Elnöki tájékoztatás Schmidt Mária írásával kapcsolatban

Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének. A jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat.

TOVÁBB

Az utóbbi évtizedekben egyre többen dolgoznak a hagyományos munkaviszony keretein kívül, például alkalmi, behívott vagy platformmunkásként. Ők többségükben kényszervállalkozók, akik talán ideig-óráig jobban járnak az alacsonyabb költségek miatt, de számos munkavállalói jogtól elesnek. Gyulavári Tamás egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének vezetője, az MTA doktora ezen önfoglalkoztató munkavállalókat kutatja immár húsz éve. Véleménye szerint, ahogy egyre többen lesznek, úgy növekednek majd a velük kapcsolatos társadalmi problémák, ezért rendezni kell a munkajogi védelmüket.

TOVÁBB

A rangos elismerést a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző 15 évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is. A díj odaítéléséről döntő bizottság szerint Kollár János eredményei felbecsülhetetlen hatással vannak a modern komplex algebrai geometriára.

TOVÁBB

Mi hasznuk van a társadalomtudományoknak? Teszi fel a kérdést a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Boda Zsolt politológus, az MTA doktora. Az mta200.hu-n publikált kisfilmből nem csupán az derül ki, hogy milyen feladatai vannak napjainkban a társadalomkutatóknak, hanem az is, hogy milyen sok területen tudnak segíteni kutatási eredményeikkel a döntéshozóknak.

TOVÁBB

Két kategóriában bruttó 2 400 000 forint, illetve bruttó 1 200 000 forint vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást nyerhettek el a kutatók. Pályázatok mindhárom nagy tudományterület művelőitől érkeztek, az adott tudományterületek szakértőiből álló zsűri szakmai és esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével hozta meg a döntést. A nyertes pályázók listája cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Kétnapos, bicentenáriumi konferenciát rendez az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) az MTA 199., jubileumi közgyűlése utáni napokban. A rangos rendezvényre négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas kutató érkezik, és rajtuk kívül több neves külhoni akadémikus is tart majd előadást. Minderről az egyik szervezővel, Módy Istvánnal, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) neurobiológusával, az AMAT alelnökével beszélgettünk, kitérve a tudomány határokon inneni és túli helyzetére is. Az mta200.hu interjúja.

TOVÁBB

„Széchenyi István örökké aktuális.” Vajon miért az, és miért érezzük ennyire közel magunkhoz őt? Többek között e kérdések különböző rétegeibe kalauzolta el az érdeklődőket az a zenei betétekkel, színművészi előadással és egy Széchenyi személyes tárgyaiból válogatott tárlattal gazdagított kettős könyvbemutató, amelyet Csorba László „Széchenyi István” című monográfiája és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „»…a Tudós Társaság dolgában«: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből” című levelezéskötet megjelenése alkalmából tartottak az Akadémia Székházában. Az mta200.hu cikkében megnézhető a könyvbemutatóról szóló videófelvétel és összefoglaló.

TOVÁBB

A tehetséggondozás jelentőségét hangoztatta és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának a jövő kutatóinak kiválasztásában betöltött szerepét méltatta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar egyetemisták legnagyobb tudományos seregszemléje, a 37. OTDK nyitóünnepségén. Az elnöki köszöntő cikkünkben olvasható.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Kiss L. László csillagász beszél a tudósok felelősségéről és a tudomány iránti bizalom visszaszerzésének fontosságáról.

TOVÁBB

A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha. Összeállításunkban bemutatjuk az ünnepi év legkiemelkedőbb programjait és tartalmait, elsőként a Nekem a tudomány című sorozatot kiváló kutatók ünnepi gondolataival.

TOVÁBB

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendet a Parlament kupolacsarnokában tartott ünnepségen adták át.

TOVÁBB

A Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottsága úgy tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója előtt, hogy 2025-ben minden hónapban egy-egy tudományos osztály számára biztosít bemutatkozási lehetőséget egy tematikus összeállításban. A sort a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya nyitja, amely nemcsak a mai akadémiai osztályszerkezetben az I. Osztály, hanem történetére nézve is a tudós testület legkorábbi szervezete. Cikkünkből elérhető az ünnepi összeállítás.

TOVÁBB

Életének 96. évében, 2025. március 15-én elhunyt Ádám Antal geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

TOVÁBB

„A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriuma a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a tudomány önmagán túlmutató jelentőségű eseménye. A bicentenárium összehozhatja a teljes magyar tudományos közösséget és a társadalom tudomány iránt érdeklődő tagjait” – így hangzott az MTA Elnökségének egyik fő üzenete a területi bizottságok éves közgyűlésein. Az Akadémia alapításának 200. jubileumi évében Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is az ünnepre készülés jegyében zajlottak a területi akadémia bizottságok éves közgyűlései.

TOVÁBB

Európa elvesztette vezető tudományos pozícióját a világban, az Egyesült Államok és Kína régen megelőzte a kutatás, fejlesztés és technológiai újítások minden területén az Európai Uniót. Ez áll abban a nyílt levélben, amit több mint 30 európai tudományos akadémia és tudós szervezet – köztük a Magyar Tudományos Akadémia – írt alá, arra kérve az EU vezető szervezeteit, hogy egy erős keretprogrammal növeljék a tudományos szféra támogatását.

TOVÁBB

Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC). Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói, közölte március 4-én, a jelentés sajtóbemutatóján Mike Norton, az EASAC környezettudományi programigazgatója. A húszoldalas dokumentum továbbra is gyökeres változtatásokat lát szükségesnek a fenntartható jövő érdekében.

TOVÁBB

A stroke eredményes kezelésében szó szerint minden perc számít, hiszen az oxigénhiányos agyterületek azonnal elkezdenek elhalni. A krízist legtöbbször egy vérrög okozza, amit vagy gyógyszeresen próbálnak feloldani, vagy mechanikailag kihúzni az érből. A vérrögoldás ugyanakkor súlyos mellékhatásokkal járhat, és az orvosoknak jelenleg nem áll rendelkezésükre olyan gyorsteszt, ami alapján dönthetnének a legmegfelelőbb kezelésről. Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézet Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi docense a Lendület Program támogatásával éppen egy ilyen tesztet igyekszik kifejleszteni, az eredményeik pedig szinte azonnal hasznosulhatnak majd a betegellátásban.

TOVÁBB

A nemesfémalapú nanoszerkezetek és a biokolloidok forradalmasíthatják az orvostudomány több ágát is. Például molekuláris szenzorokat és a gyógyszerhatóanyagok pontos célba juttatását biztosító segédmolekulákat fejleszthetünk belőlük. Ilyen nanoszerkezetek fejlesztése a célja Csapó Editnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék habilitált egyetemi docensének és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetőjének, aki tavaly védte meg MTA-doktori disszertációját, jelenleg pedig a Lendület Program által támogatott kutatásokat végez.

TOVÁBB

Kutatói munkájuk mellett vegyenek részt a hazai tudománypolitika alakításában, járuljanak hozzá a bicentenáriumi év emlékezetessé tételéhez, és határozottan lépjenek fel az áltudományos nézetekkel szemben – ezt kérte Freund Tamás elnök az MTA Közgyűlésének 200 újonnan megválasztott tagjától, akik az MTA Székházban vehették át tőle megbízólevelüket.

TOVÁBB

Első ízben hirdeti meg a Magyar Tudományos Akadémia azt a pályázatát, amelynek keretében posztdoktorok csatlakozhatnak a világ minden tájáról az MTA Lendület-kutatócsoportjaihoz. A Momentum MSCA posztdoktori pályázatának nyertesei 2026 januárjától kapcsolódhatnak be a lendületes kutatásokba.

TOVÁBB

Virtuóz trombita- és zongorajáték, emberi kapcsolódások drámáit kifejező festmények és egy borászat, ahol a bor a közösségről szól: ezekkel találkozva járhatták be élet és művészet különböző régióit a jelenlévők a Művészeti estek a Magyar Tudományos Akadémián XIV. rendezvényén. Az MTA és az Akadémiai Klub Egyesület sorozatának 2025. február 24-én rendezett estjét Balázs János Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas és zongoraművész és Boldoczki Gábor Liszt Ferenc- és Prima-díjas trombitaművész hangversenye, Tenk László Munkácsy-díjas festőművész kiállításának megnyitója és Bott Judit, a tokaji Bott Pince tulajdonos-borászának borbemutatója tette ünnepivé.

TOVÁBB

Milyen erőfeszítéseket tett a zeneszerző és tudós az intézmény második világháború utáni megújítása érdekében és hogyan védte az MTA-t a méltatlan támadásokkal szemben? Ez is kiderül az mta200.hu akadémiai elnököket bemutató sorozatának újabb részéből.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdet olyan, 4 éven át – 2025. szeptember 1. és 2029. augusztus 31. – között folytatott kutatások támogatására, amelyek célja a nevelés és az oktatás fejlesztésének új tudományos eredményekkel való megalapozása, a pedagógiai gyakorlat feltárása, a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítását célzó kutatások megvalósítása.

TOVÁBB

Miként tud a Magyar Tudományos Akadémia a tényeken és a tudomány eredményein alapuló hiteles forrás és biztos tájékozódási pont maradni napjaink információs káoszában? Erre a kérdésre is válaszol a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent írásában Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese és Simon Tamás, az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője.

TOVÁBB

Újra meghirdette a Magyar Tudományos Akadémia az 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázatát, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

TOVÁBB

Huszonöt fiatal kutató vehette át idén az Akadémiai Ifjúsági Díjat, a Magyar Tudományos Akadémia rangos elismerését. 2025-ben a bölcsészet- és társadalomtudományok területéről hét, az élettudományok területéről szintén hét, a matematikai és természettudományok területéről pedig tizenegy fiatal díjazott kutatót köszönthetünk.

TOVÁBB

Hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló hatalmas információmennyiséget úgy elraktározni, hogy amikor szükségünk van rá, hozzá is tudjunk férni tudatos gondolkodási folyamatok során? Egyebek mellett erre a kérdésre is válaszolt Freund Tamás agykutató, az Akadémia elnöke a Középiskolai MTA Alumni Program keretében gimnazistáknak tartott előadásában.

TOVÁBB

Az írófejedelmet az MTA 1858-ban választotta levelező, később rendes, majd tiszteleti és igazgatósági tagjává. Életének néhány, az Akadémiához kapcsolódó epizódját idézi fel cikkünk az MTA200 rendezvénysorozat megemlékezéseihez kapcsolódva, akadémiai és korabeli sajtóanyagok felhasználásával.

TOVÁBB

Az elméleti kémia mára kilépett a kísérletes vegyészet árnyékából, és saját jogon is felfedező tudománnyá vált. Manapság már gyakran megesik – érvel Czakó Gábor egyetemi docens, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoportjának vezetője –, hogy ha a kísérletes és a számított eredmények nem stimmelnek, akkor a kísérletekkel nincs rendben valami. Az általa vezetett Lendület-kutatócsoport a legalapvetőbb szerves kémiai reakciók molekuláris és atomi mechanizmusait igyekszik matematikai módszerekkel feltárni.

TOVÁBB

A 200 hely közül 143-on a tudományos osztályok egyenlő arányban osztoztak. A további 57 mandátumot az egyes tudományos osztályokhoz tartozó, nem akadémikus köztestületi tagok arányában osztották el.

TOVÁBB

„Létre kell hozni egy független kutatási alapot, amely együttműködve a nemzetközi szervezetekkel ápolja az alapkutatások támogatásának kultúráját, és stabil, kiszámítható pályázati rendszerével szolgálja a hazai tudományt, csökkenti az agyelszívást” – ezt javasolja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent írásában Kollár László, az MTA főtitkára, aki cikkében összefoglalja, hogy tíz évvel az önálló OTKA megszüntetése után mit gondol az alapkutatások támogatásáról.

TOVÁBB

Eredeti pompájában, de korszerű gépészettel, hang- és világítástechnikával fogadja majd a május elejei jubileumi közgyűlést és az egymást követő bicentenáriumi ünnepségeket a tudomány palotájának díszterme. A munkák állásáról szóló videós összeállítás cikkünkben megnézhető.

TOVÁBB

Mi a Magyar Tudományos Akadémia küldetése és melyek a legfontosabb feladatai? Erre a kérdésre válaszol a Magyar Tudomány című folyóirat különszámát nyitó dolgozatában Freund Tamás, az Akadémia elnöke és Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. Írásuk cikkünkben elolvasható.

TOVÁBB

Derekas Aliz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az MTA doktora munkatársaival világraszóló eredményt ért el, amikor felfedezte az egyik legelső ismertté vált fedési hármas csillagrendszert (vagyis három, egymás körül keringő, időnként fedésbe kerülő csillagot). A kutató a csillagászat két nagy területét egyesíti munkájában, hogy minél többet megtudhasson a pulzáló csillagok természetéről.

TOVÁBB

A közösségi média térnyerése a politikai kommunikációban is teljesen új helyzetet teremtett. Ez hatással lehet a politikai képviselet működésére is, ami több politikakutató szerint az elmúlt évtizedekben sok demokráciában válságba került. Bene Márton, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a „Politikai Képviselet a Közösségi Média Korában” Lendület-kutatócsoport vezetője és munkatársai ezért a közösségi média hatásait vizsgálják. E hatások nemcsak a választók szintjén érvényesülhetnek, de befolyásolhatják a politikusok üzeneteit is.

TOVÁBB

„Szférák között: művészet és tudomány” címmel nyílt kiállítás kortárs képzőművészek alkotásaiból a Várkert Bazár – YBL6 Művészeti Térben. A Magyar Nemzeti Bank művészeti gyűjteményébe tartozó munkákból rendezett tárlat létrehozói egyúttal a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára és a Magyar Tudomány Évére is szeretnék ráirányítani a figyelmet.

TOVÁBB

Földi András, az MTA levelező tagja egyedüli kelet-közép-európai kutatóként tartott előadást egy nagyszabású nemzetközi római jogi továbbképző kurzus keretében a Nápolyi II. Frigyes Egyetemen.

TOVÁBB

Az MTA rendes tagja az elismeréssel egyúttal a Török Tudományos Akadémia (TÜBA) tiszteleti tagja is lett.

TOVÁBB

1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című költeményét. Az Országgyűlés döntése nyomán ez a nap a magyar kultúra napja. A vers születésének 200. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának, valamint a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya nagyszabású konferenciát rendezett. A magyar kultúra napja alkalmából összegyűjtve közöljük a tanácskozáson készült felvételeket.

TOVÁBB