A kutatóprofesszort, az Akadémia egykori főtitkárát, az Agrártudományok Osztályának korábbi elnökét a tiszteletére rendezett, „A talajtermékenység fenntartása nélkülözhetetlen természeti erőforrásaink hosszú távú megőrzésében” címmel tartott tudományos tanácskozáson köszöntötték az MTA Székház Dísztermében.

A civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerését elnyerő kutatók között akadémikus, az MTA doktora és az MTA Lendület Programjának nyertese egyaránt megtalálható.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án, kedden.

Hegyi Pétert, az MTA doktorát, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatóját választotta elnökének az Academia Europaea klinikai és állatorvos-tudományi szekciója. E szekció feladata főként a transzlációs orvoslás ügyének előmozdítása, vagyis az orvostudományi felfedezések gyógyításban való felhasználásának segítése. Hegyi Péter szerint rengeteg embert lehetne megmenteni már az eddig felhalmozott orvostudományi tudással is, ha az hatékonyabban jutna vissza a betegágy mellé.

Pioneer Hungarian Women in Science and Education címmel jelent meg tizenhárom magyar kutatónőt bemutató tanulmánykötet. A kiadvány olyan tudósok életútját eleveníti fel, akik a tudomány és a pedagógia területén magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt úttörőnek számító munkásságukkal, messze mutató, akár paradigmaváltó felfedezéseikkel szereztek hírnevet. A könyvet 2022. május 5-én mutatták be az MTA Székházban.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt május 5-én az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. Freund Tamás beszélt az MTA 195. közgyűlésének döntéseiről, az alapkutatások segítése érdekében szükséges intézményi feladatokról, a tudományos kiválóságot igazoló elismerések értékéről, valamint a kutatási eredmények közérthető terjesztésének szükségességéről.

A kutatói életpálya „piramisának” csúcsán levők között csak akkor lesz több nő, ha az érvényesülésüket a teljes kutatói életpályán, és különösen annak kritikus periódusaiban határozott lépésekkel segítik. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia is teszi immár több elnöki ciklus óta.

A Magyar Tudományos Akadémia a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely minősítést adományozta 95 magyarországi tudományos műhelynek és intézménynek. Az erről szóló okleveleket a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri székházában adták át ünnepélyes keretek között a rangos minősítést elnyert kutatóhelyek képviselőinek.

Milyen kihívásai, buktatói vannak a fiatal kutatói létnek? Mire lenne szükségük a pályájuk elején levő tudósoknak? És mik a jelenleg elérhető lehetőségek számukra? E kérdésekre keresték a válaszokat a résztvevők a VI. Fiatal Kutatók Fórumán. Az MTA 195. közgyűlésének részeként tartott eseményen a Fiatal Kutatók Akadémiája 2021. évi felmérésének eredményeit is bemutatták, de szó esett a pályázati aktivitásról is. Videónk a Fórumról a cikkben elérhető.

„A magyar tudományos közösség összetartó ereje erősnek és szilárdnak bizonyul” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 195. közgyűlésének keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán. A határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott díjak átadásával, tudományos előadásokkal és komolyzenei koncerttel gazdagított rendezvény igazi ünnep volt.

Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus, az ungvári egyetem díjnyertes kutatója és oktatója az ukrán hadsereg katonájaként harcol. Ezért nem tudott jelen lenni az akadémiai ünnepségen, amelynek résztvevőit azonban videóüzenetben köszöntötte.

Elfogadta az MTA elnökének beszámolóját a Közgyűlés, amely az Akadémia több testületének 2021. évi beszámolójáról is döntött.

Immár többéves hagyomány, hogy a közgyűlés második napjának délutánján tudományos előadások hangzanak el. Idén gépész, biológus, történész és építész beszélt kutatási eredményeiről az MTA Székházának Dísztermében. Cikkünkből most elérhető a négy előadás videófelvétele.

