A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.

Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika „nagy ötös fogatának”, a „Big Five”-nak is nevezett csoport egyik tagja. A kutatótársak nevében Daróczy Zoltán és Páles Zsolt akadémikusok emlékeznek Aczél Jánosra.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagfelvételi pályázatot hirdet a 2020-2025 közötti periódusra.

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

A leginkább szemet gyönyörködtető lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését. Ezekről a fizikusok által fotonikus kristályoknak nevezett nanoszerkezetekről beszélt Biró László Péter, az MTA rendes tagja a Magyar Tudomány Ünnepén. Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

Pléh Csaba akadémikus a pozsonyi Pátria Rádiónak adott hosszabb interjút, amelyben beszélt a tudástanulás átalakulásairól, felidézte személyes emlékeit a történelem viharairól, és arra is válaszolt, miért vállalja a megmérettetést az MTA elnökjelöltjeként. A társadalomtudós elmondta: az Akadémiát jelenleg sem akadályozza semmi abban, hogy tényeken, a tudomány logikáján és érvelési módján alapuló véleményt mondjon a magyar társadalom és kultúra alakulófélben lévő folyamatairól.

Hogyan egyeztethető össze vallás és evolúció? A Földön kívüli élet valószínűbb, vagy az anyagtalan lélek? Stumpf András rendhagyó interjúja Szathmáry Eörssel a VálaszOnline-on.

A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, a nem kormányzati szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek – kézzelfogható, rövidebb távú, azaz 2030-ra szóló jelentősebb vállalásokra van szükség. Mi történt Madridban, az ENSZ 25. klímakonferenciáján?

Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a geotermikus energia felhasználásának? Erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, amelyet az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága rendezett. Az előadások alapján a Magyar Tudomány című folyóirat készített tematikus összeállítást.

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a visegrádi országokban a külföldi közvetlentőke-befektetések helyzete? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT legutóbbi tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. A kutatótársak nevében Romsics Ignác akadémikus emlékezik rá.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói, az angliai Loughborough University és az amerikai National Institute of Standards and Technology munkatársaival kritikai módon áttekintették, miképp járultak hozzá a fázismező-elméleti vizsgálatok a túlhűtött folyadékokban történő kristálycsíra-képződés megértéséhez.

A Proceedings of the National Academy of Sciences egy közelmúltban megjelent cikkében a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az anyagtudományból jól ismert irányított megszilárdulás során kialakuló mikroszerkezetek és a biomineralizáció folyamatában létrejövő meglehetősen hasonló szerkezetek közti lehetséges kapcsolatot vizsgálták.

Pálfy József rendes tag 2019. október 15-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Nézze meg az előadásról készült videót és képgalériát!

A súlyosbodó generációs ellentétre célozva igyekezett kibillenteni komfortzónájukból a politikusokat António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet éghajlatváltozási keretegyezményének éves konferenciája előtt. A Chile helyett Madridban megrendezett tanácskozássorozat december 13-áig tart.

Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.

A jó iskola különleges szellemiségű hely. Olyan többletambíció van benne, amely révén a gyerekek számára az együttműködés és a versengés új világa nyílik meg – egyebek mellett erről beszélt Pléh Csaba akadémikus a Heti Világgazdaságnak adott interjúban. A pszichológussal készített beszélgetés apropóját az adta, hogy megjelent a HVG középiskolai rangsorát ismertető különszám. Pálmai Erika interjúját a lap engedélyével teljes terjedelmében közöljük.

Mi készteti az embereket arra, hogy erkölcsös döntéseket hozzanak; és hogyan viszonyul e késztetés az önérdek racionális követéséhez? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ új könyvében Janky Béla szociológus-közgazdász, az Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos főmunkatársa.

A Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak és növendékeinek zenei koncertjével ért véget az idei programsorozat. Képgaléria és beszámoló az ünnepi eseményről.

A magyar tudomány utánpótlása egyre fogy, külföldiek idecsábítására hazánk jelenleg alkalmatlan, kutatóink fizetése megalázó, miközben a közbeszerzések miatt kínlódnak. Az MTA-nak újra kell pozicionálnia magát, de akár az is elképzelhető, hogy eljött egy kegyelmi pillanat – Szathmáry Eörs professzorral a 24.hu készített interjút.

