Hogyan tanítják a középiskolákban a trianoni békeszerződés okait és következményeit, és milyen ismereteik vannak a témáról a tanulóknak? Ezt vizsgálta az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kvantitatív és kvalitatív módszereket is felhasználó kutatásában, amelynek keretében pedagógusokat és diákokat kérdeztek. Az mta.hu összefoglalója.

Mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, illetve következményeiről? Milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről? Ezt vizsgálták annak az országos telefonos közvélemény-kutatásnak a keretében, amelynek egyik szervezője az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport volt. A felmérés szerint a magyarok 94 százaléka igazságtalannak és túlzónak tartja a békeszerződést. Az mta.hu összefoglalója az eredményekről.

Hogyan változtatta meg egy fiatal pedagógus életét egy virágcsokros küldönc megjelenése, és milyen haszna származott mindebből a magyarországi szociológiának? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Huszár Tibor akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait. A 2019-ben elhunyt tudóssal készített interjúból egyebek mellett az is kiderül, hogy milyen volt az ötvenes évek elején külföldi egyetemistának lenni Moszkvában, és megelevenedik a magyarországi szociológia hőskora is.

Milyen hatásai vannak a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre, illetve az oktatásra? Milyen lehetőségeket kínál a krízis a pedagógia számára és milyen feladatokat kell megoldani a korszerűbb oktatás megteremtése érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írt összefoglalójában Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.

A hagyományok szerint idén is a közgyűlés első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor. Az MTA Elnökségének határozata szerint azonban a díjazottak nevét az Akadémia május 4-én – a közgyűlés tervezett eredeti időpontjában – honlapján közzéteszi. A díjakat a kitüntetettek a következő személyes részvétel mellett zajló közgyűlésen, a hagyományoknak megfelelő, ünnepélyes keretek között vehetik át. Az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, az MTA rendes tagja kapta. További akadémiai kitüntetésben tizennyolcan részesültek.

A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia megfékezésére. Az MTA ezzel az akciójával a döntéshozók segítségére kíván lenni anélkül, hogy bármilyen párhuzamos intézkedéssel megzavarná a hatósági tájékoztatást. Az akció átmeneti jellegű, kizárólag a vészhelyzet idejére korlátozódik.

Melyek az alternatív orvoslás által kínált leggyakoribb, ám a tudományos gondolkodás határán kívül eső módszerek? Milyen tévhitek övezik ezeket és milyen veszélyt jelentenek az emberi szervezetre? Összeállításunkban biológus, gyógyszerész és dietetikus válaszol ezekre a kérdésekre.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.

Gyógyszermaradvány-szennyezések felszíni vizeinkben, urbanizált talajok minősítése, felszín alatti vizek áramlása – három fiatal kutató: Maász Gábor, Horváth Adrienn és Tóth Ádám munkáját ismerte el idén a Környezettudományi Elnöki Bizottság az említett területeken elért eredményeiért.

Jezsuita szerzetes, csillagász, fáradhatatlan kutató, akinek munkáját uralkodók kísérték figyelemmel - a tizennyolcadik század magyar tudományosságának kiemelkedő alakja volt Hell Miksa. Az életéről és tudományos eredményeiről szóló összeállításból kiderül az is, hogy mi volt a Nap és a Vénusz korabeli megfigyelőit izgalomban tartó „fekete csepp” .

Akadémiai tagok és doktorok egyhavi tiszteletdíjukat ajánlották fel a koronavírus-járványban megbetegedett emberek egészségéért első vonalban küzdő orvosoknak és munkatársaiknak, ezzel is kifejezve irántuk nagyrabecsülésüket és erkölcsi elismerésüket. Május elejéig 278 fő 45 724 054 forintot adományozott a Szent László Alapítvány részére.

Egy sokrészecskés atomfelhőben sikerült kvantum-összefonódást létrehozniuk azoknak a kutatóknak – közöttük Tóth Gézának, a Wigner Fizikai Kutatóközpontból (MTA Kiváló Kutatóhely) – akik eredményeikről a Nature Communications Magazinban számoltak be.

