Hogyan használhatók fel a játékelméleti modellek az űrszemét eltávolításához, vagy éppen egy gyanúsított kihallgatásához? Egyebek mellett ez is kiderült a tudományünnepi rendezvényen, amelynek felvétele cikkünkből megnézhető az MTA YouTube-csatornáján.

Kik és hogyan járultak hozzá idehaza azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyekért idén két molekuláris biológusnak a Nobel-díjat ítélték oda? Ezt foglalta össze az mta.hu számára a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete „Szolcsányi-iskolájának” négy professzora.

Erdei Anna főtitkárhelyettes, az MTÜ Programtanács elnöke záró gondolatai után az Anima Musicae Kamarazenekar adta elő Arnold Schönberg Verklärte Nacht című művét, valamint Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfóniáját (No. 40 KV 550.). Az Akadémia Dísztermében megrendezett esemény videofelvétele elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese köszöntőjével és tudományos előadásával kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához kapcsolódó kolozsvári konferencia az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. Idén immár 20. alkalommal tartották meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című programsorozatot.

Életének 102. évében, 2021. november 25-én elhunyt Nemecz Ernő, az MTA rendes tagja, állami díjas geokémikus, mineralógus, krisztallográfus, a földtudomány doktora, egyetemi tanár, professor emeritus. Legfontosabb tudományos eredményeit az agyagásványok kémiai tulajdonságainak, kristályszerkezetének, nómenklatúrájának és genezisének kutatása terén érte el.

Hogy hatott a járvány a munkaerőpiaci folyamatokra, a kereskedelemre, a beruházásokra és a fogyasztásra? Mit tudunk előre jelezni matematikai modellekkel, és mit nem? Milyen lesz Magyarország 2050-re? Mit gondolnak a fiatalok a jövőről a pandémia árnyékában? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak a tudományünnepi program előadói.

Melyek a természettudomány tanításának jellemző nemzetközi tendenciái és mi a helyzet e tekintetben Magyarországon? Milyen lehetőségek rejlenek az egységes természettudományi tanárképzésben? Hogyan tud hozzájárulni a természettudomány tanítása a gondolkodás fejlesztéséhez? E kérdéseket vizsgálták az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság tudományünnepi rendezvényének előadói. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető az MTA YouTube-csatornáján.

Létezik-e az ötödik erő és mire alkalmas a nagyenergiás fizika eszköztára? Ezekre a kérdésekre válaszoltak előadásaikban Fodor Zoltán fizikus, az MTA tiszteleti tagja, illetve Varga Dezső fizikus, a Lendület Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoport vezetője. A két előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Hogyan alakult ki a késő rézkorban a mai önvezető járművek „prototípusa”? Milyen tudományformáló szerepe van a fordításnak? Milyen jelentősége volt a 13-14. században a magyar uralkodók Halics királya címének? Miként tűnik fel egy különös történelmi örökség az amerikai Dél prózairodalmában? E témákról beszéltek az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tudományünnepi rendezvényének előadói. Az előadások és az azokat követő kerekasztal-beszélgetés felvétele cikkünkben megnézhető.

A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Katona István és Keserű György Miklós kutatócsoportjai új felfedezése most közelebb vitt ahhoz, hogy megértsük, pontosan hogyan is hat ez a molekula az agyban.

Milyen hosszú távú szövődményei lehetnek a koronavírusnak? Mire figyeljünk, ha már felgyógyultunk a betegségből? Hogyan kerülhetjük el a maradandó károsodásokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ azok az orvosok, akik „A poszt-COVID-szindróma aktuális kérdései” címmel tartottak előadás-sorozatot a Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2021. november 16-án az MTA Székház Dísztermében.

Milyen kapcsolat van a pénzügyi rendszer és a természeti környezet között? Hogyan jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a vállalati stratégiákban? Egyebek mellett ezekről beszélt tudományünnepi előadásában Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Ifj. Chikán Attila közgazdász. Előadásaik felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

2021. november 13-án véget ért a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődő esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrelépés, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben való megfékezéséhez. Faragó Tibor egyetemi tanár (MTA Földtudományok Osztálya) összefoglalója.

Milyen céllal hozták létre és eddig milyen eredményeket ért el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium? Erről beszélt Benczúr András, a MILAB szakmai vezetője. Előadásának felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Vuhanban megrebbenti a szárnyát egy denevér, és pár hónap múlva országokat zárnak le – akár így is aktualizálhatjuk a „pillangóhatásról” szóló, Edward Lorenznek tulajdonított idézetet. De vajon milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban? És mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? E kérdésekre is válaszolt Kemenesi Gábor és Földvári Gábor biológus. Tudományünnepi előadásuknak az MTA YouTube-csatornáján közzétett felvétele cikkünkben elérhető.

Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát. Hogyan született meg az mRNS-technológia , és miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok, sőt, a rák elleni vakcinák? A tudományünnepi előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei gondozásában kiadott műveket Szilágyi Márton irodalomtörténész, és a kéziratok sajtó alá rendezője, Gángó Gábor irodalomtörténész, filozófus mutatta be az MTA Könyvtár és Információs Központban. További részletek az MTA KIK honlapján olvashatók.

Ha valami csoda folytán az oltatlanok még ma felvennék a koronavírus elleni vakcinát, akkor is 3-5 hétig tartana a védettségük kialakulása. A gond az, hogy nagyjából ekkorra várható a 4. hullám tetőzése. Ezért a 4. hullámban az oltások mellett nagy jelentősége van a vírusellenes készítmények alkalmazásának. Ezt Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője mondta november 11-én a Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány és Parlament című rendezvényén.

A világ népességének fele nagyvárosokban él, vagyis csaknem 4 milliárd ember életminőségét határozzák meg alapvetően a köznyelvben – tévesen – szálló pornak nevezett aeroszol részecskék, amelyek fontos szerepet játszanak a városi légszennyezettséget alakító folyamatokban. Milyen tényezők hatnak a levegő minőségére? Milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten? E kérdésekre is válaszolt Salma Imre légkörkémikus tudományünnepi előadásában, amelynek felvétele cikkünkben megnézhető.

Az MTA főtitkárhelyettese a járvány elleni védekezés lehetőségeiről és az oltás fontosságáról beszélt.

A kormányfő felkérése után, idén nyár elején hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát. Ennek célja olyan (alap)kutatások támogatása, amelyek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.

Az MTA Dísztermében 2021. november 10-én megrendezett esemény előadói áttekintést adtak a Magyarországon zajló földfizikai és űrtudományi kutatásokról, különös tekintettel a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkájára. Az előadások felvételei ide kattintva elérhetőek.

„A biológiai olló kétélű fegyver” – ezzel a találó mondattal foglalhatnánk össze a genomszerkesztés körül kialakult szakmai és társadalmi vitát. Akit érdekel, hogy milyen messzire jutottunk a lepényhalgénnel felturbózott paradicsomtól, és mik a genomszerkesztés valódi dilemmái, annak jó szívvel ajánlhatjuk Balázs Ervin és Gócza Elen előadásait, melyek felvétele cikkünkben elérhető.

Magyar közreműködés a Cassini-űrmisszióban, európai exobolygó-kutatás, a James Webb-korszak hajnala és gaiadézia(!) – izgalmas előadások páratlan együttállása a Díszteremben. Ha kíváncsi rájuk, csak kattintania kell, a felvétel elérhető az MTA Youtube-csatonáján!

Örömmel, félelemmel vagy rezignált nyugalommal fogadjuk, ha újabb szerves molekulát találnak az űrben? Tarczay György előadásából megtudhattuk, hogy az űrben kicsit máshogy működnek a kémiai folyamatok, mint ahogy földi lombikjainkban megszokhattuk. Timár Anikó pedig arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy az űrfizikai tudás gyarapításához érdemes közelről megnézni egy üstökösmagot. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

A tudomány és társadalom közötti kapcsolat erősítésének, valamint a tudományos eredmények minél szélesebb körű megismertetésének fontosságáról beszéltek a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat vidéki nyitórendezvényeinek előadói.

Csorba László történész, az MTA doktora a mitikus, tévedhetetlen héroszként az emberekben élő Széchenyiről, valamint a történettudomány által felrajzolt alakjáról is beszélt az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnöki Bizottság tudományünnepi tanácskozásán.

Kevesen vannak, akiket a koronavírus-járvány így vagy úgy ne érintett volna gazdaságilag. Milyen nagy léptékű gazdasági folyamatokra számíthatunk a jövőben? Lesznek-e még gazdasági sokkok a járvány következtében? És mit tehet ellenük a gazdaságpolitika? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körül tudományünnepi előadásban Halmai Péter. Az előadás felvétele cikkünkben elérhető.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Fejér megyei Ercsiben tartott temetési szertartáson arról beszélt, hogy Eötvös József nemcsak az Akadémia harmadik elnöke volt, hanem író, politikus, jogász, aktív közéleti ember is, aki elkötelezetten támogatta a polgári átalakulást.

2021. október 31-én megkezdődött a globális éghajlatváltozással foglalkozó újabb ENSZ-konferencia a skóciai Glasgow-ban. Már a napirend elfogadása sem ment könnyen. November első két napján mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkár és David Attenborough drámai hangvételű beszéde hangzott el az emberi társadalmakat, az élővilágot fenyegető veszélyről és a sürgős cselekvés szükségességéről. Faragó Tibor egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a klímatárgyalásokon, most az mta.hu-nak foglalta össze a tanácskozás elején történteket.

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 2026-ban ünnepli fennálásának 200. évfordulóját. A közelgő kettős évforduló jegyében tartott a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében tanácskozást a bicentenáriumi ünnepségeket előkészítő elnöki bizottság.

Milyen eredményei vannak az alkoholhasználattal kapcsolatos kutatásoknak és milyen veszélyeket rejt magában a túlzott internet- és digitálismédia-használat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestek választ a Magyar Tudomány Ünnepe csütörtök esti kiemelt programjának előadói, Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus és Darnai Gergely pszichológus. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

Nem is tarthatott volna alkalmasabb pillanatban előadást az Akadémián Bartholy Judit klímakutató, mint éppen a glasgow-i klímacsúcs alatt. Mire lehet elég a párizsi megállapodás? Elkerülhető-e a globális klímakatasztrófa? És mit érzünk meg ebből mi itt, a Kárpát-medencében a következő évtizedekben? A november 3-án elhangzott tudományünnepi előadás felvétele cikkünkben elérhető.

Életének 95. évében, 2021. október 31-én elhunyt Alföldi Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, orvos, bakteriológus, a mikrobiális genetika elismert kutatója, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutató professor emeritusa.

A hagyományoknak megfelelően, a nagycenki Széchényi-mauzóleumban tartott koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár.

A nyolcvanhét éves korában, október 20-án elhunyt Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, az MTA külső tagja, a flow-elmélet atyja számára személyesség és emberi minőség együtt mozgott. Ugyanakkor közelről nézve mindig volt benne egy paradoxon: az örömök prófétája szomorú szemekkel járt a világban. Pléh Csaba akadémikus írása.

Az ENSZ 2021. október 31. és november 12. között tartja 26. klímaváltozási konferenciáját a skóciai Glasgow-ban. Faragó Tibor környezetkutatással és környezetpolitikával foglalkozó szakértőként a kezdetektől fogva követi az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat. Csaknem húsz évig képviselte Magyarországot szakmai főtárgyalóként az éghajlatváltozással foglalkozó találkozókon, de megfigyelőként részt vett a 2015. évi párizsi tárgyalásokon is. Nemrégiben megjelent tanulmányában összefoglalta az elmúlt közel öt évtized klímatudományi és klímapolitikai együttműködésének főbb globális és hazai fejleményeit, illetve tanulságait.

Tizenhárman vehették át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Freund Tamás elnöktől, Kollár László Péter főtitkártól és Erdei Anna főtitkárhelyettestől magas színvonalon végzett kiemelkedő munkájukért a kitüntetést.

2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa. Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett konferencia előadói az 1945–1990 közötti korszakot elemezték.

Tekintettel az első két pályázati forduló sikerességére, folytatódik a gyermeket nevelő kutatók támogatási programja.

2022. január 31-ig várják a pályázatokat a kiírók.

A mohácsi csata egyértelműen a legismertebb magyar történelmi események egyike. Alapvetően meghatározta a középkori Magyar Királyság sorsát. Azt gondolhatnánk, egy ilyen alapvető, tankönyvi adatról már mindent tudunk, de ez távolabb nem is állhatna a valóságtól. Nincs konszenzus sem a csata pontos helyszínéről, sem az elvesztéséhez vezető okokról. Két kutatóval, egy hadtörténésszel és egy hadirégésszel vizsgáljuk meg, hogy miért vett új lendületet a mohácsi csata kutatása az elmúlt években.

Három az Egyesült Államokban dolgozó tudós, David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia.

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban megjelent eredményeik új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkező, az élővilágot is sújtó, ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, s ezzel elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.

A Magyar Tudományos Akadémia küldetésének megfelelően arra törekszik, hogy hozzájáruljon a tudománybarát társadalom és közgondolkodás elősegítéséhez, egyúttal a tudomány világa felé fordítsa a kutatói pálya iránt fogékony, érdeklődő fiatalokat – mondta Kollár László Péter főtitkár az MTA Székházban tartott Budapest Talent Summit nevű kétnapos konferencia megnyitóján.

Pléh Csaba akadémikusnak a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmánya a Covid-járványhelyzettel kapcsolatos viselkedéstudományi kutatási feladatokat és eredményeket tekinti át.

Benjamin List és David W.C. MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis módszerének kidolgozásáért kapták megosztva az elismerést.

Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann a Föld éghajlatának fizikai modellezéséért, valamint Giorgio Parisi a rendezetlen anyagok és véletlen folyamatok leírásában végzett korszakalkotó munkájáért megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat.

Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott.

Katasztrófák és támadások által okozott kommunikációs hálózati hibák előrejelzése A hálózati komponensek egymással összefüggő meghibásodásainak hatékony leírására alkalmas az az információs modell, amelyet magyar kutatók publikáltak.

David Julius és Ardem Patapoutian kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A kutatók "a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért" nyerték el az elismerést, áll a Nobel-bizottság közleményében.

Hagyomány immár, hogy Orbán Viktor miniszterelnök díszvacsorán látja vendégül a Széchenyi-díjas tudósokat, hogy együtt emlékezzenek meg a Magyar Tudományos Akadémia alapítójáról, Széchenyi Istvánról a Pesti Vigadóban. Az idei rendezvényt két év szünet után, Széchenyi születésének 230. évfordulóján tartották meg vezető kutatók és kormánytagok részvételével.

A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Könyvtár, az ELKH KRTK és a Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve, a TÁRKI közvéleménykutató segítségével 2021. szeptember 6. és október 8. között „Fiatalok az akadémiai pályán” címmel kérdőíves felmérést végez.

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére irányuló európai tervekről és magyarországi hatásaikról beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Felsmann Balázs, a BCE Vezetés és Stratégia Tanszék vezetője, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.

Az idén 31. alkalommal meghirdetett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre november 25-ig várják a pályázatokat.

A dendritikus sejt terápia fejlesztése során is új lehetőségeket nyithatnak azok az eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseként ért el Bajtay Zsuzsa immunológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének professzora. Kutatásai bemutatásával zárjuk cikksorozatunkat azokról a Bolyai-ösztöndíjasokról, akik az ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt a következő három évben javaslatokat fog tenni az UNESCO főtitkárának a nemzetközi alapkutatások összehangolása érdekében. Interjúnkban Szathmáry Eörs elmondta, hogy az alapkutatás megerősítésére talán még sosem volt akkora szükség, mint a jelenlegi és a közelgő világjárványok idején.

Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke a „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogy a jövőbe tekintett.

A Naprendszer nyolcadik bolygóját már azelőtt felfedezték, hogy erről tudtak volna. Akik fel tudták volna fedezni, nem fedezték fel, akik pedig végül tudták, hogy felfedezték, nem tudtak megegyezni. Csaba György Gábor írása pedig abban segít nekünk, hogy felfedezzük az értelmet az előző mondatokban.

Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának „Társadalom” című új kötete. A hír önmagában is örvendetes, azonban a szociológusok, helytörténészek, újságírók, tanárok, diákok és a sokatmondó térképek szerelmesei legnagyobb örömére a tartalom egy végletekig testreszabható, ingyenes, online felületen is elérhető. Íme, az emna.hu.

Négy pontban javasol lépéseket az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) a különféle területeken jelentkező gyógyszer- és terápiáseszköz-hiány enyhítésére. A szervezet hónapokon át tartó egyeztetés nyomán készült, általános támogatást elnyert, angol nyelvű állásfoglalása cikkünkben olvasható.

Sikeresebben működne a kutatói szektor, ha Eötvös Loránd Kutatási Hálózat visszakerülne az MTA költségvetési fejezetébe, önálló alfejezetként – nyilatkozta a Magyar Hangnak Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével augusztus végén készült interjút a lap engedélyével közli az mta.hu.

„A magyar tudományos közösségnek saját közvetlen szakterületi és karriercéljai követése mellett jobban figyelembe kell vennie a kormányzat vízióját, a jelentkező kihívásokat és az ország geopolitikai lehetőségeit” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Az akadémiai vezető szerint nemzeti érdek, hogy a kutatási hálózat megőrizze, növelje kiválóságát, integritását, igazolja létjogosultságát.

Hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatba úgy bevonni a hallgatókat, hogy az előadás alatt használják a mobiltelefonjukat, de a figyelmük végig fennmaradjon? Milyen eszközök és technológiák segítségével motiválhatók a fiatal generációk, a digitális nemzedékhez tartozó diákok? Hogyan tehető hatékonyabbá a tanulás, hogyan érhetünk el jobb eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresett választ az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Molnár György, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

A megújult Program immár a teljes kutatói közösség számára kínál lehetőséget, hogy világviszonylatban is kiemelkedő külföldi kutatókat vonjanak be hazai kutatócsoportok munkájába.

Az orvostudományi alapkutatás végső célja minden esetben a medicina hatékonyságának növelése, vagyis a betegek gyógyításának előmozdítása. A gyakorlatban azonban sokszor évtizedek telnek el, mire egy új felfedezés megjelenik a klinikai gyakorlatban, ami gyakran emberéletekben mérhető károkat okoz. Ezen igyekszik változtatni a transzlációs medicina tudományterülete, amelynek magyar kutatói új modellt dolgoztak ki a felfedezések gyorsabb gyakorlati felhasználása érdekében, és erről nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban számoltak be.

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük. A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha a madarakhoz hasonlóan ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat. Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

Milyen következményekkel jár a gazdaságpolitikai döntéshozatalra és a gazdasági fejlődésre a Közép– és Kelet-Európában mindennapos bizalmatlanság – ezt vizsgálta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. Kutatási eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.

A pályázaton a következőkre lehet támogatást nyerni: részvétel külföldi konferencián, nemzetközi konferencia hazai szervezése, a tudomány eredményeinek népszerűsítése és tudományos kiadványok megjelentetése. A határidő 2021. október 7.

Három évvel ezelőtt az Energiatudományi Kutatóközpont egy Magyarországon példátlan felbontóképességgel rendelkező, úgynevezett gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkópot szerzett be, a hároméves projekt pedig most zárult. A program vezetőjével, Pécz Bélával, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatójával beszélgettünk arról, hogy az elmúlt három évben mit adott a magyar tudománynak ez a nemzetközileg is ritkaságszámba menő eszköz. Illetve arról, hogy mi is az a szférikus aberráció.

Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése túllépi az 1,5-2 Celsius-fokot, a Föld klímája visszafordíthatatlanul kibillen a jelenlegi stabil állapotából, ezért gyors és intenzív cselekvésre van szükség. Egyebek mellett erről beszélt Bartholy Judit klimatológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora a Szigma – a holnap világa 2021. augusztus 10-i adásában a napokban megjelent IPCC-jelentés kapcsán.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

A közelmúltban Lovász Lászlónak, az MTA korábbi elnökének ítélték oda a matematikusok legjelentősebb szakmai elismerésének számító Abel-díjat. Ebből az alkalomból készített vele interjút Laczkovich Miklós akadémikus, az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke. A Magyar Tudomány című folyóirat augusztusi számában megjelent beszélgetés bepillantást nyújt Lovász László kutatói pályájába, felidézve annak legjelentősebb eredményeit is.

Az MTA-SZTE Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport munkatársai egy innsbrucki kísérleti csoporttal együttműködésben elsőként fejtették meg egy összetett kémiai reakció kísérleti ujjlenyomatát, ami évtizedek óta megoldatlan feladat volt. Tajti Viktor, Győri Tibor és Czakó Gábor közleményét a Nature Chemistry közölte.

A magbankok hallatán a legtöbben a rendszerint a föld alá épített, bunkerszerű betonerődökre gondolnak, amelyek általában északon, az isten háta mögött őrzik a földi flóra ember számára legfontosabb növényfajainak magjait valamilyen globális kataklizmára készülve. Pedig magbankok természetes úton is létrejönnek a világ minden pontján, mégpedig ugyancsak a föld alatt. A Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport részben e magbankokat kutatja, hiszen fontos szerepük lehet a jövőben a sérült gyepek regenerációjában. A kutatócsoport vezetőjével, Valkó Orsolyával készített beszélgetésünk során szó esett a kazah mormotákról és a hortobágyi bombatölcsérekről is.

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.

A folyóirat tizenhat tanulmányban mutatja be a modern multidiszciplináris kutatások tükrében a korai magyar történetet. Egyrészt a hagyományos megközelítéssel: történeti, nyelvészeti, régészeti és archeogenetikai oldalról kínál áttekintést a magyar honfoglalás előtti, illetve az azt közvetlenül követő időszak kutatásának aktuális eredményeiről, másrészt pedig néhány kiválasztott kulcsterületet a középpontba állítva.

Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Hogyan lehet a hulladékból energia? Miként állíthatók helyre az urbanizáció által érintett élőhelyek? Hogyan lehet korán felismerni a lisztharmatfertőzést? Mit árul el a méz a környezet állapotáról? Ezekre a kérdésekre válaszolnak pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek a munkáját Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia.

A 2021. május 27–28-án megtartott konferencia témája az alapkutatás és a felsőoktatás kapcsolata, valamint annak bemutatása, hogy a különböző kulturális és tudományos hátterű országokban milyen elgondolások alapján alakítják az egyetemi oktatás és az intézményrendszerben folyó kutatás viszonyát, hogyan képzelik el az érdeklődésvezérelt alap- és az alkalmazott kutatás jelenlétét a felsőoktatásban. A konferencia mindkét napjának teljes videofelvétele elérhető cikkünkben.

A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.

Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Ilyefalvi Emesével, az ELTE BTK Folklore Tanszékének oktatójával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében működő Kelet–Nyugat Vallásetnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával, továbbá az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport munkatársával beszélget, aki egyúttal A magyar ráolvasások digitális adatbázisának szerkesztője. Az új epizódban hallhatunk a ráolvasások gyűjtésének buktatóiról, a dán óriások legvalószínűbb tartózkodási helyeiről, a mesék genetikájáról, ezerarcú hősökről és mindenekelőtt egy digitális bölcsész hétköznapjairól.

Májusban több jeles zöld nap is kapcsolódik a természethez, a fenntarthatósághoz. Májusban ünnepeljük többek között a méheket, a madarakat és a biológiai sokféleséget. A víz mint éltető elem mindegyikkel szoros kapcsolatban áll. Milyen összefüggéseket lát mindebben az ökológus? Erről beszélgettünk Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetőjével, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének társelnökével, a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjával.

A 2021. május 27–28-ára szervezett eseményen olyan témákról esik majd szó, mint a tudományos kutatás szempontjainak érvényesítése a felsőoktatásban, a kutatási intézmények bevonása az oktatásba, az alapkutatás és az innováció közti kapcsolat megteremtése. A nemzetközi konferencián más rangos előadók mellett előadást tart Zhimin Chen, a Fudan Egyetem alelnöke is.

Hogyan lehet a járvány miatt kialakult káosz által kiváltott lelki hatásokat kezelni? Egyebek mellett erre a kérdésre válaszol az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkében, amelyet két részben közlünk, a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat. Az írás második, befejező része.

Hogyan támogatja a mesterséges intelligencia az ipari digitalizációt, a szoftverfejlesztési környezetet és az orvosok döntéshozatalát a negyedik ipari forradalom korszakában? Miért jött létre a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a Mesterséges Intelligencia Koalíció? Videón a Műszaki Tudományok Osztályának rendezvénye.

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkét, amelyben a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat, két részletben közöljük.

A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével. Mint az a Science-ben megjelent cikkükből kiderül, a gyökér nem ott van, ahol eddig sejtették.

Mintegy hat évtized munkásságának keresztmetszetét nyújtja Thomas Köves-Zulauf tavasszal megjelent „Római vallás- és irodalomtörténeti tanulmányok” című kötete. A megjelenés alkalmából rendezett tudományos ülés felvétele cikkünkből elérhető.

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az mta.hu kérdéseire. Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

Látványos kísérlettel kezdődött a különféle katalitikus eljárások alkalmazásában rejlő lehetőségeket körüljáró kémiai előadóülés az MTA Székház Dísztermében. Hogy mi történik, ha cefrébe metilénkéket öntünk, és miként hasznosíthatók a különböző katalizátorok, a cikkben elérhető videóból kiderül.

Eltérő megközelítésben, de a kisebbségi létből fakadó kétnyelvűség problémáját vizsgálják azoknak a könyveknek a szerzői, amelyeket a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának az MTA 194. közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényén mutattak be. A három kötetben az is közös, hogy – társszerzőként, illetve -szerkesztőként – jegyzi őket Péntek János nyelvész, néprajzkutató, az MTA külső tagja, a kolozsvári egyetem professor emeritusa.

A Nagy Hadronütköztető több mint kétéves továbbfejlesztés után idén ősszel indul újra. Az előadóülés résztvevői áttekintik a kapcsolódó kísérletek eddigi eredményeit, továbbá a nagyenergiás fizika előtt álló fontosabb kérdéseket. Megismerhetjük az aktuális gyorsító- és detektorfejlesztési irányokat, valamint az információtechnológiai kihívásokat.

Ötödik alkalommal rendezték meg az MTA közgyűléséhez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumát. Az idei, a járvány miatt online tartott program előadója Barabási Albert-László hálózatkutató volt. A rendezvényről készült felvétel most megnézhető cikkünkben.

A fizikust a vékonyrétegek növekedésének, szerkezetkialakulásának kutatása területén elért eredményeiért, valamint a Nemzetközi Vákuum Unió szervezetének és működési formáinak kialakításában végzett munkájáért ismerték el.

Az MTA külső tagjaira és a külhoni magyar kutatókra is számít Freund Tamás elnök az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában.

A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya az MTA közgyűléséhez kapcsolódóan idén is megrendezte önálló programját, amelyen ezúttal a 2021. évi Fizikai Díjakat, Széchenyi díjat és Akadémiai Díjat elnyert kutatók kaptak lehetőséget szakterületük és eredményeik bemutatására. A program keretében adták át a Fizikai Fődíjat és a Fizikai Díjakat is.

Az MTA 194. közgyűlésének második napján Lovász László matematikus és Kusz Veronika zenetörténész tartott előadást. A két előadás, illetve az azt követő koncert felvétele most megnézhető cikkünkben.

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást, majd az akadémiai díjak átadása következett.

Honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – erről beszélt az MTA 194., rendes közgyűlésén tartott tudományos előadásán Karikó Katalin kutatóbiológus.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Az elnök az MTA 194. közgyűlése alatt az MTA köztestületének mozgósításáról, az ELKH és az MTA viszonyáról, az Akadémia társadalmi és a kormányzati kapcsolatairól is beszélt.

A neuroanatómus a Magyar Tudományos Akadémia 194. közgyűlésének hétfői, online megrendezett ünnepi ülésén vette át az elismerést.

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége legfrissebb hírlevelében ajánlja az érdeklődőknek videónkat, mely a koronavírus-ellenes vakcinák által kiváltott immunitás kialakulását mutatja be – immár angol nyelven is.

Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át. Célja az volt, hogy segítsen megérteni a társadalmak mélyen beágyazott sajátosságait, amelyek miatt a térségben zajló modernizációs kísérletek általában csak félig-meddig sikerültek. A fejlett országokra jellemző intézmények kialakultak, de működésük gyenge maradt.

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

Hogyan találjunk meg egy friss hangot az éjszakai kórusban? Mit árulhat el a búvópatakok vize egy különleges barlanglakóról? És mi kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a kígyófóbiából? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Vörös Judittal, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és hüllőgyűjteményének vezetőjével beszélget szaporított szalamandrákról és idegenbe szakadt óriásvarangyokról, a kígyópreparálás kihívásairól, no meg arról, hogy miért érdemes a hidegvérűekkel valóban kesztyűs kézzel bánni.

Jelentős lépés lesz, ha sikerül kifejleszteni azt a spray-t, ami akadályozza a vírus elszaporodását a felső légutakban – mondta az MTA főtitkárhelyettese, immunológus a Népszavának.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát és egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak teendőit is magába foglalja.

Növekszik-e a minket érő elektromágneses sugárzás mennyisége az 5G technológia bevezetésével? Hatással van-e ez a sugárzás az egészségünkre? Milyen kockázati tényezőket érdemes kutatni és monitorozni a jövőben? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az MTA most kiadott állásfoglalása.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.