Milyen nehézségekkel szembesülnek a nők tudományos pályájukon? Mitől függ, hogy melyik egyetemi hallgatónő lesz sikeres? Vannak-e kizárólag a nőket sújtó hátrányok a tudományos életben? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak az idei Nők a tudományban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Nézze meg az erről készült videófelvételt!

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2019. november 26-i, éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba.

A SZTAKI tudományos igazgatója a „Magyar Tudomány Napja Erdélyben – 160 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület” program keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezett ünnepségen vett rész.

Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a tudomány művelőinek, és milyen felelősséget kell vállalniuk tudományos eredményeik következményeiért? Ez az idei Tudományos Világfórum legfontosabb kérdése, amelyre a 120 országból érkezett több mint 1000 kutató, tudománypolitikus és döntéshozó keresi a választ a szombatig tartó, változatos programokat kínáló tanácskozáson.

Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozókat, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.

Napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása az egészségben mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A magyarországi roma lakosság egészségi állapota évtizedek óta különösen kedvezőtlen. A probléma megvitatására szervezte meg az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága, a Megelőző Orvostudományi Bizottság és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület azt a tanácskozást, amelyet A magyar roma populáció egészségügyi, szociális és társadalmi jellemzői és a felzárkóztatás lehetőségei címmel rendeztek. Az ülésen elhangzott előadások kibővített összefoglalóit a Magyar Tudomány novemberi száma közli.

December 2-án ismét rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A közgyűlés fő célja az MTA küldetésének meghatározása – erről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke a Népszavának adott interjúban. Az elnök elmondta: bízik abban, hogy a kormánnyal fel lehet újítani egy olyan párbeszédet, amely a magyar tudomány jövőjéről szól.

Az újonnan született térinformatikai adatbázis alapján részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára.

A hároméves megállapodás keretében az EISZ-konzorciumban részt vevő intézmények felhasználói több mint 2500, az Elsevier és partnerei által megjelentetett tudományos folyóirat közel 16 millió cikkéhez férnek hozzá a ScienceDirect platformon. Török Ádám, az Akadémia főtitkára a kutatói közösség és az Akadémia közös sikerének nevezte az eredményt.

A szeptemberi alakuló ülés után november 6-án ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Jelölőbizottsága. A testület a korábbi tisztújítási folyamatoknak megfelelő ütemezéssel készíti elő az MTA tisztségviselőinek megválasztását. Az Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg az akadémikusokból és nem akadémikus képviselőkből álló Közgyűlés.

Az MTA Kiváló Kutatóhely megnevezést a Magyar Tudományos Akadémia korábbi kutatóhálózatába tartozó intézmények 2020. szeptember 30-ig használhatják.

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal kémikus azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Szerinte az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha valaki jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte külföldön is. Az elte.hu interjúja.

Galilei eredeti távcsöve a firenzei Tudománytörténeti Múzeumban. Nikolausz Kopernikusz fő művének egy-egy példánya. Konkoly Thege Miklós ógyallai csillagvizsgálója – néhány azoknak a képeslapoknak a témái közül, amelyeket november 15-ig megtekinthet az MTA Székház aulájában.

Köszöntőkkel, díjátadásokkal, majd Abonyi János hálózat- és adattudományi előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepének 2019-es rendezvénysorozata. A nyitóünnepségnek a veszprémi Pannon Egyetem adott helyet. Összefoglaló, videó és képgaléria cikkünkben.

Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.

Egy rendkívüli embert és az általa adományozott rendkívüli gyűjteményt mutatja be a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA Könyvtár és Információs Központban nyílt kiállítás.

Nyilvánosságra került Freund Tamás Orbán Viktor miniszterelnökhöz korábban írt levelének egy részlete. Az mta.hu erről kérdezte az MTA alelnökét.

Az Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő teljesítményért kapható kitüntetést tizenegyen vehették át Török Ádámtól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától.

Milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.

A tudomány előtt eddig ismeretlen faj egy apró kelet-magyarországi faluban, autópályák mentén terjedő málnarontó muslicák, aprócska trópusi szigetek a szomszédunkban... mi a csuda folyik itt? Gilicze Bálint az ATK Növényvédelmi Intézet igazgatójával, Kontschán Jenővel beszélget az MTA Podcast új adásában.

