Az MTA-BME „PROSPIN” Lendület Spintronikai Kutatócsoport két területen ért el figyelemre méltó eredményeket a közelmúltban: a szupravezetők mikrohullámú abszorpciója és az ún. lázterápia (vagy termoterápia) területén. 

Milyen lehetőségeik vannak a nőknek, ha hivatásként választják a kutatói pályát, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük? Erre a kérdésre keresték a választ annak a fórumnak a résztvevői, amelyet az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében az Akadémia Székházában.

Lovász László elnök és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntőjével, valamint Bokor József alelnöknek az önvezető autók jövőjéről szóló előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe idei rendezvénysorozata. Az MTA Székházában tartott ünnepség részeként átadták a kiemelkedő tudományos életművek elismeréseként az Akadémia Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorúkat is.

A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is. Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása. Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Csillagászati művek a 15. század második feléből, humanista történetírók jeles munkái, valamint a híres Bibliotheca Corviniana egyik teljes kódexe is megtekinthető február végéig az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által rendezett kiállításon.

Hogyan segítheti a kagylóhéj mikroszerkezetének megismerése az anyagtudománnyal foglalkozó kutatókat? Ez is kiderül abból a cikkből, amelyet magyar és német kutatók publikáltak az Advanced Materials című folyóiratban.

Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosztelepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról hallhattak a tudományos magazin hallgatói. Az adás második felében arról a hatalmas nemzetközi sikerről volt szó, amelyet Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil ért el. Vezetésükkel a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból. A kutatók célja az, hogy jobban megértsék a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Életének 81. évében, 2018. november 5-én elhunyt Szolcsányi János akadémikus, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. A Széchenyi-díjas tudós a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai által végzett budapesti neutronos és RAMAN mérések újabb adalékokkal szolgálhatnak a szobor készítésének módjáról, ezáltal a szobor Leonardo da Vincihez köthető származásáról.

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítója, Széchenyi István emléke előtt Lovász László elnök és Török Ádám főtitkár. A Magyar Tudomány Ünnepét megelőző programok részeként felkeresték az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének felújított épületét.

Milyen diplomáciai alkudozások előzték meg az 1715–18-as velencei–török és osztrák–török háborút lezáró békét, milyen érdekek és törekvések jelentek meg a béketárgyalásokon, és milyen következményei voltak a pozsareváci békének – egyebek mellett ezt vizsgálták a háromszáz évvel ezelőtti történelmi eseményt felidéző két nemzetközi tanácskozáson.

Megnyílt az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Kutatóintézet területén a kelet-közép-európai régió első vízi mezokozmosz telepe. Az új kutatási infrastruktúra átadásáról, a tizenkét műanyag tartály hazai és nemzetközi jelentőségéről, a főbb célkitűzésekről és kutatási irányokról képes összefoglalóban számolunk be.

Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették ki a Planetáris Ion Kamerát működtető alacsony feszültségű tápegységet, valamint a BepiColombo űrszonda szimuláló környezetét is.

Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenhatan, kutatói teljesítményükért pedig tizenketten vehették át Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az Akadémia vezetői által alapított elismeréseket.

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

A közgazdaságtan talán legfontosabb kérdése, hogy miért (vagy miért nem) növekednek a gazdaságok hosszú távon. Ha egy gazdaság éves egy főre jutó átlagos növekedése 2%, akkor 50 év alatt 2,7-szeresére nő, míg évi 4%-os növekedés esetében ugyanez a szám 7,1! Kulcskérdés tehát, hogy milyen tényezők határozzák meg a hosszú távú gazdasági fejlődést. A 2018-as közgazdasági Nobel-díjasok erre adtak iskolateremtő válaszokat.

Milyen lehetett egy reggeli Mátyás udvarában? Hogyan buzdította a fekete sereget a fiatal uralkodó? Miről beszélne Mathias Rex, ha egy gimnazista akkoriban meginterjúvolhatta volna? A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala, valamint az OTP Fáy András Alapítványa arra buzdítja a középiskolásokat, hogy fogjanak egy telefont vagy egy kamerát, és készítsenek 3 perces videót Mátyás királyról.

Az mta.hu kérdéseire Lovász László, az MTA elnöke válaszolt.

A szerda esti műsor vendége volt Hudecz Ferenc akadémikus, az MTA Elnökségének meghívott tagja, Kiss László akadémikus, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója és Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

A klímaváltozás globális gazdasági következményeit vizsgáló munkájáért, illetve a technológiai újítások hatásait is figyelő makrogazdasági kutatásáért két amerikai közgazdásznak ítélték oda a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.

A Karolinska Intézet Nobel-díj-bizottsága úgy döntött, a 2018. évi élettani vagy orvosi kutatásokért járó Nobel-díjat közösen James P. Allisonnak és Hondzso Taszukunak ítéli a negatív immunszabályozás gátlásával működő rákterápia felfedezéséért. A kutatások hátteréről az alábbiakban olvasható a bizottság által kiadott összefoglaló magyar fordítása.

Frances H. Arnold, valamint megosztva George P. Smith és Sir Gregory P. Winter kapták a 2018-as kémiai Nobel-díjat. Kutatásaik eredményeit ma már számos területen alkalmazzák a környezetbarát ipari eljárásoktól az áttétes daganatok kezeléséig.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia felerészben Arthur Ashkinnek, felerészben pedig megosztva Gérard Mourou-nak és Donna Stricklandnek ítélte oda az elismerést.

Tapasztó Levente és munkatársai az MTA EK MFA 2D Nanoelektronika Lendület kutatócsoportjában elsőként figyeltek meg egy különleges kémiai reakciót, melyben egy kétdimenziós kristályba beépülő oxigénatomok váratlanul megnövelték a vízbontás katalízisének hatékonyságát.

Egy amerikai és egy japán kutató kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az ITM álláspontjának megfelelően megtörténik az MTA kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, de ezt az MTA maga végzi el, és a megállapodás alapján az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek. Az MTA azt szeretné, hogy az átvilágítás és az ennek eredményeire alapozott, az új innovációs rendszerhez illeszkedő fejlesztések keretében tovább erősödne az alapkutatásokra épülő innovációs tevékenysége. A Magyar Tudományos Akadémia több ezer kutatónak ad munkát, nemzetközi szinten elismert alapkutatási műhelyek százait működteti, de az innováció felkarolására is nagy hangsúlyt fektet. Cikkünkben áttekintést adunk munkájukról és eredményeikről.

A legfrissebb alapkutatási eredményeken alapuló diagnosztikai rendszer lézeres mikroszkópiával, új antitestjelöléses szövetfestési eljárással és mesterséges intelligenciával segíti majd a sebészek munkáját, akik így már a műtét közben is alapozhatnak a friss szövettani eredményekre.

Csapó Edit kémikus és Kubinyi Enikő etológus nyerte idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját, amelyet hétfőn adtak át Budapesten.

Milyen gazdasági, intézményi és politikai kihívások elé állítja az Európai Uniót az, hogy az Egyesült Királyság jövő tavasszal várhatóan elhagyja a közösséget? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT negyedik ülésén tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.

Megkezdődött az MTA nem akadémikus közgyűlési képviselőinek választása. Információk, fontos dátumok a választási folyamatról.

Virtuális, 360 fokos panoráma környezetben működő oktató játékok fortélyaival, a holografikus képalkotással, illetve a drónok fejlesztésének trükkjeivel is megismerkedhetnek azok, akik ellátogatnak jövő héten pénteken, a Kutatók Éjszakáján az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetébe.

A Repülő Iskola szervezői szeretnének az ősz folyamán minél több kilencedikes osztályhoz eljutni, hogy játékos és gondolkodtató alkalmakat tartsanak, melyeken a diákok a szokásostól eltérő módon foglalkozzunk matematikával. Mutatjuk, hol lehet jelentkezni!

Gazdag programsorozattal emlékezett meg három évvel ezelőtt az Akadémia székházának másfél évszázaddal ezelőtti megnyitásáról a tudós társaság. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvény a kor szellemiségét megidéző, valamint az épület tervezését és megvalósítását bemutató kiállítás volt. A tárlat nyomán egy az MTA intézmény-, épület- és gyűjteménytörténetét összegző kötet jelent meg az MTA BTK Művészettörténeti Intézet gondozásában.

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

A BME Természettudományi Kara „Science Campus” címmel előadás-sorozatot indít 2018. szeptember 28-án, amely elsősorban középiskolásoknak szól, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogatható. Az előadás-sorozat a korábban már három ízben megrendezett „BME TTK Sciencecamp” természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja.

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén a Balzan-díjat. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést a pillangósvirágúak és a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolat molekuláris biológiájának feltárásáért ítélték oda az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorának, aki emellett az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke.

Az idei közgyűlés tudományos előadásainak sorában Perczel András a fehérjék szerkezetének egy gyenge pontjáról beszélt, Dudits Dénes a precíziós genomszerkesztés lehetőségeit mutatta be, Kecskeméti Gábor és Csukovits Enikő előadásában pedig a Mátyás király-emlékévhez kapcsolódóan a 15. századi magyar királyi udvar műveltségi viszonyairól, illetve a korabeli geográfiai világképről hallhattak az érdeklődők.

Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, mind Európában, mind az Európai Unióban a legjobb 7 százalékban van. A legjobb 10 százalék magyar közgazdászból 43 százalék a KTI-ben dolgozik.

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének és az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai, Vida Tivadar, Koncz István és Mende Balázs Gusztáv részt vettek a Patrick J. Geary professzor által vezetett népvándorlás kori genetikai kutatásokban, amelynek eredményei a Nature Communications hasábjain jelentek meg 2018. szeptember 11-én.

Vajon elég tiszta víz folyik-e a csapból? Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban? Meddig tart ki ez a vízkincs? Most egymilliárd forintos NKFIH-támogatásból tárhatják fel a kutatók a hazai ivóvízellátás állapotát a Nemzeti Víztudományi Program keretében. E témákról kérdeztük Vargha Mártát, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjét, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadóját és Szűcs Pétert, az MTA doktorát, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagját, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Melyek az emberi nyelvhasználattal, a nyelvi fejlődéssel, valamint a nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraival kapcsolatos legújabb pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai kutatások? Milyen gyakorlati alkalmazásai vannak ezek eredményeinek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nyelvtudományi Intézetének rendezvényén, amelyet a Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály szervezett meg. A tanácskozáson készült videó az mta.hu-n.

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.” Rendszerváltások és összeomlások sorát, elszabadult erőszakot, egyéni, közösségi és nemzeti tragédiákat hozott a száz évvel ezelőtt kezdődött ősz, mely után alig másfél év alatt teljesen felborult a régi Magyarország rendje. Ablonczy Balázs történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Munkacsoportjának vezetőjével beszélgettek a Mandiner.hu újságírói.

Az Index közli Dr. Bándi Gyula ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója írását a víznyerő kutak törvényi szabályozásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről. A taláros testület egyebek mellett a Magyar Tudományos Akadémia szakmai állásfoglalását is kikérte az ügyben.

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy negyven kutatója és diákja vesz részt az eredményt közlő CMS együttműködés munkájában.

Az emberi jogok kialakulásának története, vitatott alapjogok, az állati jogok kérdése – néhány azon témakörök közül, melyekről a most megjelent, 102 tanulmányt tartalmazó, több mint 60 szerző közreműködésével készült kötetben olvashat. Az Emberi jogi enciklopédia című kötet Lamm Vanda szerkesztésében az MTA TK Jogtudományi Intézet kiemelt projektjeként készült el, magyar nyelven először.

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt a VTT harmadik ülésén Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Előadásának címe „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” volt. A tanácskozáson készült videofelvétel megnézhető az mta.hu-n.

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriummal együttműködve 2017-ben felmérte az emberi eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétét a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban. Az eredményekről most összefoglaló írásban számolnak be.

A legmagasabb rangú állami elismerést Áder Jánostól vehette át a nemzetközi hírű demográfus, közgazdász, az MTA külső tagja. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig állami kitüntetéseket adott át a Pesti Vigadóban az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából.

Új lehetőségeket tár fel a gluténérzékenységben, gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a gluténérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is.

Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők, s mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?

Miért szorul a tudás védelemre, amikor sokunk számára triviális igazságnak tűnik, hogy a tudás jó dolog, a tudatlanság pedig rossz dolog? Ezt a kérdést teszi fel a Magyar Tudomány augusztusi számában Czeglédi Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem kandidátusa. Szerinte az ok egyszerű és meglepő: e triviális igazságot egyre többen tagadják.

A források egyharmadát fiatal kutatók nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarországon kezdik meg.

A praeeclampsia (terhességi toxémia) a várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, mely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat. A Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével folytatott kutatások eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Hogyan lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát? Ezt vizsgálja London Gábor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási programját az NKFI Hivatal 2017-ben meghirdetett, fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatán a zsűri támogatásra méltónak ítélte. A molekuláris masinákat, kapcsolókat felhasználhatják például a gyógyászatban, a számítógép-memóriaelemekben vagy akár olyan mobiltelefon-bevonatokban, amelyek önállóan kijavítják a karcolásaikat.

Aggodalommal szemlélik a MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között kialakult vitát az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának vezetői. A tudósok az Amerikai Magyar Hírlapban megjelent nyílt levelükben ugyanakkor mindkét felet biztosítják szakmai támogatásukról a magyar tudomány érdekében.

Egyre több vizsgálati bizonyíték szól amellett, hogy a háromdimenziós szövet- és szervmodellek jobban tükrözik az élő szervezet adott részletét, mint a hagyományos 2D sejttenyészetek. A 3D modellrendszereken végzett kísérletek kiértékelése azonban még gyerekcipőben jár: a megbízható képi adatgyűjtés és analitika komoly informatikai fejlesztéseket igényel.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány álláspontja közeledett az akadémiai kutatóintézethálózat működtetésével kapcsolatos vitában – mondta Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában július 25-én.

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán akadémikus, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Varga-Kőfaragó Mónika, az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa nyerte el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet elismerését az ALICE kísérleti együttműködés keretein belül írt doktori értekezéséért. A díjat idén 97 pályázatból csupán három fiatalnak ítélték oda.

Miként hatott a Kelet Ausztria, illetve a Habsburg Birodalom népeinek identitására és politikusai Kelet-képére? Ez volt a fő kérdésfeltevése az Austrian Studies Association (ASA) éves konferenciájának. Az Egyesült Államokban magyar történészek részvételével rendezett tudományos tanácskozásról Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója írt összefoglalót az mta.hu számára.

Az elismerést Legeza Örs, a tenzorhálózat-algoritmusok és a kvantuminformáció-elmélet ötvözésének nemzetközileg elismert úttörője, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kapta.

Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

Életének 87. évében elhunyt Solymosi Frigyes kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A leghivatkozottabb magyar kémikus életútját Dékány Imre akadémikus idézi fel.

Török Ádám az interjúban elmondta, hogy nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?

A tudomány gyorsan változó világában nem könnyű előre látni még néhány év távlatában sem. Egy közpénzből is gazdálkodó főhivatású kutatóintézet-hálózat tagjainak azonban már csak hatékonyságuk növelése érdekében is szükséges rövid, illetve középtávú stratégiákat alkotni. Az MTA-nak tehát van kutatási stratégiája összakadémiai szinten, valamint az egyes intézetek szintjén is. Rövid összeállításunkban ezek megalkotásának előzményeit és az egyes intézmények önálló terveit ismertetjük.

A világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós berendezése, a Wendelstein 7-X a következő 4 hónap folyamán minden eddiginél hosszabb és nagyobb energiájú plazmakisüléseket fog létrehozni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai videokamera-rendszerrel és atomnyaláb-diagnosztikával segítik a nagyszabású fúziós kísérletet.

Az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete határozottan támogatja az MTA elnökének és Elnökségének azt a kérését, hogy az MTA kutatóintézetei működési finanszírozására szolgáló költségvetési támogatást továbbra is az MTA költségvetési fejezetben tervezzék meg, és a tudományos kutatásokat többéves programok keretében és szigorú szakmai elbíráláson alapuló versenypályázati rendszerben finanszírozzák. A Testület meggyőződése, hogy Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági-társadalmi versenyképessége csak így növelhető.

Nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, újszerű víztisztítási eljárás megalapozása, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése, Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése – ízelítőül néhány a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül sokszínű tudományos tevékenységéből. Az MTA kutatóhelyein folyó munka eredményeiről az mta.hu-n eddig is rendszeresen beszámoltunk, de az ezt megkérdőjelező, a kutatók tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott hamis állítások miatt csokorba szedtünk néhányat az elmúlt évek tudományos terméséből.

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az Akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI-nek.

A Royal Society, a British Academy, valamint a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia is kiáll a Magyar Tudományos Akadémia mellett.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének jelentése a Duna kora nyári állapotáról, vízminőségéről a fitoplankton-vizsgálatok alapján.

A Figyelő 2018/27. számában „Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni?” címmel publikált összeállításban több félrevezető állítás is olvasható. Az MTA Kommunikációs Főosztálya ezért az alábbi helyreigazítás közlését kérte a lap főszerkesztőjétől június 9-én.

Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.

Mi a feladata, miért fontosak a felfedező kutatások, kik dolgoznak a kutatóközpontokban, mi a tudományos függetlenség garanciája?

"Most az a kérdés, mi lesz a magyar szellemi kultúrával, a gyerekeinkkel, a tanítványainkkal, a magyar tudománnyal" - mondja Szathmáry Eörs akadémikus az index.hu-nak adott interjúban.

„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.

Az akadémiai intézetek alapellátását kérdőjelezik meg a kormány tervei – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész az RTL Klubnak nyilatkozva. Ezenfelül az egész intézkedés módja bizonytalanságot hoz, megrendíti a kutatók elszántságát. Ennek eredménye pedig az lehet, hogy a kutatók egy része inkább külföldön folytatja majd a munkát.

Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2017 decemberében készített állásfoglalását a magyarországi székely nemzetiségi kezdeményezésről most teljes terjedelmében közöljük.

A Magyar Tudományos Akadémia állást foglalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs koncepciójáról, és Palkovics László miniszter kérésére saját javaslatokat fogalmazott meg a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Az állásfoglalást és a javaslatokat az MTA június 29-én elküldte a miniszternek, majd eljuttatta az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának és Kulturális Bizottságának is. Az állásfoglalást és a javaslatokat teljes terjedelmükben közöljük.

A magyar matematika „Aranycsapatának” tagja, kivételes nemzetközi hírnévnek örvendő tudós, aki rendkívül szerény és nyitott a fiatal matematikusokkal, és bárki számára megközelíthető, akinek érdekes kérdése akad a matematikában. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, ahogyan kevesen ismerik.

Súlyos hibába esnek a politikusok, amikor azt várják el az alapkutatásban dolgozó tudósoktól, hogy jó előre mondják meg, milyen várható haszna lesz a munkájuknak – magyarázza Eric Lander, aki Barack Obama amerikai elnök egyik tudományos tanácsadója volt. A matematikus-biológus az amerikai adminisztráció csúcsintézményeiben szerzett tapasztalataira hivatkozva amellett érvel, hogy a döntéshozóknak azt kellene figyelembe venniük, milyen elképesztő hasznot hajtottak a 20. század folyamán az alapkutatások, amelyek kezdetben fölösleges, közpénzt pazarló luxusnak tűntek-tűnhettek.

Az inkubátorházban olyan induló vállalkozásokat támogatnak majd, amelyek űrtechnológiai fejlesztéseket kívánnak hétköznapi használatra szánt termékeikbe, szolgáltatásaikba beépíteni. Az ESA BIC Hungary névre hallgató intézménynek az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont biztosít helyet.

Teljesítmény-központú, országos akadémiai ösztöndíj – röviden így jellemezhető a Magyar Tudományos Akadémia által 1996-ban alapított Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást idén 162-en nyerték el. Lovász László, az Akadémia elnöke a fiatal kutatókat köszöntve azt mondta, hogy a Bolyai-ösztöndíj a kutatás szabadságát jelenti. Azt, hogy azzal a témával foglalkozhatnak, ami a legjobban érdekli őket.

A „tudományos olimpiai aranyérmek” magyarországi nyertesei szerint egy közel 200 éves múltra visszatekintő nemzeti intézmény finanszírozásának és irányításának feltételeit alapjaiban megváltoztató döntés csak akkor lehet sikeres, ha előzetes és érdemi konzultációra épül.

Az MTA és az ITM vitájában az alapkutatási és a menedzserszemlélet különbségéről van szó, mondja az önmagát örök optimistának valló Pléh Csaba akadémikus, aki szerint a kérdésben a miniszter szakmai alapon meggyőzhető.

A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA-ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.

Június 26-án folytatódtak a tárgyalások a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetői között.

A 2007-ben alapított elismerést az MTA alelnöke Székely László ombudsmantól vette át.

Várhatóan 15 kutatócsoport támogatására nyílik lehetőség annak a pályázatnak a keretében, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia a 2019. július 1-től 2024. június 30-ig terjedő időszakra hirdetett meg.

A mesterséges intelligenciára épülő, gépi tanulási módszerekkel támogatott sejtszintű analízis tudományterülete napjainkra olyan fejlettségi szintet ért el, ami korábban elképzelhetetlennek tartott perspektívákat vetít előre. A lehetséges felhasználási területek széles skálája jól mutatja, miként hasznosulhatnak az alapkutatási eredmények az alkalmazott kutatásban és a gyakorlati életben. A big data adatrengetegében rejlő információk kinyerése, a deep learning modelljére épülő alkalmazások és a biológiai folyamatok kontinuitásként való újraértelmezése csak néhány a mesterséges intelligencia széles körű, élettudományi felhasználási területei közül.

Sierd Cloetingh, az Academia Europaea elnöke és Ole H Petersen, az Academia Europaea alelnöke szintén nyílt levelet írt Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, melyben biztosítja a Magyar Tudományos Akadémiát a támogatásáról.

Az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA) nyílt levélben fordult Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez, amelyben kiáll a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája és pénzügyi függetlensége mellett. Az Antonio Loprieno, az ALLEA elnöke által aláírt levélben a 40 ország összesen 58 akadémiáját tömörítő szervezet támogatásáról biztosítja az Akadémia Elnökségének június 15-i ülésén hozott határozatában megfogalmazottakat.

Lovász László, az MTA elnöke kedden (június 26-án) folytatja a tárgyalásokat Palkovics Lászlóval, az ITM vezetőjével. E tárgyalások eredményéről még aznap tájékoztatja a délután összeülő Elnökséget.

Az MTA 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai és egyetemi kutatások megújítása kiemelkedő kutatók hazahívásával és a tehetségek itthon tartásával. Eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult, melyek vezetői a hazai alapkutatások élvonalához tartoznak. Többségük aláírta az alább olvasható közleményt.

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” című, a VTT harmadik ülésén tartott előadásában Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Az MTA elnöke a matematika és a számítógép-tudomány területén végzett világhírű kutatómunkájáért, hazai és nemzetközi oktatói, valamint magas szintű vezetői tevékenysége elismeréséül vehette át Tarlós István főpolgármestertől a kitüntetést a Fővárosi Közgyűlés keddi ünnepi ülésén. A díszpolgári cím odaítéléséről még áprilisban döntöttek a fővárosi képviselők. A főpolgármester javaslata és a Közgyűlés támogatása nyomán idén nyolcan lettek Budapest díszpolgárai.