

Az elmúlt harminc év legjelentősebb tudományos eredményeit összegző kiadványt készít az Akadémia
A magyar tudományos kutatás kiemelkedő eredményei a rendszerváltástól napjainkig (1989–2019) – ez lesz a címe annak az összeállításnak, amely Falus András akadémikus vezetésével, az MTA tudományos osztályainak közreműködésével készül.


Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban
A súlyosbodó generációs ellentétre célozva igyekezett kibillenteni komfortzónájukból a politikusokat António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet éghajlatváltozási keretegyezményének éves konferenciája előtt. A Chile helyett Madridban megrendezett tanácskozássorozat december 13-áig tart.


Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research
Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg.


Magyar kutatók fedeztek fel a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket az agyban
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.


Rövid interjúk a World Science Forum előadóival
A Nature főszerkesztőjétől az EASAC elnökén át CERN kommunikációs tanácsadójáig a Tudományos Világfórum számos előadójával készítettünk pár perces villáminterjúkat. Milyen tanulságokat hozott a reprodukálhatósági válság? Milyen aktuális témákkal foglalkoznak az európai akadémiák szakértői? Merre tartanak a részecskefizikai kutatások? Hallgasson bele a felvételekbe!


Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával
A jó iskola különleges szellemiségű hely. Olyan többletambíció van benne, amely révén a gyerekek számára az együttműködés és a versengés új világa nyílik meg – egyebek mellett erről beszélt Pléh Csaba akadémikus a Heti Világgazdaságnak adott interjúban. A pszichológussal készített beszélgetés apropóját az adta, hogy megjelent a HVG középiskolai rangsorát ismertető különszám. Pálmai Erika interjúját a lap engedélyével teljes terjedelmében közöljük.


Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye
Mi készteti az embereket arra, hogy erkölcsös döntéseket hozzanak; és hogyan viszonyul e késztetés az önérdek racionális követéséhez? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ új könyvében Janky Béla szociológus-közgazdász, az Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos főmunkatársa.


Kórusmuzsika, jazz és magyarszováti népzene – hangversennyel zárult a Magyar Tudomány Ünnepe
A Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak és növendékeinek zenei koncertjével ért véget az idei programsorozat. Képgaléria és beszámoló az ünnepi eseményről.


Tarthatatlan helyzetbe került a magyar tudomány – a 24.hu interjúja Szathmáry Eörssel
A magyar tudomány utánpótlása egyre fogy, külföldiek idecsábítására hazánk jelenleg alkalmatlan, kutatóink fizetése megalázó, miközben a közbeszerzések miatt kínlódnak. Az MTA-nak újra kell pozicionálnia magát, de akár az is elképzelhető, hogy eljött egy kegyelmi pillanat – Szathmáry Eörs professzorral a 24.hu készített interjút.


Komolyan kell venni az áltudományok elleni harcot - Fábián István az Index podcastjában
Az MTA doktora, a tudomany.hu, a Magyar Tudományos Akadémia ismeretterjesztő oldalának felelős szerkesztője az áltudományok veszélyeiről beszélt az adásban.


A málnaszedéstől az MTA-ig. Nők a tudományban – kerekasztal-beszélgetés a Magyar Tudomány Ünnepén
Milyen nehézségekkel szembesülnek a nők tudományos pályájukon? Mitől függ, hogy melyik egyetemi hallgatónő lesz sikeres? Vannak-e kizárólag a nőket sújtó hátrányok a tudományos életben? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak az idei Nők a tudományban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Nézze meg az erről készült videófelvételt!


A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia új tagjai
A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2019. november 26-i, éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba.
Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát
Elkötelezettség és felelősség az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljai iránt. A jóllét érdekében folytatott tudományos erőfeszítések támogatása. Kiállás az akadémiai szabadság, valamint a kutatási folyamat integritásának erősítése mellett, a tudományos eredmények közzétételében pedig a minél szélesebb és közérthetőbb kommunikáció támogatása – ezek a World Science Forum (WSF) zárónyilatkozatának legfontosabb gondolatai. A dokumentumot a budapesti tanácskozás utolsó, a Parlamentben tartott ünnepélyes plenáris ülésén fogadták el a résztvevők.


Az autonóm járművek irányításáról tartott Kolozsváron előadást Bokor József, az MTA alelnöke
A SZTAKI tudományos igazgatója a „Magyar Tudomány Napja Erdélyben – 160 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület” program keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezett ünnepségen vett rész.


Megkezdődött a World Science Forum
Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a tudomány művelőinek, és milyen felelősséget kell vállalniuk tudományos eredményeik következményeiért? Ez az idei Tudományos Világfórum legfontosabb kérdése, amelyre a 120 országból érkezett több mint 1000 kutató, tudománypolitikus és döntéshozó keresi a választ a szombatig tartó, változatos programokat kínáló tanácskozáson.


A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák
Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozókat, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.
Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról
Napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása az egészségben mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A magyarországi roma lakosság egészségi állapota évtizedek óta különösen kedvezőtlen. A probléma megvitatására szervezte meg az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága, a Megelőző Orvostudományi Bizottság és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület azt a tanácskozást, amelyet A magyar roma populáció egészségügyi, szociális és társadalmi jellemzői és a felzárkóztatás lehetőségei címmel rendeztek. Az ülésen elhangzott előadások kibővített összefoglalóit a Magyar Tudomány novemberi száma közli.


Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését
December 2-án ismét rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A közgyűlés fő célja az MTA küldetésének meghatározása – erről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke a Népszavának adott interjúban. Az elnök elmondta: bízik abban, hogy a kormánnyal fel lehet újítani egy olyan párbeszédet, amely a magyar tudomány jövőjéről szól.


Intézményesített kapcsolatra van szükség a tudomány művelői és a döntéshozók között
Milyen intézményes keretek között lehetne hatékonyabb a tudomány és a szakpolitika kapcsolata? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudományos Akadémia „Tudomány és Parlament” címmel, kutatók és politikai döntéshozók részvételével rendezett tanácskozásán. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzet jövőjét alapvetően meghatározó területeken tudományosan megalapozott döntésekre van szükség. Ezt a szinergiák jobb kihasználása mellett a kutatók és döntéshozók együttműködésének javításától is remélik.
Ökoszisztéma-térkép segíti mostantól a természetvédelmet és az ökológiai kutatásokat
Az újonnan született térinformatikai adatbázis alapján részletesen vizsgálhatóvá válik, hogy milyen élőhelyre van szüksége az egyes fajoknak és milyen szolgáltatásokat nyújt a természet az emberiség számára.


Áttörés a nyílt hozzáférésben a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével: megszületett az Elsevier-megállapodás
A hároméves megállapodás keretében az EISZ-konzorciumban részt vevő intézmények felhasználói több mint 2500, az Elsevier és partnerei által megjelentetett tudományos folyóirat közel 16 millió cikkéhez férnek hozzá a ScienceDirect platformon. Török Ádám, az Akadémia főtitkára a kutatói közösség és az Akadémia közös sikerének nevezte az eredményt.


Hogyan választják az MTA vezetőit?
A szeptemberi alakuló ülés után november 6-án ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Jelölőbizottsága. A testület a korábbi tisztújítási folyamatoknak megfelelő ütemezéssel készíti elő az MTA tisztségviselőinek megválasztását. Az Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg az akadémikusokból és nem akadémikus képviselőkből álló Közgyűlés.


Átadták az Akadémia kiválósági tanúsítványait
Az MTA Kiváló Kutatóhely megnevezést a Magyar Tudományos Akadémia korábbi kutatóhálózatába tartozó intézmények 2020. szeptember 30-ig használhatják.


A világ élvonalában az ELTE kutatója
Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal kémikus azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Szerinte az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha valaki jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte külföldön is. Az elte.hu interjúja.


Üdvözlet az Univerzumból - kiállítás az MTA Székházában
Galilei eredeti távcsöve a firenzei Tudománytörténeti Múzeumban. Nikolausz Kopernikusz fő művének egy-egy példánya. Konkoly Thege Miklós ógyallai csillagvizsgálója – néhány azoknak a képeslapoknak a témái közül, amelyeket november 15-ig megtekinthet az MTA Székház aulájában.


Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe
Köszöntőkkel, díjátadásokkal, majd Abonyi János hálózat- és adattudományi előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepének 2019-es rendezvénysorozata. A nyitóünnepségnek a veszprémi Pannon Egyetem adott helyet. Összefoglaló, videó és képgaléria cikkünkben.


A tudomány felelőssége többet jelent az eredmények közlésénél – interjú Lovász Lászlóval a World Science Forumról
Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a kutatóknak a huszonegyedik század elején? Ez az egyik fő kérdése az idei World Science Forumnak, amelyet a két évvel ezelőtti jordániai tanácskozást követően idén ismét Budapesten tartanak. A rendező Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László az mta.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy bár az új tudás megszerzése a kutatók feladata, az, hogy ez a tudás mire használható, a politikai döntéshozók és a kutatásokban valamilyen szerepet vállalók együttes felelőssége.


Kacsaláb hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciókutatásában
Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.


Teleki József és az Akadémiai Könyvtár – kiállítás
Egy rendkívüli embert és az általa adományozott rendkívüli gyűjteményt mutatja be a Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA Könyvtár és Információs Központban nyílt kiállítás.


Lovász László az MTA új stratégiájáról beszélt az Arénában
Hogyan vigye tovább az Akadémia Széchenyi örökségét a kutatóhálózat elvesztése után? Mik az új feladatok, és hogyan alakulnak a kapcsolatok a magyar tudományos élettel, az újonnan megalakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal és a társadalommal? Mi lesz az MTA „brand” sorsa? Az Akadémia elnöke az Inforádió Aréna című műsorában beszélt a jelenlegi helyzetről és a stratégiai célokról.


Freund Tamás a miniszterelnöknek írt levélről
Nyilvánosságra került Freund Tamás Orbán Viktor miniszterelnökhöz korábban írt levelének egy részlete. Az mta.hu erről kérdezte az MTA alelnökét.


Elhunyt Huszár Tibor szociológus, az MTA rendes tagja
Életének kilencvenedik évében elhunyt Huszár Tibor szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az ELTE professor emeritusa a magyar szociológia története, valamint a magyar értelmiségi mozgalmak neves kutatója volt.


Főtitkári elismerések az Akadémia szolgálatában végzett munkáért
Az Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő teljesítményért kapható kitüntetést tizenegyen vehették át Török Ádámtól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától.


Aki behozta az erdőt az Akadémiára: Solymos Rezső (1929–2019)
2019. október 27-én, 90 éves korában elhunyt Solymos Rezső, az MTA rendes tagja. A Széchenyi-díjas erdőmérnökre, kutatóra Mátyás Csaba emlékezik.


A török gazdaság a 21. század kezdetén – a Világgazdasági Tudományos Tanács nyolcadik ülése
Milyen politikai és gazdasági dilemmákkal kell szembenéznie Törökországnak, és mi áll a jelenlegi török társadalmi és gazdasági folyamatok hátterében? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Szigetvári Tamás, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.


Elhunyt Pál Lénárd fizikus, az MTA rendes tagja
Életének 94. évében elhunyt Pál Lénárd fizikus. A szilárdtest-fizika és a nukleáris technológiák kiemelkedő kutatója egyúttal a magyar tudománypolitika meghatározó személyisége is volt a 20. század második felében.


Sosem látott jövevények a kertünkben – beszélgetés Kontschán Jenővel, az ATK Növényvédelmi Intézet igazgatójával
A tudomány előtt eddig ismeretlen faj egy apró kelet-magyarországi faluban, autópályák mentén terjedő málnarontó muslicák, aprócska trópusi szigetek a szomszédunkban... mi a csuda folyik itt? Gilicze Bálint az ATK Növényvédelmi Intézet igazgatójával, Kontschán Jenővel beszélget az MTA Podcast új adásában.


Újra lehet pályázni az Élvonal – Kutatói Kiválósági Programra
A hárommilliárd forintos keretösszegű program a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő, kiváló, a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó, kutatásaikat magyarországi kutatóhelyen megvalósítani kívánó kutatók számára nyújt jelentős, legfeljebb ötéves támogatást.


Feszültségek és kompromisszumkényszer a 21. századi egészségügyben
Milyen okokra vezethető vissza korunk egészségügyi válsága, és milyen lépésekre van szükség a problémák megoldásához? E kérdésekre válaszol a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Kosztolányi György, az MTA rendes tagja, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.


Érti ezt valaki? Programanalízis millió sor felett – Gyimóthy Tibor székfoglaló előadása
Miként lehet a mind bonyolultabb szoftverek esetében feltárni a potenciális működési problémákat, illetve a biztonsági réseket? Egyebek mellett erről beszélt akadémiai székfoglaló előadásában Gyimóthy Tibor matematikus, az MTA levelező tagja. Nézze meg az előadásról készült videót és képgalériát!
Eötvös Loránd-emlékév Szlovákiában
Összefoglaló az emlékév keretében megrendezett eseményekről.


Élet a Római Birodalom után, világhódító lítiumakkumulátorok és a szegénység valódi arca – magyar kutatók a hét legfontosabb tudományos híreiről a Szigmában
Mit mondhat a modern régészet a Római Birodalom utáni Európáról? Miért érhet Nobel-díjat egy akkumulátor? Hogyan érdemes kutatni a szegénységet? Vida Tivadar, a régészeti projekt egyik vezetője, Janáky Csaba anyagtudós és Molnár György matematikus-közgazdász a nemrég megnyert tízmillió eurós szinergiapályázatról, valamint a fizikai és a közgazdasági Nobel-díj tudományos hátteréről beszélt az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában.


Homokterületek új pestise – egy eddig szinte ismeretlen inváziós fűfaj terjed Magyarországon
Egy új, veszélyes észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű egyre jelentősebb hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.


MTA Cloud és MI: tanfolyam kutatóknak
A SZTAKI (MTA Kiváló Kutatóhely) Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratórium kutatói rendszeresen tanfolyamokat szerveznek az MTA volt kutatóintézeteiben dolgozóknak arról, hogyan tudják használni az MTA Cloudot, és hogyan tudnak a kutatásaikban a kutatói felhő segítségével mesterséges intelligenciát alkalmazni.


Összeurópai identitás a második világháború után – Sándor Judit kutatócsoportja is az ERC szinergiapályázatának nyertesei között
A CEU professzora, Sándor Judit részvételével alakult kutatócsoport is nyertese az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) nagy presztízsű szinergia pályázatának, melynek segítségével az elkövetkező hat évben az összeurópai identitás második világháborút követő formálódását vizsgálják majd új megközelítéssel. A projekt címe „Az európai Leviatán megszelídítése: Az orvoslás és a közjó második világháborút követő öröksége.” A teljes projektre a lehető legmagasabb összeget, közel tízmillió eurót ítéltek meg.


Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert. A projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után.


A diákok megszólítása kulcskérdés – Lovász László tudományünnepi köszöntője
Talán egy kicsit csendesebben, de idén is ünnepelünk: immár 22. éve, hogy novemberben megrendezzük a Magyar Tudomány Ünnepét.


Értékteremtő tudomány – Barnabás Beáta főtitkárhelyettes köszöntője
"A különböző tudományterületek egymást kiegészítik és erősítik. Együttesen képviselnek maradandó értéket." Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsa elnökének köszöntője.


Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban
Az orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek oxigénszint-érzékelésének és -szabályozásának vizsgálatáért, a fizikai Nobel-díjat pedig kozmológiai és exobolygó-kutatásért ítélték oda 2019-ben. A díjazottakról és tudományterületeikről az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában három magyar kutató, Jeney Viktória sejtbiológus, Kiss L. László csillagász és Frei Zsolt asztrofizikus beszélt.


A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal
Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.


Elhunyt Vekerdy Tamás
Az országosan és nemzetközileg is elismert gyermekpszichológus, író nyolcvanötödik életévében, október 9-én hajnalban hunyt el.


A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről
Jelentősen nagyobb tengerszint-emelkedésre kell számítanunk az Antarktisz olvadása miatt a korábbi kutatási eredményekhez képest. Amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, több évszázadon át folytatódni fog a tengerszint-emelkedés. Az óceánok további elsavasodása, a halállomány csökkenése, a gyakoribb tundrai erdőtüzek is szinte biztosak, de itt sem mindegy, hogy a klímaváltozás negatív hatásai mennyire lesznek kiterjedtek. Egyebek mellett ez olvasható abban az összeállításban, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete készített, és amelyet szeptember 25-én tártak a nyilvánosság és a döntéshozók elé.


Föld és ember – Szarka László Csaba rendes tag székfoglaló előadása
Szarka László Csaba rendes tag 2019. szeptember 17-én megtartotta akadémiai székfoglalóját.


A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékvédelem
Milyen szerepet játszott az MTA a magyar műemlékvédelem 1847-ben kezdődött történetében? Ezt tekinti át a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Marosi Ernő művészettörténész. Az akadémikus felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökségvédelem hivatalos apparátusát 2012-ben megszüntették. Ezért nem lehetetlen, hogy az így keletkezett kulturális hézag betöltésére valamikor újabb akadémiai kezdeményezésre lenne szükség.


A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása
Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.


Szentágothai Jánosra emlékeztek az Akadémián
Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.
Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye
Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.


Vicsek Tamás, az MTA rendes tagja elnyerte az Onsager-díjat
A díjat két amerikai kutatótársával, John Tonerrel és Yuhai Tuval együtt kapta „azokért az alapvető kutatási eredményekért, amelyek a csoportos mozgás elméletének kidolgozásával megalapozták az aktív anyagokra vonatkozó tudományterület létrejöttét és fejlődését, és ezáltal rávilágítottak a statisztikus fizika centrális szerepére az élő rendszerekben lejátszódó önszerveződő folyamatok megértésében”.


A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk
Hétfőn tartják New Yorkban az ENSZ új klímaügyi csúcstalálkozóját. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.


„Őrizni kell értékeinket” – nagycenki koszorúzás Széchenyi István születésnapján
A Magyar Tudományos Akadémia feladatairól és céljairól beszéltek az MTA vezetői azokon a nagycenki és sopronpusztai ünnepségeken, amelyeken a tudós testület alapítójára és az Akadémia megszületését lehetővé tévő felajánlására emlékeztek.


Séták az Akadémia palotájában – ismét megnyitotta kapuit az MTA Székháza
„A Díszteremtől a bizottsági termeken át a Felolvasóteremig”, „Az identitás terei: a Képes és az Elnöki tanácsterem reprezentációja”, „A »Ferenc József tér« és a palota”, valamint „A tudomány templomának építéstörténete” – a Kulturális Örökség Napjai alkalmából közel háromszázan látogattak el a hétvégén a fenti programokra a Magyar Tudományos Akadémia Székházába.


A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet
Az aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztése és tesztelése a célja annak a FLIPASED nevű európai projektnek, amelynek vezetője Vanek Bálint, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az Európai Unió által finanszírozott kutatás célja, hogy az eddiginél szorosabban hangolják össze a repülőgép fizikai kialakítását és a fedélzeti irányító algoritmusokat. A 2022 végén lezáruló kutatás eredményeit 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmaznák.


ALICE csodaországban – beszélgetés Barnaföldi Gergely Gábor részecskefizikussal
Hogyan segítheti az ősi univerzum megismerését egy huszonhét kilométer hosszú alagút? Mit látnak a kutatók, amikor két, közel fénysebességgel száguldó atommag egymásnak csapódik? Hogyan vizsgáljunk színes részecskéket grafikus kártyákkal? Gilicze Bálint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatójával, Barnaföldi Gergely Gáborral beszélget az MTA Podcast új adásában.


Újabb rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia
A 192. közgyűlést 2019. december 2-án a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában rendezik meg az intézmény működését érintő törvény, valamint a hozzá kapcsolódó feladatok tárgyában.


Tények a HPV elleni védőoltásról
A tudomany.hu Schaff Zsuzsa akadémikust, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya rendes tagját kérdezte.


Magyar siker az EU Fiatal Tudósok Versenyén
Az Európai Unió által évente megrendezett EU Fiatal Tudósok Versenyének idei döntőjében különdíjat kapott Zsigó Miklós „Moly.net” című projektje. A rangos tehetségkutató verseny szófiai döntőjén 40 országból 100 projekt versenyzett. A nyíregyházi Krúdy Gimnázium idén végzett diákja által kifejlesztett eszköz a gazdaságok kártevői elleni küzdelem optimalizálását segíti.
Makara B. Gábor akadémikus kapta a Kosáry Domokos-díjat
A Széchenyi-díjas neuroendokrinológus, az MTA rendes tagja, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet professor emeritusa tudományszervező munkássága elismeréseként, elsősorban a magyar tudományos eredmények láthatóságának és elektronikus hozzáférhetőségének megteremtését biztosító első hiteles nemzeti bibliográfiai adatbázis, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) kialakításában végzett meghatározó tevékenységéért, valamint a Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár, egyben a felsőoktatási és tudományos szakkönyvtárak e területen végzett feladatainak támogatásáért kapta az elismerést.


„Nem jók a tudományos monokultúrák” – beszélgetés Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal
Az MTA Podcast új epizódjában az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával Gilicze Bálint beszélgetett a vadonatúj Evolúciótudományi Intézetről, a szomszédban várakozó robotokról, a Földön kívüli élet esélyeiről és a közgondolkodás evolúciójáról. A szigorúan vett tudományos témákon túl szó esett arról is, milyen várakozásokkal tekint a régi-új intézményrendszerre, hogyan alakul át a kutatócsoportok szerepe, és milyen változásokat tartana üdvösnek az egyetemek világában.


Lovász László levele az MTA Kiválósági Intézetek kutatóihoz
Az Akadémia elnöke azt kéri, hogy lehetőségeihez mérten mindenki ugyanazzal az elhivatottsággal folytassa a kutatásait, ahogyan eddig is tette. Munkája során pedig csak a saját maga számára felállított szakmai mércének, valamint szűkebb tudományterülete hazai és nemzetközi közösségének akarjon megfelelni.
Sok szakember együttes munkájának gyümölcse a nemzeti atlasz nemzetközi sikere
A világ legjelentősebb térképészeti versenyéről, a nemzetközi mezőnyről, az atlaszok jelentőségéről és a térképkiadásban tapasztalható trendekről kérdeztük Zentai Lászlót, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát.


Rossz hírek a Naphoz legközelebbi csillag Föld-szerű bolygójáról
A CSFK Csillagászati Intézet kutatói Vida Krisztián vezetésével, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcső adatait felhasználva vizsgálták a a Naprendszertől alig 4,2 fényévre elhelyezkedő Proxima Centauri csillagot. Az általuk mért gyakori csillagkitörések feltehetően igen nagy hatással vannak a csillagrendszer nemrég felfedezett Föld-szerű bolygója, a Proxima Cen b légkörére.


Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Lovász László, az MTA elnöke
Hivatkozással a Közgyűlés és az Elnökség korábbi döntéseire a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA nevében alkotmányjogi panaszt nyújtott be. A szöveget teljes terjedelmében közöljük.


Arany János-gyűjtemény a világhálón
Az életmű szövegkiadásait, tudástárait, valamint a költő születésének 200. évfordulója alkalmából 2017–2018-ban rendezett emlékév tudományos eseményeit és publikációit tartalmazza az a honlap, amelyet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete készített el.


Mindennapos katarzis – interjú Freund Tamással az Innotéka Magazinban
„Ha kint felfedezel valamit, hozzátettél egy téglát a tudomány építményéhez. Ha azonban itthon fedezed fel ugyanazt, az két téglát ér, mert az anyaország nemzetközi megbecsülését is szolgáltad” – mondta az interjúban az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. Freund Tamás életútjáról, zeneszeretetéről és természetesen az agykutatásról is beszélt a magazinnak.
Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: korunk biológiai veszélyeiről tartottak workshopot az Akadémián
Krími-kongói vérzéses láz, nyugat-nílusi láz, Usutu-vírus, malária – aki kíváncsi rá, hogyan folytatódik a sor, mi a vaklárma, és mitől kell valóban tartanunk, látogasson el az Ökológiai Kutatóközpont oldalára, ahol az előadások rövid összefoglalóit is megtalálhatja.


„Belépni csak mezítláb szabad” – interjú Szentes Tamás akadémikussal
Hogyan lett egy egy orvosi pályára készülő, aztán közgazdaságtant tanuló, majd könyvszerkesztői kitérőt tévő fiatalember professzor egy afrikai egyetemen? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben a fejlődéskutatás nemzetközi hírű magyar művelője, Szentes Tamás idézte fel élete és szakmai pályafutása meghatározó állomásait.


A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya állásfoglalása az MTA stratégiai teendőiről
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya a 2019. június 20-i ülésén hozott egyhangú határozatnak megfelelően a következő állásfoglalást ajánlja az akadémiai közösség figyelmébe a Magyar Tudományos Akadémia előtt álló feladatokra vonatkozóan.


Elhunyt Lempert Károly kémikus, az MTA rendes tagja
Életének 95. évében, 2019. augusztus 27-én elhunyt Lempert Károly Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, a szerves kémia nemzetközi hírű tudósa és az egyetem kiemelkedő oktatója.


Misztikus gyógyító energiák – bevezető gondolatok
Mik a valódi gyógyulást hozó, a tudomány eredményeire alapozott terápiák, és mik a képzelet világában gyökeredző látszatmegoldások? Összeállításunkban az áltudományok elleni küzdelem két közismert képviselőjének írását közöljük.


Állami kitüntetéseket adtak át a nemzeti ünnep alkalmából
A 2019. augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából több akadémikus, MTA doktora és akadémiai munkatárs is állami kitüntetésben részesült.


Fotókiállítás nyílt Eötvös Loránd képeiből Toblachban
Eötvös Loránd, az MTA egykori elnöke képeiből nyílt fotókiállítás 2019. augusztus 9-én a dél-tiroli Toblachban (Dobbiaco) a városvezetés és az Eötvös 100 Emlékbizottság közös szervezésében.


Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása
Az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása megkapta a legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést.


Lovász László levele az Akadémia kutatóinak és munkatársainak
Az Akadémia Közgyűlése és Elnöksége Széchenyi örökségének megfelelően továbbra is felelősséget visel az egész magyar tudományosságért.


Mit csinál az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja?
Kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel háromszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Arcok és nevek a kutatóközpontból.


A 168 óra interjúja Lovász Lászlóval
Az Akadémia elmúlt egy évéről, valamint a jövőjét érintő vitákról beszélt az MTA elnöke a lapnak. Lovász László kiemelte, hogy az intézethálózatot nem darabolták szét, nem zártak be intézeteket, az irányításukban az MTA-nak továbbra is van szerepe, az alapkutatások végzése továbbra is feladatuk maradt.


Szakmai együttműködés és tudománynépszerűsítés – a Nemzetközi Csillagászati Unió száz éve
Száz éve alapították meg a csillagászok világszervezetét, a Nemzetközi Csillagászati Uniót (IAU). Milyen szerepe volt a világegyetem kutatásában, és milyen feladatai vannak a csaknem 14 000 fős taglétszámú világszervezetnek, amelynek magyar nemzeti bizottságát az MTA Csillagászati és Űrfizikai Tudományos Bizottsága alkotja? Szabados László csillagász összeállítása.


Maróth Miklós akadémikus az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnöke
Öt évre Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnökét nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkárság Irányító Testülete elnökének Orbán Viktor miniszterelnök.
MTA Kiválósági Intézet címet alapít az Akadémia
Az MTA Elnöksége legutóbbi, rendkívüli ülésén döntött az „MTA Kiválósági Intézet” cím megalapításáról.


Folyamatos kitekintés – így újult meg a Magyar Tudomány
Az Akadémia folyóirata szinte egyidős magával a tudós társasággal. A Magyar Tudomány jogelődjét 1840-ben alapították, a jelenlegi címmel 1956 óta jelenik meg. 2017 óta Falus András akadémikus vezeti a szerkesztőséget. Mi változott az elmúlt másfél évben, melyek voltak a legfontosabb tematikus összeállítások, hogyan zajlik a szerkesztés? A kérdésekre Falus András válaszol.


Új magyar tagok az Academia Europaeában
Több magyar kutatót – közöttük akadémikusokat és az MTA doktorait – választott tagjai közé az Academia Europaea.


Vénülő csillagok: valós időben zajló csillagfejlődést mutattak ki magyar és ausztrál csillagászok
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársainak sikerült az öregedés jeleit kimutatniuk egy vörös óriáscsillagnál. A Kis Medve csillagképben található égitest hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait” éli át.


Új utakon a művészetpedagógia – videón az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Művészeti Oktatás Munkacsoportjának konferenciája
A művészetek segítségével könnyen élményszerűvé tehető a tanulás a gyermekek számára. Az élménnyel szerzett ismeret pedig szinte minden területen javítja a gyermekek kompetenciáit, bizonyítottan pozitívan hat a tanulmányi eredményeikre és a személyiségfejlődésükre is. Az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja keretében több kutatócsoport is arra törekszik, hogy új módszerekkel járuljon hozzá a művészetpedagógiai képzés hatékonyságának növeléséhez. Eredményeikről harmadik alkalommal számoltak be.
Vulkanológiai detektívmunka Székelyföldön
Egy erdélyi szunnyadó tűzhányó a Csomád, és más, hasonló vulkánok működésének jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az eredmények, amelyekről az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport számolt be három új tudományos cikkében.


A raderfordiumtól az oganeszonig – a nemrégen felfedezett kémiai elemek magyar neve
Hogyan írjuk magyar szövegekben annak a tizenöt kémiai elemnek a nevét, amelyet a közelmúltban fedeztek fel? A Magyar Tudományos Akadémia ajánlása.


Holdséták, lézertükör, kőzetminták – az első holdexpedíció tudományos eredményei
Az első sikeres holdexpedíció történelmi jelentőségén túl tudományos célokat is szolgált. A csillagaszat.hu összefoglalója.


A trumpizmus diadalának gazdaságtörténete – a Világgazdasági Tudományos Tanács hetedik ülése videón
Milyen gazdasági tényezők segítették Donald Trump elnökké választását? Erre a kérdésre kereste a választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén John Komlos gazdaságtörténész, a Chicagói Egyetem professzora.


A lengyel, német és osztrák rektori konferencia közös nyilatkozatban kéri az Akadémiát érintő törvénymódosítás visszavonását
Indoklásként a nyilatkozatban a három szervezet aggodalmát fejezi ki a tudományos szabadság és az intézményi autonómia fenyegetettsége miatt. Hozzáteszik, hogy az új rendelkezések aláássák a hagyományosan kiváló és nemzetközileg elismert magyar tudományosságot, nyíltan szembemennek a szabad és demokratikus Európa elveivel, továbbá egy ilyen drasztikus lépés riasztó precedenst teremt, mely csorbítja a közös európai értékeket.


Zuckerberg alapítványa támogatja a szegedi mesterségesintelligencia-kutatásokat
A Chan Zuckerberg Initiative kutatási támogatását ítélték oda a szegedi Horváth Péter bioinformatikus csoportjának. Több más szegedi kutatócsoporttal együttműködve világviszonylatban is egyedülálló egysejt-analitikai eljárást fejlesztettek ki és tökéletesítenek annak érdekében, hogy a szervezet építőköveinek egyedi elemzésével a legapróbb eltéréseket is felfedezhessék, utat nyitva ezzel a sejtbiológiai folyamatok és a kóros elváltozások jobb megértésének. Horváth Péter szerint a mesterséges intelligencia jelenleg zajló forradalma a legmodernebb molekuláris módszerekkel kombinálva megalapozhatja a következő évtized orvosbiológiai áttöréseit.


Közvetlen bizonyítékot találtak az elektronok alkotta Wigner-kristály létezésére
Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg. Az eredményt a Science közölte.


Az Akadémiát érintő törvény nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését – levél a köztársasági elnöknek
Ne írja alá az MTA kutatóintézeteinek az MTA köztestületéről való leválasztását lehetővé tévő törvényt, hanem kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot – ezt kérik Áder János államfőtől a Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságai és a tudomány iránt elkötelezett tagjaik. Nyilatkozatukat teljes terjedelmében közöljük.


Házasság a 21. századi Magyarországon, az anyai immunrendszer szabályozása a terhesség alatt – az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának nyertes pályázatai
Huszonhét fiatal kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia 2019-ben meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának hároméves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó 600 000 forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.


Átadták az MTA Könyvtár és Információs Központ új raktárát
Az MTA KIK törökbálinti raktárépületének 800 nm alapterületű, felújított szárnyában három szinten összesen csaknem 13 ezer méternyi polc kapott helyet. Idekerül majd a Magyar Tudományos Akadémia Levéltára, régi és újabb kiadványai, valamint a könyvtár néhány könyvritkasága és az Akadémiára szállt hagyatékok egy része. Az új részben digitalizációs műhely, könyvtakarító gép, valamint a legértékesebb könyvek számára trezor is található.


Négy nagy brit tudós társaság az Akadémia mellett – nyílt levél Lovász Lászlónak
A British Academy, a Royal Society, a Royal Society of Edinburgh és a Learned Society of Wales vezetői támogatásukról biztosították a Magyar Tudományos Akadémiát, melyet fontos nemzetközi partnerként tartanak számon.


„A magyar kormány a felháborodás ellenére magához vonta a kutatóintézetek irányítását” – a Nature az Akadémia körül kialakult helyzetről
A cikk áttekintést ad az MTA-t érintő törvénymódosítás elfogadásának körülményeiről, és kitér arra a nyílt levélre, melyet a tíz legjelentősebb német tudományos kutatási intézmény vezetői írtak Orbán Viktornak a parlamenti szavazást megelőzően.


A német tudományos szervezetek vezetői elhatárolódtak Palkovicstól Orbán Viktornak küldött levelükben
„Az az állítás, miszerint az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, tényszerűen hamis” – ilyen és ehhez hasonló mondatok olvashatók abban a levélben, amelyet a tíz nagy német tudományos szervezet vezetői írtak július 1-jén Magyarország miniszterelnökének. A levélben arra hívják fel Orbán Viktor figyelmét, hogy Palkovics László állítása, miszerint az Akadémia átalakítása német mintára történne, „nem állja meg a helyét”.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki az Akadémiával
A Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Tanácsa szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával, tiltakozik a tudományos kutatás szabadságának durva megsértése ellen, nem ért egyet a Magyar Országgyűlés e tárgyban hozott döntésével, és arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, hanem hatáskörével élve kezdeményezze a törvény alkotmányossági vizsgálatát.


Szándéknyilatkozat aláírásával indultak újra a tárgyalások az EISZ és az Elsevier között
Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) és az Elsevier globális információelemzési, tudományos és egészségügyi tartalomszolgáltató vállalat kész egy új, innovatív pilotmegállapodás megkötésére, amely egyszerre biztosítaná a kutatási eredményekhez való hozzáférést és az open access publikálás lehetőségét. Az egyezség értelmében az EISZ konzorciumi tagjai és a korábbi előfizetők azonnali hozzáférést kapnak az Elsevier folyóirat-platformjához, a ScienceDirecthez, a SciVal elemző eszközhöz, és a Scopus adatbázishoz.


Átgondolatlan átalakítás – az AKT szavazati joggal rendelkező tagjainak nyilatkozata
Az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa az MTA-t érintő törvényi változások 2019. szeptember 1-jei hatálybaléptetését hatástanulmányok és előkészítés hiányában a kutatóhálózat ellehetetlenítéseként értékeli. Az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó legfőbb testület szerint a tervezett átalakítás nem hajtható végre az abban rögzített határidőig. Ezért azt javasolja, hogy a stratégiai megállapodásnak megfelelően az új szabályozók csak alapos, a kutatóközösséggel lefolytatott átfogó egyeztetés alapján, megfelelő átdolgozást követően, legkorábban 2020. január 1-jén lépjenek hatályba.


Elfogadta az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatot
Megszavazták a képviselők „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” című indítványt. A döntés eredményeként az MTA-ról leválasztják a kutatóhálózatát. A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.


A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Tanácsa is szolidáris az MTA-val
A testület július 3-ai ülésén jelenlévők kinyilvánították, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés keddi döntésével. Kérik a Köztársasági Elnököt, hogy ne írja alá az MTA-t érintő törvényt, hanem kezdeményezzen alkotmányossági vizsgálatot.


Elsőként láthatunk éppen összeütköző galaxishalmazokat
A kutatás, melyben az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoportjában dolgozó François Mernier is részt vett, segíthet megérteni a világegyetem nagy léptékű szerkezetének kialakulását.


A középkori zenei emlékektől a koszorúér-betegség kockázatbecsléséig – az MTA Lendület programjának új nyertesei
Milyen zenei kincseket rejthetnek a ránk maradt kódextöredékek? Hogyan használhatjuk a mikroorganizmusokat a növényvédelemben? Segítheti a madarak csoportos viselkedésének megértése a robotrepülők tervezését? Hogyan jelezhető előre személyre szabottan a koszorúér-betegség? A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának 16 nyertes pályázója egyebek mellett ilyen kérdésekre keresheti a válaszokat az idei évben összesen több mint félmilliárd forintból.


Nagyító alatt a Duna – átfogóan vizsgálják a víz minőségét
Egyedülálló és számos szakterületet érint az a vizsgálatsorozat, amelynek célja, hogy pontos képet alakítson ki a Duna vízminőségéről. A Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósuló kutatás fókuszában a potenciálisan az ivóvízbiztonságot is veszélyeztető új szennyezők állnak. Engloner Attila projektvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet korábbi igazgatójának írása a június 29-i Nemzetközi Duna-nap alkalmából.


A szabad kutatás esélye a legkiválóbbaknak – átadták a Bolyai-ösztöndíjakat
A fiatal kutatókat érintő legnagyobb presztízsű ösztöndíj, mely segít a legkiválóbbaknak, hogy elinduljanak pályájukon, és végül a nemzetközi versenyben is megállják a helyüket – ezt kínálja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, melynek alapítását 1996-ban kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia. A PhD-fokozat megszerzését követő időben fontos anyagi támogatást jelentő ösztöndíjat idén 151-en nyerték el. Az MTA Székház Dísztermében megtartott Bolyai-napon elismerésben részesültek azok a korábbi ösztöndíjas kutatók is, akik a legeredményesebb munkát végezték a támogatás időszakában.


Az ELTE oktatói és kutatói az Akadémia mellett
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói és kutatói csatlakoztak a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE Természettudományi Kara, a Pécsi Egyetem és a Corvinus Egyetem professzorainak tiltakozásához az Akadémia kutatóhálózatának átalakítását célzó törvényjavaslat elfogadása ellen. Nyílt levelüket, mellyel az Országgyűlés képviselőihez fordulnak, teljes egészében közöljük.


Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat
Helyes Zsuzsanna a Pécsi Tudományegyetemről és Dénes Ádám az MTA KOKI-ból a Liverpooli Egyetem kutatóival együttműködve kimutatták, hogy egy testi sérülés a gyulladásos folyamatok nem megfelelő szabályozásával együtt milyen hatással lehet a fájdalomérzékelésre az idegrendszerben. A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott projekt nyomán néhány éven belül enyhíthetők lehetnek egy krónikus fájdalomszindróma tünetei.
_fill_270x180.jpg)
_fill_680x454.jpg)
Már egy generáción belül katasztrofális következményei lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának
Világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás, pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát. Az antibiotikum-rezisztencia fejlődésének biológiai hátteréről, a probléma globális jelentőségéről, a helytelen és ellenőrizetlen antibiotikum-használat elterjedéséről és következményeiről Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa írt a tudomany.hu számára összefoglalót.


Az MTA Pécsi Területi Bizottságának tagjai és a Pécsi Tudományegyetem professzorai is szolidaritást vállaltak az Akadémiával
A pécsi tudósok kérik a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről és induljon egy széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával. Korábban a Debreceni Egyetem számos professzora, és az ELTE Természettudományi Karának több egyetemi tanára csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében. Később már a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzorai is kérték, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést.


Földhöz veri a látogatót az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye – riport az Indexen
Az elképesztően sokszínű, Magyarországon egyedülálló tárgyegyüttes és archívum nemcsak műtárgyak tömege, hanem terápiatörténet és a magyar elmeügy dokumentációja is. Itt együtt lóg a „magyar van Gogh” festménye és Magda Marinko börtönbeli rajza a régi kényszerzubbony mellett, de a magyar törpetársadalom emlékét is ápolják.


Van jobb megoldás az evolúció ábrázolására: ez az élet korallja
Hogyan lehet, és egyáltalán lehetséges-e az élet történetét egyetlen ábrában összefoglalni? Az utóbbi több mint másfél évszázadban erre a kérdésre a fa típusú ábrázolás, az „élet fája” volt a válasz. Podani János biológus, az MTA rendes tagja szerint van tudományosan pontosabb megoldás, amely többek között kiküszöböli a nem evolúciós szemléletű osztályozási rendszert, és érzékelteti a fajgazdagságot is.


Koronázási tárgyak, ceremóniák, források – öt perc videó a Szent Korona akadémiai kutatásáról
A magyar tudományosság és bölcsészettudományok egyik nagy adósságát, a Szent Korona és a magyar uralkodókoronázások 1526 és 1916 közötti történetét tárja fel az MTA Lendület programjának támogatásával Pálffy Géza történész és kutatócsoportja. Bemutatjuk Az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb részét.


Első európaiként Wigneres kutatók szállítanak kamerát egy japán fúziós kísérlethez
A Wigneres kutatók nem először építenek videó diagnosztika rendszert magfúziós kísérleti berendezéshez, korábban Angela Merkel német kancellár is a magyar kamerákon keresztül látta az első hidrogénplazma-kisülést a Wendelstein 7-X sztellarátorban.


Három fiatal kutató vehette át a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Díjat
A környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, valamint a környezetbarát technológiák kifejlesztését és megvalósítását célzó elismerést 2019. június 20-án vehették át a kutatók.


Erkel-műhely: kamarakiállítás a Hymnus megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében egész napos rendezvénnyel ünnepelte 2019. június 12-én Kölcsey Ferenc Hymnus című költeménye megzenésítésének 175. évfordulóját. Az ez alkalomból nyílt Erkel-műhely kamarakiállítás mellett a Magyar Zenetörténeti Osztály a 13–16 éves korosztály számára négyfős csapatoknak „Játékos Magyar Zenetörténet” címmel kétfordulós, országos vetélkedőt rendezett.


Nem lehet tisztán látni a garanciákat az egyes intézetek kutatási szabadságára – interjú Barabási Albert-Lászlóval
A világhírű hálózatkutatót a Bolyai János Alkotói Díj átvétele után kérdeztük kutatási eredményeiről, a sikerről, valamint a hazai tudomány jelenlegi helyzetéről.
_2015-01_crop_680_454_1560936491_fill_270x180.jpg)
_2015-01_crop_680_454_1560936491_fill_680x454.jpg)
Nem hatott az érvelés: megszavazta az országgyűlési bizottság az MTA-t érintő kormányzati előterjesztést
Több ponton ellentétes Magyarország Alaptörvényével, sérti a jogbiztonság követelményét, a tulajdonhoz való jogot, valamint a tudományos kutatás szabadságát és autonómiáját – indokolta az Országgyűlés Kulturális Bizottsága előtt elmondott felszólalásában Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának képviselője azt, miért nem szolgálja a magyar tudományosságot a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvények módosításáról szóló javaslat.


Hét külföldi vendégkutató kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba
A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő program támogatásával újabb hét nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt akadémiai kutatóközpontok és -intézetek munkájában.


MTA Felügyelő Testület: a törvényjavaslat nem elfogadható, visszavonása messzemenően indokolt
„A törvényjavaslat országgyűlési elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az MTA részéről elengedhetetlen az alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése.” 2019. június 12-én ülést tartott az MTA Felügyelő Testülete. Az ülésen egyhangúlag meghozott határozatukat az alábbiakban szó szerint közöljük.


A Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítása az Akadémia körül kialakult helyzetről
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Európa egyik legfontosabb napilapja, amely naponta közel 800 ezer emberhez jut el. A pénteken a nyomtatott lapban is megjelent tudósítás fordítását teljes terjedelmében közöljük.


Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának közleménye az MTA elnökének látogatásáról
Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke kéri a felelősen gondolkodó sajtóorgánumokat, hogy ezt a találkozót ne használják fel hangulatkeltésre a román és magyar tudományosság között, sem más önző politikai célokra. A közleményt szó szerint közöljük.
Új megközelítés az átbillenési folyamatok értelmezésében
Az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszék, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport, valamint az Oldenburgi Egyetem kutatói új megközelítést javasolnak a komplex rendszerekben bekövetkező jellegváltó események valószínűségével kapcsolatban. Az eredmények a Nature lapjában, a Scientific Reportsban jelentek meg.


Az Akadémia nem tud Bécsbe költözni, a magyaroknak kell támogatniuk minket – külföldi és hazai beszámolók az MTA nemzetközi sajtótájékoztatójáról
Az MTA 2019. június 12-i nemzetközi sajtótájékoztatóján a nagy hírügynökségek mellett számos vezető külföldi médium képviseltette magát, a Reuterstől a Guardianig. Néhány példa a külföldi és hazai tudósításokból.


A Szegedi Tudományegyetem tanárai kiállnak az MTA mellett
Eddig 76 egyetemi tanár és professzor írta alá az állásfoglalást.


„Az Akadémia folyamatosan érvel, de nem jön érdemi válasz”
Az Akadémia elleni támadások miatt Svédországba megy, viszi magával az elnyert EU-s pénzét és több munkatársát is egy vezető magyarországi kutató, Takács Károly. Az Index interjúja.


Lovász László, az MTA elnökének levele a parlamenti frakcióvezetőknek
„A Kormány nem akarja azt, hogy az Akadémiáról a kutatóintézetek – ahogy ez más országokban megtörtént – leválasztásra kerüljenek” – ezt Palkovics László, az ITM minisztere mondta egy évvel ezelőtt, az MTA Elnökségének 2018. június 15-i rendkívüli ülésén. A miniszter további kijelentései is szerepelnek abban a levélben, amelyet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke küldött a parlamenti frakcióvezetőknek 2019. június 11-én. Az elnöki levelet teljes terjedelmében közöljük.
_680_454_1560510715_fill_270x180.jpg)
_680_454_1560510715_fill_680x454.jpg)
Középiskolás diákokat jutalmaztak az Akadémián
Tíz középiskolás diák vehette át a műszaki tudományok népszerűsítésére létrehozott Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíjat a Magyar Tudományos Akadémián 2019. június 5-én.


Nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette Lovász László az Akadémia és a kutatóhálózat helyzetét
A magyar tudományos közösség egyértelművé tette, hogy elutasítja a Kormánynak a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatát. A tervezett intézményi és finanszírozási struktúra ellentétes a kutatásfinanszírozás európai elveivel, és veszélyezteti a tudományos szabadságot – mondta Lovász László, az MTA elnöke a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón. Az Akadémia elnöke szerint a javaslat elfogadásával nem javul Magyarország innovációs kapacitása, miközben a Kormány erősödő szerepvállalása a tudományos irányításban olyan riasztó példa lehet, amelyet más uniós tagállamok kormányai is követhetnek.


Az Akadémia nem látja biztosítottnak a tudomány szabadságát az új törvényjavaslatok alapján, és továbbra sem kapott indoklást kutatóhálózatának elvételére
2019. június 4-én a Kormány benyújtotta a Parlamentnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően változtatnák meg a hazai kutatás-fejlesztés és a Magyar Tudományos Akadémia működését. Az MTA most arra hívja fel az országgyűlési képviselőket, hogy fontolják meg az MTA-nak a törvényjavaslatokkal kapcsolatos észrevételeit. Amennyiben a törvényjavaslatokat jelenlegi formájukban fogadnák el, az MTA szerint sérül a tudományos kutatás szabadsága, és Magyarország számára alapvető értékek veszhetnek el. Az MTA arra kér mindenkit, aki aggódik a tudomány szabadságáért, és szimpatizál a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy támogassa ügyünket.


A Fiatal Kutatók Akadémiájának állásfoglalása a fiatal kutatók helyzetének és a kutatóintézet-hálózat átalakításának kérdéseiben
A magyar tudományos élet autonómiájának bármilyen mértékű csonkítása az itthon maradó kutatók elszigetelődésével és nemzetközi versenyképességük csökkenésével járhat – egyebek mellett ez olvasható abban a dokumentumban, amelyet mintegy kilencven százalékos támogatottsággal fogadott el a fiatal kutatók közelmúltban megalakult szervezetének tagsága.
Mégis van rá mód, hogy algákkal termeljünk tiszta hidrogént – bizonyították be szegedi kutatók
Az eddigieknél hatékonyabban lehet hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével – egyelőre laboratóriumi körülmények között. A 2010 óta folyó kutatásnak már több olyan eredménye van, amelyek együttesen arra utalnak, hogy a jövőben a szabadban, de legalábbis üvegházakban környezetbarát módon lehet hidrogént termelni.


Gyors klímavédelmi intézkedések szükségesek az Európában élők egészsége érdekében
A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár: ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen. Mit lehet tenni? Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének javaslatai.


Az avarok, Bizánc és Itália – könyvbemutató az Akadémián
Milyen hatások ösztönözték az eurázsiai sztyeppe nomád népe, az avarok kulturális fejlődését? Miként járultak hozzá az Avar Kaganátus anyagi kultúrájához a bizánci és az itáliai kapcsolatok? Ezekre a kérdésekre válaszol legújabb, angol nyelvű kötetében Bálint Csanád régész, az MTA rendes tagja.


Trianoni menekültek adatbázisa akadémiai kutatócsoporttól
Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével és a Noran Libro Kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.


Hogyan segítették az amerikai magyarok az erdélyi magyarokat?
Egy diaszpóra – az Egyesült Államokban élő magyar közösség – érdekérvényesítő képességét vizsgálja Kovács Eszter, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos segédmunkatársa. Videón megnézhető előadásában a téma történeti feltárása mellett amellett érvelt: a Magyar Emberi Jogok Alapítványa által a múlt század hetvenes éveiben végzett lobbiakciók sikerességét nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy a szervezet tagjai Amerikában nőttek fel, az amerikai demokráciában szocializálódtak, ami higgadt, tényekre hivatkozó, érvelő, professzionális lobbimunkát alapozott meg.


Vannak pozitív jelek, de van mit javítani a magyarországi vizek minőségén
Hormontartalmú ivóvíz, mikroműanyagok, tisztítatlan szennyvizek – néhány példa azokból a jelenségekből, amelyek az embereket a vízminőséggel kapcsolatban aggasztják. Vajon jogosak-e ezek a félelmek? Mit tehetünk, hogy a jövőben egyre értékesebbé váló vízkincsünket megőrizzük? A Nemzeti Víztudományi Program egyik kiemelt témája a vízminőség. A környezetvédelmi világnap alkalmából Záray Gyula professor emeritust és Honti Márk vízmérnököt, tudományterületi szakértőt kérdeztük.
Az MTA megtette javaslatait a törvénytervezet szövegéhez
Az MTA változatlanul fenntartja azt az álláspontját, amelyet a 191. közgyűlésén hozott határozataival megfogalmazott: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, a Kormány céljait jobban támogató új irányítási struktúrával. Az MTA ezt figyelembe véve tette meg észrevételeit az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára 2019. május 30-án átadott jegyzékében, majd június 1-jén megküldött javaslataiban.


Lovász László üzenete a vasárnapi demonstráció résztvevőihez
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma által „Szabadságot a tudománynak! Szabadságot az Akadémiának!” jelszó alatt szervezett demonstráció több ezer résztvevője június 2-án, vasárnap 17 óra előtt érkezett az MTA Székháza elé, ahol a szervezők felolvasták Lovász László, az MTA elnökének üzenetét is. Az üzenetet szó szerint közöljük.


Demonstráció a tudomány autonómiájáért - képgaléria
Több ezren vettek részt azon a vasárnapi tüntetésen, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma szervezett az MTA kutatóhálózatának leválasztását célzó törvénytervezet elleni tiltakozásul. Az eseményen készült képgaléria itt tekinthető meg.


Egy teljes tudósnemzedék veszhet el – Lendületes kutatócsoport-vezetők nyílt levele a miniszterelnökhöz és a Kormányhoz
Az Akadémia kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet elfogadása esetén pótolhatatlan nemzeti értékek vesznek el, és már rövid távon is helyrehozhatatlan tudományos, kulturális és gazdasági károk keletkeznek. Az elmélyülő bizalmi válság többek között a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók elvándorlásával és egy teljes tudósnemzedék elvesztésével fenyeget. Egyebek mellett ez olvasható abban a nyílt levélben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Kormányhoz írtak az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői. A dokumentumot szó szerint közöljük.


Egyszerre két jelentős pályázatot is nyert az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport
Horváti Kata és Mező Gábor a Marie Skłodowska-Curie ITN program keretében, nemzetközi konzorciumok tagjaként egyszerre két pályázatra is kapott támogatást, amellyel célzott tumorterápián és krónikus betegségekre ható vakcinák kifejlesztésén fognak dolgozni.
Az MTA átadta a törvénytervezettel kapcsolatos jegyzékét az ITM-nek
A Magyar Tudományos Akadémia képviselői május 30-án átadták az MTA jegyzékét „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénytervezethez az ITM képviselőinek.


Svédországba vitte át az Európai Kutatási Tanács által támogatott projektjét az MTA szociológusa
Takács Károly az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont után a Linköpingi Egyetem Analitikus Szociológiai Intézetében folytatja munkáját. Családja mellett kutatócsoportjának több tagja is követte Svédországba. A kutató a magyarországi tudományos életben zajló jelenlegi változásokkal, köztük az kutatói szabadságot veszélyeztető politikai befolyással indokolta távozását.
Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása
Az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa állásfoglalása a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról. Az állásfoglalást a testület ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett fogadta el.


Boszorkányok új megvilágításban – akadémiai kutatás ERC-támogatással
A jelenkori speciális kelet-közép-európai vallási viszonyok jobb megértéséhez is hozzájárult az a 2 millió eurós támogatással járó ERC-pályázat, amelyet Pócs Éva, az MTA doktora érdemelt ki csapatával. Olyan témában tudták a rangos támogatást elnyerni, amelynek egyes vonatkozásai Nyugat-Európában kevéssé ismertek: a Kárpát-medence határterületeit vizsgáló, nemzetközi interdiszciplinális kutatás egyik kulcstémája a boszorkányság volt.
Az Akadémia a normaszöveg-tervezetben foglaltak tartalmát ebben a formában nem fogadja el
A Magyar Tudományos Akadémia vezetése 2019. május 27-én délután kapta meg a kutatóhálózatának leválasztását célzó jogszabálytervezet normaszövegét az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.


Barabási Albert-László akadémikus, fizikus kapta a Bolyai-díjat
Barabási Albert-László, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át szerda este a Bolyai János Alkotói Díjat. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje.


Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhattak a kutatók
A közép-ázsiai terület népessége a tatárjárást követően a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be. A tanulmányt, melyben az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport kutatói is részt vettek, a Nature lapcsalád Scientific Reports folyóirata közölte.


Várja a családokat és a diákokat az MTA új látogatóközpontja: ilyen lett a martonvásári Agroverzum
Május 27-én megnyitotta kapuit a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári látogatóközpontja, a gyönyörű környezetben fekvő Agroverzum. A tudományos játszóházként és oktatási központként is működő intézmény kifejezetten a biológiával, mezőgazdasággal foglalkozik, és ideális célpont kirándulásokhoz, iskolán kívüli tanórákhoz.


Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.


Áder: A martonvásári agrárkutatás a holnap kenyeréről szól
A Martonvásáron folyó agrárkutatás nem a kutatók ambíciójának kiéléséről, hanem rólunk és a holnapi kenyerünkről szól – mondta Áder János köztársasági elnök, miután hétfőn átadta, majd megtekintette az MTA Agroverzum Tudományos Élményközpontját.


Az emlékezés alapfolyamatát szabályozó ősi idegpályát fedeztek fel magyar kutatók
A felfedezés alapkutatási jelentősége mellett segíthet a memóriaproblémák, a szorongás és a poszttraumás stressz szindróma kezelésében. Nyiri Gábor és kutatócsoportjának új kutatási irányokat kijelölő eredményét a világ vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.


Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei
Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. Pósfai György összefoglalója az mta.hu számára.


Magyar csillagászok mesterséges intelligenciával vadásznak fiatal csillagokra
Marton Gábor és munkatársai az MTA CSFK Csillagászati Intézetében a Gaia űrtávcső csillagkatalógusát elemezték infravörös mérések adataival együtt. Munkájuk nyomán kiderült, hogy az eddigi érdekes, fiatal csillagokhoz köthető események 30%-ról lemaradt a csillagászközösség. A magyar kutatók eredménye segíthet az ilyen események pontosabb észlelésében, és ezzel közvetve saját Naprendszerünk múltjának feltárásában is.
_680_454_1556181501_fill_270x180.jpg)
_680_454_1556181501_fill_680x454.jpg)
Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától
Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.


Az MTA KOKI kutatóinak munkája rávilágít a dendritek változatos információfeldolgozó szerepére
Az ERC- és Lendület-nyertes Makara Judit és kutatótársainak új tanulmányát a Nature Communications közölte.


,„…kitűzték a trikolórt az ellenséges sáncokra” – 170 éve folyt a tavaszi hadjárat
Az 1849-es tavaszi hadjárat a magyar hadtörténet legszebb lapjaira kívánkozik. Nem „csupán” azért, mert fényes sikerek övezték a magyar honvédseregek útját, hanem azért is, mert a katonák az 1848-ban kivívott jogokat védelmezték az ország ellen támadó idegen seregek ellenében.


A Szent Koronától a Trónok harcáig: itt az új Absztrakt az MTA KRTK-ból
Megjelent az Absztrakt, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kiadványának új száma.


Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban
A tavalyi év a hazai és a nemzetközi pályázatokon is kiemelkedő sikereket hozott a Magyar Tudományos Akadémia számára, miközben tovább erősödtek az egyetemekkel és az iparral való kapcsolatai. Az akadémiai kutatóhálózat eredményességét annál is inkább indokolt kiemelni, mert a 2018-as év a kutatóhálózat finanszírozása körül kialakult bizonytalan helyzet miatt – az MTA vezetésének minden erőfeszítése ellenére – nehézségeket is hozott.


Tizenkét pokol – az isonzói csatákról az Akadémián
Az isonzói hadszíntéren 1915 és 1917 között zajló állóháborúban több százezer katona esett el mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind Olaszország oldaláról. A frontszakasznak a caporettói áttörés vetett véget 1917 novemberében. Az eredeti helyszíneken és a még ma is megtalálható lövészárkokban forgatott csatajelenetekkel tűzdelt filmet a megszólaló hadtörténészek és személyes naplóbejegyzések teszik még hitelesebbé. Nézze meg Ön is újra Wonke Rezső és Zsalakó István filmjét!


Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését
Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával olyan új egértörzset szabadalmaztattak, amely segíthet a pajzsmirigyhormonok szervi hatásainak jobb megértésében. A genetikailag módosított kísérleti egerek kiválóan alkalmasak többek között egyes, az anyagcserénket befolyásoló gyógyszerhatóanyagok hatásainak és mellékhatásainak vizsgálatára, illetve iparban használt vegyületek pajzsmirigyhormon-háztatásra gyakorolt káros hatásainak meghatározására.


Gondolatok az alap- és alkalmazott kutatás viszonyáról
Istvánovics Vera, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport kutatójának írása.
Alapkutatással a szuperbaktériumok ellen – öt perc videó Pál Csaba szegedi akadémiai kutatócsoportjáról
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban születő egyedi ötletek áttörést hozhatnak az egyre fenyegetőbb antibiotikum-krízisben. Pál Csabáról és fiatal kutatótársairól szól „A mi Akadémiánk” című videósorozat második része, melyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma készített.


Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét
A Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében május 13-án immár második alkalommal rendezték meg Magyarországon a FameLab versenyt. A győztes Asztalos Lilla, a BME hallgatója lett „Az orvoslás új dimenziója és veszélyei” című előadásával, így ő képviselheti Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn, a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A FameLab a világ vezető tudománykommunikációs versenye, célja, hogy megtalálja azokat az embereket, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos tudományos témákról.


Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása
Az egészségügy korszakhatárhoz érkezett a fejlett államokban. Az orvosi technológia robbanásszerűen fejlődik, a gyógyítás, valamint a megelőzés forrásigénye pedig egyre növekszik. A lehetőségek bővülése mind jobban meghaladja a racionális igénybevétel kereteit, így nagyon valószínűek azok az előrejelzések, amelyek szerint az egészségügyre fordított kiadások drámai növekedése töretlen lesz a század közepéig. Ez a kiindulópontja annak az állásfoglalásnak, amelyet az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tett közzé a 21. századi egészségügyi kihívásokról.


A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán
Intézményalapítók, intézményvezetők, sőt egy új tudományterület megalapozója kapott Arany János-díjat, illetve -érmet a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének keretében tartott Külső Tagok Fórumán. Az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkásságának elismerésére 2002-ben alapította az Arany János-érmet, 2004-ben pedig az Arany János-díjat. Az idén kitüntetettekkel 131-re emelkedett a díjazottak száma.


Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése
Hogyan fogalmazható meg az ötödik parancsolatban olvasható erkölcsi norma a biológia nyelvén, és elterjedhet-e ez a viselkedési szabály egy darwini versengésben? Ezt vizsgálta Számadó Szabolcs, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Számítógépes Társadalomtudomány – CSS-RECENS Kutatócsoport tagja tanulmányában, amelyért elnyerte az MTA TK Publikációs Díját. Az ebből az alkalomból tartott rövid előadása megtekinthető videón.


A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval
Az MTA közgyűlése hétfőn úgy döntött, hogy kutatóintézet-hálózata maradjon az Akadémiánál, de a kormány igényeit figyelembe véve alakuljon át annak irányítása. Lovász László, az MTA elnöke szerdán találkozott Palkovics Lászlóval, az ITM miniszterével. A Válasz Online-nak azt mondta: tapasztalt nyitottságot a miniszter részéről.


Az index.hu interjúja az MTA elnökével
Abban kell bíznunk, hogy a Kormány elfogadja az általunk megszavazott megoldást, és a hosszú vitát lezárva végre együtt láthatunk hozzá a munkához.


Űrtechnológia, mesterséges intelligencia, agykutatás: elnöki beszámoló a 191. közgyűlésen
„Az MTA fő feladata a tudományos kutatás támogatása a kutatóhálózatban, az egyetemeken és mindenütt, ahol értékes munka folyik. Az akadémiai kutatóintézetekben, egyetemi támogatott kutatócsoportokban, Lendület-csoportokban folyó munka felbecsülhetetlen nemzeti kincs, prémium posztdoktoraink szárnybontogatása pedig jövőnk ígérete” – mondta Lovász László.


Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája
Az MTA közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság, a Fiatal Kutatók Akadémiája május 7-én tartotta alakuló ülését. Az FKA célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével segíteni kívánja a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését.


Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait
Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Velük együtt a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 302 rendes, 63 levelező, 196 külső, valamint 211 tiszteleti tagja van.


Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását
A különböző etnikumú kamaszok között kialakuló kapcsolatok minősége jelentős mértékben alakítja a felnőttkori csoportközi kapcsolatokat, és rajtuk keresztül hatással van a társadalom összetartozására – ez az egyik megállapítása annak a kutatásnak, amelyet Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai végeztek. Munkájuk során a roma és nem roma tanulók kapcsolatait, az osztáytermi keveredés és a tanulmányi teljesítmény szerepét vizsgálták. Eredményeik társadalompolitikai javaslatok kidolgozását segíthetik.


A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője
Az MTA elnökének köszöntőjével hétfőn reggel megkezdte munkáját az MTA 191. közgyűlése. Lovász László kiemelte: az Akadémia elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Az Akadémia elnöke egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását. Az elnöki köszöntőt teljes terjedelmében közöljük.


MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel
Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.


Harmathy Attila kapta az Akadémiai Aranyérmet
Harmathy Attila, az MTA rendes tagja vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének hétfői nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet.


Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről
Az MTA 191. közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában a Közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt.


Gazdaságilag hasznosítható szellemi alkotások terén is megkerülhetetlen az MTA kutatóhálózata
Az MTA kutatóhelyei a gazdasági jelentőségű oltalmak arányában semmivel sem maradnak el a német Max Planck Társaság teljesítményétől. Az MTA kutatóhelyei már most is beágyazódnak a hazai innovációs rendszerbe, és érdemben hozzájárulnak a gazdaságilag hasznosítható szellemi alkotások kifejlesztéséhez. A kormányzattal közös cél ennek erősítése.


Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja?
Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja egyre nagyobb figyelmet kap, azonban kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel kétszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Milyen hatással van rájuk az MTA körüli bizonytalanság?Arcok és nevek a kutatóközpontból.


Tájékoztatás az MTA és az ITM közötti tárgyalásokról
2019. április 12-én találkoztak utoljára az MTA és az ITM tárgyalódelegációi. Az április 1-jén indult részletes egyeztetések eredményeként megszületett javaslatcsomag április 16-án került az MTA Elnöksége elé.


Milyen az ivóvíz Magyarországon?
Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénéért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.


Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak
A komplex termoplasztikus polimer kompozitok újszerű gyártási eljárásának kidolgozásáért a járműgyártási eljárás kategóriában elnyert Innovációs Díjat Párizsban adták át. Az elismerésben részesített konzorcium tagjai között nemcsak innovatív vállalatok, hanem az egyetemi és akadémiai világ képviselői is megtalálhatók. A konzorciumban az MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének részéről a Polimer Kémiai Kutatócsoport vesz részt, amelyet Iván Béla, az MTA levelező tagja vezet.


Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában
A Magyar Tudományos Akadémia az eddigieknél is hatékonyabban támogatja a Kormány azon erőfeszítését, hogy javuljon Magyarország innovációs teljesítménye. A cél az, hogy az MTA nemzetközi mércével is kiváló kutatóhálózatából minél több eredmény kerüljön be az innovációs rendszerbe. Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot.


Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának
Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Freund Tamás, az MTA alelnöke a Népszavának nyilatkozott az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete elé kerülő indítványokról.


Az atommag imbolygó forgása: új eredmények az atommagok alakjának és forgásának vizsgálatában
Egy nemzetközi kutatócsoport az MTA Atomki kutatóinak vezetésével kimutatta az atommag eddig kevéssé ismert, úgynevezett imbolygó forgását egy újabb atommagban. Az eredmények megerősítik azt az elméleti előrejelzést, hogy az imbolygó forgás univerzális jelenség a háromtengelyű ellipszoid alakú atommagok esetén.


Befejeződtek a döntés-előkészítő egyeztetések az MTA és az ITM tárgyalódelegációi között
2019. április 12-én utoljára találkoztak az MTA és az ITM tárgyalódelegációi. Az április 1-jén indult részletes egyeztetések eredményeként megszületett javaslatcsomag először az MTA Elnöksége elé kerül április 16-án, majd a Közgyűlés dönt róla május 6-án.


Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói
Az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a szakmai teljesítményértékelésnek, amelyet az Akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére végeztetett el, az MTA és az ITM által felkért hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembevételével.


Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban
Az MTA főtitkára az ITM vasárnapi közleményével kapcsolatban feltett kérdésre elmondta: az átvilágítók csak intézeteken belül fogalmaztak meg átalakítási javaslatokat, a teljes struktúrára vonatkozóan nem. Az átvilágítást 15 bizottságban összesen 136 szakértő végezte nemzetközi sztenderdek alapján. A szakértők fele külföldi kutató volt, és bizottságonként két, összesen 30 tagot az ITM kért fel. Török Ádám a beszélgetésben azt is hangsúlyozta, hogy Palkovics László minisztériuma mindeddig nem vázolta fel javasolt kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáját.


Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben
Az Osztrák Tudományos Akadémia a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen 3,5 millió eurós, négyéves doktori képzési programot indít, melynek fókuszában a rosszindulatú megbetegedésekben megjelenő gyógyszer-rezisztencia áll. A gyógyításban közvetlenül is alkalmazható eredményeket célzó projektet a korábbi Lendület-ösztöndíjas Szakács Gergely vezeti.


Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről
Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.


Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában
A 2025-ben kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia a kutatás mellett olyan feladatokat is ellát, amelyekkel hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációi is megismerhessék hazánk történelmét, irodalmát, hagyományait – gazdagítja a magyarság múltjáról szóló ismereteinket, ápolja a magyar nyelvet, és őrzi a magyar kulturális örökséget.


Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?
A bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik. Ráadásul több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. Miként mérhető a bírói indokolások színvonala? Létezik-e erre objektív mutató? Bencze Mátyás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának írása.


Elnöki interjú a Magyar Nemzetben
Meggyőződésünk, hogy a kutatóintézet-hálózat szakmai felügyeletét az MTA-nak kell ellátnia. Nehéz elképzelni a hálózat tőlünk független működését, hiszen az MTA a hazai tudományosság legfőbb letéteményese – mondta a lapnak adott interjúban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.


Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény
Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.
A Filozófiai és Történettudományok Osztályának állásfoglalása a kutatóhálózattal kapcsolatban
A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2019. március 28-i ülésén áttekintette az akadémiai kutatóhálózat jövőjét érintő legújabb fejleményeket és egyhangú határozattal a következő állásfoglalást fogadta el.


Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor
Immár 60 éve üzemel biztonságosan a főváros központjától 10 km-re, a csillebérci kampuszon a Budapesti Kutatóreaktor. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. Tudományos jelentőségéről és az ott folyó kutatás eredményeinek néha meglepőnek tűnő felhasználásáról is szó volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi tanácskozáson.
Kik és hogyan igényelhetik a Széchenyi-díjjal elismert személyek tudományos alkotói járadékát?
Elérhetők a Széchenyi-díjjal elismert személyek tudományos alkotói járadékával kapcsolatos dokumentumok.


Az MTA Közgyűlése dönthet az Akadémia kutatóintézet-hálózatáról
2019. március 21-én ülésezett az Akadémia Elnöksége (két közgyűlés között legfőbb döntéshozó szerve). Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak főigazgatói és önálló jogállású kutatóintézeteinek igazgatói.


Innováció a hazai búzatermesztésben – elismerés az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának
A Magyar Innovációs Szövetség döntése alapján az MTA Agrártudományi Kutatóközpont érdemelte ki a 2018. évi Agrár Innovációs Díjat az „Innováció a hazai búzatermesztésben: új típusú bőtermő hazai búzafajták” című pályázata alapján. Az elismerést Balázs Ervin főigazgató vette át a Parlament Felsőházi termében.


Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének
Magyarországon az 1980-as években készültek először szociológiai kutatások a barátságról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, és nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatásaiból.


Óraátállítás másképpen – a kárpátaljai eset a kisebbségkutató szemével
Március 31-én, vasárnap ismét átállítjuk az órákat. Van egy hely Európa térképén, ahol ez természetesen így van, de immár több évtized távlatából – szintén természetesen – még sincs így. Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársának írása.


Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról
Mi váltja ki az iskolai bántalmazást, milyen formái vannak, milyen résztvevői szerepek azonosíthatók és milyen következményei vannak? Egyebek mellett ezt vizsgálta az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában, amelynek keretében általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképezték fel.


Hatékonyabb és olcsóbb napelemekhez járulhat hozzá az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új eredménye
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet kutatói a Nature Scientific Reportsban közölt cikkükben azokat a képeket is publikálták, amelyeket kísérleteik közben Magyarország tavaly átadott, egyetlen gömbihiba-korrigált mikroszkópjával készítettek.


Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete
Felejtsük el a városi terepjárókat, azt, hogy az autóban egyedül ülve ingázunk a városba, és akkor is repülőre ülünk, ha a nyaralás vagy az üzleti út másképp is megoldható lenne – egyebek mellett ezt tanácsolja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Legújabb jelentésük szerint döntéshozók, állampolgárok és fogyasztók együttműködésére van szükség a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Egyes lépések kellemetlenek lesznek, de még mindig gyorsabban érhetünk el klímavédelmi eredményeket az utakon, mint például az ingatlanszektorban.


Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig
A gyógyszerjelöltek kiválasztása óriási munka: egy piacra kerülő gyógyszer kifejlesztése körülbelül 10 ezer vegyületből kezdődik, ebből alig néhány száz jut el a laboratóriumi kísérletekig, az állatkísérletekig még kevesebb, és csak szó szerint egy kezünkön megszámolható addig, hogy emberek is kaphassák. A tudomany.hu összefoglalója a gyógyszerfejlesztés lépései mellett a kutatás biztonsági szabályozására és a placebohatásra is kitér.


Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok
A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.


Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata
171 évvel ezelőtt, 1848. március 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli kisgyűlésén Toldy Ferenc, az MTA titoknoka reagált a március 15-én történtekre: örömbeszédben üdvözölte a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulását”. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Hogyan vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Három videó az mta.hu-n az Akadémia történetéről.


Alapkutatási kiskáté - Lovász László írása a felfedező kutatások fontosságáról
Miben különbözik az alap- és célzott kutatás? Ha az alapkutatások eredményei nemzetközileg is szabadon elérhetők, miért kell nekünk, egy kis és nem túl gazdag országnak ebben részt vennünk? A Magyar Tudományos Akadémia elnökének írása.


Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez
Az MTA tárgyalódelegációja − Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára, Freund Tamás, az MTA alelnöke, Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Fazekas Károly, az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa elnöke, valamint Kollár László osztályelnök − március 11-én levélben tájékoztatta az MTA tagjait, a kutatóintézet-hálózat munkatársait, a közgyűlési képviselőket és az MTA Titkársága munkatársait arról a szándéknyilatkozatról, amelyet március 8-án írt alá az MTA és az ITM vezetője. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük.


Mitől jó egy iskola?
A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.


Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok
Az elmúlt napokban rengeteg intézményi és egyéni támogató levél érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára. A támogatók névsorát az alábbiakban közöljük, kiemelve a nagyobb intézmények, csoportok nyilatkozatait. A lista folyamatosan frissül.


Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól
Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.


2019. július 1-jétől 21 támogatott kutatócsoport kezdheti meg működését nyolc egyetemen
A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoportok létrehozására 2018-ban kiírt pályázat eredményeként 2019. július 1-től 21 kutatócsoport kezdheti meg működését évi 524 millió forint költségvetési támogatással.


Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője
Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyalódelegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.


Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral
Az MTA doktora címnek egyedülálló rangja van. Igazi értékét az adja, hogy egy országos megmérettetés során szakterülete tudományos közössége ismeri el egy kutató addigi tevékenységét és pályamunkáját. Amolyan minőségbiztosítás a tudományban – mondta Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. Az akadémikus az mta.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy a gyakorlat azt mutatja: az MTA doktora címet megszerző kutatót a legtöbb egyetemen rövidesen kinevezik egyetemi tanárrá.


Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért
Az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő CSS-RECENS kutatócsoport vizsgálatainak fókuszában. Nem csupán a társadalomtudományokban már jól ismert eszközöket használnak, hanem okoseszközöket is bevetnek az adatgyűjtésnél, ami a világon úttörő módszernek számít.


Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele
Támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait – olvasható az MTA Lendület programjának kutatócsoport-vezetői által írt második nyílt levélben. A helyzetelemzést követően konkrét javaslatokat is megfogalmazó kutatók szerint a hazai tudományfinanszírozási rendszer és innovációs környezet Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett átalakítása csak a tudományos közösséggel és az annak képviseletét ellátó Akadémia vezetésével konzultálva, együttműködési alapon képzelhető el.


Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról
Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Varga Annával, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatójával az MTA Podcast új adásában.


A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége
Az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált, alapkutatásokban kiváló kutatóhálózata maradjon az MTA égisze alatt, és irányító testületében legyen jelentős többsége a tudományos közösségnek – legutóbbi ülésén ezeket a fő szempontokat fogalmazta meg az Elnökség a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalásokhoz. Az Elnökség nem változtatta meg legutóbbi, február 12-ei ülésének határozatait, és írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait.


Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának
Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon? Ezt a kérdést tette fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma második szavazásán. A voksoláson részt vett több mint 2100 akadémiai dolgozó 90 százaléka szerint az MTA kutatóhálózatának mindenféleképpen az MTA irányítása alatt kell maradnia, és elzárkóznak az alapítványi, illetve egyéb, nem az MTA vezetése alatt álló struktúrákba való átszervezéstől.


Mi lesz az akadémiai kutatóintézetekkel? – Boda Zsolt és Stipsicz András az ATV-n
A Magyar Tudományos Akadémia teljesítményéről, az alapkutatások fontosságáról, valamint az MTA finanszírozásával kapcsolatos vitákról beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, és Stipsicz András, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója.


Sokat elárul hősugárzásuk Naprendszerünk égitesteiről – nemzetközi bolygókutatási konferenciát szerveztek az MTA csillagászai
A jelenleg is zajló két nagy űrszondás küldetés, a Hajabusza-2 és az OSIRIS-REx vezető kutatói is ott voltak a hőmérsékleti sugárzás modellezéséről szóló rendezvényen, melyet az MTA CSFK Csillagászati Intézet szervezett a Akadémia Székházában.
„A mi Akadémiánk” – kutatók osztják meg érzéseiket, gondolataikat az ADF videójában
Miért szeretik a Magyar Tudományos Akadémia kutatói munkájukat? Mit jelent számukra az Akadémia? Hogyan érzik magukat az MTA körül kialakult helyzetben? Az Akadémia kutatóhálózatának tagjai válaszoltak ezekre a kérdésekre.


„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak
Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma – íme néhány, a levélben megjelenő legfontosabb gondolatok közül. A levél aláírói amerikai és svájci egyetemi professzorok, többen közülük startup-vállalkozások alapítói.


Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról
Grüner György fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a VálaszOnline kérésére ült le egymással megvitatni a magyar tudományosság és innováció jelenlegi helyzetét és kilátásait.


Elpusztuló értékek – interjú Boda Zsolttal, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatójával
Az MTA intézetei európai szinten és hatékonysággal működnek. Ha a kormánynak fontos egy téma, adjon rá extra pénzt, de ne szóljon bele a tudományos kutatásba – mondja Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) főigazgatója a Heti Világgazdaságnak adott interjúban.


Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei
19 kutatócsoport, majdnem 700 résztvevő, köztük 325 tanár, 150 oktatási intézmény, 800 millió forint – az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a számok tükrében. A 2016-os indulás óta a kutatási program keretében mások mellett egészségnevelési, a ritmikai készségek élményszerű, eredményes fejlesztését segítő, valamint a matematikai tehetségek felkutatását célzó programot is indítottak, továbbá tabletes nyelvi tananyagot fejlesztettek.


Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről
Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.


A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására
Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.


Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői
Mire jó az alapkutatás? Saját alapkutatás helyett nem tudnánk egyszerűen átvenni a külföldön publikált eredményeket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az a weboldal, amelyen az MTA kiválósági programjának nyertesei fejtik ki véleményüket az MTA-t érintő tervezett átalakítások kapcsán.


Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete
Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.


„Az alapkutatást végző intézetnek meg kell maradnia” – Lovász László az ECHO TV-ben
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az alapkutatások fontosságáról beszélt a Napi aktuális című műsorban.


A kutatóintézeteinkről való lemondás nem lehet tárgyalási alap – Lovász László, az MTA elnöke az Indexen
„A lényeg, hogy az akadémiai kutatóintézetek politikai befolyástól függetlenül, megfelelő szakmai kontroll és irányítás mellett alapkutatásokat tudjanak végezni. Ebben nem lehet engedni.”
Mi lenne velünk házi méhek nélkül?
A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.


Az Aranycsapathoz hasonlóan kell felépíteni a magyar tudományt, azaz miért lenne értelmetlen szétszedni az MTA kutatóhálózatát
Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat. Cikkünkben futballhasonlattal magyarázzuk el, mire büszkék az akadémiai kutatóhálózat tagjai.


„Kötelességszerűen optimista vagyok” – Lovász László interjúja az RTL Klubnak
Lovász László, az MTA elnöke 2019. február 13-án elmondta: bízik abban, hogy sikerül megállapodni az Innovációs és Technológiai Minisztériummal. Ha ugyanis az Akadémia nem kapja meg az alapfinanszírozást, és a pályázati rendszer feltételeiről sem sikerül megállapodni, az MTA részéről nem nyújtják be a támogatási igényeket.


Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek
„A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amelyet legkiválóbb fiatal kutatóink küldtek Orbán Viktornak.


Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével
Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak. Összefoglaló a napokban publikált eredményről, melyről Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az MTA podcast első adásában.


Az MTA és a tudomány
Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?


A humán tudományok hasznáról
Az MTA kutatóhálózatának kilátásba helyezett átalakítása olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók a bölcsészet- és a társadalomtudományokra. Bár ezeken a területeken nem születik annyi szabadalom és a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, mint a természettudományokban, alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.


Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói
A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.


Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye
Az alábbiakban olvasható közleményt teljes egyetértésben állították össze a Magyar Tudományos Akadémia közel 5 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői. A közleményben az ITM és az NKFIH által kidolgozott új kutatásfinanszírozási rendszerről mondják el véleményüket.


Fékezhetik-e pókok egy búzabetegség terjedését?
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.


Egységesen léptek fel az MTA kutatóhálózatának vezetői
A Magyar Tudományos Akadémia mintegy 5 ezer főt, köztük közel 3 ezer kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői az MTA elnökével és más vezetőivel találkoztak 2019. január 17-én.


Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók
Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.


A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel.


Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián
Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.


Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje
Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Az MTA kutatóközpontjainak és -intézeteinek finanszírozása ugyanakkor továbbra sem megoldott, ami egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében.


Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét
Az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik – 1200 oldalon több mint 2000 címszót, 9000 jelentést és 35 000 példamondatot tartalmazó – kötetét. Korszerűbbé vált az online megjelenés is, amely ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.


Átalakulóban a világkereskedelem? − a Világgazdasági Tudományos Tanács ötödik ülése
Miként alakul át a világkereskedelem napjainkban? Mi jellemzi az áruösszetételt, milyen következményei lehetnek az előnyök egyenlőtlen eloszlásának? Egyebek mellett erről beszélt a VTT ötödik ülésén tartott előadásában Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.


Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból
Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.


Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón
Ön elfogadná egy disznó segítségét, ha szívinfarktust kapna? Aki megnézi Dinnyés András előadását, hamar megérti, hogy ez a kérdés sokkal mélyebb, mint amilyennek elsőre hangzik. Mit adhatnak nekünk az őssejtek? Gyógyíthatóvá válhat-e segítségükkel a gerincvelő-szakadás vagy a Parkinson-kór? A tudományünnepi előadáson ezek is szóba kerültek.


Először szavazták be az MTA elnökét a kortárs kulturális elit első tíz tagja közé
A Magyar Tudományos Akadémia mindenkori elnöke pozíciójánál fogva a korábbi években is jelentős számú szavazatot kapott a reputációs listákon, arra azonban eddig nem volt példa, ami 2018-ban Lovász László esetében történt, hogy egy tudós a top10 kulturális tekintély közé kerüljön.


Egymástól tanuló mesterséges intelligenciák fedik fel agyunk valódi korát
A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.


Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit
A most induló Marie Skłodowska-Curie támogatási program keretében a megtermékenyülés időszakában, valamint az embrió beágyazódásáig érvényesülő hatások szerepét vizsgálják a gyerek és felnőttkorban kialakuló betegséghajlamokra. A projektet, melyben az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos ország vezető kutatócsoportjai vesznek részt, Dinnyés András biotechnológus koordinálja.


Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?
Hogyan működnek közre a külön-külön biofilmképzésre nem alkalmas baktériumtörzsek az őket védő hártya kialakítása érdekében? Meddig tart az együttműködés, és mennyire célravezető? Melyik evolúciós stratégia a célravezetőbb a biofilmképzés során: a „termelj többet!” vagy a „változtatás” stratégiája? Ezeket a kérdéseket vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Maróti Gergely, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa is tagja volt.


Okos járművek: érzékelés, jelfeldolgozás, irányítás – Bokor József tudományünnepi nyitóelőadása videón
Hova vezetnek az önvezető autók? Hogyan érzékelik az őket körülvevő világot? Miként lehetnek képesek kezelni a mindennapi helyzeteket? A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat nyitóelőadásán Bokor József, az MTA alelnöke az önvezető autók jövőjével foglalkozott. Előadásának videofelvétele cikkünkben teljes terjedelmében megtekinthető.


Miért jó kutatónak menni? - Diákok az Akadémián a Magyar Tudomány Ünnepén
Űrtesztlabor, régmúltba vezető nyomozás, a közelmúlt zenéje, az elméleti biológia gyakorlatias oldala és kozmológiai buborékok a Diákok az Akadémián rendezvényen. Öt kutató mutatta meg 2018-ban a diákoknak a kutatói élet mindennapjait, kihívásait és örömeit.


A Szent Korona hazatérései
Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.


Megkezdődik az MTA kutatóintézet-hálózatának átvilágítása – az Elnökség válaszlevele az ITM miniszterének
Az elmúlt napokban ismét ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, majd az MTA Elnöksége is. Az Akadémia megkezdi kutatóintézet-hálózatának átvilágítását. A Közgyűlés határozata alapján az Elnökség válaszlevelet küldött Palkovics László miniszternek, amely most teljes terjedelmében olvasható.
Az MTA Felügyelő Testületének határozata
A Felügyelő Testület 2018. december 19-ei ülésén napirendre tűzte az MTA 2019. évi költségvetésének tárgyalását.


Angol nyelven is megjelent Magyarország Nemzeti Atlaszának új kötete
A „Természeti környezet” című kötet nyomtatott angol változata január elejétől lesz elérhető kereskedelmi forgalomban, digitálisan pedig a magyar változathoz hasonlóan ingyenesen letölthető.


Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen
Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet új generációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.


Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele
A Magyar Tudományos Akadémia 2018. december 6-án tartotta 190., rendkívüli közgyűlését az MTA Székházában. A közgyűlésen történt eseményekről korábban részletesen beszámoltunk, ebben a cikkben Lovász László zárszóként elmondott beszédének hangfelvételét közöljük.


Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról
Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?


A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től
A tudomány szabadsága, az Akadémia függetlensége és az általa képviselt értékek, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának megtartása mellett állt ki az Akadémia Közgyűlése. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete összezárt az elnök mögött: a legfontosabb határozatokat 90 százalék körüli többséggel szavazta meg. Ilyen arányú támogatással biztosították az akadémikusok további bizalmukról Lovász László elnököt, és kérték fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.


Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai
Kilencven százalék körüli szavazati aránnyal fogadtak el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos határozatot az Akadémia rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-án. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete további feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.


Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában
A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.


A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének állásfoglalása az MTA doktora címről
Mi a jelentősége az MTA doktora címnek és miért fontos a tudományos színvonal szinten tartásához a tudományos teljesítmény értékelése független, az országos és nemzetközi normákhoz igazodó módon?


Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek
Nagyon sok téves elképzeléssel ellentétben a termelők, gyártók és forgalmazók alapvető célja az élelmiszer-biztonság. Alig van olyan termék a Földön, amely jobban ellenőrzött és szabályozott, mint az élelmiszer. Az élelmiszer-biztonság további javítása érdekében azonban a jelenleginél is jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni és jóval nagyobb forrásokat kell felhasználni. Melyek az élelmiszer-biztonság kritikus pontjai? Hogyan zajlik a termékek gyártása és ellenőrzése? A tudomany.hu új összeállítása újságíróknak, tanároknak és érdeklődőknek.


Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?
A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.


Magyarok tesztelték az első európai marsjárót
Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.


Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum
Negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, de minden, a 20. század iránt érdeklődő kutató számára értékes forrásanyagot biztosít.


Megalakult az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, és egyhangúlag határozott az előterjesztett napirendi pontokról
2018. november 16-án először ült össze a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága az MTA Székházában.


Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához
Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.


Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n
Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.


Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás mielőbbi megszületésének elősegítésére az Akadémia elkészítette az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével stratégiai koncepcióját a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában. Az összefoglaló az MTA tudományos osztályainak elnökei, kutatóhálózati intézményvezetői és további akadémiai vélemények összegzése alapján készült, de még nem tekinthető az MTA hivatalos testületi álláspontjának.


Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig
Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.


Akadémiai kutatók vizsgálták Leonardo budapesti Lovas című szobrának eredetét
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai által végzett budapesti neutronos és RAMAN mérések újabb adalékokkal szolgálhatnak a szobor készítésének módjáról, ezáltal a szobor Leonardo da Vincihez köthető származásáról.


A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt
Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.


A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói
A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.


Génszabályozási hálózatokat térképeznek Szegeden a fenntarthatóbb biotechnológiáért
Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.


A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László
Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.


Megérteni a minket körülvevő nagy hálózatok matematikáját – interjú Lovász Lászlóval
Hogyan működik együtt két matematikus és egy hálózattudós? Miért épp most jött el az idő a nagy hálózatok matematikájának feltárására? Hogyan készült fel a pályázatra az akadémiai elnöki teendők mellett? Nagyinterjú a friss ERC Synergy Grant-nyertes Lovász Lászlóval.


Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban
Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.


Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet
Hetven őshonos fa és több mint kétezer díszcserje kapott helyet abban a díszkertben, amelyet az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektjének első lépéseként adtak át október 25-én. A megújult Brunszvik-kert után a tervek szerint 2019 elején adhatják majd át az Agroverzum Tudományos Élményközpontot, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje pedig az engedélyes tervezési fázisba ért.


Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán
Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.


Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban
Mi a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga? Milyen hatása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a születéskori egészségi állapotra? Miként befolyásolja a digitális átalakulás a munkaerőpiacot és a hazai termelővállalatok helyzetét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók eredményeiből készült válogatás az mta.hu-n.


Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból
Tudományos igénnyel feltárni a nemzet előtt álló kihívásokat, és ezek nyomán javaslatot tenni az egyes szakterületekért felelős döntéshozók számára – ez az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik legfontosabb küldetése. Kutatóik számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak, csak ebben az évben több mint ötven impaktfaktoros publikációjuk jelent meg kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Összeállításunkban az elmúlt évek legizgalmasabb kutatásaiból válogattunk.