A hárommilliárd forintos keretösszegű program a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő, kiváló, a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó, kutatásaikat magyarországi kutatóhelyen megvalósítani kívánó kutatók számára nyújt jelentős, legfeljebb ötéves támogatást.

Miként lehet a mind bonyolultabb szoftverek esetében feltárni a potenciális működési problémákat, illetve a biztonsági réseket? Egyebek mellett erről beszélt akadémiai székfoglaló előadásában Gyimóthy Tibor matematikus, az MTA levelező tagja. Nézze meg az előadásról készült videót és képgalériát!

Összefoglaló az emlékév keretében megrendezett eseményekről.

Mit mondhat a modern régészet a Római Birodalom utáni Európáról? Miért érhet Nobel-díjat egy akkumulátor? Hogyan érdemes kutatni a szegénységet? Vida Tivadar, a régészeti projekt egyik vezetője, Janáky Csaba anyagtudós és Molnár György matematikus-közgazdász a nemrég megnyert tízmillió eurós szinergiapályázatról, valamint a fizikai és a közgazdasági Nobel-díj tudományos hátteréről beszélt az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában.

Egy új, veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

A SZTAKI (MTA Kiváló Kutatóhely) Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratórium kutatói rendszeresen tanfolyamokat szerveznek az MTA volt kutatóintézeteiben dolgozóknak arról, hogyan tudják használni az MTA Cloudot, és hogyan tudnak a kutatásaikban a kutatói felhő segítségével mesterséges intelligenciát alkalmazni.

A CEU professzora, Sándor Judit részvételével alakult kutatócsoport is nyertese az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) nagy presztízsű szinergia pályázatának, melynek segítségével az elkövetkező hat évben az összeurópai identitás második világháborút követő formálódását vizsgálják majd új megközelítéssel. A projekt címe „Az európai Leviatán megszelídítése: Az orvoslás és a közjó második világháborút követő öröksége.” A teljes projektre a lehető legmagasabb összeget, közel tízmillió eurót ítéltek meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert. A projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után.

"A különböző tudományterületek egymást kiegészítik és erősítik. Együttesen képviselnek maradandó értéket." Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsa elnökének köszöntője.

Az orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek oxigénszint-érzékelésének és -szabályozásának vizsgálatáért, a fizikai Nobel-díjat pedig kozmológiai és exobolygó-kutatásért ítélték oda 2019-ben. A díjazottakról és tudományterületeikről az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában három magyar kutató, Jeney Viktória sejtbiológus, Kiss L. László csillagász és Frei Zsolt asztrofizikus beszélt.

Szarka László Csaba rendes tag 2019. szeptember 17-én megtartotta akadémiai székfoglalóját.

Milyen szerepet játszott az MTA a magyar műemlékvédelem 1847-ben kezdődött történetében? Ezt tekinti át a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Marosi Ernő művészettörténész. Az akadémikus felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökségvédelem hivatalos apparátusát 2012-ben megszüntették. Ezért nem lehetetlen, hogy az így keletkezett kulturális hézag betöltésére valamikor újabb akadémiai kezdeményezésre lenne szükség.

Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.

Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.

A díjat két amerikai kutatótársával, John Tonerrel és Yuhai Tuval együtt kapta „azokért az alapvető kutatási eredményekért, amelyek a csoportos mozgás elméletének kidolgozásával megalapozták az aktív anyagokra vonatkozó tudományterület létrejöttét és fejlődését, és ezáltal rávilágítottak a statisztikus fizika centrális szerepére az élő rendszerekben lejátszódó önszerveződő folyamatok megértésében”.

„A Díszteremtől a bizottsági termeken át a Felolvasóteremig”, „Az identitás terei: a Képes és az Elnöki tanácsterem reprezentációja”, „A »Ferenc József tér« és a palota”, valamint „A tudomány templomának építéstörténete” – a Kulturális Örökség Napjai alkalmából közel háromszázan látogattak el a hétvégén a fenti programokra a Magyar Tudományos Akadémia Székházába.

Az aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztése és tesztelése a célja annak a FLIPASED nevű európai projektnek, amelynek vezetője Vanek Bálint, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az Európai Unió által finanszírozott kutatás célja, hogy az eddiginél szorosabban hangolják össze a repülőgép fizikai kialakítását és a fedélzeti irányító algoritmusokat. A 2022 végén lezáruló kutatás eredményeit 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmaznák.