Lendületesek: Vidnyánszky Zoltán

Lendületesek: Vidnyánszky Zoltán

A gráfelmélet egyik nagy problémája, hogy hogyan írjuk le a nagy, de véges gráfok viselkedését – ezek ugyanis sokszor paradoxonszerűen működnek, így nehezen értelmezhetők. Vidnyánszky Zoltán, az ELTE Analízis Tanszék kutatója és az MTA–ELTE Lendület Borel Kombinatorika és Komplexitás Kutatócsoport vezetője és munkatársai e problémára keresnek megoldásokat. Munkájuk akár a nagy számítógépes hálózatok tervezésekor alkalmazható algoritmusokat is eredményezhet.

Komolyzenei koncerttel zárult a tudományünnepi rendezvénysorozat

Komolyzenei koncerttel zárult a tudományünnepi rendezvénysorozat

A mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság voltak az egész novemberben országszerte rengeteg érdekes programot kínáló, november 30-án a Pesti Vigadóban tartott záróünnepséggel befejeződött tudományünnep fő témái. Az immár hagyományos hangversenyen idén az UMZE Kamarazenekar adta elő Ravel, Debussy, továbbá de Falla egy-egy kompozícióját.

A tudománykommunikáció helyzete Magyarországon – A tanácskozás felvétele A tudománykommunikáció helyzete Magyarországon – A tanácskozás felvétele

A tudománykommunikáció helyzete Magyarországon – A tanácskozás felvétele

Vajon kinek a feladata a tudományos ismeretterjesztés? A kutatóké? A média munkatársaié? A közhivataloké? Kell-e, és milyen mértékben, hogy az átlagemberek eligazodjanak a tudományos kérdésekben? És ha igen, honnan tudják kiszűrni, hogy egy-egy hír tudományosan alátámasztott vagy álhír, dezinformáció, deepfake? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Tudományos Újságírók Klubja szakmai rendezvényén.

Magas holland kitüntetés Vancsó Gyula kémikusnak, az MTA külső tagjának Magas holland kitüntetés Vancsó Gyula kémikusnak, az MTA külső tagjának

Magas holland kitüntetés Vancsó Gyula kémikusnak, az MTA külső tagjának

Az „Orange-Nassau Rend tisztje” címmel ismerték el Hollandiában Vancsó Gyula kémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának, a Twente-i Egyetem professor emeritusának az anyagkutatás területén elért eredményeit, egyúttal az anyagtudomány hollandiai fejlődése érdekében végzett munkáját.

Nyelven túli nyelveken – Művészeti estek az Akadémián IX. Nyelven túli nyelveken – Művészeti estek az Akadémián IX.

Nyelven túli nyelveken – Művészeti estek az Akadémián IX.

A zeneművészet, a képzőművészet és a bor művészetének nyelven túli nyelvét, összetett élményvilágát hozták el a „Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián” című rendezvénysorozat 9. alkalmának művész vendégei a Vigadó és az MTA Székház falai közé 2023. november 20-án. Balázs János zongoraművész és Baráti Kristóf hegedűművész közös koncertje, Szakács Imre festőművész kiállításának megnyitója és Tiffán Ede pincészetének borai egy világszínvonalú esemény rangját adták az estének.

Nemzetközi konferencia a selyemúthálózatról Nemzetközi konferencia a selyemúthálózatról

Nemzetközi konferencia a selyemúthálózatról

A paleolit kultúráról és az emberi migrációról, a korai növény- és állatgazdálkodásról, valamint a selyemúthálózatokról és városok fejlődéséről is szó volt azon a tanácskozáson, amelyen több mint kétszáz, a világ különböző részeiről érkezett kutató vett részt a Lanzhou Egyetem, a Dunhuang Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia Tibeti-fennsík Kutatóintézete szervezésében.

Búcsú Schaff Zsuzsától Búcsú Schaff Zsuzsától

Búcsú Schaff Zsuzsától

A kutatótársak nevében Mandl József professor emeritus, az MTA rendes tagja méltatta az elhunyt akadémikus pályafutását.

2023 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik 2023 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik

2023 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik

Az immár 32. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj és az Innovációs Díjak célja, hogy elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, egyben teret és lehetőséget biztosítson a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák megismerésére, mind a gazdasági élet szereplői, mind a társadalom számára.

A néma gyilkos – tudományos megfigyelések a magas vérnyomásról – Videón Csiba László előadása A néma gyilkos – tudományos megfigyelések a magas vérnyomásról – Videón Csiba László előadása

A néma gyilkos – tudományos megfigyelések a magas vérnyomásról – Videón Csiba László előadása

Szívinfarktus, érszűkület, stroke. Sokszor hallunk róluk és előhírnökükről, a magas vérnyomásról. De azt tudjuk-e vajon, hogy már a rövid ideje fennálló, tünetmentes magas vérnyomás is komoly veszélyeket rejt magában? A Magyar Tudomány Ünnepe „Tudományünnep+” című esti előadás-sorozatában Csiba László neurológus, akadémikus beszélt korunk egyik alattomos betegségéről, hogy kiismerjük – és tenni is tudjunk ellene. Az előadás felvétele cikkünkből elérhető.

Miért zöld a fehér hidrogéngáz? – Lente Gábor előadásának felvétele Miért zöld a fehér hidrogéngáz? – Lente Gábor előadásának felvétele

Miért zöld a fehér hidrogéngáz? – Lente Gábor előadásának felvétele

A címben említetteken kívük létezik sárga, rózsaszín, kék, szürke, fekete és türkiz hidrogén is – a valóságban persze mindegyik színtelen gáz. Az ember által ráaggatott „szín” a gáz forrására utal, ami viszont a fenntarthatóság szempontjából igen fontos tényező. Ezekről a színekről és gazdasági-technológiai-fenntarthatósági vonzataikról beszélt előadásában Lente Gábor fizikai kémikus.

Klímaváltozás, biodiverzitás és akkumulátorgyártás, avagy kihívások és a fenntarthatóság néhány fontos dimenziója – Videón a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tanácskozása Klímaváltozás, biodiverzitás és akkumulátorgyártás, avagy kihívások és a fenntarthatóság néhány fontos dimenziója – Videón a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tanácskozása

Klímaváltozás, biodiverzitás és akkumulátorgyártás, avagy kihívások és a fenntarthatóság néhány fontos dimenziója – Videón a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tanácskozása

A fenntarthatóság fogalmát – mint azt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által életre hívott Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság 2021-es alapításakor is hangoztatta – multidiszciplinárisan kell szemlélni. Ennek a szemléletnek a jegyében beszéltek az MTA tudományünnepi előadóülésének szakértői a biodiverzitásról és a klímaváltozásról, vizsgálták az akkumulátorgyártás technológiai kihívásait, valamint gazdasági és környezeti problémáit, de kitértek a fenntarthatóság egészségügyi vonatkozásaira is.

Krausz Ferenc, az elektronok Nobel-díjas lesifotósa – Dombi Péter előadása videón Krausz Ferenc, az elektronok Nobel-díjas lesifotósa – Dombi Péter előadása videón

Krausz Ferenc, az elektronok Nobel-díjas lesifotósa – Dombi Péter előadása videón

Az attoszekundumos lézerek lehetőséget adnak az elektronok molekulán belüli viselkedésének megfigyelésére, ami hihetetlen perspektívát nyit a kémiai és orvosi kutatások, valamint a diagnosztika számára. A tudományterület úttörője az idén Nobel-díjjal elismert Krausz Ferenc akadémikus, akinek munkásságáról tanítványa, Dombi Péter fizikus beszélt a Tudományünnep+ keretében. Előadása előtt videóüzenetben Krausz Ferenc köszöntötte az érdeklődőket.

A helyi élelmiszerek szerepe a fenntartható fejlődésben – Videó az előadásról A helyi élelmiszerek szerepe a fenntartható fejlődésben – Videó az előadásról

A helyi élelmiszerek szerepe a fenntartható fejlődésben – Videó az előadásról

„Csökkenő környezetterhelés”, „a helyi gazdaság támogatása”, „fenntarthatóság” – hangzatos, jól kommunikálható, „zöld” kulcsfogalmak. De valóban hozzájárul a helyi élelmiszer termelése és fogyasztása a fenntartható fejlődéshez? Többek között ezzel a kérdéssel kapcsolatban is sok újdonság derült ki a Tudományünnep+ hétfői előadásán. Benedek Zsófia biológus-közgazdász járta körül a helyi élelmiszerek fenntartható fejlődésben betöltött szerepének közel sem csupán helyi érdekű kérdéseit.

