Az első magyar krio-elektronmikroszkópos címlapsztori

Az első magyar krio-elektronmikroszkópos címlapsztori

A világ egyik vezető kémiai folyóirata az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium munkatársainak felfedezését tette a tavaly év végén megjelent szám címlapjára. E kutatásban egy univerzális jelentőségű, de eddig ismeretlen alakú fehérje térszerkezetét határozták meg. Perczel András akadémikus, az ELKH-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport és a Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium vezetője szerint az eredmény egyúttal a molekulaszerkezet-meghatározás új, de máris egyik uralkodó módszerében, a krio-eletronmikroszkópiában rejlő lehetőségeket is jól mutatja.

Krízis és innováció – Videón a korunk energetikai kihívásairól szóló akadémiai tanácskozások

Krízis és innováció – Videón a korunk energetikai kihívásairól szóló akadémiai tanácskozások

Napjaink válságai komplex feladatok elé állítják a tudomány képviselőit, valamint a politikai és gazdasági döntéshozókat. Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a társadalom minden rétegét súlyosan nyugtalanító globális kihívásokkal kell szembenéznünk, és olyan megoldásokat, alkalmazkodási stratégiákat kell találnunk, amelyekkel környezetünket és az emberi életet egyaránt óvjuk. A tapasztalat szerint a krízishelyzetek felgyorsítják az innovációs folyamatokat. Hogyan történik ez ma az energetika területén? Cikkünk a Magyar Tudomány Ünnepén elhangzott energetikai témájú előadásokból közöl válogatást és videófelvételeket.

A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel

A magyar kutatók által felfedezett idegpálya az agy soha nem látott kapcsolatait fedi fel

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) munkatársai egy eddig ismeretlen idegpályát fedeztek fel az agykéreg és az információk feldolgozásában legnagyobb szerepet játszó kéreg alatti agyi régió, a talamusz között. Minthogy az e területek közötti kapcsolat már sok évtizede az agytudomány egyik legkutatottabb témája, egy soha nem látott kommunikációs csatorna felfedezése valóságos szenzáció. Nem csoda, hogy az eredményeket a világ legfontosabb idegtudományi folyóirata, a Nature Neuroscience közölte. A tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgettünk.

A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián

A kémia ünnepe – Christmas Lecture és Zemplén Géza-díjakkal elismert kutatók előadásai az Akadémián

Bodor Miklós, az MTA külső tagja tartotta decemberben a kiemelkedő kutatók munkásságának átfogó bemutatására létrehozott Christmas Lecture-t. Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezvényén immár 29. alkalommal adták át a kimagasló hazai szintetikus szerves kémiai kutatások elismerésére alapított Zemplén Géza-díjat is. A Zemplén Géza-fődíjat 2022-ben Skodáné Földes Rita, az MTA doktora, a Zemplén Géza-díjat pedig Ábrányi-Balogh Péter nyerte el. A rendezvényen készített videófelvétel cikkünkben megnézhető.

„A kétféle alkotótevékenység egyazon lélektípus terméke” – Művészeti est az Akadémián „A kétféle alkotótevékenység egyazon lélektípus terméke” – Művészeti est az Akadémián

„A kétféle alkotótevékenység egyazon lélektípus terméke” – Művészeti est az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Klub Egyesület „Művészeti estek az Akadémián” című rendezvénysorozatának ötödik estjére került sor 2023. január 16-án, hétfőn az MTA Székházban. Az esten koncertet adott Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Szentpáli Roland tubaművész, valamint a Budapesti Vonósok Kamarazenekar. A kulturális-művészeti program részeként az Akadémiai Klub Kodály- és Vörösmarty-termében Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész alkotásaiból nyílt tárlat, végül a Figula Pincészet borait kóstolhatták meg a jelenlévők.

Lendületesek: Virosztek Dániel Lendületesek: Virosztek Dániel

Lendületesek: Virosztek Dániel

Klasszikus és kvantum Wasserstein-terek geometriája és kvantumdivergenciák – ez a kutatási témája Virosztek Dániel matematikusnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának támogatásával alakíthatott önálló kutatócsoportot. Mit jelentenek ezek a matematikai fogalmak, és milyen gyakorlati hasznosítása lehet az elméleti problémák megoldásának? Ez is kiderül a kutatóval folytatott beszélgetés nyomán készített cikkünkből.

Felhívás a Jermy Tibor-díj odaítélésére Felhívás a Jermy Tibor-díj odaítélésére

Felhívás a Jermy Tibor-díj odaítélésére

A Magyar Tudományos Akadémia által Jermy Tibor akadémikus hagyatékából alapított Jermy-Tibor-díj Díjbizottsága felhívja az MTA Biológiai Tudományok Osztályát, az MTA Agrártudományok Osztályát, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Állattani Osztályának képviselőjét, a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának vezetőjét, a Magyar Rovartani Társaság elnökét és az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját, tegyenek javaslatot a Jermy Tibor-díj odaítélésére.

Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei

Az ABCG2 uráttranszporterek genetikai polimorfizmusainak jelentősége a köszvény kialakulásában – Poór Gyula akadémikus és munkatársai új eredményei

A súlyos ízületi és extraartikuláris elváltozásokkal járó köszvény genetikai hátterének elemzéséről jelent meg a közelmúltban publikáció magyar szerzők tollából a Springer Verlaghoz tartozó egyik vezető nemzetközi folyóiratban. Poór Gyula akadémikus és munkatársai az ABCG2 uráttranszporter polimorfizmusainak szerepét elemezték nagyszámú köszvényes betegen kontrollal való összehasonlításban, hazai kollaboráció keretében.

Lendületesek: Tölgyesi Csaba Lendületesek: Tölgyesi Csaba

Lendületesek: Tölgyesi Csaba

A természetvédelmi, illetve a klímaváltozás elleni erőfeszítések között egyre hangsúlyosabb szerepet kap az élőhely-restauráció, vagyis az ember által megváltoztatott élőhelyek visszaalakítása természetközelivé. Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Lendület- pályázat egyik nyertese ilyen természetregenerációval kapcsolatos vizsgálatokat és kísérleteket végez, méghozzá a magyarországi természetes vegetációban nagyon gyakori mozaikos, vagyis többfajta közösség egymás mellett élő foltjai alkotta társulásokban.

2022 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik 2022 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik

2022 legjelentősebb innovációs teljesítményét keresik

A Magyar Innovációs Szövetség – a Magyar Innovációs Alapítvánnyal közösen – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, valamint az Agrárminisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával, immár 31. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.

Sárga istenek és ritka nyelvek nyomában – kiállítás Ligeti Lajos keletkutató akadémikus tiszteletére Sárga istenek és ritka nyelvek nyomában – kiállítás Ligeti Lajos keletkutató akadémikus tiszteletére

Sárga istenek és ritka nyelvek nyomában – kiállítás Ligeti Lajos keletkutató akadémikus tiszteletére

Február 15-ig nézhető meg az a kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, amely születésének 120. évfordulója alkalmából tiszteleg Ligeti Lajos (1902–1987), a 20. századi magyar keletkutatás iskolateremtő tudósa és tudományszervezője, turkulógus, mongolista, mandzsu-tunguzista, sinológus és tibetista előtt. Ligeti Lajos tudományszeretete, a tudomány és az oktatás elválaszthatatlanságát valló gondolkodásmódja, tudományszervező és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége ma is példa lehet.

Online adatbázisban olvasható Széchenyi István levelezése Online adatbázisban olvasható Széchenyi István levelezése

Online adatbázisban olvasható Széchenyi István levelezése

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete a készülő nyomtatott kiadás mellett online elérhető adatbázisban is közzéteszi Széchenyi István levelezését. A teljességre törekvő, modern kritikai kiadás felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára, ezáltal a korabeli magyarországi viszonyok számos rétegének a megismerését is nagymértékben előmozdíthatja. Az 1825 decemberéig tartó első időszakból származó 549 levél már olvasható az erre a célra fejlesztett weboldalon.

MTA: négy elemzés a közoktatás fejlesztésének feladatairól MTA: négy elemzés a közoktatás fejlesztésének feladatairól

MTA: négy elemzés a közoktatás fejlesztésének feladatairól

A matematika, a természettudomány és az idegen nyelvek tanítása, digitalizáció az oktatásban: fejlesztési feladat van bőven, ezeket vázolták fel az adott területek vezető kutatói az Akadémián. A Közoktatási Elnöki Bizottság november 25-ei rendezvényéről készült videofelvételen látható tartalom alapján az MTA rövidesen állásfoglalásokat ad ki, amelyek követik a pedagógusok megbecsülésével kapcsolatban már korábban megjelent közleményt.

Roósz András akadémikus  kapta a Gábor Dénes-életműdíjat Roósz András akadémikus  kapta a Gábor Dénes-életműdíjat

Roósz András akadémikus kapta a Gábor Dénes-életműdíjat

A tudomány hatásáról és a tudományos eredmények minél szélesebb körhöz való eljuttatásának fontosságáról beszélt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Gábor Dénes-díjak átadásán. Az 1989-ben alapított, idén immár 34. alkalommal kiosztott kitüntetésekkel a NOVOFER Alapítvány a civil szféra kiemelkedő műszaki alkotóit ismeri el.

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az MMA
Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az MMA

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az MMA

Stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Az együttműködés egyik fő célja magyar kulturális, művészeti és tudománytörténeti jelentőségű értékek megőrzése határainkon innen és túl. A megállapodás létrejöttét az ünnepélyes aláírás helyszínén, az MTA Székházban köszöntötte Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter.

A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői

A tudomány és a civil társadalom együttműködését szorgalmazták deklarációjukban a World Science Forum résztvevői

Pénteken a záróceremóniával ért véget a World Science Forum (WSF) a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol a hagyományoknak megfelelően elfogadták a konferencia zárónyilatkozatát. A záróesemény felszólalói beszédükben kiemelték, hogy a tudomány teremti meg Afrika és az egész világ számára a már ma is létező, illetve a jövőben várható, a klímaváltozásból, illetve a társadalmi igazságtalanságból és egyenlőtlenségből fakadó problémákkal való sikeres megküzdés lehetőségét.

Bioszféra-rezervátumok UNESCO-védelem alatt – A World Science Forum kísérő eseménye a biodiverzitás fenntartását célzó, részben magyar kezdeményezésű nemzetközi programra irányította rá a figyelmet Bioszféra-rezervátumok UNESCO-védelem alatt – A World Science Forum kísérő eseménye a biodiverzitás fenntartását célzó, részben magyar kezdeményezésű nemzetközi programra irányította rá a figyelmet

Bioszféra-rezervátumok UNESCO-védelem alatt – A World Science Forum kísérő eseménye a biodiverzitás fenntartását célzó, részben magyar kezdeményezésű nemzetközi programra irányította rá a figyelmet

A bioszféra-rezervátumok a tudomány, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjait egyesítő, egyedülálló vállalkozás vívmányai. Ezek múltjába, jelenébe és jövőjébe engedett betekintést az idei World Science Forum keretében, az UNESCO és az MTA közös szervezésében „Bioszféra-rezervátumok: a természetes ökoszisztémák ékes példái” címmel megtartott kísérő esemény.

A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban? A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban?

A globális kihívásokról a World Science Forumon – Hogyan hasznosíthatók a kutatási nagyberendezések a fenntartható fejlődés érdekében végzett alapkutatásban?

A WSF2022 keretében, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Szövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a dél-afrikai Felsőoktatási, Tudományügyi és Innovációs Minisztérium közös szervezésében megvalósult kísérő esemény annak a feltérképezésére irányult, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása érdekében végzett alapkutatások során a tudósok milyen kutatási nagyberendezéseket vehetnek igénybe jelenleg, és milyen fejlesztésekre, bővülésre számíthatnak a jövőben e téren.

Az MTA állásfoglalása a közoktatásról Az MTA állásfoglalása a közoktatásról

Az MTA állásfoglalása a közoktatásról

Az Akadémia operatív működését irányító, tíztagú választott testület, a Vezetői Kollégium (VK) és az MTA közoktatással korábban is rendszeresen foglalkozó Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) egyaránt állásfoglalást adott ki a közoktatással kapcsolatban. A VK a közoktatás jelentőségével, helyzetével és a fejlesztéséhez szükséges teendőkkel, a KEB pedig a pedagóguspálya helyzetének rendezésével kapcsolatos feladatokkal, elsősorban a tanárok fizetésével foglalkozik állásfoglalásában.

Elindultak az Akadémia nemzeti programjai Elindultak az Akadémia nemzeti programjai

Elindultak az Akadémia nemzeti programjai

Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. Működésük időtartama négy év, összes támogatásuk 8,6 milliárd forint.

A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában

A tudósokat még mindig a kíváncsiság hajtja – az alapkutatás jövőjét vitatták meg a World Science Forumon, az MTA és az ANSO közös szervezésű tematikus szekciójában

A tudományban felbukkanó forradalmi gondolatok mögött vajon még mindig az a kíváncsiság rejlik, amely a kutatókat az ismeretlen megragadására sarkallja? Manapság a kutatásfinanszírozás számonkérhetősége, a tudományra költött összegek közvetlen társadalmi hasznosulása egyre nyomatékosabb elvárás, ezért kérdés, hogyan lehet ezt az elvárást azzal a kutatói szabadsággal összehangolni, amely az alapkutatás legjelesebb képviselőit mindig is jellemezte.

World Science Forum – Tudomány a klímaigazságosságért World Science Forum – Tudomány a klímaigazságosságért

World Science Forum – Tudomány a klímaigazságosságért

Hogyan képes a civil társadalommal együttműködő tudomány utat mutatni a klímapolitika hibáinak kiküszöbölése érdekében? E kérdésre keresték a választ a World Science Forum egyik plenáris ülésének résztvevői. Afrikánál találni sem lehetne autentikusabb helyszínt e beszélgetéshez, hiszen a földrész szegény országait különösen súlyosan érinti és fogja érinteni a klímaváltozás. Így a klímaigazságosság az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb tudományos és politikai problémája lesz.

„Nem engedhetjük meg, hogy tehetséges elmék kallódjanak el” – Freund Tamás köszöntője a World Science Forum nyitóünnepségén „Nem engedhetjük meg, hogy tehetséges elmék kallódjanak el” – Freund Tamás köszöntője a World Science Forum nyitóünnepségén

„Nem engedhetjük meg, hogy tehetséges elmék kallódjanak el” – Freund Tamás köszöntője a World Science Forum nyitóünnepségén

A tudomány minden eszközével kötelezze el magát a társadalmi egyenlőtlenség és az ebből fakadó súlyos nehézségek felszámolása mellett – sürgették a Fokvárosban rendezett Tudományos Világfórum ünnepélyes megnyitóján felszólalók. Az eseményen a szervező államok államfői és miniszteri, a nemzetközi partnerszervezetek legmagasabb vezetői szinten képviseltették magukat. A fórum idei jelmondata: „Tudomány a társadalmi igazságosságért”.

„Tudomány a társadalmi igazságosságért” – Megkezdődött a 10. World Science Forum a dél-afrikai Fokvárosban „Tudomány a társadalmi igazságosságért” – Megkezdődött a 10. World Science Forum a dél-afrikai Fokvárosban

„Tudomány a társadalmi igazságosságért” – Megkezdődött a 10. World Science Forum a dél-afrikai Fokvárosban

A világ legrangosabb tudománydiplomáciai fóruma idén újabb fontos epizódjához érkezik: első alkalommal látogat az afrikai kontinensre. Az eseményt 2022. december 6. és 9. között rendezik meg a dél-afrikai Fokvárosban. Az idei Tudományos Világfórum főcíme „Tudomány a társadalmi igazságosságért” („Science for Social Justice”), amellyel a szervezők a tudomány nélkülözhetetlen szerepére hívják fel a döntéshozók figyelmét a világszerte súlyosbodó társadalmi, gazdasági, környezeti válságok feloldásában.

Koncerttel zárult a Magyar Tudomány Ünnepe Koncerttel zárult a Magyar Tudomány Ünnepe

Koncerttel zárult a Magyar Tudomány Ünnepe

A hagyományoknak megfelelően komolyzenei hangversennyel, az Anima Musicae Kamarazenekar koncertjével zárult a november 3-án kezdődött tudományünnepi rendezvénysorozat. Az idei programokat Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, az MTÜ Programtanácsának elnöke értékelte a záróünnepségen.

Az irodalomtudomány mint digitális bölcsészet – Kecskeméti Gábor akadémikus előadása Az irodalomtudomány mint digitális bölcsészet – Kecskeméti Gábor akadémikus előadása

Az irodalomtudomány mint digitális bölcsészet – Kecskeméti Gábor akadémikus előadása

Genetikus textológia, distant reading, DigiPhil 1.0 és 2.0, automatikus optikai karakterfelismerési eljárás, kézírás-felismerő modellek, Arany János szabadkézi tintarajza egy mai geolokációs térképen, valamint egy mesterséges intelligencia irodalomtudományi intuíciói – csupán néhány kifejezés a digitális bölcsészet és filológia világából. De mit jelentenek ezek a szavak? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia vívmányait az irodalomtudományban hasznosítani? És miért elengedhetetlenül szükséges – akár nemzeti kulturális örökségünk, akár személyes életünk, identitásunk vonatkozásában – ez a hasznosulás? A témát körüljáró tudományünnepi előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkből elérhető.

Otthon a tudományban – 25 éves az Akadémia Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjprogramja Otthon a tudományban – 25 éves az Akadémia Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjprogramja

Otthon a tudományban – 25 éves az Akadémia Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjprogramja

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében határainkon innen és túl jubileumi konferenciákkal ünnepelték a Domus ösztöndíjprogram létrehozásának 25. évfordulóját. A Kárpát-medencei magyar tudományosság integrálását szolgáló, a határon túli magyar nyelvű és tárgyú kutatásokat, a magyar kutatók és kutatóműhelyek együttműködését támogató program alapítására és negyedszázados történetére emlékeztek az MTA Székházban is 2022. november 28-án. Az ünnepi konferencián az MTA külső tagjainak és külső köztestületi tagjainak tudományos előadásait, valamint a Domus ösztöndíjprogram jövőbeli irányairól szóló elképzeléseket is meghallgathatták a jelenlévők.

Fajkihalások: ott vagyunk a listán? – Báldi András tudományünnepi előadása videón Fajkihalások: ott vagyunk a listán? – Báldi András tudományünnepi előadása videón

Fajkihalások: ott vagyunk a listán? – Báldi András tudományünnepi előadása videón

A járvány, a háború és a klímaváltozás mellett a biológiai sokféleség aggasztó mértékű csökkenése legtöbbször lemarad az apokaliptikus hírek versenyében. A természet pedig szót kér, és a Tudományünnep+ keretében Báldi András ökológus vállalta, hogy tolmácsolja az üzenetét. Az előadás felvétele az azt követő beszélgetéssel és közönségkérdésekkel együtt cikkünkben elérhető.

A fenntarthatóság társadalmi feltételei – Videón a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett előadóülés A fenntarthatóság társadalmi feltételei – Videón a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett előadóülés

A fenntarthatóság társadalmi feltételei – Videón a Magyar Tudomány Ünnepe keretében szervezett előadóülés

A fenntartható fejlődés olyan kihívást jelent, amely átfogó társadalmi változásokat igényel. Ennek különböző szempontjait vizsgálták azon a tudományos előadóülésen jelen lévő kutatók, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága rendezett az MTA Székházban 2022. november 8-án. Az előadók többek között a társadalmi egyenlőtlenségek és a környezeti fenntarthatóság összefüggéseit, valamint a kormányzás zöldítésének lehetséges módjait is vizsgálták. A tanácskozásról készült felvétel cikkünkben megtekinthető.

Megjelent az MTA Lendület Programjának 2023. évi pályázati felhívása Megjelent az MTA Lendület Programjának 2023. évi pályázati felhívása

Megjelent az MTA Lendület Programjának 2023. évi pályázati felhívása

A Magyar Tudományos Akadémia 2023-ra is meghirdeti kiválósági programját, amelynek célja a hazai fiatal kutatóbázis erősítése nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával, és ezzel egyidejűleg a fiatal kutatók önállósodási törekvéseinek támogatása. Az új pályázati felhívást a tavalyihoz hasonló feltételekkel, de január végi beadási határidővel hirdette meg az Akadémia.

Nyilvánosak az MTA tanulmányi versenyének első fordulós kérdései

 Nyilvánosak az MTA tanulmányi versenyének első fordulós kérdései

Nyilvánosak az MTA tanulmányi versenyének első fordulós kérdései

Mostantól bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült. Nézze meg, ön hogyan szerepelt volna!

Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis

Zöldkémia nélkül nem oldható meg a környezeti krízis

A következő évtizedekben megoldandó egyik legégetőbb környezeti problémát a világszerte egyre nagyobb mennyiségben termelődő hulladék jelenti. Ennek megoldása elképzelhetetlen a hulladékkezelésben szerepet játszó tudományágak – elsődlegesen a kémia, illetve társtudományai – legmodernebb alapkutatási eredményeinek alkalmazott hasznosítása nélkül. A kutatások aktuális állapotáról kaphattak átfogó körképet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatába illeszkedő előadóülés résztvevői az MTA Székház Dísztermében. A tanácskozásról készült videó cikkünkből elérhető.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben A Magyar Tudomány Napja Erdélyben

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben

A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott nyitóünnepségről és a plenáris előadásokról szóló összeállítás cikkünkben olvasható.

Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia

Kutatónők a magyar biotechnológia élvonalában – Videón a tudományünnepi konferencia

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozata részeként az MTA Székház Dísztermében rendezték a Nők a tudományban – Biotechnológia a kutatás-fejlesztésben: kurrens trendek című konferenciát. Az eseményen négy kutatónő mutatta be biotechnológiai kutatásait, amelyek a biológiai gátrendszerektől a mikro-RNS-eken és a zöldalgák hidrogéntermelésén át a molekuláris növénynemesítésig számos témát felölelnek.

A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón

A látás helyreállításának lehetőségei – Roska Botond tudományünnepi előadása videón

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus és kutatótársai a közelmúltban kifejlesztettek egy módszert, amellyel már több, szinte teljesen vak betegnek sikerült visszaadni valamennyit a látás képességéből. A Tudományünnep+ keretében megtartott előadásából kiderül, hányféle „filmet" vetít agyunkba a retinánk, megtudhatjuk, hogyan tehetők fényérzékennyé idegsejtek vírusok segítségével, továbbá miként lehet gyorsan megvizsgálni, hogy több ezer gyógyszer közül melyek lassíthatják jó eséllyel a látásromlást. Az előadás és az azt követő beszélgetés felvétele cikkünkben elérhető.

Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia

Az energiaellátás biztonsága – Hogyan merre? Videón a tudományünnepi konferencia

Hogyan látják a szakértők a nukleáris energia jövőjét Európában? Miként lehet csökkenteni a gázfelhasználást? Mit értünk energiaszegénységen és mit lehet tenni a jelenség visszaszorítása érdekében? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Energetikai Tudományos Bizottsága, az Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rendezett a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként. A konferenciáról készült felvétel cikkünkben megnézhető.

A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca? A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?

A megújuló energiaforrásokról közérthetően: csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzik a bevett, frappáns válasz a címben feltett kérdésre. Ám Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy a végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot. A Tudományünnep+ keretében tartott előadás videófelvétele cikkünkben megnézhető.

„Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája „Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája

„Aranybulla 800” - Videón a Magyar Tudomány Ünnepe interdiszciplináris konferenciája

Aranybulla és archeogenomika. Aranybulla és zenetörténet. Aranybulla és néprajz, illetve irodalom, valamint művészetek. És persze: Aranybulla és történettudomány. Hat tudományág, kilenc előadás. A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatán belül az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója alkalmából rendezett interdiszciplináris konferencia összefoglalója és videós felvétele cikkünkben.

A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása

A nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat: magyar őstörténet százszázalékos tudományossággal – Videón Sudár Balázs előadása

Sztyeppei legó, tölcséres-szitás modell, kazár informátor, dossziéelv, egy szinte magyar nevek nélküli Árpád-ház, egy ornitológiai-madárszimbolikai rejtély, valamint a nem tudás rétegei és a bizonytalansági hálózat – hívószavak egy a honfoglalás előtti magyarság történetével foglalkozó előadásról, amely napjaink őstörténeti kutatásainak történettudományi bizonyítékaival – és még inkább bizonytalansági faktoraival – új fénytörésben láttat régi kérdéseket. Cikkünkből elérhető Sudár Balázs történész, turkológus Tudományünnep+-on elhangzott előadásának felvétele.

Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság

Kvantumszámítógépek – mítosz és valóság

Technológiai megváltást reméljünk a kvantumszámítógéptől, vagy inkább tartsunk tőle? Nyakunkon van-e már a valódi kvantumfölény? Mi a csuda az a qubit? Nézze meg Zimborás Zoltán tudományünnepi előadását, és érteni fogja a kérdéseket!

Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról

Nők a műszaki tudományokban – Videó a tudományünnepi tanácskozásról

Hogyan mérhető az emberi mozgás? Milyen lehetőségei vannak a polimer kompozitok újrahasznosításának? Miként lehet biztonságosabbá tenni az optikai kommunikációs rendszereket? Milyen szempontok mentén értékelhetők újra a lakótelepek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság rendezvényének résztvevői.

Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé? Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé?

Magyarokkal a Holdra – útban a Mars felé?

Újrahasznosítható űrrakéták, űrturizmus, magánűrállomások, űrállomás a Hold körül – 10 éve még science fiction, ma már valóság. A Földön rendelkezésünkre álló erőforrások végesek, ezért elemi szükségletünk a világűr meghódítása - videón Zábori Balázs űrkutatási rendszermérnök tudományünnepi előadása

Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről

Erdők Magyarországon: az állam kezében van a jövő nemzedékeinek öröksége – Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának állásfoglalása a hazai erdők helyzetéről

Nem lehet cél, hogy az erőltetett kitermelés révén csökkenjen és minőségében romoljon a hazai erdőállomány, így meg kell találni a fenntartható egyensúlyt a tűzifa-felhasználás és az erdőterületek fenntartása, bővítése között. Az erdők megóvása az államra, az erdőtulajdonosokra, az erdőgazdálkodókra, de még az erdőt szabadon használókra is kötelezettségeket hárít.

COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program

COVID-19, vírusok, vakcinák, rák, betegek - Videón a Karikó Katalin tiszteletére rendezett tudományünnepi program

Milyen hosszú távú hatásai vannak a Covidnak? Mit tudhatunk az mRNS-vakcina daganatellenes szerepéről? Mi jellemzi a COVID-19 betegséghez köthető közvetlen halálozás jelentős részéért felelős immuntrombózis folyamatát? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Karikó Katalin tiszteletére rendezett konferencián, amelyen az Egyesült Államokból élőben jelentkezett be a magyar biokémikus.

A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón

A tudások feszültségei a megismerő emberben: A modern pszichológia hozzászólása a tudományos világnézet vitáihoz – Pléh Csaba akadémikus tudományünnepi előadása videón

A Magyar Tudomány Ünnepe 2022-es programsorozatának ünnepi előadását Pléh Csaba pszichológus, nyelvész tartotta. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze. Az előadás cikkünkben megnézhető.

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe – Összefoglaló videóval az MTA Székházban tartott nyitóünnepségről

„Kutatóként tudjuk: a valóság csodái messze felülmúlják képzeletünket. A következő hetekben ezt a csodát, a világ megismerésének örömét szeretnénk megosztani” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe csütörtöki nyitóünnepségén. A vezetői köszöntők és díjátadások után Pléh Csaba akadémikus tartott tudományos előadást. Idén megújulnak a novemberi rendezvénysorozat tudomány-népszerűsítő előadásai Tudományünnep+ néven. Az előadások a közvéleményt aktuálisan leginkább foglalkoztató témákat dolgozzák fel dinamikus stílusban, megújult környezetben. A „Tudomány: út a világ megismeréséhez” mottó jegyében megrendezett eseménysorozat az MTA YouTube-csatornáján is követhető.

„Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára „Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára

„Közös hely, örök forrás” – Emlékezés az Akadémia alapítására és alapítójára

A hagyományoknak megfelelően a nagycenki Széchényi-mauzóleumban ünnepélyes koszorúzással, a sopronpusztai Akadémiai Emlékerdőben pedig hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és a Magyar Tudományos Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár a Magyar Tudomány Napja és a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat megnyitója előtti napon.

Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról

Fiatalok az akadémiai pályán – új kutatási jelentés a 45 év alatti kutatókról és egyetemi oktatókról

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársaival együttműködve 2021 őszén széles körű és minden korábbinál részletesebb felmérést végzett a 45 éves vagy fiatalabb kutatók és egyetemi oktatók körében. A kapcsolódó részletes kutatási jelentés az FKA és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadásában az MTA Könyvtár és Információs Központ közreműködésével látott napvilágot.

Diákok és kutatók a fenntartható jövőért – Elindult a tanulmányi verseny második fordulója Diákok és kutatók a fenntartható jövőért – Elindult a tanulmányi verseny második fordulója

Diákok és kutatók a fenntartható jövőért – Elindult a tanulmányi verseny második fordulója

A Magyar Tudományos Akadémia tanulmányi csapatversenyt hirdet klímaválság és fenntartható fejlődés témakörben 9–12. osztályos diákoknak. A Középiskolai MTA Alumni Program keretében szervezett versenyen a legjobban teljesítő csapatok és tanáraik értékes díjakat kapnak, a döntő győztesei pedig elutazhatnak a Franciaországban épülő kísérleti fúziós reaktorhoz.

Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

Bolyai-nap az Akadémián – Videós összeállítás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei elismeréseinek átadásáról

Az elmúlt évek legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjas kutatóinak Bolyai-plaketteket, Bolyai-emléklapokat, a 2022-ben nyertes pályázatot benyújtó fiatal kutatóknak pedig a Bolyai-ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket adtak át az Akadémia Dísztermében. Az ünnepség fényét az is emelte, hogy a legkiemelkedőbb fiatal kutatóknak járó, magas presztízsű országos ösztöndíj alapításának idén ünnepeltük 25 éves jubileumát. Videós összefoglalónk a rendezvényről.

Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt

Tudományos ülésen köszöntötték a nyolcvan éves Hunyady Györgyöt

A társadalmi változás pszichológiai indítékai és fékjei címmel rendezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara az Akadémia Székházában. A tudományos ülés előadói Hunyady György nyomán értelmezték a rendszerigazolás és a rendszerkritika fogalompárt.

Lendületesek – Biró Péter Lendületesek – Biró Péter

Lendületesek – Biró Péter

A Közgazdaság-tudományi Intézetben (MTA Kiváló Kutatóhely) működő, Biró Péter vezette Lendület-kutatócsoport az úgynevezett párosítási piacok kutatásával foglalkozik. Kutatásaik nyomán számos társadalmi elosztófolyamat válhat egyszerre igazságosabbá és hatékonyabbá: például több és sikeresebb vesetranszplantációt végezhetnek a jövőben, és a középiskolába vagy egyetemre jelentkező diákok (és maguk az iskolák is) jobban megtalálhatják a számításukat.

Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában

Táplálék, de honnan? Fenntarthatósági vitasorozat indul szeptember 26-án az MTA Székházában

Meg lehet haladni a gazdasági növekedés logikáját úgy, hogy mégis emelkedjen az életszínvonal? Milyen konkrét stratégiákra lenne szükség az egyes szektorokban? Mit jelent ez az élelmiszer-ellátás területén, és milyen alternatíváik vannak a mai, környezeti szempontból fenntarthatatlan rendszereknek? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoport az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság és az ELTE Humánökológia mesterképzés támogatásával megrendezendő, szeptember 26-án kezdődő vitasorozatán.

Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról

Az MTA kezdeményezésére jogi összefoglalót adott ki a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes a természetvédelmi területeken zajló beruházásokról

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának elnöke több esetben is az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult az elmúlt időszakban a Magyarország természetvédelmi szempontból értékes területeit érintő beruházások kapcsán. Az MTA szakmai véleménye szerint a tervezett tevékenységek jelentős környezeti kockázatot jelentenek, káros hatással lehetnek sebezhető ökoszisztémákra és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnak el. Az MTA kérésére a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes jogi összefoglalóban rögzítette a Natura 2000 területekre vonatkozó alaptörvényi követelményeket, a Natura 2000 területekre hatást gyakorló tevékenységek elfogadásának, engedélyezésének menetét és azok legfontosabb alapelveit.

Lendületesek – Varga Zoltán Lendületesek – Varga Zoltán

Lendületesek – Varga Zoltán

A rákellenes immunterápiák számos daganattípus esetében jelentősen javítják a betegek túlélését. Csakhogy eközben megnövelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az immunterápiák várható elterjedésével ez a mellékhatás a jövőben rengeteg embert érinthet. Varga Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet tudományos főmunkatársa támogatást nyert Lendület-pályázata ezt a problémát szándékozik orvosolni.

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

MTA30 – Az Akadémia harminc éve a tudományos eredmények tükrében

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.