterelnök.

A Magyar Tudományos Akadémia vezetőinek célja a párbeszéd kezdeményezésével az, hogy a tudományos közösség kiérlelt javaslatokkal segítse az egyetemi oktatás és kutatás színvonalának és feltételeinek javítását célzó erőfeszítéseket.

Mit kell tudni a gyógyszerről és milyen esetekben alkalmazható? Erről nyilatkozott az mta.hu-nak Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője.

A pályázatra olyan öt évnél nem régebbi, folyóiratban közölt, környezetvédelmi témájú pályamunkával lehet jelentkezni, amely jelentős tudományos értéket képvisel.

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.

Mintegy 14-18 millió évvel ezelőtt a Föld legnagyobb vulkánkitörései térségünkben, a Pannon-medencében zajlottak. Ekkor alakult ki az Alpok, a Kárpátok és a Dinaridák között az a terület, ahol ma élünk. Az alatta lévő litoszféra és földkéreg elvékonyodott, ami mind a mai napig nyomot hagyott, ennek köszönhetjük hazánk geotermikus energiáját. Ez vélhetően hozzájárult a szénhidrogén-potenciálhoz is, és segítette az érési folyamatot. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport Lukács Réka vezetésével már két évtizede kutatja a térség vulkáni működését.

Milyen mentálhigiénés kihívást jelent az emberiség számára az elhúzódó járványhelyzet? Melyek a leggyakoribb problémák, és milyen megoldási javaslataik vannak rájuk a szakembereknek? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írott összefoglalójában Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa.

A tudományos gondolkodás terjesztésének és a fiatalok megszólításának fontosságáról beszélt Freund Tamás, az Akadémia elnöke az MTA regionális tudományos céljainak megvalósítását segítő, az egyes régiók tudományos életében kulcsszerepet játszó testületek február végén online megtartott közgyűlésén.

Mauro Santos, a Barcelonai Autonóm Egyetem evolúcióbiológusa Szathmáry Eörs akadémikus, igazgató meghívására, az MTA Vendégkutatói program keretében tavaly az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (MTA Kiváló Kutatóhely) töltött néhány hónapot, ahol az evolúcióbiológia néhány kiemelt, megoldatlan problémájával foglalkozott, a kromoszómák kialakulásától az öregedés evolúciós hatásáig. A vele készült interjúból az is kiderül, hogy egy elméleti kutató számára a világjárvány akár lehetőségeket is tartogat.

A magyar matematikusnak Markus Arndt német kvantumfizikussal megosztva ítélték oda az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) egyik legnagyobb elismerését.

Az MTA doktora, a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tagja tudományos munkáiban elsősorban a sztálinista és a náci üldöztetés gender szemszögből való megközelítésével, történelmi és tudományos hátterének megvilágításával foglalkozik.

Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.

Czakó Gábor Junior Prima díjas elméleti kémikus, az MTA doktora és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense alapvető kémiai reakciók dinamikáját és mechanizmusait kutatja a legmélyebb atomi és molekuláris szinten. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját 2014-ben nyerte el az ELTE munkatársaként, majd 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékén megalapította az Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportot, amely 2019-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását is. Mára a kutatócsoport a világ élvonalába tartozik az elméleti reakciódinamika területén, amit a Bolyai-ösztöndíjas évek sikeres kutatásai alapoztak meg. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legsikeresebb Bolyai-ösztöndíjasok bemutatását.

A Birminghami Egyetem kutatói Toldi Gergely, az Immunológiai és Immunterápiás Intézet munkatársa és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagja vezetésével kimutatták, hogy az anyatejjel táplált babák immunrendszerében életük első három hetében sokkal több szabályozó T-sejt jelenik meg, mint a tápszeres babákéban. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert.

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által életre hívott Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság (FFEB). Freund Tamás, az MTA elnöke előzetesen Szathmáry Eörsöt kérte fel a Bizottság elnöki tisztségére, majd az új FFEB elnökének javaslatára kérte fel a Bizottság tagjait.

Az Akadémia elnöke a Kerengő című műsorban egyebek mellett az MTA feladatairól, az egyetemi finanszírozási forma megváltozásáról, valamint a hazai és európai alapkutatási pályázatokról beszélt.

A jelenleg zajló világjárvány miatt a virológiai laboratóriumi diagnosztika a figyelem középpontjába került. A hétköznapi beszéd részévé váltak a virológiai, immunológiai, diagnosztikai szakszavak: a napi sajtóanyagokban, híradásokban, de a közbeszédben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag, átvészelt fertőzés, neutralizáló ellenanyag és még sok más, a témához kapcsolódó kifejezés. Az tudomany.hu-nak most Csoma Eszter, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiologiai Intézetének adjunktusa írt részletes összefoglalót a vírusdiagnosztikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

A testület nyílt szavazással, 97 százalékos támogatottsági aránnyal döntött a január elején nyilvánosságra hozott dokumentum támogatásáról.

Mihez kezd egy igazi bogarász az üveg alján maradt vörösborral? Miért főz az ember puhára egy százéves bogártetemet? És miként eredhetünk fantomfajok nyomába? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Merkl Ottóval, a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki jobban ismeri 7000 fiók hatlábú kincseit, mint bárki más a világon.

Nemzetközileg elismert fiatal kutatók beszéltek közérthetően a védőoltások jelentőségéről, a COVID-vakcinákkal kapcsolatos fejlesztésekről és tapasztalatokról – különös tekintettel az mRNS-alapú oltásra –, valamint az oltásellenesség pszichoszociális tényezőiről a Magyar Tudományos Akadémia online eseményén 2021. február 3-án. A Fiatal Kutatók Akadémiája által szervezett programot Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, és Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese zárta. Az eseményről készült felvételt az MTA YouTube-csatornáján láthatják.

A különböző csontrendszeri elváltozásokat előidéző Paget-kór genetikai mintázatáról a Poór Gyula akadémikus vezette munkacsoport figyelemreméltó publikációt közölt a tavalyi év végén az egyik vezető nemzetközi szaklapban. Az ORFI, 2021-től az Országos Mozgásszervi Intézet főigazgatója és munkatársai az Edinburgh-i egyetemmel való kollaborációban nemcsak hazánkban, hanem Közép-Kelet Európában is elsőként vizsgálták a betegség kialakulásában szerepet játszó genetikai faktorokat (Donáth J. et al. Calcif Tiss Int 2021, 108:159-164.) Nagy beteganyagon, kontrollcsoporttal szemben azt találták, hogy a vizsgált hazai betegek több mint 20%-ában szekvesztoszom1 génmutációk fordultak elő és ezek felét ugyanaz az egynukleotidos polimorfizmus adta. A talált genetikai variációk virális és más környezeti tényezőkkel együtt fontos szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Az alábbiakban Poór Gyula professzor ismerteti a betegség lényegét és kutatásuk eredményeit.

A magyar nyelvtörténet úgynevezett ómagyar kora a legkorábbi olyan időszak, amelyből írott források állnak rendelkezésünkre. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy ebből az izgalmas, sok változással járó periódusból származó nyelvemlékeket összefogottan, a maguk teljességében kutassák. Ezt a célt tűzte ki maga elé a Debreceni Egyetem Magyar Tudományos Akadémia által is támogatott Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoportja, amelynek vezetője, Hoffmann István egyetemi tanár, az MTA levelező tagja válaszolt a kérdéseinkre.

Bár a válások száma csökkenő tendenciát mutat, Magyarországon még mindig magas a számuk és különválás esetén a gyerekek nagy része az anyához kerül. Vagyis nagyon sok a gyermekeitől különélő apa. Eközben sok kutatás világít rá arra, hogy az apák egyre inkább részt vesznek a gyermekeik életében, és szerepük már nem korlátozódik a kenyérkeresetre. Kérdés, hogy a különélő apáknál is megfigyelhető-e ez az intenzívebb törődés a gyerekekkel, illetve hogy miként hatnak e viselkedésre az életkörülmények és a gondolkodásmód. Ezt kutatja Szalma Ivett, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja segítségével.

A Nappal és a Naprendszeren kívüli bolygókkal, vagyis az exobolygókkal kapcsolatos ismereteink bővítéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyeket Vida Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa ért el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

Bár sokan abban reménykedtek, hogy ha lesz bármi pozitív következménye a világjárványnak, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése és ezáltal a klímaváltozás lassulása lesz, ez nem következett be. Sőt, az Európai Unió Föld-megfigyelő programja, a Copernicus adatai alapján mára bizonyossá vált, hogy a kontinensen tavaly volt a legmelegebb év, mióta mérni tudjuk a hőmérsékletet, és 2016-tal holtversenyben globálisan is 2020 volt a legforróbb év. A következményekről, illetve a kilábalási lehetőségekről beszélgettünk Bartholy Judittal, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanárával, az MTA doktorával.

Mit eszik egy zoológus a denevéreken? Kiszökik-e a földikutya a kerítés mögül? És mi kell ahhoz, hogy az ember egy harminc kilós bambuszlétrával motorozzon Vietnam útjain? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csorba Gáborral, a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményének vezetőjével beszélget, aki azt is elmondja, hogyan telnek egy szakember napjai, akire egy csaknem ötvenezer darabos kollekciót bíztak.

A 2012-ben a Lendület-pályázat támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Zenetudományi Intézetében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum munkatársai a nemzeti kulturális örökség gondozása és feldolgozása mellett jelentős publikációs tevékenységet is folytatnak. 2020-ban a kutatócsoport tagjai nyolc kötetet jelentettek meg a 20. századi magyar zenetörténet különféle témáiban.

A Fizikai Tudományok Osztálya rendszeres évenkénti eseményén élvonalbeli kutatásaikat mutatják be a meghívottak. A 2020. évi fizikai díjak ünnepélyes átadására a járványhelyzet miatt nem került sor, de a kiemelkedő elismerésben részesült kutatók a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ízelítőt adtak eredményeikből. Az előadásokról készült felvétel cikkünkből elérhető.

Hogyan segítheti a hatalmas adatmennyiséggel „dolgozó” mesterséges intelligencia a szakmai döntéshozatalt az egészségügyben, és hogyan járulhat hozzá a terápiák hatékonyságához és az egészségmegőrzéshez? Meskó Bertalan tudományünnepi előadásnak felvétele a cikkben elérhető.

Milyen tényezők határozzák meg a regionalizmus és a decentralizáció válságát? Milyen lehetőségei vannak a Kárpát-medencei nagytérségi együttműködésnek? Milyen térbeli és társadalmi következményei vannak a középvárosok évtizedes népességvesztésének? Többek közt ezekről a kérdésekről volt szó a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományünnepi konferenciáján. Nézze meg a videofelvételt!

Rövid, tömör, élvezetes kalauz egy-egy tudományterületen belül neves kutatóktól – ezt kínálja az Akadémiai Kiadó sorozata.

Az MTA rendes tagja arról beszélt, hogy több millió ember megkapta már szerte a világon a Pfizer-BioNTech vakcinát komolyabb mellékhatások nélkül, ezért azt javasolja, hogy minél többen oltassák be magukat.

Miként változik a szövegek funkciója a globalizálódó világban, és milyen tényezők befolyásolják a megértést? E kérdésekről tanácskoztak nyelvészek, pszichológusok és filozófusok az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett konferencián.

Csépe Valéria rendes tag 2020. november 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az online előadásról készült videó megnézhető az mta.hu-n.

Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja vezetésével alakul meg az a testület, amelynek célja, hogy előkészítse az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának méltó megünneplését.

Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében.

A 2021. január 1-jei évforduló alkalmából Csaba György Gábor vezeti végig az mta.hu olvasóit a törpebolygó felfedezésének kalandos történetén az egyiptomiaktól az ókori görögökön át a távcsöves megfigyelésekig.

Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Miért nem jár a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Szalavetz Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója.

Mire véljük, ha zöldes trutymó jelenik meg kedvenc tavunk felszínén? Mi köze mindennek a Balaton vízállásához? És mit szólnak mindehhez a halak? Cianobaktériumok, zöldalgák és kovamoszatok a tófenéken, a vízben, a felszínen és a parti köveken: Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának összefoglaló írása az mta.hu számára.

Barcelona, Bergen, Cardiff, Tbiliszi és Wrocław után Budapesten nyitja meg legújabb tudásközpontját az intézmény. A magyarországi központ tudományos igazgatója Lovász László, az MTA idén nyáron leköszönt elnöke lesz. A 2020. december 9-én tudományos konferencia keretében tartott budapesti nyitórendezvényen készült videó megnézhető az mta.hu-n.

A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna fele-fele arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat, melyet december 7-én adtak át. A Nobel-bizottság indoklása szerint a genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért nyerték el az elismerést. Az ELTE kutatói, Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, a szerves kémia professzora és Vellai Tibor genetikus professzor kalauzol minket a genomszerkesztés világában.