A változó világrend elméleti és regionális megközelítésben – Felvétel az előadásokról A változó világrend elméleti és regionális megközelítésben – Felvétel az előadásokról

A változó világrend elméleti és regionális megközelítésben – Felvétel az előadásokról

Melyek a nemzetközi kapcsolatok átalakulásának legfontosabb jellemzői, milyen lehetőségei vannak a klasszikus diplomáciának ebben az átalakulásban, és milyen szerepet játszik a változó világrendben a Balkán, a Közel-Kelet, Kína, Kelet-Ázsia, Afrika, illetve Latin-Amerika? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottsága által szervezett tanácskozás előadói.

Az új fejedelem: előadás és kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligenciáról  – Videón a péntek esti program Az új fejedelem: előadás és kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligenciáról  – Videón a péntek esti program

Az új fejedelem: előadás és kerekasztal-beszélgetés a mesterséges intelligenciáról – Videón a péntek esti program

Lehetőség eddig leküzdhetetlennek tűnő problémák megoldására vagy az emberiség létét fenyegető veszély? A mesterséges intelligencia kapcsán sok szélsőségesnek tűnő vélemény látott napvilágot az elmúlt években. Reménykedjünk vagy féljünk? Mit várhatunk tőle, és mire kell ügyelnünk a mesterséges intelligenciát használva? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe Tudományünnep+ rendezvényén Csepeli György szociológus. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek résztvevői természet- és társadalomtudományi megközelítésből vizsgálták a kérdéskört.

Extrém fényimpulzusok a tudomány és a társadalom szolgálatában – A Nobel-díjas Gérard Mourou angol nyelvű előadása videón Extrém fényimpulzusok a tudomány és a társadalom szolgálatában – A Nobel-díjas Gérard Mourou angol nyelvű előadása videón

Extrém fényimpulzusok a tudomány és a társadalom szolgálatában – A Nobel-díjas Gérard Mourou angol nyelvű előadása videón

Az extrém lézerimpulzusok általános eszközt adnak a kutatók kezébe nagyenergiás sugárzás és részecskék előállítására, emellett képesek nagy térerősséget, nagy nyomást, hőmérsékletet és gyorsulást is létrehozni. Segítségükkel a fizika olyan máig megválaszolatlan kérdéseire kaphatunk választ, mint a 10²º eV-nál nagyobb energiájú kozmikus sugárzás eredete vagy a fekete lyukakban végbemenő információvesztés. Erről is beszélt a francia kutató tudományünnepi előadásában.

A hazai egészségügyi alapellátás teljesítményének értékelése – Videók a tanácskozásról A hazai egészségügyi alapellátás teljesítményének értékelése – Videók a tanácskozásról

A hazai egészségügyi alapellátás teljesítményének értékelése – Videók a tanácskozásról

Az alapellátás fejlesztésében számos hazai intézmény és szakmai szervezet vesz részt. Képviselőik találkozója lehetőséget adott arra, hogy sajátos szempontjaikat, fejlesztési prioritásaikat és eddigi eredményeiket bemutassák, illetve a problémák kezelésével kapcsolatos elképzeléseiket megvitassák. A szimpózium során ismertették az egészségügyi alapellátás teljesítményével kapcsolatos eredményeket, a teljesítményértékelés eszközeit, és javaslatokat fogalmaztak meg a fejlesztések kívánatos irányáról is.

2025: az MTA 200 éves – Felvétel a tanácskozásról 2025: az MTA 200 éves – Felvétel a tanácskozásról

2025: az MTA 200 éves – Felvétel a tanácskozásról

1825. november 3-án ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét egy Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A bicentenáriumra ünnepi rendezvénysorozattal készül az MTA. A tanácskozáson ezekről az előkészületekről és a 200. évforduló jegyében már elkészült kiadványokról számoltak be a résztvevők.

