

Regionális jövőképek Magyarországon – videón a tudományünnepi konferencia
Milyen tényezők határozzák meg a regionalizmus és a decentralizáció válságát? Milyen lehetőségei vannak a Kárpát-medencei nagytérségi együttműködésnek? Milyen térbeli és társadalmi következményei vannak a középvárosok évtizedes népességvesztésének? Többek közt ezekről a kérdésekről volt szó a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományünnepi konferenciáján. Nézze meg a videofelvételt!


Betekintés a tudomány világába: az Akadémiai Kiadó sorozata mindenkinek
Rövid, tömör, élvezetes kalauz egy-egy tudományterületen belül neves kutatóktól – ezt kínálja az Akadémiai Kiadó sorozata.


Behálózva: új eredmények a hálózattudomány területéről
A hálózattudomány területén az utóbbi időben elért új tudományos eredményeket foglalták össze a MTA-BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport munkatársai online tudományünnepi rendezvényükön. Az előadásokban a nagy hálózatok útvonalválasztási módszereit, a hálózati működés anomáliáit és a numerikus inverz transzformáció legmodernebb metódusait mutatták be. Az eseményről készült videofelvétel cikkünkből elérhető.


Karádi István orvos, akadémikus a SARS-CoV-2 elleni védőoltásról
Az MTA rendes tagja arról beszélt, hogy több millió ember megkapta már szerte a világon a Pfizer-BioNTech vakcinát komolyabb mellékhatások nélkül, ezért azt javasolja, hogy minél többen oltassák be magukat.


Sík- és térbeli szerkezetek önszerveződése – Peter J. Stang karácsonyi előadása
Lineáris és szöget bezáró egyszerűbb molekulákból megfelelő reakciókörülmények között érdekes és hasznos tulajdonságokkal rendelkező sík-, illetve térbeli szerkezetek állhatnak össze. Róluk és lehetséges alkalmazásaikról beszélt az MTA Kémiai Osztálya által megrendezett karácsonyi előadásában Peter J. Stang, a Utahi Egyetem professzora, az MTA külső tagja. Az előadás házigazdája Perczel András, a Kémiai Osztály elnöke, az MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium szakmai vezetője volt.


A szövegértés kérdései – videón a tudományünnepi konferencia
Miként változik a szövegek funkciója a globalizálódó világban, és milyen tényezők befolyásolják a megértést? E kérdésekről tanácskoztak nyelvészek, pszichológusok és filozófusok az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében szervezett konferencián.


Ádám Veronika, az Orvosi Tudományok Osztálya elnöke a SARS-CoV-2 elleni védőoltásról az InfoRádió műsorában
Az új technológia miatt jóval biztonságosabb a mostani vakcina, mint a korábbiak, a koronavírus elleni védőoltást pedig azért állították elő ilyen gyorsan, mert megvoltak a feltételei, a tudományosság semmiben nem szenvedett hiányt - hangsúlyozta az InfoRádióban Ádám Veronika.


„Jó szóval oktasd, játszani is engedd.” Tanulás, játék és a gyermeki agy – Csépe Valéria székfoglaló előadása
Csépe Valéria rendes tag 2020. november 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az online előadásról készült videó megnézhető az mta.hu-n.


Bicentenáriumi bizottság alakul az Akadémián
Frank Tibor történész, az MTA rendes tagja vezetésével alakul meg az a testület, amelynek célja, hogy előkészítse az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának méltó megünneplését.


Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében – áll a legutóbbi EASAC-jelentésben
Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében.


"Valódi űrt hagyott maga mögött" – emlékezés Zalai Ernő közgazdászra, az MTA rendes tagjára
2021. január 1-jén, életének 78. évében elhunyt Zalai Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem Széchenyi-díjas professor emeritusa, a magyar közgazdaság-tudomány egyik meghatározó, iskolateremtő személyisége.


Elnöki összefoglaló az Akadémia utóbbi hónapjainak történéseiről
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Elnökség ez évi utolsó ülésén áttekintette az új vezetők 2020. augusztusi hivatalba lépése óta eltelt időszak legfontosabb eseményeit és eredményeit.
Szabadkőműves csillagászok, egy rejtélyes matematikai összefüggés és az égi rendőrség első sikeres nyomozása – 220 éve fedezték felé a Cerest
A 2021. január 1-jei évforduló alkalmából Csaba György Gábor vezeti végig az mta.hu olvasóit a törpebolygó felfedezésének kalandos történetén az egyiptomiaktól az ókori görögökön át a távcsöves megfigyelésekig.


Magyar akadémikus felfedezését választotta a Science kedvenc tudományos hírei közé
A Science folyóirat online kiadásának szerkesztői évről évre kiválasztják azokat a tudományos híreket, amelyek valamiért a legkedvesebbek számukra – vagy azért, mert jelentős tudományos áttörésről szólnak, vagy mert az eddigiektől merőben eltérő szemléletmódot tükröznek. Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának a fizika és a filozófia határterületét fürkésző felfedezése mindkét szempontból beleillett a listába. Az akadémikust az mta.hu kérdezte.


