Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Összeállításunkban Bozó László, az MTA Földtudományok Osztálya elnökének felvezetőjét olvashatják Szarka László geofizikus, akadémikus véleményével, illetve a Földtudományok Osztálya által erre válaszul megfogalmazott, az Osztály által elfogadott állásfoglalással kapcsolatban. A felvezető után mindkét szöveget teljes terjedelmében közöljük.

Széchenyi István születésének 230. évfordulója alkalmából tartott konferenciát a Magyar Történelmi Társulat és az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya a Magyar Tudomány Ünnepén. A rendezvény előadói a reformkor vezéralakjának máig inspiráló munkásságáról, életéről szóló legutóbbi kutatások eredményeit foglalták össze. A konferenciáról készült felvételek cikkünkből elérhetők.

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő akadémiai program támogatásával újabb tizenöt nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában. Az MTA Vendégkutatói programja 3-6 hónapos magyarországi kutatásra való meghívást tett lehetővé. A pályázat keretében legfeljebb havi bruttó 2,5 millió forintnyi támogatást lehetett elnyerni.

A Springer-Nature Kiadó jelentette meg a Pléh Csaba akadémikus pszichológus munkássága előtt tisztelgő, nagyrészt kognitív pszichológiai írásokat tartalmazó tanulmánykötetet A Life in Cognition címmel. A kötet szerzőinek többsége Pléh Csaba mentoráltjának vallja magát, mások pedig vele együtt dolgozó kutatótársai. A kognitív pszichológia legkiemelkedőbb magyar képviselői gyakorlatilag mind ebbe a csoportba tartoznak, hiszen alig van kognitív tudományi műhely az országban, amelynek gyökerei ne tőle indultak volna ki. A kötetet Pléh Csaba tavaly előtti, 75. születésnapjára tervezték megjelentetni, de a járvány miatt erre csak most kerülhetett sor.

Mi az a kockázati tőke, hogyan változott intézményi környezete a kelet-közép-európai régióban, és miként lehet eredményes az innováció előmozdításában? Egyebek mellett erről beszélt a Világgazdasági Tudományos Tanács decemberi ülésén Karsai Judit, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója. Az előadásról és az azt követő tanácskozásról készült felvétel cikkünkben elérhető.

Tizenöt új kutatócsoport-vezető folytathatja a következő években kutatásait az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásával. Őket mutatjuk be most induló sorozatunkban. Elsőként Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Biológiai Intézet Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa ismerteti nyertes pályázatát, amelynek célja a társállattartás evolúciós mozgatórugóinak, illetve következményeinek vizsgálata.

A 2009-ben indult program célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése a kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve itthon tartásával. Az új pályázati kiírásban a korábbihoz képest változnak a meghirdetett kategóriák, nő az elnyerhető támogatás mértéke, és módosulnak a pályázatok értékelési szempontjai is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kiírta a 2022. évi OTKA pályázatokat.

Az alapkutatások jelentőségéről, a tudományos eredmények hasznosításának fontosságáról, és az MTA által elindított programokról is beszélt a HírTV-nek adott interjúban Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A beszélgetés ide kattintva teljes terjedelmében megnézhető.

Teológusnak készült, aztán mégis kora egyik legnagyobb természettudósa lett. Ő volt a geometriai optika megalapozója, munkásságának eredményeképpen pedig pontosan ismerjük és előre ki tudjuk számítani a bolygók mozgását. A német csillagász nehézségekkel és nélkülözésekkel teli életútja az mta.hu-n.

Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja. Hosszú és gazdag életpályája során a bűnügyi tudományok számos területén alkotott maradandót. Az akadémikustársak nevében Korinek László emlékezik rá.

Mire képes az immunrendszerünk és miben tud segíteni neki a vírusok elleni küzdelemben a vakcina? Egyebek mellett erre a kérdésre is válaszolnak a tudomany.hu-nak írt összefoglalójukban a téma vezető hazai kutatói. Írásukból az is kiderül, hogy milyen időtartamú védettséget ad a vakcináció, lehetséges-e az oltás a várandósság idején és milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre az ötévesnél idősebb gyermekek oltásáról.

Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal. Török Péter, a Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője szerzőtásaival a restaurációs ökológia vezető folyóiratában hívta fel a figyelmet arra, hogy a meggondolatlan fásítás helyett van, hogy többet érünk az őshonos gyepek védelmével.

Kitörő viharban a hajó fokozódó himbálózása az egyre nagyobb hullámok hatására, a legjobban hallható adó keresése a rádió gombjának tekerésével, az egyenetlen úton gyorsuló teherautó platóján a rakomány csúszkálása vagy a kikapcsolása után egyre lassabban forgó centrifuga tengelyének mozgása meglepő módon hasonlít a klímaváltozáshoz. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport közelmúltban megjelent tanulmánya azt írja le, hogy bizonyos esetekben az egyszerű rendszerekben zajló változásokat is lehet és érdemes klímaváltozásnak tekinteni, és csak a klímadinamika eszköztárát használva lehet érdemben megérteni.

A Fertő-tó nádasainak szerepéről, a Balaton üledékének vizsgálatáról, a Tisza-tavat terhelő tisztított szennyvíz hatásairól, a Velencei-tó vízpótlásának problémájáról és az Alaptörvény vízzel foglalkozó passzusáról is szó volt azon a rendezvényen, amelyet az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete tartott az MTA Székházban. Felvételünk az előadásokról elérhető cikkünkből, az MTA YouTube-csatornáján.

Az elismerést Áder János köztársasági elnök adta át az Akadémia Dísztermében rendezett péntek esti ünnepi gálán. A Bolyai János matematikusról elnevezett díjjal azokat a magyar állampolgárságú vagy magyar származású személyeket támogatják, akik nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket érnek el a tudományok területén.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2021. december 14-i osztályülésén a Diverzitásbiológiai és az Ökológiai Tudományos Bizottságok javaslata alapján napirendre tűzte a Fertő tó területén folyó beruházás megtárgyalását. A vitát követően az Osztály nyílt szavazás keretében, többségi támogatottság (1 nem szavazat leadása és 1 tartózkodás) mellett az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött 138/2021. (XII.14) számú osztályhatározatában.

Az egyetemek küldetését, társadalomban betöltött szerepét, a felsőoktatási intézmények működésének jelenlegi hiányosságait és korlátait, az előttük álló kihívásokat és lehetőségeket, valamint a kiváló egyetemek működtetésének szempontjait tekintették át annak a nyilvános párbeszédnek a résztvevői, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezett idén tavasszal. A fórumról készített összefoglaló a Magyar Tudomány novemberi tematikus számában jelent meg. Év végi visszatekintésünkben ezt idézzük fel.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem információsrendszer-kutatói első látásra számukra idegen terepre tévedtek, amikor az agyi hálózatokat kezdték vizsgálni. De ha az idegsejtek kapcsolataiból felépülő rendszer mélyére tekintünk, hasonlóságokat fedezhetünk fel egyéb, akár a mérnöki tudományok tárgykörébe tartozó hálózatokkal. A BME kutatói ebből az alapfeltevésből indultak ki, és olyan agyi hálózatot igyekeztek konstruálni, amely minimális energiabefektetéssel képes üzemelni.

Bár a világjárvány miatt fél évvel meghosszabbodik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) második ciklusa, a NAP 2.0, már javában folyik a NAP 3.0 előkészítése. Oberfrank Ferenc, a program igazgatója az Innotéka Magazinnak értékelte a NAP első két ciklusát, és tájékoztatott a harmadik előkészületeiről.

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2021. december 7-én kezdődött éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba. A testület idén rendes tagokkal nem gyarapodott, ugyanis a SZIMA-nak egyszerre csak hatvan olyan tagja lehet, aki nem töltötte be a hetvenedik életévét.

Kondorosi Éva molekuláris biológus, az MTA rendes tagja nyerte el az idén immár 18. alkalommal kiosztott elismerést a magyar tudomány kategóriában.

A 19. század vége felé a csillagászok egy – látszólag – megoldhatatlan nehézségbe, a csillagászati távolságok mérésének problémájába ütköztek. De aztán jött egy egyetemet sem végzett, elhivatott nő. Az általa felfedezett periódus-fényesség reláció pedig lehetővé tette a Világegyetem felmérését.

