Lendületesek: Vidnyánszky Zoltán

Az MTA Székház rekonstrukciója egyedülálló feladat az MTA vezetése és szervezete számára, amit a közelgő bicentenárium különösen jelentőssé tesz. Az alábbiakban a most megkezdődött felújítással kapcsolatos legfontosabb információkat ismertetjük.

Vajon kinek a feladata a tudományos ismeretterjesztés? A kutatóké? A média munkatársaié? A közhivataloké? Kell-e, és milyen mértékben, hogy az átlagemberek eligazodjanak a tudományos kérdésekben? És ha igen, honnan tudják kiszűrni, hogy egy-egy hír tudományosan alátámasztott vagy álhír, dezinformáció, deepfake? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Tudományos Újságírók Klubja szakmai rendezvényén.

Az „Orange-Nassau Rend tisztje” címmel ismerték el Hollandiában Vancsó Gyula kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának, a Twente-i Egyetem professor emeritusának az anyagkutatás területén elért eredményeit, egyúttal az anyagtudomány hollandiai fejlődése érdekében végzett munkáját.

A zeneművészet, a képzőművészet és a bor művészetének nyelven túli nyelvét, összetett élményvilágát hozták el a „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat 9. alkalmának művész vendégei a Vigadó és az MTA Székház falai közé 2023. november 20-án. Balázs János zongoraművész és Baráti Kristóf hegedűművész közös koncertje, Szakács Imre festőművész kiállításának megnyitója és Tiffán Ede pincészetének borai egy világszínvonalú esemény rangját adták az estének.

Életének 89. évében, 2023. november 28-án elhunyt Vajda Mihály filozófus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A 36. OTDK befejezése alkalmából a legkiválóbb pályázatokat benyújtó egyetemistákat és témavezetőként kimagasló eredményeket elérő oktatókat köszöntöttek a Zeneakadémián.

A paleolit kultúráról és az emberi migrációról, a korai növény- és állatgazdálkodásról, valamint a selyemúthálózatokról és városok fejlődéséről is szó volt azon a tanácskozáson, amelyen több mint kétszáz, a világ különböző részeiről érkezett kutató vett részt a Lanzhou Egyetem, a Dunhuang Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-fennsík Kutatóintézete szervezésében.

Biológia, kémia, nyelvészet, asztrofizika, társadalomtudomány - a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai előadásaikkal e tudományterületekre kalauzolták az érdeklődőket tudományünnepi rendezvényükön. Az előadás-sorozat felvétele cikkünkből elérhető.

Miként alakítja át a tudományos kutatás módszereit a mesterséges intelligencia és ennek nyomán milyen kihívásokkal szembesülnek a tudomány művelői? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Fiatal Kutatók Akadémiája tudományünnepi rendezvényén.

Milyen kihívások előtt áll a hivatalos statisztika? Melyek az új mérési és adatgyűjtési módszerek? Miként hat a mesterséges intelligencia a jövőkutatásra? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ a konferencia résztvevői.

A kutatótársak nevében Mandl József professor emeritus, az MTA rendes tagja méltatta az elhunyt akadémikus pályafutását.

Az immár 32. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj és az Innovációs Díjak célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, mind a gazdasági élet szereplői, mind a társadalom számára.

Szívinfarktus, érszűkület, stroke. Sokszor hallunk róluk és előhírnökükről, a magas vérnyomásról. De azt tudjuk-e vajon, hogy már a rövid ideje fennálló, tünetmentes magas vérnyomás is komoly veszélyeket rejt magában? A Magyar Tudomány Ünnepe „Tudományünnep+” című esti előadás-sorozatában Csiba László neurológus, akadémikus beszélt korunk egyik alattomos betegségéről, hogy kiismerjük – és tenni is tudjunk ellene. Az előadás felvétele cikkünkből elérhető.

Mi az az afázia és milyen elméletek vannak vele kapcsolatban? Ez is kiderült a pszicholingvisztikai kutatásokat folytató Káldi Tamás előadásából.