„Bolyaisok” – Mátyás Ferenc neurobiológus
Jelentősen módosíthatják az általános információfeldolgozásról kialakított és széleskörben elfogadott nézeteket azok a tudományos eredmények, amelyeket Mátyás Ferenc, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) és az Állatorvosi Egyetem Anatómiai és Szövettani tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai értek el. Munkájuk ismertetésével folytatjuk sorozatunkat, amelynek keretében olyan Bolyai-ösztöndíjasokat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták, illetve folytatják tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.


„Porcellán alakok” és Andersen-mesék – karácsonyi ajándékozás a 19. századi városi polgárságban
Mikor jelentek meg először Pest-Budán tömegesen a gyermekeknek szánt játéktárgyak? Hogyan változtak az 1800-as években a karácsonyi ajándékozási szokások? E kérdésekre válaszol Szendrey Júlia családjának ünnepi hagyományait ismertetve Gyimesi Emese történész.


Ki profitál a digitális átalakulásból? – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizenegyedik ülése videón
Miért nem jár a digitális átalakulás olyan mértékű pozitív hatásokkal a függő kapitalizmusmodellbe tartozó, közép-európai országokban, mint a fejlett gazdaságokban? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Szalavetz Andrea, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója.


Minden, amit a Balaton algáiról tudni akart – Vörös Lajos ökológus áttekintő írása
Mire véljük, ha zöldes trutymó jelenik meg kedvenc tavunk felszínén? Mi köze mindennek a Balaton vízállásához? És mit szólnak mindehhez a halak? Cianobaktériumok, zöldalgák és kovamoszatok a tófenéken, a vízben, a felszínen és a parti köveken: Vörös Lajos, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának összefoglaló írása az mta.hu számára.


Budapesten hozza létre új tudásközpontját az Academia Europaea – videón a nyitókonferencia
Barcelona, Bergen, Cardiff, Tbiliszi és Wrocław után Budapesten nyitja meg legújabb tudásközpontját az intézmény. A magyarországi központ tudományos igazgatója Lovász László, az MTA idén nyáron leköszönt elnöke lesz. A 2020. december 9-én tudományos konferencia keretében tartott budapesti nyitórendezvényen készült videó megnézhető az mta.hu-n.


A genomszerkesztés svájci bicskája: a CRISPR/Cas9 rendszer
A francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer A. Doudna fele-fele arányban megosztva kapták a 2020. évi kémiai Nobel-díjat, melyet december 7-én adtak át. A Nobel-bizottság indoklása szerint a genomszerkesztés területén végzett úttörő munkájukért nyerték el az elismerést. Az ELTE kutatói, Perczel András akadémikus, az MTA Kémiai Tudományok Osztályának elnöke, a szerves kémia professzora és Vellai Tibor genetikus professzor kalauzol minket a genomszerkesztés világában.


Mézes Miklós akadémikus a Kosáry Domokos-díj egyik idei kitüntetettje
Az agrármérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja a tudományos újságírás előmozdításáért, a könyvtár és könyvtárhasználat támogatásáért, valamint a tudományos írások oktatásba történő mihamarabbi bekerüléséért tett erőfeszítéseiért kapta az elismerést. A Szent István Egyetem (SZIE) Szenátusa posztumusz Kosáry Domokos-díjat adományozott M. Csizmadia Béla (1942–2019) gépészmérnök, professor emeritus számára is, aki az MTA több tudományos bizottságának is tagja volt.


COVID-19 diagnosztika és vakcinafejlesztések: hírlevelet indított az Akadémia
Az új hírlevél az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnöke, Ádám Veronika akadémikus kezdeményezésére indult, Jakab Ferenc, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője szerkesztésében. Az első számban Kovács L. Gábor a koronavírus-fertőzés diagnosztikájáról, Kemenesi Gábor pedig a vakcinafejlesztés új mérföldkövéről ír.


Új almanach a peptidkémiai kutatásokról
Csaknem hat évtized kutatásainak eredményét, az MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport 1961 és 2018 közötti tudományos cikkeinek bibliográfiáját tartalmazza az a kötet, amely egyúttal hűen dokumentálja az egyre fontosabbá váló nemzetközi együttműködés eredményeit is.


Haladás a reumatológia, az immunológia és az oszteológia területén – szemelvények az ORFI munkásságából a Magyar Tudomány Ünnepén
A november 18-án rendezett tudományünnepi konferencián az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet munkatársai az intézményben zajló tudományos tevékenységet mutatták be. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkből elérhető.


Így is születhet egy molekula
Az MTA Lendület programjának támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen önálló kutatócsoportot alakított Novák Zoltán és kutatótársai a gyógyszerkutatásban is alkalmazható, új eljárást dolgoztak ki fluortartalmú molekulák előállítására. Szerves kémiai módszerüket már használták a Parkinson-kór kezelésére alkalmazott hatóanyag módosításához is. Az ötletes, egyben nagy precizitást igénylő kémiai építkezésről a Nature Communications is beszámolt.
„Bolyaisok” – Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus
A növényi biodiverzitás megőrzéséhez és az invazív növényfajok elleni védekezéshez járulhatnak hozzá Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja főmunkatársának kutatásai. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat két ízben is elnyerő kutatónő tudományos eredményeinek ismertetésével folytatjuk a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat. Ebben azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik a támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.


A Covid-19-kutatások eredményei – az EMMI tudományünnepi konferenciája videón
Fertőzöttség a közoktatási intézményekben, koronavírus-szennyvízvizsgálatok, BCG-oltás, vérplazmakezelés, vakcinafejlesztések, gyógyszeres kezelési lehetőségek, hazai kutatások: egyebek mellett ezekkel a témákkal foglalkoztak annak a tanácskozásnak az előadói, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezett a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. Nézze meg a teljes felvételt!


Tudomány, gyógyítás és újságírás – Sarkadi Balázs akadémikus írása
Ritka a magyar újságírás történetében, hogy egy komoly olvasottsággal rendelkező lap helyt ad egy olyan gyógyszerhatóanyag népszerűsítésének, melynek emberi alkalmazását a NÉBIH, de a WHO és az USA szövetségi gyógyszerhatósága is veszélyesnek és alkalmatlannak minősíti adott betegség kezelésében. Sarkadi Balázs akadémikus, aki munkatársaival évtizedek óta foglalkozik a hatóanyaggal, a hatóságok aggályairól, a lehetséges veszélyekről és az újságírói felelősségről ír.


COVID-19: Lakossági tájékoztatót készítettek a Semmelweis Egyetem szakemberei
Mit tegyen otthon, ha koronavírus-fertőzésre utaló tünetei vannak, mi a teendő tesztelés előtt, mikor szükséges mentőt hívni, hol kapható lelki segítség? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az az összeállítás, amely a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának és Magatartástudományi Intézetének együttműködésében készült.


Akadémikusok emlékezete – Dessewffy Emil
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Dessewffy Emil életútját ismerhetik meg.


Interjú az egyik legfontosabb idegtudományi díjjal kitüntetett Buzsáki Györggyel
Buzsáki György agykutatót, a New York-i Egyetem Biggs-professzorát, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját tüntették ki idén az amerikai Idegtudományi Társaság legrangosabb, a kiemelkedő kutatói életpályát elismerő Ralph W. Gerard-díjával. A tudós október végén készített interjúnkban elmondta, hogy az agyi ritmusok kutatása olyan biztos alapot adott egész pályájához, amelyet a következő nemzedék biztosan folytathat.


A 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe záróhangversenye videón
Bartók Béla és Ludwig van Beethoven művei szerepeltek annak a rendhagyó komolyzenei programnak a műsorán, amelynek helyszíne a martonvásári Brunszvik-kastély területén álló, felújítása után idén átadott Beethoven Emlékmúzeum volt. A koncertről készült felvétel megnézhető a cikkben.


Hazám díj Lovász Lászlónak
Az értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként alapított Hazám díj egyik idei kitüntetettje Lovász László matematikus, akadémikus, az MTA volt elnöke.


Posztumusz díszpolgári címet kapott Újbudán Szántay Csaba akadémikus
A négy éve elhunyt vegyészmérnök legfontosabb találmánya a Cavinton nevű gyógyszer ipari szintézisének kidolgozása volt.


„Megradarozzuk a Holdat” – videón a Bay Zoltán tiszteletére tartott emlékülés
120 éve született Bay Zoltán fizikus, a radarcsillagászat atyja, aki mikrohullámokkal elérte a Holdat, kifejlesztette a fotoelektron-sokszorozó elvén alapuló részecskeszámlálót, és megalkotta a fénysebességre alapozott méterdefiníciót, amely nélkül ma nem lenne GPS. Az évforduló alkalmából tudományos emlékkonferenciát kezdeményezett a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. (Bay Zoltán Kutatóintézet). Az ülést az MTA Fizikai Tudományok Osztálya és az MTA Műszaki Tudományok Osztálya szervezte. Az eseményről készült felvétel megnézhető cikkünkben.


2020. legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik
A Magyar Innovációs Alapítvány – a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, 29. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.


A Balaton kutatása és a legnagyobb magyar geológus is téma volt a Magyar Tudomány Ünnepén
Könyvbemutatóval egybekötött emlékülést szervezett Lóczy Lajos halálának centenáriumán a Magyarhoni Földtani Társulat és az MTA Földtudományok Osztálya A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán címmel 2020. november 11-én. Ugyanez a címe annak a könyvnek, amely idén jelent meg a világhírű magyar geológus Balaton-kutatásairól. Lóczy eredményei ma is alapvető fontosságúak a Balaton és környezete vizsgálatában. Az online rendezvényről készült teljes videofelvétel összeállításunkból érhető el.


Az 5G mobilhálózatok egészségügyi és környezeti hatásai – Vitaülést tartottak az Akadémián
A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek. E szakértői bizottság résztvevői gyűltek össze 2020. november 10-én a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy megosszák egymással és az érdeklődőkkel eredményeiket.


Tesztek és vakcinák: orvosok és immunológusok beszélgetése a Magyar Tudomány Ünnepén - videofelvétel
A november 16-án a Magyar Tudomány Ünnepén megrendezett Vakcinák, tesztek és protesztek című virtuális kerekasztal-beszélgetés középpontjában a koronavírus-járvány megállításához szükséges lépések álltak. Olyan fontos témákat tárgyaltak a résztvevők, mint a vakcinakísérletek és a különféle vakcinák közötti választás, az átoltottság kérdése az oltásellenes hangulatban vagy a súlyos megbetegedések immunológiai okai.


Emlékdíj a száz éve született Stefanovits Pál emlékére
Az elismeréssel a talajtani szakmai közösség javaslatára olyan szakember tüntethető ki, aki a talajtan oktatása, kutatása és gyakorlati alkalmazása területén hosszú időn át, elmélyült, magas színvonalú munkát végzett.


Járvány ellen maszk és MASZK – Ön is segítheti a vírus elleni védekezést!
Karsai Márton, a Central European University Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy a vírusterjedés nyomonkövetéséhez és előrejelzéséhez milyen nagy segítséget tudunk mi, polgárok is nyújtani egy egyszerű kérdőív kitöltésével. Mindig vegyük fel a maszkot, töltsük ki rendszeresen a MASZK-ot – és nézzük meg a kutató előadásának videofelvételét!


Maratonra kell készülni, nem sprintre – Az új koronavírusról a Magyar Tudomány Ünnepén
A járvány elleni küzdelem frontvonalában dolgozó kutatók, orvosok és járványügyi szakemberek előadásai alapján a laikusok számára Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese készített összefoglalót.


Röst Gergely: Jövőformáló matematika – videón az előadás
A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Ebben segített előadásával Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. Az előadás a cikkben található linkre kattintva nézhető meg.


Karsai Márton: Fertőzésterjedések adatalapú modellezése, avagy hálózatok a koronavírus-járvány modellezésének szolgálatában – videón az előadás
Mi szükséges a hatékony járványterjedési modellek megalkotásához és miként segíthetik ezek a modellek a szakembereket? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában csütörtökön este 18.00 órától Karsai Márton, a Közép-európai Egyetem Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.


Lovász László portréjával bővült az elnöki arcképcsarnok
November 10-én leplezték le Lovász László akadémiai elnök portréját – Czene Márta alkotását – a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Bolyai-termében.


Újabb két évig az ANSO irányító testületének tagja lehet a Magyar Tudományos Akadémia
Egyedüli európai uniós országként várhatóan továbbra is részt vehet a 2018-ban a Kínai Tudományos Akadémia kezdeményezésére létrehozott, nonprofit, kormányzati szervekhez nem kötődő nemzetközi tudományos szervezet, az Alliance of International Science Organization (ANSO) kilenctagú irányító testületének munkájában a Magyar Tudományos Akadémia – erősítette meg a Governing Board legutóbbi, online tanácskozása.


Magyar gyártásban készülhet a vírusvédelem első vonalát jelentő gyógyszer
A favipiravir hazai gyártási folyamatát koordináló Keserű György Miklós akadémikus szerint a járvány erősödésével, a kórházi kapacitások szűkülésével egyre fontosabb, hogy a gyógyszert a vírusfertőzöttségre utaló tünetek megjelenése után minél hamarabb, akár már az alapellátásban megkapják a betegek.


Mag Kornélia és Meskó Bertalan: Gépi tanulás a hivatalos statisztika szolgálatában – A mesterséges intelligencia jövőkutatói kihívásai – videón az előadások
Milyen hatással van a gépi tanulás a hivatalos statisztika adat-előállítási folyamatra? Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az orvostudományt és az egészségügyi ellátást? E kérdésekre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe szerda esti rendezvényén Mag Kornélia alkalmazott matematikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Meskó Bertalan PhD, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.


Keserű György Miklós: Vírusellenes terápiás lehetőségek a Covid-19-fertőzés kezelésére – videón az előadás
Milyen eredményekkel járulnak hozzá a hazai gyógyszertervezési és gyógyszerkémiai kutatások a Covid-19 elleni védekezéshez? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe kedd esti előadásában Keserű György Miklós gyógyszerkutató vegyész, az MTA levelező tagja. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.


Tudomány és Parlament: A víz jelentősége és korlátai a 21. században – videón az előadások és a panelbeszélgetés
Melyek a legfontosabb víztudományi kutatások és hogyan tudnak az eddiginél is eredményesebben együttműködni kutatók és döntéshozók a vízzel kapcsolatos feladatok megoldásában? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Az előadások és a panelbeszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.


Az 5G mobiltelefon-rendszerek elektromágneses terének egészségügyi és környezeti hatásai – videón a vitaülés előadásai
Mit tudunk már az 5G előtt? Mekkora elektromágneses környezetben élünk? Napjainkban milyen expozíciót jelentenek a bázisállomások, illetve a mobiltelefonok? Milyen változást hoz az 5G? E kérdésekre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett tudományos ülés és vitanap résztvevői. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.


Kereszturi Ákos: A Mars-expedíciók hatása a Földön kívüli élet keresésében – videón az előadás
Mit tudunk a Marsról és milyen területeken lehetnek hasznosak a vörös bolygó kutatásának eredményei? Egyebek mellett erről beszélt tudományünnepi előadásában Kereszturi Ákos planetológus, Mars-kutató, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.


Vokó Zoltán: A lakosság egészségének kutatása és fejlesztése – videón az előadás
Melyek a sikeres modern népegészségügy legfontosabb jellemzői? E kérdésre válaszolt előadásában Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, az MTA doktora. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.


Jakab Ferenc: Mit tanultunk a koronavírus-járványból? – Kutatás, védekezés, terápia – videón az előadás
Hol tartanak a kutatók a vakcinafejlesztésekben, a koronavírus genetikai állományának vizsgálatában, valamint a fontosabb gyógyszer- és hatóanyag-tesztelésekben? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körbe az MTÜ szerda esti előadásában Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.


Kutatónők a járvány frontvonalában – videón az előadások és a kerekasztal-beszélgetés
A társadalomtudomány és az élettudomány területéről felkért előadók a járvány szempontjából fontos témákat ismertetnek és vitatnak meg. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik a társadalmi távolságtartással, az új koronavírus okozta megbetegedések szövődményeivel, az alapkutatás és az innovatív szemlélet összehangolásával, valamint a pandémia okozta speciális helyzetből fakadó tudományos összefogás és az eredmények szakszerű bemutatásának fontosságával. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.


Az új koronavírus szerkezete és funkciója: az alapkutatás eredményeitől a terápiás alkalmazás lehetőségéig – a konferencia videón
A Kémiai Tudományok Osztálya által szervezett konferencián elhangzó 25 perces előadások tájékoztatást adnak a koronavírus szerkezete és hatása közötti összefüggések molekuláris vonatkozásairól, a terápiás célra alkalmas molekulák kifejlesztésére irányuló hazai kutatások eredményeiről. A konferencia videofelvétele cikkünkben elérhető.


Csapó Benő: A digitális oktatás jelene és jövője – a tudományünnepi előadás videón
Milyen ellentmondás feszül az oktatás valós problémái és a digitális tanulás ki nem használt lehetőségei között? Ezzel a kérdéssel is foglalkozott Csapó Benő Prima Primissima-díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára 2020. november 3-án megtartott tudományünnepi előadásában. Az előadás videofelvétele cikkünkben látható.


Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – összefoglaló a nyitónap eseményeiről
Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással és tudományos előadással kezdődött meg a 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe. Az idei programsorozat mottója: Jövőformáló tudomány. Az MTA a járvány miatt online követhető közvetítésekkel várja a tudomány iránt érdeklődőket november 3–30. között.


Élet a Földön kívül, Covid-kataklizma és mesterséges intelligencián alapuló orvosi terápia – kövesse élőben a Magyar Tudomány Ünnepe előadásait!
Hogyan segítik a Mars kutatásának módszerei a Földök kívüli élet keresését? Versenyben a koronavírussal: mikorra lesz vakcina és gyógyszer? A matematika mint a tudomány időgépe, avagy megelőzhetők-e a járványok matematikai modellek segítségével? Ha érdeklik a válaszok, tartson velünk ez évben is a Magyar Tudomány Ünnepén! Élő közvetítésekkel várjuk november 3–30. között a képernyők előtt – mert idén az otthonokba költözik a tudomány.


„A jövőbe tekintett” – tisztelgés az Akadémia alapítójának emléke előtt
A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és az Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár.


Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából
Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, október 23. alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlönyben jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az MTA doktorai, illetve az akadémiai intézmények munkatársai közül harmincöten részesültek elismerésben.


„300 ezer hiányzó gyermeken” segíthet a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium
2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével összefogja majd a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét. Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – tartja Kovács L. Gábor professzor a kutatási projekt vezetője.


Főtitkári elismerések az Akadémia szolgálatában végzett munkáért
Tizenegyen vehették át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Freund Tamás elnöktől, Kollár László Péter főtitkártól és Hudecz Ferenc természettudományi alelnöktől magas színvonalon végzett kiemelkedő munkájukért a kitüntetést.


Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián
Az MTA teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A támogatással kutató, munkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak az Akadémia emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Idén tizennégy fiatal kutató nyerte el a rangos elismerést, amelyet a korábbi években a júniusi hagyományos és nagyszabású Bolyai-napon adtak át. A járványra való tekintettel ehelyett most zártkörű, online közvetített rendezvényen vehették át a kitüntetett kutatók az elismerést.


Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése
„Abba a hamis illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a magas szintű elméleti ismeretek és készségek átadása csupán szaktudást igényel” – írja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent, az oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmányában Péntek Imre, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézetének adjunktusa és Hantz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója. Cikkükből az is kiderül, hogy mi is pontosan a természettudományos oktatás reformját célzó, kutatásokon alapuló, „Kezdeményezés a tudományok oktatásáért” című projekt lényege, és az is, hogy miként járulhat hozzá az oktató diákjai hatékonyabb tanulásához.


A KOKI kutatói fedezték fel a kósza idegsejtek gyilkosát
A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló” sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet.


„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos
A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.


Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak
Az Európai Bizottság kijelölte annak a független tudományos testületnek a tagjait, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) következő elnökének megválasztását készíti elő. A nemzetközi élvonalba tartozó hét tudós egyike Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.


Magyar kutatók részvételével nyílik meg az út a hatékonyabb koronavírus-gyógyszerekhez
Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában. Jóllehet a kutatások alig fél éve indultak, a konzorcium a molekuláris LEGO koncepció alkalmazásával több mint 70 olyan molekulát talált, amely megfelelő kiindulópontul szolgálhat a gyógyszerfejlesztéshez.


Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője
A Magyar Tudományos Akadémia elnökének célkitűzése a fenntarthatóság kérdéskörének tágabb, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektusokat egyaránt figyelemmel kísérő vizsgálata, az MTA aktívabb bekapcsolása a témában folyó hazai és tudományos diskurzusba. Ennek elérése érdekében Freund Tamás, az Akadémia elnöke létrehozta a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amelynek vezetésére Szathmáry Eörs akadémikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérte fel.


Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában
A tudományos magazin legutóbbi műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus a Hepatitis-C orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéséről, Frei Zsolt fizikus pedig a fizikai Nobel-díjat érő feketelyuk elméletekről beszélt. Kereszturi Ákos csillagásszal arról készült interjú, hogy folyékony vizet találtak a Mars talaja alatt.


Rektifikálható görbékből felépített Besicovitch-halmazok – Csörnyei Marianna külső tag székfoglaló előadása
Csörnyei Marianna külső tag 2020. szeptember 23-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, videóval bővített összefoglaló.


Talajmikrobákkal a jobb szüretért
A szőlőtermesztés sikerét számos tényező határozza meg. Bár nem köztudott, de nagy jelentőségük van a talajlakó mikrobáknak, főként a gombáknak, de a baktériumoknak és a vírusoknak is. Geml József és az Eszterházy Károly Egyetemen alapított Lendület-kutatócsoportja pontosan e talajlakó mikroorganizmusok és a szőlő viszonyát tanulmányozza, hogy megérthessük, tevékenységük hogyan befolyásolja a növény jóllétét – és ezen keresztül a bor minőségét.


Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő
Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. Az eredmény: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.


Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C felfedezői kapták. A Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice által felfedezett vírus „báránybőre bújt farkasként” vált ismertté az orvosok körében, mert az általa kiváltott, viszonylag enyhe tünetekkel kísért krónikus betegség végén gyakran alakul ki rosszindulatú májdaganat. Schaff Zsuzsa akadémikus, a vírus működésének kutatója előadásában egy ma már elérhető, hatékony gyógymódról beszélt.


Lezárult a tisztújítás a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályaiban
A tizenegy testületben a távjelenléttel megtartott üléseket követően az Akadémiai Adattár (AAT) felhasználásával, titkos szavazással döntöttek a tagok az MTA 193. közgyűlését követő tisztújításról.


A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka
A WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben. Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc összefoglalója az mta.hu számára.


Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről
Magyarországon először vizsgálta szisztematikus kutatás keretében az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek életminőségét, pszichológiai jóllétét és az ezzel összefüggő tényezőket az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport. A szakemberek létrehoztak egy az autizmussal élő kisiskolások befogadását elősegítő, az osztálytársak tudását formáló programot is, amelynek hatásait ugyancsak részletesen megvizsgálták.


Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón
Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.
Tizenkét új tag és a vezetőség bemutatásával lezajlott a Fiatal Kutatók Akadémiájának közgyűlése
A közgyűlés fő témája a szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése volt. Az MTA érvényes járványügyi intézkedéseinek betartása mellett a tagok személyesen az MTA Dísztermében, illetve online vettek részt a megbeszélésen 2020. szeptember 3-án.
Tudomány a COVID okozta társadalmi sokk kezelésének jelen fázisában
Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása.


A Gábor Dénes középiskolai ösztöndíj nyerteseit köszöntötték az Akadémia Székházában
Miként lehet az űrtechnológiai eredményeket hasznosítani a Földön, hogyan pótolhatnák az embereket robotok az űrrepülésben, milyen lehetőségekkel kecsegtet a műholdas földmegfigyelés, és mit jelent a számunkra az, hogy újra magyar személyzettel indulhat majd el egy űrhajó? Ezekben a témákban vártak pályamunkákat idén a Gábor Dénes középiskolai ösztöndíjra jelentkezőktől.


Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást
Két magyar kutatócsoport munkájának együttes eredményeként nemcsak egy ritka fosszíliával lettünk gazdagabbak, de a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott kép is megváltozhat.


A Szemlélek magazin interjúja Kollár Lászlóval
A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTA nyitottságáról, a tudományos kutatások fontosságáról, valamint az áltudományok elleni küzdelemről is beszélt.


Az Innotéka magazin interjúja Freund Tamással
Július 30-án adott interjút az Innotéka magazinnak Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.


A kutyák szociális élete, a mesterséges intelligencia szürkeállománya, a piramisok titka – a FameLab magyarországi döntője az Akadémián
Inspirálóan és izgalmasan beszélni fontos tudományos témákról három percben – ezt vállalták a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében immár harmadik alkalommal megrendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői. Képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?
A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.


Oklevéllel köszöntötték a 100 éves Nemecz Ernő akadémikust, földtudóst
Az MTA Székházában megtartott szűk körű eseményen köszöntötte az ünnepeltet Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Bozó László, a X. Földtudományok Osztálya elnöke is.


A polgári érintkezés modernizálódása a 19. században: szalonok, zongorák, névjegyek – Frank Tibor rendes tag székfoglaló előadása
Frank Tibor rendes tag 2020. február 6-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén
Benkő Elek régészt, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Kamarás Katalin vegyész, az MTA rendes tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Nyitray László biológus, az MTA doktora látja el.


Angol nyelvű monográfia a Szent Koronáról és a magyar uralkodókoronázásokról
A Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötet a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport újabb kiadványaként jelent meg a nemrég elhunyt jeles középkorász-professzor, Bak M. János és Pálffy Géza kutatócsoport-vezető közös munkájaként.


Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek
Az Újasszír, Újbabilóni és az Akhaimenida Birodalom közigazgatásáról, társadalmáról, történelméről és vallásáról rengeteg információt rejtenek az akkoriban használatos pecséthengerek. Az időszámításunk előtti első évezred első feléből (i. e. 1000–500) több pecséthengert őriznek a világ gyűjteményei, amelyek átfogó kutatásához azonban szükség lenne digitális kategorizálásukra. Pontosan ilyen adatbázist fog létrehozni Niederreiter Zoltán asszíriológus, régész, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézet Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékének adjunktusa, aki az idei Lendület-pályázat nyerteseként alakíthat kutatócsoportot.


Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján
Az egyetemek és tudományos szellemi műhelyek együttműködésének fontosságáról, a felfedező kutatások és a kutatás-fejlesztés kapcsolatáról, valamint a különböző tudományágak képviselői közötti kooperáció jelentőségéről beszélt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 239. tanévnyitó ünnepségén.


Az elbeszélt történelemtől a Repülő Iskoláig – díjazták az MTA Tantárgy-pedagógiai Programban részt vevő legkiemelkedőbb pedagógusokat
A 2016-ban Lovász László által indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program kutatócsoport-vezetőinek javaslatára elismerésben részesültek a munkában részt vevő legkiemelkedőbb pedagógusok. A 2020. szeptember 4-én megrendezett oklevélátadás videofelvétele cikkünkben elérhető.


Növekvő kutatói igényesség, konstruktív együttműködés az egyetemekkel, minőségbiztosítás a tudományos életben – interjú Kovács L. Gáborral
Az MTA Doktori Tanács hároméves ciklusa végén leköszönő elnökét kérdeztük az elmúlt évek eredményeiről, a tudományminősítés rendszeréről, az MTA-doktori cím értékéről és a koronavírus-járvány kihívásairól.


Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán
Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.


Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére
A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta.hu számára az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.


Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott
Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptember 1-jén fogadta hivatalában, ahol az EMMI és az MTA közötti további együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.


Védőoltások és az új koronavírus-járvány
A már sok emberen tesztelés alatt álló, előrehaladott III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok a SARS-CoV-2 ellen. Ebből hármat amerikai, kettőt kínai, egyet brit gyógyszercégek végeznek. Az elérhető, megbízható adatok a vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik. A vakcinát már őszre ígérő, bejegyzett orosz fejlesztésről a III. fázisú vizsgálatok kapcsán a WHO nem tesz említést, ami azzal függhet össze, hogy a vakcina tesztelésének részleteit eddig nem ismertették. Poór Gyula akadémikus összefoglalója az mta.hu számára.


Szemerédi Endre matematikus, az MTA rendes tagja a Magyar Szent István-rend idei kitüntetettje
Az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan számos állami kitüntetést adtak át, köztük – rendhagyó módon – a március 15-én odaítélteket is, hiszen akkor a koronavírus-járványhelyzet miatt nem volt mód a rendezvény megtartására. Cikkünkben összefoglalót adunk az idei akadémiai kötődésű kitüntetettekről.


A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához
Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja szerint a fiúk HPV-oltása is megkezdődhetne szeptembertől az iskolákban, az ezt lehetővé tévő kormányhatározat – benne a HPV elleni védőoltás kiterjesztésével – már áprilisban megjelent. Az akadémikus a HPV okozta daganatok megelőzésével foglalkozó szakmai kerekasztal koordinátoraként adott interjút az mta.hu-nak.


Rendezvények járványhelyzetben, online döntéshozatal – új elnöki határozatok
Freund Tamás, az MTA elnöke az MTA Székház üléstermeiben tartandó rendezvények járványügyi készültségi helyzet idején érvényes teremhasználati rendjéről, valamint az MTA döntéshozó szerveinek elektronikus eszköz útján való tanácskozása és döntéshozatala szabályairól hozott új rendelkezéseket.


A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről
A Magyar Tudományos Akadémia a Csillagvizsgáló úti telkén álló felépítményben jogcím nélkül élő személy helyzetének megnyugtató rendezésére törekszik. Az MTA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a területen élő személy biztonsága, a terület tudományos célú felhasználhatósága, illetve általában véve az Akadémia törvényben előírt közfeladatainak ellátása érdekében minél előbb rendezni kell a 4 éve húzódó kérdést.


„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus
A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.


Allergia – Okok, tények, tévhitek
Mi az allergia, mit tud róla a tudomány és melyek azok a megoldatlan kérdések, amelyek miatt még e terület is korlátlan lehetőségeket teremt megalapozatlan elméletek terjesztésére, a tünetek enyhítését ígérő hatástalan eljárások népszerűsítésére? A tudomany.hu új összeállításában a témakör elismert szakértői néhány a köztudatba mélyen beágyazódott tévhitet tárgyalnak szakmai megalapozottsággal.


Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla
A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Jankovich Béla életútját ismerhetik meg.


Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében
Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.


Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat?
Ha egy következő járványra felkészültebbek akarunk lenni, illetve a járvány leküzdésére kellő erőforrások birtokában akarunk lenni, a népegészségügyi intézményrendszert fejleszteni kell - írja vitaindítónak szánt dolgozatában Vokó Zoltán, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója. Véleménye szerint az egészség ügye nem maradhat az egészségügy ügye, ezért a sikereket felmutató országok tapasztalatai alapján számba vette a népegészségügyi rendszer átalakításához szükséges legfontosabb elemeket.


Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról
Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól? E kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói. Az előadások immár önálló kötetben is olvashatók Szathmáry Eörs akadémikus szerkesztésében.


A koronavírust vizsgáló, új nemzetközi tanácsadó testület tagja lett Makara Gábor
Az új koronavírussal kapcsolatos legújabb tudományos eredményekre támaszkodó, naprakész információk szolgáltatása a nemzeti tudományos akadémiák, kormányzati döntéshozók, valamint a média számára – ez a feladata annak a hatvanfős testületnek, amelybe beválasztották Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját.


Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén
A korábbi évekhez hasonlóan idén is a Tokaji borvidék volt a legeredményesebb a Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen. A megmérettetésre rekordszámú pályázat érkezett, valamennyi magyarországi borvidék képviseltette magát rajta. Újdonság, hogy ettől az évtől már pezsgő kategóriában is lehetett pályázni.


A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja
Az őssejt- és a génterápiák orvosi szempontból nagyon ígéretesek, azonban a jogalkotóknak vissza kell szorítaniuk a sarlatánságot és a szabályozatlan eljárások alkalmazását pontosan a kutatás és az orvoslás, lényegében a betegek érdekében. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentésben elemzi a regenerációs orvosi eljárások helyzetét az Európai Unióban. A dokumentum elkészítésében részt vett Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika hematológusa is, aki az mta.hu felkérésére kommentárban foglalta össze a regenerációs orvoslás lehetőségeit.


Szathmáry Eörsöt örökös tagjává választotta az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet
Szathmáry Eörs egyike annak a 63 vezető kutatónak a világból, akinek az élettudományok terén elért kiváló teljesítménye elismeréseként most örökös tagságot adományozott a rangos szervezet.
Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron
Kétszeresére nőtt a látogatótér, zenei foglalkoztató, multimédiás eszközök, restaurált korabeli tárgyak – ezek jellemzik az felújított emlékmúzeumot. 2020. június 26-án átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Brunszvik-kastély területén.


Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat
Az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő új küldetést az MTA 192., rendkívüli közgyűlése 93 százalékos többséggel fogadta el 2019. december 2-án. A közgyűlési javaslatokkal kiegészített dokumentumot az MTA Elnöksége 2019. december 17-i ülésén véglegesítette. A küldetés végleges szövegét és a hozzá kapcsolódó két háttéranyagot az alábbiakban közöljük.