A külső környezet és benne az Akadémia helyzetének változása egyfajta kényszert jelentett a megújulásra, de az MTA következetesen kezdeményező félként tudott fellépni, és most sokkal inkább saját sorsának kovácsa, mint két évvel ezelőtt volt – mondta az MTA 195. közgyűlésén tartott elnöki beszámolójában Freund Tamás. Az Akadémia elnöke bejelentette több, a társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kapcsolódó kutatási program indítását is.

A három hangszert Klenyán Csaba, Csalog Gábor és Keller András szólaltatták meg, a műsoron pedig Carl Maria von Weber: Grand Duo Concertant és Bartók Béla: Kontrasztok című művei szerepeltek – no meg némi klarinétmeglepetés.

Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött hétfőn délelőtt az Akadémia legfőbb döntéshozó grémiumának tanácskozása az MTA Széchenyi téri Székházában. Ezt követően a magyar származású, Izraelben élő, 2004-ben a kémiai Nobel-díjat elnyerő Avram Hershko tartott előadást. A délelőtti programot díjátadó zárta.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át az Akadémia 195. ünnepi közgyűlésén az MTA rangos elismeréseit – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat.

Száztíz, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választja meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 3-án. Kik a jelöltek és milyen feltételekkel lehet valaki akadémikus, illetve hogyan választják őket?

A Magyar Tudományos Akadémia teljesítmény-központú, magas presztízsű, a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó országos ösztöndíja, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj eredményeit összegezték és méltatták az ösztöndíj alapításának 25. évfordulója alkalmából az MTA Székházban tartott rendezvényen. Videónk az ünnepi tudományos ülésről.

Az MTA levelező tagja, korábbi Lendületes kutató Effective Random Methods in Discrete Mathematics című pályázatával nyerte el az öt évre szóló, két és fél millió euró (körülbelül 950 millió forint) összegű támogatást.

Technológiai hibák nélküli, jó átlagminőség jellemezte „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” idei megmérettetését. A versenyre 16 borvidék 75 pincészetének 204 borát nevezték be a pincészetek. A borok mellett egyre több a pezsgő is, a zsűri szerint egyre javuló tételekkel.

Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus, az ungvári egyetem díjnyertes kutatója és oktatója ukrán katonaként harcol Kelet-Ukrajnában. Mint az Indexnek adott nyilatkozatából kiderül, a fronton értesült arról, hogy elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Arany János Fiatal Kutatói Díját. A matematikussal az Ungvári Nemzeti Egyetem honlapja is interjút készített. Összeállításunkban mindkét cikk olvasható.

Fejérdy András, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese a nemzetállamok és a nemzetek feletti katolikus egyház közötti szuverenitási konfliktust vizsgálja az 1780-as évektől a múlt század végéig annak a programnak a keretében, amelyhez elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant támogatását. A történész az egyházi személyektől megkövetelt, ún. állameskük változásán keresztül fogja feltárni a rendszerint a színfalak mögött, de időnként nyíltan zajló fennhatósági és lojalitási konfliktus alakulását.

Nagy veszteség érte a magyar és a nemzetközi orientalisztikát, 2022. április 16-án elhunyt Kara György, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának levelező tagja, az ELTE professor emeritusa, a bloomingtoni Indiana Egyetem tanára.

A Magyar Tudományos Akadémia elítéli a háborús agresszió minden formáját, és mély együttérzéssel követi az Ukrajnát ért orosz támadás okozta igazolhatatlan szenvedést és pusztítást. Az MTA a háborús helyzet következtében Ukrajnából Magyarországra menekülő akadémiai köztestületi tagoknak, tudósoknak, kárpátaljai tudományos, felsőoktatási, kulturális és művészeti közintézmények és szervezetek munkatársainak megsegítésére programot indított. Összeállításunkban részletesen ismertetjük a segítségnyújtás lehetőségeit.

Az őstörténettől a klímaváltozáson át a nanotechnológiáig rengeteg humán és természettudományi terület kutatói jelentkeztek az Akadémia elnökének felhívására, hogy munkájukról, kutatási témájukról és karrierjükről beszéljenek a diákoknak. A kutatók és iskolák egymásra találásában segít az MTA, emellett átvállalja a szervezés, valamint a távolról érkező előadók utazás- és szállásköltségeit.

Idén ünnepeljük Lónyay Menyhért születésének kétszázadik évfordulóját. A dualizumus korának jelentős alakját Hamza Gábor akadémikus idézte fel a Jubileumi megemlékezések című sorozatában.

A Magyar Tudományos Akadémia teljesítményközpontú, magas presztízsű, a kutatói pályaív posztdoktori szakaszában támogatást nyújtó országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. Kuratóriuma egy rendezvénysorozat keretében ünnepli az akadémiai támogatás alapításának 25 éves évfordulóját.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta Tarmo Soomerét, az Észt Tudományos Akadémia elnökét, aki az Európai Akadémiák Tanácsadó Testületének (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) budapesti ülésére érkezett.

A klímaváltozás és a környezetkárosítás miatt néhány évtized múlva az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő mezőgazdálkodás lesz az egyetlen esélyünk arra, hogy táplálékkal láthassuk el az emberiséget – áll az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentésében. A dokumentumról – amelyet április 6-án, szerdán ismertettek a Magyar Tudományos Akadémián – a mögötte álló tudományos közösség két magyar tagjával, Valkó Orsolyával és Báldi Andrással beszélgettünk.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia megállapodást kötött, hogy együttműködik a COVID-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában. Az együttműködés az EMMI és intézményei, az Operatív Törzs, a járványügyi és az egészségügyi ellátás, valamint az orvosi szakmai tevékenység támogatására és a tudományos publikálásra, a tudományos közösség és a közvélemény tájékoztatására irányul.

A díjra olyan tehetséges, magyar állampolgársággal rendelkező kutatók pályázhatnak, akik a szünbiológia területén végzik tudományos tevékenységüket, és 2021-ben sikerrel védték meg egyetemi doktori (PhD) értekezésüket, továbbá tagjai az MTA köztestülete Diverzitásbiológiai vagy Ökológiai Tudományos Bizottságának.

Az égbolt soha nem látott részletességű felmérésében vesz részt az MTA Lendület Programjának támogatásával Mészáros Szabolcs asztrofizikus és kutatócsoportja. Munkájuk során az eddigieknél egy nagyságrenddel több csillagról gyűjtenek azok kémiai összetételére vonatkozó információt. A körülbelül ezer csillagászt foglalkoztató nemzetközi kutatói konzorcium tagjaiként folytatott kutatásaik eredményeképpen sokkal jobban fogjuk ismerni a Tejútrendszer összetételét és kialakulását, mint manapság.

A megismerés két legfontosabb területe a tudomány és a művészet. Bár a két látásmód alapvetően különbözik, folyamatos kölcsönhatás mutatható ki közöttük. A Magyar Tudomány című folyóirat márciusi számában a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának hallgatói hat írásban fejtik ki gondolataikat a témáról, különböző perspektívából közelítve azt.

2021-ben volt Mádl Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, jogtudós, politikus, korábbi köztársasági elnök születésének 90. és halálának 10. évfordulója. Az Igazságügyi Minisztérium Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia az évfordulók alkalmából 2021-re emlékkonferenciát tervezett, amelyet azonban a járványhelyzet miatt akkor el kellett halasztani. A rendezvényt, amelyen Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott emlékbeszédet, hétfőn tartották az MTA Székházban.

A táplálkozás, az élőhely és a társas viselkedés közötti összefüggésekről már évtizedek óta tudunk. Magyar kutatók most statisztikai módszerekkel bizonyították is ezeket a kapcsolatokat. Tanulmányukban feltárták az összefüggéseket a táplálék típusa, a csoportos viselkedés és a párzási rendszerek között is.

A Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Kutatási Programjához illeszkedve három éve indult kutatás az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására. Az NKFIH Nemzeti Kiválósági Programja keretében támogatott „Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig”című projekt célja Budapest és agglomerációjának közel kétmillió lakosát ellátó parti szűrésű ivórendszer vizsgálata. A víz világnapja alkalmából a pályázat legújabb eredményeit mutatjuk be.

Gránásy László levelező tag 2021. szeptember 29-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A kormányfő felkérése nyomán tavaly nyár elején hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát. Ennek célja olyan (alap)kutatások támogatása, amelyek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense immár harmadszor nyert el kutatási támogatást az Európai Kutatási Tanácstól (ERC). Míg korábban egy Starting Grant és egy Proof-of-Concept pályázata volt sikeres, most Consolidator Grantet nyert. A kétmillió euró (kb. 740 millió forint) összegű, ötéves támogatás segítségével merőben újfajta energiakonverziós eljárásokat fog vizsgálni és fejleszteni a napfény energiáját hasznosító foto-elektrokémiai cellák segítségével.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Kisteleki Károlynak, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Köztestületi Igazgatóság Szervezési Osztálya vezetőjének.

Fejérdy András és Kármán Gábor történészek a Bölcsészettudományi Kutatóközpontból, Janáky Csaba kémikus pedig a Szegedi Tudományegyetemről az Európai Kutatási Tanács (ERC) ötéves, kétmillió eurós támogatásával folytathatja kutatásait.

A három évre megválasztott köztestületi tagokat Freund Tamás, az Akadémia elnöke köszöntőjében arra kérte, legyenek aktív szereplői a hazai tudományos közéletnek, és próbáljanak másokat is az akadémiai programok tevékeny részesévé tenni.

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendeket a Parlament kupolacsarnokában tartott ünnepségen adták át.

A gyermeket nevelő kutatók tudományos előmenetelének elősegítése érdekében két kategóriában meghirdetett akadémiai pályázaton huszonnyolcan nyertek vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást.

A Magyar Tudományos Akadémia láthatóságának megteremtésében, törekvései megvalósításában nélkülözhetetlenek az egyes régiók tudományos életében kulcsszerepet játszó területi akadémiai bizottságok – mondta a testületek február végén online megtartott közgyűléseit köszöntő beszédében Freund Tamás, az MTA elnöke.

A Nők a Tudományban Kiválósági Díjat hárman vehették idén át az MTA Székházban tartott ünnepségen. A Nők a Tudományban Egyesület rendezvényén a nőnaphoz kötődően évről évre olyan kutatónőket díjaznak, akik hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesítenek, emellett a pályaválasztás előtt álló lányok számára is népszerűsítik a mérnöki és tudományos pályát.

„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” – ez volt a mottója 2021-ben az Akadémia hagyományos rendezvénysorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének. A két legnagyobb érdeklődéssel kísért téma a koronavírus-járvány és a klímaváltozás volt. A gazdag programsorozat legemlékezetesebb rendezvényeit, az ott elhangzottakat eleveníti fel az MTA kiadványa, amely az MTA YouTube-csatornáján található tartalmakból is ajánl egy válogatást az érdeklődőknek.

„Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz” – ez volt a mottója 2021-ben az Akadémia hagyományos rendezvénysorozatának, a Magyar Tudomány Ünnepének. A két legnagyobb érdeklődéssel kísért téma a koronavírus-járvány és a klímaváltozás volt. A nyitóelőadást Szathmáry Eörs akadémikus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke tartotta. Mint elmondta, fontos tudatosítanunk, hogy korunk globális problémáinak jó része a lokális károk összeadódása. Az alábbiakban előadásának összefoglalója olvasható.

A testület közös álláspontjaként elfogadott dokumentum egyik fő megállapítása szerint az MTA doktora cím odaítélésének, még inkább a legkiválóbb MTA-doktorok akadémikussá jelölésének alapelve az, hogy az életpálya értékelése minőségi értékelés legyen. Ebben a pályatársak kritikai véleménye a meghatározó, és felelősen kell felhasználni a mennyiségi, például tudománymetriai adatokat.

