A tudománykommunikáció legújabb kihívásai – Videón a Fiatal Kutatók Fóruma

Csupán pár napig tartó, de rendkívül különleges kiállítást láthattak az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében, május 13 és 16. között. Az MTA 199. ünnepi közgyűlése utáni héten, a Határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek ünnepi hónapjának megnyitója alkalmából a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar földrajzi tanszéke ízelítőt mutatott Cholnoky Jenő, világhírű magyar akadémikus, földrajztudós 1919-ben Kolozsváron hagyott, feledésbe merült, majd 2001-ben felfedezett hagyatékából. Nagyképes cikkünk beszámol az értékes fotó- és térképkollekció szerencsésen alakuló sorsáról és válogatást is közöl a mostanra célegyenesbe ért digitalizálás eredményéből.

TOVÁBB

Változatos programokon – előadások és konferenciák mellett kiállításokon, koncerteken, könyvbemutatókon – várják a tudományok iránt érdeklődőket egész májusban a külhoni magyar tudományosság képviselői a Magyar Tudományos Akadémia „Sokszínű tudomány” című bicentenáriumi rendezvényein. A május végéig tartó rendezvénysorozat nyitórendezvényén Freund Tamás, az MTA elnöke a határokon átívelő magyar tudományos integráció fontosságáról beszélt. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány kapcsolatáról, az MTA-t ért támadásokról, valamint az akadémiai ingatlanok körüli vitáról is beszélt Freund Tamás, az Akadémia elnöke a két hetilapnak adott interjúiban.

TOVÁBB

A magyar tudományos élet legrangosabb elismerését, a Bolyai-díjat idén Stipsicz András a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora és igazgatója, az MTA rendes tagja kapta meg.

TOVÁBB

Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover és Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vett az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága kétnapos bicentenáriumi konferenciáján, az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában. A Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartottak előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László. Az előadásokról készült felvételek cikkünkben megnézhetők.

TOVÁBB

„Nem egyszerűen lehetőség, hanem kötelesség” – mondta Freund Tamás arról a kezdeményezésről, amelyet „Tudomány éve a Színházban” néven indít a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Nemzeti Színházzal, valamint vidéki és határon túli nemzeti színházainkkal együttműködésben. A tudomány és művészet összetartozását felmutató bicentenáriumi ünnepi programsorozatról a két intézmény vezetősége közösen tartott sajtótájékoztatót 2025. május 12-én az MTA székházában.

TOVÁBB

Kilencven százalékos támogatással fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése május 6-án Freund Tamás elnöki beszámolóját. Az Akadémia elnöke az MTA elmúlt egy évét összegző beszédében kitért az akadémiai ingatlanvagyon eladásával kapcsolatos jogi vitákra is.

TOVÁBB

Bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén azt a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotók felhasználásával készített kisfilmet, amely az MTA első 200 évének sorsfordító eseményeit eleveníti fel. A film cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

„Ez a hangverseny egy unikum” – mondta Leidemann Sylvia arról a lebilincselőnek ígérkező koncertről, amelyet az alapításának 200. jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia és a Széchényiek tiszteletére ad az Encuentros Énekegyüttes 2025. május 12-én 18 órakor az MTA székházában. A hangversenyen a Széchényi család zeneszerző tagjainak alkotásai és friss zenekutatási anyagokból válogatott, újra felfedezett barokk egyházzenei művek hangzanak el régizenészek előadásában. A koncertre készülődve Leidemann Sylvia csembalóművésszel, karnaggyal, zenekutatóval beszélgettünk. A hangversenyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. A belépés díjtalan, de a férőhelyek korlátozott száma miatt regisztrációhoz kötött.

TOVÁBB

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai által szervezett bicentenáriumi tudományos konferencián átadták az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel külhoni magyar kutatók munkáját ismeri el az Akadémia.

TOVÁBB

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

TOVÁBB

Május 6. és október 26. között látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.

TOVÁBB

Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága meghívására Budapestre érkezett Sztipanovits János, a Vanderbilt Egyetem Szoftverintegrált Rendszerek Intézetének alapító igazgatója. Az MTA külső tagjával arról beszélgettünk, hogyan alakította át a különböző tudományterületeket a számítástudomány, miképp vált a digitalizáció a 20. és 21. század fordulójára az egyik legnagyobb hatású, forradalmi fejlődést hozó, de egyben fenyegető veszélyeket is magában hordozó társadalomformáló folyamattá.

