Tizenegyen vehették át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Freund Tamás elnöktől, Kollár László Péter főtitkártól és Hudecz Ferenc természettudományi alelnöktől magas színvonalon végzett kiemelkedő munkájukért a kitüntetést.

„Abba a hamis illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a magas szintű elméleti ismeretek és készségek átadása csupán szaktudást igényel” – írja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent, az oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmányában Péntek Imre, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézetének adjunktusa és Hantz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója. Cikkükből az is kiderül, hogy mi is pontosan a természettudományos oktatás reformját célzó, kutatásokon alapuló, „Kezdeményezés a tudományok oktatásáért” című projekt lényege, és az is, hogy miként járulhat hozzá az oktató diákjai hatékonyabb tanulásához.

A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló” sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet.

A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az Európai Bizottság kijelölte annak a független tudományos testületnek a tagjait, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) következő elnökének megválasztását készíti elő. A nemzetközi élvonalba tartozó hét tudós egyike Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában. Jóllehet a kutatások alig fél éve indultak, a konzorcium a molekuláris LEGO koncepció alkalmazásával több mint 70 olyan molekulát talált, amely megfelelő kiindulópontul szolgálhat a gyógyszerfejlesztéshez.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének célkitűzése a fenntarthatóság kérdéskörének tágabb, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektusokat egyaránt figyelemmel kísérő vizsgálata, az MTA aktívabb bekapcsolása a témában folyó hazai és tudományos diskurzusba. Ennek elérése érdekében Freund Tamás, az Akadémia elnöke létrehozta a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amelynek vezetésére Szathmáry Eörs akadémikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérte fel.

A tudományos magazin legutóbbi műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus a Hepatitis-C orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéséről, Frei Zsolt fizikus pedig a fizikai Nobel-díjat érő feketelyuk elméletekről beszélt. Kereszturi Ákos csillagásszal arról készült interjú, hogy folyékony vizet találtak a Mars talaja alatt.

Csörnyei Marianna külső tag 2020. szeptember 23-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, videóval bővített összefoglaló.

Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. Az eredmény: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C felfedezői kapták. A Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice által felfedezett vírus „báránybőre bújt farkasként” vált ismertté az orvosok körében, mert az általa kiváltott, viszonylag enyhe tünetekkel kísért krónikus betegség végén gyakran alakul ki rosszindulatú májdaganat. Schaff Zsuzsa akadémikus, a vírus működésének kutatója előadásában egy ma már elérhető, hatékony gyógymódról beszélt.

A tizenegy testületben a távjelenléttel megtartott üléseket követően az Akadémiai Adattár (AAT) felhasználásával, titkos szavazással döntöttek a tagok az MTA 193. közgyűlését követő tisztújításról.

Magyarországon először vizsgálta szisztematikus kutatás keretében az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek életminőségét, pszichológiai jóllétét és az ezzel összefüggő tényezőket az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport. A szakemberek létrehoztak egy az autizmussal élő kisiskolások befogadását elősegítő, az osztálytársak tudását formáló programot is, amelynek hatásait ugyancsak részletesen megvizsgálták.

Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.

A közgyűlés fő témája a szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése volt. Az MTA érvényes járványügyi intézkedéseinek betartása mellett a tagok személyesen az MTA Dísztermében, illetve online vettek részt a megbeszélésen 2020. szeptember 3-án.

Miként lehet az űrtechnológiai eredményeket hasznosítani a Földön, hogyan pótolhatnák az embereket robotok az űrrepülésben, milyen lehetőségekkel kecsegtet a műholdas földmegfigyelés, és mit jelent a számunkra az, hogy újra magyar személyzettel indulhat majd el egy űrhajó? Ezekben a témákban vártak pályamunkákat idén a Gábor Dénes középiskolai ösztöndíjra jelentkezőktől.

Két magyar kutatócsoport munkájának együttes eredményeként nemcsak egy ritka fosszíliával lettünk gazdagabbak, de a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott kép is megváltozhat.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTA nyitottságáról, a tudományos kutatások fontosságáról, valamint az áltudományok elleni küzdelemről is beszélt.

Inspirálóan és izgalmasan beszélni fontos tudományos témákról három percben – ezt vállalták a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében immár harmadik alkalommal megrendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői. Képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.

Az MTA Székházában megtartott szűk körű eseményen köszöntötte az ünnepeltet Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Bozó László, a X. Földtudományok Osztálya elnöke is.