Az alapkutatásokat finanszírozó legnagyobb európai szervezet, a European Research Council (ERC) irányító testületének tagja lett az MTA előző elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia segítségét felajánló levelet küldtek az intézmény vezetői az MTA Ukrajnában élő köztestületi tagjainak. „Valamennyien súlyos aggodalmat és felelősséget érzünk az ukrajnai és azon belül a kárpátaljai magyar tudósok, akadémiai köztestületi tagok, egyetemi, főiskolai oktatók, kutatók, hallgatók és családtagjaik, valamint minden Ukrajnában élő magyar iránt” – olvasható a levélben. Az Akadémia részt vállal azoknak a fogadásában, akik lakhelyük elhagyására kényszerülnek és Magyarországra menekülnek. Ennek első lépéseként az MTA információs pontot létesített, ahol elsősorban köztestületi tagjainak megkereséseit fogadja.

A 200 hely közül 143-on a tudományos osztályok egyenlő arányban osztoztak. A további 57 mandátumot az egyes tudományos osztályokhoz tartozó, nem akadémikus köztestületi tagok arányában osztották el.

Az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója az elismerést megosztva kapta a kanadai Ottawai Egyetemen dolgozó Paul Corkummal, valamint a svédországi Lundi Egyetem kutatójával, Anne L'Huillierrel „az ultrarövid impulzusú lézerek és az attoszekundumos fizika kutatásában elért úttörő munkásságáért”.

Könnyelmű – ez az egyik leggyakrabban használt jelző a középkori Magyar Királyság egyik legtovább hatalmon lévő uralkodójáról. Pedig a történelmi forrásokból valójában egy jó diplomáciai érzékű, a nehéz helyzeteket ügyesen kezelő politikus képe rajzolódik ki. Zsoldos Attila történésszel, az MTA rendes tagjával, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével az Aranybulla után ezúttal az Árpád-házi királyról beszélgetünk.

A 19. és 20. századi magyar zeneélet emlékeit, közöttük Dohnányi Ernő három értékes kéziratát, fotókat, hangfelvételeket, leveleket és plakátokat is tartalmaz az a gyűjtemény, amelynek átadásáról a Budapesti Filharmóniai Társaság képviseletében Tóth László, a társaság elnöke írt alá megállapodást Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, illetve az ELKH részéről Balogh Balázzsal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójával az MTA Székházban. Az Akadémiánál letétbe helyezett gyűjtemény szakmai gondozását az MTA Lendület Programjának keretében létrejött 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumban végzik.

Hetven jeles tudós portréja olvasható abban a kötetben, amely a közelmúltban jelent meg Hamza Gábor jogtudós szerkesztésében. Az akadémikus arra törekedett, hogy a jogtudomány művelői mellett valamennyi tudományterület nemzetközileg is ismert, kiemelkedő képviselője helyet kapjon a könyvben. Beszélgetés Hamza Gáborral a Portrék a Magyar Tudományos Akadémia tagjairól című kiadványról.

A II. András által 800 éve kiadott Aranybulla a közhiedelemmel ellentétben nem a király addigi politikájának a tagadása, hanem sokkal inkább összegzése volt. Olyan sajátos dokumentuma a magyar történelemnek, amelynek esetében élesen elválik egymástól a saját korában betöltött szerepe és az utóélete – mondja Zsoldos Attila történész, akadémikus. Az mta.hu interjúja a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának elnökével.

Huszonkét fiatal kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémia nagy hagyományú díját 2022. február 17-én az MTA Székházban. Az idén ötven éve alapított Akadémiai Ifjúsági Díjra tavaly – első alkalommal – a teljes magyar fiatal kutatói közösség pályázhatott: intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók egyaránt. A bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről hat-hat, a matematikai és természettudományok művelői közül pedig tíz fiatal kutató nyerte el az elismerést.

Majd 200 kutatónak biztosított lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémia 2013-ban indított programja arra, hogy bekapcsolódhasson az akadémiai és egyetemi kutatóműhelyekben folyó munkába. Összeállításunkban az MTA Posztoktori Programjának eddigi eredményeit tükröző adatok mellett az elmúlt években támogatást nyert kutatók záróbeszámolói is olvashatók.

Amint azt a koronavírus-járvány is megmutatta, a gyökeresen új alapokra helyezett oltóanyagok akár a korábbiaknál is hatékonyabbak lehetnek, gyorsabban elő lehet állítani őket, és olyan fertőző betegségek ellen is védelmet nyújthatnak, amelyek ellen korábban nem létezett vakcina. Nemcsak mRNS-alapon képzelhető el azonban új típusú vakcina: a peptideket is fel lehet használni e célra. Horváti Kata, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Szerves Kémiai Tanszékén működő MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport munkatársa ilyen peptidalapú vakcinák fejlesztését lehetővé tévő stratégiák kidolgozására nyerte el a Lendület-pályázat támogatását. Kutatási programjának ismertetésével folytatjuk az MTA kiválósági pályázatán legutóbb támogatást nyert kutatók bemutatását.

A Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén állást foglalt a Fertő tó területére tervezett beruházásról. Az állásfoglalás jelentős médiavisszhangot váltott ki. Az Osztály emiatt 2022. február 8-i osztályülésén újra napirendre tűzte az ügy tárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, egyöntetű támogatottság mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 30/2022. (II.8.) számú osztályhatározatában.

Az év elsőként felfedezett üstököse január 2-án tűnt fel a Piszkéstetői Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-teleszkópjának felvételein. Az immár az ő nevét viselő Sárneczky-üstököst Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa találta meg a fotókat elemezve. Legutóbb 1986-ban fedeztek fel Magyarországról üstököst, és ez a mostani csak a hetedik a sorban, amely magyar csillagász nevét viseli. A felfedező csillagász az mta.hu-nak elmondta, hogy szinte minden derült éjjelen talál egy-egy kisbolygót, de az üstökös ezeknél sokkal különlegesebb.

Az MTA-t újabb két évre az Irányító Testület tagjává választották.

Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya minden hónapban kiemel, és honlapján közérthető formában bemutat néhány figyelemre méltó kémiai publikációt, amelyet magyar kutatók tettek közzé a világ legkiemelkedőbb tudományos folyóirataiban. A kezdeményezés célja, hogy megismertessék az érdeklődőkkel a magyar kémiai kutatások legfrissebb eredményeit, és megmutassák a kémia valós arcát – ellentételezve a gyakran tapasztalható és félreértéseken alapuló negatív képet. Perczel András akadémikussal, a Kémiai Tudományok Osztálya elnökével, az ELTE Szerves Kémiai Tanszék vezetőjével beszélgettünk.

Két magyar nem kapott (megérdemelt) Nobel-díjat. Ehhez hasonló év csak 1994 volt, amikor két magyar kapott (megérdemelt) Nobel-díjat, Oláh György kémiait és Harsányi János közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A két 2021-es nem Nobel-díjas, Karikó Katalin és Hajós Zoltán, két különböző eset tanulságokkal. Hargittai István akadémikus írása az Élet és Irodalomban.

Fekete Andrea orvos már másfél évtizede kutatja a vese, illetve a tüdő hegesedéssel járó elváltozásait. Munkatársaival felfedezték, hogy egy sejtfelszíni receptor, a szigma-1 aktivitása védőfunkciót tölt be a hegesedés ellenében. Lendület-győztesként Fekete Andrea és kutatócsoportja most a zöld hályog kialakulását igyekszik megakadályozni egy szemcsepp kifejlesztésével, amely ugyancsak a hegesedés megakadályozása révén fejti majd ki a hatását. Kutatási programjuk ismertetésével folytatjuk annak a 15 kutatócsoport-vezetőnek a bemutatását, aki az elkövetkező években az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásával folytathatja tudományos munkáját.

A 2022. évi akadémikusválasztás első lépéseként 2021 szeptemberében az akadémikusok ajánlásokat adtak le az MTA tudományos osztályain. A Fizikai Tudományok Osztályára hat levelező tagi ajánlás érkezett. Az osztály 2021. december 17-én nyílt távjelenléti osztályülést tartott, amelyen meghallgatta a hat ajánlott bemutatkozó szakmai előadását. A széles körben meghirdetett osztályülésről videofelvétel készült, amelyet az MTA YouTube-csatornáján keresztül osztunk meg az érdeklődőkkel.

Hogyan alakult a gazdasági növekedés a pandémia alatt és milyen tendencia várható? Milyen hatása van a járványnak a külföldi tőkeáramlásra, illetve a foglalkoztatásra? Egyebek mellett e kérdésekre is válaszolnak azoknak a tanulmányoknak a szerzői, amelyek az Akadémia által megjelentetett Acta Oeconomica különszámában olvashatók.

Széchenyi István születésének 230. évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepén. A rendezvény előadói a reformkor vezéralakjának máig inspiráló munkásságáról, életéről szóló legutóbbi kutatások eredményeit foglalták össze. A konferenciáról készült felvételek cikkünkből elérhetők.

Tizenöt új kutatócsoport-vezető folytathatja a következő években kutatásait az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásával. Őket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Elsőként Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa ismerteti nyertes pályázatát, amelynek célja a társállattartás evolúciós mozgatórugóinak, illetve következményeinek vizsgálata.

Az alapkutatások jelentőségéről, a tudományos eredmények hasznosításának fontosságáról, és az MTA által elindított programokról is beszélt a HírTV-nek adott interjúban Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A beszélgetés ide kattintva teljes terjedelmében megnézhető.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottságok javaslata alapján napirendre tűzte a Fertő tó területén folyó beruházás megtárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, többségi támogatottság (1 nem szavazat leadása és 1 tartózkodás) mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 138/2021. (XII.14) számú osztályhatározatában.

Az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, a felsőoktatási intézmények működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, valamint a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekintették át annak a nyilvános párbeszédnek a résztvevői, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezett idén tavasszal. A fórumról készített összefoglaló a Magyar Tudomány novemberi tematikus számában jelent meg. Év végi visszatekintésünkben ezt idézzük fel.

Bár a világjárvány miatt fél évvel meghosszabbodik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) második ciklusa, a NAP 2.0, már javában folyik a NAP 3.0 előkészítése. Oberfrank Ferenc, a program igazgatója az Innotéka Magazinnak értékelte a NAP első két ciklusát, és tájékoztatott a harmadik előkészületeiről.

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2021. december 7-én kezdődött éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba. A testület idén rendes tagokkal nem gyarapodott, ugyanis a SZIMA-nak egyszerre csak hatvan olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik életévét.

Kondorosi Éva molekuláris biológus, az MTA rendes tagja nyerte el az idén immár 18. alkalommal kiosztott elismerést a magyar tudomány kategóriában.

Az MTA elnökét az Akadémiának a járványban betöltött tanácsadói szerepéről, a középiskolásoknak indított Alumni Programról és a 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről kérdezte Gimes Júlia a Magyar Tudomány Ünnepén. Cikkünkben a 2021. november 8-án készült teljes, a Kossuth Rádióban három részletben sugárzott hangfelvétel meghallgatható.

Hogy hatott a járvány a munkaerőpiaci folyamatokra, a kereskedelemre, a beruházásokra és a fogyasztásra? Mit tudunk előre jelezni matematikai modellekkel, és mit nem? Milyen lesz Magyarország 2050-re? Mit gondolnak a fiatalok a jövőről a pandémia árnyékában? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak a tudományünnepi program előadói.

Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát. Hogyan született meg az mRNS-technológia , és miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok, sőt, a rák elleni vakcinák? A tudományünnepi előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei gondozásában kiadott műveket Szilágyi Márton irodalomtörténész, és a kéziratok sajtó alá rendezője, Gángó Gábor irodalomtörténész, filozófus mutatta be az MTA Könyvtár és Információs Központban. További részletek az MTA KIK honlapján olvashatók.

Ha valami csoda folytán az oltatlanok még ma felvennék a koronavírus elleni vakcinát, akkor is 3-5 hétig tartana a védettségük kialakulása. A gond az, hogy nagyjából ekkorra várható a 4. hullám tetőzése. Ezért a 4. hullámban az oltások mellett nagy jelentősége van a vírusellenes készítmények alkalmazásának. Ezt Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője mondta november 11-én a Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány és Parlament című rendezvényén.