Bár Oroszország Ukrajna elleni agressziója már majdnem két éve tart, a végét még egyáltalán nem látni. Mi vezetett idáig, hogyan írható le a jelenlegi helyzet, és mik lehetnek a közeljövő lehetséges fejleményei? Erről beszélt a Tudományünnep+ keretében tartott előadásán Kaiser Ferenc katonai szakértő.

Hogyan írhatók le a természet alkotta formák szavak helyett a matematika eszköztárával? Milyen folyamat eredményeként jön létre a természetben egy spirál, és mi köze hozzá az evolúciónak és a csigaháznak? Ez is kiderült Sipos András Árpád építészmérnök, matematikus előadásából, amelyet a Tudományünnep+ keretében tartott.

A címben említetteken kívük létezik sárga, rózsaszín, kék, szürke, fekete és türkiz hidrogén is – a valóságban persze mindegyik színtelen gáz. Az ember által ráaggatott „szín” a gáz forrására utal, ami viszont a fenntarthatóság szempontjából igen fontos tényező. Ezekről a színekről és gazdasági-technológiai-fenntarthatósági vonzataikról beszélt előadásában Lente Gábor fizikai kémikus.

A fenntarthatóság fogalmát – mint azt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által életre hívott Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság 2021-es alapításakor is hangoztatta – multidiszciplinárisan kell szemlélni. Ennek a szemléletnek a jegyében beszéltek az MTA tudományünnepi előadóülésének szakértői a biodiverzitásról és a klímaváltozásról, vizsgálták az akkumulátorgyártás technológiai kihívásait, valamint gazdasági és környezeti problémáit, de kitértek a fenntarthatóság egészségügyi vonatkozásaira is.

A két kategóriában kiírt pályázat keretében a Magyar Tudományos Akadémia részben az MTA doktora cím megszerzéséhez szükséges értekezés megírásához, részben pedig a tudományos eredmények publikálásához nyújt támogatást.

Miért érdemes a vezetékes kvantumos rendszereket kiegészíteni műholdas összeköttetéssel? Hol tart a kapcsolódó technológia? Hogyan járulnak hozzá a területhez a hazai szakemberek? Milyenek a jövőbeli fejlődési irányok? Mindez kiderült Bacsárdi László kvantuminformatikus előadásából.

Az attoszekundumos lézerek lehetőséget adnak az elektronok molekulán belüli viselkedésének megfigyelésére, ami hihetetlen perspektívát nyit a kémiai és orvosi kutatások, valamint a diagnosztika számára. A tudományterület úttörője az idén Nobel-díjjal elismert Krausz Ferenc akadémikus, akinek munkásságáról tanítványa, Dombi Péter fizikus beszélt a Tudományünnep+ keretében. Előadása előtt videóüzenetben Krausz Ferenc köszöntötte az érdeklődőket.

„Csökkenő környezetterhelés”, „a helyi gazdaság támogatása”, „fenntarthatóság” – hangzatos, jól kommunikálható, „zöld” kulcsfogalmak. De valóban hozzájárul a helyi élelmiszer termelése és fogyasztása a fenntartható fejlődéshez? Többek között ezzel a kérdéssel kapcsolatban is sok újdonság derült ki a Tudományünnep+ hétfői előadásán. Benedek Zsófia biológus-közgazdász járta körül a helyi élelmiszerek fenntartható fejlődésben betöltött szerepének közel sem csupán helyi érdekű kérdéseit.

Melyek a nemzetközi kapcsolatok átalakulásának legfontosabb jellemzői, milyen lehetőségei vannak a klasszikus diplomáciának ebben az átalakulásban, és milyen szerepet játszik a változó világrendben a Balkán, a Közel-Kelet, Kína, Kelet-Ázsia, Afrika, illetve Latin-Amerika? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága által szervezett tanácskozás előadói.

Lehetőség eddig leküzdhetetlennek tűnő problémák megoldására vagy az emberiség létét fenyegető veszély? A mesterséges intelligencia kapcsán sok szélsőségesnek tűnő vélemény látott napvilágot az elmúlt években. Reménykedjünk vagy féljünk? Mit várhatunk tőle, és mire kell ügyelnünk a mesterséges intelligenciát használva? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe Tudományünnep+ rendezvényén Csepeli György szociológus. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek résztvevői természet- és társadalomtudományi megközelítésből vizsgálták a kérdéskört.

Mi történik most, és mire készüljünk? Erre a kérdésre válaszoltak a legavatottabbak – matematikus, nyelvész, mesterségesintelligencia-kutató, társadalomkutató – a Magyar Tudomány Ünnepe és a Középiskolai MTA Alumni Program közös, pénteki akadémiai rendezvényén.

Az extrém lézerimpulzusok általános eszközt adnak a kutatók kezébe nagyenergiás sugárzás és részecskék előállítására, emellett képesek nagy térerősséget, nagy nyomást, hőmérsékletet és gyorsulást is létrehozni. Segítségükkel a fizika olyan máig megválaszolatlan kérdéseire kaphatunk választ, mint a 10²º eV-nál nagyobb energiájú kozmikus sugárzás eredete vagy a fekete lyukakban végbemenő információvesztés. Erről is beszélt a francia kutató tudományünnepi előadásában.

Mi az a körforgásos gazdaság, és milyen feladatai vannak ennek kapcsán a társadalomnak, illetve a tudománynak? Erről tanácskoztak a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA Agrártudományok Osztálya és az MTA Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottság közös rendezvényének résztvevői.

Az alapellátás fejlesztésében számos hazai intézmény és szakmai szervezet vesz részt. Képviselőik találkozója lehetőséget adott arra, hogy sajátos szempontjaikat, fejlesztési prioritásaikat és eddigi eredményeiket bemutassák, illetve a problémák kezelésével kapcsolatos elképzeléseiket megvitassák. A szimpózium során ismertették az egészségügyi alapellátás teljesítményével kapcsolatos eredményeket, a teljesítményértékelés eszközeit, és javaslatokat fogalmaztak meg a fejlesztések kívánatos irányáról is.

Mit várhatunk a mesterséges intelligenciától, és mit biztosan nem? Egyáltalán mi számít MI-nek? Kifinomult statisztikai automata, szavakkal zsonglőrködő üresfejű robot vagy egy lassan ébredező valódi intelligencia? Szegedy Balázs matematikus válaszolt napjaink egyik legfontosabb, a tudományt és a mindennapjainkat is megváltoztató kérdésére.

Kérdezünk tőle, csevegünk vele, tudása pedig kimeríthetetlennek tűnik. Ez a ChatGPT, amelyről nagyon sokat hallottunk, de arról már sokkal kevesebbet tudunk, hogy miből táplálkozik ez a mindentudás, hogyan működik a ChatGPT, és miben támaszkodhatunk rá valójában. Prószéky Gábor programtervező matematikus, nyelvész segített válaszolni tudományünnepi előadásában.

1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A bicentenáriumra ünnepi rendezvénysorozattal készül az MTA. A tanácskozáson ezekről az előkészületekről és a 200. évforduló jegyében már elkészült kiadványokról számoltak be a résztvevők.

Hogyan hatottak a gyors klímaváltozási események Európa prehisztorikus kultúráira? Miként határozza meg a földi élet minőségét a talaj? Milyen jelentősége van az immunrendszer eddig rejtett szereplőinek az immunitásban? Hogyan segítik a chip-eszközök az orvosbiológiai kutatásokat? Kérdések, amelyekre négy kutatónő válaszolt az MTA hagyományos tudományünnepi rendezvényén. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte.

Jó ötlet-e gigantikus duzzasztógátakat építeni, ha szeretnénk megtartani felszín feletti vizeinket? Kiderült Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató tudományünnepi előadásán.

