

Magyar akadémikus az Academia Europaea Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának élén
Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját választották a vezető európai kutatókat tömörítő Academia Europaea Élettudományi Osztálya Organizmus- és Evolúcióbiológiai Szekciójának vezetőjévé. A testület egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozott tanácsokkal segítse az Európai Unió döntéshozóinak munkáját.


A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián
Bodor Miklós, az MTA külső tagja tartotta decemberben a kiemelkedő kutatók munkásságának átfogó bemutatására létrehozott Christmas Lecture-t. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezvényén immár 29. alkalommal adták át a kimagasló hazai szintetikus szerves kémiai kutatások elismerésére alapított Zemplén Géza-díjat is. A Zemplén Géza-fődíjat 2022-ben Skodáné Földes Rita, az MTA doktora, a Zemplén Géza-díjat pedig Ábrányi-Balogh Péter nyerte el. A rendezvényen készített videófelvétel cikkünkben megnézhető.


„A kétféle alkotótevékenység egyazon lélektípus terméke” – Művészeti est az Akadémián
A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész, valamint a Budapesti Vonósok Kamarazenekar. A kulturális-művészeti program részeként az Akadémiai Klub Kodály- és Vörösmarty-termében Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész alkotásaiból nyílt tárlat, végül a Figula Pincészet borait kóstolhatták meg a jelenlévők.


Társadalomföldrajz a városok fenntartható fejlesztésének szolgálatában – Kovács Zoltán rendes tag székfoglaló előadása
Kovács Zoltán rendes tag 2022. szeptember 20-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között – A Világgazdasági Tudományos Tanács 19. ülése videón
Milyen okokra vezethető vissza egy-egy térség gazdasági struktúrájának átalakulása? Erre a kérdésre keresték a választ az MTA Világgazdasági Tudományos Tanácsa legutóbbi ülésének résztvevői.


A kohászattól a nanotudományokig – Kaptay György rendes tag székfoglaló előadása
Kaptay György rendes tag 2022. szeptember 9-én a miskolci MAB-székházban megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


Hogyan küzdhet egy kutató az áltudományos tanok ellen? – videón a Fiatal Kutatók Akadémiája workshopja
Hogyan lehet hamis tudományos mítoszokat megcáfolni a közösségi médiában? Milyen felelősségük van a kutatóknak az áltudományok elleni küzdelemben, és milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésükre? Ezeket a kérdéseket vitatták meg a kutatók és újságírók részvételével tartott tanácskozáson, amelyet a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezett.


Lendületesek: Virosztek Dániel
Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák megoldásának? Ez is kiderül a kutatóval folytatott beszélgetés nyomán készített cikkünkből.


Elhunyt Deák István történész, az MTA külső tagja
2023. január 9-én Kaliforniában elhunyt Deák István, a magyar történészek korelnöke. A pályatársak nevében Pók Attila búcsúzik tőle.


A szelekció és a magas hőmérséklet hatása a nyulakra – Szendrő Zsolt rendes tag székfoglaló előadása
Szendrő Zsolt rendes tag 2022. szeptember 14-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


Felhívás a Jermy Tibor-díj odaítélésére
A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság elnökét és az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, tegyenek javaslatot a Jermy Tibor-díj odaítélésére.


Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei
A súlyos ízületi és extraartikuláris elváltozásokkal járó köszvény genetikai hátterének elemzéséről jelent meg a közelmúltban publikáció magyar szerzők tollából a Springer Verlaghoz tartozó egyik vezető nemzetközi folyóiratban. Poór Gyula akadémikus és munkatársai az ABCG2 uráttranszporter polimorfizmusainak szerepét elemezték nagyszámú köszvényes betegen kontrollal való összehasonlításban, hazai kollaboráció keretében.
Lendületesek: Tölgyesi Csaba
A természetvédelmi, illetve a klímaváltozás elleni erőfeszítések között egyre hangsúlyosabb szerepet kap az élőhely-restauráció, vagyis az ember által megváltoztatott élőhelyek visszaalakítása természetközelivé. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Lendület- pályázat egyik nyertese ilyen természetregenerációval kapcsolatos vizsgálatokat és kísérleteket végez, méghozzá a magyarországi természetes vegetációban nagyon gyakori mozaikos, vagyis többfajta közösség egymás mellett élő foltjai alkotta társulásokban.


2022 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik
A Magyar Innovációs Szövetség – a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, valamint az Agrárminisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával, immár 31. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.


Sárga istenek és ritka nyelvek nyomában – kiállítás Ligeti Lajos keletkutató akadémikus tiszteletére
Február 15-ig nézhető meg az a kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, amely születésének 120. évfordulója alkalmából tiszteleg Ligeti Lajos (1902–1987), a 20. századi magyar keletkutatás iskolateremtő tudósa és tudományszervezője, turkulógus, mongolista, mandzsu-tunguzista, sinológus és tibetista előtt. Ligeti Lajos tudományszeretete, a tudomány és az oktatás elválaszthatatlanságát valló gondolkodásmódja, tudományszervező és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége ma is példa lehet.


Online adatbázisban olvasható Széchenyi István levelezése
Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését. A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja. Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon.
Az MTA Elnökségének állásfoglalása a közoktatás helyzetéről és a fejlesztéséhez szükséges teendőkről
Az Akadémia Vezetői Kollégiuma, Közoktatási Elnöki Bizottsága, valamint Filozófiai és Történettudományok Osztálya korábbi állásfoglalásai után, ez évi utolsó ülésén az MTA Elnöksége állásfoglalást fogadott el a közoktatás helyzetéről és fejlesztésének szükségességéről.


MTA: négy elemzés a közoktatás fejlesztésének feladatairól
A matematika, a természettudomány és az idegen nyelvek tanítása, digitalizáció az oktatásban: fejlesztési feladat van bőven, ezeket vázolták fel az adott területek vezető kutatói az Akadémián. A Közoktatási Elnöki Bizottság november 25-ei rendezvényéről készült videofelvételen látható tartalom alapján az MTA rövidesen állásfoglalásokat ad ki, amelyek követik a pedagógusok megbecsülésével kapcsolatban már korábban megjelent közleményt.


Roósz András akadémikus kapta a Gábor Dénes-életműdíjat
A tudomány hatásáról és a tudományos eredmények minél szélesebb körhöz való eljuttatásának fontosságáról beszélt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Gábor Dénes-díjak átadásán. Az 1989-ben alapított, idén immár 34. alkalommal kiosztott kitüntetésekkel a NOVOFER Alapítvány a civil szféra kiemelkedő műszaki alkotóit ismeri el.


Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az MMA
Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Az együttműködés egyik fő célja magyar kulturális, művészeti és tudománytörténeti jelentőségű értékek megőrzése határainkon innen és túl. A megállapodás létrejöttét az ünnepélyes aláírás helyszínén, az MTA Székházban köszöntötte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.


A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői
Pénteken a záróceremóniával ért véget a World Science Forum (WSF) a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a hagyományoknak megfelelően elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. A záróesemény felszólalói beszédükben kiemelték, hogy a tudomány teremti meg Afrika és az egész világ számára a már ma is létező, illetve a jövőben várható, a klímaváltozásból, illetve a társadalmi igazságtalanságból és egyenlőtlenségből fakadó problémákkal való sikeres megküzdés lehetőségét.


Bioszféra-rezervátumok UNESCO-védelem alatt – A World Science Forum kísérő eseménye a biodiverzitás fenntartását célzó, részben magyar kezdeményezésű nemzetközi programra irányította rá a figyelmet
A bioszféra-rezervátumok a tudomány, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait egyesítő, egyedülálló vállalkozás vívmányai. Ezek múltjába, jelenébe és jövőjébe engedett betekintést az idei World Science Forum keretében, az UNESCO és az MTA közös szervezésében „Bioszféra-rezervátumok: a természetes ökoszisztémák ékes példái” címmel megtartott kísérő esemény.


A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban?
A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.


Közép- és Kelet-Európa az új geoökonómiai és geopolitikai viszonyok között – A Világgazdasági Tudományos Tanács 18. ülése
Oroszország Ukrajna elleni inváziójával új korszak veszi kezdetét. Farkas Beáta, a Szegedi Tudományegyetem tanára a Világgazdasági Tudományos Tanács szeptember 29-i ülésére készített vitaanyagában 11 közép- és kelet-európai uniós tagállam (EU11), köztük Magyarország szempontjából vette górcső alá az új viszonyokat.
_680_454_1570711350_fill_270x180.jpg)
_680_454_1570711350_fill_680x454.jpg)
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai
A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2022. december 13-án, éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba.


A mozgásszervi gyógyászat ünnepe a Magyar Tudományos Akadémián
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának idei programja talán még a korábbiaknál is gazdagabbra sikerült, és örömteli módon a mozgásszervi gyógyászat is méltó helyet kapott benne. Poór Gyula akadémikus írása.


Az MTA állásfoglalása a közoktatásról
Az Akadémia operatív működését irányító, tíztagú választott testület, a Vezetői Kollégium (VK) és az MTA közoktatással korábban is rendszeresen foglalkozó Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) egyaránt állásfoglalást adott ki a közoktatással kapcsolatban. A VK a közoktatás jelentőségével, helyzetével és a fejlesztéséhez szükséges teendőkkel, a KEB pedig a pedagóguspálya helyzetének rendezésével kapcsolatos feladatokkal, elsősorban a tanárok fizetésével foglalkozik állásfoglalásában.


Elindultak az Akadémia nemzeti programjai
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. Működésük időtartama négy év, összes támogatásuk 8,6 milliárd forint.


A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában
A tudományban felbukkanó forradalmi gondolatok mögött vajon még mindig az a kíváncsiság rejlik, amely a kutatókat az ismeretlen megragadására sarkallja? Manapság a kutatásfinanszírozás számonkérhetősége, a tudományra költött összegek közvetlen társadalmi hasznosulása egyre nyomatékosabb elvárás, ezért kérdés, hogyan lehet ezt az elvárást azzal a kutatói szabadsággal összehangolni, amely az alapkutatás legjelesebb képviselőit mindig is jellemezte.


Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek választási folyamatáról
Magyar Tudományos Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg a Közgyűlés.


World Science Forum – Tudomány a klímaigazságosságért
Hogyan képes a civil társadalommal együttműködő tudomány utat mutatni a klímapolitika hibáinak kiküszöbölése érdekében? E kérdésre keresték a választ a World Science Forum egyik plenáris ülésének résztvevői. Afrikánál találni sem lehetne autentikusabb helyszínt e beszélgetéshez, hiszen a földrész szegény országait különösen súlyosan érinti és fogja érinteni a klímaváltozás. Így a klímaigazságosság az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb tudományos és politikai problémája lesz.


Sikerek, nehézségek és megoldási lehetőségek – Megjelent az orvosi diszciplínák helyzetéről szóló kiadvány második kötete
2019 végén „A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején” címmel rendhagyó kötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya. A szakpolitikai döntéshozatalhoz hozzájáruló műnek elkészült a második kötete, amely cikkünkből letölthető.


„Nem engedhetjük meg, hogy tehetséges elmék kallódjanak el” – Freund Tamás köszöntője a World Science Forum nyitóünnepségén
A tudomány minden eszközével kötelezze el magát a társadalmi egyenlőtlenség és az ebből fakadó súlyos nehézségek felszámolása mellett – sürgették a Fokvárosban rendezett Tudományos Világfórum ünnepélyes megnyitóján felszólalók. Az eseményen a szervező államok államfői és miniszteri, a nemzetközi partnerszervezetek legmagasabb vezetői szinten képviseltették magukat. A fórum idei jelmondata: „Tudomány a társadalmi igazságosságért”.


„Tudomány a társadalmi igazságosságért” – Megkezdődött a 10. World Science Forum a dél-afrikai Fokvárosban
A világ legrangosabb tudománydiplomáciai fóruma idén újabb fontos epizódjához érkezik: első alkalommal látogat az afrikai kontinensre. Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban. Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for Social Justice”), amellyel a szervezők a tudomány nélkülözhetetlen szerepére hívják fel a döntéshozók figyelmét a világszerte súlyosbodó társadalmi, gazdasági, környezeti válságok feloldásában.


Koncerttel zárult a Magyar Tudomány Ünnepe
A hagyományoknak megfelelően komolyzenei hangversennyel, az Anima Musicae Kamarazenekar koncertjével zárult a november 3-án kezdődött tudományünnepi rendezvénysorozat. Az idei programokat Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke értékelte a záróünnepségen.
Lovász László Prima Primissima-díjas
Az Akadémia korábbi elnöke, Abel-díjas matematikus a magyar tudomány kategória idei díjazottja.


Az irodalomtudomány mint digitális bölcsészet – Kecskeméti Gábor akadémikus előadása
Genetikus textológia, distant reading, DigiPhil 1.0 és 2.0, automatikus optikai karakterfelismerési eljárás, kézírás-felismerő modellek, Arany János szabadkézi tintarajza egy mai geolokációs térképen, valamint egy mesterséges intelligencia irodalomtudományi intuíciói – csupán néhány kifejezés a digitális bölcsészet és filológia világából. De mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia vívmányait az irodalomtudományban hasznosítani? És miért elengedhetetlenül szükséges – akár nemzeti kulturális örökségünk, akár személyes életünk, identitásunk vonatkozásában – ez a hasznosulás? A témát körüljáró tudományünnepi előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető.


Otthon a tudományban – 25 éves az Akadémia Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjprogramja
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében határainkon innen és túl jubileumi konferenciákkal ünnepelték a Domus ösztöndíjprogram létrehozásának 25. évfordulóját. A Kárpát-medencei magyar tudományosság integrálását szolgáló, a határon túli magyar nyelvű és tárgyú kutatásokat, a magyar kutatók és kutatóműhelyek együttműködését támogató program alapítására és negyedszázados történetére emlékeztek az MTA Székházban is 2022. november 28-án. Az ünnepi konferencián az MTA külső tagjainak és külső köztestületi tagjainak tudományos előadásait, valamint a Domus ösztöndíjprogram jövőbeli irányairól szóló elképzeléseket is meghallgathatták a jelenlévők.


Fajkihalások: ott vagyunk a listán? – Báldi András tudományünnepi előadása videón
A járvány, a háború és a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség aggasztó mértékű csökkenése legtöbbször lemarad az apokaliptikus hírek versenyében. A természet pedig szót kér, és a Tudományünnep+ keretében Báldi András ökológus vállalta, hogy tolmácsolja az üzenetét. Az előadás felvétele az azt követő beszélgetéssel és közönségkérdésekkel együtt cikkünkben elérhető.


A fenntarthatóság társadalmi feltételei – Videón a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett előadóülés
A fenntartható fejlődés olyan kihívást jelent, amely átfogó társadalmi változásokat igényel. Ennek különböző szempontjait vizsgálták azon a tudományos előadóülésen jelen lévő kutatók, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága rendezett az MTA Székházban 2022. november 8-án. Az előadók többek között a társadalmi egyenlőtlenségek és a környezeti fenntarthatóság összefüggéseit, valamint a kormányzás zöldítésének lehetséges módjait is vizsgálták. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.


Megjelent az MTA Lendület Programjának 2023. évi pályázati felhívása
A Magyar Tudományos Akadémia 2023-ra is meghirdeti kiválósági programját, amelynek célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával, és ezzel egyidejűleg a fiatal kutatók önállósodási törekvéseinek támogatása. Az új pályázati felhívást a tavalyihoz hasonló feltételekkel, de január végi beadási határidővel hirdette meg az Akadémia.


Nyilvánosak az MTA tanulmányi versenyének első fordulós kérdései
Mostantól bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült. Nézze meg, ön hogyan szerepelt volna!


Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis
A következő évtizedekben megoldandó egyik legégetőbb környezeti problémát a világszerte egyre nagyobb mennyiségben termelődő hulladék jelenti. Ennek megoldása elképzelhetetlen a hulladékkezelésben szerepet játszó tudományágak – elsődlegesen a kémia, illetve társtudományai – legmodernebb alapkutatási eredményeinek alkalmazott hasznosítása nélkül. A kutatások aktuális állapotáról kaphattak átfogó körképet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatába illeszkedő előadóülés résztvevői az MTA Székház Dísztermében. A tanácskozásról készült videó cikkünkből elérhető.


A Magyar Tudomány Napja Erdélyben
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott nyitóünnepségről és a plenáris előadásokról szóló összeállítás cikkünkben olvasható.


Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia
A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozata részeként az MTA Székház Dísztermében rendezték a Nők a tudományban – Biotechnológia a kutatás-fejlesztésben: kurrens trendek című konferenciát. Az eseményen négy kutatónő mutatta be biotechnológiai kutatásait, amelyek a biológiai gátrendszerektől a mikro-RNS-eken és a zöldalgák hidrogéntermelésén át a molekuláris növénynemesítésig számos témát felölelnek.


A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón
Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A Tudományünnep+ keretében megtartott előadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást. Az előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkben elérhető.


Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia
Hogyan látják a szakértők a nukleáris energia jövőjét Európában? Miként lehet csökkenteni a gázfelhasználást? Mit értünk energiaszegénységen és mit lehet tenni a jelenség visszaszorítása érdekében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Energetikai Tudományos Bizottsága, az Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rendezett a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megnézhető.


A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?
Mindkettő és egyik sem – hangzik a bevett, frappáns válasz a címben feltett kérdésre. Ám Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy a végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot. A Tudományünnep+ keretében tartott előadás videófelvétele cikkünkben megnézhető.


„Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája
Aranybulla és archeogenomika. Aranybulla és zenetörténet. Aranybulla és néprajz, illetve irodalom, valamint művészetek. És persze: Aranybulla és történettudomány. Hat tudományág, kilenc előadás. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatán belül az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett interdiszciplináris konferencia összefoglalója és videós felvétele cikkünkben.


A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása
Sztyeppei legó, tölcséres-szitás modell, kazár informátor, dossziéelv, egy szinte magyar nevek nélküli Árpád-ház, egy ornitológiai-madárszimbolikai rejtély, valamint a nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat – hívószavak egy a honfoglalás előtti magyarság történetével foglalkozó előadásról, amely napjaink őstörténeti kutatásainak történettudományi bizonyítékaival – és még inkább bizonytalansági faktoraival – új fénytörésben láttat régi kérdéseket. Cikkünkből elérhető Sudár Balázs történész, turkológus Tudományünnep+-on elhangzott előadásának felvétele.


Tudomány és Parlament: A nemzeti energiapolitika stratégiai kihívásai – Videón a tanácskozás
Milyen feladatokkal jár az energiaellátás biztosítása? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos, Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Freund Tamás elnök az Akadémia törekvésének nevezte, hogy érdemben hozzájáruljon az energiapolitikai stratégia tudományos megalapozásához.


Feszítő kérdések az energetikában: ellátásbiztonság vagy dekarbonizáció? Vagy és?
Mennyire függünk az orosz gáztól? Mit tehetünk, hogy lakásunk se hűljön ki, és a klímavédelmet se kelljen évekre zárójelbe tennünk? Hogyan változik az atomenergia szerepe? Aszódi Attila előadásából sok minden kiderül, kattintson a felvételhez!


Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság
Technológiai megváltást reméljünk a kvantumszámítógéptől, vagy inkább tartsunk tőle? Nyakunkon van-e már a valódi kvantumfölény? Mi a csuda az a qubit? Nézze meg Zimborás Zoltán tudományünnepi előadását, és érteni fogja a kérdéseket!


Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról
Hogyan mérhető az emberi mozgás? Milyen lehetőségei vannak a polimer kompozitok újrahasznosításának? Miként lehet biztonságosabbá tenni az optikai kommunikációs rendszereket? Milyen szempontok mentén értékelhetők újra a lakótelepek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényének résztvevői.


Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé?
Újrahasznosítható űrrakéták, űrturizmus, magánűrállomások, űrállomás a Hold körül – 10 éve még science fiction, ma már valóság. A Földön rendelkezésünkre álló erőforrások végesek, ezért elemi szükségletünk a világűr meghódítása - videón Zábori Balázs űrkutatási rendszermérnök tudományünnepi előadása


Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről
Nem lehet cél, hogy az erőltetett kitermelés révén csökkenjen és minőségében romoljon a hazai erdőállomány, így meg kell találni a fenntartható egyensúlyt a tűzifa-felhasználás és az erdőterületek fenntartása, bővítése között. Az erdők megóvása az államra, az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségeket hárít.


COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program
Milyen hosszú távú hatásai vannak a Covidnak? Mit tudhatunk az mRNS-vakcina daganatellenes szerepéről? Mi jellemzi a COVID-19 betegséghez köthető közvetlen halálozás jelentős részéért felelős immuntrombózis folyamatát? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Karikó Katalin tiszteletére rendezett konferencián, amelyen az Egyesült Államokból élőben jelentkezett be a magyar biokémikus.


Mit tudunk az ukrajnai háború katonai eseményeiről és honnan tudjuk? – Rácz András tudományünnepi előadása videón
Mi történik Ukrajnában, és milyen forrásokat használ ennek feltárásához egy kutató? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe megújult tudomány-népszerűsítő előadássorozata, a Tudományünnep+ első rendezvényén Rácz András Oroszország-szakértő, háborús elemző, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa az Akadémia Székházában.


A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón
A Magyar Tudomány Ünnepe 2022-es programsorozatának ünnepi előadását Pléh Csaba pszichológus, nyelvész tartotta. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze. Az előadás cikkünkben megnézhető.


Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről
„Kutatóként tudjuk: a valóság csodái messze felülmúlják képzeletünket. A következő hetekben ezt a csodát, a világ megismerésének örömét szeretnénk megosztani” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe csütörtöki nyitóünnepségén. A vezetői köszöntők és díjátadások után Pléh Csaba akadémikus tartott tudományos előadást. Idén megújulnak a novemberi rendezvénysorozat tudomány-népszerűsítő előadásai Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. A „Tudomány: út a világ megismeréséhez” mottó jegyében megrendezett eseménysorozat az MTA YouTube-csatornáján is követhető.


„Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára
A hagyományoknak megfelelően a nagycenki Széchényi-mauzóleumban ünnepélyes koszorúzással, a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben pedig hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár a Magyar Tudomány Napja és a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat megnyitója előtti napon.


Közel 700 középiskolás csapat indult az MTA Alumni Program tanulmányi versenyén
229 iskolából 686 csapat és 288 felkészítő tanár nevezett a Magyar Tudományos Akadémia középiskolásoknak meghirdetett tanulmányi csapatversenyére, amelynek témája a klímaválság és a fenntarthatóság. Az iskolák közül 49 fővárosi, 50 pedig határon túli intézmény.


Akadémiai pályázat a gyermeküket nevelő kutatók támogatására
A tavalyi pályázati forduló sikerességére való tekintettel az idén is két kategóriában pályázhatnak kisgyermekes kutatók.


Záróbeszámolók a Magyar Tudományos Akadémia Prémium Posztdoktori Kutatói Programjának ösztöndíjasaitól
Huszonegy kutató foglalta össze az MTA által támogatott program keretében elért fő kutatási eredményeit egy online kötetben. A kiadvány cikkünkből letölthető.


A rendezetlen fehérjék táguló világa – Simon István rendes tag székfoglaló előadása
Simon István rendes tag 2022. szeptember 13-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról
A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot.


Diákok és kutatók a fenntartható jövőért – Elindult a tanulmányi verseny második fordulója
A Magyar Tudományos Akadémia tanulmányi csapatversenyt hirdet klímaválság és fenntartható fejlődés témakörben 9–12. osztályos diákoknak. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében szervezett versenyen a legjobban teljesítő csapatok és tanáraik értékes díjakat kapnak, a döntő győztesei pedig elutazhatnak a Franciaországban épülő kísérleti fúziós reaktorhoz.


Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról
Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos ösztöndíj alapításának idén ünnepeltük 25 éves jubileumát. Videós összefoglalónk a rendezvényről.


Ismét vendégkutatókat vár a Magyar Tudományos Akadémia
Jövőre is folytatja Vendégkutatói Programját az Akadémia. A most meghirdetett pályázat lehetőséget kínál arra, hogy hazai kutatócsoportok világviszonylatban kiemelkedő külföldi kutatókat fogadjanak.


Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt
A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás és a rendszerkritika fogalompárt.


Lendületesek – Biró Péter
A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre jelentkező diákok (és maguk az iskolák is) jobban megtalálhatják a számításukat.


Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában
Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság és az ELTE Humánökológia mesterképzés támogatásával megrendezendő, szeptember 26-án kezdődő vitasorozatán.


Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról
A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke több esetben is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult az elmúlt időszakban a Magyarország természetvédelmi szempontból értékes területeit érintő beruházások kapcsán. Az MTA szakmai véleménye szerint a tervezett tevékenységek jelentős környezeti kockázatot jelentenek, káros hatással lehetnek sebezhető ökoszisztémákra és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Az MTA kérésére a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes jogi összefoglalóban rögzítette a Natura 2000 területekre vonatkozó alaptörvényi követelményeket, a Natura 2000 területekre hatást gyakorló tevékenységek elfogadásának, engedélyezésének menetét és azok legfontosabb alapelveit.


Lendületesek – Varga Zoltán
A rákellenes immunterápiák számos daganattípus esetében jelentősen javítják a betegek túlélését. Csakhogy eközben megnövelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az immunterápiák várható elterjedésével ez a mellékhatás a jövőben rengeteg embert érinthet. Varga Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos főmunkatársa támogatást nyert Lendület-pályázata ezt a problémát szándékozik orvosolni.


MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében
Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.