Az éghajlatváltozásokkal kapcsolatos kutatások határozták meg a 47. Meteorológiai Tudományos Nap programjának tematikáját. Az MTA Földtudományok Osztálya Meteorológiai Tudományos Bizottsága által szervezett tudományünnepi rendezvényen szó volt egyebek mellett új klímamodellezési megközelítésekről, az éghajlatváltozással kapcsolatos kármérséklésről, valamint a globális klímaforgatókönyvek regionális léptékű alkalmazhatóságáról is.

Az egészségügyi ellátórendszerről, a magán és az állami szolgáltatók együttéléséről, valamint a 21. századi kihívásokhoz alkalmazkodó egészségügyi ellátórendszerben a gyógyszerészet szerepéről is szó volt az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tudományünnepi tanácskozásán. Az előadások cikkünkből megnézhetők az MTA YouTube-csatornáján.

Az MTA elnökét az Akadémiának a járványban betöltött tanácsadói szerepéről, a középiskolásoknak indított Alumni Programról és a 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat jövőjéről kérdezte Gimes Júlia a Magyar Tudomány Ünnepén. Cikkünkben a 2021. november 8-án készült teljes, a Kossuth Rádióban három részletben sugárzott hangfelvétel meghallgatható.

A 2021. november 18-19-én megtartott konferencia központi témája témája a női kutatók érvényesülése volt a tudományos életben, különös tekintettel a vezetői pozíciókra. Cikkünkben elérhető a most kiadott közös nyilatkozat szövege, mindkét nap előadásának videofelvétele, továbbá Bollobás Enikő, az MTA Nők a Tudományban Elnöki Bizottság vezetőjének előadása, valamint Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke köszöntője.

A tudományünnepi rendezvény előadói az éghajlati változásokról, a fenntarthatóság jogi és politikai kihívásairól, a klímaváltozás és a növényi inváziók beporzókra gyakorolt hatásairól, valamint a klímaváltozás és az agrárium viszonyában globálisan megjelenő kölcsönhatásokról beszéltek az MTA Székházban rendezett tanácskozáson.

Hogyan használhatók fel a játékelméleti modellek az űrszemét eltávolításához, vagy éppen egy gyanúsított kihallgatásához? Egyebek mellett ez is kiderült a tudományünnepi rendezvényen, amelynek felvétele cikkünkből megnézhető az MTA YouTube-csatornáján.

Kik és hogyan járultak hozzá idehaza azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyekért idén két molekuláris biológusnak a Nobel-díjat ítélték oda? Ezt foglalta össze az mta.hu számára a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete „Szolcsányi-iskolájának” négy professzora.

Erdei Anna főtitkárhelyettes, az MTÜ Programtanács elnöke záró gondolatai után az Anima Musicae Kamarazenekar adta elő Arnold Schönberg Verklärte Nacht című művét, valamint Wolfgang Amadeus Mozart: g-moll szimfóniáját (No. 40 KV 550.). Az Akadémia Dísztermében megrendezett esemény videofelvétele elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese köszöntőjével és tudományos előadásával kezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatához kapcsolódó kolozsvári konferencia az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. Idén immár 20. alkalommal tartották meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című programsorozatot.

Hogy hatott a járvány a munkaerőpiaci folyamatokra, a kereskedelemre, a beruházásokra és a fogyasztásra? Mit tudunk előre jelezni matematikai modellekkel, és mit nem? Milyen lesz Magyarország 2050-re? Mit gondolnak a fiatalok a jövőről a pandémia árnyékában? Ezekre a kérdésekre is válaszoltak a tudományünnepi program előadói.

Melyek a természettudomány tanításának jellemző nemzetközi tendenciái és mi a helyzet e tekintetben Magyarországon? Milyen lehetőségek rejlenek az egységes természettudományi tanárképzésben? Hogyan tud hozzájárulni a természettudomány tanítása a gondolkodás fejlesztéséhez? E kérdéseket vizsgálták az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság tudományünnepi rendezvényének előadói. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető az MTA YouTube-csatornáján.

Létezik-e az ötödik erő és mire alkalmas a nagyenergiás fizika eszköztára? Ezekre a kérdésekre válaszoltak előadásaikban Fodor Zoltán fizikus, az MTA tiszteleti tagja, illetve Varga Dezső fizikus, a Lendület Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoport vezetője. A két előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Hogyan alakult ki a késő rézkorban a mai önvezető járművek „prototípusa”? Milyen tudományformáló szerepe van a fordításnak? Milyen jelentősége volt a 13-14. században a magyar uralkodók Halics királya címének? Miként tűnik fel egy különös történelmi örökség az amerikai Dél prózairodalmában? E témákról beszéltek az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tudományünnepi rendezvényének előadói. Az előadások és az azokat követő kerekasztal-beszélgetés felvétele cikkünkben megnézhető.

A cariprazine a magyar gyógyszerfejlesztés utóbbi évtizedeinek legsikeresebb alkotása. A Richter Gedeon terméke olyan antipszichotikum és antidepresszáns, amelyet az amerikai gyógyszerügyi hatóság (az FDA) is engedélyezett, így már egymilliárd dollár feletti forgalmat generál évente. Katona István és Keserű György Miklós kutatócsoportjai új felfedezése most közelebb vitt ahhoz, hogy megértsük, pontosan hogyan is hat ez a molekula az agyban.

Milyen hosszú távú szövődményei lehetnek a koronavírusnak? Mire figyeljünk, ha már felgyógyultunk a betegségből? Hogyan kerülhetjük el a maradandó károsodásokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ azok az orvosok, akik „A poszt-COVID-szindróma aktuális kérdései” címmel tartottak előadás-sorozatot a Magyar Tudomány Ünnepe keretében 2021. november 16-án az MTA Székház Dísztermében.

Milyen kapcsolat van a pénzügyi rendszer és a természeti környezet között? Hogyan jelennek meg a fenntarthatósági szempontok a vállalati stratégiákban? Egyebek mellett ezekről beszélt tudományünnepi előadásában Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Ifj. Chikán Attila közgazdász. Előadásaik felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

2021. november 13-án véget ért a globális éghajlatváltozással foglalkozó glasgow-i világtalálkozó. Az országok magas rangú politikai vezetőinek részvételével kezdődő esemény első napjainak nagy médianyilvánosságát a sokszor zárt ajtók mögött zajló és rendkívül sok résztémát érintő tárgyalások követték. A közel kétszáz delegáció által folytatott egyeztetések során bizonyos ügyekben történt előrelépés, de a legkritikusabbak esetében elfogadott kompromisszumokkal egyelőre nem sokkal került közelebb a világ e veszélyes folyamat még kellő időben való megfékezéséhez. Faragó Tibor egyetemi tanár (MTA Földtudományok Osztálya) összefoglalója.

Milyen céllal hozták létre és eddig milyen eredményeket ért el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium? Erről beszélt Benczúr András, a MILAB szakmai vezetője. Előadásának felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

Vuhanban megrebbenti a szárnyát egy denevér, és pár hónap múlva országokat zárnak le – akár így is aktualizálhatjuk a „pillangóhatásról” szóló, Edward Lorenznek tulajdonított idézetet. De vajon milyen újabb kórokozók várakoznak a holnap kivágandó esőerdők mélyén vagy a trópusi állatpiacok zsúfolt zugaiban? És mit tehetünk annak elkerülésére, hogy a koronavírus után egy újabb, gyorsan terjedő jövevénnyel kössünk nem várt szorosabb ismeretséget? E kérdésekre is válaszolt Kemenesi Gábor és Földvári Gábor biológus. Tudományünnepi előadásuknak az MTA YouTube-csatornáján közzétett felvétele cikkünkben elérhető.

Karikó Katalin munkatársaként Pardi Norbert fontos szerepet játszott abban, hogy százmilliók kaphassák meg a koronavírus elleni új generációs vakcinát. Hogyan született meg az mRNS-technológia , és miként fejlesztették ki azokat a különleges nanorészecskéket, melyek segítenek célba juttatni a vírus elleni genetikai üzenetet? Van-e továbblépés? Készülnek-e más vírusok, sőt, a rák elleni vakcinák? A tudományünnepi előadás felvétele cikkünkből elérhető az MTA Youtube-csatornáján.

A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei gondozásában kiadott műveket Szilágyi Márton irodalomtörténész, és a kéziratok sajtó alá rendezője, Gángó Gábor irodalomtörténész, filozófus mutatta be az MTA Könyvtár és Információs Központban. További részletek az MTA KIK honlapján olvashatók.

Ha valami csoda folytán az oltatlanok még ma felvennék a koronavírus elleni vakcinát, akkor is 3-5 hétig tartana a védettségük kialakulása. A gond az, hogy nagyjából ekkorra várható a 4. hullám tetőzése. Ezért a 4. hullámban az oltások mellett nagy jelentősége van a vírusellenes készítmények alkalmazásának. Ezt Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője mondta november 11-én a Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány és Parlament című rendezvényén.

A világ népességének fele nagyvárosokban él, vagyis csaknem 4 milliárd ember életminőségét határozzák meg alapvetően a köznyelvben – tévesen – szálló pornak nevezett aeroszol részecskék, amelyek fontos szerepet játszanak a városi légszennyezettséget alakító folyamatokban. Milyen tényezők hatnak a levegő minőségére? Milyen klimatikus viszonyokra számíthatunk a jövőben Budapesten? E kérdésekre is válaszolt Salma Imre légkörkémikus tudományünnepi előadásában, amelynek felvétele cikkünkben megnézhető.

Az MTA főtitkárhelyettese a járvány elleni védekezés lehetőségeiről és az oltás fontosságáról beszélt.

A kormányfő felkérése után, idén nyár elején hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló pályázatát. Ennek célja olyan (alap)kutatások támogatása, amelyek a koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.

Az MTA Dísztermében 2021. november 10-én megrendezett esemény előadói áttekintést adtak a Magyarországon zajló földfizikai és űrtudományi kutatásokról, különös tekintettel a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkájára. Az előadások felvételei ide kattintva elérhetőek.

„A biológiai olló kétélű fegyver” – ezzel a találó mondattal foglalhatnánk össze a genomszerkesztés körül kialakult szakmai és társadalmi vitát. Akit érdekel, hogy milyen messzire jutottunk a lepényhalgénnel felturbózott paradicsomtól, és mik a genomszerkesztés valódi dilemmái, annak jó szívvel ajánlhatjuk Balázs Ervin és Gócza Elen előadásait, melyek felvétele cikkünkben elérhető.

Magyar közreműködés a Cassini-űrmisszióban, európai exobolygó-kutatás, a James Webb-korszak hajnala és gaiadézia(!) – izgalmas előadások páratlan együttállása a Díszteremben. Ha kíváncsi rájuk, csak kattintania kell, a felvétel elérhető az MTA Youtube-csatonáján!

Örömmel, félelemmel vagy rezignált nyugalommal fogadjuk, ha újabb szerves molekulát találnak az űrben? Tarczay György előadásából megtudhattuk, hogy az űrben kicsit máshogy működnek a kémiai folyamatok, mint ahogy földi lombikjainkban megszokhattuk. Timár Anikó pedig arról igyekezett meggyőzni a hallgatóságot, hogy az űrfizikai tudás gyarapításához érdemes közelről megnézni egy üstökösmagot. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

A tudomány és társadalom közötti kapcsolat erősítésének, valamint a tudományos eredmények minél szélesebb körű megismertetésének fontosságáról beszéltek a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat vidéki nyitórendezvényeinek előadói.

Csorba László történész, az MTA doktora a mitikus, tévedhetetlen héroszként az emberekben élő Széchenyiről, valamint a történettudomány által felrajzolt alakjáról is beszélt az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnöki Bizottság tudományünnepi tanácskozásán.

Kevesen vannak, akiket a koronavírus-járvány így vagy úgy ne érintett volna gazdaságilag. Milyen nagy léptékű gazdasági folyamatokra számíthatunk a jövőben? Lesznek-e még gazdasági sokkok a járvány következtében? És mit tehet ellenük a gazdaságpolitika? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körül tudományünnepi előadásban Halmai Péter. Az előadás felvétele cikkünkben elérhető.

Freund Tamás, az MTA elnöke a Fejér megyei Ercsiben tartott temetési szertartáson arról beszélt, hogy Eötvös József nemcsak az Akadémia harmadik elnöke volt, hanem író, politikus, jogász, aktív közéleti ember is, aki elkötelezetten támogatta a polgári átalakulást.

2021. október 31-én megkezdődött a globális éghajlatváltozással foglalkozó újabb ENSZ-konferencia a skóciai Glasgow-ban. Már a napirend elfogadása sem ment könnyen. November első két napján mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkár és David Attenborough drámai hangvételű beszéde hangzott el az emberi társadalmakat, az élővilágot fenyegető veszélyről és a sürgős cselekvés szükségességéről. Faragó Tibor egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a klímatárgyalásokon, most az mta.hu-nak foglalta össze a tanácskozás elején történteket.

A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben, az MTA Könyvtár és Információs Központ pedig 2026-ban ünnepli fennálásának 200. évfordulóját. A közelgő kettős évforduló jegyében tartott a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében tanácskozást a bicentenáriumi ünnepségeket előkészítő elnöki bizottság.

Milyen eredményei vannak az alkoholhasználattal kapcsolatos kutatásoknak és milyen veszélyeket rejt magában a túlzott internet- és digitálismédia-használat? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestek választ a Magyar Tudomány Ünnepe csütörtök esti kiemelt programjának előadói, Demetrovics Zsolt klinikai szakpszichológus és Darnai Gergely pszichológus. Az előadások felvétele cikkünkben elérhető.

Nem is tarthatott volna alkalmasabb pillanatban előadást az Akadémián Bartholy Judit klímakutató, mint éppen a glasgow-i klímacsúcs alatt. Mire lehet elég a párizsi megállapodás? Elkerülhető-e a globális klímakatasztrófa? És mit érzünk meg ebből mi itt, a Kárpát-medencében a következő évtizedekben? A november 3-án elhangzott tudományünnepi előadás felvétele cikkünkben elérhető.

A hagyományoknak megfelelően, a nagycenki Széchényi-mauzóleumban tartott koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár.

Az ENSZ 2021. október 31. és november 12. között tartja 26. klímaváltozási konferenciáját a skóciai Glasgow-ban. Faragó Tibor környezetkutatással és környezetpolitikával foglalkozó szakértőként a kezdetektől fogva követi az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat. Csaknem húsz évig képviselte Magyarországot szakmai főtárgyalóként az éghajlatváltozással foglalkozó találkozókon, de megfigyelőként részt vett a 2015. évi párizsi tárgyalásokon is. Nemrégiben megjelent tanulmányában összefoglalta az elmúlt közel öt évtized klímatudományi és klímapolitikai együttműködésének főbb globális és hazai fejleményeit, illetve tanulságait.

Tizenhárman vehették át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Freund Tamás elnöktől, Kollár László Péter főtitkártól és Erdei Anna főtitkárhelyettestől magas színvonalon végzett kiemelkedő munkájukért a kitüntetést.

2021 novemberének végén, négy év után zárul a Nemzeti Agykutatási Program második ciklusa. Ebben az időszakban 6,5 milliárd forint állt rendelkezésre a magyar idegtudományi és a kapcsolódó élettudományi kutatások támogatására. Acsády Lászlót, a programban központi szerepet játszó Kísérleti Orvostudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettesét, a NAP alapkutatási elnökét kértük meg, hogy értékelje az agykutatási program eredményeit: milyen pozíciót vívott ki magának a magyar agykutatás a világban?

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában rendezett konferencia előadói az 1945–1990 közötti korszakot elemezték.

Tekintettel az első két pályázati forduló sikerességére, folytatódik a gyermeket nevelő kutatók támogatási programja.

2022. január 31-ig várják a pályázatokat a kiírók.

A mohácsi csata egyértelműen a legismertebb magyar történelmi események egyike. Alapvetően meghatározta a középkori Magyar Királyság sorsát. Azt gondolhatnánk, egy ilyen alapvető, tankönyvi adatról már mindent tudunk, de ez távolabb nem is állhatna a valóságtól. Nincs konszenzus sem a csata pontos helyszínéről, sem az elvesztéséhez vezető okokról. Két kutatóval, egy hadtörténésszel és egy hadirégésszel vizsgáljuk meg, hogy miért vett új lendületet a mohácsi csata kutatása az elmúlt években.

Három az Egyesült Államokban dolgozó tudós, David Card, Joshua D. Angrist és Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

Egy Sáránszky-hegedű és egy Stowasser márkájú basszustárogató megvásárlásával gyarapította az Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumát a Magyar Tudományos Akadémia.

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerű módon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reportsban megjelent eredményeik új megvilágításba helyezhetik a 34 millió évvel ezelőtt bekövetkező, az élővilágot is sújtó, ősi klimatikus esemény ok-okozati összefüggéseit, s ezzel elősegíthetik a napjainkban zajló gyors klímaváltozás dinamikájának megértését is.

A Magyar Tudományos Akadémia küldetésének megfelelően arra törekszik, hogy hozzájáruljon a tudománybarát társadalom és közgondolkodás elősegítéséhez, egyúttal a tudomány világa felé fordítsa a kutatói pálya iránt fogékony, érdeklődő fiatalokat – mondta Kollár László Péter főtitkár az MTA Székházban tartott Budapest Talent Summit nevű kétnapos konferencia megnyitóján.

Pléh Csaba akadémikusnak a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmánya a Covid-járványhelyzettel kapcsolatos viselkedéstudományi kutatási feladatokat és eredményeket tekinti át.

Benjamin List és David W.C. MacMillan az aszimmetrikus organokatalízis módszerének kidolgozásáért kapták megosztva az elismerést.

Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann a Föld éghajlatának fizikai modellezéséért, valamint Giorgio Parisi a rendezetlen anyagok és véletlen folyamatok leírásában végzett korszakalkotó munkájáért megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat.

Második alkalommal gyűltek össze a két zeneszerző és zenetudós életművének kutatói azon a helyen, ahol Bartók Béla 1934-től 1940-ig, Bartók távozása után pedig a Kodály vezette Népzenekutató Csoport dolgozott.

Katasztrófák és támadások által okozott kommunikációs hálózati hibák előrejelzése A hálózati komponensek egymással összefüggő meghibásodásainak hatékony leírására alkalmas az az információs modell, amelyet magyar kutatók publikáltak.

David Julius és Ardem Patapoutian kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. A kutatók "a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért" nyerték el az elismerést, áll a Nobel-bizottság közleményében.

Hagyomány immár, hogy Orbán Viktor miniszterelnök díszvacsorán látja vendégül a Széchenyi-díjas tudósokat, hogy együtt emlékezzenek meg a Magyar Tudományos Akadémia alapítójáról, Széchenyi Istvánról a Pesti Vigadóban. Az idei rendezvényt két év szünet után, Széchenyi születésének 230. évfordulóján tartották meg vezető kutatók és kormánytagok részvételével.

A Fiatal Kutatók Akadémiája az MTA Könyvtár, az ELKH KRTK és a Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve, a TÁRKI közvéleménykutató segítségével 2021. szeptember 6. és október 8. között „Fiatalok az akadémiai pályán” címmel kérdőíves felmérést végez.

Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésére irányuló európai tervekről és magyarországi hatásaikról beszélt az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsának legutóbbi ülésén Felsmann Balázs, a BCE Vezetés és Stratégia Tanszék vezetője, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa. Az előadásról és az azt követő vitáról készült felvétel az mta.hu-n.

A dendritikus sejt terápia fejlesztése során is új lehetőségeket nyithatnak azok az eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj nyerteseként ért el Bajtay Zsuzsa immunológus, az ELTE TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszékének professzora. Kutatásai bemutatásával zárjuk cikksorozatunkat azokról a Bolyai-ösztöndíjasokról, akik az ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO nemzetközi alapkutatási programja (IBSP) tudományos tanácsának tagjai közé választotta Szathmáry Eörs evolúcióbiológust, az MTA rendes tagját, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszorát. Az akadémikus a harminctagú tanács tagjaival együtt a következő három évben javaslatokat fog tenni az UNESCO főtitkárának a nemzetközi alapkutatások összehangolása érdekében. Interjúnkban Szathmáry Eörs elmondta, hogy az alapkutatás megerősítésére talán még sosem volt akkora szükség, mint a jelenlegi és a közelgő világjárványok idején.

Koszorúzással és emléküléssel tisztelegtek Széchenyi István életműve előtt születésének 230. évfordulója alkalmából. A Széchenyi Társaság hagyományos akadémiai ünnepségén Hudecz Ferenc, az MTA alelnöke a „legnagyobb magyar” tetteit méltatva arról beszélt: Széchenyi azáltal emelkedett ki kortársai közül, hogy a jövőbe tekintett.

A Naprendszer nyolcadik bolygóját már azelőtt felfedezték, hogy erről tudtak volna. Akik fel tudták volna fedezni, nem fedezték fel, akik pedig végül tudták, hogy felfedezték, nem tudtak megegyezni. Csaba György Gábor írása pedig abban segít nekünk, hogy felfedezzük az értelmet az előző mondatokban.

Elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának „Társadalom” című új kötete. A hír önmagában is örvendetes, azonban a szociológusok, helytörténészek, újságírók, tanárok, diákok és a sokatmondó térképek szerelmesei legnagyobb örömére a tartalom egy végletekig testreszabható, ingyenes, online felületen is elérhető. Íme, az emna.hu.

Négy pontban javasol lépéseket az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) a különféle területeken jelentkező gyógyszer- és terápiáseszköz-hiány enyhítésére. A szervezet hónapokon át tartó egyeztetés nyomán készült, általános támogatást elnyert, angol nyelvű állásfoglalása cikkünkben olvasható.

Sikeresebben működne a kutatói szektor, ha Eötvös Loránd Kutatási Hálózat visszakerülne az MTA költségvetési fejezetébe, önálló alfejezetként – nyilatkozta a Magyar Hangnak Freund Tamás. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével augusztus végén készült interjút a lap engedélyével közli az mta.hu.

„A magyar tudományos közösségnek saját közvetlen szakterületi és karriercéljai követése mellett jobban figyelembe kell vennie a kormányzat vízióját, a jelentkező kihívásokat és az ország geopolitikai lehetőségeit” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója. Az akadémiai vezető szerint nemzeti érdek, hogy a kutatási hálózat megőrizze, növelje kiválóságát, integritását, igazolja létjogosultságát.

Hogyan lehet a tanítási-tanulási folyamatba úgy bevonni a hallgatókat, hogy az előadás alatt használják a mobiltelefonjukat, de a figyelmük végig fennmaradjon? Milyen eszközök és technológiák segítségével motiválhatók a fiatal generációk, a digitális nemzedékhez tartozó diákok? Hogyan tehető hatékonyabbá a tanulás, hogyan érhetünk el jobb eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresett választ az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával Molnár György, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb „bolyaisokat” bemutató sorozatunkat.

Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése túllépi az 1,5-2 Celsius-fokot, a Föld klímája visszafordíthatatlanul kibillen a jelenlegi stabil állapotából, ezért gyors és intenzív cselekvésre van szükség. Egyebek mellett erről beszélt Bartholy Judit klimatológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora a Szigma – a holnap világa 2021. augusztus 10-i adásában a napokban megjelent IPCC-jelentés kapcsán.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

A közelmúltban Lovász Lászlónak, az MTA korábbi elnökének ítélték oda a matematikusok legjelentősebb szakmai elismerésének számító Abel-díjat. Ebből az alkalomból készített vele interjút Laczkovich Miklós akadémikus, az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke. A Magyar Tudomány című folyóirat augusztusi számában megjelent beszélgetés bepillantást nyújt Lovász László kutatói pályájába, felidézve annak legjelentősebb eredményeit is.

Az MTA-SZTE Lendület Elméleti Reakciódinamika Kutatócsoport munkatársai egy innsbrucki kísérleti csoporttal együttműködésben elsőként fejtették meg egy összetett kémiai reakció kísérleti ujjlenyomatát, ami évtizedek óta megoldatlan feladat volt. Tajti Viktor, Győri Tibor és Czakó Gábor közleményét a Nature Chemistry közölte.

A magbankok hallatán a legtöbben a rendszerint a föld alá épített, bunkerszerű betonerődökre gondolnak, amelyek általában északon, az isten háta mögött őrzik a földi flóra ember számára legfontosabb növényfajainak magjait valamilyen globális kataklizmára készülve. Pedig magbankok természetes úton is létrejönnek a világ minden pontján, mégpedig ugyancsak a föld alatt. A Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport részben e magbankokat kutatja, hiszen fontos szerepük lehet a jövőben a sérült gyepek regenerációjában. A kutatócsoport vezetőjével, Valkó Orsolyával készített beszélgetésünk során szó esett a kazah mormotákról és a hortobágyi bombatölcsérekről is.

Látványos kísérlettel kezdődött a különféle katalitikus eljárások alkalmazásában rejlő lehetőségeket körüljáró kémiai előadóülés az MTA Székház Dísztermében. Hogy mi történik, ha cefrébe metilénkéket öntünk, és miként hasznosíthatók a különböző katalizátorok, a cikkben elérhető videóból kiderül.