A világ népességének fele nagyvárosokban él, vagyis csaknem 4 milliárd ember életminőségét határozzák meg alapvetően a köznyelvben – tévesen – szálló pornak nevezett aeroszol részecskék, amelyek fontos szerepet játszanak a városi légszennyezettséget alakító folyamatokban. Milyen tényezők hatnak a levegő minőségére? Milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten? E kérdésekre is válaszolt Salma Imre légkörkémikus tudományünnepi előadásában, amelynek felvétele cikkünkben megnézhető.

Az MTA főtitkárhelyettese a járvány elleni védekezés lehetőségeiről és az oltás fontosságáról beszélt.

A kormányfő felkérése után, idén nyár elején hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát. Ennek célja olyan (alap)kutatások támogatása, amelyek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.

Az MTA Dísztermében 2021. november 10-én megrendezett esemény előadói áttekintést adtak a Magyarországon zajló földfizikai és űrtudományi kutatásokról, különös tekintettel a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkájára. Az előadások felvételei ide kattintva elérhetőek.

„A biológiai olló kétélű fegyver” – ezzel a találó mondattal foglalhatnánk össze a genomszerkesztés körül kialakult szakmai és társadalmi vitát. Akit érdekel, hogy milyen messzire jutottunk a lepényhalgénnel felturbózott paradicsomtól, és mik a genomszerkesztés valódi dilemmái, annak jó szívvel ajánlhatjuk Balázs Ervin és Gócza Elen előadásait, melyek felvétele cikkünkben elérhető.

Magyar közreműködés a Cassini-űrmisszióban, európai exobolygó-kutatás, a James Webb-korszak hajnala és gaiadézia(!) – izgalmas előadások páratlan együttállása a Díszteremben. Ha kíváncsi rájuk, csak kattintania kell, a felvétel elérhető az MTA Youtube-csatonáján!

Örömmel, félelemmel vagy rezignált nyugalommal fogadjuk, ha újabb szerves molekulát találnak az űrben? Tarczay György előadásából megtudhattuk, hogy az űrben kicsit máshogy működnek a kémiai folyamatok, mint ahogy földi lombikjainkban megszokhattuk. Timár Anikó pedig arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy az űrfizikai tudás gyarapításához érdemes közelről megnézni egy üstökösmagot. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

A tudomány és társadalom közötti kapcsolat erősítésének, valamint a tudományos eredmények minél szélesebb körű megismertetésének fontosságáról beszéltek a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat vidéki nyitórendezvényeinek előadói.

Csorba László történész, az MTA doktora a mitikus, tévedhetetlen héroszként az emberekben élő Széchenyiről, valamint a történettudomány által felrajzolt alakjáról is beszélt az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnöki Bizottság tudományünnepi tanácskozásán.

2021. október 31-én megkezdődött a globális éghajlatváltozással foglalkozó újabb ENSZ-konferencia a skóciai Glasgow-ban. Már a napirend elfogadása sem ment könnyen. November első két napján mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkár és David Attenborough drámai hangvételű beszéde hangzott el az emberi társadalmakat, az élővilágot fenyegető veszélyről és a sürgős cselekvés szükségességéről. Faragó Tibor egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a klímatárgyalásokon, most az mta.hu-nak foglalta össze a tanácskozás elején történteket.

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 2026-ban ünnepli fennálásának 200. évfordulóját. A közelgő kettős évforduló jegyében tartott a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében tanácskozást a bicentenáriumi ünnepségeket előkészítő elnöki bizottság.

Nem is tarthatott volna alkalmasabb pillanatban előadást az Akadémián Bartholy Judit klímakutató, mint éppen a glasgow-i klímacsúcs alatt. Mire lehet elég a párizsi megállapodás? Elkerülhető-e a globális klímakatasztrófa? És mit érzünk meg ebből mi itt, a Kárpát-medencében a következő évtizedekben? A november 3-án elhangzott tudományünnepi előadás felvétele cikkünkben elérhető.

A hagyományoknak megfelelően, a nagycenki Széchényi-mauzóleumban tartott koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár.