Misztikus gyógyító energiák

Misztikus gyógyító energiák

Mik a valódi gyógyulást hozó, a tudomány eredményeire alapozott terápiák, és mik a képzelet világában gyökeredző látszatmegoldások? A tudomany.hu összeállításában az áltudományok elleni küzdelem két közismert képviselőjének írását közöljük.

A 168 óra interjúja Lovász Lászlóval A 168 óra interjúja Lovász Lászlóval

A 168 óra interjúja Lovász Lászlóval

Az Akadémia elmúlt egy évéről, valamint a jövőjét érintő vitákról beszélt az MTA elnöke a lapnak. Lovász László kiemelte, hogy az intézethálózatot nem darabolták szét, nem zártak be intézeteket, az irányításukban az MTA-nak továbbra is van szerepe, az alapkutatások végzése továbbra is feladatuk maradt.

Szakmai együttműködés és tudománynépszerűsítés – a Nemzetközi Csillagászati Unió száz éve Szakmai együttműködés és tudománynépszerűsítés – a Nemzetközi Csillagászati Unió száz éve

Szakmai együttműködés és tudománynépszerűsítés – a Nemzetközi Csillagászati Unió száz éve

Száz éve alapították meg a csillagászok világszervezetét, a Nemzetközi Csillagászati Uniót (IAU). Milyen szerepe volt a világegyetem kutatásában, és milyen feladatai vannak a csaknem 14 000 fős taglétszámú világszervezetnek, amelynek magyar nemzeti bizottságát az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága alkotja? Szabados László csillagász összeállítása.

Folyamatos kitekintés – így újult meg a Magyar Tudomány Folyamatos kitekintés – így újult meg a Magyar Tudomány

Folyamatos kitekintés – így újult meg a Magyar Tudomány

Az Akadémia folyóirata szinte egyidős magával a tudós társasággal. A Magyar Tudomány jogelődjét 1840-ben alapították, a jelenlegi címmel 1956 óta jelenik meg. 2017 óta Falus András akadémikus vezeti a szerkesztőséget. Mi változott az elmúlt másfél évben, melyek voltak a legfontosabb tematikus összeállítások, hogyan zajlik a szerkesztés? A kérdésekre Falus András válaszol.

Új utakon a művészetpedagógia – videón az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Művészeti Oktatás Munkacsoportjának konferenciája Új utakon a művészetpedagógia – videón az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Művészeti Oktatás Munkacsoportjának konferenciája

Új utakon a művészetpedagógia – videón az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Művészeti Oktatás Munkacsoportjának konferenciája

A művészetek segítségével könnyen élményszerűvé tehető a tanulás a gyermekek számára. Az élménnyel szerzett ismeret pedig szinte minden területen javítja a gyermekek kompetenciáit, bizonyítottan pozitívan hat a tanulmányi eredményeikre és a személyiségfejlődésükre is. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében több kutatócsoport is arra törekszik, hogy új módszerekkel járuljon hozzá a művészetpedagógiai képzés hatékonyságának növeléséhez. Eredményeikről harmadik alkalommal számoltak be.

Vulkanológiai detektívmunka Székelyföldön Vulkanológiai detektívmunka Székelyföldön

Vulkanológiai detektívmunka Székelyföldön

Egy erdélyi szunnyadó tűzhányó a Csomád, és más, hasonló vulkánok működésének jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyekről az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport számolt be három új tudományos cikkében.

A lengyel, német és osztrák rektori konferencia közös nyilatkozatban kéri az Akadémiát érintő törvénymódosítás visszavonását A lengyel, német és osztrák rektori konferencia közös nyilatkozatban kéri az Akadémiát érintő törvénymódosítás visszavonását

A lengyel, német és osztrák rektori konferencia közös nyilatkozatban kéri az Akadémiát érintő törvénymódosítás visszavonását

Indoklásként a nyilatkozatban a három szervezet aggodalmát fejezi ki a tudományos szabadság és az intézményi autonómia fenyegetettsége miatt. Hozzáteszik, hogy az új rendelkezések aláássák a hagyományosan kiváló és nemzetközileg elismert magyar tudományosságot, nyíltan szembemennek a szabad és demokratikus Európa elveivel, továbbá egy ilyen drasztikus lépés riasztó precedenst teremt, mely csorbítja a közös európai értékeket.

Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat

Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Falling Walls Lab – tudomány és innováció három percben Falling Walls Lab – tudomány és innováció három percben

Falling Walls Lab – tudomány és innováció három percben

Kutatási téma, üzleti modell, innovatív projekt vagy egy remek ötlet – mindez három percben összefoglalva. Ez a feladat a Falling Walls Lab elnevezésű rendezvényen, amelyre a korábbi nagy sikerű versenyeket követően idén is várják a fiatal innovátorok jelentkezését.

Az Akadémiát érintő törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését – levél a köztársasági elnöknek Az Akadémiát érintő törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését – levél a köztársasági elnöknek

Az Akadémiát érintő törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését – levél a köztársasági elnöknek

Ne írja alá az MTA kutatóintézeteinek az MTA köztestületéről való leválasztását lehetővé tévő törvényt, hanem kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot – ezt kérik Áder János államfőtől a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai és a tudomány iránt elkötelezett tagjaik. Nyilatkozatukat teljes terjedelmében közöljük.

Házasság a 21. századi Magyarországon, az anyai immunrendszer szabályozása a terhesség alatt – az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának nyertes pályázatai Házasság a 21. századi Magyarországon, az anyai immunrendszer szabályozása a terhesség alatt – az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának nyertes pályázatai

Házasság a 21. századi Magyarországon, az anyai immunrendszer szabályozása a terhesség alatt – az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának nyertes pályázatai

Huszonhét fiatal kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó 600 000 forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.

Átadták az MTA Könyvtár és Információs Központ új raktárát Átadták az MTA Könyvtár és Információs Központ új raktárát

Átadták az MTA Könyvtár és Információs Központ új raktárát

Az MTA KIK törökbálinti raktárépületének 800 nm alapterületű, felújított szárnyában három szinten összesen csaknem 13 ezer méternyi polc kapott helyet. Idekerül majd a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, régi és újabb kiadványai, valamint a könyvtár néhány könyvritkasága és az Akadémiára szállt hagyatékok egy része. Az új részben digitalizációs műhely, könyvtakarító gép, valamint a legértékesebb könyvek számára trezor is található.

A német tudományos szervezetek vezetői elhatárolódtak Palkovicstól Orbán 
Viktornak küldött levelükben A német tudományos szervezetek vezetői elhatárolódtak Palkovicstól Orbán 
Viktornak küldött levelükben

A német tudományos szervezetek vezetői elhatárolódtak Palkovicstól Orbán Viktornak küldött levelükben

„Az az állítás, miszerint az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, tényszerűen hamis” – ilyen és ehhez hasonló mondatok olvashatók abban a levélben, amelyet a tíz nagy német tudományos szervezet vezetői írtak július 1-jén Magyarország miniszterelnökének. A levélben arra hívják fel Orbán Viktor figyelmét, hogy Palkovics László állítása, miszerint az Akadémia átalakítása német mintára történne, „nem állja meg a helyét”.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki az Akadémiával A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki az Akadémiával

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki az Akadémiával

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával, tiltakozik a tudományos kutatás szabadságának durva megsértése ellen, nem ért egyet a Magyar Országgyűlés e tárgyban hozott döntésével, és arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem hatáskörével élve kezdeményezze a törvény alkotmányossági vizsgálatát.

Szándéknyilatkozat aláírásával indultak újra a tárgyalások az EISZ és az Elsevier között Szándéknyilatkozat aláírásával indultak újra a tárgyalások az EISZ és az Elsevier között

Szándéknyilatkozat aláírásával indultak újra a tárgyalások az EISZ és az Elsevier között

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és az Elsevier globális információelemzési, tudományos és egészségügyi tartalomszolgáltató vállalat kész egy új, innovatív pilotmegállapodás megkötésére, amely egyszerre biztosítaná a kutatási eredményekhez való hozzáférést és az open access publikálás lehetőségét. Az egyezség értelmében az EISZ konzorciumi tagjai és a korábbi előfizetők azonnali hozzáférést kapnak az Elsevier folyóirat-platformjához, a ScienceDirecthez, a SciVal elemző eszközhöz, és a Scopus adatbázishoz.

Átgondolatlan átalakítás – az AKT szavazati joggal rendelkező tagjainak nyilatkozata 
Átgondolatlan átalakítás – az AKT szavazati joggal rendelkező tagjainak nyilatkozata

Átgondolatlan átalakítás – az AKT szavazati joggal rendelkező tagjainak nyilatkozata

Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa az MTA-t érintő törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatálybaléptetését hatástanulmányok és előkészítés hiányában a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékeli. Az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó legfőbb testület szerint a tervezett átalakítás nem hajtható végre az abban rögzített határidőig. Ezért azt javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba.

Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatot Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatot

Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatot

Megszavazták a képviselők „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című indítványt. A döntés eredményeként az MTA-ról leválasztják a kutatóhálózatát. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.

A középkori zenei emlékektől a koszorúér-betegség kockázatbecsléséig – az MTA Lendület programjának új nyertesei A középkori zenei emlékektől a koszorúér-betegség kockázatbecsléséig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

A középkori zenei emlékektől a koszorúér-betegség kockázatbecsléséig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

Milyen zenei kincseket rejthetnek a ránk maradt kódextöredékek? Hogyan használhatjuk a mikroorganizmusokat a növényvédelemben? Segítheti a madarak csoportos viselkedésének megértése a robotrepülők tervezését? Hogyan jelezhető előre személyre szabottan a koszorúér-betegség? A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának 16 nyertes pályázója egyebek mellett ilyen kérdésekre keresheti a válaszokat az idei évben összesen több mint félmilliárd forintból.

Nagyító alatt a Duna – átfogóan vizsgálják a víz minőségét Nagyító alatt a Duna – átfogóan vizsgálják a víz minőségét

Nagyító alatt a Duna – átfogóan vizsgálják a víz minőségét

Egyedülálló és számos szakterületet érint az a vizsgálatsorozat, amelynek célja, hogy pontos képet alakítson ki a Duna vízminőségéről. A Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósuló kutatás fókuszában a potenciálisan az ivóvízbiztonságot is veszélyeztető új szennyezők állnak. Engloner Attila projektvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet korábbi igazgatójának írása a június 29-i Nemzetközi Duna-nap alkalmából.

A szabad kutatás esélye a legkiválóbbaknak – átadták a Bolyai-ösztöndíjakat A szabad kutatás esélye a legkiválóbbaknak – átadták a Bolyai-ösztöndíjakat

A szabad kutatás esélye a legkiválóbbaknak – átadták a Bolyai-ösztöndíjakat

A fiatal kutatókat érintő legnagyobb presztízsű ösztöndíj, mely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ezt kínálja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, melynek alapítását 1996-ban kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő ösztöndíjat idén 151-en nyerték el. Az MTA Székház Dísztermében megtartott Bolyai-napon elismerésben részesültek azok a korábbi ösztöndíjas kutatók is, akik a legeredményesebb munkát végezték a támogatás időszakában.

Az ELTE oktatói és kutatói az Akadémia mellett Az ELTE oktatói és kutatói az Akadémia mellett

Az ELTE oktatói és kutatói az Akadémia mellett

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói csatlakoztak a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE Természettudományi Kara, a Pécsi Egyetem és a Corvinus Egyetem professzorainak tiltakozásához az Akadémia kutatóhálózatának átalakítását célzó törvényjavaslat elfogadása ellen. Nyílt levelüket, mellyel az Országgyűlés képviselőihez fordulnak, teljes egészében közöljük.

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat

Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

Már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának Már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának

Már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

Az MTA Pécsi Területi Bizottságának tagjai és a Pécsi Tudományegyetem professzorai is szolidaritást vállaltak az Akadémiával Az MTA Pécsi Területi Bizottságának tagjai és a Pécsi Tudományegyetem professzorai is szolidaritást vállaltak az Akadémiával

Az MTA Pécsi Területi Bizottságának tagjai és a Pécsi Tudományegyetem professzorai is szolidaritást vállaltak az Akadémiával

A pécsi tudósok kérik a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával. Korábban a Debreceni Egyetem számos professzora, és az ELTE Természettudományi Karának több egyetemi tanára csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében. Később már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzorai is kérték, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést.

Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja

Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja

Hogyan lehet, és egyáltalán lehetséges-e az élet történetét egyetlen ábrában összefoglalni? Az utóbbi több mint másfél évszázadban erre a kérdésre a fa típusú ábrázolás, az „élet fája” volt a válasz. Podani János biológus, az MTA rendes tagja szerint van tudományosan pontosabb megoldás, amely többek között kiküszöböli a nem evolúciós szemléletű osztályozási rendszert, és érzékelteti a fajgazdagságot is.

Erkel-műhely: kamarakiállítás a Hymnus megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából Erkel-műhely: kamarakiállítás a Hymnus megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából

Erkel-műhely: kamarakiállítás a Hymnus megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében egész napos rendezvénnyel ünnepelte 2019. június 12-én Kölcsey Ferenc Hymnus című költeménye megzenésítésének 175. évfordulóját. Az ez alkalomból nyílt Erkel-műhely kamarakiállítás mellett a Magyar Zenetörténeti Osztály a 13–16 éves korosztály számára négyfős csapatoknak „Játékos Magyar Zenetörténet” címmel kétfordulós, országos vetélkedőt rendezett.

Nem hatott az érvelés: megszavazta az országgyűlési bizottság az MTA-t érintő kormányzati előterjesztést Nem hatott az érvelés: megszavazta az országgyűlési bizottság az MTA-t érintő kormányzati előterjesztést

Nem hatott az érvelés: megszavazta az országgyűlési bizottság az MTA-t érintő kormányzati előterjesztést

Több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját – indokolta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt elmondott felszólalásában Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője azt, miért nem szolgálja a magyar tudományosságot a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvények módosításáról szóló javaslat.

 Új megközelítés az átbillenési folyamatok értelmezésében  Új megközelítés az átbillenési folyamatok értelmezésében

Új megközelítés az átbillenési folyamatok értelmezésében

Az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, valamint az Oldenburgi Egyetem kutatói új megközelítést javasolnak a komplex rendszerekben bekövetkező jellegváltó események valószínűségével kapcsolatban. Az eredmények a Nature lapjában, a Scientific Reportsban jelentek meg.

Lovász László, az MTA elnökének levele a parlamenti frakcióvezetőknek Lovász László, az MTA elnökének levele a parlamenti frakcióvezetőknek

Lovász László, az MTA elnökének levele a parlamenti frakcióvezetőknek

„A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek” – ezt Palkovics László, az ITM minisztere mondta egy évvel ezelőtt, az MTA Elnökségének 2018. június 15-i rendkívüli ülésén. A miniszter további kijelentései is szerepelnek abban a levélben, amelyet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke küldött a parlamenti frakcióvezetőknek 2019. június 11-én. Az elnöki levelet teljes terjedelmében közöljük.

Nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette Lovász László az Akadémia és a kutatóhálózat helyzetét Nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette Lovász László az Akadémia és a kutatóhálózat helyzetét

Nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette Lovász László az Akadémia és a kutatóhálózat helyzetét

A magyar tudományos közösség egyértelművé tette, hogy elutasítja a Kormánynak a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatát. A tervezett intézményi és finanszírozási struktúra ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot – mondta Lovász László, az MTA elnöke a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón. Az Akadémia elnöke szerint a javaslat elfogadásával nem javul Magyarország innovációs kapacitása, miközben a Kormány erősödő szerepvállalása a tudományos irányításban olyan riasztó példa lehet, amelyet más uniós tagállamok kormányai is követhetnek.

Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére

Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére

2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért, és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben
A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben

A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben

A magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat – egyebek mellett ez olvasható abban a dokumentumban, amelyet mintegy kilencven százalékos támogatottsággal fogadott el a fiatal kutatók közelmúltban megalakult szervezetének tagsága.

Mégis van rá mód, hogy algákkal termeljünk tiszta hidrogént – bizonyították be szegedi kutatók Mégis van rá mód, hogy algákkal termeljünk tiszta hidrogént – bizonyították be szegedi kutatók

Mégis van rá mód, hogy algákkal termeljünk tiszta hidrogént – bizonyították be szegedi kutatók

Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével – egyelőre laboratóriumi körülmények között. A 2010 óta folyó kutatásnak már több olyan eredménye van, amelyek együttesen arra utalnak, hogy a jövőben a szabadban, de legalábbis üvegházakban környezetbarát módon lehet hidrogént termelni.

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében

Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

Az avarok, Bizánc és Itália – könyvbemutató az Akadémián Az avarok, Bizánc és Itália – könyvbemutató az Akadémián

Az avarok, Bizánc és Itália – könyvbemutató az Akadémián

Milyen hatások ösztönözték az eurázsiai sztyeppe nomád népe, az avarok kulturális fejlődését? Miként járultak hozzá az Avar Kaganátus anyagi kultúrájához a bizánci és az itáliai kapcsolatok? Ezekre a kérdésekre válaszol legújabb, angol nyelvű kötetében Bálint Csanád régész, az MTA rendes tagja.

Trianoni menekültek adatbázisa akadémiai kutatócsoporttól Trianoni menekültek adatbázisa akadémiai kutatócsoporttól

Trianoni menekültek adatbázisa akadémiai kutatócsoporttól

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével és a Noran Libro Kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.

Hogyan segítették az amerikai magyarok az erdélyi magyarokat? Hogyan segítették az amerikai magyarok az erdélyi magyarokat?

Hogyan segítették az amerikai magyarok az erdélyi magyarokat?

Egy diaszpóra – az Egyesült Államokban élő magyar közösség – érdekérvényesítő képességét vizsgálja Kovács Eszter, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársa. Videón megnézhető előadásában a téma történeti feltárása mellett amellett érvelt: a Magyar Emberi Jogok Alapítványa által a múlt század hetvenes éveiben végzett lobbiakciók sikerességét nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a szervezet tagjai Amerikában nőttek fel, az amerikai demokráciában szocializálódtak, ami higgadt, tényekre hivatkozó, érvelő, professzionális lobbimunkát alapozott meg.

Vannak pozitív jelek, de van mit javítani a magyarországi vizek minőségén Vannak pozitív jelek, de van mit javítani a magyarországi vizek minőségén

Vannak pozitív jelek, de van mit javítani a magyarországi vizek minőségén

Hormontartalmú ivóvíz, mikroműanyagok, tisztítatlan szennyvizek – néhány példa azokból a jelenségekből, amelyek az embereket a vízminőséggel kapcsolatban aggasztják. Vajon jogosak-e ezek a félelmek? Mit tehetünk, hogy a jövőben egyre értékesebbé váló vízkincsünket megőrizzük? A Nemzeti Víztudományi Program egyik kiemelt témája a vízminőség. A környezetvédelmi világnap alkalmából Záray Gyula professor emeritust és Honti Márk vízmérnököt, tudományterületi szakértőt kérdeztük.

Az MTA megtette javaslatait a törvénytervezet szövegéhez Az MTA megtette javaslatait a törvénytervezet szövegéhez

Az MTA megtette javaslatait a törvénytervezet szövegéhez

Az MTA változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet a 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a Kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA ezt figyelembe véve tette meg észrevételeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében, majd június 1-jén megküldött javaslataiban.

Lovász László üzenete a vasárnapi demonstráció résztvevőihez Lovász László üzenete a vasárnapi demonstráció résztvevőihez

Lovász László üzenete a vasárnapi demonstráció résztvevőihez

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma által „Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!” jelszó alatt szervezett demonstráció több ezer résztvevője június 2-án, vasárnap 17 óra előtt érkezett az MTA Székháza elé, ahol a szervezők felolvasták Lovász László, az MTA elnökének üzenetét is. Az üzenetet szó szerint közöljük.

Demonstráció a tudomány autonómiájáért - képgaléria Demonstráció a tudomány autonómiájáért - képgaléria

Demonstráció a tudomány autonómiájáért - képgaléria

Több ezren vettek részt azon a vasárnapi tüntetésen, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezett az MTA kutatóhálózatának leválasztását célzó törvénytervezet elleni tiltakozásul. Az eseményen készült képgaléria itt tekinthető meg.

Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz

Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz

Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.

Az MTA átadta a törvénytervezettel kapcsolatos jegyzékét az ITM-nek Az MTA átadta a törvénytervezettel kapcsolatos jegyzékét az ITM-nek

Az MTA átadta a törvénytervezettel kapcsolatos jegyzékét az ITM-nek

A Magyar Tudományos Akadémia képviselői május 30-án átadták az MTA jegyzékét „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezethez az ITM képviselőinek.

Svédországba vitte át az Európai Kutatási Tanács által támogatott projektjét az MTA szociológusa Svédországba vitte át az Európai Kutatási Tanács által támogatott projektjét az MTA szociológusa

Svédországba vitte át az Európai Kutatási Tanács által támogatott projektjét az MTA szociológusa

Takács Károly az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont után a Linköpingi Egyetem Analitikus Szociológiai Intézetében folytatja munkáját. Családja mellett kutatócsoportjának több tagja is követte Svédországba. A kutató a magyarországi tudományos életben zajló jelenlegi változásokkal, köztük az kutatói szabadságot veszélyeztető politikai befolyással indokolta távozását.

Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása

Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása

Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalása a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról. Az állásfoglalást a testület ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett fogadta el.

Boszorkányok új megvilágításban – akadémiai kutatás ERC-támogatással Boszorkányok új megvilágításban – akadémiai kutatás ERC-támogatással

Boszorkányok új megvilágításban – akadémiai kutatás ERC-támogatással

A jelenkori speciális kelet-közép-európai vallási viszonyok jobb megértéséhez is hozzájárult az a 2 millió eurós támogatással járó ERC-pályázat, amelyet Pócs Éva, az MTA doktora érdemelt ki csapatával. Olyan témában tudták a rangos támogatást elnyerni, amelynek egyes vonatkozásai Nyugat-Európában kevéssé ismertek: a Kárpát-medence határterületeit vizsgáló, nemzetközi interdiszciplinális kutatás egyik kulcstémája a boszorkányság volt.

Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt

Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.

Áder: A martonvásári agrárkutatás a holnap kenyeréről szól Áder: A martonvásári agrárkutatás a holnap kenyeréről szól

Áder: A martonvásári agrárkutatás a holnap kenyeréről szól

A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – mondta Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette az MTA Agroverzum Tudományos Élményközpontját.

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. Pósfai György összefoglalója az mta.hu számára.

Magyar csillagászok mesterséges intelligenciával vadásznak fiatal csillagokra Magyar csillagászok mesterséges intelligenciával vadásznak fiatal csillagokra

Magyar csillagászok mesterséges intelligenciával vadásznak fiatal csillagokra

Marton Gábor és munkatársai az MTA CSFK Csillagászati Intézetében a Gaia űrtávcső csillagkatalógusát elemezték infravörös mérések adataival együtt. Munkájuk nyomán kiderült, hogy az eddigi érdekes, fiatal csillagokhoz köthető események 30%-ról lemaradt a csillagászközösség. A magyar kutatók eredménye segíthet az ilyen események pontosabb észlelésében, és ezzel közvetve saját Naprendszerünk múltjának feltárásában is.

Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától

Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.

Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban

Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban

A tavalyi év a hazai és a nemzetközi pályázatokon is kiemelkedő sikereket hozott a Magyar Tudományos Akadémia számára, miközben tovább erősödtek az egyetemekkel és az iparral való kapcsolatai. Az akadémiai kutatóhálózat eredményességét annál is inkább indokolt kiemelni, mert a 2018-as év a kutatóhálózat finanszírozása körül kialakult bizonytalan helyzet miatt – az MTA vezetésének minden erőfeszítése ellenére – nehézségeket is hozott.

Tizenkét pokol – az isonzói csatákról az Akadémián Tizenkét pokol – az isonzói csatákról az Akadémián

Tizenkét pokol – az isonzói csatákról az Akadémián

Az isonzói hadszíntéren 1915 és 1917 között zajló állóháborúban több százezer katona esett el mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind Olaszország oldaláról. A frontszakasznak a caporettói áttörés vetett véget 1917 novemberében. Az eredeti helyszíneken és a még ma is megtalálható lövészárkokban forgatott csatajelenetekkel tűzdelt filmet a megszólaló hadtörténészek és személyes naplóbejegyzések teszik még hitelesebbé. Nézze meg Ön is újra Wonke Rezső és Zsalakó István filmjét!

Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését

Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését

Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával olyan új egértörzset szabadalmaztattak, amely segíthet a pajzsmirigyhormonok szervi hatásainak jobb megértésében. A genetikailag módosított kísérleti egerek kiválóan alkalmasak többek között egyes, az anyagcserénket befolyásoló gyógyszerhatóanyagok hatásainak és mellékhatásainak vizsgálatára, illetve iparban használt vegyületek pajzsmirigyhormon-háztatásra gyakorolt káros hatásainak meghatározására.

Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét

Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét

A Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében május 13-án immár második alkalommal rendezték meg Magyarországon a FameLab versenyt. A győztes Asztalos Lilla, a BME hallgatója lett „Az orvoslás új dimenziója és veszélyei” című előadásával, így ő képviselheti Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn, a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A FameLab a világ vezető tudománykommunikációs versenye, célja, hogy megtalálja azokat az embereket, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos tudományos témákról.

Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása

Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása

Az egészségügy korszakhatárhoz érkezett a fejlett államokban. Az orvosi technológia robbanásszerűen fejlődik, a gyógyítás, valamint a megelőzés forrásigénye pedig egyre növekszik. A lehetőségek bővülése mind jobban meghaladja a racionális igénybevétel kereteit, így nagyon valószínűek azok az előrejelzések, amelyek szerint az egészségügyre fordított kiadások drámai növekedése töretlen lesz a század közepéig. Ez a kiindulópontja annak az állásfoglalásnak, amelyet az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tett közzé a 21. századi egészségügyi kihívásokról.

A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán

A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán

Intézményalapítók, intézményvezetők, sőt egy új tudományterület megalapozója kapott Arany János-díjat, illetve -érmet a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének keretében tartott Külső Tagok Fórumán. Az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkásságának elismerésére 2002-ben alapította az Arany János-érmet, 2004-ben pedig az Arany János-díjat. Az idén kitüntetettekkel 131-re emelkedett a díjazottak száma.

Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése

Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése

Hogyan fogalmazható meg az ötödik parancsolatban olvasható erkölcsi norma a biológia nyelvén, és elterjedhet-e ez a viselkedési szabály egy darwini versengésben? Ezt vizsgálta Számadó Szabolcs, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Számítógépes Társadalomtudomány – CSS-RECENS Kutatócsoport tagja tanulmányában, amelyért elnyerte az MTA TK Publikációs Díját. Az ebből az alkalomból tartott rövid előadása megtekinthető videón.

A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval

A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval

Az MTA közgyűlése hétfőn úgy döntött, hogy kutatóintézet-hálózata maradjon az Akadémiánál, de a kormány igényeit figyelembe véve alakuljon át annak irányítása. Lovász László, az MTA elnöke szerdán találkozott Palkovics Lászlóval, az ITM miniszterével. A Válasz Online-nak azt mondta: tapasztalt nyitottságot a miniszter részéről.

Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája

Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája

Az MTA közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság, a Fiatal Kutatók Akadémiája május 7-én tartotta alakuló ülését. Az FKA célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével segíteni kívánja a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését.

Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait

Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait

Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Velük együtt a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 302 rendes, 63 levelező, 196 külső, valamint 211 tiszteleti tagja van.

Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását

Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását

A különböző etnikumú kamaszok között kialakuló kapcsolatok minősége jelentős mértékben alakítja a felnőttkori csoportközi kapcsolatokat, és rajtuk keresztül hatással van a társadalom összetartozására – ez az egyik megállapítása annak a kutatásnak, amelyet Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai végeztek. Munkájuk során a roma és nem roma tanulók kapcsolatait, az osztáytermi keveredés és a tanulmányi teljesítmény szerepét vizsgálták. Eredményeik társadalompolitikai javaslatok kidolgozását segíthetik.

A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője

A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője

Az MTA elnökének köszöntőjével hétfőn reggel megkezdte munkáját az MTA 191. közgyűlése. Lovász László kiemelte: az Akadémia elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Az Akadémia elnöke egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását. Az elnöki köszöntőt teljes terjedelmében közöljük.

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.

Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről

Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről

Az MTA 191. közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában a Közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt.

Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja? Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja?

Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja?

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja egyre nagyobb figyelmet kap, azonban kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel kétszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Milyen hatással van rájuk az MTA körüli bizonytalanság?Arcok és nevek a kutatóközpontból.

Milyen az ivóvíz Magyarországon? Milyen az ivóvíz Magyarországon?

Milyen az ivóvíz Magyarországon?

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénéért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.

Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak

Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak

A komplex termoplasztikus polimer kompozitok újszerű gyártási eljárásának kidolgozásáért a járműgyártási eljárás kategóriában elnyert Innovációs Díjat Párizsban adták át. Az elismerésben részesített konzorcium tagjai között nemcsak innovatív vállalatok, hanem az egyetemi és akadémiai világ képviselői is megtalálhatók. A konzorciumban az MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének részéről a Polimer Kémiai Kutatócsoport vesz részt, amelyet Iván Béla, az MTA levelező tagja vezet.

Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

A Magyar Tudományos Akadémia az eddigieknél is hatékonyabban támogatja a Kormány azon erőfeszítését, hogy javuljon Magyarország innovációs teljesítménye. A cél az, hogy az MTA nemzetközi mércével is kiváló kutatóhálózatából minél több eredmény kerüljön be az innovációs rendszerbe. Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot.

Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának

Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának

Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Freund Tamás, az MTA alelnöke a Népszavának nyilatkozott az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete elé kerülő indítványokról.

Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói

Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói

Az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a szakmai teljesítményértékelésnek, amelyet az Akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére végeztetett el, az MTA és az ITM által felkért hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembevételével.

Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban

Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban

Az MTA főtitkára az ITM vasárnapi közleményével kapcsolatban feltett kérdésre elmondta: az átvilágítók csak intézeteken belül fogalmaztak meg átalakítási javaslatokat, a teljes struktúrára vonatkozóan nem. Az átvilágítást 15 bizottságban összesen 136 szakértő végezte nemzetközi sztenderdek alapján. A szakértők fele külföldi kutató volt, és bizottságonként két, összesen 30 tagot az ITM kért fel. Török Ádám a beszélgetésben azt is hangsúlyozta, hogy Palkovics László minisztériuma mindeddig nem vázolta fel javasolt kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáját.

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Az Osztrák Tudományos Akadémia a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen 3,5 millió eurós, négyéves doktori képzési programot indít, melynek fókuszában a rosszindulatú megbetegedésekben megjelenő gyógyszer-rezisztencia áll. A gyógyításban közvetlenül is alkalmazható eredményeket célzó projektet a korábbi Lendület-ösztöndíjas Szakács Gergely vezeti.

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.

Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában

Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában

A 2025-ben kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia a kutatás mellett olyan feladatokat is ellát, amelyekkel hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációi is megismerhessék hazánk történelmét, irodalmát, hagyományait – gazdagítja a magyarság múltjáról szóló ismereteinket, ápolja a magyar nyelvet, és őrzi a magyar kulturális örökséget.

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”? Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

A bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik. Ráadásul több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. Miként mérhető a bírói indokolások színvonala? Létezik-e erre objektív mutató? Bencze Mátyás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának írása.

Elnöki interjú a Magyar Nemzetben Elnöki interjú a Magyar Nemzetben

Elnöki interjú a Magyar Nemzetben

Meg­győződésünk, hogy a kutatóintézet-hálózat szakmai felügyeletét az MTA-nak kell ellátnia. Nehéz elképzelni a hálózat tőlünk független működését, hiszen az MTA a hazai tudományosság legfőbb letéteményese – mondta a lapnak adott interjúban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény

Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.

Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor

Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor

Immár 60 éve üzemel biztonságosan a főváros központjától 10 km-re, a csillebérci kampuszon a Budapesti Kutatóreaktor. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. Tudományos jelentőségéről és az ott folyó kutatás eredményeinek néha meglepőnek tűnő felhasználásáról is szó volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi tanácskozáson.

Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének

Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének

Magyarországon az 1980-as években készültek először szociológiai kutatások a barátságról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, és nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatásaiból.

Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról

Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról

Mi váltja ki az iskolai bántalmazást, milyen formái vannak, milyen résztvevői szerepek azonosíthatók és milyen következményei vannak? Egyebek mellett ezt vizsgálta az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában, amelynek keretében általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképezték fel.

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete

Felejtsük el a városi terepjárókat, azt, hogy az autóban egyedül ülve ingázunk a városba, és akkor is repülőre ülünk, ha a nyaralás vagy az üzleti út másképp is megoldható lenne – egyebek mellett ezt tanácsolja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Legújabb jelentésük szerint döntéshozók, állampolgárok és fogyasztók együttműködésére van szükség a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Egyes lépések kellemetlenek lesznek, de még mindig gyorsabban érhetünk el klímavédelmi eredményeket az utakon, mint például az ingatlanszektorban.

Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig

Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig

A gyógyszerjelöltek kiválasztása óriási munka: egy piacra kerülő gyógyszer kifejlesztése körülbelül 10 ezer vegyületből kezdődik, ebből alig néhány száz jut el a laboratóriumi kísérletekig, az állatkísérletekig még kevesebb, és csak szó szerint egy kezünkön megszámolható addig, hogy emberek is kaphassák. A tudomany.hu összefoglalója a gyógyszerfejlesztés lépései mellett a kutatás biztonsági szabályozására és a placebohatásra is kitér.

Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok

Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok

A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.

Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata

Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata

171 évvel ezelőtt, 1848. március 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli kisgyűlésén Toldy Ferenc, az MTA titoknoka reagált a március 15-én történtekre: örömbeszédben üdvözölte a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulását”. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Hogyan vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Három videó az mta.hu-n az Akadémia történetéről.

Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez

Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez

Az MTA tárgyalódelegációja − Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára, Freund Tamás, az MTA alelnöke, Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Fazekas Károly, az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa elnöke, valamint Kollár László osztályelnök − március 11-én levélben tájékoztatta az MTA tagjait, a kutatóintézet-hálózat munkatársait, a közgyűlési képviselőket és az MTA Titkársága munkatársait arról a szándéknyilatkozatról, amelyet március 8-án írt alá az MTA és az ITM vezetője. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük.

Mitől jó egy iskola? Mitől jó egy iskola?

Mitől jó egy iskola?

A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.

Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok

Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok

Az elmúlt napokban rengeteg intézményi és egyéni támogató levél érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára. A támogatók névsorát az alábbiakban közöljük, kiemelve a nagyobb intézmények, csoportok nyilatkozatait. A lista folyamatosan frissül.

Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól

Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól

Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyalódelegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.

Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral

Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral

Az MTA doktora címnek egyedülálló rangja van. Igazi értékét az adja, hogy egy országos megmérettetés során szakterülete tudományos közössége ismeri el egy kutató addigi tevékenységét és pályamunkáját. Amolyan minőségbiztosítás a tudományban – mondta Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. Az akadémikus az mta.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy a gyakorlat azt mutatja: az MTA doktora címet megszerző kutatót a legtöbb egyetemen rövidesen kinevezik egyetemi tanárrá.

Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért

Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért

Az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő CSS-RECENS kutatócsoport vizsgálatainak fókuszában. Nem csupán a társadalomtudományokban már jól ismert eszközöket használnak, hanem okoseszközöket is bevetnek az adatgyűjtésnél, ami a világon úttörő módszernek számít.

Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele

Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele

Támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait – olvasható az MTA Lendület programjának kutatócsoport-vezetői által írt második nyílt levélben. A helyzetelemzést követően konkrét javaslatokat is megfogalmazó kutatók szerint a hazai tudományfinanszírozási rendszer és innovációs környezet Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett átalakítása csak a tudományos közösséggel és az annak képviseletét ellátó Akadémia vezetésével konzultálva, együttműködési alapon képzelhető el.

Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról

Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Varga Annával, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatójával az MTA Podcast új adásában.

A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége

A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége

Az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált, alapkutatásokban kiváló kutatóhálózata maradjon az MTA égisze alatt, és irányító testületében legyen jelentős többsége a tudományos közösségnek – legutóbbi ülésén ezeket a fő szempontokat fogalmazta meg az Elnökség a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalásokhoz. Az Elnökség nem változtatta meg legutóbbi, február 12-ei ülésének határozatait, és írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait.

Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának

Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának

Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon? Ezt a kérdést tette fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma második szavazásán. A voksoláson részt vett több mint 2100 akadémiai dolgozó 90 százaléka szerint az MTA kutatóhálózatának mindenféleképpen az MTA irányítása alatt kell maradnia, és elzárkóznak az alapítványi, illetve egyéb, nem az MTA vezetése alatt álló struktúrákba való átszervezéstől.

„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak „A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma – íme néhány, a levélben megjelenő legfontosabb gondolatok közül. A levél aláírói amerikai és svájci egyetemi professzorok, többen közülük startup-vállalkozások alapítói.

Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról

Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról

Grüner György fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a VálaszOnline kérésére ült le egymással megvitatni a magyar tudományosság és innováció jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei

Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei

19 kutatócsoport, majdnem 700 résztvevő, köztük 325 tanár, 150 oktatási intézmény, 800 millió forint – az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a számok tükrében. A 2016-os indulás óta a kutatási program keretében mások mellett egészségnevelési, a ritmikai készségek élményszerű, eredményes fejlesztését segítő, valamint a matematikai tehetségek felkutatását célzó programot is indítottak, továbbá tabletes nyelvi tananyagot fejlesztettek.

Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről

Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására

A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására

Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.

Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői

Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői

Mire jó az alapkutatás? Saját alapkutatás helyett nem tudnánk egyszerűen átvenni a külföldön publikált eredményeket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az a weboldal, amelyen az MTA kiválósági programjának nyertesei fejtik ki véleményüket az MTA-t érintő tervezett átalakítások kapcsán.

Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete

Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.

Mi lenne velünk házi méhek nélkül? Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

„A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amelyet legkiválóbb fiatal kutatóink küldtek Orbán Viktornak.

Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével

Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak. Összefoglaló a napokban publikált eredményről, melyről Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az MTA podcast első adásában.

Az MTA és a tudomány Az MTA és a tudomány

Az MTA és a tudomány

Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?

A humán tudományok hasznáról A humán tudományok hasznáról

A humán tudományok hasznáról

Az MTA kutatóhálózatának kilátásba helyezett átalakítása olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók a bölcsészet- és a társadalomtudományokra. Bár ezeken a területeken nem születik annyi szabadalom és a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, mint a természettudományokban, alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.

Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye

Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye

Az alábbiakban olvasható közleményt teljes egyetértésben állították össze a Magyar Tudományos Akadémia közel 5 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői. A közleményben az ITM és az NKFIH által kidolgozott új kutatásfinanszírozási rendszerről mondják el véleményüket.

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO

A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel.

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Az MTA kutatóközpontjainak és -intézeteinek finanszírozása ugyanakkor továbbra sem megoldott, ami egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében.

Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét

Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik – 1200 oldalon több mint 2000 címszót, 9000 jelentést és 35 000 példamondatot tartalmazó – kötetét. Korszerűbbé vált az online megjelenés is, amely ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.

Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból

Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón

Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón

Ön elfogadná egy disznó segítségét, ha szívinfarktust kapna? Aki megnézi Dinnyés András előadását, hamar megérti, hogy ez a kérdés sokkal mélyebb, mint amilyennek elsőre hangzik. Mit adhatnak nekünk az őssejtek? Gyógyíthatóvá válhat-e segítségükkel a gerincvelő-szakadás vagy a Parkinson-kór? A tudományünnepi előadáson ezek is szóba kerültek.

Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit

Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit

A most induló Marie Skłodowska-Curie támogatási program keretében a megtermékenyülés időszakában, valamint az embrió beágyazódásáig érvényesülő hatások szerepét vizsgálják a gyerek és felnőttkorban kialakuló betegséghajlamokra. A projektet, melyben az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos ország vezető kutatócsoportjai vesznek részt, Dinnyés András biotechnológus koordinálja.

Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak? Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?

Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?

Hogyan működnek közre a külön-külön biofilmképzésre nem alkalmas baktériumtörzsek az őket védő hártya kialakítása érdekében? Meddig tart az együttműködés, és mennyire célravezető? Melyik evolúciós stratégia a célravezetőbb a biofilmképzés során: a „termelj többet!” vagy a „változtatás” stratégiája? Ezeket a kérdéseket vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Maróti Gergely, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa is tagja volt.

A Szent Korona hazatérései A Szent Korona hazatérései

A Szent Korona hazatérései

Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.

Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet új generációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.

Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele

Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele

A Magyar Tudományos Akadémia 2018. december 6-án tartotta 190., rendkívüli közgyűlését az MTA Székházában. A közgyűlésen történt eseményekről korábban részletesen beszámoltunk, ebben a cikkben Lovász László zárszóként elmondott beszédének hangfelvételét közöljük.

A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos 
koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től
A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos 
koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től

A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től

A tudomány szabadsága, az Akadémia függetlensége és az általa képviselt értékek, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának megtartása mellett állt ki az Akadémia Közgyűlése. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete összezárt az elnök mögött: a legfontosabb határozatokat 90 százalék körüli többséggel szavazta meg. Ilyen arányú támogatással biztosították az akadémikusok további bizalmukról Lovász László elnököt, és kérték fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai

Kilencven százalék körüli szavazati aránnyal fogadtak el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos határozatot az Akadémia rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-án. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete további feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

Nagyon sok téves elképzeléssel ellentétben a termelők, gyártók és forgalmazók alapvető célja az élelmiszer-biztonság. Alig van olyan termék a Földön, amely jobban ellenőrzött és szabályozott, mint az élelmiszer. Az élelmiszer-biztonság további javítása érdekében azonban a jelenleginél is jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni és jóval nagyobb forrásokat kell felhasználni. Melyek az élelmiszer-biztonság kritikus pontjai? Hogyan zajlik a termékek gyártása és ellenőrzése? A tudomany.hu új összeállítása újságíróknak, tanároknak és érdeklődőknek.

Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák? Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?

Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

Negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, de minden, a 20. század iránt érdeklődő kutató számára értékes forrásanyagot biztosít.

Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához

Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.

Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás mielőbbi megszületésének elősegítésére az Akadémia elkészítette az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével stratégiai koncepcióját a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában. Az összefoglaló az MTA tudományos osztályainak elnökei, kutatóhálózati intézményvezetői és további akadémiai vélemények összegzése alapján készült, de még nem tekinthető az MTA hivatalos testületi álláspontjának.

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Hetven őshonos fa és több mint kétezer díszcserje kapott helyet abban a díszkertben, amelyet az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektjének első lépéseként adtak át október 25-én. A megújult Brunszvik-kert után a tervek szerint 2019 elején adhatják majd át az Agroverzum Tudományos Élményközpontot, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje pedig az engedélyes tervezési fázisba ért.

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Mi a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga? Milyen hatása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a születéskori egészségi állapotra? Miként befolyásolja a digitális átalakulás a munkaerőpiacot és a hazai termelővállalatok helyzetét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók eredményeiből készült válogatás az mta.hu-n.

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Tudományos igénnyel feltárni a nemzet előtt álló kihívásokat, és ezek nyomán javaslatot tenni az egyes szakterületekért felelős döntéshozók számára – ez az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik legfontosabb küldetése. Kutatóik számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak, csak ebben az évben több mint ötven impaktfaktoros publikációjuk jelent meg kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Összeállításunkban az elmúlt évek legizgalmasabb kutatásaiból válogattunk.

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

2018. szeptember 27-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem hazánk, a Kárpát-medence egészének bemutatására is törekszik. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz.