Bartók Béla és Ludwig van Beethoven művei szerepelnek annak a rendhagyó komolyzenei programnak a műsorán, amelynek helyszíne a martonvásári Brunszvik-kastély területén álló, felújítása után idén átadott Beethoven Emlékmúzeum lesz. A 2020. november 30-án 18:00-kor kezdődő koncertet élőben közvetítjük.

A november 16-án a Magyar Tudomány Ünnepén megrendezett Vakcinák, tesztek és protesztek című virtuális kerekasztal-beszélgetés középpontjában a koronavírus-járvány megállításához szükséges lépések álltak. Olyan fontos témákat tárgyaltak a résztvevők, mint a vakcinakísérletek és a különféle vakcinák közötti választás, az átoltottság kérdése az oltásellenes hangulatban vagy a súlyos megbetegedések immunológiai okai.

A járványhelyzet miatt a Magyar Tudomány Ünnepéhez hasonlóan idén a Kutatók Éjszakája is a virtuális térbe költözik, ám így is rengeteg programmal, tudományos újdonsággal, inspiráló előadásokkal és látványos kísérletekkel várják az érdeklődőket.

Az elismeréssel a talajtani szakmai közösség javaslatára olyan szakember tüntethető ki, aki a talajtan oktatása, kutatása és gyakorlati alkalmazása területén hosszú időn át, elmélyült, magas színvonalú munkát végzett.

2020. november 21-én, életének 90. évében elhunyt Kiefer Ferenc akadémikus. Az előfeltevések elméletéről, az aspektus formai és jelentéstani összefüggéseiről, a szóösszetételek természetéről írt munkái révén e területek legjobban ismert nemzetközi szakértői közé tartozott.

Életének 86. évében, 2020. november 18-án elhunyt Schmidt János, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a hazai és nemzetközi takarmányozástudomány kiemelkedő tudósa, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának professor emeritusa. A pályatársak nevében Neményi Miklós akadémikus búcsúzik tőle.

Karsai Márton, a Central European University Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy a vírusterjedés nyomonkövetéséhez és előrejelzéséhez milyen nagy segítséget tudunk mi, polgárok is nyújtani egy egyszerű kérdőív kitöltésével. Mindig vegyük fel a maszkot, töltsük ki rendszeresen a MASZK-ot – és nézzük meg a kutató előadásának videofelvételét!

Életének 80. évében, 2020. november 13-án hajnalban, hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után elhunyt Székely Vladimír, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszékének volt vezetője, professor emeritus, az MTA rendes tagja. A tanítványok nevében Kerecsenné dr. Rencz Márta emlékezik rá.

A matematika korszakában élünk, ám ez nincs benne a köztudatban. Fontos tehát, hogy jobban megértsük a szerepét, nemcsak a többi tudományterületen, hanem a társadalomban, a gazdaságban és az innovációban is. Ebben segített előadásával Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének docense. Az előadás a cikkben található linkre kattintva nézhető meg.

Mi szükséges a hatékony járványterjedési modellek megalkotásához és miként segíthetik ezek a modellek a szakembereket? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartott előadásában csütörtökön este 18.00 órától Karsai Márton, a Közép-európai Egyetem Hálózat- és Adattudományi Tanszékének egyetemi docense. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

November 10-én leplezték le Lovász László akadémiai elnök portréját – Czene Márta alkotását – a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Bolyai-termében.

Egyedüli európai uniós országként várhatóan továbbra is részt vehet a 2018-ban a Kínai Tudományos Akadémia kezdeményezésére létrehozott, nonprofit, kormányzati szervekhez nem kötődő nemzetközi tudományos szervezet, az Alliance of International Science Organization (ANSO) kilenctagú irányító testületének munkájában a Magyar Tudományos Akadémia – erősítette meg a Governing Board legutóbbi, online tanácskozása.

Milyen hatással van a gépi tanulás a hivatalos statisztika adat-előállítási folyamatra? Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az orvostudományt és az egészségügyi ellátást? E kérdésekre válaszolt a Magyar Tudomány Ünnepe szerda esti rendezvényén Mag Kornélia alkalmazott matematikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese és Meskó Bertalan PhD, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.

Milyen eredményekkel járulnak hozzá a hazai gyógyszertervezési és gyógyszerkémiai kutatások a Covid-19 elleni védekezéshez? Erről beszélt a Magyar Tudomány Ünnepe kedd esti előadásában Keserű György Miklós gyógyszerkutató vegyész, az MTA levelező tagja. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Melyek a legfontosabb víztudományi kutatások és hogyan tudnak az eddiginél is eredményesebben együttműködni kutatók és döntéshozók a vízzel kapcsolatos feladatok megoldásában? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat Tudomány és Parlament című rendezvényének résztvevői. Az előadások és a panelbeszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.

Mit tudunk már az 5G előtt? Mekkora elektromágneses környezetben élünk? Napjainkban milyen expozíciót jelentenek a bázisállomások, illetve a mobiltelefonok? Milyen változást hoz az 5G? E kérdésekre keresték a választ a Magyar Tudomány Ünnepe keretében rendezett tudományos ülés és vitanap résztvevői. Az előadások videofelvétele cikkünkben elérhető.

Mit tudunk a Marsról és milyen területeken lehetnek hasznosak a vörös bolygó kutatásának eredményei? Egyebek mellett erről beszélt tudományünnepi előadásában Kereszturi Ákos planetológus, Mars-kutató, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa. Az előadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Melyek a sikeres modern népegészségügy legfontosabb jellemzői? E kérdésre válaszolt előadásában Vokó Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója, az MTA doktora. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.

Hol tartanak a kutatók a vakcinafejlesztésekben, a koronavírus genetikai állományának vizsgálatában, valamint a fontosabb gyógyszer- és hatóanyag-tesztelésekben? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járta körbe az MTÜ szerda esti előadásában Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Előadásának videofelvétele cikkünkben elérhető.

A társadalomtudomány és az élettudomány területéről felkért előadók a járvány szempontjából fontos témákat ismertetnek és vitatnak meg. A kerekasztal-beszélgetés foglalkozik a társadalmi távolságtartással, az új koronavírus okozta megbetegedések szövődményeivel, az alapkutatás és az innovatív szemlélet összehangolásával, valamint a pandémia okozta speciális helyzetből fakadó tudományos összefogás és az eredmények szakszerű bemutatásának fontosságával. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetés videofelvétele cikkünkben elérhető.

A Kémiai Tudományok Osztálya által szervezett konferencián elhangzó 25 perces előadások tájékoztatást adnak a koronavírus szerkezete és hatása közötti összefüggések molekuláris vonatkozásairól, a terápiás célra alkalmas molekulák kifejlesztésére irányuló hazai kutatások eredményeiről. A konferencia videofelvétele cikkünkben elérhető.

Milyen ellentmondás feszül az oktatás valós problémái és a digitális tanulás ki nem használt lehetőségei között? Ezzel a kérdéssel is foglalkozott Csapó Benő Prima Primissima-díjas neveléstudományi kutató, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára 2020. november 3-án megtartott tudományünnepi előadásában. Az előadás videofelvétele cikkünkben látható.

Ünnepi köszöntőkkel, díjátadással és tudományos előadással kezdődött meg a 2020-as Magyar Tudomány Ünnepe. Az idei programsorozat mottója: Jövőformáló tudomány. Az MTA a járvány miatt online követhető közvetítésekkel várja a tudomány iránt érdeklődőket november 3–30. között.

Hogyan segítik a Mars kutatásának módszerei a Földök kívüli élet keresését? Versenyben a koronavírussal: mikorra lesz vakcina és gyógyszer? A matematika mint a tudomány időgépe, avagy megelőzhetők-e a járványok matematikai modellek segítségével? Ha érdeklik a válaszok, tartson velünk ez évben is a Magyar Tudomány Ünnepén! Élő közvetítésekkel várjuk november 3–30. között a képernyők előtt – mert idén az otthonokba költözik a tudomány.

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel emlékezett Széchenyi Istvánra és az Akadémia alapítására Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László főtitkár.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, október 23. alkalmából a miniszterelnök előterjesztésére kitüntetéseket adományozott. A kitüntetettek listája a Magyar Közlönyben jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, az MTA doktorai, illetve az akadémiai intézmények munkatársai közül harmincöten részesültek elismerésben.

2,5 milliárd forintos állami támogatással megalakult a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével összefogja majd a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét. Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről – tartja Kovács L. Gábor professzor a kutatási projekt vezetője.

Tizenegyen vehették át a Magyar Tudományos Akadémia Székházában Freund Tamás elnöktől, Kollár László Péter főtitkártól és Hudecz Ferenc természettudományi alelnöktől magas színvonalon végzett kiemelkedő munkájukért a kitüntetést.

„Abba a hamis illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a magas szintű elméleti ismeretek és készségek átadása csupán szaktudást igényel” – írja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent, az oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmányában Péntek Imre, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézetének adjunktusa és Hantz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója. Cikkükből az is kiderül, hogy mi is pontosan a természettudományos oktatás reformját célzó, kutatásokon alapuló, „Kezdeményezés a tudományok oktatásáért” című projekt lényege, és az is, hogy miként járulhat hozzá az oktató diákjai hatékonyabb tanulásához.

A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló” sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet.

A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az Európai Bizottság kijelölte annak a független tudományos testületnek a tagjait, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) következő elnökének megválasztását készíti elő. A nemzetközi élvonalba tartozó hét tudós egyike Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Egy nemzetközi együttműködés keretében sikerült áttörést elérni a Covid-19 egyik kulcsfehérjéje, a fő proteáz működésének gátlásában. Jóllehet a kutatások alig fél éve indultak, a konzorcium a molekuláris LEGO koncepció alkalmazásával több mint 70 olyan molekulát talált, amely megfelelő kiindulópontul szolgálhat a gyógyszerfejlesztéshez.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének célkitűzése a fenntarthatóság kérdéskörének tágabb, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektusokat egyaránt figyelemmel kísérő vizsgálata, az MTA aktívabb bekapcsolása a témában folyó hazai és tudományos diskurzusba. Ennek elérése érdekében Freund Tamás, az Akadémia elnöke létrehozta a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amelynek vezetésére Szathmáry Eörs akadémikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérte fel.

A tudományos magazin legutóbbi műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus a Hepatitis-C orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéséről, Frei Zsolt fizikus pedig a fizikai Nobel-díjat érő feketelyuk elméletekről beszélt. Kereszturi Ákos csillagásszal arról készült interjú, hogy folyékony vizet találtak a Mars talaja alatt.

Csörnyei Marianna külső tag 2020. szeptember 23-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, videóval bővített összefoglaló.

Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. Az eredmény: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C felfedezői kapták. A Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice által felfedezett vírus „báránybőre bújt farkasként” vált ismertté az orvosok körében, mert az általa kiváltott, viszonylag enyhe tünetekkel kísért krónikus betegség végén gyakran alakul ki rosszindulatú májdaganat. Schaff Zsuzsa akadémikus, a vírus működésének kutatója előadásában egy ma már elérhető, hatékony gyógymódról beszélt.

A tizenegy testületben a távjelenléttel megtartott üléseket követően az Akadémiai Adattár (AAT) felhasználásával, titkos szavazással döntöttek a tagok az MTA 193. közgyűlését követő tisztújításról.

Magyarországon először vizsgálta szisztematikus kutatás keretében az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek életminőségét, pszichológiai jóllétét és az ezzel összefüggő tényezőket az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport. A szakemberek létrehoztak egy az autizmussal élő kisiskolások befogadását elősegítő, az osztálytársak tudását formáló programot is, amelynek hatásait ugyancsak részletesen megvizsgálták.

Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.

A közgyűlés fő témája a szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése volt. Az MTA érvényes járványügyi intézkedéseinek betartása mellett a tagok személyesen az MTA Dísztermében, illetve online vettek részt a megbeszélésen 2020. szeptember 3-án.

Miként lehet az űrtechnológiai eredményeket hasznosítani a Földön, hogyan pótolhatnák az embereket robotok az űrrepülésben, milyen lehetőségekkel kecsegtet a műholdas földmegfigyelés, és mit jelent a számunkra az, hogy újra magyar személyzettel indulhat majd el egy űrhajó? Ezekben a témákban vártak pályamunkákat idén a Gábor Dénes középiskolai ösztöndíjra jelentkezőktől.

Két magyar kutatócsoport munkájának együttes eredményeként nemcsak egy ritka fosszíliával lettünk gazdagabbak, de a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott kép is megváltozhat.

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az MTA nyitottságáról, a tudományos kutatások fontosságáról, valamint az áltudományok elleni küzdelemről is beszélt.

Inspirálóan és izgalmasan beszélni fontos tudományos témákról három percben – ezt vállalták a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council Hungary együttműködésében immár harmadik alkalommal megrendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői. Képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.

Az MTA Székházában megtartott szűk körű eseményen köszöntötte az ünnepeltet Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Bozó László, a X. Földtudományok Osztálya elnöke is.

Frank Tibor rendes tag 2020. február 6-án megtartotta akadémiai székfoglalóját. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

A Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötet a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport újabb kiadványaként jelent meg a nemrég elhunyt jeles középkorász-professzor, Bak M. János és Pálffy Géza kutatócsoport-vezető közös munkájaként.

Az Újasszír, Újbabilóni és az Akhaimenida Birodalom közigazgatásáról, társadalmáról, történelméről és vallásáról rengeteg információt rejtenek az akkoriban használatos pecséthengerek. Az időszámításunk előtti első évezred első feléből (i. e. 1000–500) több pecséthengert őriznek a világ gyűjteményei, amelyek átfogó kutatásához azonban szükség lenne digitális kategorizálásukra. Pontosan ilyen adatbázist fog létrehozni Niederreiter Zoltán asszíriológus, régész, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézet Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékének adjunktusa, aki az idei Lendület-pályázat nyerteseként alakíthat kutatócsoportot.

A 2016-ban Lovász László által indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program kutatócsoport-vezetőinek javaslatára elismerésben részesültek a munkában részt vevő legkiemelkedőbb pedagógusok. A 2020. szeptember 4-én megrendezett oklevélátadás videofelvétele cikkünkben elérhető.

Az MTA Doktori Tanács hároméves ciklusa végén leköszönő elnökét kérdeztük az elmúlt évek eredményeiről, a tudományminősítés rendszeréről, az MTA-doktori cím értékéről és a koronavírus-járvány kihívásairól.

Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta.hu számára az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.

Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptember 1-jén fogadta hivatalában, ahol az EMMI és az MTA közötti további együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

Az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódóan számos állami kitüntetést adtak át, köztük – rendhagyó módon – a március 15-én odaítélteket is, hiszen akkor a koronavírus-járványhelyzet miatt nem volt mód a rendezvény megtartására. Cikkünkben összefoglalót adunk az idei akadémiai kötődésű kitüntetettekről.

Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja szerint a fiúk HPV-oltása is megkezdődhetne szeptembertől az iskolákban, az ezt lehetővé tévő kormányhatározat – benne a HPV elleni védőoltás kiterjesztésével – már áprilisban megjelent. Az akadémikus a HPV okozta daganatok megelőzésével foglalkozó szakmai kerekasztal koordinátoraként adott interjút az mta.hu-nak.

Freund Tamás, az MTA elnöke az MTA Székház üléstermeiben tartandó rendezvények járványügyi készültségi helyzet idején érvényes teremhasználati rendjéről, valamint az MTA döntéshozó szerveinek elektronikus eszköz útján való tanácskozása és döntéshozatala szabályairól hozott új rendelkezéseket.

A Magyar Tudományos Akadémia a Csillagvizsgáló úti telkén álló felépítményben jogcím nélkül élő személy helyzetének megnyugtató rendezésére törekszik. Az MTA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a területen élő személy biztonsága, a terület tudományos célú felhasználhatósága, illetve általában véve az Akadémia törvényben előírt közfeladatainak ellátása érdekében minél előbb rendezni kell a 4 éve húzódó kérdést.

A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Milyen eredményeket ért el eddig a Lovász László által 2016-ban indított, a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását célzó program? Miként sikerült intenzív együttműködést kialakítani a gyakorló pedagógusokkal? Milyen hazai és nemzetközi visszhangja volt a szakmai nyilvánosságban a kutatásoknak? Minderről részletes összeállítás olvasható a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában, amelynek vendégszerkesztője Patkós András akadémikus, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program koordinátora volt.

Mi az allergia, mit tud róla a tudomány és melyek azok a megoldatlan kérdések, amelyek miatt még e terület is korlátlan lehetőségeket teremt megalapozatlan elméletek terjesztésére, a tünetek enyhítését ígérő hatástalan eljárások népszerűsítésére? A tudomany.hu új összeállításában a témakör elismert szakértői néhány a köztudatba mélyen beágyazódott tévhitet tárgyalnak szakmai megalapozottsággal.

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Jankovich Béla életútját ismerhetik meg.

Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.

Az új koronavírussal kapcsolatos legújabb tudományos eredményekre támaszkodó, naprakész információk szolgáltatása a nemzeti tudományos akadémiák, kormányzati döntéshozók, valamint a média számára – ez a feladata annak a hatvanfős testületnek, amelybe beválasztották Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját.

Kollégák, barátok, valamint az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának több tagja köszöntötte a Széchenyi-díjas és Akadémiai Aranyéremmel is kitüntetett magyar jogtudóst, az Akadémia legidősebb tagját, Király Tibort, aki július 11-én töltötte be 100. életévét.

Miért utálják annyian az iskolai matekórákat? Mi a különbség feladat és probléma között? Hogyan lenne érdemes változtatni a középiskolai felvételiken? Mire jók a mesék és mire a zsákutcák? Hova utazhatunk a Repülő Iskolával? Az MTA Podcast új adásában a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójával, Juhász Péterrel beszélget Gilicze Bálint.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is a Tokaji borvidék volt a legeredményesebb a Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen. A megmérettetésre rekordszámú pályázat érkezett, valamennyi magyarországi borvidék képviseltette magát rajta. Újdonság, hogy ettől az évtől már pezsgő kategóriában is lehetett pályázni.

Szathmáry Eörs egyike annak a 63 vezető kutatónak a világból, akinek az élettudományok terén elért kiváló teljesítménye elismeréseként most örökös tagságot adományozott a rangos szervezet.

Kétszeresére nőtt a látogatótér, zenei foglalkoztató, multimédiás eszközök, restaurált korabeli tárgyak – ezek jellemzik az felújított emlékmúzeumot. 2020. június 26-án átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Brunszvik-kastély területén.