A Magyar Tudományos Akadémia folyamatosan erősödő tudománypolitikai szerepvállalását jelzi, hogy a 2021-ben először kiírt MTA Kiváló Kutatóhely minősítésre 114 pályázatot nyújtottak be egyetemek és kutatóintézetek. Utóbbiak között található az MTA volt kutatóhálózatának 32 pályázata, ami erős akadémiai kötődésük egyik jele.

2021. június 17-én, életének 72. évében elhunyt Fehér M. István Széchenyi-díjas filozófus, filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófiai Intézetének professor emeritusa.

Elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetési törvényjavaslat fő összegeit. Az Akadémia központi támogatása 53 százalékkal nő.

A körforgásos gazdaság elveinek megfelelően másodnyersanyagból előállított építőanyag-ipari termékek fejlesztéséhez járulnak hozzá Mucsi Gábor, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar egyetemi tanárának kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.

A legtöbb szakértő szerint a COVID-19 az oltási kampányok dacára is velünk marad, így elsőrendű fontosságú az ellene végzett gyógyszerfejlesztés. Ez a kutatás ugyanakkor rendkívül sok időt vesz igénybe, ha nem célzottan keresik a kórokozó Achilles-sarka ellen valószínűleg működő hatóanyagokat. Keserű György Miklós a Természettudományi Kutatóközpont általa vezetett Gyógyszerkémiai Csoportjának egy merőben új módszeréről beszélt az mta.hu-nak, mely alkalmas a gyógyszercélpontokon található hotspotok (a molekulák legjobb kötőhelyei) felkutatására. Ez a SpotXplorer nevű eljárás a COVID-19 mellett rengeteg más betegség ellen is bevethető lesz. Az eredmények jelentőségét az is jelzi, hogy a cikket a Nature Communicatinos szerkesztői Editors’ Highlights címen kiemelték.

A folyóirat tizenhat tanulmányban mutatja be a modern multidiszciplináris kutatások tükrében a korai magyar történetet. Egyrészt a hagyományos megközelítéssel: történeti, nyelvészeti, régészeti és archeogenetikai oldalról kínál áttekintést a magyar honfoglalás előtti, illetve az azt közvetlenül követő időszak kutatásának aktuális eredményeiről, másrészt pedig néhány kiválasztott kulcsterületet a középpontba állítva.

Hazai mohafajokból kinyerhető, új daganatellenes és antimikróbás hatóanyagokat keres munkatársaival Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a Bolyai-pályázat támogatásával. Cikksorozatunkban azokat a kutatókat ismerhetik meg, akik az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásának is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – az ösztöndíj kuratóriumának munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Hogyan lehet a hulladékból energia? Miként állíthatók helyre az urbanizáció által érintett élőhelyek? Hogyan lehet korán felismerni a lisztharmatfertőzést? Mit árul el a méz a környezet állapotáról? Ezekre a kérdésekre válaszolnak pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek a munkáját Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el a Magyar Tudományos Akadémia.

A 2021. május 27–28-án megtartott konferencia témája az alapkutatás és a felsőoktatás kapcsolata, valamint annak bemutatása, hogy a különböző kulturális és tudományos hátterű országokban milyen elgondolások alapján alakítják az egyetemi oktatás és az intézményrendszerben folyó kutatás viszonyát, hogyan képzelik el az érdeklődésvezérelt alap- és az alkalmazott kutatás jelenlétét a felsőoktatásban. A konferencia mindkét napjának teljes videofelvétele elérhető cikkünkben.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport már régóta kutatja a székelyföldi Csomád vulkánt. Bár a tűzhányó utolsó kitörése mintegy 30 ezer évvel ezelőtt volt, nem tekinthető kihunytnak. A legújabb, a szakma egyik legtekintélyesebb folyóiratában a minap publikált felfedezéseik szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legrangosabb kitüntetését az intézmény Szenátusa ítélte oda Kollár László Péternek.

A Farkasréti temetőben hétfőn utolsó útjára kísérték Hámori József agykutatót, az MTA rendes tagját, korábbi alelnökét. Freund Tamás, az Akadémia elnöke gyászbeszédében a klasszikus és örök humán értékeket, a modern természettudományos tudást és az istenhitet egy személyben megtestesítő emberként méltatta az életének 89. évében, 2021. május 1-jén elhunyt professzort.

Életének 96. évében 2021. május 19-én elhunyt Király Zoltán agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kutató professor emeritusa, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének volt igazgatója, a növényvédelmi, azon belül a növénykórtani kutatások nemzetközileg elismert szakembere. Nevéhez fűződik a növényi kórélettan tudományágának megalkotása, melynek világszerte ismert és idézett kutatója volt.

Hirn Attila fizikus-űrkutató (Energiatudományi Kutatóközpont) az Alternatív Közgazdasági Gimnázium csillagászati szakkörének tagjaival beszélgetett az űrhajósok sugárterhelésének méréséről, Magyarország kiemelkedő szerepéről ezen a területen és arról, hogy milyen távlatok vannak jelenleg az űrkutatói-űrmérnöki pályában. MTA-videó.

A kutatóhelyi közösség kiválóságának és a kiváló kutatók korfájának értékelése korrekcióra szorul. A pályázati kiírás emiatt módosult, és a benyújtási határidő 2021. június 14-re változott. A benyújtandó adatokban és a pályázati útmutató tartalmában – az újabb határidőt kivéve – nincs változás.

A Müncheni Műszaki Egyetem Fejlett Tanulmányok Intézete (TUM-IAS) 2021-ben a Hans Fischer Senior-díjat és kutatási támogatást Legeza Örsnek, az MTA doktorának, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadójának ítélte oda a tenzorfaktorizációs algoritmusok kifejlesztése területén elért világszinten is kimagasló munkásságáért. A 60 ezer eurós (körülbelül 21 millió Ft) díjban és további 50 ezer euró (körülbelül 18 millió Ft) összegű támogatásban olyan nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutató részesülhet, aki kutatási területén innovatív, magas kockázatú cél megvalósításán dolgozik, és szoros együttműködést alakít ki a Müncheni Műszaki Egyetem egy kutatócsoportjával.

2021-ben van Mádl Ferenc akadémikus, egyetemi tanár, jogtudós, politikus, korábbi köztársasági elnök születésének 90. és halálának 10. évfordulója. Tisztelői, pályatársai, tanítványai kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézete és a kormány támogatásával Martonyi János professzor elnökletével emlékbizottság alakult a megemlékezések koordinálására. Az emlékbizottság az MTA elnöke által delegált tagjának, Vékás Lajos akadémikusnak, az MTA korábbi alelnökének írásával emlékezünk Mádl Ferencre, a tudósra.

„A járvány idején Karikó Katalin munkássága milliók számára vált példaképpé. Amikor terveztem, hogy legómozaikból készítem el a kutató arcképét, ikonikus műben gondolkodtam. A választásom Andy Warhol Marilyn Monroe festményére esett” – nyilatkozta a friss fődíjas.

A gépi látás korszerű kamerák és lézeres szenzorok mérésein alapuló kulcskérdéseit kutatja Benedek Csaba, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának habilitált docense, aki tavaly védte meg MTA-doktori értekezését. Kutatócsoportjának eredményei számos gyakorlati területhez kötődnek a 3D térképezéstől kezdve épületek statikai elemzésén és stílusvizsgálatán át a 3D orvosi adatok feldolgozásáig és az önjáró járművek érzékelési kérdéseiig. Eredményei ismertetésével folytatjuk a legkiválóbb Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat.

Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Ilyefalvi Emesével, az ELTE BTK Folklore Tanszékének oktatójával, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében működő Kelet–Nyugat Vallásetnológiai Kutatócsoport tudományos munkatársával, továbbá az MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport munkatársával beszélget, aki egyúttal A magyar ráolvasások digitális adatbázisának szerkesztője. Az új epizódban hallhatunk a ráolvasások gyűjtésének buktatóiról, a dán óriások legvalószínűbb tartózkodási helyeiről, a mesék genetikájáról, ezerarcú hősökről és mindenekelőtt egy digitális bölcsész hétköznapjairól.

Májusban több jeles zöld nap is kapcsolódik a természethez, a fenntarthatósághoz. Májusban ünnepeljük többek között a méheket, a madarakat és a biológiai sokféleséget. A víz mint éltető elem mindegyikkel szoros kapcsolatban áll. Milyen összefüggéseket lát mindebben az ökológus? Erről beszélgettünk Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetőjével, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének társelnökével, a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjával.

A 2021. május 27–28-ára szervezett eseményen olyan témákról esik majd szó, mint a tudományos kutatás szempontjainak érvényesítése a felsőoktatásban, a kutatási intézmények bevonása az oktatásba, az alapkutatás és az innováció közti kapcsolat megteremtése. A nemzetközi konferencián más rangos előadók mellett előadást tart Zhimin Chen, a Fudan Egyetem alelnöke is.

Hogyan lehet a járvány miatt kialakult káosz által kiváltott lelki hatásokat kezelni? Egyebek mellett erre a kérdésre válaszol az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkében, amelyet két részben közlünk, a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat. Az írás második, befejező része.

Hogyan támogatja a mesterséges intelligencia az ipari digitalizációt, a szoftverfejlesztési környezetet és az orvosok döntéshozatalát a negyedik ipari forradalom korszakában? Miért jött létre a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a Mesterséges Intelligencia Koalíció? Videón a Műszaki Tudományok Osztályának rendezvénye.

Hajnal Hajnalka szakmai teljesítménye, elhivatottsága és szaktudása alapján került be az országos érdekvédelmi szervezet testületébe idén májusban. Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde vezetője közel hat éve az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának megbízott oktatója, ahol vezető óvodapedagógusokat képez. Mindemellett rendszeresen fejleszti a saját óvodapedagógusi módszereit is.

A változásra fel lehet készülni – fogalmaz az mta.hu számára készített ismeretterjesztő írásában Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, a Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Cikkét, amelyben a saját maga és kollégái által összegyűjtött tapasztalatokat elemzi, illetve olyan hatásokat mutat be, amelyek nemcsak most, hanem hosszabb távon is jelentősen megváltoztatják a világunkat, két részletben közöljük.

Életének 88. évében, 2021. május 16-án elhunyt Gál Sándor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa, Vegyészmérnöki Karának egykori dékánja a műszaki kémia és az analitikai kémia, azon belül a termoanalitika nemzetközi hírű kutatója volt.

A ma élő baktériumok közös ősét, vagyis a bakteriális törzsfa gyökerét tárta fel Szöllősi Gergely, az ELTE-n működő Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, illetve brit és ausztrál munkatársai egy új megközelítés segítségével. Mint az a Science-ben megjelent cikkükből kiderül, a gyökér nem ott van, ahol eddig sejtették.

Mintegy hat évtized munkásságának keresztmetszetét nyújtja Thomas Köves-Zulauf tavasszal megjelent „Római vallás- és irodalomtörténeti tanulmányok” című kötete. A megjelenés alkalmából rendezett tudományos ülés felvétele cikkünkből elérhető.

A Közép-európai Egyetem fizikusa, az MTA rendes tagja hetedmagával nyert felvételt a 113 éves intézmény külső tagjai közé.

Karikó Katalin kutatóbiológus az MTA 194. közgyűlésén, 2021. május 3-án tartott ünnepi előadását követően röviden válaszolt az mta.hu kérdéseire. Beszélt az mRNS-alapú vakcinák hatásosságáról, a kiskorú gyermekek és várandós édesanyák vakcinálásáról, a vírusvariánsok elleni hatékonyságról, a harmadik oltás szükségességének lehetőségéről, továbbá egy lehetséges új variáns elleni vakcina kifejlesztéséről is.

Látványos kísérlettel kezdődött a különféle katalitikus eljárások alkalmazásában rejlő lehetőségeket körüljáró kémiai előadóülés az MTA Székház Dísztermében. Hogy mi történik, ha cefrébe metilénkéket öntünk, és miként hasznosíthatók a különböző katalizátorok, a cikkben elérhető videóból kiderül.

A nyertesek vállalják, hogy egy fogadó felsőoktatási intézményen belül hasznosítják kutatási eredményeiket.

Eltérő megközelítésben, de a kisebbségi létből fakadó kétnyelvűség problémáját vizsgálják azoknak a könyveknek a szerzői, amelyeket a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának az MTA 194. közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényén mutattak be. A három kötetben az is közös, hogy – társszerzőként, illetve -szerkesztőként – jegyzi őket Péntek János nyelvész, néprajzkutató, az MTA külső tagja, a kolozsvári egyetem professor emeritusa.

A Nagy Hadronütköztető több mint kétéves továbbfejlesztés után idén ősszel indul újra. Az előadóülés résztvevői áttekintik a kapcsolódó kísérletek eddigi eredményeit, továbbá a nagyenergiás fizika előtt álló fontosabb kérdéseket. Megismerhetjük az aktuális gyorsító- és detektorfejlesztési irányokat, valamint az információtechnológiai kihívásokat.

Ötödik alkalommal rendezték meg az MTA közgyűléséhez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumát. Az idei, a járvány miatt online tartott program előadója Barabási Albert-László hálózatkutató volt. A rendezvényről készült felvétel most megnézhető cikkünkben.

A fizikust a vékonyrétegek növekedésének, szerkezetkialakulásának kutatása területén elért eredményeiért, valamint a Nemzetközi Vákuum Unió szervezetének és működési formáinak kialakításában végzett munkájáért ismerték el.

Az MTA külső tagjaira és a külhoni magyar kutatókra is számít Freund Tamás elnök az Akadémia előtt álló feladatok megoldásában.

A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya az MTA közgyűléséhez kapcsolódóan idén is megrendezte önálló programját, amelyen ezúttal a 2021. évi Fizikai Díjakat, Széchenyi díjat és Akadémiai Díjat elnyert kutatók kaptak lehetőséget szakterületük és eredményeik bemutatására. A program keretében adták át a Fizikai Fődíjat és a Fizikai Díjakat is.

Az MTA 194. közgyűlésének második napján Lovász László matematikus és Kusz Veronika zenetörténész tartott előadást. A két előadás, illetve az azt követő koncert felvétele most megnézhető cikkünkben.

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén az elnöki köszöntő után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást, majd az akadémiai díjak átadása következett.

Honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – erről beszélt az MTA 194., rendes közgyűlésén tartott tudományos előadásán Karikó Katalin kutatóbiológus.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kedden az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. Az elnök az MTA 194. közgyűlése alatt az MTA köztestületének mozgósításáról, az ELKH és az MTA viszonyáról, az Akadémia társadalmi és a kormányzati kapcsolatairól is beszélt.

A neuroanatómus a Magyar Tudományos Akadémia 194. közgyűlésének hétfői, online megrendezett ünnepi ülésén vette át az elismerést.

Az MTA 194., rendes közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén nyilvánosságra hozták a kitüntetettek névsorát. Idén tizenhárom kutató kapta meg az Akadémiai Díjat. Kiderült az is, hogy kinek ítélték oda a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet, az Akadémiai Újságírói Díjat, valamint a QP Akadémiai Kiválósági Díjat is.

A díjat a Magyar Tudományos Akadémia minden ötödik évben adja ki a megelőző tizenöt évben bárhol és bármilyen nyelven megjelent, legkiválóbb, áttörő jelentőségű, saját új eredményeket, módszereket bemutató matematikai monográfia szerzőjének, tekintetbe véve a szerző megelőző tudományos munkásságát is.

Életének 89. évében, 2021. május 1-jén elhunyt Hámori József Széchenyi-díjas biológus, egyetemi tanár, volt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egykori alelnöke.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 2021. március 24-én írta ki a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Pályázatot. A pályázatok benyújtásának határideje 2021. május 14. A legfontosabb tudnivalókról kérdeztük Csapó Benőt, a Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program vezetőjét.

A tudományos kiválóságot a kutatók mellett a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. Az ennek érdekében az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázat a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A 2021. március 31-én meghirdetett pályázati felhívás után április 15-én megnyílt a pályázati felület is, mellékleteivel együtt elérhető a részletes pályázati útmutató.

Mekkora a felszín alatti vízkészletünk, mire lehetne használni, és melyek a hidrogeológusok előtt álló legfontosabb feladatok a Kárpát-medencében? Ezekről beszélt az mta.hu-nak a Föld napja alkalmából Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagja.

Az Európai Immunológiai Társaságok Szövetsége legfrissebb hírlevelében ajánlja az érdeklődőknek videónkat, mely a koronavírus-ellenes vakcinák által kiváltott immunitás kialakulását mutatja be – immár angol nyelven is.

Szanyi Miklós, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója előadásában Kelet-Közép-Európa fejlődését történelmi távlatokban tekintette át. Célja az volt, hogy segítsen megérteni a társadalmak mélyen beágyazott sajátosságait, amelyek miatt a térségben zajló modernizációs kísérletek általában csak félig-meddig sikerültek. A fejlett országokra jellemző intézmények kialakultak, de működésük gyenge maradt.

Hogyan fordult a fertőző betegségek felé a veszettség elleni védőoltás felfedezésével nemzetközi hírűvé vált francia kutató érdeklődése, és milyen kapcsolat fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához? Ez is kiderül abból az összeállításból, amelyben Hamza Gábor akadémikus idézi fel Pasteur életútjának legfontosabb eseményeit.

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer Doudnának ítélték a CRISPR/Cas9 technológia, vagyis a génszerkesztés kifejlesztéséért. A módszer olyan pontosságú génmódosító eszközt adott a kutatók kezébe, amelyről korábban nem is álmodhattak. A felhasználási területei beláthatatlanok, és bizonyosan a biológia minden ágára kiterjednek. Ugyanakkor vannak, akik nem tesznek különbséget a génszerkesztés és más génmódosító eljárások között, és az európai szabályozás nagyrészt az ő álláspontjuk szellemében született. Az európai tudományos akadémiák közössége, az ALLEA (All European Academies) 2019-ben szimpóziumot tartott a mezőgazdasági génszerkesztés lehetőségeiről, a megállapításaikról pedig készült egy jelentés is. E tanulmány konklúzióit ismertetjük.

Hogyan találjunk meg egy friss hangot az éjszakai kórusban? Mit árulhat el a búvópatakok vize egy különleges barlanglakóról? És mi kell ahhoz, hogy valaki kigyógyuljon a kígyófóbiából? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint Vörös Judittal, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és hüllőgyűjteményének vezetőjével beszélget szaporított szalamandrákról és idegenbe szakadt óriásvarangyokról, a kígyópreparálás kihívásairól, no meg arról, hogy miért érdemes a hidegvérűekkel valóban kesztyűs kézzel bánni.

Jelentős lépés lesz, ha sikerül kifejleszteni azt a spray-t, ami akadályozza a vírus elszaporodását a felső légutakban – mondta az MTA főtitkárhelyettese, immunológus a Népszavának.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát és egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak teendőit is magába foglalja.

Növekszik-e a minket érő elektromágneses sugárzás mennyisége az 5G technológia bevezetésével? Hatással van-e ez a sugárzás az egészségünkre? Milyen kockázati tényezőket érdemes kutatni és monitorozni a jövőben? Egyebek mellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az MTA most kiadott állásfoglalása.

A Magyar Tudományos Akadémia poszt-Covid-stratégiát, illetve egy középtávú nemzeti pandémiás tervet is kidolgoz, amely a jelenlegi válsághelyzetet követő időszak kezelését is magában foglalja – erről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Freund Tamás, az MTA elnöke március 19-én. A Magyar Nemzet interjúja Freund Tamással.

Az MTA Víztudományi Program Irányító Testületében is szerepet vállaló akadémikus a víz világnapja és a meteorológiai világnap alkalmából válaszolt az mta.hu kérdéseire.

Az evolúcióbiológus olyan magyar külső tagok köréhez csatlakozik így, mint a matematikus Lax Péter és Szemerédi Endre, vagy a botanikus Pócs Tamás.

Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A díjazottak névsora a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, illetve doktorai közül tizenketten részesültek Széchenyi-díjban.

A klímaváltozás az élet valamennyi aspektusát befolyásolja, de mindezek közül a mezőgazdasági termelés – és vele az emberiség élelmezése – kerülhet a legnagyobb veszélybe. Ma már gyakorlatilag teljes a konszenzus a világ agronómiai kutatói között arról, hogy a fenntarthatóságnak kell állnia minden mezőgazdasági fejlesztés fókuszában. Erről tartott előadást Balázs Ervin akadémikus, az Agrártudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) főigazgatója a nemzetközi tudományos akadémiákat és intézményeket tömörítő szervezet, az ANSO klímaváltozási workshopján. Előadását, amelyet Popp József akadémikussal közösen jegyez, az alábbiakban foglaljuk össze.

Az idegsejtek pontos megtalálása egy szövetmintában rengeteg szakértelmet és tapasztalatot igénylő feladat. Ebben adhat nagy segítséget a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai által fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló mikroszkóprendszer, amely nemcsak felismerni képes a neuronokat, de tűpontosan hozzájuk is tudja vezetni a mintavevő pipettát. A rendszert a kutatás vezetője, Horváth Péter mutatta be.