Hogyan élnek ma a köztudatban a gyógynövények? Mire jó a kakukkfű, a máriatövis, a kamilla, és van-e értelme a parlagfűkúrának? Milyen út vezet a növénytől a hatóanyagig? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Csupor Dezsővel, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet kutatójával beszélget.

Alig van olyan szegmense a gazdaságnak, az egészségügynek vagy akár mindennapi életünknek, amelyben ne okozott volna kisebb-nagyobb változást a koronavírus. Toldi Gergellyel – a Fiatal Kutatók Akadémiájának vezetőségi tagjával, jelenleg Angliában dolgozó neonatológussal – a kismamákra, az újszülöttekre és az orvosokra nehezedő fokozott terhelésről beszélgettünk.

Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége április 28-i ülésén felkérte Lovász Lászlót, az Akadémia elnökét: kérje ki a közgyűlési képviselők véleményét arról, hogy egy távjelenlét mellett szervezett közgyűlés mikor és milyen napirenddel legyen megtartva.

Jelenleg 500 felett van a Covid-19 betegség gyógyszeres kezelését célzó klinikai vizsgálatok száma a világban. Sok olyan, más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is. A vizsgálatok legnagyobb része kutatói kezdeményezésű, azaz nem nagy gyógyszercégek, hanem egyetemek és kutatóintézetek szervezik és szponzorálják a vizsgálatokat. Ezek támogatására jött létre a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja. Az mta.hu a magyar tagszervezet vezetőjét, Kovács L. Gábor akadémikust kérte fel az alábbi összefoglaló megírására.

Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.

Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt május 4-én a koronavírus-járványról és az ezzel kapcsolatos akadémiai ajánlásokról.

1,3 millió felvétel körülbelül 50 000 csillagászati célpontról, valamint sok milliónyi csillagról és pontszerűnek tűnő távoli galaxisról végzett fényességmérés – ez a Hubble-űrtávcső harminc éves működésének számszerűsíthető eredménye. A leghosszabb ideje működő űrteleszkópnak a kozmosz kutatásában betöltött szerepét Szabados László csillagász foglalta össze az mta.hu számára.

Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.

A koronavírus-betegség 2019 (COVID-19) járvány megrengette a világot, és ha nem vesszük tudomásul a természeti környezet rombolása és a fertőző betegségek terjedése közötti összefüggést, akkor nem ez lesz az utolsó járvány, amely káoszt okoz az emberiség életében.

A koronavírus miatti korlátozások – az óvodák, iskolák bezárása, a home office munkavégzés, a szabad mozgás beszűkülése, a személyes kapcsolatok mellőzése – váratlanul, alapjaiban változtatta meg az életünket. Mindez nemcsak fizikailag, hanem pszichésen is fokozott terhet ró ránk, ezért a Magyar Pszichológiai Társaság szervezésében elérhetővé vált azoknak a pszichológusoknak a listája, akik díjmentes online tanácsadást tartanak a járvány miatt segítségre szorulóknak. Dr. Szabó-Balogh Virág klinikai gyermek-szakpszichológussal és családterapeutával beszélgettünk a családok helyzetéről.

Az országos vizsgálatsorozatot reprezentatív minta alapján, több tízezer fő bevonásával május 1-től végzik. A Semmelweis Egyetem vezetésével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával induló szűrővizsgálatok célja, hogy a résztvevő intézmények pontos képet kapjanak a járvány kiterjedéséről, az új típusú koronavírussal fertőzöttek, valamint az átfertőzöttek valós számáról.

A Covid-19 betegség lefolyásáról és az egyes gyógyszerek alkalmazhatóságáról Szekanecz Zoltán (Debreceni Egyetem ÁOK Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék) és Constantin Tamás (Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest) készített ábrával kísért összefoglalót az mta.hu-nak.

Milyen esetekben ajánlja a tesztelést az Egészségügyi Világszervezet? Mi a jelenlegi álláspontja a maszkviselésről? Mikor csenghet le a járvány, és számíthatunk-e a vakcinára? Az mta.hu kérdéseire dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO főigazgató-helyettese és dr. Richard Pebody, a szervezet európai fertőzéskockázat-kezelési csoportjának vezetője küldött válaszokat. Cikkünk frissített változatában elérhető az angol szöveg teljes magyar fordítása.

A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondta az mta.hu-nak Pléh Csaba, aki szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a pedagógusok innovációs erejére. A járványhelyzetben elsajátított képességek megőrzését és fejlesztését a Magyar Tudományos Akadémia egy gyakorló tanárokat és kutatókat összefogó, folyamatosan és hivatásszerűen tantervfejlesztéssel foglalkozó intézet alapításával és működtetésével támogathatná.

Egy újonnan felbukkant vírus hatására a ma embere is kénytelen megtapasztalni a karantén „élményét”: a bizonytalanságot, a félelmet a betegségtől, a gazdasági válságtól. Hogyan reagáltak elődeink azokban az évszázadokban, amikor a járványok kiváltó okairól és az ellenük való hatékony fellépés eszközeiről sokkal kevesebbet tudtak, mint napjainkban? Ennek a kérdésnek a megválaszolására Géra Eleonóra történész-levéltárost, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művelődéstörténeti Tanszékének docensét kérte az mta.hu.

Az Európai Orvosakadémiák Szövetségének (FEAM) vezetősége az egészségügyi személyzet széleskörű és megfelelő védelmére hívja fel a figyelmet a COVID-19 elleni harcban.

A magyar matematikus „A constructive proof of the general Lovász Local Lemma” című, Robin A. Moserrel 2010-ben publikált cikkéért szerzőtársával közösen kapta a rangos díjat. Az elismerést a legjelentősebb európai elméleti számítástudományi szervezet, a European Association for Theoretical Computer Science és az ACM Special Interest Group on Algorithms and Computation Theory együttesen ítéli oda.

1927. szeptember 5-én kezdte meg működését a Klebelsberg Kuno szorgalmazására alapított Magyar Biológiai Kutatóintézet, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének elődje. A Tihanyban folyó munkát, az ott elért eredményeket mutatja be egy tavaly készült ismeretterjesztő film.

Kihez fordulhatnak azok, akik a járvány miatt kialakult helyzetben bizonytalanná váltak, szoronganak, félnek? A pszichológus szakma is az online térbe költözött: a Pszi Pont nevű oldalon elérhető pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek azt vállalták, hogy néhány alkalommal térítésmentes segítséget, krízisintervenciós szolgáltatást nyújtanak online vagy telefonon keresztül.

Korábbi tapasztalatok és tudományos evidenciák 2020. március végén. Váradi András, Ferenci Tamás és Falus András cikke az Orvosi Hetilapban.

Dr. Nagy Marcell igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő, a Magyar Orvosi Kamara titkárának április 8-ai írása arról, miért mikor és hogyan használjunk szájmaszkot, és miért okoz zavart a WHO jelenlegi álláspontja.

Az EU felfedező kutatásokat finanszírozó ügynökségének vezetője kedden délután jelentette be lemondását.

Nagyon későn kezdtük a tesztelést, és még mindig nem elég széles körben végezzük, ezért csak becsült adataink vannak a koronavírus-fertőzöttek valódi számáról. A kormány létrehozott egy matematikusokból, statisztikusokból álló munkacsoportot, hogy adatelemzéssel és prognózisokkal segítse a járványügyi intézkedéseket. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense is e munkacsoport tagja. Szerinte egyelőre jól állunk, de őszintén beszélt a kockázatokról és a hiányosságokról is. Balavány György interjúja a 24.hu-n.

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.

Rainer M. János levelező tag 2019. december 12-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

Milyen intézményes lehetőségek álltak rendelkezésre a fertőző betegségekkel és járványokkal szembeni védekezéshez a középkorban és mik voltak pontosan azok az ispotályok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ írásában Szende Katalin, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja.

Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutató Akciócsoport, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője a járvány és a védekezés aktuális helyzetéről.

Bejelentették az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) elindítását, amely az Európai Bizottság kezdeményezése a nyílt hozzáférésű tudomány támogatására. Az új eszköz a kutatási adatok hozzáférhetőségének megteremtését, a kutatási adatkezelés folyamatának fejlesztését szolgálja.

A Nyelvtudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Többnyelvűségi Kutatóközpontjában működő MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport a gyerekeknek szóló koronavírus-tájékoztatók magyar jelnyelvi és romani nyelvű változatai után a szülők számára szóló videót is készített. Jelnyelvi tolmácsolással és romani nyelven nézhető meg Magyarország Kormányának idősekhez szóló felhívása is, valamint jelnyelven a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiéniai Központ kisfilmje.

Hogyan omlott össze az első világháború végétől a magyar állam? Melyek voltak a „felfordulás havától”, vagyis 1918 novemberétől kezdődő folyamat legfontosabb eseményei, és miként születtek meg később az ezeket magyarázó, eltérő narratívák: Ezt összegezte kötetében Révész Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának keretében működő kutatócsoport tagja.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározzák az antimikrobiális peptidekkel szembeni rezisztenciát, és ez alapján mely molekulatípusok továbbfejlesztése vezethet a legnagyobb valószínűséggel eredményre.

A Philosophical Transactions of Royal Society folyóirat A nemegyensúlyi termodinamika fundamentális problémái című különszámát Ván Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerkeszti.

Harangi Szabolcs levelező tag 2020. január 21-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A távolságtartás elsődleges, megfellebbezhetetlen szabály járvány idején. A társas viselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ben. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

Ingyenes webináriumot indít a barcelonai Tudomány- és Technológiadiplomáciai Központ a koronavírus kapcsán felvetett kérdésekről. Nemzetközi szervezetek egészségügyi szakértői, tudománydiplomáciai és geopolitikai szakemberek segítenek eligazodni a témában az öt alkalomból álló online előadás-sorozat keretében. Szintén ingyenes online kurzust indít a koronavírusról nemzetközi szakértők bevonásával a London School of Hygiene & Tropical Medicine.

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet egyik következménye a humán kontaktust igénylő vizsgálatok felfüggesztése. Az MTA egyetért az egyetemek és más kutatóhelyek ezt eredményező döntéseivel. Ugyanakkor pszichológus, biológus, szociológus, pedagógus, nyelvész kutatók és kutatójelöltek százai kerülnek így nehéz helyzetbe, borítékolható időzavarba. Nincsen mindenre érvényes csodaszer, de a  viselkedéskutatások egy része ma már internetes felületeken zajlik.

Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia 2017-2018. évi beszámolóját az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről.

Megnyitotta az eddig diagnosztikus mérési célokat szolgáló feladatbankjait a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja. A mérést szolgáló teszteket folyamatosan gyakorló feladatokká alakítják át.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlönyben jelent meg vasárnap. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve az MTA doktorai közül tízen részesültek Széchenyi-díjban, illetve a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben.

Az MTA vezetői úgy határoztak, hogy a koronavírus-fertőzés kockázatainak csökkentése érdekében az MTA csak halaszthatatlan ügyben és a lehető legkorlátozottabb résztvevői körben tartja meg saját rendezvényeit.

Kik és milyen módon vettek részt a korabeli tudósközösség tagjai közül az 1848. március 15-én kirobbant forradalomban? Milyen hatással voltak a Tudós Társaság működésére a történelmi események? E kérdésekre válaszol írásában Katona Csaba történész.

Csillagász, matematikus és fizikus kutatónő munkásságát ismerték el idén a Nők a Tudományban kiválósági díjjal. A nőnaphoz kötődő rendezvényen évről évre olyan fiatal kutatónők vehetik át az elismerést, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben is kiemelkedően teljesítenek, mindemellett pedig a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a műszaki és természettudományos pályák sokszínűségét és lehetőségeit.

A tiszteletbeli doktori címet a gráfelmélet és kombinatorika területén elért tudományos eredményeiért vehette át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának segítségével jelentetett meg Amerikában könyvet Dohnányiról Kusz Veronika zenetörténész. Az A Wayfaring Stranger: Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960 című kötet az első angol nyelvű tudományos monográfia az elmúlt évtizedekben idehaza méltatlanul mellőzött, de napjainkban világszerte egyre népszerűbbé váló magyar zeneszerzőről.

Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne.

Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a visegrádi országokban a külföldi közvetlentőke-befektetések helyzete? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT legutóbbi tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Előadása most megnézhető az mta.hu-n.

A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.

Kovács Ilona levelező tag 2019. december 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Gali Ádám Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő kutatócsoportjának két jelentős eredménye is megjelent a közelmúltban.

Április 20-án ismertetik programjaikat a Magyar Tudományos Akadémia vezetőjelöltjei. Az MTA Székházában rendezett eseményen az elnök- és főtitkárjelöltek válaszolnak a Jelölőbizottság és a közgyűlési tagok kérdéseire is.

Az éhezés és az elhízás, az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő a fejlett és fejlődő régiókban egyaránt – mondta Popp József agrárközgazdász, az MTA újonnan megválasztott levelező tagja az mta.hu-nak. Véleménye szerint a romló éghajlati tényezők miatt a szegényebb országokban állandósuló élelmiszerhiányra, ennek nyomán pedig további népességvándorlásra kell felkészülni. Az interjú végén megnézhető az akadémikus székfoglaló előadásáról készült felvétel is.

Csermely Péter rendes tag 2020. február 11-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hogyan érvényesüljön a hiteles tudás az álhírekkel elárasztott világban? Erre a kérdésre kereste a választ a program négy meghívott előadója, akik a klímaváltozásról, a génszerkesztésről, a placebóhatásról és az új koronavírusról beszéltek. Nézze meg az eseményről készült videofelvételünket!

Február 14-től ismét látható a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló festménye.

Levéltáros, sörtörténész, erotikus vagy éppen a végletekig tárgyszerű naplók kutatója, és legfőképpen a Monarchia hétköznapjainak avatott ismerője. Katona Csaba, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történésze valóban szemmagasságból vizsgálja közös múltunkat. Vele beszélget Gilicze Bálint az MTA Podcast új adásában.

Az irodalomtanítás módszertana, a kutatásalapú tanulás a kisgyermekkori természettudományos nevelésben, az információs és kommunikációs technológiai műveltség mérése – néhány téma az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíj nyertes pályázatainak témái közül. Idén 12 tanár vehette át az elismerést Török Ádámtól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától, aki az Akadémia feladatának nevezte, hogy támogassa azokat a tanárokat, akik kutatásaik révén maguk is hozzájárulnak közös tudáskincsünk gyarapításához.

Ahogy arról az elmúlt napok híradásaiból mindenki tájékozódhatott, a világban jelenleg egy új koronavírus (2019-nCoV) okoz járványt. Nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szeretnénk szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A cikk megírására a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) Virológiai Kutatócsoportjának kiváló szakembereit, dr. Kemenesi Gábort és prof. dr. Jakab Ferencet kérte fel az mta.hu.

Megújuló energiaforrások különböző léptékű hasznosítása, pulzáló fehér törpecsillagok, fényöltöztetett molekulák dinamikája, kutya-robot interakciók – néhány azok közül a kutatási témák közül, amelyek pályamunkáinak szerzőit Akadémiai Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Idén 22 fiatal kutató részesült az elismerésben.

Somorjai Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagját, a National Academy of Sciences tagját, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzorát a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia Helmholtz-éremmel tüntette ki életművéért, a felületkémia területén végzett munkásságáért és világszerte elismert kutatási eredményeiért.

A klímaváltozás kapcsán egyre elkerülhetetlenebb, hogy feltegyük a kérdést: mennyit ér számunkra valójában az erdő? Gilicze Bálint az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával, Aszalós Réka erdőökológussal beszélget az MTA Podcast új adásában amazonasi erdőtüzekről, a faültetési programok esélyeiről és arról, hogy mi mindent nyújthat az embernek az őt körülvevő természeti környezet.