TOVÁBB

Kedden délelőtt munkaközgyűléssel folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlése. Az első nap ünnepi ülése előtt az MTA vezetői megkoszorúzták az alapító gróf Széchenyi István szobrát, valamint új köztéri alkotást avattak fel az Akadémia Székháza előtt. Az ünnepi ülés résztvevői tudományos előadást hallgathattak meg és filmbemutatót nézhettek meg. Délután megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban az Akadémia és a magyar tudományosság történetét bemutató kiállítás. Este az MTA tiszteletére komponált zenemű ősbemutatóját tartották. Cikkünkben megtekinthető az MTA székházának felújított Dísztermében tartott ünnepi ülésről készült felvétel. Elérhető az MTA legfontosabb döntéshozó testületének teljes programját összefoglaló műsorfüzet is, amelyben ajánlók olvashatók a következő hetek bicentenáriumi rendezvényeiről.

TOVÁBB

Mivel a közösségi médiában számos pontatlan, félrevezető információ kering, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya célszerűnek látja egy szakmailag megalapozott, tudományos ismereteken alapuló tájékoztató közzétételét a ragadós száj- és körömfájásról, hogy bárki hiteles forrásból tájékozódhasson a betegségről és a jelenlegi helyzetről, egyúttal megérthesse a védekezés lépéseinek szakmai hátterét is.

TOVÁBB

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. A Sólyom Jenőről készített kisfilm cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

Az MTA 199. ünnepi közgyűlése előtt felavatták a „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat. Az egyes lapok az Akadémia elmúlt 200 évének fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. A különleges köztéri emlékműről készített kisfilmünk cikkünkben megtekinthető.

TOVÁBB

„Milyen megfontolások vezethetnek a tudományok előmozdítására egész nemzeteket?” Ezt a kérdést járta körül tudománytörténeti előadásában az irodalomtörténész.

TOVÁBB

A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlésén átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. A 199., ünnepi közgyűlésen – mint minden évben – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehették át a kitüntetettek.

TOVÁBB

Milyen előzményei voltak Európában a ma ismert nemzeti akadémiáknak? Hogyan alakultak át szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké a reneszánsz idején, és milyen szerepük volt abban, hogy a tudományos művekben a latint sok helyen felváltotta az anyanyelv? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője (BTK ITI) és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója (BTK ITI). Az írással indul az MTA történetét összefoglaló sorozat. A szerzőként közreműködő kiváló kutatóknak köszönhetően átfogó képet kaphat az olvasó nemcsak az Akadémia elmúlt két évszázadáról, hanem a tudománytörténet fontos mozzanatairól is a kora újkortól napjainkig.

TOVÁBB

Milyen feladatai és funkciói vannak az idén kétszáz éves nemzeti intézménynek? Erről beszélt Bőhm Gergely, az MTA Elnöki és Alelnöki Titkárságának vezetője, valamint Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. Cikkünkből elérhető a velük készített interjú.

TOVÁBB

A Kárpát-medence 19 borvidékének 257 bora közül választották ki idén „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” címet elnyert tételeket. A 7 kategóriában nevezett borok között a zsűri csekély minőségbeli különbségeket talált.

TOVÁBB

Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával készítettünk, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programja keretében zajló kutatását körüljárva.

TOVÁBB

A brazil zeneirodalom gyöngyszemei, őshonos brazíliai madarakról készült metszetek, a brazil repülés története és a dél-brazíliai Vale dos Vinhedos borvidék borai teremtették meg az atmoszféráját annak az interkulturális művészeti estnek, amit a Brazil Szövetségi Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub szervezésében tartottak az MTA Székházban.

TOVÁBB

Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének. A jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat.

TOVÁBB

Az utóbbi évtizedekben egyre többen dolgoznak a hagyományos munkaviszony keretein kívül, például alkalmi, behívott vagy platformmunkásként. Ők többségükben kényszervállalkozók, akik talán ideig-óráig jobban járnak az alacsonyabb költségek miatt, de számos munkavállalói jogtól elesnek. Gyulavári Tamás egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének vezetője, az MTA doktora ezen önfoglalkoztató munkavállalókat kutatja immár húsz éve. Véleménye szerint, ahogy egyre többen lesznek, úgy növekednek majd a velük kapcsolatos társadalmi problémák, ezért rendezni kell a munkajogi védelmüket.

TOVÁBB

A rangos elismerést a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző 15 évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is. A díj odaítéléséről döntő bizottság szerint Kollár János eredményei felbecsülhetetlen hatással vannak a modern komplex algebrai geometriára.

TOVÁBB

Mi hasznuk van a társadalomtudományoknak? Teszi fel a kérdést a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Boda Zsolt politológus, az MTA doktora. Az mta200.hu-n publikált kisfilmből nem csupán az derül ki, hogy milyen feladatai vannak napjainkban a társadalomkutatóknak, hanem az is, hogy milyen sok területen tudnak segíteni kutatási eredményeikkel a döntéshozóknak.

TOVÁBB

Két kategóriában bruttó 2 400 000 forint, illetve bruttó 1 200 000 forint vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást nyerhettek el a kutatók. Pályázatok mindhárom nagy tudományterület művelőitől érkeztek, az adott tudományterületek szakértőiből álló zsűri szakmai és esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével hozta meg a döntést. A nyertes pályázók listája cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Kétnapos, bicentenáriumi konferenciát rendez az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) az MTA 199., jubileumi közgyűlése utáni napokban. A rangos rendezvényre négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas kutató érkezik, és rajtuk kívül több neves külhoni akadémikus is tart majd előadást. Minderről az egyik szervezővel, Módy Istvánnal, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) neurobiológusával, az AMAT alelnökével beszélgettünk, kitérve a tudomány határokon inneni és túli helyzetére is. Az mta200.hu interjúja.

TOVÁBB

„Széchenyi István örökké aktuális.” Vajon miért az, és miért érezzük ennyire közel magunkhoz őt? Többek között e kérdések különböző rétegeibe kalauzolta el az érdeklődőket az a zenei betétekkel, színművészi előadással és egy Széchenyi személyes tárgyaiból válogatott tárlattal gazdagított kettős könyvbemutató, amelyet Csorba László „Széchenyi István” című monográfiája és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „»…a Tudós Társaság dolgában«: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből” című levelezéskötet megjelenése alkalmából tartottak az Akadémia Székházában. Az mta200.hu cikkében megnézhető a könyvbemutatóról szóló videófelvétel és összefoglaló.

TOVÁBB

A tehetséggondozás jelentőségét hangoztatta és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának a jövő kutatóinak kiválasztásában betöltött szerepét méltatta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar egyetemisták legnagyobb tudományos seregszemléje, a 37. OTDK nyitóünnepségén. Az elnöki köszöntő cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Kiss L. László csillagász beszél a tudósok felelősségéről és a tudomány iránti bizalom visszaszerzésének fontosságáról.

TOVÁBB

A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha. Összeállításunkban bemutatjuk az ünnepi év legkiemelkedőbb programjait és tartalmait, elsőként a Nekem a tudomány című sorozatot kiváló kutatók ünnepi gondolataival.

TOVÁBB

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendet a Parlament kupolacsarnokában tartott ünnepségen adták át.

TOVÁBB

A Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottsága úgy tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója előtt, hogy 2025-ben minden hónapban egy-egy tudományos osztály számára biztosít bemutatkozási lehetőséget egy tematikus összeállításban. A sort a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya nyitja, amely nemcsak a mai akadémiai osztályszerkezetben az I. Osztály, hanem történetére nézve is a tudós testület legkorábbi szervezete. Cikkünkből elérhető az ünnepi összeállítás.

TOVÁBB

„A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriuma a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a tudomány önmagán túlmutató jelentőségű eseménye. A bicentenárium összehozhatja a teljes magyar tudományos közösséget és a társadalom tudomány iránt érdeklődő tagjait” – így hangzott az MTA Elnökségének egyik fő üzenete a területi bizottságok éves közgyűlésein. Az Akadémia alapításának 200. jubileumi évében Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is az ünnepre készülés jegyében zajlottak a területi akadémia bizottságok éves közgyűlései.

TOVÁBB

Európa elvesztette vezető tudományos pozícióját a világban, az Egyesült Államok és Kína régen megelőzte a kutatás, fejlesztés és technológiai újítások minden területén az Európai Uniót. Ez áll abban a nyílt levélben, amit több mint 30 európai tudományos akadémia és tudós szervezet – köztük a Magyar Tudományos Akadémia – írt alá, arra kérve az EU vezető szervezeteit, hogy egy erős keretprogrammal növeljék a tudományos szféra támogatását.

TOVÁBB

Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC). Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói, közölte március 4-én, a jelentés sajtóbemutatóján Mike Norton, az EASAC környezettudományi programigazgatója. A húszoldalas dokumentum továbbra is gyökeres változtatásokat lát szükségesnek a fenntartható jövő érdekében.

TOVÁBB

A stroke eredményes kezelésében szó szerint minden perc számít, hiszen az oxigénhiányos agyterületek azonnal elkezdenek elhalni. A krízist legtöbbször egy vérrög okozza, amit vagy gyógyszeresen próbálnak feloldani, vagy mechanikailag kihúzni az érből. A vérrögoldás ugyanakkor súlyos mellékhatásokkal járhat, és az orvosoknak jelenleg nem áll rendelkezésükre olyan gyorsteszt, ami alapján dönthetnének a legmegfelelőbb kezelésről. Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi docense a Lendület Program támogatásával éppen egy ilyen tesztet igyekszik kifejleszteni, az eredményeik pedig szinte azonnal hasznosulhatnak majd a betegellátásban.

TOVÁBB

A nemesfémalapú nanoszerkezetek és a biokolloidok forradalmasíthatják az orvostudomány több ágát is. Például molekuláris szenzorokat és a gyógyszerhatóanyagok pontos célba juttatását biztosító segédmolekulákat fejleszthetünk belőlük. Ilyen nanoszerkezetek fejlesztése a célja Csapó Editnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék habilitált egyetemi docensének és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetőjének, aki tavaly védte meg MTA-doktori disszertációját, jelenleg pedig a Lendület Program által támogatott kutatásokat végez.

TOVÁBB

Kutatói munkájuk mellett vegyenek részt a hazai tudománypolitika alakításában, járuljanak hozzá a bicentenáriumi év emlékezetessé tételéhez, és határozottan lépjenek fel az áltudományos nézetekkel szemben – ezt kérte Freund Tamás elnök az MTA Közgyűlésének 200 újonnan megválasztott tagjától, akik az MTA Székházban vehették át tőle megbízólevelüket.

TOVÁBB

Első ízben hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia azt a pályázatát, amelynek keretében posztdoktorok csatlakozhatnak a világ minden tájáról az MTA Lendület-kutatócsoportjaihoz. A Momentum MSCA posztdoktori pályázatának nyertesei 2026 januárjától kapcsolódhatnak be a lendületes kutatásokba.

TOVÁBB

Virtuóz trombita- és zongorajáték, emberi kapcsolódások drámáit kifejező festmények és egy borászat, ahol a bor a közösségről szól: ezekkel találkozva járhatták be élet és művészet különböző régióit a jelenlévők a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. rendezvényén. Az MTA és az Akadémiai Klub Egyesület sorozatának 2025. február 24-én rendezett estjét Balázs János Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas és zongoraművész és Boldoczki Gábor Liszt Ferenc- és Prima-díjas trombitaművész hangversenye, Tenk László Munkácsy-díjas festőművész kiállításának megnyitója és Bott Judit, a tokaji Bott Pince tulajdonos-borászának borbemutatója tette ünnepivé.

TOVÁBB

Milyen erőfeszítéseket tett a zeneszerző és tudós az intézmény második világháború utáni megújítása érdekében és hogyan védte az MTA-t a méltatlan támadásokkal szemben? Ez is kiderül az mta200.hu akadémiai elnököket bemutató sorozatának újabb részéből.

TOVÁBB

Miként tud a Magyar Tudományos Akadémia a tényeken és a tudomány eredményein alapuló hiteles forrás és biztos tájékozódási pont maradni napjaink információs káoszában? Erre a kérdésre is válaszol a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent írásában Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese és Simon Tamás, az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője.

TOVÁBB

Az írófejedelmet az MTA 1858-ban választotta levelező, később rendes, majd tiszteleti és igazgatósági tagjává. Életének néhány, az Akadémiához kapcsolódó epizódját idézi fel cikkünk az MTA200 rendezvénysorozat megemlékezéseihez kapcsolódva, akadémiai és korabeli sajtóanyagok felhasználásával.

TOVÁBB

Az elméleti kémia mára kilépett a kísérletes vegyészet árnyékából, és saját jogon is felfedező tudománnyá vált. Manapság már gyakran megesik – érvel Czakó Gábor egyetemi docens, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője –, hogy ha a kísérletes és a számított eredmények nem stimmelnek, akkor a kísérletekkel nincs rendben valami. Az általa vezetett Lendület-kutatócsoport a legalapvetőbb szerves kémiai reakciók molekuláris és atomi mechanizmusait igyekszik matematikai módszerekkel feltárni.

TOVÁBB

A 200 hely közül 143-on a tudományos osztályok egyenlő arányban osztoztak. A további 57 mandátumot az egyes tudományos osztályokhoz tartozó, nem akadémikus köztestületi tagok arányában osztották el.

TOVÁBB

„Létre kell hozni egy független kutatási alapot, amely együttműködve a nemzetközi szervezetekkel ápolja az alapkutatások támogatásának kultúráját, és stabil, kiszámítható pályázati rendszerével szolgálja a hazai tudományt, csökkenti az agyelszívást” – ezt javasolja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent írásában Kollár László, az MTA főtitkára, aki cikkében összefoglalja, hogy tíz évvel az önálló OTKA megszüntetése után mit gondol az alapkutatások támogatásáról.

TOVÁBB

Mi a Magyar Tudományos Akadémia küldetése és melyek a legfontosabb feladatai? Erre a kérdésre válaszol a Magyar Tudomány című folyóirat különszámát nyitó dolgozatában Freund Tamás, az Akadémia elnöke és Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. Írásuk cikkünkben elolvasható.

TOVÁBB