Frank Tibor rendes tag 2020. február 6-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötet a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport újabb kiadványaként jelent meg a nemrég elhunyt jeles középkorász-professzor, Bak M. János és Pálffy Géza kutatócsoport-vezető közös munkájaként.

Az Újasszír, Újbabilóni és az Akhaimenida Birodalom közigazgatásáról, társadalmáról, történelméről és vallásáról rengeteg információt rejtenek az akkoriban használatos pecséthengerek. Az időszámításunk előtti első évezred első feléből (i. e. 1000–500) több pecséthengert őriznek a világ gyűjteményei, amelyek átfogó kutatásához azonban szükség lenne digitális kategorizálásukra. Pontosan ilyen adatbázist fog létrehozni Niederreiter Zoltán asszíriológus, régész, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézet Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékének adjunktusa, aki az idei Lendület-pályázat nyerteseként alakíthat kutatócsoportot.

A 2016-ban Lovász László által indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program kutatócsoport-vezetőinek javaslatára elismerésben részesültek a munkában részt vevő legkiemelkedőbb pedagógusok. A 2020. szeptember 4-én megrendezett oklevélátadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Az MTA Doktori Tanács hároméves ciklusa végén leköszönő elnökét kérdeztük az elmúlt évek eredményeiről, a tudományminősítés rendszeréről, az MTA-doktori cím értékéről és a koronavírus-járvány kihívásairól.

Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta.hu számára az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.

Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptember 1-jén fogadta hivatalában, ahol az EMMI és az MTA közötti további együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

Az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan számos állami kitüntetést adtak át, köztük – rendhagyó módon – a március 15-én odaítélteket is, hiszen akkor a koronavírus-járványhelyzet miatt nem volt mód a rendezvény megtartására. Cikkünkben összefoglalót adunk az idei akadémiai kötődésű kitüntetettekről.

Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja szerint a fiúk HPV-oltása is megkezdődhetne szeptembertől az iskolákban, az ezt lehetővé tévő kormányhatározat – benne a HPV elleni védőoltás kiterjesztésével – már áprilisban megjelent. Az akadémikus a HPV okozta daganatok megelőzésével foglalkozó szakmai kerekasztal koordinátoraként adott interjút az mta.hu-nak.

Freund Tamás, az MTA elnöke az MTA Székház üléstermeiben tartandó rendezvények járványügyi készültségi helyzet idején érvényes teremhasználati rendjéről, valamint az MTA döntéshozó szerveinek elektronikus eszköz útján való tanácskozása és döntéshozatala szabályairól hozott új rendelkezéseket.

A Magyar Tudományos Akadémia a Csillagvizsgáló úti telkén álló felépítményben jogcím nélkül élő személy helyzetének megnyugtató rendezésére törekszik. Az MTA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a területen élő személy biztonsága, a terület tudományos célú felhasználhatósága, illetve általában véve az Akadémia törvényben előírt közfeladatainak ellátása érdekében minél előbb rendezni kell a 4 éve húzódó kérdést.

A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Milyen eredményeket ért el eddig a Lovász László által 2016-ban indított, a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását célzó program? Miként sikerült intenzív együttműködést kialakítani a gyakorló pedagógusokkal? Milyen hazai és nemzetközi visszhangja volt a szakmai nyilvánosságban a kutatásoknak? Minderről részletes összeállítás olvasható a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában, amelynek vendégszerkesztője Patkós András akadémikus, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program koordinátora volt.

Mi az allergia, mit tud róla a tudomány és melyek azok a megoldatlan kérdések, amelyek miatt még e terület is korlátlan lehetőségeket teremt megalapozatlan elméletek terjesztésére, a tünetek enyhítését ígérő hatástalan eljárások népszerűsítésére? A tudomany.hu új összeállításában a témakör elismert szakértői néhány a köztudatba mélyen beágyazódott tévhitet tárgyalnak szakmai megalapozottsággal.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Jankovich Béla életútját ismerhetik meg.

Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.

2020. július 31-én Lovász László, az MTA elnöke mellett leköszönt hivataláról az MTA két másik főhivatású vezetője, Török Ádám főtitkár és Barnabás Beáta főtitkárhelyettes is. 

A kvantumszámítógépek alapját jelentő kvantumbitek gyakorlati megvalósítása a mai napig hatalmas technológiai kihívás. A BME-n működő  Nanoelektronika és Egzotikus Kvantumfázisok Lendület-kutatócsoportok új eredménye szerint az általuk előállított mesterséges atomok használata vezethet el egy iparilag is hatékonyan alkalmazható gyártási eljáráshoz.

Varga Attila levelező tag 2019. szeptember 26-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A sérült csecsemők és gyermekek rehabilitációjára még az MTA 191. közgyűlésének határozata alapján indított gyűjtést a tudósközösség.

Az új koronavírussal kapcsolatos legújabb tudományos eredményekre támaszkodó, naprakész információk szolgáltatása a nemzeti tudományos akadémiák, kormányzati döntéshozók, valamint a média számára – ez a feladata annak a hatvanfős testületnek, amelybe beválasztották Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját.

Kollégák, barátok, valamint az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának több tagja köszöntötte a Széchenyi-díjas és Akadémiai Aranyéremmel is kitüntetett magyar jogtudóst, az Akadémia legidősebb tagját, Király Tibort, aki július 11-én töltötte be 100. életévét.

Miért utálják annyian az iskolai matekórákat? Mi a különbség feladat és probléma között? Hogyan lenne érdemes változtatni a középiskolai felvételiken? Mire jók a mesék és mire a zsákutcák? Hova utazhatunk a Repülő Iskolával? Az MTA Podcast új adásában a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójával, Juhász Péterrel beszélget Gilicze Bálint.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is a Tokaji borvidék volt a legeredményesebb a Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen. A megmérettetésre rekordszámú pályázat érkezett, valamennyi magyarországi borvidék képviseltette magát rajta. Újdonság, hogy ettől az évtől már pezsgő kategóriában is lehetett pályázni.

Szathmáry Eörs egyike annak a 63 vezető kutatónak a világból, akinek az élettudományok terén elért kiváló teljesítménye elismeréseként most örökös tagságot adományozott a rangos szervezet.

A Magyar Tudományos Akadémia 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült, hű másolatát nyújtotta át az MTA 193., tisztújító közgyűlésének záróeseményén a leköszönő elnök, Lovász László Freund Tamásnak, az Akadémia hét elején megválasztott új elnökének.

A különböző tudományterületek és ideológiák képviselői közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta az MTA újonnan megválasztott vezetőinek online sajtótájékoztatóján az Akadémia augusztus 1-jén hivatalba lépő elnöke. Freund Tamás beszélt arról is, hogy az MTA-nak a 18 ezres köztestületi tagságra, az általuk felhalmozott szellemi tőkére kell építenie, a tudomány és a politika közötti kapcsolatról pedig azt mondta, hogy a kölcsönös bizalom megteremtése után erősíteni szeretné az együttműködést.

Az elmúlt három év teljesítménye alapján a SCImago Journal & Country Rank (SJR) citációs rangsorban Q3-ból Q2-be került az Acta Oeconomica, az MTA negyedévenként megjelenő, angol nyelvű folyóirata.

Az MTA kutatóhálózatának elcsatolása elleni akadémiai fellépésről, valamint a tudós testületnek a Covid-19-járványhelyzetben vállalt szerepéről is beszélt beszámolójában Lovász László, az MTA elnöke, az Akadémia 193., a járványhelyzet miatt elhalasztott, majd online megtartott közgyűlésén.

Az MTA online közgyűlésén a képviselők megszavaztak több, az Akadémia gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztést, illetve egy az Akadémia főhivatású választott vezetőire érvényes összeférhetetlenségi szabályokról szóló határozatot.

A kutatói és az intézményi teljesítmény garanciája a tudományban az MTA doktora, valamint az MTA Kiváló Kutatóhely cím. Az Akadémia 193. közgyűlése több, az intézmények teljesítményét elismerő kiválósági cím adományozásával és jövőbeli használatával kapcsolatos eljárás kialakításához szükséges előzetes döntést hozott.

Kétszeresére nőtt a látogatótér, zenei foglalkoztató, multimédiás eszközök, restaurált korabeli tárgyak – ezek jellemzik az felújított emlékmúzeumot. 2020. június 26-án átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Brunszvik-kastély területén.

A nemzetközi kutatócsoport több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik sejtjeink az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Tizenegy kutatónő nyerte el az MTA másodízben kiírt pályázati támogatását, amellyel a gyermeket nevelő kutatónőknek és a 14 év alatti gyermeküket egyedül nevelő kutatóknak kíván segítséget nyújtani az Akadémia az MTA doktora cím megszerzéséhez.

Borsos Balázs levelező tag 2020. február 10-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa. Első írásában az Orosz Tudományos Akadémia történetét ismerteti.

Az egy éve alakult kutatócsoport eddigi munkájának nyomán három nagyszabású monográfia született: a középkori Magyarország három töredékekből rekonstruálható zenei kódexének kiadása.

Történelmi, művelődéstörténeti ismereteinket gazdagítja az a most megjelent kötet, amely Ferenc József és Erzsébet királyné Rudolf trónörökösnek írt eredeti leveleit adja közre. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült kiadvány segítségével az uralkodócsalád egyes tagjai közötti kapcsolatrendszert, valamint az uralkodópár nevelési elveit is a korábban ismertnél teljesebb, hitelesebb formában tanulmányozhatják a szakemberek.

Az MTA-BME „PROSPIN” Spintronikai Lendület-kutatócsoport figyelemreméltó eredményt ért el a stabilis nátrium-grafén rendszer előállításával. Munkájuk segíthet a lítiumion-akkumulátorok fenntarthatóbb, nátriumalapú utódjának kifejlesztésében.

Milyen munka folyik az Európai Unió végrehajtó szervének munkáját segítő tudományos testületben? A kérdésre Kondorosi Éva akadémikus, a csoport új tagja válaszolt az mta.hu-nak adott interjúban. A Széchenyi-díjas biológus abban a munkacsoportban kezdett el dolgozni, amely a jelenlegi Covid-19-járvánnyal, illetve egyéb krízishelyzetekkel foglalkozik.

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Miként segíthet a neurobiológia a két szem összehangolását megzavaró, gyermekkorban kialakuló szembetegségek terápiájában? Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Mi tudható meg a több ezer éves pecséthengerekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a válaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának idei 9 nyertes pályázója.

A trianoni békeszerződés a magyar historiográfiában és a magyar politikai gondolkodásban is folyamatosan élénk viták tárgyát képezte az elmúlt 100 évben. A Magyar Tudomány című folyóirat tematikus számában megjelent tanulmányában Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora e különböző történelmi korokra jellemző és egymással ellentétes ideológiai perspektívák által meghatározott értelmezéseknek a jellegzetes jegyeit vizsgálja.

Az MTA-BME Információs Rendszerek Modellezése kutatócsoport és a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék kutatói a villamosmérnöki és informatikai tudományokban alapvető fontosságú Laplace-transzformációval kapcsolatban értek el átütő eredményt.

Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy az új koronavírus képes megfertőzni a macskákat is. A Magyar Állatorvosok Lapja májusi és júniusi számaiban szakirodalmi áttekintést ad a háziállatok koronavírus-megbetegedéseiről.

Milyen segítségre van szükségük a fiatal kutatóknak? Bekapcsolódhat-e egy lendületes, ambiciózus társaság az Akadémia munkájába? Hogyan képzelik el az együttműködést a jövőben? A szervezet társelnökeit – Dékány Éva nyelvészt a Nyelvtudományi Intézetből és Török Péter ökológust a Debreceni Egyetemről – kérdeztük az elmúlt egy évről, eredményekről és tervekről.

A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Széll Kálmán életútját ismerhetik meg.

A hagyományok szerint idén is a közgyűlés első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor. Az MTA Elnökségének határozata szerint azonban a díjazottak nevét az Akadémia május 4-én – a közgyűlés tervezett eredeti időpontjában – honlapján közzéteszi. A díjakat a kitüntetettek a következő személyes részvétel mellett zajló közgyűlésen, a hagyományoknak megfelelő, ünnepélyes keretek között vehetik át. Az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, az MTA rendes tagja kapta. További akadémiai kitüntetésben tizennyolcan részesültek.

Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Egy nemzetközi csapat azonban, Facskó Gábor részvételével, új tanulmányában kimutatta, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.

Hogyan tanítják a középiskolákban a trianoni békeszerződés okait és következményeit, és milyen ismereteik vannak a témáról a tanulóknak? Ezt vizsgálta az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kvantitatív és kvalitatív módszereket is felhasználó kutatásában, amelynek keretében pedagógusokat és diákokat kérdeztek. Az mta.hu összefoglalója.

Hogyan változtatta meg egy fiatal pedagógus életét egy virágcsokros küldönc megjelenése, és milyen haszna származott mindebből a magyarországi szociológiának? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Huszár Tibor akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait. A 2019-ben elhunyt tudóssal készített interjúból egyebek mellett az is kiderül, hogy milyen volt az ötvenes évek elején külföldi egyetemistának lenni Moszkvában, és megelevenedik a magyarországi szociológia hőskora is.

Milyen hatásai vannak a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre, illetve az oktatásra? Milyen lehetőségeket kínál a krízis a pedagógia számára és milyen feladatokat kell megoldani a korszerűbb oktatás megteremtése érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írt összefoglalójában Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.

A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia megfékezésére. Az MTA ezzel az akciójával a döntéshozók segítségére kíván lenni anélkül, hogy bármilyen párhuzamos intézkedéssel megzavarná a hatósági tájékoztatást. Az akció átmeneti jellegű, kizárólag a vészhelyzet idejére korlátozódik.

Melyek az alternatív orvoslás által kínált leggyakoribb, ám a tudományos gondolkodás határán kívül eső módszerek? Milyen tévhitek övezik ezeket és milyen veszélyt jelentenek az emberi szervezetre? Összeállításunkban biológus, gyógyszerész és dietetikus válaszol ezekre a kérdésekre.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.

Akadémiai tagok és doktorok egyhavi tiszteletdíjukat ajánlották fel a koronavírus-járványban megbetegedett emberek egészségéért első vonalban küzdő orvosoknak és munkatársaiknak, ezzel is kifejezve irántuk nagyrabecsülésüket és erkölcsi elismerésüket. Május elejéig 278 fő 45 724 054 forintot adományozott a Szent László Alapítvány részére.

Egy sokrészecskés atomfelhőben sikerült kvantum-összefonódást létrehozniuk azoknak a kutatóknak – közöttük Tóth Gézának, a Wigner Fizikai Kutatóközpontból (MTA Kiváló Kutatóhely) – akik eredményeikről a Nature Communications Magazinban számoltak be.

Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.

Jelenleg 500 felett van a Covid-19 betegség gyógyszeres kezelését célzó klinikai vizsgálatok száma a világban. Sok olyan, más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is. A vizsgálatok legnagyobb része kutatói kezdeményezésű, azaz nem nagy gyógyszercégek, hanem egyetemek és kutatóintézetek szervezik és szponzorálják a vizsgálatokat. Ezek támogatására jött létre a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja. Az mta.hu a magyar tagszervezet vezetőjét, Kovács L. Gábor akadémikust kérte fel az alábbi összefoglaló megírására.

Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.

Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt május 4-én a koronavírus-járványról és az ezzel kapcsolatos akadémiai ajánlásokról.

Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.

A Covid-19 betegség lefolyásáról és az egyes gyógyszerek alkalmazhatóságáról Szekanecz Zoltán (Debreceni Egyetem ÁOK Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék) és Constantin Tamás (Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest) készített ábrával kísért összefoglalót az mta.hu-nak.

Milyen esetekben ajánlja a tesztelést az Egészségügyi Világszervezet? Mi a jelenlegi álláspontja a maszkviselésről? Mikor csenghet le a járvány, és számíthatunk-e a vakcinára? Az mta.hu kérdéseire dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO főigazgató-helyettese és dr. Richard Pebody, a szervezet európai fertőzéskockázat-kezelési csoportjának vezetője küldött válaszokat. Cikkünk frissített változatában elérhető az angol szöveg teljes magyar fordítása.

Nagyon későn kezdtük a tesztelést, és még mindig nem elég széles körben végezzük, ezért csak becsült adataink vannak a koronavírus-fertőzöttek valódi számáról. A kormány létrehozott egy matematikusokból, statisztikusokból álló munkacsoportot, hogy adatelemzéssel és prognózisokkal segítse a járványügyi intézkedéseket. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense is e munkacsoport tagja. Szerinte egyelőre jól állunk, de őszintén beszélt a kockázatokról és a hiányosságokról is. Balavány György interjúja a 24.hu-n.

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.

Rainer M. János levelező tag 2019. december 12-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

Milyen intézményes lehetőségek álltak rendelkezésre a fertőző betegségekkel és járványokkal szembeni védekezéshez a középkorban és mik voltak pontosan azok az ispotályok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ írásában Szende Katalin, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja.

A távolságtartás elsődleges, megfellebbezhetetlen szabály járvány idején. A társas viselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ben. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

Gali Ádám Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő kutatócsoportjának két jelentős eredménye is megjelent a közelmúltban.