Nők a tudományban: új eredmények a klíma, a talaj és az emberi szervezet kutatásában – Videón a tanácskozás Nők a tudományban: új eredmények a klíma, a talaj és az emberi szervezet kutatásában – Videón a tanácskozás

Nők a tudományban: új eredmények a klíma, a talaj és az emberi szervezet kutatásában – Videón a tanácskozás

Hogyan hatottak a gyors klímaváltozási események Európa prehisztorikus kultúráira? Miként határozza meg a földi élet minőségét a talaj? Milyen jelentősége van az immunrendszer eddig rejtett szereplőinek az immunitásban? Hogyan segítik a chip-eszközök az orvosbiológiai kutatásokat? Kérdések, amelyekre négy kutatónő válaszolt az MTA hagyományos tudományünnepi rendezvényén. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte.

Legendák és tények Petőfi körül – Videón az előadás Legendák és tények Petőfi körül – Videón az előadás

Legendák és tények Petőfi körül – Videón az előadás

Ha az ország bármely vidékét járva véletlenszerűen megszólítanánk az embereket, és azt kérnénk tőlük, nevezzenek meg egy magyar költőt, szinte bizonyos, hogy a legtöbben Petőfi Sándor nevét mondanák. Petőfi legenda. Ezt tudjuk. De azt tudjuk-e, hogy sok minden, amit róla bizonyosnak hiszünk, valóban igaz-e? A Magyar Tudomány Ünnepe Tudományünnep+ című esti előadás-sorozatának évadnyitó előadása a 200 éve született költő előtt tisztelegett azzal, hogy a személyét övező legendákat és tényeket járta körül. Abban, hogy mi az, amit tudni vélünk, és mi az, amit pontosan tudunk Petőfiről, Milbacher Róbert irodalomtörténész, író, habilitált egyetemi docens segített eligazodni.

A tudomány és politika határterülete: A tudományos tanácsadás tapasztalatai és lehetőségei – Felvétel a tudományünnepi rendezvényről A tudomány és politika határterülete: A tudományos tanácsadás tapasztalatai és lehetőségei – Felvétel a tudományünnepi rendezvényről

A tudomány és politika határterülete: A tudományos tanácsadás tapasztalatai és lehetőségei – Felvétel a tudományünnepi rendezvényről

Hogyan működik a tudományos tanácsadás a nemzetközi szervezetekben és idehaza? Miként értékelik a tudományos tanácsadás lehetőségeit kutatók és döntéshozók? Milyen szerepe van a Magyar Tudományos Akadémiának a tudományos tanácsadásban, és melyek a legfőbb tapasztalatai? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos rendezvényén, a Tudomány és Parlamenten, amelyen az előadásokat kerekasztal-megbeszélés követte. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

Prostitúció és korrupt rendőrség a 19. századi Budapesten – Videón az előadás Prostitúció és korrupt rendőrség a 19. századi Budapesten – Videón az előadás

Prostitúció és korrupt rendőrség a 19. századi Budapesten – Videón az előadás

Vajon mi szunnyadt a századforduló rohamosan fejlődő, virágzó Budapestje éjszakáinak mélyén? Vagy inkább: mi volt ébren? S ki volt ébren? Milyen volt a boldog békeidők nappali felszín alatti, éjjeli boldogtalansága? Bűnelkövetés-típusok, prostitúciós ipar, rendőrségi védelmipénz-rendszer, postarablási ügyek, korrupció – a boldogság hajszolásának a boldog békeidőkben sem ismeretlen zsákutcái. Mindezek lenyomata az irodalomban. És a kiegyezés utáni fővárosi közrendészet felállításának története. Császtvay Tünde irodalom- és művelődéstörténész forrásszövegekkel illusztrált, korábban ismeretlen történeti kutatások eredményeinek bemutatásán alapuló előadása tette izgalmassá a Tudományünnep+ első estéjének második felvonását.

Pszichológia a gyógyításban: mi a helyzet Magyarországon? – Videón a rendezvény Pszichológia a gyógyításban: mi a helyzet Magyarországon? – Videón a rendezvény

Pszichológia a gyógyításban: mi a helyzet Magyarországon? – Videón a rendezvény

Hogyan járulhatnak hozzá a pszichoterápiás módszerek a betegellátás hatékonyságának erősítéséhez? Ez volt a fő témája az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért által szervezett tanácskozásnak, amelyen szakértők mutatták be az orvosláshoz és a betegségek gyógyításához szorosan kapcsolódó klinikai pszichológiát, azon belül a modern, bizonyítékokon alapulóan hatékony és költséghatékony eljárásokat. A rendezvény videófelvétele cikkünkből elérhető.

Bolyai Jánosról szóló előadással kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Videón a szegedi nyitóünnepség Bolyai Jánosról szóló előadással kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Videón a szegedi nyitóünnepség

Bolyai Jánosról szóló előadással kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Videón a szegedi nyitóünnepség

„Tiszta fogalmakat terjeszteni, zavartakat pedig salakjaikbul lehetőleg kitisztítni” – idézte gróf Széchenyi Istvánt, az Akadémia alapítóját Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese a Magyar Tudomány Ünnepe november 3-ai szegedi nyitóünnepségén. Freund Tamás, az MTA elnöke azt mondta: az Akadémia hiteles forrás, stabil pont a már tényeket is megkérdőjelező világban. Az idei, egész novemberben országszerte rengeteg érdekes programot kínáló tudományünnep fő témái a mesterséges intelligencia, a háborúk és a fenntarthatóság lesznek. A résztvevők a helyszínen kérdezhetnek a kutatóktól.

Lendületesek: Vesztergom Soma Lendületesek: Vesztergom Soma

Lendületesek: Vesztergom Soma

Az elektrolízis során végbemenő hidrogénfejlődés az elektrokémia egyik legrégebben tanulmányozott folyamata. Ennek ellenére nagyon kevéssé értjük az eközben az elektródok felületén végbemenő kémhatásváltozás dinamikáját. Vesztergom Soma, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének adjunktusa és az általa vezetett MTA–ELTE Lendület Határfelületi Elektrokémia Kutatócsoport ezt a jelenséget kutatja, az eredményeiknek pedig közvetlen ipari hasznuk lehet.

Akadémikusok találkozója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen Akadémikusok találkozója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

Akadémikusok találkozója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

A BME Dísztermében tanácskoztak a Magyar Tudományos Akadémia műegyetemi tagjai. Kollár László Péter, az MTA főtitkra, aki maga is az intézmény professzora, akadémikustársainak írt levelében kiemelte a BME jelentőségét a hazai tudományos kiválóság megőrzésében. Mint fogalmazott, ez az erő a nemzetközi kapcsolatrendszerrel együtt tud igazán érvényesülni, amelynek megőrzésében és fejlesztésében az akadémikus közösségnek kiemelt szerepe van.

Ifjú feltalálók kerestetnek – a Magyar Innovációs Szövetség felhívása Ifjú feltalálók kerestetnek – a Magyar Innovációs Szövetség felhívása

Ifjú feltalálók kerestetnek – a Magyar Innovációs Szövetség felhívása

A 33. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai témáju ötlettel lehet jelentkezni. A diákok bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, illetve tudományos munka eredményével nevezhetnek, akár a határon túlról is. További részletek a cikkre kattintva olvashatók.

Az idei irodalmi Nobel-díj a nynorsk nyelv világirodalmi szintre emelése Az idei irodalmi Nobel-díj a nynorsk nyelv világirodalmi szintre emelése

Az idei irodalmi Nobel-díj a nynorsk nyelv világirodalmi szintre emelése

Jon Fosse 2023-as irodalmi Nobel-díja nem okozott nagy meglepetést, a norvég irodalom kedvelőinek és ismerőinek mégis különös ünnep. Az sem kis eredmény, hogy 95 év kihagyás után újra norvég szerzőt ismertek el, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy Jon Fosse az első olyan nynorsk, azaz újnorvég nyelven író alkotó, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Boronkay Soma dramaturg írása az mta.hu-nak.

A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatóorvosok A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatóorvosok

A hasnyálmirigy-gyulladás a hazaengedés után is öl – fedezték fel magyar kutatóorvosok

Aggasztó eredményre jutott Hegyi Péter, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója, amikor munkatársaival a hasmánylmirigy-gyulladásból felépült betegek későbbi mortalitását elemezte. Kiderült, hogy a felgyógyulás után többen halnak meg közülük különféle komplikációk következtében, mint a kórházi akut szakaszban. Ez a felismerés minden bizonnyal megváltoztatja majd a pankreatitiszes betegek kezelését. A kutatásvezetővel beszélgettünk az eredmények jelentőségéről és a betegellátásra gyakorolt hatásáról.

Pedagógus kutatókat köszöntöttek az Akadémián - tizenkét tanár vehette át a Pedagógus Kutatói Pályadíjat Pedagógus kutatókat köszöntöttek az Akadémián - tizenkét tanár vehette át a Pedagógus Kutatói Pályadíjat

Pedagógus kutatókat köszöntöttek az Akadémián - tizenkét tanár vehette át a Pedagógus Kutatói Pályadíjat

Idén 26. alkalommal hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Pedagógus Kutatói Pályadíj elnyerésére irányuló pályázatát. A pályadíjak nyerteseit 2023. október 11-én köszöntötték az MTA Székházában. A köznevelésben tanító, gyakorló pedagógusok tudományos kutatómunkájának megbecsülésére és ösztönzésére létrehozott díjat tizenketten vehették át. A nyertes pályázók névsorát és pályamunkáik címét cikkünkben ismertetjük.

Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel

Határtalan lehetőségeket kínálunk a fiataloknak – Interjú a Nobel-díjas Krausz Ferenccel

Nem sokkal a hír bejelentése után interjút adott az mta.hu-nak a Nobel-díjas fizikus. Krausz Ferencet kérdeztük a díjhoz vezető kutatásokról, felajánlásáról az ukrajnai háború károsultjai számára, a rák, a cukorbetegség és más egészségügyi problémák korai felismeréséről, valamint arról, hogy miért válassza egy fiatal kutató éppen az attoszekundumos fizika területét.

Karikó Katalin Nobel-díjas Karikó Katalin Nobel-díjas

Karikó Katalin Nobel-díjas

A 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat Karikó Katalin és Drew Weissman kapták megosztva biokémiai felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.

A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat

A nők munkaerőpiaci helyzetének kutatásáért ítélték oda a közgazdasági Nobel-díjat

Hagyományosan utolsóként, a „Nobel-hét” utáni hétfőn hirdeti ki a Svéd Királyi Akadémia, hogy mely kutatóknak ítélték a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaság-tudományi Emlékdíját. A 2023-as kitüntetésben – manapság kifejezetten ritka módon – egyedüliként Claudia Goldin, a Harvard Egyetem közgazdaságtan-professzora részesült „a nők munkaerőpiaci eredményeinek jobb megértése érdekében végzett kutatásaiért”.

Krausz Ferenc Nobel-díjas Krausz Ferenc Nobel-díjas

Krausz Ferenc Nobel-díjas

A 2023-as fizikai Nobel-díjat megosztva ítélték oda Krausz Ferencnek, Pierre Agostininek és Anne L’Huillier-nek „kísérleti módszereikért, melyek az anyagban jelen levő elektronok dinamikájának vizsgálatában alkalmazható attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak”.

Egyetemesség és kiválóság a tudományban és a közéletben – Videón Freund Tamásnak a Kiszámíthatóság és normatívás című tanácskozáson elmondott beszéde Egyetemesség és kiválóság a tudományban és a közéletben – Videón Freund Tamásnak a Kiszámíthatóság és normatívás című tanácskozáson elmondott beszéde

Egyetemesség és kiválóság a tudományban és a közéletben – Videón Freund Tamásnak a Kiszámíthatóság és normatívás című tanácskozáson elmondott beszéde

A lehető leggyorsabban meg kell szüntetni, hogy bármelyik magyar felsőoktatási intézményt és annak növendékeit, oktatóit, kutatóit, vezetőit politikai vitára visszavezethetően hátrány éri – mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Marek József Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem közös rendezvényén.

A kvantumpontok felfedezéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat A kvantumpontok felfedezéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat

A kvantumpontok felfedezéséért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia Moungi G. Bawendinek, Louis E. Brusnak és Alexei I. Ekimovnak ítélte a 2023-as kémiai Nobel-díjat, mindhárom kitüntetett az Egyesült Államokban dolgozik. Az elismeréssel a kvantumpontok, vagyis olyan nanorészecskék felfedezését és mesterséges létrehozását díjazták, amelyek kis mérete meghatározza a fizikai tulajdonságaikat. A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb eszközei, és ma már számos gyakorlati alkalmazásuk létezik a LED-es tévéktől a lámpákig, sőt a tumorsebészetben is alkalmazzák őket.