Képes lesz-e az ember felelősen használni a felszín alatti vízkészleteket a klímaváltozás korában? Kimerítjük, vagy javunkra fordítjuk ezt a láthatatlan aranytartalékot? Szűcs Péter hidrogeológus beszélt erről a Tudományünnep+ kedd esti előadásán.

Ha az ország bármely vidékét járva véletlenszerűen megszólítanánk az embereket, és azt kérnénk tőlük, nevezzenek meg egy magyar költőt, szinte bizonyos, hogy a legtöbben Petőfi Sándor nevét mondanák. Petőfi legenda. Ezt tudjuk. De azt tudjuk-e, hogy sok minden, amit róla bizonyosnak hiszünk, valóban igaz-e? A Magyar Tudomány Ünnepe Tudományünnep+ című esti előadás-sorozatának évadnyitó előadása a 200 éve született költő előtt tisztelegett azzal, hogy a személyét övező legendákat és tényeket járta körül. Abban, hogy mi az, amit tudni vélünk, és mi az, amit pontosan tudunk Petőfiről, Milbacher Róbert irodalomtörténész, író, habilitált egyetemi docens segített eligazodni.

Hogyan működik a tudományos tanácsadás a nemzetközi szervezetekben és idehaza? Miként értékelik a tudományos tanácsadás lehetőségeit kutatók és döntéshozók? Milyen szerepe van a Magyar Tudományos Akadémiának a tudományos tanácsadásban, és melyek a legfőbb tapasztalatai? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos rendezvényén, a Tudomány és Parlamenten, amelyen az előadásokat kerekasztal-megbeszélés követte. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

Vajon mi szunnyadt a századforduló rohamosan fejlődő, virágzó Budapestje éjszakáinak mélyén? Vagy inkább: mi volt ébren? S ki volt ébren? Milyen volt a boldog békeidők nappali felszín alatti, éjjeli boldogtalansága? Bűnelkövetés-típusok, prostitúciós ipar, rendőrségi védelmipénz-rendszer, postarablási ügyek, korrupció – a boldogság hajszolásának a boldog békeidőkben sem ismeretlen zsákutcái. Mindezek lenyomata az irodalomban. És a kiegyezés utáni fővárosi közrendészet felállításának története. Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész forrásszövegekkel illusztrált, korábban ismeretlen történeti kutatások eredményeinek bemutatásán alapuló előadása tette izgalmassá a Tudományünnep+ első estéjének második felvonását.

Hogyan járulhatnak hozzá a pszichoterápiás módszerek a betegellátás hatékonyságának erősítéséhez? Ez volt a fő témája az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért által szervezett tanácskozásnak, amelyen szakértők mutatták be az orvosláshoz és a betegségek gyógyításához szorosan kapcsolódó klinikai pszichológiát, azon belül a modern, bizonyítékokon alapulóan hatékony és költséghatékony eljárásokat. A rendezvény videófelvétele cikkünkből elérhető.

„Tiszta fogalmakat terjeszteni, zavartakat pedig salakjaikbul lehetőleg kitisztítni” – idézte gróf Széchenyi Istvánt, az Akadémia alapítóját Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a Magyar Tudomány Ünnepe november 3-ai szegedi nyitóünnepségén. Freund Tamás, az MTA elnöke azt mondta: az Akadémia hiteles forrás, stabil pont a már tényeket is megkérdőjelező világban. Az idei, egész novemberben országszerte rengeteg érdekes programot kínáló tudományünnep fő témái a mesterséges intelligencia, a háborúk és a fenntarthatóság lesznek. A résztvevők a helyszínen kérdezhetnek a kutatóktól.

A nagycenki Széchényi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítója, Széchenyi István emléke előtt a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából Kollár László Péter főtitkár és Balázs Ervin, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke.

Teremtmény vagy eszköz? Mit kezdjünk a mesterséges intelligenciával? És mit kezd velünk a mesterséges intelligencia? Mi nékünk Petőfi? Miért nem megoldás a duzzasztógát a szárazodásra? Adjon egy estét a tudománynak, és tartson velünk személyesen a Magyar Tudomány Ünnepén!

Életének hatvannyolcadik évében, 2023. november elsején elhunyt Gránásy László, Széchenyi-díjas szilárdtestfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Tari Gábor külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Szöllősi János rendes tag 2023. június 13-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az elektrolízis során végbemenő hidrogénfejlődés az elektrokémia egyik legrégebben tanulmányozott folyamata. Ennek ellenére nagyon kevéssé értjük az eközben az elektródok felületén végbemenő kémhatásváltozás dinamikáját. Vesztergom Soma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének adjunktusa és az általa vezetett MTA–ELTE Lendület Határfelületi Elektrokémia Kutatócsoport ezt a jelenséget kutatja, az eredményeiknek pedig közvetlen ipari hasznuk lehet.

A BME Dísztermében tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia műegyetemi tagjai. Kollár László Péter, az MTA főtitkra, aki maga is az intézmény professzora, akadémikustársainak írt levelében kiemelte a BME jelentőségét a hazai tudományos kiválóság megőrzésében. Mint fogalmazott, ez az erő a nemzetközi kapcsolatrendszerrel együtt tud igazán érvényesülni, amelynek megőrzésében és fejlesztésében az akadémikus közösségnek kiemelt szerepe van.

Idén tizenhárom akadémiai munkatárs vehette át a Főtitkári Elismerést október 17-én, az Akadémia Székházában tartott ünnepségen. A hagyomány szerint minden évben ősszel adományozott elismeréssel a Magyar Tudományos Akadémia a közvetlen munkatársak mindennapokban végzett, kiemelkedő munkáját jutalmazza.

A 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai témáju ötlettel lehet jelentkezni. A diákok bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, illetve tudományos munka eredményével nevezhetnek, akár a határon túlról is. További részletek a cikkre kattintva olvashatók.

A teljes köszöntő, melyben az MTA elnöke a biológia évszázadáról, Karikó Katalin pályájáról, a szegedi kutatásaiért Nobel-díjjal kitüntetett Szent-Györgyi Albertről, az SZBK első főigazgatójáról, Straub F. Brunóról, a fiatal generációk oktatásáról és a kutatóintézet-hálózat MTA-ról való leválasztásáról is beszél, cikkünkből elérhető.

Jon Fosse 2023-as irodalmi Nobel-díja nem okozott nagy meglepetést, a norvég irodalom kedvelőinek és ismerőinek mégis különös ünnep. Az sem kis eredmény, hogy 95 év kihagyás után újra norvég szerzőt ismertek el, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy Jon Fosse az első olyan nynorsk, azaz újnorvég nyelven író alkotó, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Boronkay Soma dramaturg írása az mta.hu-nak.

A Magyar Tudomány októberi számában megjelent írásában Pléh Csaba akadémikus amellett érvel, hogy igenis van tudományos világnézet, és egyik társadalmi feladatunk ennek felmutatása, ráébresztés arra, hogy ez nem egy felkent kaszt különleges tudáshozzáféréséből származik, hanem a mindannyiunk rendelkezésére álló kritikai gondolkodásból.

Aggasztó eredményre jutott Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, amikor munkatársaival a hasmánylmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezte. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.

Idén 26. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A pályadíjak nyerteseit 2023. október 11-én köszöntötték az MTA Székházában. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenketten vehették át. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.

A Young Academy of Europe (YAE) éves közgyűlésén, október 9-én a szervezet elnökévé választották Solymosi Katalin növénybiológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) habilitált adjunktusát, a Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) alumnáját és korábbi társelnökét.

Nem sokkal a hír bejelentése után interjút adott az mta.hu-nak a Nobel-díjas fizikus. Krausz Ferencet kérdeztük a díjhoz vezető kutatásokról, felajánlásáról az ukrajnai háború károsultjai számára, a rák, a cukorbetegség és más egészségügyi problémák korai felismeréséről, valamint arról, hogy miért válassza egy fiatal kutató éppen az attoszekundumos fizika területét.

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

Hagyományosan utolsóként, a „Nobel-hét” utáni hétfőn hirdeti ki a Svéd Királyi Akadémia, hogy mely kutatóknak ítélték a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját. A 2023-as kitüntetésben – manapság kifejezetten ritka módon – egyedüliként Claudia Goldin, a Harvard Egyetem közgazdaságtan-professzora részesült „a nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértése érdekében végzett kutatásaiért”.

Mi a tudományos háttere és a jelentősége azoknak a felfedezéseknek, amelyekért a Svéd Királyi Tudományos Akadémia idén odaítélte a kémiai Nobel-díjat? Erre a kérdésre felel az mta.hu számára készített írásában Dékány Imre kémikus, az MTA rendes tagja.

A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.

A lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, hogy bármelyik magyar felsőoktatási intézményt és annak növendékeit, oktatóit, kutatóit, vezetőit politikai vitára visszavezethetően hátrány éri – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Marek József Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem közös rendezvényén.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Moungi G. Bawendinek, Louis E. Brusnak és Alexei I. Ekimovnak ítélte a 2023-as kémiai Nobel-díjat, mindhárom kitüntetett az Egyesült Államokban dolgozik. Az elismeréssel a kvantumpontok, vagyis olyan nanorészecskék felfedezését és mesterséges létrehozását díjazták, amelyek kis mérete meghatározza a fizikai tulajdonságaikat. A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb eszközei, és ma már számos gyakorlati alkalmazásuk létezik a LED-es tévéktől a lámpákig, sőt a tumorsebészetben is alkalmazzák őket.

A Magyar Tudományos Akadémia nőtagjai az elsők között, külön levélben köszöntötték az első magyar női Nobel-díjast, Karikó Katalint.

„Egy biológus gondolatai a kutatásról” címmel tartott nagy sikerű előadást Karikó Katalin a Fiatal Kutatók Akadémiájának szervezésében 2023. június 5-én, az MTA Székház Nagytermében.

Az angol nyelvű tudományos folyóirat legfrissebb száma a magyar biokémikus és munkatársai kutatása előtt tiszteleg kiváló hazai szerzők legfrissebb kutatásainak bemutatásával.

Honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – erről beszélt az MTA 194., rendes közgyűlésén tartott tudományos előadásán Karikó Katalin kutatóbiológus.

A „Neumann 120” emlékév egyik kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémián – az MTA Matematikai Tudományok Osztálya és az MTA Műszaki Tudományok Osztálya támogatásával – a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által rendezett nemzetközi konferencia.

Kunszt Zoltán külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hogyan segítheti elő a Közép-Duna vidéken egykor élt bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák megismerését egy digitális adatbázis? Miként javítható a nanotechnológia segítségével a növények szárazságtűrő képessége? Mit tudhatnak meg a kutatók a meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának támogatásával alakult kutatócsoportok. Cikkünkbe kattintva megnézhető az Akadémia Székházában tartott ünnepélyes eredményhirdetés felvétele.

A természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatója, a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyisége, Eötvös Loránd születésének 175. alkalmából rendezett tudományos ülést a Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományi-, és XI Fizikai Tudományos Osztálya. A rendezvényről készült felvétel cikkünkben megnézhető.

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata (JACS) közölte nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának legújabb felfedezését, amelyben egy eddig ismeretlen, autokatalitikus önreprodukcióra képes kémiai rendszerről számolnak be. A mesterséges aminosavakból felépített foldamerek, ha UV-fénnyel világították meg őket, gyors szaporodásba kezdtek, aktívan adaptálódtak a környezet megváltozásához, sőt szelekció indult be közöttük. A feltárt rendszer működésének elemei akár az élet keletkezéséhez vezető úton is szerepet játszhattak.

A kvantumtechnológia talán napjaink legtöbb figyelmet kiváltó alkalmazott fizikai tudományterülete. Mindenki a kvantumszámítógépeket várja, bár az még nem egyértelmű, hogy ezek milyen köznapi feladatra lesznek alkalmasabbak, mint a jelenlegi komputerek. Ugyanakkor a kvantumtechnológiának vannak más alkalmazásai is, amelyek már most is rendelkezésre állnak, és forradalmasítják például a méréstechnikát. Ivády Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi adjunktusa, az MTA–ELTE Lendület ÚjKubit Kutatócsoport vezetője olyan fizikai kubiteket keres különféle anyagokban, amelyekre később kvantumtechnológiai alkalmazásokat alapozhatnak.

Minden eddiginél többen, összesen 834-en pályáztak idén a Magyar Tudományos Akadémia teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíjára, ami jól mutatja a fiatal kutatók igényét erre a támogatási formára. Az MTA hagyományos Bolyai-napján Freund Tamás, az Akadémia elnöke azt kívánta a nyerteseknek, hogy „bolyaisként” végzett munkájuk eredményeként új kapuk nyíljanak meg előttük a tudományos pályán. Az Akadémia Székházában tartott ünnepség felvétele cikkünkbe kattintva nézhető meg.

Élesztős Pál külső tag 2023. május 25-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.

Az egyre növekvő információáradat túlterheli az emberi agyat, ami szorongáshoz, krónikus stresszhez, depresszióhoz vezethet. A következő évtizedekben ennek lesz a legsúlyosabb szomatikus következménye - hangsúlyozta Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke pénteken, a Budapesti Demográfiai Csúcson mondott nyitóelőadásában.

„A szeretettel mindenki a másik szolgálatában van. Én a közönség szolgálatában álltam.” Többek között ilyen vallomásszerű gondolatokat is hallhattak a jelenlévők a „Művészeti estek az Akadémián” című sorozat nyolcadik alkalmán minden idők egyik legkiválóbb operaénekesétől. A Pesti Vigadóban és a Magyar Tudományos Akadémián szeptember 11-én tartott kétfelvonásos művészeti eseményen világhírű szerepeinek felvételeit nézve Marton Éva operaénekessel Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész beszélgetett, míg a koncerten Marton Éva tanítványai – Megyimórecz Ildikó, Tuznik Natália és Szelecki Artúr operaénekesek – énekelték el az operettirodalom néhány híres áriáját. Az est második felében Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész kiállítását tekinthette és a balatonfüredi Zelna Borászat borait kóstolhatta meg a közönség.

A módosítás lényege, hogy a pályázati feltételek között felsorolt, a pályázó kutatási egység kutatóira vonatkozó felső létszámkorlát megszűnik. A pályázat beadási határideje változatlan: 2023. október 31. 12.00 óra.

Világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatók bevonása a hazai kutatócsoportok munkájába – ez a fő célja a Magyar Tudományos Akadémia Vendégkutatói Programjának, amelyre október 27-ig lehet benyújtani a pályázatokat.

Életének 86. évében, 2023. szeptember 12-én elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem egykori rektora. A kutatótársak nevében Páles Zsolt az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztálya elnöke búcsúzik tőle.

A vegyipar minden ágában alkalmaznak enzimeket, amelyek eddig főként élő szervezetekből származtak. Ezekkel azonban számos technikai, illetve szabályozási probléma van, így nagy az igény a helyettesítőmolekulák kifejlesztésére. Szilágyi István, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője munkatársaival úgynevezett nanozyme-okat (vagyis enzimhatású nanorészecskéket) szeretne kifejleszteni, amelyek a jövőben forradalmasíthatják az összes enzim katalizálta ipari eljárást.

Balla József levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Karsai Gábor külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az angol nyelvű előadásról szóló, képgalériával bővített összefoglaló.

Holczer Károly külső tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az autoimmun hátterű ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis, hatvan-nyolcvanezer ember életét keserítik meg Magyarországon. Németh Tamás, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet, valamint Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék docense, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítunk a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen szempont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport.

Ferkai András levelező tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Kövér György rendes tag megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.