Miként lehet a mind bonyolultabb szoftverek esetében feltárni a potenciális működési problémákat, illetve a biztonsági réseket? Egyebek mellett erről beszélt akadémiai székfoglaló előadásában Gyimóthy Tibor matematikus, az MTA levelező tagja. Nézze meg az előadásról készült videót és képgalériát!

Mit mondhat a modern régészet a Római Birodalom utáni Európáról? Miért érhet Nobel-díjat egy akkumulátor? Hogyan érdemes kutatni a szegénységet? Vida Tivadar, a régészeti projekt egyik vezetője, Janáky Csaba anyagtudós és Molnár György matematikus-közgazdász a nemrég megnyert tízmillió eurós szinergiapályázatról, valamint a fizikai és a közgazdasági Nobel-díj tudományos hátteréről beszélt az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában.

Egy új, veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

A SZTAKI (MTA Kiváló Kutatóhely) Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratórium kutatói rendszeresen tanfolyamokat szerveznek az MTA volt kutatóintézeteiben dolgozóknak arról, hogyan tudják használni az MTA Cloudot, és hogyan tudnak a kutatásaikban a kutatói felhő segítségével mesterséges intelligenciát alkalmazni.

A CEU professzora, Sándor Judit részvételével alakult kutatócsoport is nyertese az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) nagy presztízsű szinergia pályázatának, melynek segítségével az elkövetkező hat évben az összeurópai identitás második világháborút követő formálódását vizsgálják majd új megközelítéssel. A projekt címe „Az európai Leviatán megszelídítése: Az orvoslás és a közjó második világháborút követő öröksége.” A teljes projektre a lehető legmagasabb összeget, közel tízmillió eurót ítéltek meg.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert. A projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után.

"A különböző tudományterületek egymást kiegészítik és erősítik. Együttesen képviselnek maradandó értéket." Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsa elnökének köszöntője.

Az orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek oxigénszint-érzékelésének és -szabályozásának vizsgálatáért, a fizikai Nobel-díjat pedig kozmológiai és exobolygó-kutatásért ítélték oda 2019-ben. A díjazottakról és tudományterületeikről az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában három magyar kutató, Jeney Viktória sejtbiológus, Kiss L. László csillagász és Frei Zsolt asztrofizikus beszélt.

Az országosan és nemzetközileg is elismert gyermekpszichológus, író nyolcvanötödik életévében, október 9-én hajnalban hunyt el.

Szarka László Csaba rendes tag 2019. szeptember 17-én megtartotta akadémiai székfoglalóját.

Milyen szerepet játszott az MTA a magyar műemlékvédelem 1847-ben kezdődött történetében? Ezt tekinti át a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Marosi Ernő művészettörténész. Az akadémikus felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökségvédelem hivatalos apparátusát 2012-ben megszüntették. Ezért nem lehetetlen, hogy az így keletkezett kulturális hézag betöltésére valamikor újabb akadémiai kezdeményezésre lenne szükség.

Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.

Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.

A díjat két amerikai kutatótársával, John Tonerrel és Yuhai Tuval együtt kapta „azokért az alapvető kutatási eredményekért, amelyek a csoportos mozgás elméletének kidolgozásával megalapozták az aktív anyagokra vonatkozó tudományterület létrejöttét és fejlődését, és ezáltal rávilágítottak a statisztikus fizika centrális szerepére az élő rendszerekben lejátszódó önszerveződő folyamatok megértésében”.

A Magyar Tudományos Akadémia feladatairól és céljairól beszéltek az MTA vezetői azokon a nagycenki és sopronpusztai ünnepségeken, amelyeken a tudós testület alapítójára és az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlására emlékeztek.

„A Díszteremtől a bizottsági termeken át a Felolvasóteremig”, „Az identitás terei: a Képes és az Elnöki tanácsterem reprezentációja”, „A »Ferenc József tér« és a palota”, valamint „A tudomány templomának építéstörténete” – a Kulturális Örökség Napjai alkalmából közel háromszázan látogattak el a hétvégén a fenti programokra a Magyar Tudományos Akadémia Székházába.

Az aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztése és tesztelése a célja annak a FLIPASED nevű európai projektnek, amelynek vezetője Vanek Bálint, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az Európai Unió által finanszírozott kutatás célja, hogy az eddiginél szorosabban hangolják össze a repülőgép fizikai kialakítását és a fedélzeti irányító algoritmusokat. A 2022 végén lezáruló kutatás eredményeit 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmaznák.

Hogyan segítheti az ősi univerzum megismerését egy huszonhét kilométer hosszú alagút? Mit látnak a kutatók, amikor két, közel fénysebességgel száguldó atommag egymásnak csapódik? Hogyan vizsgáljunk színes részecskéket grafikus kártyákkal? Gilicze Bálint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatójával, Barnaföldi Gergely Gáborral beszélget az MTA Podcast új adásában.

A 192. közgyűlést 2019. december 2-án a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában rendezik meg az intézmény működését érintő törvény, valamint a hozzá kapcsolódó feladatok tárgyában.

Az Európai Unió által évente megrendezett EU Fiatal Tudósok Versenyének idei döntőjében különdíjat kapott Zsigó Miklós „Moly.net” című projektje. A rangos tehetségkutató verseny szófiai döntőjén 40 országból 100 projekt versenyzett. A nyíregyházi Krúdy Gimnázium idén végzett diákja által kifejlesztett eszköz a gazdaságok kártevői elleni küzdelem optimalizálását segíti.

A Széchenyi-díjas neuroendokrinológus, az MTA rendes tagja, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet professor emeritusa tudományszervező munkássága elismeréseként, elsősorban a magyar tudományos eredmények láthatóságának és elektronikus hozzáférhetőségének megteremtését biztosító első hiteles nemzeti bibliográfiai adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) kialakításában végzett meghatározó tevékenységéért, valamint a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, egyben a felsőoktatási és tudományos szakkönyvtárak e területen végzett feladatainak támogatásáért kapta az elismerést.

Az MTA Podcast új epizódjában az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával Gilicze Bálint beszélgetett a vadonatúj Evolúciótudományi Intézetről, a szomszédban várakozó robotokról, a Földön kívüli élet esélyeiről és a közgondolkodás evolúciójáról. A szigorúan vett tudományos témákon túl szó esett arról is, milyen várakozásokkal tekint a régi-új intézményrendszerre, hogyan alakul át a kutatócsoportok szerepe, és milyen változásokat tartana üdvösnek az egyetemek világában.

A világ legjelentősebb térképészeti versenyéről, a nemzetközi mezőnyről, az atlaszok jelentőségéről és a térképkiadásban tapasztalható trendekről kérdeztük Zentai Lászlót, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát.

A CSFK Csillagászati Intézet kutatói Vida Krisztián vezetésével, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső adatait felhasználva vizsgálták a a Naprendszertől alig 4,2 fényévre elhelyezkedő Proxima Centauri csillagot. Az általuk mért gyakori csillagkitörések feltehetően igen nagy hatással vannak a csillagrendszer nemrég felfedezett Föld-szerű bolygója, a Proxima Cen b légkörére.

Hivatkozással a Közgyűlés és az Elnökség korábbi döntéseire a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA nevében alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A szöveget teljes terjedelmében közöljük.

Az életmű szövegkiadásait, tudástárait, valamint a költő születésének 200. évfordulója alkalmából 2017–2018-ban rendezett emlékév tudományos eseményeit és publikációit tartalmazza az a honlap, amelyet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete készített el.

„Ha kint felfedezel valamit, hozzátettél egy téglát a tudomány építményéhez. Ha azonban itthon fedezed fel ugyanazt, az két téglát ér, mert az anyaország nemzetközi megbecsülését is szolgáltad” – mondta az interjúban az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. Freund Tamás életútjáról, zeneszeretetéről és természetesen az agykutatásról is beszélt a magazinnak.

Krími-kongói vérzéses láz, nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, malária – aki kíváncsi rá, hogyan folytatódik a sor, mi a vaklárma, és mitől kell valóban tartanunk, látogasson el az Ökológiai Kutatóközpont oldalára, ahol az előadások rövid összefoglalóit is megtalálhatja.

A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya a 2019. június 20-i ülésén hozott egyhangú határozatnak megfelelően a következő állásfoglalást ajánlja az akadémiai közösség figyelmébe a Magyar Tudományos Akadémia előtt álló feladatokra vonatkozóan.

Életének 95. évében, 2019. augusztus 27-én elhunyt Lempert Károly Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a szerves kémia nemzetközi hírű tudósa és az egyetem kiemelkedő oktatója.

Mik a valódi gyógyulást hozó, a tudomány eredményeire alapozott terápiák, és mik a képzelet világában gyökeredző látszatmegoldások? Összeállításunkban az áltudományok elleni küzdelem két közismert képviselőjének írását közöljük.

A 2019. augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több akadémikus, MTA doktora és akadémiai munkatárs is állami kitüntetésben részesült.

Eötvös Loránd, az MTA egykori elnöke képeiből nyílt fotókiállítás 2019. augusztus 9-én a dél-tiroli Toblachban (Dobbiaco) a városvezetés és az Eötvös 100 Emlékbizottság közös szervezésében.

Az Akadémia Közgyűlése és Elnöksége Széchenyi örökségének megfelelően továbbra is felelősséget visel az egész magyar tudományosságért.

Kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel háromszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Arcok és nevek a kutatóközpontból.

Az Akadémia elmúlt egy évéről, valamint a jövőjét érintő vitákról beszélt az MTA elnöke a lapnak. Lovász László kiemelte, hogy az intézethálózatot nem darabolták szét, nem zártak be intézeteket, az irányításukban az MTA-nak továbbra is van szerepe, az alapkutatások végzése továbbra is feladatuk maradt.

Száz éve alapították meg a csillagászok világszervezetét, a Nemzetközi Csillagászati Uniót (IAU). Milyen szerepe volt a világegyetem kutatásában, és milyen feladatai vannak a csaknem 14 000 fős taglétszámú világszervezetnek, amelynek magyar nemzeti bizottságát az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága alkotja? Szabados László csillagász összeállítása.

Öt évre Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnökét nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárság Irányító Testülete elnökének Orbán Viktor miniszterelnök.

Az MTA Elnöksége legutóbbi, rendkívüli ülésén döntött az „MTA Kiválósági Intézet” cím megalapításáról.

Több magyar kutatót – közöttük akadémikusokat és az MTA doktorait – választott tagjai közé az Academia Europaea.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait” éli át.

Egy erdélyi szunnyadó tűzhányó a Csomád, és más, hasonló vulkánok működésének jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyekről az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport számolt be három új tudományos cikkében.

Hogyan írjuk magyar szövegekben annak a tizenöt kémiai elemnek a nevét, amelyet a közelmúltban fedeztek fel? A Magyar Tudományos Akadémia ajánlása.

Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.

Indoklásként a nyilatkozatban a három szervezet aggodalmát fejezi ki a tudományos szabadság és az intézményi autonómia fenyegetettsége miatt. Hozzáteszik, hogy az új rendelkezések aláássák a hagyományosan kiváló és nemzetközileg elismert magyar tudományosságot, nyíltan szembemennek a szabad és demokratikus Európa elveivel, továbbá egy ilyen drasztikus lépés riasztó precedenst teremt, mely csorbítja a közös európai értékeket.

A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.

Ne írja alá az MTA kutatóintézeteinek az MTA köztestületéről való leválasztását lehetővé tévő törvényt, hanem kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot – ezt kérik Áder János államfőtől a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai és a tudomány iránt elkötelezett tagjaik. Nyilatkozatukat teljes terjedelmében közöljük.

Az MTA KIK törökbálinti raktárépületének 800 nm alapterületű, felújított szárnyában három szinten összesen csaknem 13 ezer méternyi polc kapott helyet. Idekerül majd a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, régi és újabb kiadványai, valamint a könyvtár néhány könyvritkasága és az Akadémiára szállt hagyatékok egy része. Az új részben digitalizációs műhely, könyvtakarító gép, valamint a legértékesebb könyvek számára trezor is található.

A British Academy, a Royal Society, a Royal Society of Edinburgh és a Learned Society of Wales vezetői támogatásukról biztosították a Magyar Tudományos Akadémiát, melyet fontos nemzetközi partnerként tartanak számon.

A cikk áttekintést ad az MTA-t érintő törvénymódosítás elfogadásának körülményeiről, és kitér arra a nyílt levélre, melyet a tíz legjelentősebb német tudományos kutatási intézmény vezetői írtak Orbán Viktornak a parlamenti szavazást megelőzően.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával, tiltakozik a tudományos kutatás szabadságának durva megsértése ellen, nem ért egyet a Magyar Országgyűlés e tárgyban hozott döntésével, és arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem hatáskörével élve kezdeményezze a törvény alkotmányossági vizsgálatát.

Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és az Elsevier globális információelemzési, tudományos és egészségügyi tartalomszolgáltató vállalat kész egy új, innovatív pilotmegállapodás megkötésére, amely egyszerre biztosítaná a kutatási eredményekhez való hozzáférést és az open access publikálás lehetőségét. Az egyezség értelmében az EISZ konzorciumi tagjai és a korábbi előfizetők azonnali hozzáférést kapnak az Elsevier folyóirat-platformjához, a ScienceDirecthez, a SciVal elemző eszközhöz, és a Scopus adatbázishoz.

Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa az MTA-t érintő törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatálybaléptetését hatástanulmányok és előkészítés hiányában a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékeli. Az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó legfőbb testület szerint a tervezett átalakítás nem hajtható végre az abban rögzített határidőig. Ezért azt javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba.

Megszavazták a képviselők „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című indítványt. A döntés eredményeként az MTA-ról leválasztják a kutatóhálózatát. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.

A testület július 3-ai ülésén jelenlévők kinyilvánították, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés keddi döntésével. Kérik a Köztársasági Elnököt, hogy ne írja alá az MTA-t érintő törvényt, hanem kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot.

A kutatás, melyben az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett, segíthet megérteni a világegyetem nagy léptékű szerkezetének kialakulását.

Egyedülálló és számos szakterületet érint az a vizsgálatsorozat, amelynek célja, hogy pontos képet alakítson ki a Duna vízminőségéről. A Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósuló kutatás fókuszában a potenciálisan az ivóvízbiztonságot is veszélyeztető új szennyezők állnak. Engloner Attila projektvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet korábbi igazgatójának írása a június 29-i Nemzetközi Duna-nap alkalmából.

A fiatal kutatókat érintő legnagyobb presztízsű ösztöndíj, mely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ezt kínálja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, melynek alapítását 1996-ban kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő ösztöndíjat idén 151-en nyerték el. Az MTA Székház Dísztermében megtartott Bolyai-napon elismerésben részesültek azok a korábbi ösztöndíjas kutatók is, akik a legeredményesebb munkát végezték a támogatás időszakában.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói csatlakoztak a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE Természettudományi Kara, a Pécsi Egyetem és a Corvinus Egyetem professzorainak tiltakozásához az Akadémia kutatóhálózatának átalakítását célzó törvényjavaslat elfogadása ellen. Nyílt levelüket, mellyel az Országgyűlés képviselőihez fordulnak, teljes egészében közöljük.

Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.

Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.

A pécsi tudósok kérik a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával. Korábban a Debreceni Egyetem számos professzora, és az ELTE Természettudományi Karának több egyetemi tanára csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében. Később már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzorai is kérték, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést.

Az elképesztően sokszínű, Magyarországon egyedülálló tárgyegyüttes és archívum nemcsak műtárgyak tömege, hanem terápiatörténet és a magyar elmeügy dokumentációja is. Itt együtt lóg a „magyar van Gogh” festménye és Magda Marinko börtönbeli rajza a régi kényszerzubbony mellett, de a magyar törpetársadalom emlékét is ápolják.

Hogyan lehet, és egyáltalán lehetséges-e az élet történetét egyetlen ábrában összefoglalni? Az utóbbi több mint másfél évszázadban erre a kérdésre a fa típusú ábrázolás, az „élet fája” volt a válasz. Podani János biológus, az MTA rendes tagja szerint van tudományosan pontosabb megoldás, amely többek között kiküszöböli a nem evolúciós szemléletű osztályozási rendszert, és érzékelteti a fajgazdagságot is.

A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.

A Wigneres kutatók nem először építenek videó diagnosztika rendszert magfúziós kísérleti berendezéshez, korábban Angela Merkel német kancellár is a magyar kamerákon keresztül látta az első hidrogénplazma-kisülést a Wendelstein 7-X sztellarátorban.

A környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint a környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását célzó elismerést 2019. június 20-án vehették át a kutatók.

Az MTA BTK Zenetudományi Intézet a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében egész napos rendezvénnyel ünnepelte 2019. június 12-én Kölcsey Ferenc Hymnus című költeménye megzenésítésének 175. évfordulóját. Az ez alkalomból nyílt Erkel-műhely kamarakiállítás mellett a Magyar Zenetörténeti Osztály a 13–16 éves korosztály számára négyfős csapatoknak „Játékos Magyar Zenetörténet” címmel kétfordulós, országos vetélkedőt rendezett.

A világhírű hálózatkutatót a Bolyai János Alkotói Díj átvétele után kérdeztük kutatási eredményeiről, a sikerről, valamint a hazai tudomány jelenlegi helyzetéről.

Több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját – indokolta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt elmondott felszólalásában Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője azt, miért nem szolgálja a magyar tudományosságot a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvények módosításáról szóló javaslat.

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb hét nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Európa egyik legfontosabb napilapja, amely naponta közel 800 ezer emberhez jut el. A pénteken a nyomtatott lapban is megjelent tudósítás fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke kéri a felelősen gondolkodó sajtóorgánumokat, hogy ezt a találkozót ne használják fel hangulatkeltésre a román és magyar tudományosság között, sem más önző politikai célokra. A közleményt szó szerint közöljük.

Az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, valamint az Oldenburgi Egyetem kutatói új megközelítést javasolnak a komplex rendszerekben bekövetkező jellegváltó események valószínűségével kapcsolatban. Az eredmények a Nature lapjában, a Scientific Reportsban jelentek meg.

Az MTA 2019. június 12-i nemzetközi sajtótájékoztatóján a nagy hírügynökségek mellett számos vezető külföldi médium képviseltette magát, a Reuterstől a Guardianig. Néhány példa a külföldi és hazai tudósításokból.

Eddig 76 egyetemi tanár és professzor írta alá az állásfoglalást.

Az Akadémia elleni támadások miatt Svédországba megy, viszi magával az elnyert EU-s pénzét és több munkatársát is egy vezető magyarországi kutató, Takács Károly. Az Index interjúja.

„A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek” – ezt Palkovics László, az ITM minisztere mondta egy évvel ezelőtt, az MTA Elnökségének 2018. június 15-i rendkívüli ülésén. A miniszter további kijelentései is szerepelnek abban a levélben, amelyet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke küldött a parlamenti frakcióvezetőknek 2019. június 11-én. Az elnöki levelet teljes terjedelmében közöljük.

Tíz középiskolás diák vehette át a műszaki tudományok népszerűsítésére létrehozott Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémián 2019. június 5-én.

2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért, és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.

A magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat – egyebek mellett ez olvasható abban a dokumentumban, amelyet mintegy kilencven százalékos támogatottsággal fogadott el a fiatal kutatók közelmúltban megalakult szervezetének tagsága.

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.

Milyen hatások ösztönözték az eurázsiai sztyeppe nomád népe, az avarok kulturális fejlődését? Miként járultak hozzá az Avar Kaganátus anyagi kultúrájához a bizánci és az itáliai kapcsolatok? Ezekre a kérdésekre válaszol legújabb, angol nyelvű kötetében Bálint Csanád régész, az MTA rendes tagja.

Egy diaszpóra – az Egyesült Államokban élő magyar közösség – érdekérvényesítő képességét vizsgálja Kovács Eszter, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársa. Videón megnézhető előadásában a téma történeti feltárása mellett amellett érvelt: a Magyar Emberi Jogok Alapítványa által a múlt század hetvenes éveiben végzett lobbiakciók sikerességét nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a szervezet tagjai Amerikában nőttek fel, az amerikai demokráciában szocializálódtak, ami higgadt, tényekre hivatkozó, érvelő, professzionális lobbimunkát alapozott meg.

Hormontartalmú ivóvíz, mikroműanyagok, tisztítatlan szennyvizek – néhány példa azokból a jelenségekből, amelyek az embereket a vízminőséggel kapcsolatban aggasztják. Vajon jogosak-e ezek a félelmek? Mit tehetünk, hogy a jövőben egyre értékesebbé váló vízkincsünket megőrizzük? A Nemzeti Víztudományi Program egyik kiemelt témája a vízminőség. A környezetvédelmi világnap alkalmából Záray Gyula professor emeritust és Honti Márk vízmérnököt, tudományterületi szakértőt kérdeztük.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma által „Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!” jelszó alatt szervezett demonstráció több ezer résztvevője június 2-án, vasárnap 17 óra előtt érkezett az MTA Székháza elé, ahol a szervezők felolvasták Lovász László, az MTA elnökének üzenetét is. Az üzenetet szó szerint közöljük.

Több ezren vettek részt azon a vasárnapi tüntetésen, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezett az MTA kutatóhálózatának leválasztását célzó törvénytervezet elleni tiltakozásul. Az eseményen készült képgaléria itt tekinthető meg.

Horváti Kata és Mező Gábor a Marie Skłodowska-Curie ITN program keretében, nemzetközi konzorciumok tagjaként egyszerre két pályázatra is kapott támogatást, amellyel célzott tumorterápián és krónikus betegségekre ható vakcinák kifejlesztésén fognak dolgozni.

A Magyar Tudományos Akadémia képviselői május 30-án átadták az MTA jegyzékét „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezethez az ITM képviselőinek.

Takács Károly az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont után a Linköpingi Egyetem Analitikus Szociológiai Intézetében folytatja munkáját. Családja mellett kutatócsoportjának több tagja is követte Svédországba. A kutató a magyarországi tudományos életben zajló jelenlegi változásokkal, köztük az kutatói szabadságot veszélyeztető politikai befolyással indokolta távozását.

A jelenkori speciális kelet-közép-európai vallási viszonyok jobb megértéséhez is hozzájárult az a 2 millió eurós támogatással járó ERC-pályázat, amelyet Pócs Éva, az MTA doktora érdemelt ki csapatával. Olyan témában tudták a rangos támogatást elnyerni, amelynek egyes vonatkozásai Nyugat-Európában kevéssé ismertek: a Kárpát-medence határterületeit vizsgáló, nemzetközi interdiszciplinális kutatás egyik kulcstémája a boszorkányság volt.

A Magyar Tudományos Akadémia vezetése 2019. május 27-én délután kapta meg a kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet normaszövegét az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

Barabási Albert-László, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át szerda este a Bolyai János Alkotói Díjat. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje.

Május 27-én megnyitotta kapuit a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári látogatóközpontja, a gyönyörű környezetben fekvő Agroverzum. A tudományos játszóházként és oktatási központként is működő intézmény kifejezetten a biológiával, mezőgazdasággal foglalkozik, és ideális célpont kirándulásokhoz, iskolán kívüli tanórákhoz.

A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – mondta Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette az MTA Agroverzum Tudományos Élményközpontját.

A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. Pósfai György összefoglalója az mta.hu számára.

Marton Gábor és munkatársai az MTA CSFK Csillagászati Intézetében a Gaia űrtávcső csillagkatalógusát elemezték infravörös mérések adataival együtt. Munkájuk nyomán kiderült, hogy az eddigi érdekes, fiatal csillagokhoz köthető események 30%-ról lemaradt a csillagászközösség. A magyar kutatók eredménye segíthet az ilyen események pontosabb észlelésében, és ezzel közvetve saját Naprendszerünk múltjának feltárásában is.

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.

Az ERC- és Lendület-nyertes Makara Judit és kutatótársainak új tanulmányát a Nature Communications közölte.

Megjelent az Absztrakt, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kiadványának új száma.

Az isonzói hadszíntéren 1915 és 1917 között zajló állóháborúban több százezer katona esett el mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind Olaszország oldaláról. A frontszakasznak a caporettói áttörés vetett véget 1917 novemberében. Az eredeti helyszíneken és a még ma is megtalálható lövészárkokban forgatott csatajelenetekkel tűzdelt filmet a megszólaló hadtörténészek és személyes naplóbejegyzések teszik még hitelesebbé. Nézze meg Ön is újra Wonke Rezső és Zsalakó István filmjét!

Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport kutatójának írása.

A Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében május 13-án immár második alkalommal rendezték meg Magyarországon a FameLab versenyt. A győztes Asztalos Lilla, a BME hallgatója lett „Az orvoslás új dimenziója és veszélyei” című előadásával, így ő képviselheti Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn, a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A FameLab a világ vezető tudománykommunikációs versenye, célja, hogy megtalálja azokat az embereket, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos tudományos témákról.

Intézményalapítók, intézményvezetők, sőt egy új tudományterület megalapozója kapott Arany János-díjat, illetve -érmet a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének keretében tartott Külső Tagok Fórumán. Az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkásságának elismerésére 2002-ben alapította az Arany János-érmet, 2004-ben pedig az Arany János-díjat. Az idén kitüntetettekkel 131-re emelkedett a díjazottak száma.

Hogyan fogalmazható meg az ötödik parancsolatban olvasható erkölcsi norma a biológia nyelvén, és elterjedhet-e ez a viselkedési szabály egy darwini versengésben? Ezt vizsgálta Számadó Szabolcs, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Számítógépes Társadalomtudomány – CSS-RECENS Kutatócsoport tagja tanulmányában, amelyért elnyerte az MTA TK Publikációs Díját. Az ebből az alkalomból tartott rövid előadása megtekinthető videón.

Az MTA közgyűlése hétfőn úgy döntött, hogy kutatóintézet-hálózata maradjon az Akadémiánál, de a kormány igényeit figyelembe véve alakuljon át annak irányítása. Lovász László, az MTA elnöke szerdán találkozott Palkovics Lászlóval, az ITM miniszterével. A Válasz Online-nak azt mondta: tapasztalt nyitottságot a miniszter részéről.

Abban kell bíznunk, hogy a Kormány elfogadja az általunk megszavazott megoldást, és a hosszú vitát lezárva végre együtt láthatunk hozzá a munkához.

Az MTA közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság, a Fiatal Kutatók Akadémiája május 7-én tartotta alakuló ülését. Az FKA célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével segíteni kívánja a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését.

A különböző etnikumú kamaszok között kialakuló kapcsolatok minősége jelentős mértékben alakítja a felnőttkori csoportközi kapcsolatokat, és rajtuk keresztül hatással van a társadalom összetartozására – ez az egyik megállapítása annak a kutatásnak, amelyet Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai végeztek. Munkájuk során a roma és nem roma tanulók kapcsolatait, az osztáytermi keveredés és a tanulmányi teljesítmény szerepét vizsgálták. Eredményeik társadalompolitikai javaslatok kidolgozását segíthetik.

Az MTA elnökének köszöntőjével hétfőn reggel megkezdte munkáját az MTA 191. közgyűlése. Lovász László kiemelte: az Akadémia elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Az Akadémia elnöke egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását. Az elnöki köszöntőt teljes terjedelmében közöljük.

Harmathy Attila, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet.

Az MTA 191. közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában a Közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja egyre nagyobb figyelmet kap, azonban kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel kétszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Milyen hatással van rájuk az MTA körüli bizonytalanság?Arcok és nevek a kutatóközpontból.

2019. április 12-én találkoztak utoljára az MTA és az ITM tárgyalódelegációi. Az április 1-jén indult részletes egyeztetések eredményeként megszületett javaslatcsomag április 16-án került az MTA Elnöksége elé.

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénéért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.

A komplex termoplasztikus polimer kompozitok újszerű gyártási eljárásának kidolgozásáért a járműgyártási eljárás kategóriában elnyert Innovációs Díjat Párizsban adták át. Az elismerésben részesített konzorcium tagjai között nemcsak innovatív vállalatok, hanem az egyetemi és akadémiai világ képviselői is megtalálhatók. A konzorciumban az MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének részéről a Polimer Kémiai Kutatócsoport vesz részt, amelyet Iván Béla, az MTA levelező tagja vezet.

Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Freund Tamás, az MTA alelnöke a Népszavának nyilatkozott az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete elé kerülő indítványokról.

Egy nemzetközi kutatócsoport az MTA Atomki kutatóinak vezetésével kimutatta az atommag eddig kevéssé ismert, úgynevezett imbolygó forgását egy újabb atommagban. Az eredmények megerősítik azt az elméleti előrejelzést, hogy az imbolygó forgás univerzális jelenség a háromtengelyű ellipszoid alakú atommagok esetén.

2019. április 12-én utoljára találkoztak az MTA és az ITM tárgyalódelegációi. Az április 1-jén indult részletes egyeztetések eredményeként megszületett javaslatcsomag először az MTA Elnöksége elé kerül április 16-án, majd a Közgyűlés dönt róla május 6-án.

Az MTA főtitkára az ITM vasárnapi közleményével kapcsolatban feltett kérdésre elmondta: az átvilágítók csak intézeteken belül fogalmaztak meg átalakítási javaslatokat, a teljes struktúrára vonatkozóan nem. Az átvilágítást 15 bizottságban összesen 136 szakértő végezte nemzetközi sztenderdek alapján. A szakértők fele külföldi kutató volt, és bizottságonként két, összesen 30 tagot az ITM kért fel. Török Ádám a beszélgetésben azt is hangsúlyozta, hogy Palkovics László minisztériuma mindeddig nem vázolta fel javasolt kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáját.

Az Osztrák Tudományos Akadémia a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen 3,5 millió eurós, négyéves doktori képzési programot indít, melynek fókuszában a rosszindulatú megbetegedésekben megjelenő gyógyszer-rezisztencia áll. A gyógyításban közvetlenül is alkalmazható eredményeket célzó projektet a korábbi Lendület-ösztöndíjas Szakács Gergely vezeti.

Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.

A bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik. Ráadásul több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. Miként mérhető a bírói indokolások színvonala? Létezik-e erre objektív mutató? Bencze Mátyás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának írása.

Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.

Immár 60 éve üzemel biztonságosan a főváros központjától 10 km-re, a csillebérci kampuszon a Budapesti Kutatóreaktor. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. Tudományos jelentőségéről és az ott folyó kutatás eredményeinek néha meglepőnek tűnő felhasználásáról is szó volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi tanácskozáson.

A Magyar Innovációs Szövetség döntése alapján az MTA Agrártudományi Kutatóközpont érdemelte ki a 2018. évi Agrár Innovációs Díjat az „Innováció a hazai búzatermesztésben: új típusú bőtermő hazai búzafajták” című pályázata alapján. Az elismerést Balázs Ervin főigazgató vette át a Parlament Felsőházi termében.

Március 31-én, vasárnap ismét átállítjuk az órákat. Van egy hely Európa térképén, ahol ez természetesen így van, de immár több évtized távlatából – szintén természetesen – még sincs így. Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársának írása.

Mi váltja ki az iskolai bántalmazást, milyen formái vannak, milyen résztvevői szerepek azonosíthatók és milyen következményei vannak? Egyebek mellett ezt vizsgálta az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában, amelynek keretében általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképezték fel.

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet kutatói a Nature Scientific Reportsban közölt cikkükben azokat a képeket is publikálták, amelyeket kísérleteik közben Magyarország tavaly átadott, egyetlen gömbihiba-korrigált mikroszkópjával készítettek.

Felejtsük el a városi terepjárókat, azt, hogy az autóban egyedül ülve ingázunk a városba, és akkor is repülőre ülünk, ha a nyaralás vagy az üzleti út másképp is megoldható lenne – egyebek mellett ezt tanácsolja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Legújabb jelentésük szerint döntéshozók, állampolgárok és fogyasztók együttműködésére van szükség a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Egyes lépések kellemetlenek lesznek, de még mindig gyorsabban érhetünk el klímavédelmi eredményeket az utakon, mint például az ingatlanszektorban.

A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.

171 évvel ezelőtt, 1848. március 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli kisgyűlésén Toldy Ferenc, az MTA titoknoka reagált a március 15-én történtekre: örömbeszédben üdvözölte a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulását”. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Hogyan vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Három videó az mta.hu-n az Akadémia történetéről.

Az MTA tárgyalódelegációja − Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára, Freund Tamás, az MTA alelnöke, Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Fazekas Károly, az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa elnöke, valamint Kollár László osztályelnök − március 11-én levélben tájékoztatta az MTA tagjait, a kutatóintézet-hálózat munkatársait, a közgyűlési képviselőket és az MTA Titkársága munkatársait arról a szándéknyilatkozatról, amelyet március 8-án írt alá az MTA és az ITM vezetője. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük.

A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.

Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoportok létrehozására 2018-ban kiírt pályázat eredményeként 2019. július 1-től 21 kutatócsoport kezdheti meg működését évi 524 millió forint költségvetési támogatással.

Az MTA doktora címnek egyedülálló rangja van. Igazi értékét az adja, hogy egy országos megmérettetés során szakterülete tudományos közössége ismeri el egy kutató addigi tevékenységét és pályamunkáját. Amolyan minőségbiztosítás a tudományban – mondta Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. Az akadémikus az mta.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy a gyakorlat azt mutatja: az MTA doktora címet megszerző kutatót a legtöbb egyetemen rövidesen kinevezik egyetemi tanárrá.

Az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő CSS-RECENS kutatócsoport vizsgálatainak fókuszában. Nem csupán a társadalomtudományokban már jól ismert eszközöket használnak, hanem okoseszközöket is bevetnek az adatgyűjtésnél, ami a világon úttörő módszernek számít.

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Varga Annával, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatójával az MTA Podcast új adásában.

Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon? Ezt a kérdést tette fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma második szavazásán. A voksoláson részt vett több mint 2100 akadémiai dolgozó 90 százaléka szerint az MTA kutatóhálózatának mindenféleképpen az MTA irányítása alatt kell maradnia, és elzárkóznak az alapítványi, illetve egyéb, nem az MTA vezetése alatt álló struktúrákba való átszervezéstől.

A Magyar Tudományos Akadémia teljesítményéről, az alapkutatások fontosságáról, valamint az MTA finanszírozásával kapcsolatos vitákról beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, és Stipsicz András, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója.

A jelenleg is zajló két nagy űrszondás küldetés, a Hajabusza-2 és az OSIRIS-REx vezető kutatói is ott voltak a hőmérsékleti sugárzás modellezéséről szóló rendezvényen, melyet az MTA CSFK Csillagászati Intézet szervezett a Akadémia Székházában.

Miért szeretik a Magyar Tudományos Akadémia kutatói munkájukat? Mit jelent számukra az Akadémia? Hogyan érzik magukat az MTA körül kialakult helyzetben? Az Akadémia kutatóhálózatának tagjai válaszoltak ezekre a kérdésekre.

Grüner György fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a VálaszOnline kérésére ült le egymással megvitatni a magyar tudományosság és innováció jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Az MTA intézetei európai szinten és hatékonysággal működnek. Ha a kormánynak fontos egy téma, adjon rá extra pénzt, de ne szóljon bele a tudományos kutatásba – mondja Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) főigazgatója a Heti Világgazdaságnak adott interjúban.

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az alapkutatások fontosságáról beszélt a Napi aktuális című műsorban.

„A lényeg, hogy az akadémiai kutatóintézetek politikai befolyástól függetlenül, megfelelő szakmai kontroll és irányítás mellett alapkutatásokat tudjanak végezni. Ebben nem lehet engedni.”

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat. Cikkünkben futballhasonlattal magyarázzuk el, mire büszkék az akadémiai kutatóhálózat tagjai.

„A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amelyet legkiválóbb fiatal kutatóink küldtek Orbán Viktornak.

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak. Összefoglaló a napokban publikált eredményről, melyről Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az MTA podcast első adásában.

Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik – 1200 oldalon több mint 2000 címszót, 9000 jelentést és 35 000 példamondatot tartalmazó – kötetét. Korszerűbbé vált az online megjelenés is, amely ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.

Miként alakul át a világkereskedelem napjainkban? Mi jellemzi az áruösszetételt, milyen következményei lehetnek az előnyök egyenlőtlen eloszlásának? Egyebek mellett erről beszélt a VTT ötödik ülésén tartott előadásában Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Ön elfogadná egy disznó segítségét, ha szívinfarktust kapna? Aki megnézi Dinnyés András előadását, hamar megérti, hogy ez a kérdés sokkal mélyebb, mint amilyennek elsőre hangzik. Mit adhatnak nekünk az őssejtek? Gyógyíthatóvá válhat-e segítségükkel a gerincvelő-szakadás vagy a Parkinson-kór? A tudományünnepi előadáson ezek is szóba kerültek.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.

A most induló Marie Skłodowska-Curie támogatási program keretében a megtermékenyülés időszakában, valamint az embrió beágyazódásáig érvényesülő hatások szerepét vizsgálják a gyerek és felnőttkorban kialakuló betegséghajlamokra. A projektet, melyben az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos ország vezető kutatócsoportjai vesznek részt, Dinnyés András biotechnológus koordinálja.

Hogyan működnek közre a külön-külön biofilmképzésre nem alkalmas baktériumtörzsek az őket védő hártya kialakítása érdekében? Meddig tart az együttműködés, és mennyire célravezető? Melyik evolúciós stratégia a célravezetőbb a biofilmképzés során: a „termelj többet!” vagy a „változtatás” stratégiája? Ezeket a kérdéseket vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Maróti Gergely, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa is tagja volt.

Űrtesztlabor, régmúltba vezető nyomozás, a közelmúlt zenéje, az elméleti biológia gyakorlatias oldala és kozmológiai buborékok a Diákok az Akadémián rendezvényen. Öt kutató mutatta meg 2018-ban a diákoknak a kutatói élet mindennapjait, kihívásait és örömeit.

Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.

A Felügyelő Testület 2018. december 19-ei ülésén napirendre tűzte az MTA 2019. évi költségvetésének tárgyalását.

A „Természeti környezet” című kötet nyomtatott angol változata január elejétől lesz elérhető kereskedelmi forgalomban, digitálisan pedig a magyar változathoz hasonlóan ingyenesen letölthető.

Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet új generációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.

Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.

Mi a jelentősége az MTA doktora címnek és miért fontos a tudományos színvonal szinten tartásához a tudományos teljesítmény értékelése független, az országos és nemzetközi normákhoz igazodó módon?

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.

Negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, de minden, a 20. század iránt érdeklődő kutató számára értékes forrásanyagot biztosít.

2018. november 16-án először ült össze a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága az MTA Székházában.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.

Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai által végzett budapesti neutronos és RAMAN mérések újabb adalékokkal szolgálhatnak a szobor készítésének módjáról, ezáltal a szobor Leonardo da Vincihez köthető származásáról.

A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Tudományos igénnyel feltárni a nemzet előtt álló kihívásokat, és ezek nyomán javaslatot tenni az egyes szakterületekért felelős döntéshozók számára – ez az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik legfontosabb küldetése. Kutatóik számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak, csak ebben az évben több mint ötven impaktfaktoros publikációjuk jelent meg kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Összeállításunkban az elmúlt évek legizgalmasabb kutatásaiból válogattunk.