Göröngyös úton a csillagokig Göröngyös úton a csillagokig

Göröngyös úton a csillagokig

A Magyar Tudományos Akadémia nőtagjai az elsők között, külön levélben köszöntötték az első magyar női Nobel-díjast, Karikó Katalint.

Karikó Katalin előadása az MTA 194. közgyűlésén Karikó Katalin előadása az MTA 194. közgyűlésén

Karikó Katalin előadása az MTA 194. közgyűlésén

Honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – erről beszélt az MTA 194., rendes közgyűlésén tartott tudományos előadásán Karikó Katalin kutatóbiológus.

A Bronzkortól a nanotechnológiáig: 19 új Lendület-kutatócsoport alakul az MTA támogatásával - Felvétel az ünnepélyes akadémiai eredményhirdetésről A Bronzkortól a nanotechnológiáig: 19 új Lendület-kutatócsoport alakul az MTA támogatásával - Felvétel az ünnepélyes akadémiai eredményhirdetésről

A Bronzkortól a nanotechnológiáig: 19 új Lendület-kutatócsoport alakul az MTA támogatásával - Felvétel az ünnepélyes akadémiai eredményhirdetésről

Hogyan segítheti elő a Közép-Duna vidéken egykor élt bronzkori társadalmi-gazdasági stratégiák megismerését egy digitális adatbázis? Miként javítható a nanotechnológia segítségével a növények szárazságtűrő képessége? Mit tudhatnak meg a kutatók a meteoritokban megőrzött nukleáris égéstermékekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának támogatásával alakult kutatócsoportok. Cikkünkbe kattintva megnézhető az Akadémia Székházában tartott ünnepélyes eredményhirdetés felvétele.

Eötvös 175 - Videón az Akadémia Székházában tartott tudományos emlékülés Eötvös 175 - Videón az Akadémia Székházában tartott tudományos emlékülés

Eötvös 175 - Videón az Akadémia Székházában tartott tudományos emlékülés

A természettudomány világszerte elismert, tudományos alkotásaival máig ható kutatója, a magyar oktatásügy és tudományszervezés államférfiúi teljesítményű személyisége, Eötvös Loránd születésének 175. alkalmából rendezett tudományos ülést a Magyar Tudományos Akadémia X. Földtudományi-, és XI Fizikai Tudományos Osztálya. A rendezvényről készült felvétel cikkünkben megnézhető.

Magyar kutatók demonstrálták a kémiai evolúció egyik lehetséges forgatókönyvét Magyar kutatók demonstrálták a kémiai evolúció egyik lehetséges forgatókönyvét

Magyar kutatók demonstrálták a kémiai evolúció egyik lehetséges forgatókönyvét

Az Amerikai Kémiai Társaság folyóirata (JACS) közölte nemrégiben a Szegedi Tudományegyetem Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoportjának legújabb felfedezését, amelyben egy eddig ismeretlen, autokatalitikus önreprodukcióra képes kémiai rendszerről számolnak be. A mesterséges aminosavakból felépített foldamerek, ha UV-fénnyel világították meg őket, gyors szaporodásba kezdtek, aktívan adaptálódtak a környezet megváltozásához, sőt szelekció indult be közöttük. A feltárt rendszer működésének elemei akár az élet keletkezéséhez vezető úton is szerepet játszhattak.

Lendületesek: Ivády Viktor Lendületesek: Ivády Viktor

Lendületesek: Ivády Viktor

A kvantumtechnológia talán napjaink legtöbb figyelmet kiváltó alkalmazott fizikai tudományterülete. Mindenki a kvantumszámítógépeket várja, bár az még nem egyértelmű, hogy ezek milyen köznapi feladatra lesznek alkalmasabbak, mint a jelenlegi komputerek. Ugyanakkor a kvantumtechnológiának vannak más alkalmazásai is, amelyek már most is rendelkezésre állnak, és forradalmasítják például a méréstechnikát. Ivády Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi adjunktusa, az MTA–ELTE Lendület ÚjKubit Kutatócsoport vezetője olyan fizikai kubiteket keres különféle anyagokban, amelyekre később kvantumtechnológiai alkalmazásokat alapozhatnak.

Rekordszámú jelentkező, 156 nyertes az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának pályázatán – Videón az MTA Székházában rendezett Bolyai-nap Rekordszámú jelentkező, 156 nyertes az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának pályázatán – Videón az MTA Székházában rendezett Bolyai-nap

Rekordszámú jelentkező, 156 nyertes az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának pályázatán – Videón az MTA Székházában rendezett Bolyai-nap

Minden eddiginél többen, összesen 834-en pályáztak idén a Magyar Tudományos Akadémia teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíjára, ami jól mutatja a fiatal kutatók igényét erre a támogatási formára. Az MTA hagyományos Bolyai-napján Freund Tamás, az Akadémia elnöke azt kívánta a nyerteseknek, hogy „bolyaisként” végzett munkájuk eredményeként új kapuk nyíljanak meg előttük a tudományos pályán. Az Akadémia Székházában tartott ünnepség felvétele cikkünkbe kattintva nézhető meg.

A mai világban óriási adaptációs kihívásnak van kitéve az emberi agy – Freund Tamás a Budapesti Demográfiai Csúcson A mai világban óriási adaptációs kihívásnak van kitéve az emberi agy – Freund Tamás a Budapesti Demográfiai Csúcson

A mai világban óriási adaptációs kihívásnak van kitéve az emberi agy – Freund Tamás a Budapesti Demográfiai Csúcson

Az egyre növekvő információáradat túlterheli az emberi agyat, ami szorongáshoz, krónikus stresszhez, depresszióhoz vezethet. A következő évtizedekben ennek lesz a legsúlyosabb szomatikus következménye - hangsúlyozta Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke pénteken, a Budapesti Demográfiai Csúcson mondott nyitóelőadásában.

Szeretettel szolgálatban – Művészeti estek az Akadémián VIII. Szeretettel szolgálatban – Művészeti estek az Akadémián VIII.

Szeretettel szolgálatban – Művészeti estek az Akadémián VIII.

„A szeretettel mindenki a másik szolgálatában van. Én a közönség szolgálatában álltam.” Többek között ilyen vallomásszerű gondolatokat is hallhattak a jelenlévők a „Művészeti estek az Akadémián” című sorozat nyolcadik alkalmán minden idők egyik legkiválóbb operaénekesétől. A Pesti Vigadóban és a Magyar Tudományos Akadémián szeptember 11-én tartott kétfelvonásos művészeti eseményen világhírű szerepeinek felvételeit nézve Marton Éva operaénekessel Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész beszélgetett, míg a koncerten Marton Éva tanítványai – Megyimórecz Ildikó, Tuznik Natália és Szelecki Artúr operaénekesek – énekelték el az operettirodalom néhány híres áriáját. Az est második felében Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész kiállítását tekinthette és a balatonfüredi Zelna Borászat borait kóstolhatta meg a közönség.

Elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, az MTA rendes tagja Elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, az MTA rendes tagja

Életének 86. évében, 2023. szeptember 12-én elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem egykori rektora. A kutatótársak nevében Páles Zsolt az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Tudományok Osztálya elnöke búcsúzik tőle.

Lendületesek: Szilágyi István Lendületesek: Szilágyi István

Lendületesek: Szilágyi István

A vegyipar minden ágában alkalmaznak enzimeket, amelyek eddig főként élő szervezetekből származtak. Ezekkel azonban számos technikai, illetve szabályozási probléma van, így nagy az igény a helyettesítőmolekulák kifejlesztésére. Szilágyi István, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense, az MTA-SZTE Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője munkatársaival úgynevezett nanozyme-okat (vagyis enzimhatású nanorészecskéket) szeretne kifejleszteni, amelyek a jövőben forradalmasíthatják az összes enzim katalizálta ipari eljárást.

Lendületesek: Németh Tamás Lendületesek: Németh Tamás

Lendületesek: Németh Tamás

Az autoimmun hátterű ízületi gyulladások, például a rheumatoid arthritis, hatvan-nyolcvanezer ember életét keserítik meg Magyarországon. Németh Tamás, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézet, valamint Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszék docense, az MTA–SE Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport vezetője szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítunk a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen szempont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport.