Ablak bezárása X

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

Szegedre vezetnek az első mesterséges élőlény gyökerei

Május közepén új mérföldkövet jelentettek be a mesterséges élet létrehozásában: egy baktérium teljes örökítőanyagát szintetikusra cserélték cambridge-i kutatók, ráadásul az egész élővilágban egységes genetikai kódon is változtattak. A hír bejárta a világsajtót, ám azt kevesen tudják, hogy a példátlan eredmény eléréséhez egy olyan baktériumot használtak, amelyet az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában fejlesztett ki Pósfai György és kutatócsoportja. A kapcsolat a két munka között jó példa az alapkutatási eredmények előre nem látható hasznosulására. Pósfai György összefoglalója az mta.hu számára.

Magyar csillagászok mesterséges intelligenciával vadásznak fiatal csillagokra

Magyar csillagászok mesterséges intelligenciával vadásznak fiatal csillagokra

Marton Gábor és munkatársai az MTA CSFK Csillagászati Intézetében a Gaia űrtávcső csillagkatalógusát elemezték infravörös mérések adataival együtt. Munkájuk nyomán kiderült, hogy az eddigi érdekes, fiatal csillagokhoz köthető események 30%-ról lemaradt a csillagászközösség. A magyar kutatók eredménye segíthet az ilyen események pontosabb észlelésében, és ezzel közvetve saját Naprendszerünk múltjának feltárásában is.

Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától

Hogyan óvjuk meg a méheket? Ismeretterjesztő füzet és videó az MTA Ökológiai Kutatóközpontjától

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. Összeállításunkban az Akadémiai Dolgozók Fóruma videósorozatának újabb része is látható. Ebből egyebek mellett az is kiderül, hogy mi az a beporzásökológia.

Science Camp – nyári természettudományos tábor középiskolásoknak Science Camp – nyári természettudományos tábor középiskolásoknak

Science Camp – nyári természettudományos tábor középiskolásoknak

A fizika és a matematika sokszínűségének, valamint más tudományterületekhez való kapcsolódásának a bemutatása a fő célja annak a tábornak, amelyet az MTA Lendület programjának támogatásával működő kutatócsoportok részvételével szerveznek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban

Az MTA kutatóhálózatának teljesítménye 2018-ban

A tavalyi év a hazai és a nemzetközi pályázatokon is kiemelkedő sikereket hozott a Magyar Tudományos Akadémia számára, miközben tovább erősödtek az egyetemekkel és az iparral való kapcsolatai. Az akadémiai kutatóhálózat eredményességét annál is inkább indokolt kiemelni, mert a 2018-as év a kutatóhálózat finanszírozása körül kialakult bizonytalan helyzet miatt – az MTA vezetésének minden erőfeszítése ellenére – nehézségeket is hozott.

Fény Napja középiskolás diákokkal az Akadémián Fény Napja középiskolás diákokkal az Akadémián

Fény Napja középiskolás diákokkal az Akadémián

Tizennégy intézményből mintegy háromszáz diák vett részt az Akadémián a Fény Napja alkalmából tartott tudományos előadásokon. Az ország minden tájáról érkeztek diákok, Zalaegerszegtől Egerig, Szegedtől Budapestig.

Tizenkét pokol - az isonzói csatákról az Akadémián Tizenkét pokol - az isonzói csatákról az Akadémián

Tizenkét pokol - az isonzói csatákról az Akadémián

Az isonzói hadszíntéren 1915 és 1917 között zajló állóháborúban több százezer katona esett el mind az Osztrák–Magyar Monarchia, mind Olaszország oldaláról. A frontszakasznak a caporettói áttörés vetett véget 1917 novemberében. Az eredeti helyszíneken és a még ma is megtalálható lövészárkokban forgatott csatajelenetekkel tűzdelt filmet a megszólaló hadtörténészek és személyes naplóbejegyzések teszik még hitelesebbé. Nézze meg Ön is újra Wonke Rezső és Zsalakó István filmjét!

Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését

Az MTA KOKI kutatóinak új szabadalma segítheti az anyagcsere-problémák gyógyszeres kezelésének fejlesztését

Fekete Csaba és Gereben Balázs kutatócsoportjai a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával olyan új egértörzset szabadalmaztattak, amely segíthet a pajzsmirigyhormonok szervi hatásainak jobb megértésében. A genetikailag módosított kísérleti egerek kiválóan alkalmasak többek között egyes, az anyagcserénket befolyásoló gyógyszerhatóanyagok hatásainak és mellékhatásainak vizsgálatára, illetve iparban használt vegyületek pajzsmirigyhormon-háztatásra gyakorolt káros hatásainak meghatározására.

Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét

Egyénre szabott implantátumok, a hangképzés mint biomarker és a félelem neurológiája – megtartották a FameLab 2019 magyarországi döntőjét

A Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében május 13-án immár második alkalommal rendezték meg Magyarországon a FameLab versenyt. A győztes Asztalos Lilla, a BME hallgatója lett „Az orvoslás új dimenziója és veszélyei” című előadásával, így ő képviselheti Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn, a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A FameLab a világ vezető tudománykommunikációs versenye, célja, hogy megtalálja azokat az embereket, akik a 21. század közönsége számára inspirálóan és izgalmasan tudnak beszélni fontos tudományos témákról.

Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása

Az észszerűbb és összehangolt orvoslásért – az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért állásfoglalása

Az egészségügy korszakhatárhoz érkezett a fejlett államokban. Az orvosi technológia robbanásszerűen fejlődik, a gyógyítás, valamint a megelőzés forrásigénye pedig egyre növekszik. A lehetőségek bővülése mind jobban meghaladja a racionális igénybevétel kereteit, így nagyon valószínűek azok az előrejelzések, amelyek szerint az egészségügyre fordított kiadások drámai növekedése töretlen lesz a század közepéig. Ez a kiindulópontja annak az állásfoglalásnak, amelyet az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tett közzé a 21. századi egészségügyi kihívásokról.

A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán

A néprajztól a hálózatokig: erdélyi és kárpátaljai kutatókat tüntettek ki a Külső Tagok Fórumán

Intézményalapítók, intézményvezetők, sőt egy új tudományterület megalapozója kapott Arany János-díjat, illetve -érmet a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésének keretében tartott Külső Tagok Fórumán. Az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkásságának elismerésére 2002-ben alapította az Arany János-érmet, 2004-ben pedig az Arany János-díjat. Az idén kitüntetettekkel 131-re emelkedett a díjazottak száma.

Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése

Támogasd szüleidet! – videón az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Publikációs Díját elnyerő tanulmány ismertetése

Hogyan fogalmazható meg az ötödik parancsolatban olvasható erkölcsi norma a biológia nyelvén, és elterjedhet-e ez a viselkedési szabály egy darwini versengésben? Ezt vizsgálta Számadó Szabolcs, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Számítógépes Társadalomtudomány – CSS-RECENS Kutatócsoport tagja tanulmányában, amelyért elnyerte az MTA TK Publikációs Díját. Az ebből az alkalomból tartott rövid előadása megtekinthető videón.

IPBES: még nem volt ilyen természetpusztulás a történelemben IPBES: még nem volt ilyen természetpusztulás a történelemben

IPBES: még nem volt ilyen természetpusztulás a történelemben

Körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokat közülük évtizedeken belül. A pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és a világ minden régiójában komolyan veszélyezteti az emberi jóllétet. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform, az IPBES eddigi legátfogóbb jelentése szerint alapvető és rendszerszintű technológiai, gazdasági és társadalmi reformokra van szükség az éltető természet megóvásához, helyreállításához.

A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval

A Válasz Online interjúja Lovász Lászlóval

Az MTA közgyűlése hétfőn úgy döntött, hogy kutatóintézet-hálózata maradjon az Akadémiánál, de a kormány igényeit figyelembe véve alakuljon át annak irányítása. Lovász László, az MTA elnöke szerdán találkozott Palkovics Lászlóval, az ITM miniszterével. A Válasz Online-nak azt mondta: tapasztalt nyitottságot a miniszter részéről.

Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája

Megalakult a Fiatal Kutatók Akadémiája

Az MTA közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság, a Fiatal Kutatók Akadémiája május 7-én tartotta alakuló ülését. Az FKA célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét. Tevékenységével segíteni kívánja a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését.

Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait

Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia újonnan megválasztott tagjait

Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A 102 új tag között 26 kutatónő található. Velük együtt a Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 302 rendes, 63 levelező, 196 külső, valamint 211 tiszteleti tagja van.

Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását

Az általános iskolában tanuló roma és nem roma gyerekek közti barátságok segítik a társadalom összetartozását

A különböző etnikumú kamaszok között kialakuló kapcsolatok minősége jelentős mértékben alakítja a felnőttkori csoportközi kapcsolatokat, és rajtuk keresztül hatással van a társadalom összetartozására – ez az egyik megállapítása annak a kutatásnak, amelyet Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársai végeztek. Munkájuk során a roma és nem roma tanulók kapcsolatait, az osztáytermi keveredés és a tanulmányi teljesítmény szerepét vizsgálták. Eredményeik társadalompolitikai javaslatok kidolgozását segíthetik.

A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője

A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk – Lovász László elnöki köszöntője

Az MTA elnökének köszöntőjével hétfőn reggel megkezdte munkáját az MTA 191. közgyűlése. Lovász László kiemelte: az Akadémia elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli. Az Akadémia elnöke egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását. Az elnöki köszöntőt teljes terjedelmében közöljük.

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

MTA Közgyűlés: a kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál, új irányítási rendszerrel

Az MTA Közgyűlése, a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó szerve meghozta határozatait az MTA kutatóintézet-hálózatáról: maradjon az Akadémiánál, mert ez szolgálja leginkább a tudomány, az innováció, végső soron az ország érdekeit. A döntések az MTA vezetői, Elnöksége, kutatóintézet-vezetői, kutatói és dolgozói véleményével összhangban születtek. A Közgyűlés döntött az irányítási rendszer alapvető elemeiről, amelyek alapján az irányításban a jelenleginél jóval nagyobb szerepet kapna a kormányzat. Ha ezt a kormányzat elfogadja, akkor a kormány és az MTA a közel egyéves tárgyalásokat lezárva, együtt láthat hozzá Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs potenciáljának növeléséhez.

A kiemelkedő tudományos tevékenység elismerése a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén A kiemelkedő tudományos tevékenység elismerése a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén

A kiemelkedő tudományos tevékenység elismerése a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén

Huszonegy kutatót tüntettek ki Akadémiai Díjjal az MTA 191. közgyűlésén hétfőn. Az MTA legfőbb döntéshozó testületének ünnepi ülésén átadták továbbá a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a tavaly alapított QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.

Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről

Szavaztak az MTA kutatói és dolgozói a közgyűlés fő kérdéseiről

Az MTA 191. közgyűlése előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) szavazást kezdeményezett a kutatóhálózat dolgozói között az MTA kutatóhálózata jövőbeni működtetése tárgyában a Közgyűlés elé kerülő határozati javaslatok tartalmáról. A szavazást a kutatóhálózat 15 kutatóhelyéből 14-ben sikerült megtartani, de a szűk időkeretek ellenére a résztvevők száma 1711 fő volt.

Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja? Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja?

Képekben: mit csinál az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja?

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja egyre nagyobb figyelmet kap, azonban kevesen tudják, hogy mivel foglalkozik az itt dolgozó közel kétszáz kutató. Mi a munkájuk társadalmi haszna? Milyen hatással van rájuk az MTA körüli bizonytalanság?Arcok és nevek a kutatóközpontból.

Budapest, bulinegyed, turisták: az MTA TK felmérése Budapest, bulinegyed, turisták: az MTA TK felmérése

Budapest, bulinegyed, turisták: az MTA TK felmérése

Hogyan látják a VI. és a VII. kerületben élők, a magyar vendégek és a külföldi turisták a belváros éjszakai életét és annak hatásait? A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai mélyinterjúkat készítettek a helyi társadalmi szervezetek képviselőivel, bártulajdonosokkal és alkalmazottaikkal.

Milyen az ivóvíz Magyarországon? Milyen az ivóvíz Magyarországon?

Milyen az ivóvíz Magyarországon?

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénéért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.

Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak

Nemzetközi innovációs elismerés akadémiai részvétellel működő konzorciumnak

A komplex termoplasztikus polimer kompozitok újszerű gyártási eljárásának kidolgozásáért a járműgyártási eljárás kategóriában elnyert Innovációs Díjat Párizsban adták át. Az elismerésben részesített konzorcium tagjai között nemcsak innovatív vállalatok, hanem az egyetemi és akadémiai világ képviselői is megtalálhatók. A konzorciumban az MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetének részéről a Polimer Kémiai Kutatócsoport vesz részt, amelyet Iván Béla, az MTA levelező tagja vezet.

Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

Az Akadémia nagyot lépett a Kormány innovációs céljainak támogatásában

A Magyar Tudományos Akadémia az eddigieknél is hatékonyabban támogatja a Kormány azon erőfeszítését, hogy javuljon Magyarország innovációs teljesítménye. A cél az, hogy az MTA nemzetközi mércével is kiváló kutatóhálózatából minél több eredmény kerüljön be az innovációs rendszerbe. Amíg az Akadémia az ITM ezzel kapcsolatos elképzeléseit várja, elkészítette saját szakmai vitaanyagát, a konkrét javaslatokat is megfogalmazó Eötvös 2020+ programot.

Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának

Freund Tamás nyilatkozata a Népszavának

Május elején dönt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a kutatóhálózat átszervezésére tett javaslatokról. Freund Tamás, az MTA alelnöke a Népszavának nyilatkozott az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete elé kerülő indítványokról.

Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói

Elérhetők az MTA kutatóintézet-hálózat teljesítményértékelésének összefoglalói

Az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a szakmai teljesítményértékelésnek, amelyet az Akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére végeztetett el, az MTA és az ITM által felkért hazai és nemzetközi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembevételével.

Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban

Nincs szükség a kutatóhálózat gyökeres átalakítására – Török Ádám főtitkár az InfoRádióban

Az MTA főtitkára az ITM vasárnapi közleményével kapcsolatban feltett kérdésre elmondta: az átvilágítók csak intézeteken belül fogalmaztak meg átalakítási javaslatokat, a teljes struktúrára vonatkozóan nem. Az átvilágítást 15 bizottságban összesen 136 szakértő végezte nemzetközi sztenderdek alapján. A szakértők fele külföldi kutató volt, és bizottságonként két, összesen 30 tagot az ITM kért fel. Török Ádám a beszélgetésben azt is hangsúlyozta, hogy Palkovics László minisztériuma mindeddig nem vázolta fel javasolt kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiáját.

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Magyar vezetés mellett képezhetik a fiatal rákkutatókat Bécsben

Az Osztrák Tudományos Akadémia a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen 3,5 millió eurós, négyéves doktori képzési programot indít, melynek fókuszában a rosszindulatú megbetegedésekben megjelenő gyógyszer-rezisztencia áll. A gyógyításban közvetlenül is alkalmazható eredményeket célzó projektet a korábbi Lendület-ösztöndíjas Szakács Gergely vezeti.

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Az immunrendszer svájci bicskája: újabb akadémiai sikersztori Szegedről

Egy fiatal orvos-kutató, Manczinger Máté tisztán bioinformatikai eszközökkel fedezte fel az emberi immunrendszer és a kórokozók sokfélesége közötti alapvető összefüggést. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, Pál Csaba világszínvonalú műhelyében végzett munka eredményei a védőoltások alkalmazásában és az antibiotikumos kezelés megválasztásában is fontosak lehetnek.

Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában

Nemzeti intézmény, nemzeti ügyek – az Akadémia az ország szolgálatában

A 2025-ben kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia a kutatás mellett olyan feladatokat is ellát, amelyekkel hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációi is megismerhessék hazánk történelmét, irodalmát, hagyományait – gazdagítja a magyarság múltjáról szóló ismereteinket, ápolja a magyar nyelvet, és őrzi a magyar kulturális örökséget.

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”? Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

Mérhető-e a „bírói bölcsesség”?

A bírói döntések közéleti jelentősége egyre növekszik. Ráadásul több kutatás is bizonyította, hogy a meggyőző bírói indokolás elfogadhatóvá teszi az ítéletet a pervesztes fél számára, mivel meg tudja mutatni, hogy az ő érveit is figyelembe vette és mérlegre tette a bíróság, a döntés nem volt önkényes. Miként mérhető a bírói indokolások színvonala? Létezik-e erre objektív mutató? Bencze Mátyás, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet tudományos munkatársának írása.

„...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére „...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére

„...tudósnak a tudomány kutatóját nevezem” – emléknap az Akadémián a száz éve elhunyt Eötvös Loránd tiszteletére

A legismertebb magyar kísérleti fizikus, Eötvös Loránd életpályája kivételes tehetségről és kivételes kitartásról, a kutatás iránti mély elkötelezettségről árulkodik. Eötvös és munkatársainak kiemelkedő eredménye a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciájának igazolása, ami az általános relativitáselmélet egyik kiindulópontja. Az Eötvös-emlékév csúcseseményét április 8-án tartották a Magyar Tudományos Akadémián.

Elnöki interjú a Magyar Nemzetben Elnöki interjú a Magyar Nemzetben

Elnöki interjú a Magyar Nemzetben

Meg­győződésünk, hogy a kutatóintézet-hálózat szakmai felügyeletét az MTA-nak kell ellátnia. Nehéz elképzelni a hálózat tőlünk független működését, hiszen az MTA a hazai tudományosság legfőbb letéteményese – mondta a lapnak adott interjúban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény

Hidegen hagyta a gombákat a dinoszauruszok kihalásához vezető esemény

Hogy alakulhatott a ma élő gombafajok evolúciója, voltak-e fajképződési robbanások és tömeges kihalási események, és milyen szabályszerűségek szerint alakul a gombák sokfélesége a Föld különböző pontjain? Ezeknek a kérdéseknek eredt nyomába Nagy László, Varga Torda, Krizsán Krisztina és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Lendület Gomba Genomika és Evolúció Csoport többi tagja most megjelent tanulmányukban, mely a Nature Ecology and Evolution folyóirat címlapjára került.

Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor

Ahol megszelídítik a neutront – hatvanéves a Budapesti Kutatóreaktor

Immár 60 éve üzemel biztonságosan a főváros központjától 10 km-re, a csillebérci kampuszon a Budapesti Kutatóreaktor. Sikeres indítása kutatási és technológiai mérföldkő volt a hazai tudományos és mérnöki közösség számára. Tudományos jelentőségéről és az ott folyó kutatás eredményeinek néha meglepőnek tűnő felhasználásáról is szó volt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett ünnepi tanácskozáson.

Rádiócsillagászok, természetőrök, Kazinczy Ferenc – április 10-től ismét Filmklub az Akadémián Rádiócsillagászok, természetőrök, Kazinczy Ferenc – április 10-től ismét Filmklub az Akadémián

Rádiócsillagászok, természetőrök, Kazinczy Ferenc – április 10-től ismét Filmklub az Akadémián

A hazai rádiócsillagászat nagy alakjai, Kádár János 1956. novemberi árulása, a természetőrök munkájának kihívásai, Kazinczy Ferenc kevéssé ismert arca, Weiss Manfréd családjának története – idén tavasszal nyolc héten át ismét izgalmas, változatos tematikájú filmekkel várjuk az érdeklődőket az április 10-én induló „Filmklub az Akadémián” programjaira. Látogasson el Ön is vetítéseinkre az MTA Székházába!

Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének

Egyetlen barátja sincs a felnőttek negyedének

Magyarországon az 1980-as években készültek először szociológiai kutatások a barátságról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, és nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatásaiból.

Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról

Akadémiai kutatás az iskolai bántalmazásról

Mi váltja ki az iskolai bántalmazást, milyen formái vannak, milyen résztvevői szerepek azonosíthatók és milyen következményei vannak? Egyebek mellett ezt vizsgálta az MTA TK CSS – RECENS Kutatócsoport Versengés és negatív hálózatok című, a Lendület program keretében megvalósított kutatásában, amelynek keretében általános és középiskolai tanulók egymás közötti kapcsolatait térképezték fel.

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete

Közlekedés és klíma: kellemetlen, de hatékony megoldásokat javasol az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete

Felejtsük el a városi terepjárókat, azt, hogy az autóban egyedül ülve ingázunk a városba, és akkor is repülőre ülünk, ha a nyaralás vagy az üzleti út másképp is megoldható lenne – egyebek mellett ezt tanácsolja az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. Legújabb jelentésük szerint döntéshozók, állampolgárok és fogyasztók együttműködésére van szükség a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Egyes lépések kellemetlenek lesznek, de még mindig gyorsabban érhetünk el klímavédelmi eredményeket az utakon, mint például az ingatlanszektorban.

Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig

Tízezer vegyülettől a hatékony gyógyszerig – az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig

A gyógyszerjelöltek kiválasztása óriási munka: egy piacra kerülő gyógyszer kifejlesztése körülbelül 10 ezer vegyületből kezdődik, ebből alig néhány száz jut el a laboratóriumi kísérletekig, az állatkísérletekig még kevesebb, és csak szó szerint egy kezünkön megszámolható addig, hogy emberek is kaphassák. A tudomany.hu összefoglalója a gyógyszerfejlesztés lépései mellett a kutatás biztonsági szabályozására és a placebohatásra is kitér.

Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok

Az alapkutatástól a gyakorlatig, az egyetemektől a kutatóintézetekig – 65. Növényvédelmi Tudományos Napok

A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.

Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata

Az akadémikusok fele részt vett az 1848-as forradalomban – az Akadémiai Dolgozók Fórumának 3 részes videósorozata

171 évvel ezelőtt, 1848. március 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli kisgyűlésén Toldy Ferenc, az MTA titoknoka reagált a március 15-én történtekre: örömbeszédben üdvözölte a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulását”. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Hogyan vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Három videó az mta.hu-n az Akadémia történetéről.

Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez

Az MTA tárgyalódelegációjának levele az Akadémia közösségéhez

Az MTA tárgyalódelegációja − Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára, Freund Tamás, az MTA alelnöke, Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Fazekas Károly, az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa elnöke, valamint Kollár László osztályelnök − március 11-én levélben tájékoztatta az MTA tagjait, a kutatóintézet-hálózat munkatársait, a közgyűlési képviselőket és az MTA Titkársága munkatársait arról a szándéknyilatkozatról, amelyet március 8-án írt alá az MTA és az ITM vezetője. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük.

Mitől jó egy iskola? Mitől jó egy iskola?

Mitől jó egy iskola?

A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.

Kiderült: a kemény tojás 200 millió éves evolúciós találmány Kiderült: a kemény tojás 200 millió éves evolúciós találmány

Kiderült: a kemény tojás 200 millió éves evolúciós találmány

Egy most publikált tanulmány szerint a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak leheletvékony, mégis kemény héjuk volt. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.

Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok

Az Akadémiát támogató levelek és nyilatkozatok

Az elmúlt napokban rengeteg intézményi és egyéni támogató levél érkezett a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságára. A támogatók névsorát az alábbiakban közöljük, kiemelve a nagyobb intézmények, csoportok nyilatkozatait. A lista folyamatosan frissül.

Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól

Akadémiai kutatás a gyermektelenség okairól

Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyalódelegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.

Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián

Nők a Tudományban Kiválósági Díjat adtak át a Magyar Tudományos Akadémián

A nőnap alkalmából három kiváló kutatónőt tüntettek ki Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián. A rangos elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhették el, akik szakmai sikereik révén inspiráló példaként szolgálhatnak a műszaki és természettudományos pályák iránt érdeklődő fiatal lányok számára.

Periódusos rendszer extrákkal diákoknak – MTA-videó Periódusos rendszer extrákkal diákoknak – MTA-videó

Periódusos rendszer extrákkal diákoknak – MTA-videó

150 évvel ezelőtt publikálta Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus a periódusos rendszer logikáját ismertető tudományos cikkét. Az évforduló alkalmából középiskolás diákoknak tartott népszerűsítő előadást Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Tekintse meg az eseményről készült videót!

Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral

Az MTA doktora cím a kutatói teljesítmény garanciája – interjú Kovács L. Gáborral

Az MTA doktora címnek egyedülálló rangja van. Igazi értékét az adja, hogy egy országos megmérettetés során szakterülete tudományos közössége ismeri el egy kutató addigi tevékenységét és pályamunkáját. Amolyan minőségbiztosítás a tudományban – mondta Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. Az akadémikus az mta.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy a gyakorlat azt mutatja: az MTA doktora címet megszerző kutatót a legtöbb egyetemen rövidesen kinevezik egyetemi tanárrá.

Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért

Innovatív megoldás társadalomkutatóktól a hatékonyabb szervezeti működésért

Az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő CSS-RECENS kutatócsoport vizsgálatainak fókuszában. Nem csupán a társadalomtudományokban már jól ismert eszközöket használnak, hanem okoseszközöket is bevetnek az adatgyűjtésnél, ami a világon úttörő módszernek számít.

Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele

Helyzetelemzés és javaslat – a Lendület-csoportvezetők újabb nyílt levele

Támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait – olvasható az MTA Lendület programjának kutatócsoport-vezetői által írt második nyílt levélben. A helyzetelemzést követően konkrét javaslatokat is megfogalmazó kutatók szerint a hazai tudományfinanszírozási rendszer és innovációs környezet Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett átalakítása csak a tudományos közösséggel és az annak képviseletét ellátó Akadémia vezetésével konzultálva, együttműködési alapon képzelhető el.

Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról

Egy népmesei táj múltja és jövője – beszélgetés Varga Annával fáslegelőkről, pásztorokról és a hagyományos ökológiai tudásról

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Varga Annával, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatójával az MTA Podcast új adásában.

A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége

A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál – ülésezett az MTA Elnöksége

Az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált, alapkutatásokban kiváló kutatóhálózata maradjon az MTA égisze alatt, és irányító testületében legyen jelentős többsége a tudományos közösségnek – legutóbbi ülésén ezeket a fő szempontokat fogalmazta meg az Elnökség a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalásokhoz. Az Elnökség nem változtatta meg legutóbbi, február 12-ei ülésének határozatait, és írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait.

Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának

Az MTA kutatói a jövőben is az Akadémia kutatóhálózatában dolgoznának

Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon? Ezt a kérdést tette fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma második szavazásán. A voksoláson részt vett több mint 2100 akadémiai dolgozó 90 százaléka szerint az MTA kutatóhálózatának mindenféleképpen az MTA irányítása alatt kell maradnia, és elzárkóznak az alapítványi, illetve egyéb, nem az MTA vezetése alatt álló struktúrákba való átszervezéstől.

„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak „A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

„A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak” – nyugati magyar professzorok levele Lovász Lászlónak

Az alapkutatások és az innováció támogatása a legtöbb nyugati országban világosan elválik egymástól, az innováció csak a bevétel elenyésző hányadát fedezi, az alapkutatás döntéshozói a tudósok, az alapkutatók megítélésében nem játszik számottevő szerepet a szabadalmaik száma – íme néhány, a levélben megjelenő legfontosabb gondolatok közül. A levél aláírói amerikai és svájci egyetemi professzorok, többen közülük startup-vállalkozások alapítói.

Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról

Buldózerrel innoválni? Vita az MTA-ról

Grüner György fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a VálaszOnline kérésére ült le egymással megvitatni a magyar tudományosság és innováció jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei

Félidőben: a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program eredményei

19 kutatócsoport, majdnem 700 résztvevő, köztük 325 tanár, 150 oktatási intézmény, 800 millió forint – az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja a számok tükrében. A 2016-os indulás óta a kutatási program keretében mások mellett egészségnevelési, a ritmikai készségek élményszerű, eredményes fejlesztését segítő, valamint a matematikai tehetségek felkutatását célzó programot is indítottak, továbbá tabletes nyelvi tananyagot fejlesztettek.

Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről

Szárnyaik nanoszerkezete árulkodik a boglárkalepkék származási helyéről

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására

A káposztalégytől a NASA-ig: 11 példa akadémiai felfedező kutatások hasznosulására

Az alapkutatás esetében nem az a jó kérdés, hogy mi fog a kasszába kerülni a következő években, hanem az, hogy mi volt a hasznunk a korábbi alapkutatási eredményekből az elmúlt években. Bár az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgozó kutatók elsősorban alapkutatással foglalkoznak, eredményeik alapján az elmúlt években is sok olyan alkalmazott kutatás indult el, amelyeknek köszönhetően új termék vagy alkalmazás született. Ezekből gyűjtött össze tizenegyet az mta.hu.

Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői

Saját honlapot indítottak a Lendület program kutatócsoport-vezetői

Mire jó az alapkutatás? Saját alapkutatás helyett nem tudnánk egyszerűen átvenni a külföldön publikált eredményeket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ ad az a weboldal, amelyen az MTA kiválósági programjának nyertesei fejtik ki véleményüket az MTA-t érintő tervezett átalakítások kapcsán.

Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete

Háborúból békébe – a Trianon 100 Lendület-kutatócsoport új tanulmánykötete

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.

Mi lenne velünk házi méhek nélkül? Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

Mi lenne velünk házi méhek nélkül?

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

Lendületes kutatók nyílt levele a miniszterelnöknek

„A leghatározottabb kérésünk, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk” – egyebek mellett ez olvasható abban a levélben, amelyet legkiválóbb fiatal kutatóink küldtek Orbán Viktornak.

Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével

Miben különbözik agyunk matematikája és a mesterséges intelligencia? – Újabb eredmény az MTA kutatóinak vezetésével

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak. Összefoglaló a napokban publikált eredményről, melyről Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az MTA podcast első adásában.

Az MTA és a tudomány Az MTA és a tudomány

Az MTA és a tudomány

Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?

Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

Átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területéről egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek.

A humán tudományok hasznáról A humán tudományok hasznáról

A humán tudományok hasznáról

Az MTA kutatóhálózatának kilátásba helyezett átalakítása olyan célokat fogalmaz meg, amelyek kisszámú kivételtől eltekintve nem alkalmazhatók a bölcsészet- és a társadalomtudományokra. Bár ezeken a területeken nem születik annyi szabadalom és a vállalati innovációt közvetlenül segítő eredmény, mint a természettudományokban, alapvető fontosságú a hozzájárulásuk az ország gazdasági fejlődéséhez, nemzetközi presztízséhez, valamint a társadalom önismeretéhez és kultúrájához.

Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyerésére 2019-ben Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyerésére 2019-ben

Pályázat a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyerésére 2019-ben

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére az MTA elnöke által felkért és az MTA köztestületi keretei között működő Kuratórium nyilvános pályázati rendszerben ítéli oda. Az ösztöndíjra 45. életévüket még be nem töltött, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak.

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

Átalakul a Duna élővilága – figyelmeztetnek az MTA kutatói

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.

Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye

Az MTA kutatóhálózatát irányító vezetők közleménye

Az alábbiakban olvasható közleményt teljes egyetértésben állították össze a Magyar Tudományos Akadémia közel 5 ezer főt foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának vezetői. A közleményben az ITM és az NKFIH által kidolgozott új kutatásfinanszírozási rendszerről mondják el véleményüket.

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO

A világ egészségügyi helyzetét fenyegető problémák közé emelte az oltásellenességet az idei évben a WHO

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések – például a kanyaró vagy diftéria – elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel.

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Loránd halálának 100. évfordulójára emlékeztek az Akadémián

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjai és menetrendje

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Az MTA kutatóközpontjainak és -intézeteinek finanszírozása ugyanakkor továbbra sem megoldott, ami egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében.

Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét

Bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötetét

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik – 1200 oldalon több mint 2000 címszót, 9000 jelentést és 35 000 példamondatot tartalmazó – kötetét. Korszerűbbé vált az online megjelenés is, amely ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.

Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból

Biobenzin cellulózból – hogy az autó ne vegye ki a falatot a szánkból

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón

Mesterséges szövetek és szervek őssejtekből – a regenerációs orvoslás lehetőségei: Dinnyés András tudományünnepi előadása videón

Ön elfogadná egy disznó segítségét, ha szívinfarktust kapna? Aki megnézi Dinnyés András előadását, hamar megérti, hogy ez a kérdés sokkal mélyebb, mint amilyennek elsőre hangzik. Mit adhatnak nekünk az őssejtek? Gyógyíthatóvá válhat-e segítségükkel a gerincvelő-szakadás vagy a Parkinson-kór? A tudományünnepi előadáson ezek is szóba kerültek.

Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit

Magyar vezetéssel képezhetik az emberi fejlődésbiológia fiatal kutatóit

A most induló Marie Skłodowska-Curie támogatási program keretében a megtermékenyülés időszakában, valamint az embrió beágyazódásáig érvényesülő hatások szerepét vizsgálják a gyerek és felnőttkorban kialakuló betegséghajlamokra. A projektet, melyben az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos ország vezető kutatócsoportjai vesznek részt, Dinnyés András biotechnológus koordinálja.

Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában

Új vezetők 2019. január 1-től az MTA kutatóintézet-hálózatában

Az Akadémia négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le tavaly év végén az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg.

Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez

Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez

Összesen 10 kutató – közöttük nyolc, 14 év alatti gyermekét nevelő nő, valamint két, kiskorú gyermekét egyedül nevelő férfi nyerte el az MTA új támogatását. Az eredményesen pályázók bruttó 1 800 000 forintos, vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást kaptak, amelyet 2019. január 1. és december 31. között vehetnek igénybe. A nyertesek vállalták, hogy a támogatás lejártát követően egy éven belül benyújtják az MTA doktora cím megszerzésére irányuló kérelmüket.

Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak? Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?

Valóban megéri az együttműködés a baktériumoknak?

Hogyan működnek közre a külön-külön biofilmképzésre nem alkalmas baktériumtörzsek az őket védő hártya kialakítása érdekében? Meddig tart az együttműködés, és mennyire célravezető? Melyik evolúciós stratégia a célravezetőbb a biofilmképzés során: a „termelj többet!” vagy a „változtatás” stratégiája? Ezeket a kérdéseket vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Maróti Gergely, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa is tagja volt.

A Szent Korona hazatérései A Szent Korona hazatérései

A Szent Korona hazatérései

Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.

Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

Szervezetünk antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen

Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet új generációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.

Idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgálják magyar részvétellel Idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgálják magyar részvétellel

Idegen naprendszerek bolygóinak légkörét vizsgálják magyar részvétellel

Az Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át. Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai is.

Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele

Lovász László: Ha van esély a megegyezésre a magyar tudomány és az ország érdekében, akkor minden erőmmel ezen dolgozom továbbra is – az MTA 190., rendkívüli közgyűlésén elhangzott teljes elnöki zárszó hangfelvétele

A Magyar Tudományos Akadémia 2018. december 6-án tartotta 190., rendkívüli közgyűlését az MTA Székházában. A közgyűlésen történt eseményekről korábban részletesen beszámoltunk, ebben a cikkben Lovász László zárszóként elmondott beszédének hangfelvételét közöljük.

A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos 
koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től
A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos 
koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től

A kutatók és a magyar tudomány érdekében azonnali megállapodást és világos koncepciót kért az MTA Közgyűlése az ITM-től

A tudomány szabadsága, az Akadémia függetlensége és az általa képviselt értékek, valamint az MTA kutatóintézet-hálózatának megtartása mellett állt ki az Akadémia Közgyűlése. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete összezárt az elnök mögött: a legfontosabb határozatokat 90 százalék körüli többséggel szavazta meg. Ilyen arányú támogatással biztosították az akadémikusok további bizalmukról Lovász László elnököt, és kérték fel az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől – az Akadémia Közgyűlésének legfontosabb határozatai

Kilencven százalék körüli szavazati aránnyal fogadtak el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos határozatot az Akadémia rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-án. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete további feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

Nemzetközi szinten kiemelkedő tudományos munka: az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémia Székházában

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.

Négy új gravitációshullám-forrást fedeztek fel Négy új gravitációshullám-forrást fedeztek fel

Négy új gravitációshullám-forrást fedeztek fel

A LIGO és VIRGO kollaborációk legutolsó mérési adatainak kiértékelésekor négy, eddig még nem ismert gravitációshullám-forrást találtak a kutatók. Az egyik hullámforrás jelei még 5 milliárd évvel ezelőtt indultak útnak. Akkor, amikor a Napunk is keletkezett. A legtávolabbi forrás, amit a gravitációshullám-detektorok korábban észlelni tudtak, csupán 2,9 milliárd fényévnyire volt.

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

Élelmiszerbiztonság – tények és hiedelmek

Nagyon sok téves elképzeléssel ellentétben a termelők, gyártók és forgalmazók alapvető célja az élelmiszer-biztonság. Alig van olyan termék a Földön, amely jobban ellenőrzött és szabályozott, mint az élelmiszer. Az élelmiszer-biztonság további javítása érdekében azonban a jelenleginél is jóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenni és jóval nagyobb forrásokat kell felhasználni. Melyek az élelmiszer-biztonság kritikus pontjai? Hogyan zajlik a termékek gyártása és ellenőrzése? A tudomany.hu új összeállítása újságíróknak, tanároknak és érdeklődőknek.

Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák? Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?

Maradt az éhezés, veszélyben a termés – hogyan oldhatók meg a globális élelmiszerproblémák?

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

Negyven magyarországi és határon túli intézményből érhető el a legnagyobb holokauszt-videóarchívum

Negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, de minden, a 20. század iránt érdeklődő kutató számára értékes forrásanyagot biztosít.

Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához

Reakciók az MTA Orvosi Tudományok Osztálya álgyógyítók elleni állásfoglalásához

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.

Eddig még nem sejtett szoros kapcsolatot fedeztek fel magyar és japán kutatók a Föld körüli térségben Eddig még nem sejtett szoros kapcsolatot fedeztek fel magyar és japán kutatók a Föld körüli térségben

Eddig még nem sejtett szoros kapcsolatot fedeztek fel magyar és japán kutatók a Föld körüli térségben

Bolygónk közvetlen környezete számos bonyolult és kaotikus fizikai folyamat színtere, amelyek létezéséről alig pár évtizede szereztünk tudomást. A földi mágneses tér határán ott találjuk az univerzum egyik leghatékonyabb természetes részecskegyorsító „szerkezetét”, az űrplazmában kialakuló lökéshullámot is. A részecskegyorsítást rendkívüli jelentősége miatt hosszú ideje vizsgálják, azonban a mechanizmus részletei még nem teljesen tisztázottak. Az új eredmények nagymértékben hozzájárulnak e fontos fizikai folyamat mélyebb megértéséhez.

Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Közoktatás, Nemzeti alaptanterv – előadások és panelbeszélgetés az MTA-n

Az Akadémia az oktatást szakpolitikai kérdésnek tartja. Amikor pedig úgy látja, hogy szükséges, kinyilvánítja a véleményét róla. A célunk, hogy bizonyítékokon alapuló tudományos eredményekkel segítsük a döntéshozókat – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Akadémia „Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban” című fórumon november 13-án.

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti megállapodás mielőbbi megszületésének elősegítésére az Akadémia elkészítette az ITM-től kapott munkaanyag figyelembevételével stratégiai koncepcióját a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában. Az összefoglaló az MTA tudományos osztályainak elnökei, kutatóhálózati intézményvezetői és további akadémiai vélemények összegzése alapján készült, de még nem tekinthető az MTA hivatalos testületi álláspontjának.

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Komplex kép a vízről, a Dunától a fogyasztókig

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

A nagypolitikától a hétköznapok felé – Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

Négy könyv, negyven tudományos cikk és tanulmány, több mint húsz népszerűsítő cikk és blogbejegyzés, hazai konferenciákon tíz, külföldi rendezvényeken pedig huszonöt előadás, valamint csaknem negyven, a kutatócsoport munkáját bemutató, illetve a trianoni békeszerződésről szóló előadás az érdeklődő nagyközönségnek – a számok alapján így összegezhető röviden a kutatási programja feléhez érkezett MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport eddigi teljesítménye. A 2016-ban Ablonczy Balázs történész által alapított kutatócsoport fő célja, hogy lerója a témával kapcsolatban a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban az MTA kutatói

A most felfedezett idegsejthálózat felelős azért, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. Acsády László, Mátyás Ferenc, Komlósi Gergely és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) eredménye utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé. A cikk az idegtudomány legrangosabb lapjában, a Nature Neuroscience-ben jelent meg.

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

A felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán nyert Lovász László és Barabási Albert-László

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Információk az élő jogról – Összehasonlító jogtudományi kutatások a Lendület programban

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Átadták a felújított martonvásári Brunszvik-kertet

Hetven őshonos fa és több mint kétezer díszcserje kapott helyet abban a díszkertben, amelyet az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrárinnovációs Centrum Projektjének első lépéseként adtak át október 25-én. A megújult Brunszvik-kert után a tervek szerint 2019 elején adhatják majd át az Agroverzum Tudományos Élményközpontot, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont új kutatási tömbje pedig az engedélyes tervezési fázisba ért.

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Az MTA már dolgozik a hatékony poloskacsapdán

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Innováció, egészségügy, növekedés - kutatási eredmények a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban

Mi a társadalmi innovációk sikerének egyik legfontosabb záloga? Milyen hatása volt a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-es módosításának a születéskori egészségi állapotra? Miként befolyásolja a digitális átalakulás a munkaerőpiacot és a hazai termelővállalatok helyzetét? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársai. A kutatók eredményeiből készült válogatás az mta.hu-n.

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Az ifjúságszociológiától a székely önképépítésig – válogatás az MTA társadalomtudományi műhelyeinek kutatásaiból

Tudományos igénnyel feltárni a nemzet előtt álló kihívásokat, és ezek nyomán javaslatot tenni az egyes szakterületekért felelős döntéshozók számára – ez az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont egyik legfontosabb küldetése. Kutatóik számos területen a nemzetközi élvonalba tartoznak, csak ebben az évben több mint ötven impaktfaktoros publikációjuk jelent meg kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban, kiadóknál. Összeállításunkban az elmúlt évek legizgalmasabb kutatásaiból válogattunk.

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

A határon túli iskolákba is eljut Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása az MTA és a Kormány együttműködésében

2018. szeptember 27-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadásának Természeti környezet című kötetét. Újdonság, hogy az új kiadás nem csupán a címben foglalt Magyarország, hanem hazánk, a Kárpát-medence egészének bemutatására is törekszik. Az atlasz folyamatosan frissülő online változata szabadon letölthető lesz.

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában

Jól alkalmazható az MTA TTK új alapkutatási eredménye a gyógyszertervezésben – MTA-s kutató vezette nemzetközi kutatócsoport eredménye a világ első számú gyógyszerkutatási folyóiratában

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK

Tudománynépszerűsítő előadás-sorozatot indít a BME TTK

A BME Természettudományi Kara „Science Campus” címmel előadás-sorozatot indít 2018. szeptember 28-án, amely elsősorban középiskolásoknak szól, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogatható. Az előadás-sorozat a korábban már három ízben megrendezett „BME TTK Sciencecamp” természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja.

Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt

Furcsán forró nyarunk volt 2018-ban a klímaváltozás miatt

Rekordokat döntő hőség, erdőtüzek a skandináv országokban, aszályos tavasz és kora nyár Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula Magyarországon az Alföldön. A meteorológiai szempontból igen különösen alakuló nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, mind Európában, mind az Európai Unióban a legjobb 7 százalékban van. A legjobb 10 százalék magyar közgazdászból 43 százalék a KTI-ben dolgozik.

Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

Lesz-e holnap is tiszta vizünk? – Egymilliárd forintos kutatási program indult a hazai ivóvízellátás vizsgálatára

Vajon elég tiszta víz folyik-e a csapból? Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban? Meddig tart ki ez a vízkincs? Most egymilliárd forintos NKFIH-támogatásból tárhatják fel a kutatók a hazai ivóvízellátás állapotát a Nemzeti Víztudományi Program keretében. E témákról kérdeztük Vargha Mártát, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjét, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadóját és Szűcs Pétert, az MTA doktorát, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagját, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás

Nyelvtudomány az ember szolgálatában: esélyek, eredmények – videón az akadémiai tanácskozás

Melyek az emberi nyelvhasználattal, a nyelvi fejlődéssel, valamint a nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraival kapcsolatos legújabb pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai kutatások? Milyen gyakorlati alkalmazásai vannak ezek eredményeinek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nyelvtudományi Intézetének rendezvényén, amelyet a Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály szervezett meg. A tanácskozáson készült videó az mta.hu-n.

Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Kiemelt projekt az Akadémián: megjelent az Emberi jogi enciklopédia

Az emberi jogok kialakulásának története, vitatott alapjogok, az állati jogok kérdése – néhány azon témakörök közül, melyekről a most megjelent, 102 tanulmányt tartalmazó, több mint 60 szerző közreműködésével készült kötetben olvashat. Az Emberi jogi enciklopédia című kötet Lamm Vanda szerkesztésében az MTA TK Jogtudományi Intézet kiemelt projektjeként készült el, magyar nyelven először.

„Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban „Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban

„Tisztább, mint az átlag” – folytatódnak a gyógyszermaradvány-felmérések a Balatonban

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriummal együttműködve 2017-ben felmérte az emberi eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétét a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban. Az eredményekről most összefoglaló írásban számolnak be.

Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián

Kormányzati szakpolitikához kapcsolódó kutatások az Akadémián

Foglalkoztatáspolitika, oktatáspolitika, családpolitika, klímapolitika, innovációpolitika – ízelítőül néhány. az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban folyó, szakpolitikai szempontból releváns kutatási területek közül. A kutatóközpont összeállításából az is kiderül, hogy számos olyan kutatási terület van ahol, az MTA KRTK nem csupán Magyarországon, de Európában is egyedülálló kutatási kapacitásokat épített ki.

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

A NASA két csúcsműszerét használták magyar kutatók egy különleges, fiatal kettős csillagrendszer titkainak felderítésére

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

Kutatási stratégiák az MTA kutatóhelyein

A tudomány gyorsan változó világában nem könnyű előre látni még néhány év távlatában sem. Egy közpénzből is gazdálkodó főhivatású kutatóintézet-hálózat tagjainak azonban már csak hatékonyságuk növelése érdekében is szükséges rövid, illetve középtávú stratégiákat alkotni. Az MTA-nak tehát van kutatási stratégiája összakadémiai szinten, valamint az egyes intézetek szintjén is. Rövid összeállításunkban ezek megalkotásának előzményeit és az egyes intézmények önálló terveit ismertetjük.

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata

Az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete határozottan támogatja az MTA elnökének és Elnökségének azt a kérését, hogy az MTA kutatóintézetei működési finanszírozására szolgáló költségvetési támogatást továbbra is az MTA költségvetési fejezetben tervezzék meg, és a tudományos kutatásokat többéves programok keretében és szigorú szakmai elbíráláson alapuló versenypályázati rendszerben finanszírozzák. A Testület meggyőződése, hogy Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági-társadalmi versenyképessége csak így növelhető.

Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Néhány a sok ezerből – kutatási programok az Akadémián

Nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, újszerű víztisztítási eljárás megalapozása, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése, Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése – ízelítőül néhány a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül sokszínű tudományos tevékenységéből. Az MTA kutatóhelyein folyó munka eredményeiről az mta.hu-n eddig is rendszeresen beszámoltunk, de az ezt megkérdőjelező, a kutatók tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott hamis állítások miatt csokorba szedtünk néhányat az elmúlt évek tudományos terméséből.