Élet a Földön kívül, Covid-kataklizma és mesterséges intelligencián alapuló orvosi terápia – kövesse élőben a Magyar Tudomány Ünnepe előadásait!

Élet a Földön kívül, Covid-kataklizma és mesterséges intelligencián alapuló orvosi terápia – kövesse élőben a Magyar Tudomány Ünnepe előadásait!

Hogyan segítik a Mars kutatásának módszerei a Földök kívüli élet keresését? Versenyben a koronavírussal: mikorra lesz vakcina és gyógyszer? A matematika mint a tudomány időgépe, avagy megelőzhetők-e a járványok matematikai modellek segítségével? Ha érdeklik a válaszok, tartson velünk ez évben is a Magyar Tudomány Ünnepén! Élő közvetítésekkel várjuk november 3–30. között a képernyők előtt – mert idén az otthonokba költözik a tudomány.

Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián

Tizennégyen vehették át a Bolyai-plakettet az Akadémián

Az MTA teljesítmény-központú, magas presztízsű országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj. A támogatással kutató, munkájukról szóló jelentésükre kiemelkedő minősítést kapó ösztöndíjasoknak az Akadémia emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak pedig MTA Bolyai-plakett kitüntetésben részesülnek. Idén tizennégy fiatal kutató nyerte el a rangos elismerést, amelyet a korábbi években a júniusi hagyományos és nagyszabású Bolyai-napon adtak át. A járványra való tekintettel ehelyett most zártkörű, online közvetített rendezvényen vehették át a kitüntetett kutatók az elismerést.

Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése

Egy elhanyagolt terület: az európai egyetemi oktatók szakmódszertani felkészítése

„Abba a hamis illúzióba ringatjuk magunkat, hogy a magas szintű elméleti ismeretek és készségek átadása csupán szaktudást igényel” – írja a Magyar Tudomány című folyóiratban megjelent, az oktatás hatékonyságát vizsgáló tanulmányában Péntek Imre, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézetének adjunktusa és Hantz Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszékének vendégkutatója. Cikkükből az is kiderül, hogy mi is pontosan a természettudományos oktatás reformját célzó, kutatásokon alapuló, „Kezdeményezés a tudományok oktatásáért” című projekt lényege, és az is, hogy miként járulhat hozzá az oktató diákjai hatékonyabb tanulásához.

„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos „Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos

„Bolyaisok” – Manczinger Máté kutatóorvos

A tumorellenes immunterápia hatékonyságának javításához járulnak hozzá azok a tudományos eredmények, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásának is köszönhetően ért el a szegedi orvos. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak

Az MTA elnöke is tagja a következő ERC-elnököt jelölő bizottságnak

Az Európai Bizottság kijelölte annak a független tudományos testületnek a tagjait, amely az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) következő elnökének megválasztását készíti elő. A nemzetközi élvonalba tartozó hét tudós egyike Freund Tamás agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője

Szathmáry Eörs a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság vezetője

A Magyar Tudományos Akadémia elnökének célkitűzése a fenntarthatóság kérdéskörének tágabb, a környezeti, a gazdasági és a társadalmi aspektusokat egyaránt figyelemmel kísérő vizsgálata, az MTA aktívabb bekapcsolása a témában folyó hazai és tudományos diskurzusba. Ennek elérése érdekében Freund Tamás, az Akadémia elnöke létrehozta a Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságot, amelynek vezetésére Szathmáry Eörs akadémikust, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját kérte fel.

Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában

Nobel-díjat érő felfedezésekről a Szigmában

A tudományos magazin legutóbbi műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus a Hepatitis-C orvosi-élettani Nobel-díjjal jutalmazott felfedezéséről, Frei Zsolt fizikus pedig a fizikai Nobel-díjat érő feketelyuk elméletekről beszélt. Kereszturi Ákos csillagásszal arról készült interjú, hogy folyékony vizet találtak a Mars talaja alatt.

Talajmikrobákkal a jobb szüretért Talajmikrobákkal a jobb szüretért

Talajmikrobákkal a jobb szüretért

A szőlőtermesztés sikerét számos tényező határozza meg. Bár nem köztudott, de nagy jelentőségük van a talajlakó mikrobáknak, főként a gombáknak, de a baktériumoknak és a vírusoknak is. Geml József és az Eszterházy Károly Egyetemen alapított Lendület-kutatócsoportja pontosan e talajlakó mikroorganizmusok és a szőlő viszonyát tanulmányozza, hogy megérthessük, tevékenységük hogyan befolyásolja a növény jóllétét – és ezen keresztül a bor minőségét.

Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő

Durva és kiszámíthatatlan téli hidegbetöréseket hozhat a jövő

Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták a klímaváltozás hatását a sarki légköri folyamatokra. Az eredmény: egyre durvább és egyre délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor időközben szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges

Hepatitis C – felfedezése Nobel-díjat ért, a fertőzés gyógyítása pedig ma már lehetséges

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hepatitis C felfedezői kapták. A Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice által felfedezett vírus „báránybőre bújt farkasként” vált ismertté az orvosok körében, mert az általa kiváltott, viszonylag enyhe tünetekkel kísért krónikus betegség végén gyakran alakul ki rosszindulatú májdaganat. Schaff Zsuzsa akadémikus, a vírus működésének kutatója előadásában egy ma már elérhető, hatékony gyógymódról beszélt.

A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka

A COVID-járvány és az influenzavírusok közelgő időszaka

A WHO és a világ vezető szakmai szervezeteinek ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása a jelenlegi helyzetben. Bár ez nem hatásos a koronavírus ellen, a kevesebb influenzás eset jelentősen csökkentheti az egészségügyi ellátás terhelését. Továbbra is nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása: a maszkviselés, távolságtartás és rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, ezek mindkét kórokozó ellen bizonyítottan hatásosak a megelőzésben. Dr. Kemenesi Gábor és Prof. Dr. Jakab Ferenc összefoglalója az mta.hu számára.

Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről

Hazai összkép az autizmussal élő személyek és családjaik helyzetéről, életminőségéről

Magyarországon először vizsgálta szisztematikus kutatás keretében az autizmussal élő gyermekek és felnőttek szüleinek életminőségét, pszichológiai jóllétét és az ezzel összefüggő tényezőket az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport. A szakemberek létrehoztak egy az autizmussal élő kisiskolások befogadását elősegítő, az osztálytársak tudását formáló programot is, amelynek hatásait ugyancsak részletesen megvizsgálták.

Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón

Brazília a hierarchikus, államvezérelt kapitalizmus csapdájában – a Világgazdasági Tudományos Tanács tizedik ülése videón

Milyen gazdasági modell jellemzi Brazíliát, mennyire egyedi a kapitalizmus brazil változata, és milyen eredményeket ért el az új szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésre fókuszáló, az oktatás és technológia fejlesztését is célzó, ugyanakkor erőteljes állami irányítással megvalósított gazdaságpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste választ a Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi ülésén Ricz Judit, a KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa.

A Gábor Dénes középiskolai ösztöndíj nyerteseit köszöntötték az Akadémia Székházában

A Gábor Dénes középiskolai ösztöndíj nyerteseit köszöntötték az Akadémia Székházában

A Gábor Dénes középiskolai ösztöndíj nyerteseit köszöntötték az Akadémia Székházában

Miként lehet az űrtechnológiai eredményeket hasznosítani a Földön, hogyan pótolhatnák az embereket robotok az űrrepülésben, milyen lehetőségekkel kecsegtet a műholdas földmegfigyelés, és mit jelent a számunkra az, hogy újra magyar személyzettel indulhat majd el egy űrhajó? Ezekben a témákban vártak pályamunkákat idén a Gábor Dénes középiskolai ösztöndíjra jelentkezőktől.

Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok? Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára.

Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén

Új vezetők az MTA Doktori Tanácsa élén

Benkő Elek régészt, az MTA levelező tagját választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Kamarás Katalin vegyész, az MTA rendes tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Nyitray László biológus, az MTA doktora látja el.

Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek

Az újasszír és újbabilóni istenek világa: ősi titkokat őrző pecséthengerek

Az Újasszír, Újbabilóni és az Akhaimenida Birodalom közigazgatásáról, társadalmáról, történelméről és vallásáról rengeteg információt rejtenek az akkoriban használatos pecséthengerek. Az időszámításunk előtti első évezred első feléből (i. e. 1000–500) több pecséthengert őriznek a világ gyűjteményei, amelyek átfogó kutatásához azonban szükség lenne digitális kategorizálásukra. Pontosan ilyen adatbázist fog létrehozni Niederreiter Zoltán asszíriológus, régész, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézet Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszékének adjunktusa, aki az idei Lendület-pályázat nyerteseként alakíthat kutatócsoportot.

Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján

Tudományos kutatás és hatékony felsőoktatás nem létezhet egymás nélkül – Freund Tamás beszéde a BME tanévnyitóján

Az egyetemek és tudományos szellemi műhelyek együttműködésének fontosságáról, a felfedező kutatások és a kutatás-fejlesztés kapcsolatáról, valamint a különböző tudományágak képviselői közötti kooperáció jelentőségéről beszélt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 239. tanévnyitó ünnepségén.

Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Lendületes kutató nyert az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Andics Attila kognitív idegtudományi kutató, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője elnyerte az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) fiatal kutatóknak kiírt Starting Grant pályázatát. Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatója azt vizsgálja majd az ötéves, 1,9 millió euró támogatást kapott projektjében, hogyan hatott egyes emlősök hangfeldolgozására a háziasítás. A kutatás eredményeként jobban megérthetjük, hogyan változtathatta meg agyunk hangfeldolgozásért felelős mechanizmusait a beszéd kialakulása.

Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére

Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére

A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban. Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta.hu számára az eddigi eredményekről, a vírus elleni támadás lehetséges célpontjairól és módszereiről, valamint a magyar kutatásokról.

Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott

Freund Tamás Kásler Miklóssal találkozott

Freund Tamást, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptember 1-jén fogadta hivatalában, ahol az EMMI és az MTA közötti további együttműködési lehetőségekről tárgyaltak.

Védőoltások és az új koronavírus-járvány Védőoltások és az új koronavírus-járvány

Védőoltások és az új koronavírus-járvány

A már sok emberen tesztelés alatt álló, előrehaladott III. klinikai fázisban jelenleg hat vakcinával folynak vizsgálatok a SARS-CoV-2 ellen. Ebből hármat amerikai, kettőt kínai, egyet brit gyógyszercégek végeznek. Az elérhető, megbízható adatok a vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik. A vakcinát már őszre ígérő, bejegyzett orosz fejlesztésről a III. fázisú vizsgálatok kapcsán a WHO nem tesz említést, ami azzal függhet össze, hogy a vakcina tesztelésének részleteit eddig nem ismertették. Poór Gyula akadémikus összefoglalója az mta.hu számára.

A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához

A fiúk beoltása is szükséges a méhnyakrák felszámolásához

Schaff Zsuzsa, az MTA rendes tagja szerint a fiúk HPV-oltása is megkezdődhetne szeptembertől az iskolákban, az ezt lehetővé tévő kormányhatározat – benne a HPV elleni védőoltás kiterjesztésével – már áprilisban megjelent. Az akadémikus a HPV okozta daganatok megelőzésével foglalkozó szakmai kerekasztal koordinátoraként adott interjút az mta.hu-nak.

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről

A Magyar Tudományos Akadémia közleménye a Csillagvizsgáló úti telkén jogcím nélkül élő személy helyzetének rendezéséről

A Magyar Tudományos Akadémia a Csillagvizsgáló úti telkén álló felépítményben jogcím nélkül élő személy helyzetének megnyugtató rendezésére törekszik. Az MTA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a területen élő személy biztonsága, a terület tudományos célú felhasználhatósága, illetve általában véve az Akadémia törvényben előírt közfeladatainak ellátása érdekében minél előbb rendezni kell a 4 éve húzódó kérdést.

„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus „Bolyaisok” – Makk Péter fizikus

„Bolyaisok” – Makk Péter fizikus

A jövő elektronikai eszközeit megalapozó új, alacsony dimenziós nanostruktúrák között kiemelt szerepe van a szén kétdimenziós változatának, a grafénnek. A nagy tisztaságú grafén szerkezetek viselkedését vizsgálja az MTA Bolyai-ösztöndíjának támogatásával Makk Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének docense. Kutatásai ismertetésével folytatjuk azokat a Bolyai-ösztöndíjasokat bemutató sorozatunkat, akik e támogatásnak is köszönhetően végezték, illetve végzik tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan.

Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja –  a Magyar Tudomány tematikus összeállítása Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja –  a Magyar Tudomány tematikus összeállítása

Célegyenesben az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja – a Magyar Tudomány tematikus összeállítása

Milyen eredményeket ért el eddig a Lovász László által 2016-ban indított, a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását célzó program? Miként sikerült intenzív együttműködést kialakítani a gyakorló pedagógusokkal? Milyen hazai és nemzetközi visszhangja volt a szakmai nyilvánosságban a kutatásoknak? Minderről részletes összeállítás olvasható a Magyar Tudomány című folyóirat tematikus összeállításában, amelynek vendégszerkesztője Patkós András akadémikus, az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program koordinátora volt.

Allergia – Okok, tények, tévhitek Allergia – Okok, tények, tévhitek

Allergia – Okok, tények, tévhitek

Mi az allergia, mit tud róla a tudomány és melyek azok a megoldatlan kérdések, amelyek miatt még e terület is korlátlan lehetőségeket teremt megalapozatlan elméletek terjesztésére, a tünetek enyhítését ígérő hatástalan eljárások népszerűsítésére? A tudomany.hu új összeállításában a témakör elismert szakértői néhány a köztudatba mélyen beágyazódott tévhitet tárgyalnak szakmai megalapozottsággal.

Hivatalba léptek az MTA új vezetői Hivatalba léptek az MTA új vezetői

Hivatalba léptek az MTA új vezetői

Az átadás-átvételi folyamat lezárásával 2020. augusztus 1-től az MTA 193. közgyűlésén megválasztott új elnök, főtitkár, főtitkárhelyettes, alelnökök, valamint új vezető testületek irányítják a Magyar Tudományos Akadémiát.

Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla
Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla

Akadémikusok emlékezete - Jankovich Béla

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Jankovich Béla életútját ismerhetik meg.

Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében

Idegsejtek kapcsolgatása hővel? – Fekete Zoltán kutatócsoportjának eredményeiről a NAP2 félidejében

Immár másfél évtizede ismert, hogy koncentrált hőhatással az idegsejtek működése befolyásolható, azonban a pontos hatásmechanizmust mindmáig nem tárták fel. Fekete Zoltán és kutatócsoportja olyan mikroelektródát fejlesztett ki, mellyel sejtszinten mérhetők az infravörös besugárzás hatásai. Ez közelebb vihet a hőhatásra lezajló biofizikai folyamatok megismeréséhez, és később valamely neurodegeneratív betegségmodellben (pl. epilepszia, Parkinson-kór) is vizsgálhatják a módszer alkalmazhatóságát.

Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat? Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat?

Hogyan lehetne javítani a népegészségügyi szolgáltatásokat?

Ha egy következő járványra felkészültebbek akarunk lenni, illetve a járvány leküzdésére kellő erőforrások birtokában akarunk lenni, a népegészségügyi intézményrendszert fejleszteni kell - írja vitaindítónak szánt dolgozatában Vokó Zoltán, az MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója. Véleménye szerint az egészség ügye nem maradhat az egészségügy ügye, ezért a sikereket felmutató országok tapasztalatai alapján számba vette a népegészségügyi rendszer átalakításához szükséges legfontosabb elemeket.

Lendületes kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét  Lendületes kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét 

Lendületes kutatók mesterséges atomokra építenék a jövő kvantumszámítógépét 

A kvantumszámítógépek alapját jelentő kvantumbitek gyakorlati megvalósítása a mai napig hatalmas technológiai kihívás. A BME-n működő  Nanoelektronika és Egzotikus Kvantumfázisok Lendület-kutatócsoportok új eredménye szerint az általuk előállított mesterséges atomok használata vezethet el egy iparilag is hatékonyan alkalmazható gyártási eljáráshoz.

Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról

Visszafordíthatatlan változások lehetősége – új kötet a klímaváltozásról

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Mely területeken és hogyan érdemes alkalmazkodni e folyamatokhoz? Beilleszthető-e az ökológiai szemléletrendszer a jogrendbe? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól? E kérdéseket járták körül egy tavalyi vitafórum tudományos életből érkezett előadói. Az előadások immár önálló kötetben is olvashatók Szathmáry Eörs akadémikus szerkesztésében.

A százéves Király Tibort köszöntötték az MTA Székházában A százéves Király Tibort köszöntötték az MTA Székházában

A százéves Király Tibort köszöntötték az MTA Székházában

Kollégák, barátok, valamint az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának több tagja köszöntötte a Széchenyi-díjas és Akadémiai Aranyéremmel is kitüntetett magyar jogtudóst, az Akadémia legidősebb tagját, Király Tibort, aki július 11-én töltötte be 100. életévét.

Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel

Szerethető matematika – beszélgetés Juhász Péterrel

Miért utálják annyian az iskolai matekórákat? Mi a különbség feladat és probléma között? Hogyan lenne érdemes változtatni a középiskolai felvételiken? Mire jók a mesék és mire a zsákutcák? Hova utazhatunk a Repülő Iskolával? Az MTA Podcast új adásában a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatójával, Juhász Péterrel beszélget Gilicze Bálint.

Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén

Idén már pezsgőt is kóstolhattak az MTA borversenyén

A korábbi évekhez hasonlóan idén is a Tokaji borvidék volt a legeredményesebb a Magyar Tudományos Akadémia Bora versenyen. A megmérettetésre rekordszámú pályázat érkezett, valamennyi magyarországi borvidék képviseltette magát rajta. Újdonság, hogy ettől az évtől már pezsgő kategóriában is lehetett pályázni.

A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja

A regenerációs orvoslás kilátásait a csodadoktorok és a laza szabályozás rontja

Az őssejt- és a génterápiák orvosi szempontból nagyon ígéretesek, azonban a jogalkotóknak vissza kell szorítaniuk a sarlatánságot és a szabályozatlan eljárások alkalmazását pontosan a kutatás és az orvoslás, lényegében a betegek érdekében. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége közös jelentésben elemzi a regenerációs orvosi eljárások helyzetét az Európai Unióban. A dokumentum elkészítésében részt vett Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika hematológusa is, aki az mta.hu felkérésére kommentárban foglalta össze a regenerációs orvoslás lehetőségeit.

Az MTA 193. közgyűlésének záróeseménye videón Az MTA 193. közgyűlésének záróeseménye videón

Az MTA 193. közgyűlésének záróeseménye videón

A tisztújítás és a közgyűlési szavazások eredményeinek ismertetésével, a leköszönő elnök, Lovász László és az új elnök, Freund Tamás beszédével zárult az Akadémia 193. közgyűlése. Az eseményről készült videófelvételünkön szerepel az a kisfilm is, amelyben kollégái, barátai emlékeznek vissza Lovász László hatéves akadémiai elnökségére.

A sokféleség a fejlődés motorja – az MTA új vezetőinek sajtótájékoztatója A sokféleség a fejlődés motorja – az MTA új vezetőinek sajtótájékoztatója

A sokféleség a fejlődés motorja – az MTA új vezetőinek sajtótájékoztatója

A különböző tudományterületek és ideológiák képviselői közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta az MTA újonnan megválasztott vezetőinek online sajtótájékoztatóján az Akadémia augusztus 1-jén hivatalba lépő elnöke. Freund Tamás beszélt arról is, hogy az MTA-nak a 18 ezres köztestületi tagságra, az általuk felhalmozott szellemi tőkére kell építenie, a tudomány és a politika közötti kapcsolatról pedig azt mondta, hogy a kölcsönös bizalom megteremtése után erősíteni szeretné az együttműködést.

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok

A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé. A neurobiológus a hat év után leköszönő Lovász Lászlót váltja az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémia élén. A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. A Közgyűlés döntött a három közül két alelnök személyéről is. Az Akadémia vezetői megbízatásuk lejárta után egyszer újraválaszthatók.

Az Akadémia vezetőjelöltjeinek programbeszédei és további újítások a 193. közgyűlésen Az Akadémia vezetőjelöltjeinek programbeszédei és további újítások a 193. közgyűlésen

Az Akadémia vezetőjelöltjeinek programbeszédei és további újítások a 193. közgyűlésen

A 17 ezer fős akadémiai köztestület és a szélesebb nyilvánosság is megismerheti Freund Tamás és Pléh Csaba elnökjelöltek, valamint Blaskó Gábor és Kollár László Péter főtitkárjelöltek programbeszédeit, melyeket elsőként a Közgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai nézhettek meg 2020. június 18-án online élő közvetítésen. Az erről készült videófelvételt vágatlan formában tesszük közzé. A képviselőknek néhány óra helyett 12 napjuk lesz megvitatni a látottakat, és kérdéseket feltenni a jelölteknek.

Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron

Átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron

Kétszeresére nőtt a látogatótér, zenei foglalkoztató, multimédiás eszközök, restaurált korabeli tárgyak – ezek jellemzik az felújított emlékmúzeumot. 2020. június 26-án átadták a felújított Beethoven Emlékmúzeumot Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő Brunszvik-kastély területén.

Az MTA két elnökjelöltje az Inforádióban Az MTA két elnökjelöltje az Inforádióban

Az MTA két elnökjelöltje az Inforádióban

Az MTA fő feladatairól, a tizennyolcezer fős akadémiai köztestület társadalmi kapcsolatainak fejlesztéséről, a kutatói pálya népszerűsítésének lehetőségeiről, valamint elnöki programjaikról beszéltek az Inforádió Aréna című műsorában a Magyar Tudományos Akadémia elnökjelöltjei, Freund Tamás és Pléh Csaba.

Lendületes kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát Lendületes kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát

Lendületes kutatók vezetésével derítették fel egy ritka, súlyos betegség okát

A nemzetközi kutatócsoport több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik sejtjeink az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Külföldi nemzeti akadémiák: az Orosz Tudományos Akadémia – Hamza Gábor sorozata Külföldi nemzeti akadémiák: az Orosz Tudományos Akadémia – Hamza Gábor sorozata

Külföldi nemzeti akadémiák: az Orosz Tudományos Akadémia – Hamza Gábor sorozata

Mikor és milyen célból alapították a legfontosabb tudományos társaságokat? Hogyan változott a felépítésük és szerepük az idők folyamán? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszol a nemzeti tudományos akadémiákat bemutató sorozatában Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa. Első írásában az Orosz Tudományos Akadémia történetét ismerteti.

Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól

Bepillantás egy uralkodócsalád mindennapjaiba – új forráskiadvány Bolyai-ösztöndíjas kutatótól

Történelmi, művelődéstörténeti ismereteinket gazdagítja az a most megjelent kötet, amely Ferenc József és Erzsébet királyné Rudolf trónörökösnek írt eredeti leveleit adja közre. Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával készült kiadvány segítségével az uralkodócsalád egyes tagjai közötti kapcsolatrendszert, valamint az uralkodópár nevelési elveit is a korábban ismertnél teljesebb, hitelesebb formában tanulmányozhatják a szakemberek.

Agy, stressz és álmatlanság, radioaktív atommagok az asztrofizikában, a trianoni összeomlás történetei – közgyűlési tudományos előadások videón Agy, stressz és álmatlanság, radioaktív atommagok az asztrofizikában, a trianoni összeomlás történetei – közgyűlési tudományos előadások videón

Agy, stressz és álmatlanság, radioaktív atommagok az asztrofizikában, a trianoni összeomlás történetei – közgyűlési tudományos előadások videón

Agykutató, asztrofizikus és történész összegezte legújabb eredményeit a 2016 óta hagyománnyá vált közgyűlési előadásokon június 16-án. Az MTA 193., rendes közgyűléséhez kapcsolódó program az idén a járványügyi helyzet miatt az interneten keresztül, az Akadémia e-választási rendszerében volt elérhető a közgyűlési képviselők számára. Az előadásokról készült felvételek most az mta.hu-n is megnézhetők.

Az ősi pecséthengerektől a hatékony diétákig – az MTA Lendület programjának új nyertesei Az ősi pecséthengerektől a hatékony diétákig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

Az ősi pecséthengerektől a hatékony diétákig – az MTA Lendület programjának új nyertesei

Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Miként segíthet a neurobiológia a két szem összehangolását megzavaró, gyermekkorban kialakuló szembetegségek terápiájában? Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Mi tudható meg a több ezer éves pecséthengerekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi majd a válaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának idei 9 nyertes pályázója.

A Trianonhoz vezető út: historiográfiai áttekintés Romsics Ignáctól A Trianonhoz vezető út: historiográfiai áttekintés Romsics Ignáctól

A Trianonhoz vezető út: historiográfiai áttekintés Romsics Ignáctól

A trianoni békeszerződés a magyar historiográfiában és a magyar politikai gondolkodásban is folyamatosan élénk viták tárgyát képezte az elmúlt 100 évben. A Magyar Tudomány című folyóirat tematikus számában megjelent tanulmányában Romsics Ignác akadémikus, az egri Eszterházy Károly Egyetem professzora e különböző történelmi korokra jellemző és egymással ellentétes ideológiai perspektívák által meghatározott értelmezéseknek a jellegzetes jegyeit vizsgálja.

Versenyfutás a koronavírus-vakcináért Versenyfutás a koronavírus-vakcináért

Versenyfutás a koronavírus-vakcináért

A jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül tíz már emberi kipróbálás alatt van. Az oltóanyag-fejlesztés korábban nem látott gyorsasággal zajlik. Melyek a legaggasztóbb problémák, amelyekkel a kutatók szembesülnek, és miben reménykedhetünk mégis? A kérdéseket Ferenci Tamás biostatisztikus válaszolja meg az mta.hu számára írt összeállításában.

Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája

Képviselet, kapcsolatok, kommunikáció – egyéves a Fiatal Kutatók Akadémiája

Milyen segítségre van szükségük a fiatal kutatóknak? Bekapcsolódhat-e egy lendületes, ambiciózus társaság az Akadémia munkájába? Hogyan képzelik el az együttműködést a jövőben? A szervezet társelnökeit – Dékány Éva nyelvészt a Nyelvtudományi Intézetből és Török Péter ökológust a Debreceni Egyetemről – kérdeztük az elmúlt egy évről, eredményekről és tervekről.

„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök „Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök

„Bolyaisok” – Kövesdi Balázs Géza építőmérnök

A korábbinál biztonságosabb és gazdaságosabban előállítható acélszerkezetű hidak építéséhez járulnak hozzá Kövesdi Balázs Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar docensének kutatási eredményei, amelyeket az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával ért el.

Akadémikusok emlékezete – Széll Kálmán Akadémikusok emlékezete – Széll Kálmán

Akadémikusok emlékezete – Széll Kálmán

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék. A sorozatban ezúttal Széll Kálmán életútját ismerhetik meg.

Akadémiai elismerések 2020-ban – A díjazottak névsora Akadémiai elismerések 2020-ban – A díjazottak névsora

Akadémiai elismerések 2020-ban – A díjazottak névsora

A hagyományok szerint idén is a közgyűlés első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor. Az MTA Elnökségének határozata szerint azonban a díjazottak nevét az Akadémia május 4-én – a közgyűlés tervezett eredeti időpontjában – honlapján közzéteszi. A díjakat a kitüntetettek a következő személyes részvétel mellett zajló közgyűlésen, a hagyományoknak megfelelő, ünnepélyes keretek között vehetik át. Az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, az MTA rendes tagja kapta. További akadémiai kitüntetésben tizennyolcan részesültek.

Teliholdkor váratlan sugárözön lepheti meg  a holdutazókat Teliholdkor váratlan sugárözön lepheti meg  a holdutazókat

Teliholdkor váratlan sugárözön lepheti meg  a holdutazókat

Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Egy nemzetközi csapat azonban, Facskó Gábor részvételével, új tanulmányában kimutatta, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.

Történelemtanárok és diákok Trianonról Történelemtanárok és diákok Trianonról

Történelemtanárok és diákok Trianonról

Hogyan tanítják a középiskolákban a trianoni békeszerződés okait és következményeit, és milyen ismereteik vannak a témáról a tanulóknak? Ezt vizsgálta az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kvantitatív és kvalitatív módszereket is felhasználó kutatásában, amelynek keretében pedagógusokat és diákokat kérdeztek. Az mta.hu összefoglalója.

Új koronavírus – új tudományos eredmények – módosuló ajánlások Új koronavírus – új tudományos eredmények – módosuló ajánlások

Új koronavírus – új tudományos eredmények – módosuló ajánlások

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) hatására soha nem látott ütemű tudományos kutatás indult meg. A tízezernél is több új tudományos közlemény fontos kérdésekben hozott szakértői szemléletváltást. A korábbiaktól eltérő, új ismeretekből kiemelkedik a tünetmentes fertőzők szerepe és a levegővel (aeroszollal) való terjedés. A levegő szerepéről, a maszkviselésről, a távolságtartás szabályairól – összességében a biztonságra törekvő magatartás fontosságáról szóló új ajánlásokat Makara Gábor akadémikus foglalta össze az mta.hu számára.

„Mindig azt tanítottam, amit kutattam” – életútinterjú Huszár Tibor akadémikussal „Mindig azt tanítottam, amit kutattam” – életútinterjú Huszár Tibor akadémikussal

„Mindig azt tanítottam, amit kutattam” – életútinterjú Huszár Tibor akadémikussal

Hogyan változtatta meg egy fiatal pedagógus életét egy virágcsokros küldönc megjelenése, és milyen haszna származott mindebből a magyarországi szociológiának? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből, amelyben Huszár Tibor akadémikus idézte fel élete és kutatói pályája legemlékezetesebb állomásait. A 2019-ben elhunyt tudóssal készített interjúból egyebek mellett az is kiderül, hogy milyen volt az ötvenes évek elején külföldi egyetemistának lenni Moszkvában, és megelevenedik a magyarországi szociológia hőskora is.

A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében

A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében

Milyen hatásai vannak a koronavírus-járvány okozta különleges helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre, illetve az oktatásra? Milyen lehetőségeket kínál a krízis a pedagógia számára és milyen feladatokat kell megoldani a korszerűbb oktatás megteremtése érdekében? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta.hu számára írt összefoglalójában Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus, a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász „Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász

„Bolyaisok” – Oláh Judit agrárközgazdász

Miképp befolyásolja a felhasznált természeti erőforrások piaci ára az előállított termékek költségszerkezetét? Milyen tényezők állnak a kőolaj- és fémárak alakulása mögött, és az milyen hatással van a fogyasztói árindexre? Milyen valós kockázatot hordoznak magukban a kimerülő természeti erőforrások? Oláh Judit agrárközgazdász, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a fenti kérdésekkel kapcsolatos összefüggéseket kutatja az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj segítségével.

A csábító korlátos dimenziók – Pach János ERC Advanced Grant-nyertes A csábító korlátos dimenziók – Pach János ERC Advanced Grant-nyertes

A csábító korlátos dimenziók – Pach János ERC Advanced Grant-nyertes

A geometria – kezdeteitől fogva – ezer szállal kötődik a gyakorlathoz. Nem kivétel ez alól egyik legfiatalabb tudományterülete, a kombinatorikus geometria sem. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben folyó ilyen irányú kutatások fókuszában matematikai problémák állnak, de elképzelhető, hogy hatásuk a gyakorlatban is érezhető lesz.

Akadémiai forrástár – Új tanulmány: lehetséges magyarázat a gyerekek nagyobb védettségére Akadémiai forrástár – Új tanulmány: lehetséges magyarázat a gyerekek nagyobb védettségére

Akadémiai forrástár – Új tanulmány: lehetséges magyarázat a gyerekek nagyobb védettségére

A koronavírussal kapcsolatos vészhelyzet folyamatos éberséget kíván mindannyiunktól, így a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületétől is. Lovász László elnök 2020. március 13-án felhívással fordult az osztályelnökökhöz, kérve, hogy közöljék, ha tudomásuk van olyan új tudományos eredményről, amely hatékonyan bevethető a COVID-19-pandémia megfékezésére. Az MTA ezzel az akciójával a döntéshozók segítségére kíván lenni anélkül, hogy bármilyen párhuzamos intézkedéssel megzavarná a hatósági tájékoztatást. Az akció átmeneti jellegű, kizárólag a vészhelyzet idejére korlátozódik.

Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik

Mérgek a testben – Tévhitek és veszélyeik

Melyek az alternatív orvoslás által kínált leggyakoribb, ám a tudományos gondolkodás határán kívül eső módszerek? Milyen tévhitek övezik ezeket és milyen veszélyt jelentenek az emberi szervezetre? Összeállításunkban biológus, gyógyszerész és dietetikus válaszol ezekre a kérdésekre.

A társadalom nem kívánhatja egy ápolónőtől azt, amit egy katonától A társadalom nem kívánhatja egy ápolónőtől azt, amit egy katonától

A társadalom nem kívánhatja egy ápolónőtől azt, amit egy katonától

Szülessen egy olyan nemzetközi szerződés vagy deklaráció, amely rögzíti világjárvány idején az államok közötti együttműködés legfontosabb elveit, s mintául szolgálhat az államok belső jogának harmonizálásához – ezt a célt tűzte ki a Nemzetközi Jogi Intézet, a világ legkiválóbb nemzetközi jogászait tömörítő tudós társaság. A dokumentum kidolgozására felállított, a világ számos országának nemzetközi köz- és magánjogászaiból álló, 15 tagú különbizottság tagjai között van Lamm Vanda akadémikus, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, aki az mta.hu-nak beszélt a közelmúltban megkezdett munkáról.

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n

Akadémikusok emlékezete – Hamza Gábor sorozata az mta.hu-n

A magyar tudományosság és a Magyar Tudományos Akadémia szempontjából fontos, jeles tudósok életpályáját mutatják be és egyúttal hozzák közelebb a ma olvasójához a Hamza Gábor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének professor emeritusa szerkesztésében közzétett és többségükben általa is írt portrék.

Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

A légszennyezés világszerte mérhetően csökkent a nagyvárosok, iparvidékek fölött, a zaj- és fényszennyezés is látványosan visszaesett. Az üvegházhatású gázok koncentrációja viszont a legjobb esetben is alig csökken 2020-ban a kutatók várakozása szerint, mert e gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező. Egy világjárvány környezeti hatásai.

Kvantum-összefonódottság a forró atomi sokaságban Kvantum-összefonódottság a forró atomi sokaságban

Kvantum-összefonódottság a forró atomi sokaságban

Egy sokrészecskés atomfelhőben sikerült kvantum-összefonódást létrehozniuk azoknak a kutatóknak – közöttük Tóth Gézának, a Wigner Fizikai Kutatóközpontból (MTA Kiváló Kutatóhely) – akik eredményeikről a Nature Communications Magazinban számoltak be.

Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek

Mit tesz a koronavírus az aggyal? Magyar kutatók új kezelési módszereket keresnek

A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dénes Ádám és kutatótársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek. Beszámolónk kommentálására Freund Tamást, a KOKI igazgatóját, az MTA élő természettudományokért felelős alelnökét kértük fel.

Felrázott a kialakult helyzet – Fiatal kutató a tesztelés frontvonalában Felrázott a kialakult helyzet – Fiatal kutató a tesztelés frontvonalában

Felrázott a kialakult helyzet – Fiatal kutató a tesztelés frontvonalában

Hogyan éli meg egy molekuláris genetikával foglalkozó, az elmúlt években kutatólaboratóriumban dolgozó fiatal biológus a koronavírus-járványt? Csuka Dorottya tudományos munkája mellett március közepe óta önkéntesként részt vesz a koronavírus-fertőzés laboratóriumi diagnosztikájában. Volt olyan hét, amikor heti három alkalommal, reggel 8-tól este 10 óráig vagy még tovább. Sikerélményt és érzelmi mélypontot egyaránt hozó tapasztalatairól beszélt az mta.hu-nak.

Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek? Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek?

Miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek?

Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.

Klinikai vizsgálatok Európában és Magyarországon a Covid-19-járvány idején Klinikai vizsgálatok Európában és Magyarországon a Covid-19-járvány idején

Klinikai vizsgálatok Európában és Magyarországon a Covid-19-járvány idején

Jelenleg 500 felett van a Covid-19 betegség gyógyszeres kezelését célzó klinikai vizsgálatok száma a világban. Sok olyan, más betegségekre használt gyógyszert vizsgálnak, amelyek hatékonyak lehetnek az új koronavírus ellen is. A vizsgálatok legnagyobb része kutatói kezdeményezésű, azaz nem nagy gyógyszercégek, hanem egyetemek és kutatóintézetek szervezik és szponzorálják a vizsgálatokat. Ezek támogatására jött létre a European Clinical Research Infrastructure Network (ECRIN) elnevezésű nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország is tagja. Az mta.hu a magyar tagszervezet vezetőjét, Kovács L. Gábor akadémikust kérte fel az alábbi összefoglaló megírására.

„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész „Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész

„Bolyaisok” – Serfőző Szabolcs művészettörténész

Az elmúlt évtizedek hazai történeti és művészettörténeti kutatásai kevés figyelmet fordítottak a kora újkori Habsburg-reprezentáció emlékeire. E hiány pótlásához szeretne a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatásával hozzájárulni Serfőző Szabolcs, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történelmi Képcsarnok munkatársa. Egy olyan tanulmánykötet kéziratán dolgozik, amely áttekintést nyújt a Habsburg-dinasztia 1526 és 1780 közötti magyarországi reprezentációjáról.

Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez

Tesztek, csoportok, szelektív intézkedések: a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása a Covid-19 járványügyi kezeléséhez

A döntéshozóknak, a kormánynak és a társadalom széles körének kíván tájékoztatást nyújtani az az ajánlás, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia készített, és április 22-én eljuttatott az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek. Az immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított szöveg konkrét szakmai javaslatokat tesz a kormányzat és a hatóságok számára a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére.

„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész „Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész

„Bolyaisok” – Vaderna Gábor irodalomtörténész

Lehet-e újat mondani Berzsenyi költészetéről? Milyen kontextusban mit jelentettek Berzsenyi versei a kortársak számára? Vaderna Gábor Bolyai-ösztöndíjas irodalomtörténész eddig ismeretlen kéziratok feldolgozásával igyekszik tisztázni a költő verseinek keletkezéstörténetét.

Citokinvihar Covid-19-fertőzésben Citokinvihar Covid-19-fertőzésben

Citokinvihar Covid-19-fertőzésben

A Covid-19 betegség lefolyásáról és az egyes gyógyszerek alkalmazhatóságáról Szekanecz Zoltán (Debreceni Egyetem ÁOK Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszék) és Constantin Tamás (Semmelweis Egyetem ÁOK II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest) készített ábrával kísért összefoglalót az mta.hu-nak.

A tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett – Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdeztük A tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett – Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdeztük

A tudomány erős érvei az általános maszkviselés mellett – Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdeztük

El kell érni, hogy mindenki a saját ügyének is tartsa a járvány mielőbbi megszüntetését, amiben segíthet a maszkok körültekintő, általános alkalmazása – mondta az mta.hu-nak Makara Gábor orvosprofesszor. Az MTA rendes tagja hetek óta aktívan részt vesz abban a munkában, amellyel az Akadémia folyamatosan a döntéshozók figyelmébe ajánlja a járvánnyal kapcsolatos legfontosabb információkat.

Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük

Tesztek, maszkok és ajánlások – a WHO szakértőit kérdeztük

Milyen esetekben ajánlja a tesztelést az Egészségügyi Világszervezet? Mi a jelenlegi álláspontja a maszkviselésről? Mikor csenghet le a járvány, és számíthatunk-e a vakcinára? Az mta.hu kérdéseire dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO főigazgató-helyettese és dr. Richard Pebody, a szervezet európai fertőzéskockázat-kezelési csoportjának vezetője küldött válaszokat. Cikkünk frissített változatában elérhető az angol szöveg teljes magyar fordítása.

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a vírus elleni védekezésben? Hogyan segíthetünk szervezetünknek a vírus elleni védekezésben?

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a vírus elleni védekezésben?

A világméretű COVID-19-járvány kezelésében jelentős az egyéni felelősség szerepe. Ahhoz, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartásán túl hogyan tudunk még védekezni, ismernünk kell az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, a koronavírus-fertőzésre adott válaszreakcióját, és azt, van-e ennek a folyamatnak olyan pontja, ahol érdemes beavatkoznunk. Az mta.hu Falus András immunológust és Szűcs Gabriella belgyógyász-immunológus szakorvost kérdezte.

Ott a végünk, ha nem beszéljük meg nyíltan, mi jó, és mi nem a járvány kezelésében – a 24.hu interjúja Ferenci Tamással Ott a végünk, ha nem beszéljük meg nyíltan, mi jó, és mi nem a járvány kezelésében – a 24.hu interjúja Ferenci Tamással

Ott a végünk, ha nem beszéljük meg nyíltan, mi jó, és mi nem a járvány kezelésében – a 24.hu interjúja Ferenci Tamással

Nagyon későn kezdtük a tesztelést, és még mindig nem elég széles körben végezzük, ezért csak becsült adataink vannak a koronavírus-fertőzöttek valódi számáról. A kormány létrehozott egy matematikusokból, statisztikusokból álló munkacsoportot, hogy adatelemzéssel és prognózisokkal segítse a járványügyi intézkedéseket. Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense is e munkacsoport tagja. Szerinte egyelőre jól állunk, de őszintén beszélt a kockázatokról és a hiányosságokról is. Balavány György interjúja a 24.hu-n.

„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós „Bolyaisok” – Fodor László jogtudós

„Bolyaisok” – Fodor László jogtudós

A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja magas presztízsű, teljesítmény-központú, országos ösztöndíj. Az mta.hu új sorozatában olyan kutatókat mutatunk be, akik e támogatásnak is köszönhetően folytatták tudományos tevékenységüket – a Kuratórium munkáját segítő 11 szakértői kollégium szerint kiválóan. Fodor László jogász, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzora a környezetvédelem alkotmányjogi alapjait és a fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdéseit vizsgálta Bolyai-ösztöndíjasként.

Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Gombatörténetek – beszélgetés Nagy Lászlóval

Az erdők avarjában és a boltok polcain szemünk elé kerülő gombák valójában egy titokzatos, rejtett világ kézzelfogható hírnökei. Mi történik a háttérben a gombafonalak kusza hálózatában? Mit árul el a földi evolúció sokmillió éves történetéről ezer gomba genomja? És hogyan tehetik jobbá a világunkat a gombák némi kutatói segítséggel? Az MTA Podcast új adásában Gilicze Bálint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Gombagenomikai és Evolúciós Laboratóriumának vezetőjével, Nagy Lászlóval beszélget.

A zarándokháztól a karanténig A zarándokháztól a karanténig

A zarándokháztól a karanténig

Milyen intézményes lehetőségek álltak rendelkezésre a fertőző betegségekkel és járványokkal szembeni védekezéshez a középkorban és mik voltak pontosan azok az ispotályok? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ írásában Szende Katalin, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja.

A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira

A társas távolságtartás véd a fertőzés ellen, de fel kell készülnünk emberi hatásaira

A távolságtartás elsődleges, megfellebbezhetetlen szabály járvány idején. A társas viselkedést vizsgáló kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy készüljünk fel arra, milyen nehézségeket okoz az ember saját társas természetével való megküzdés. Egyebek mellett erről írt Greg Miller tudományos újságíró a Science-ben. Az elszigeteltség főleg az idős embereket érinti érzékenyen. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A matematika ötletek tárháza és valódi élethelyzetek közvetítője – interjú Jaroslav Nešetřillel

A minket körülvevő nagy hálózatok matematikájának feltárására nyert 2018-ban körülbelül 3 milliárd forintos támogatást az Európai Kutatási Tanács (ERC) szinergiapályázatán Lovász László és két kutatótársa, Barabási Albert-László és Jaroslav Nešetřil. A cseh matematikussal március 14-én, röviddel a matematika világnapja után beszélt telefonon az mta.hu. A teljes interjú angolul olvasható oldalunkon.

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. A DAMA protokoll alkalmazásával a világon elsőként Magyarország veheti át a kezdeményezést az ismeretlen kórokozóktól. Az mta.hu Szathmáry Eörssel, a csoport vezetőjével készített összefoglalót.

Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja

Híd a fiatal kutatók felé – változások előtt az Akadémia Bolyai-ösztöndíja

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj összegének emelését. Az Akadémia jövőre negyedszázados, teljesítményközpontú, magas presztízsű, országos ösztöndíja ezzel és több más tervezett változtatással még vonzóbb lehet a fiatal kutatók számára a tudományos pálya kiemelkedően fontos szakaszában, a PhD-fokozat megszerzését követő időben.

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő új küldetést az MTA 192., rendkívüli közgyűlése 93 százalékos többséggel fogadta el 2019. december 2-án. A közgyűlési javaslatokkal kiegészített dokumentumot az MTA Elnöksége 2019. december 17-i ülésén véglegesítette. A küldetés végleges szövegét és a hozzá kapcsolódó két háttéranyagot az alábbiakban közöljük.