Az új honlapot, mely rengeteg közérthető információt tartalmaz a vírus terjedéséről, a megbetegedés tüneteiről és kezeléséről, valamint a védekezés szabályairól, három kutató biológus készítette és frissíti, a tartalmat pedig egy aneszteziológus és egy pulmonológus szakorvos ellenőrzi folyamatosan.

A magyarországi 65 éven felüliek társas kapcsolatait vizsgálta a Társadalomtudományi Kutatóközpont két munkatársa, Messing Vera és Ságvári Bence. Az európai összehasonlításban kifejezetten zárkózottnak számító korosztály egy részét különösen érzékenyen érintik a járvány terjedésének lassítását célzó rendkívül fontos korlátozások.

Milyen intézményes lehetőségek álltak rendelkezésre a fertőző betegségekkel és járványokkal szembeni védekezéshez a középkorban és mik voltak pontosan azok az ispotályok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ írásában Szende Katalin, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja.

Bejelentették az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) elindítását, amely az Európai Bizottság kezdeményezése a nyílt hozzáférésű tudomány támogatására. Az új eszköz a kutatási adatok hozzáférhetőségének megteremtését, a kutatási adatkezelés folyamatának fejlesztését szolgálja.

Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutató Akciócsoport, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoport vezetője a járvány és a védekezés aktuális helyzetéről.

A Nyelvtudományi Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Többnyelvűségi Kutatóközpontjában működő MTA-NYTI NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport a gyerekeknek szóló koronavírus-tájékoztatók magyar jelnyelvi és romani nyelvű változatai után a szülők számára szóló videót is készített. Jelnyelvi tolmácsolással és romani nyelven nézhető meg Magyarország Kormányának idősekhez szóló felhívása is, valamint jelnyelven a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Mentálhigiéniai Központ kisfilmje.

Hogyan omlott össze az első világháború végétől a magyar állam? Melyek voltak a „felfordulás havától”, vagyis 1918 novemberétől kezdődő folyamat legfontosabb eseményei, és miként születtek meg később az ezeket magyarázó, eltérő narratívák: Ezt összegezte kötetében Révész Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának keretében működő kutatócsoport tagja.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói feltárták, melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározzák az antimikrobiális peptidekkel szembeni rezisztenciát, és ez alapján mely molekulatípusok továbbfejlesztése vezethet a legnagyobb valószínűséggel eredményre.

A Philosophical Transactions of Royal Society folyóirat A nemegyensúlyi termodinamika fundamentális problémái című különszámát Ván Péter, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa szerkeszti.

Harangi Szabolcs levelező tag 2020. január 21-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A távolságtartás elsődleges, megfellebbezhetetlen szabály járvány idején. A társas viselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ben. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

Ingyenes webináriumot indít a barcelonai Tudomány- és Technológiadiplomáciai Központ a koronavírus kapcsán felvetett kérdésekről. Nemzetközi szervezetek egészségügyi szakértői, tudománydiplomáciai és geopolitikai szakemberek segítenek eligazodni a témában az öt alkalomból álló online előadás-sorozat keretében. Szintén ingyenes online kurzust indít a koronavírusról nemzetközi szakértők bevonásával a London School of Hygiene & Tropical Medicine.

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet egyik következménye a humán kontaktust igénylő vizsgálatok felfüggesztése. Az MTA egyetért az egyetemek és más kutatóhelyek ezt eredményező döntéseivel. Ugyanakkor pszichológus, biológus, szociológus, pedagógus, nyelvész kutatók és kutatójelöltek százai kerülnek így nehéz helyzetbe, borítékolható időzavarba. Nincsen mindenre érvényes csodaszer, de a  viselkedéskutatások egy része ma már internetes felületeken zajlik.

Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia 2017-2018. évi beszámolóját az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről.

Megnyitotta az eddig diagnosztikus mérési célokat szolgáló feladatbankjait a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja. A mérést szolgáló teszteket folyamatosan gyakorló feladatokká alakítják át.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlönyben jelent meg vasárnap. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve az MTA doktorai közül tízen részesültek Széchenyi-díjban, illetve a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben.

Az MTA vezetői úgy határoztak, hogy a koronavírus-fertőzés kockázatainak csökkentése érdekében az MTA csak halaszthatatlan ügyben és a lehető legkorlátozottabb résztvevői körben tartja meg saját rendezvényeit.

Kik és milyen módon vettek részt a korabeli tudósközösség tagjai közül az 1848. március 15-én kirobbant forradalomban? Milyen hatással voltak a Tudós Társaság működésére a történelmi események? E kérdésekre válaszol írásában Katona Csaba történész.

Csillagász, matematikus és fizikus kutatónő munkásságát ismerték el idén a Nők a Tudományban kiválósági díjjal. A nőnaphoz kötődő rendezvényen évről évre olyan fiatal kutatónők vehetik át az elismerést, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben is kiemelkedően teljesítenek, mindemellett pedig a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a műszaki és természettudományos pályák sokszínűségét és lehetőségeit.

A tiszteletbeli doktori címet a gráfelmélet és kombinatorika területén elért tudományos eredményeiért vehette át a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának segítségével jelentetett meg Amerikában könyvet Dohnányiról Kusz Veronika zenetörténész. Az A Wayfaring Stranger: Ernst von Dohnányi’s American Years, 1949–1960 című kötet az első angol nyelvű tudományos monográfia az elmúlt évtizedekben idehaza méltatlanul mellőzött, de napjainkban világszerte egyre népszerűbbé váló magyar zeneszerzőről.

Fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC állásfoglalása szerint azonban tévútról van szó: különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne.

Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a visegrádi országokban a külföldi közvetlentőke-befektetések helyzete? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT legutóbbi tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Előadása most megnézhető az mta.hu-n.

Életének 87. évében elhunyt Bartók Mihály Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a heterogén katalízis sztereokémiájának nemzetközileg elismert kutatója.

A koponyacsont alá beültetett áttetsző mikroelektród-hálózatok alkalmazásával a csúcstechnológiás mikroszkópok pontossága és sokoldalúsága mellett az elektrofiziológia rendkívüli sebessége is kihasználható. Ahhoz azonban, hogy ez az érzékelő hálózat megmaradhasson az agy közvetlen felszínén, és a mikroszkópokat se zavarja, anyagtechnológiai bravúrokra van szükség. Fekete Zoltán és kutatócsoportja több áttörést is elértek az utóbbi években e területen.

Kovács Ilona levelező tag 2019. december 5-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Gali Ádám Wigner Fizikai Kutatóközpontban működő kutatócsoportjának két jelentős eredménye is megjelent a közelmúltban.

Április 20-án ismertetik programjaikat a Magyar Tudományos Akadémia vezetőjelöltjei. Az MTA Székházában rendezett eseményen az elnök- és főtitkárjelöltek válaszolnak a Jelölőbizottság és a közgyűlési tagok kérdéseire is.

Az éhezés és az elhízás, az alul- és túltápláltság egymással párhuzamosan fordul elő a fejlett és fejlődő régiókban egyaránt – mondta Popp József agrárközgazdász, az MTA újonnan megválasztott levelező tagja az mta.hu-nak. Véleménye szerint a romló éghajlati tényezők miatt a szegényebb országokban állandósuló élelmiszerhiányra, ennek nyomán pedig további népességvándorlásra kell felkészülni. Az interjú végén megnézhető az akadémikus székfoglaló előadásáról készült felvétel is.

Csermely Péter rendes tag 2020. február 11-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Hogyan érvényesüljön a hiteles tudás az álhírekkel elárasztott világban? Erre a kérdésre kereste a választ a program négy meghívott előadója, akik a klímaváltozásról, a génszerkesztésről, a placebóhatásról és az új koronavírusról beszéltek. Nézze meg az eseményről készült videofelvételünket!

Február 14-től ismét látható a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló festménye.

Levéltáros, sörtörténész, erotikus vagy éppen a végletekig tárgyszerű naplók kutatója, és legfőképpen a Monarchia hétköznapjainak avatott ismerője. Katona Csaba, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történésze valóban szemmagasságból vizsgálja közös múltunkat. Vele beszélget Gilicze Bálint az MTA Podcast új adásában.

Az irodalomtanítás módszertana, a kutatásalapú tanulás a kisgyermekkori természettudományos nevelésben, az információs és kommunikációs technológiai műveltség mérése – néhány téma az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíj nyertes pályázatainak témái közül. Idén 12 tanár vehette át az elismerést Török Ádámtól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárától, aki az Akadémia feladatának nevezte, hogy támogassa azokat a tanárokat, akik kutatásaik révén maguk is hozzájárulnak közös tudáskincsünk gyarapításához.

Ahogy arról az elmúlt napok híradásaiból mindenki tájékozódhatott, a világban jelenleg egy új koronavírus (2019-nCoV) okoz járványt. Nagyon sok hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hír jelent meg, így a lehetőségekhez képest szeretnénk szakmai, tárgyilagos tájékoztatást adni a kialakult helyzetről. A cikk megírására a Szentágothai János Kutatóközpont (Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar) Virológiai Kutatócsoportjának kiváló szakembereit, dr. Kemenesi Gábort és prof. dr. Jakab Ferencet kérte fel az mta.hu.

2020. február 2-án, életének 84. évében elhunyt Péter Katalin történész, a Történettudományi Intézet professor emeritája, a kora újkori társadalom- és művelődéstörténet neves kutatója.

Megújuló energiaforrások különböző léptékű hasznosítása, pulzáló fehér törpecsillagok, fényöltöztetett molekulák dinamikája, kutya-robot interakciók – néhány azok közül a kutatási témák közül, amelyek pályamunkáinak szerzőit Akadémiai Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Idén 22 fiatal kutató részesült az elismerésben.

Somorjai Gábort, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagját, a National Academy of Sciences tagját, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzorát a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia Helmholtz-éremmel tüntette ki életművéért, a felületkémia területén végzett munkásságáért és világszerte elismert kutatási eredményeiért.

A klímaváltozás kapcsán egyre elkerülhetetlenebb, hogy feltegyük a kérdést: mennyit ér számunkra valójában az erdő? Gilicze Bálint az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával, Aszalós Réka erdőökológussal beszélget az MTA Podcast új adásában amazonasi erdőtüzekről, a faültetési programok esélyeiről és arról, hogy mi mindent nyújthat az embernek az őt körülvevő természeti környezet.

Az Országgyűlés tavalyi döntése alapján 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította. De milyen kép él a 400 éve született arisztokratáról a magyar és horvát irodalomban, történetírásban, és miként vált mindkét nemzet emlékezetében paradigmatikus alakká? E kérdésekre válaszol az mta.hu számára készített tanulmányában Pálffy Géza történész, aki szerint Zrínyi pályája érzékletesen bizonyítja, hogy a 17. század közepén a dinasztia és az uralkodó iránti hűség összeegyeztethető volt a „hazafisággal”, azaz a Magyar Királyság, a magyar és horvát „rendi nemzetek” érdekeinek védelmével és több ország szolgálatával.

Milyen tendenciák fedezhetők fel napjaink világkereskedelmében? Gazdasági csodák vagy gazdasági csapdák jellemzik inkább a növekvő kínai gazdaságot? Létezik-e orosz modell? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a két éve újraindult Világgazdasági Tudományos Tanács. A szervezet hátteréről és eddigi munkájáról kérdeztük Török Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a VTT elnökét.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.

A nagyszámú kristályszemcséből álló öntvények mikroszerkezetének kialakulását modellezték a kutatók.

Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika „nagy ötös fogatának”, a „Big Five”-nak is nevezett csoport egyik tagja. A kutatótársak nevében Daróczy Zoltán és Páles Zsolt akadémikusok emlékeznek Aczél Jánosra.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) tagfelvételi pályázatot hirdet a 2020-2025 közötti periódusra.

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

A leginkább szemet gyönyörködtető lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését. Ezekről a fizikusok által fotonikus kristályoknak nevezett nanoszerkezetekről beszélt Biró László Péter, az MTA rendes tagja a Magyar Tudomány Ünnepén. Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

Pléh Csaba akadémikus a pozsonyi Pátria Rádiónak adott hosszabb interjút, amelyben beszélt a tudástanulás átalakulásairól, felidézte személyes emlékeit a történelem viharairól, és arra is válaszolt, miért vállalja a megmérettetést az MTA elnökjelöltjeként. A társadalomtudós elmondta: az Akadémiát jelenleg sem akadályozza semmi abban, hogy tényeken, a tudomány logikáján és érvelési módján alapuló véleményt mondjon a magyar társadalom és kultúra alakulófélben lévő folyamatairól.

Hogyan egyeztethető össze vallás és evolúció? A Földön kívüli élet valószínűbb, vagy az anyagtalan lélek? Stumpf András rendhagyó interjúja Szathmáry Eörssel a VálaszOnline-on.

A klímakutatók és klímaügyekkel foglalkozó diplomaták, a nem kormányzati szervezetek szakértői egyetértenek abban, hogy az eddigi célok már nem elégségesek – kézzelfogható, rövidebb távú, azaz 2030-ra szóló jelentősebb vállalásokra van szükség. Mi történt Madridban, az ENSZ 25. klímakonferenciáján?

Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a geotermikus energia felhasználásának? Erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, amelyet az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága rendezett. Az előadások alapján a Magyar Tudomány című folyóirat készített tematikus összeállítást.

A most felfedezett kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új terápiás irányokat nyithat a stroke-ban és más idegrendszeri betegségekben. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezetésével megvalósult kutatómunka eredményét a Science közölte.

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Hogyan változott az elmúlt három évtizedben a visegrádi országokban a külföldi közvetlentőke-befektetések helyzete? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT legutóbbi tanácskozásán Sass Magdolna, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Előadása most megnézhető az mta.hu-n.

Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. A kutatótársak nevében Romsics Ignác akadémikus emlékezik rá.

A Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói, az angliai Loughborough University és az amerikai National Institute of Standards and Technology munkatársaival kritikai módon áttekintették, miképp járultak hozzá a fázismező-elméleti vizsgálatok a túlhűtött folyadékokban történő kristálycsíra-képződés megértéséhez.

A Proceedings of the National Academy of Sciences egy közelmúltban megjelent cikkében a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az anyagtudományból jól ismert irányított megszilárdulás során kialakuló mikroszerkezetek és a biomineralizáció folyamatában létrejövő meglehetősen hasonló szerkezetek közti lehetséges kapcsolatot vizsgálták.

Pálfy József rendes tag 2019. október 15-én megtartotta akadémiai székfoglalóját. Nézze meg az előadásról készült videót és képgalériát!

A súlyosbodó generációs ellentétre célozva igyekezett kibillenteni komfortzónájukból a politikusokat António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet éghajlatváltozási keretegyezményének éves konferenciája előtt. A Chile helyett Madridban megrendezett tanácskozássorozat december 13-áig tart.

Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.

A jó iskola különleges szellemiségű hely. Olyan többletambíció van benne, amely révén a gyerekek számára az együttműködés és a versengés új világa nyílik meg – egyebek mellett erről beszélt Pléh Csaba akadémikus a Heti Világgazdaságnak adott interjúban. A pszichológussal készített beszélgetés apropóját az adta, hogy megjelent a HVG középiskolai rangsorát ismertető különszám. Pálmai Erika interjúját a lap engedélyével teljes terjedelmében közöljük.

Mi készteti az embereket arra, hogy erkölcsös döntéseket hozzanak; és hogyan viszonyul e késztetés az önérdek racionális követéséhez? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ új könyvében Janky Béla szociológus-közgazdász, az Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos főmunkatársa.

A Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak és növendékeinek zenei koncertjével ért véget az idei programsorozat. Képgaléria és beszámoló az ünnepi eseményről.

A magyar tudomány utánpótlása egyre fogy, külföldiek idecsábítására hazánk jelenleg alkalmatlan, kutatóink fizetése megalázó, miközben a közbeszerzések miatt kínlódnak. Az MTA-nak újra kell pozicionálnia magát, de akár az is elképzelhető, hogy eljött egy kegyelmi pillanat – Szathmáry Eörs professzorral a 24.hu készített interjút.

Milyen nehézségekkel szembesülnek a nők tudományos pályájukon? Mitől függ, hogy melyik egyetemi hallgatónő lesz sikeres? Vannak-e kizárólag a nőket sújtó hátrányok a tudományos életben? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak az idei Nők a tudományban című kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Nézze meg az erről készült videófelvételt!

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2019. november 26-i, éves rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba.

A SZTAKI tudományos igazgatója a „Magyar Tudomány Napja Erdélyben – 160 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület” program keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen rendezett ünnepségen vett rész.

Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a tudomány művelőinek, és milyen felelősséget kell vállalniuk tudományos eredményeik következményeiért? Ez az idei Tudományos Világfórum legfontosabb kérdése, amelyre a 120 országból érkezett több mint 1000 kutató, tudománypolitikus és döntéshozó keresi a választ a szombatig tartó, változatos programokat kínáló tanácskozáson.

Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozókat, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.

Napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása az egészségben mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A magyarországi roma lakosság egészségi állapota évtizedek óta különösen kedvezőtlen. A probléma megvitatására szervezte meg az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága, a Megelőző Orvostudományi Bizottság és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület azt a tanácskozást, amelyet A magyar roma populáció egészségügyi, szociális és társadalmi jellemzői és a felzárkóztatás lehetőségei címmel rendeztek. Az ülésen elhangzott előadások kibővített összefoglalóit a Magyar Tudomány novemberi száma közli.

December 2-án ismét rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A közgyűlés fő célja az MTA küldetésének meghatározása – erről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke a Népszavának adott interjúban. Az elnök elmondta: bízik abban, hogy a kormánnyal fel lehet újítani egy olyan párbeszédet, amely a magyar tudomány jövőjéről szól.