Az Országgyűlés tavalyi döntése alapján 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. De milyen kép él a 400 éve született arisztokratáról a magyar és horvát irodalomban, történetírásban, és miként vált mindkét nemzet emlékezetében paradigmatikus alakká? E kérdésekre válaszol az mta.hu számára készített tanulmányában Pálffy Géza történész, aki szerint Zrínyi pályája érzékletesen bizonyítja, hogy a 17. század közepén a dinasztia és az uralkodó iránti hűség összeegyeztethető volt a „hazafisággal”, azaz a Magyar Királyság, a magyar és horvát „rendi nemzetek” érdekeinek védelmével és több ország szolgálatával.

Milyen tendenciák fedezhetők fel napjaink világkereskedelmében? Gazdasági csodák vagy gazdasági csapdák jellemzik inkább a növekvő kínai gazdaságot? Létezik-e orosz modell? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a két éve újraindult Világgazdasági Tudományos Tanács. A szervezet hátteréről és eddigi munkájáról kérdeztük Török Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a VTT elnökét.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.

A nagyszámú kristályszemcséből álló öntvények mikroszerkezetének kialakulását modellezték a kutatók.

Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika „nagy ötös fogatának”, a „Big Five”-nak is nevezett csoport egyik tagja. A kutatótársak nevében Daróczy Zoltán és Páles Zsolt akadémikusok emlékeznek Aczél Jánosra.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagfelvételi pályázatot hirdet a 2020-2025 közötti periódusra.

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

A leginkább szemet gyönyörködtető lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését. Ezekről a fizikusok által fotonikus kristályoknak nevezett nanoszerkezetekről beszélt Biró László Péter, az MTA rendes tagja a Magyar Tudomány Ünnepén. Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

Pléh Csaba akadémikus a pozsonyi Pátria Rádiónak adott hosszabb interjút, amelyben beszélt a tudástanulás átalakulásairól, felidézte személyes emlékeit a történelem viharairól, és arra is válaszolt, miért vállalja a megmérettetést az MTA elnökjelöltjeként. A társadalomtudós elmondta: az Akadémiát jelenleg sem akadályozza semmi abban, hogy tényeken, a tudomány logikáján és érvelési módján alapuló véleményt mondjon a magyar társadalom és kultúra alakulófélben lévő folyamatairól.

Hogyan egyeztethető össze vallás és evolúció? A Földön kívüli élet valószínűbb, vagy az anyagtalan lélek? Stumpf András rendhagyó interjúja Szathmáry Eörssel a VálaszOnline-on.

A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, a nem kormányzati szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek – kézzelfogható, rövidebb távú, azaz 2030-ra szóló jelentősebb vállalásokra van szükség. Mi történt Madridban, az ENSZ 25. klímakonferenciáján?

Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a geotermikus energia felhasználásának? Erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, amelyet az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága rendezett. Az előadások alapján a Magyar Tudomány című folyóirat készített tematikus összeállítást.

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a visegrádi országokban a külföldi közvetlentőke-befektetések helyzete? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT legutóbbi tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Előadása most megnézhető az mta.hu-n.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói, az angliai Loughborough University és az amerikai National Institute of Standards and Technology munkatársaival kritikai módon áttekintették, miképp járultak hozzá a fázismező-elméleti vizsgálatok a túlhűtött folyadékokban történő kristálycsíra-képződés megértéséhez.

A Proceedings of the National Academy of Sciences egy közelmúltban megjelent cikkében a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az anyagtudományból jól ismert irányított megszilárdulás során kialakuló mikroszerkezetek és a biomineralizáció folyamatában létrejövő meglehetősen hasonló szerkezetek közti lehetséges kapcsolatot vizsgálták.

Pálfy József rendes tag 2019. október 15-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Nézze meg az előadásról készült videót és képgalériát!

Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.