A rendezvény egyik fő szervezője Magyarország egyik legrégebbi kutatóintézete. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.

A Karen Keskulla Uhlenbeck által kidolgozott matematikai módszerek mára a geometriával foglalkozó kutatók eszköztárának alaptartozékai. Mérceelméletben alkotott eredményei nélkülözhetetlenek a részecskefizika, húrelmélet és általános relativitáselmélethez használt fizikai modellek matematikai hátteréhez.

Játékelméleti gyűjtemény jogászok számára, az elmúlt két évtized hazai közútfejlesztési beruházásainak áttekintése, tanulmány a roma és nem roma diákok iskolai barátságáról – néhány téma az Absztraktból, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új, rendszeres hírleveléből.

171 évvel ezelőtt, 1848. március 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli kisgyűlésén Toldy Ferenc, az MTA titoknoka reagált a március 15-én történtekre: örömbeszédben üdvözölte a „sajtó felszabadítását s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulását”. Mit jelentett 1848 eszméje a Magyar Tudós Társaságnak? Hogyan vettek részt az akadémikusok a szabadságharcban? Három videó az mta.hu-n az Akadémia történetéről.

2016-ban világhírként robbant be a sajtóba, hogy a debreceni MTA Atomki kutatói új kísérleti eredményeket publikáltak, amelyek egy eddig ismeretlen semleges részecske bevezetésével voltak értelmezhetők. Ez adta az ötletet a CERN legújabb kutatásához.

Az MTA tárgyalódelegációja − Lovász László, az MTA elnöke, Török Ádám, az MTA főtitkára, Freund Tamás, az MTA alelnöke, Vékás Lajos, az MTA alelnöke, Fazekas Károly, az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa elnöke, valamint Kollár László osztályelnök − március 11-én levélben tájékoztatta az MTA tagjait, a kutatóintézet-hálózat munkatársait, a közgyűlési képviselőket és az MTA Titkársága munkatársait arról a szándéknyilatkozatról, amelyet március 8-án írt alá az MTA és az ITM vezetője. Az alábbiakban ezt a levelet közöljük.

A Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának 2019. március 13-i állásfoglalása

2019. március 3-án Bécsben elhunyt Horst Haselsteiner osztrák történész, a Habsburg Birodalom 18–20. századi történelmének neves kutatója. A magyar pályatársak nevében Pók Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója búcsúzik az mta.hu-n.

A hátrányos helyzetű diákok oktatása terén sikeres iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, az oktatási intézmény mögött pedig egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelynek keretében az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai roma –nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és helyi közösségek kapcsolatát és egymásrautaltságát vizsgálják.

Egy most publikált tanulmány szerint a dinoszauruszok fosszíliákban ránk maradt tojásainak leheletvékony, mégis kemény héjuk volt. A korábban általános, lágy héjat felváltó evolúciós újítás nagyjából 200 millió éve robbanásszerűen terjedt el a gerincesek több fejlődési ágában is.

Az Akadémia volt elnökének javaslatai az MTA és az ITM között aláírt szándéknyilatkozathoz.

Magyar és amerikai kutatók új típusú mikroimplantátumokat fejlesztettek ki, melyek segíthetnek az idegrendszerhez kapcsolódó protézisek kialakításában. Az eszközök mechanikai tulajdonságai a testhőmérséklet környezetében hangolhatók, mérsékelve a beágyazódás során fellépő rezgések okozta immunválaszt. A mikromegmunkálás és az élő szervezetben végzett mérések az MTA két kutatóközpontjában zajlottak.

Magyarországon még mindig viszonylag kevesen vannak azok, akik tudatosan nem szeretnének gyermeket vállalni. Miért nő mégis a gyermektelenek aránya? Ezt kutatja Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Idén is megrendezik a népszerű tudománykommunikációs versenyt, a FameLabot Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezésében. A regionális válogatókat követően a magyar döntő győztese képviseli az országot a FameLab nemzetközi döntőjén a júniusi Cheltenham Tudományos Fesztiválon.

Hogyan segíti a versenyhelyzet a kereskedelmi űrhajózás fejlődését? Hogyan hat a dohányzási tilalom bevezetése az újszülöttek egészségére? Bűncselekménynek számít-e a hálapénz elfogadása? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaptak a tudományos magazin hallgatói.

A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott kutatócsoportok létrehozására 2018-ban kiírt pályázat eredményeként 2019. július 1-től 21 kutatócsoport kezdheti meg működését évi 524 millió forint költségvetési támogatással.

Őshonos, a harmadidőszakból ránk maradt reliktumfaj a Nagyvárad környéki hévízben élő szubtrópusi hévízi tündérrózsa, vagy sem? Több mint kétszáz éve vitatkoznak erről a botanikusok Magyarországon és Romániában. Az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport, az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék közös munkájában a növény génállományának elemzése segítségével tettek pontot a vitára.

A nőnap alkalmából három kiváló kutatónőt tüntettek ki Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal a Magyar Tudományos Akadémián. A rangos elismerést olyan fiatal kutatónők nyerhették el, akik szakmai sikereik révén inspiráló példaként szolgálhatnak a műszaki és természettudományos pályák iránt érdeklődő fiatal lányok számára.

150 évvel ezelőtt publikálta Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus a periódusos rendszer logikáját ismertető tudományos cikkét. Az évforduló alkalmából középiskolás diákoknak tartott népszerűsítő előadást Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem tanára. Tekintse meg az eseményről készült videót!

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa. A kutatótársak nevében Réthelyi Miklós, az MTA doktora búcsúzik tőle az mta.hu-n.

Az MTA doktora címnek egyedülálló rangja van. Igazi értékét az adja, hogy egy országos megmérettetés során szakterülete tudományos közössége ismeri el egy kutató addigi tevékenységét és pályamunkáját. Amolyan minőségbiztosítás a tudományban – mondta Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke. Az akadémikus az mta.hu-nak adott interjúban beszélt arról is, hogy a gyakorlat azt mutatja: az MTA doktora címet megszerző kutatót a legtöbb egyetemen rövidesen kinevezik egyetemi tanárrá.

Az informális kommunikáció és annak szervezetekben tapasztalt, mérhető hatása áll a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő CSS-RECENS kutatócsoport vizsgálatainak fókuszában. Nem csupán a társadalomtudományokban már jól ismert eszközöket használnak, hanem okoseszközöket is bevetnek az adatgyűjtésnél, ami a világon úttörő módszernek számít.

Nem túlzás: területarányosan a Kárpát-medencében van a legtöbb szikes tó Eurázsiában. A bennük található szóda a mosóporok népszerű hatóanyaga, a prokarióták az evolúciókutatás fontos célpontjai, lúgosságuk és egyéb hatóanyagaik miatt pedig gyógyvízként is alkalmazhatók. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából Boros Emil, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa ismertette a legfontosabb tudnivalókat a szikes tavakról.

Miért jó, ha terebélyes fák tarkítják a legelőt? Mit vesztett a vidék a termelőszövetkezetek megjelenésével? Újjáéledhet-e a pásztorvilág Magyarországon? Mit tanulhat az ökológus és a természetvédő a tájban élő, gazdálkodó embertől? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett Gilicze Bálint Varga Annával, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatójával az MTA Podcast új adásában.

Az MTA köztestülete megválasztotta a Közgyűlés nem akadémikus tagjait a következő három évre.

Az Akadémia elfogadhatatlannak tartja az emberi méltóság megsértésének minden formáját.

Támogatja-e ön, hogy az MTA kutatóhálózata a jövőben is az MTA-hoz – ne pedig egy vagyonkezelői alapítványhoz – tartozzon? Ezt a kérdést tette fel az Akadémiai Dolgozók Fóruma második szavazásán. A voksoláson részt vett több mint 2100 akadémiai dolgozó 90 százaléka szerint az MTA kutatóhálózatának mindenféleképpen az MTA irányítása alatt kell maradnia, és elzárkóznak az alapítványi, illetve egyéb, nem az MTA vezetése alatt álló struktúrákba való átszervezéstől.

A Magyar Tudományos Akadémia teljesítményéről, az alapkutatások fontosságáról, valamint az MTA finanszírozásával kapcsolatos vitákról beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója, és Stipsicz András, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója.

A jelenleg is zajló két nagy űrszondás küldetés, a Hajabusza-2 és az OSIRIS-REx vezető kutatói is ott voltak a hőmérsékleti sugárzás modellezéséről szóló rendezvényen, melyet az MTA CSFK Csillagászati Intézet szervezett a Akadémia Székházában.

Grüner György fizikus, Palkovics László innovációs miniszter tanácsadója és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a VálaszOnline kérésére ült le egymással megvitatni a magyar tudományosság és innováció jelenlegi helyzetét és kilátásait.

Az MTA intézetei európai szinten és hatékonysággal működnek. Ha a kormánynak fontos egy téma, adjon rá extra pénzt, de ne szóljon bele a tudományos kutatásba – mondja Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) főigazgatója a Heti Világgazdaságnak adott interjúban.

Honlapot indított az akadémiai kutatóhálózatban foglalkoztatottak alulról szerveződő mozgalma, az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A fórum fő céljai között van az MTA egysége és autonómiája melletti kiállás, valamint az MTA elnökének, vezetőinek, Elnökségének támogatása a Közgyűlés legutóbbi döntéseinek mentén. Az MTA kutatóhálózatában közel 5000 ember, köztük 3000 kutató dolgozik.

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

Megtalálhatták az univerzum ,,hiányzó” anyagát magyar kutatók vezetésével a Chandra röntgenműhold adataiban. A hiányzó anyag problémája a csillagászat egyik régóta megoldatlan rejtélye. Az univerzum 13,7 milliárd éves fejlődése során a ,,közönséges” anyag csillagokba, galaxisokba és különböző hőmérsékletű gázokba tömörült, ám ezeket összegezve a kutatók mind ez idáig nem tudtak elszámolni az ősrobbanásban keletkezett anyag közel egyharmadával. Jelen kutatás szolgáltatja az első észlelési bizonyítékot arra, hogy a hiányzó anyag extrém ritka, forró gáz formájában bujkál az egész intergalaktikus teret behálózva.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László bízik benne, hogy nem döntés, hanem megállapodás alapján dől el az intézmény sorsa. De már tudja, mikor kell lemondania.

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig a kutatásban kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a történészekből, levéltárosokból és szociológusokból álló szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről ad alapos képet. A világégés és a gazdasági mozgósítás hatásait az összeomlás és a területveszteségek következményeivel együtt vizsgáló tanulmánykötet írásait egy-egy rövid részlet ismertetésével mutatjuk be.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az alapkutatások fontosságáról beszélt a Napi aktuális című műsorban.

„A lényeg, hogy az akadémiai kutatóintézetek politikai befolyástól függetlenül, megfelelő szakmai kontroll és irányítás mellett alapkutatásokat tudjanak végezni. Ebben nem lehet engedni.”

A virágos növények túlnyomó része nem terem, ha elmarad a beporzás. A földeken főleg a házi méhekre bízzuk ezt a feladatot. De mi történne akkor, ha eltűnnének a házi méhek, vagyis mi szükséges ahhoz, hogy egy beporzó közösség csupán a vad rovarfajok segítségével is fennmaradjon? Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszol.

Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat. Cikkünkben futballhasonlattal magyarázzuk el, mire büszkék az akadémiai kutatóhálózat tagjai.

Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat elsőként a Magyar Tudományos Akadémia elnökének ítélték oda.

A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya 2019. február 6-i rendkívüli ülésének egyhangú határozatával.

A Magyar Tudományos Akadémia pályázati felhívása nemzetközileg kiemelkedő külföldi kutatók 3 – 12 hónap időtartamú meghívására magyarországi kutatásra

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak. Összefoglaló a napokban publikált eredményről, melyről Orbán Gergővel, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával, a magyar kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk az MTA podcast első adásában.

Mivel foglalkozik, és hogyan működik a Magyar Tudományos Akadémia? Melyek az MTA legfontosabb közfeladatai? Kik az akadémikusok? Milyen felfedezések születnek az Akadémia több ezer embert foglalkoztató kutatóhálózatában?

Tizennyolc fiatal kutató vehette át Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a kitüntetést 2019. február 7-én az Akadémia Székházában. A bölcsészet- és társadalomtudományok, a matematikai és természettudományok, valamint az élettudományok területéről egyaránt hat-hat díjazottat hirdettek.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére az MTA elnöke által felkért és az MTA köztestületi keretei között működő Kuratórium nyilvános pályázati rendszerben ítéli oda. Az ösztöndíjra 45. életévüket még be nem töltött, tudományos fokozattal rendelkező, de MTA doktora címet még nem szerzett személyek pályázhatnak.

A Duna lebegtetett algaközössége, sőt feltehetően a folyó táplálékhálózatának szerkezete is megváltozott az utóbbi évtizedekben. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a fitoplankton fejlődését.

Idén is megrendezik a népszerű tudománykommunikációs versenyt, a FameLabot Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezésében. A regionális válogatókat követően a magyar döntő győztese képviseli az országot a FameLab nemzetközi döntőjén a júniusi Cheltenham Tudományos Fesztiválon.

A Magyar Tudományos Akadémia a pedagógusok kutatómunkájának támogatására minden évben pályázatot hirdet középiskolai és általános iskolai tanárok számára. Idén 13 oktató vehette át a Pedagógus Kutatói Pályadíjat ünnepélyes kereket között Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az MTA Székházában.

A Francia Köztársaság Napóleon által alapított Akadémiai Pálmarendjének lovagi fokozatát vehette át Pascale Andreanitól, Franciaország magyarországi nagykövetétől Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Az új vezető jelenleg a kutatóközösség megnyugtatását és a megfelelő morál fenntartását tartja legfontosabb feladatának.

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.

A Földön több mint 700 millió ember él potenciális vulkáni veszélyben. Ezért is fontos a vulkáni működés okainak megértése. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport legfrissebb tanulmánya a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja.

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

A 2019. január 24-én megrendezett eseményen – melynek alcíme "Bizalom, bizonyíték és közbeszéd egy változó médiakörnyezetben" – a digitális átalakulás hatását vizsgálják a demokratikus intézményrendszerre Európában és a világon.

A Magyar Hírlaptól január 15-én 15.06-kor kapott kérdéseket szó szerint közöljük, a válaszokat pedig rendhagyó módon a honlapunkon jelentetjük meg. A válaszaink után nyilvánosságra hozzuk a lapnak január 8-án elküldött szövegünket is.

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében bemutatták A magyar nyelv nagyszótárának hetedik – 1200 oldalon több mint 2000 címszót, 9000 jelentést és 35 000 példamondatot tartalmazó – kötetét. Korszerűbbé vált az online megjelenés is, amely ingyenesen és regisztráció nélkül bárki számára elérhető. A következő kötet előreláthatóan két év múlva lát majd napvilágot.

Miként alakul át a világkereskedelem napjainkban? Mi jellemzi az áruösszetételt, milyen következményei lehetnek az előnyök egyenlőtlen eloszlásának? Egyebek mellett erről beszélt a VTT ötödik ülésén tartott előadásában Kiss Judit, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Belga kutatók az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével olyan bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, mely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki. A módszer amellett, hogy újszerű, teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.

Ön elfogadná egy disznó segítségét, ha szívinfarktust kapna? Aki megnézi Dinnyés András előadását, hamar megérti, hogy ez a kérdés sokkal mélyebb, mint amilyennek elsőre hangzik. Mit adhatnak nekünk az őssejtek? Gyógyíthatóvá válhat-e segítségükkel a gerincvelő-szakadás vagy a Parkinson-kór? A tudományünnepi előadáson ezek is szóba kerültek.

A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatás eredményei megkönnyíthetik az időskori demencia előrejelzését. Az MTA TTK Agyi Képalkotó Központ kutatóinak cikkét az egészségügyi informatika területének legrangosabb folyóirata, a GigaScience közölte.

A most induló Marie Skłodowska-Curie támogatási program keretében a megtermékenyülés időszakában, valamint az embrió beágyazódásáig érvényesülő hatások szerepét vizsgálják a gyerek és felnőttkorban kialakuló betegséghajlamokra. A projektet, melyben az Egyesült Államoktól Ausztriáig számos ország vezető kutatócsoportjai vesznek részt, Dinnyés András biotechnológus koordinálja.

Összesen 10 kutató – közöttük nyolc, 14 év alatti gyermekét nevelő nő, valamint két, kiskorú gyermekét egyedül nevelő férfi nyerte el az MTA új támogatását. Az eredményesen pályázók bruttó 1 800 000 forintos, vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást kaptak, amelyet 2019. január 1. és december 31. között vehetnek igénybe. A nyertesek vállalták, hogy a támogatás lejártát követően egy éven belül benyújtják az MTA doktora cím megszerzésére irányuló kérelmüket.

Hogyan működnek közre a külön-külön biofilmképzésre nem alkalmas baktériumtörzsek az őket védő hártya kialakítása érdekében? Meddig tart az együttműködés, és mennyire célravezető? Melyik evolúciós stratégia a célravezetőbb a biofilmképzés során: a „termelj többet!” vagy a „változtatás” stratégiája? Ezeket a kérdéseket vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek Maróti Gergely, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa is tagja volt.

Űrtesztlabor, régmúltba vezető nyomozás, a közelmúlt zenéje, az elméleti biológia gyakorlatias oldala és kozmológiai buborékok a Diákok az Akadémián rendezvényen. Öt kutató mutatta meg 2018-ban a diákoknak a kutatói élet mindennapjait, kihívásait és örömeit.

Fényes koronázások, országos ünneplések, az ország sorsát befolyásoló intrikák, trónviszály, lopás és váltságdíj, menekítés, elásás és megtalálás: ez is mutatja, hogy a magyar felségjelvénynek milyen kiemelt fontossága van a magyar történelemben. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetőjével, Pálffy Gézával beszélgettünk a korona hazatéréseit minden eddiginél részletesebben összefoglaló kötetükről.

Lovász László matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének ítélték elsőként oda azt a tudományos elismerést, amelyet a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapított. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz.

A Felügyelő Testület 2018. december 19-ei ülésén napirendre tűzte az MTA 2019. évi költségvetésének tárgyalását.

A „Természeti környezet” című kötet nyomtatott angol változata január elejétől lesz elérhető kereskedelmi forgalomban, digitálisan pedig a magyar változathoz hasonlóan ingyenesen letölthető.

Szegedi kutatók rájöttek, mitől maradnak hatékonyak szervezetünk antibiotikumai a velünk élő sok milliárd baktérium kordában tartásában. Az evolúció során évmilliók alatt tökéletesített módszer segíthet új generációs antibiotikumok fejlesztésében, melyekkel szemben kisebb eséllyel alakul ki rezisztencia a baktériumokban. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte.

Az Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át. Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai is.

2018. november 16-i alakuló ülését követően december 15-én ismét összeül a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága – ezúttal az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében.

Három év után ismét új levelező, rendes, külső és tiszteleti tagokat választanak az Akadémián. Nyilvánosak a tudós testület tagjainak javasolt kutatókról szóló ajánlások. Az új akadémikusok lehetséges számáról az MTA Elnöksége dönt, majd az Akadémikusok Gyűlése szavaz arról 2019 májusában, hogy a közös jelöltlistáról ki kerüljön a tagok közé.

Hányszor és hova, milyen okokból és körülmények közepette szállították koronánkat idegen földre, majd miként tért haza, és mindez hogyan befolyásolta Magyarország mindenkori históriáját?

A Kepler űrtávcső által észlelt szokatlan, korai fényesedés mögött az MTA CSFK kutatói szerint egy túl nagy tömegűre hízott fehér törpe állhat.

A kutatói pályaív kimagasló állomásaként 98 kutató, köztük 14 nő kapta meg az MTA doktora címet 2018. december 5-én a Magyar Tudományos Akadémián. Lovász László, az MTA elnöke az egyetemeknek azt ajánlotta, hogy a jövőben is alkalmazzák ezt a minőségbiztosítást. Kovács L. Gábor, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a doktori cím odaítélésének szakmai hátterét hangsúlyozta.

Mi a jelentősége az MTA doktora címnek és miért fontos a tudományos színvonal szinten tartásához a tudományos teljesítmény értékelése független, az országos és nemzetközi normákhoz igazodó módon?

A LIGO és VIRGO kollaborációk legutolsó mérési adatainak kiértékelésekor négy, eddig még nem ismert gravitációshullám-forrást találtak a kutatók. Az egyik hullámforrás jelei még 5 milliárd évvel ezelőtt indultak útnak. Akkor, amikor a Napunk is keletkezett. A legtávolabbi forrás, amit a gravitációshullám-detektorok korábban észlelni tudtak, csupán 2,9 milliárd fényévnyire volt.

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

A Magyar Tudományos Akadémia által 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 2018. november 26-ai éves, rendes közgyűlésén új tagokat választott szakosztályaiba.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel készülnek a marsjáró adatainak értelmezésére.

Hazánkban 1986-ban jelezték először a spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris) jelenlétét, azóta nagy területen terjedt el a kártevő. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézete, a Magyar Természettudományi Múzeum és az agroinform.hu mezőgazdasági portál közös felmérést készített, hogy megismerjék a faj terjedésének dinamikáját és az okozott kár mértékét.

Negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézményben, könyvtárban és múzeumban váltak elérhetővé a soá és más népirtások túlélőinek életútinterjúi az Akadémiai Könyvtárnak és az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programnak köszönhetően. A tudományos részletességgel kereshető 109 ezer órányi videóanyag nemcsak a történészek, de minden, a 20. század iránt érdeklődő kutató számára értékes forrásanyagot biztosít.

2018. november 16-án először ült össze a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága az MTA Székházában.

Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya „A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások” című állásfoglalása – az Egészségügyi Tudományos Tanács egyetértő támogatásával – 2018. szeptember 6-án került nyilvánosságra. Amint az várható volt, számos támogató vélemény mellett az állásfoglalás kritikai észrevételeket is kiváltott.

Bolygónk közvetlen környezete számos bonyolult és kaotikus fizikai folyamat színtere, amelyek létezéséről alig pár évtizede szereztünk tudomást. A földi mágneses tér határán ott találjuk az univerzum egyik leghatékonyabb természetes részecskegyorsító „szerkezetét”, az űrplazmában kialakuló lökéshullámot is. A részecskegyorsítást rendkívüli jelentősége miatt hosszú ideje vizsgálják, azonban a mechanizmus részletei még nem teljesen tisztázottak. Az új eredmények nagymértékben hozzájárulnak e fontos fizikai folyamat mélyebb megértéséhez.

A 2017-ben fizikai Nobel-díjjal is elismert asztrofizikus Frei Zsolt, az ELTE TTK Fizikai Intézet igazgatója meghívására érkezett Budapestre, és az ELTE díszdoktorává avatta.

Gergely Pál, az MTA Debreceni Területi Bizottsága elnökének köszöntője után Lovász László, az Akadémia elnöke tartott tudományos előadást a gráfok síkba rajzolhatóságának geometria tartalmú feltételeiről.

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.

A részletes, mind a NAT egészének szemléletével, mind az egyes szakterületekkel foglalkozó vélemények könnyebb kezelhetősége érdekében készült ez az összefoglaló, melyben az értékelő munkában részt vevő, mintegy 80 szakértő kolléga, MTA-osztályok és -bizottságok értékelését summázzuk.

Csillagászati művek a 15. század második feléből, humanista történetírók jeles munkái, valamint a híres Bibliotheca Corviniana egyik teljes kódexe is megtekinthető február végéig az MTA Könyvtár és Információs Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, valamint az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által rendezett kiállításon.

Hogyan segítheti a kagylóhéj mikroszerkezetének megismerése az anyagtudománnyal foglalkozó kutatókat? Ez is kiderül abból a cikkből, amelyet magyar és német kutatók publikáltak az Advanced Materials című folyóiratban.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai által végzett budapesti neutronos és RAMAN mérések újabb adalékokkal szolgálhatnak a szobor készítésének módjáról, ezáltal a szobor Leonardo da Vincihez köthető származásáról.

Nagy lélegzetű nemzetközi projektet indít az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lendület Gomba Genomika és Evolúció kutatócsoportja az amerikai Joint Genome Institute-al és világszerte több mint 40 kutatócsoporttal együttműködésben.

Hatalmas nemzetközi siker a magyar tudományos élet számára is: Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nešetřil vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves kutatási program indulhat közel 10 millió euróból azért, hogy jobban megértsük a bennünket körülvevő nagy hálózatokat.

Hogyan használjuk fel és használjuk ki a közérdekre való hivatkozást a szabad versennyel szemben? A világ föderális piacain, az EU-ban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb. nagyon hasonló szabályozási dilemmák merülnek fel, ám ezek a rendszerek nagyon keveset tanultak egymástól, így a tanulságok levonása is elmaradt. E hiányosságot pótolják az összehasonlító jogtudománnyal foglalkozó Föderális Piacok Kutatócsoport vizsgálatai.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették ki a Planetáris Ion Kamerát működtető alacsony feszültségű tápegységet, valamint a BepiColombo űrszonda szimuláló környezetét is.

Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenhatan, kutatói teljesítményükért pedig tizenketten vehették át Török Ádámtól, az MTA főtitkárától az Akadémia vezetői által alapított elismeréseket.

Tömegével húzódnak be a házakba, lakásokba a vándorpoloskák és a márványospoloskák. Ajánlatos minél előbb elpusztítani a bejutó egyedeket, mert az áttelelő példányokból lesznek a következő évi populációk. Rossz hír, hogy természetes ellenségeiket egyelőre nem ismerjük, jó hír viszont, hogy az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén.

Az mta.hu kérdéseire Lovász László, az MTA elnöke válaszolt.

A szerda esti műsor vendége volt Hudecz Ferenc akadémikus, az MTA Elnökségének meghívott tagja, Kiss László akadémikus, az MTA CSFK Csillagászati Intézet igazgatója és Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

A Karolinska Intézet Nobel-díj-bizottsága úgy döntött, a 2018. évi élettani vagy orvosi kutatásokért járó Nobel-díjat közösen James P. Allisonnak és Hondzso Taszukunak ítéli a negatív immunszabályozás gátlásával működő rákterápia felfedezéséért. A kutatások hátteréről az alábbiakban olvasható a bizottság által kiadott összefoglaló magyar fordítása.

A Magyar Tudományos Akadémia több ezer kutatónak ad munkát, nemzetközi szinten elismert alapkutatási műhelyek százait működteti, de az innováció felkarolására is nagy hangsúlyt fektet. Cikkünkben áttekintést adunk munkájukról és eredményeikről.

A legfrissebb alapkutatási eredményeken alapuló diagnosztikai rendszer lézeres mikroszkópiával, új antitestjelöléses szövetfestési eljárással és mesterséges intelligenciával segíti majd a sebészek munkáját, akik így már a műtét közben is alapozhatnak a friss szövettani eredményekre.

Csapó Edit kémikus és Kubinyi Enikő etológus nyerte idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját, amelyet hétfőn adtak át Budapesten.

Milyen gazdasági, intézményi és politikai kihívások elé állítja az Európai Uniót az, hogy az Egyesült Királyság jövő tavasszal várhatóan elhagyja a közösséget? Erre a kérdésre kereste a választ a VTT negyedik ülésén tartott előadásában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa.

Virtuális, 360 fokos panoráma környezetben működő oktató játékok fortélyaival, a holografikus képalkotással, illetve a drónok fejlesztésének trükkjeivel is megismerkedhetnek azok, akik ellátogatnak jövő héten pénteken, a Kutatók Éjszakáján az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetébe.

A Repülő Iskola szervezői szeretnének az ősz folyamán minél több kilencedikes osztályhoz eljutni, hogy játékos és gondolkodtató alkalmakat tartsanak, melyeken a diákok a szokásostól eltérő módon foglalkozzunk matematikával. Mutatjuk, hol lehet jelentkezni!

Gazdag programsorozattal emlékezett meg három évvel ezelőtt az Akadémia székházának másfél évszázaddal ezelőtti megnyitásáról a tudós társaság. Az egyik legnagyobb érdeklődéssel kísért rendezvény a kor szellemiségét megidéző, valamint az épület tervezését és megvalósítását bemutató kiállítás volt. A tárlat nyomán egy az MTA intézmény-, épület- és gyűjteménytörténetét összegző kötet jelent meg az MTA BTK Művészettörténeti Intézet gondozásában.

A szerves kémiai új felfedezéseinek jelentőségére és ezek alkalmazhatóságára mutat rá az a Keserű György Miklós (MTA TTK) által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amelynek eredményeit a Perspective cikkben világ első számú gyógyszerkutatási folyóirata, a Nature Reviews Drug Discovery közli.

A BME Természettudományi Kara „Science Campus” címmel előadás-sorozatot indít 2018. szeptember 28-án, amely elsősorban középiskolásoknak szól, de minden érdeklődő számára nyilvánosan látogatható. Az előadás-sorozat a korábban már három ízben megrendezett „BME TTK Sciencecamp” természettudományos nyári tábor hagyományait folytatja.

Kondorosi Éva akadémikus kapta idén a kémiai ökológia területén a Balzan-díjat. A 750 000 svájci frankkal járó elismerést a pillangósvirágúak és a velük szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok közötti kapcsolat molekuláris biológiájának feltárásáért ítélték oda az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorának, aki emellett az Európai Kutatási Tanács élettudományi alelnöke.

Az idei közgyűlés tudományos előadásainak sorában Perczel András a fehérjék szerkezetének egy gyenge pontjáról beszélt, Dudits Dénes a precíziós genomszerkesztés lehetőségeit mutatta be, Kecskeméti Gábor és Csukovits Enikő előadásában pedig a Mátyás király-emlékévhez kapcsolódóan a 15. századi magyar királyi udvar műveltségi viszonyairól, illetve a korabeli geográfiai világképről hallhattak az érdeklődők.

Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, mind Európában, mind az Európai Unióban a legjobb 7 százalékban van. A legjobb 10 százalék magyar közgazdászból 43 százalék a KTI-ben dolgozik.

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének és az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai, Vida Tivadar, Koncz István és Mende Balázs Gusztáv részt vettek a Patrick J. Geary professzor által vezetett népvándorlás kori genetikai kutatásokban, amelynek eredményei a Nature Communications hasábjain jelentek meg 2018. szeptember 11-én.

Vajon elég tiszta víz folyik-e a csapból? Biztonságos a csapvíz fogyasztása az egész országban? Meddig tart ki ez a vízkincs? Most egymilliárd forintos NKFIH-támogatásból tárhatják fel a kutatók a hazai ivóvízellátás állapotát a Nemzeti Víztudományi Program keretében. E témákról kérdeztük Vargha Mártát, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetőjét, az MTA ÖK Víztudományi Koordinációs Csoport szaktanácsadóját és Szűcs Pétert, az MTA doktorát, a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testületének tagját, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Melyek az emberi nyelvhasználattal, a nyelvi fejlődéssel, valamint a nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraival kapcsolatos legújabb pszicho-, neuro- és szociolingvisztikai kutatások? Milyen gyakorlati alkalmazásai vannak ezek eredményeinek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Nyelvtudományi Intézetének rendezvényén, amelyet a Pszicho-, Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály szervezett meg. A tanácskozáson készült videó az mta.hu-n.

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.” Rendszerváltások és összeomlások sorát, elszabadult erőszakot, egyéni, közösségi és nemzeti tragédiákat hozott a száz évvel ezelőtt kezdődött ősz, mely után alig másfél év alatt teljesen felborult a régi Magyarország rendje. Ablonczy Balázs történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Munkacsoportjának vezetőjével beszélgettek a Mandiner.hu újságírói.

Az Index közli Dr. Bándi Gyula ombudsmanhelyettes, a jövő nemzedékek szószólója írását a víznyerő kutak törvényi szabályozásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről. A taláros testület egyebek mellett a Magyar Tudományos Akadémia szakmai állásfoglalását is kikérte az ügyben.

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy negyven kutatója és diákja vesz részt az eredményt közlő CMS együttműködés munkájában.

Az emberi jogok kialakulásának története, vitatott alapjogok, az állati jogok kérdése – néhány azon témakörök közül, melyekről a most megjelent, 102 tanulmányt tartalmazó, több mint 60 szerző közreműködésével készült kötetben olvashat. Az Emberi jogi enciklopédia című kötet Lamm Vanda szerkesztésében az MTA TK Jogtudományi Intézet kiemelt projektjeként készült el, magyar nyelven először.

Az orosz gazdaság teljesítményéről és helyzetéről, a tulajdonosi szerkezetről, a modernizációs törekvések valós súlyáról, valamint a demográfiai kihívásokról beszélt a VTT harmadik ülésén Deák András, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Előadásának címe „Van-e orosz modell? – Útkeresés és modernizáció Oroszországban” volt. A tanácskozáson készült videofelvétel megnézhető az mta.hu-n.

Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet Adaptációs Neuroetológia Kutatócsoportja a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézetében működő Toxikológiai Laboratóriummal együttműködve 2017-ben felmérte az emberi eredetű hormon- és gyógyszermaradványok jelenlétét a Zalában, a Kis-Balatonban és a Balatonban. Az eredményekről most összefoglaló írásban számolnak be.

Új lehetőségeket tár fel a gluténérzékenységben, gabonaallergiában szenvedők életminőségének javítására egy magyar, ausztrál, norvég, német és kínai kutatócsoportok együttműködésével megvalósult vizsgálat. A kutatók elsőként készítették el a kenyérbúza referencia-allergiatérképét úgy, hogy a búza genomjában meghatározták a gluténérzékenység, illetve a búzaallergia kialakulásáért felelős fehérjecsaládokhoz tartozó gének pontos számát és kromoszómapozícióját. A csoport tagja volt az MTA Agrártudományi Kutatóközpont három munkatársa is.

Aki egy eldugott, mindentől távol eső faluban él, ugyanúgy jogosult megfelelő ivóvízre, csatornázásra, egészségügyi ellátásra és oktatásra, mint a városban élők, s mindehhez elengedhetetlen az olcsó és környezetbarát módon termelt áram – ez a kiindulópontja Okos Falvak Kezdeményezés és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete közös elemzésének. Mit tehetnek a kutatók az „okos falu” érdekében?

Miért szorul a tudás védelemre, amikor sokunk számára triviális igazságnak tűnik, hogy a tudás jó dolog, a tudatlanság pedig rossz dolog? Ezt a kérdést teszi fel a Magyar Tudomány augusztusi számában Czeglédi Csaba, az Eszterházy Károly Egyetem kandidátusa. Szerinte az ok egyszerű és meglepő: e triviális igazságot egyre többen tagadják.

A források egyharmadát fiatal kutatók nyerték el, akik kutatói életpályájukat és önálló kutatásaikat Magyarországon kezdik meg.

A praeeclampsia (terhességi toxémia) a várandós nők 5-8 százalékában a terhesség 20. hete után kialakuló, fehérjeürítéssel járó magas vérnyomás, mely súlyos, életveszélyes komplikációkkal járhat. A Than Nándor Gábor, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vezetésével folytatott kutatások eredményei hozzájárulhatnak korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához, illetve terápiás eljárások kifejlesztését segíthetik elő.

Hogyan lehet munkára fogni a kapcsolóként működő molekulák sokaságát? Ezt vizsgálja London Gábor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének tudományos munkatársa. Kutatási programját az NKFI Hivatal 2017-ben meghirdetett, fiatal kutató által kezdeményezett témapályázatán a zsűri támogatásra méltónak ítélte. A molekuláris masinákat, kapcsolókat felhasználhatják például a gyógyászatban, a számítógép-memóriaelemekben vagy akár olyan mobiltelefon-bevonatokban, amelyek önállóan kijavítják a karcolásaikat.

Aggodalommal szemlélik a MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között kialakult vitát az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának vezetői. A tudósok az Amerikai Magyar Hírlapban megjelent nyílt levelükben ugyanakkor mindkét felet biztosítják szakmai támogatásukról a magyar tudomány érdekében.

Egyre több vizsgálati bizonyíték szól amellett, hogy a háromdimenziós szövet- és szervmodellek jobban tükrözik az élő szervezet adott részletét, mint a hagyományos 2D sejttenyészetek. A 3D modellrendszereken végzett kísérletek kiértékelése azonban még gyerekcipőben jár: a megbízható képi adatgyűjtés és analitika komoly informatikai fejlesztéseket igényel.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kormány álláspontja közeledett az akadémiai kutatóintézethálózat működtetésével kapcsolatos vitában – mondta Freund Tamás, az MTA alelnöke a Hír TV Egyenesen című műsorában július 25-én.

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán akadémikus, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Varga-Kőfaragó Mónika, az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa nyerte el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet elismerését az ALICE kísérleti együttműködés keretein belül írt doktori értekezéséért. A díjat idén 97 pályázatból csupán három fiatalnak ítélték oda.

Miként hatott a Kelet Ausztria, illetve a Habsburg Birodalom népeinek identitására és politikusai Kelet-képére? Ez volt a fő kérdésfeltevése az Austrian Studies Association (ASA) éves konferenciájának. Az Egyesült Államokban magyar történészek részvételével rendezett tudományos tanácskozásról Katona Csaba, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója írt összefoglalót az mta.hu számára.

Az elismerést Legeza Örs, a tenzorhálózat-algoritmusok és a kvantuminformáció-elmélet ötvözésének nemzetközileg elismert úttörője, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kapta.

Ha eseti elbírálás nélkül fára, biomasszára cseréljük a szenet, a kőolajat és a földgázt, azzal tovább növeljük a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét, és veszélyeztetjük a párizsi klímaegyezmény sikerét – figyelmezteti az Európai Unió tagállamait új szakértői véleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC.

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

Török Ádám az interjúban elmondta, hogy nem tervez a törvénymódosítás miatt lemondani, de a helyzet az MTA számára elfogadhatatlan. Hogyan jöhettek elő újra Kóka János mondatai? És miért találja magát az Akadémia a kultúrharc kellős közepén?

A tudomány gyorsan változó világában nem könnyű előre látni még néhány év távlatában sem. Egy közpénzből is gazdálkodó főhivatású kutatóintézet-hálózat tagjainak azonban már csak hatékonyságuk növelése érdekében is szükséges rövid, illetve középtávú stratégiákat alkotni. Az MTA-nak tehát van kutatási stratégiája összakadémiai szinten, valamint az egyes intézetek szintjén is. Rövid összeállításunkban ezek megalkotásának előzményeit és az egyes intézmények önálló terveit ismertetjük.

A világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós berendezése, a Wendelstein 7-X a következő 4 hónap folyamán minden eddiginél hosszabb és nagyobb energiájú plazmakisüléseket fog létrehozni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai videokamera-rendszerrel és atomnyaláb-diagnosztikával segítik a nagyszabású fúziós kísérletet.

Az MTA Stratégiai Tanácsadó Testülete határozottan támogatja az MTA elnökének és Elnökségének azt a kérését, hogy az MTA kutatóintézetei működési finanszírozására szolgáló költségvetési támogatást továbbra is az MTA költségvetési fejezetben tervezzék meg, és a tudományos kutatásokat többéves programok keretében és szigorú szakmai elbíráláson alapuló versenypályázati rendszerben finanszírozzák. A Testület meggyőződése, hogy Magyarország tudományos, innovációs és gazdasági-társadalmi versenyképessége csak így növelhető.

Nukleáris biztonsággal kapcsolatos kutatások, újszerű víztisztítási eljárás megalapozása, az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók megfékezése, Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítése – ízelítőül néhány a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül sokszínű tudományos tevékenységéből. Az MTA kutatóhelyein folyó munka eredményeiről az mta.hu-n eddig is rendszeresen beszámoltunk, de az ezt megkérdőjelező, a kutatók tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott hamis állítások miatt csokorba szedtünk néhányat az elmúlt évek tudományos terméséből.

A 2019-es költségvetési törvény elfogadása után folytatódhatnak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között annak az összegnek a felhasználásáról, amely az Akadémiától a tárcához kerülhet át – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTI-nek.

A Royal Society, a British Academy, valamint a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia is kiáll a Magyar Tudományos Akadémia mellett.

Válasz a miniszternek címmel rövid publikáció jelent meg a csütörtöki Magyar Hírlapban. A szerző, Vizi E. Szilveszter orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, aki az írást az mta.hu-nak is elküldte. Vizi E. Szilveszter válaszát változtatás nélkül közöljük.

Mi a feladata, miért fontosak a felfedező kutatások, kik dolgoznak a kutatóközpontokban, mi a tudományos függetlenség garanciája?

"Most az a kérdés, mi lesz a magyar szellemi kultúrával, a gyerekeinkkel, a tanítványainkkal, a magyar tudománnyal" - mondja Szathmáry Eörs akadémikus az index.hu-nak adott interjúban.

„Őrizzük meg, ami működőképesnek bizonyult, és ne essünk áldozatául a félrevezetésnek, az átalakításnak álcázott rombolásnak” – Freund Tamás, az MTA alelnöke 2006 augusztusában írt cikket a tudomány lejáratásának céljával indult kampányról. A Magyar Nemzetben megjelent írást változtatás nélkül közöljük.

Az akadémiai intézetek alapellátását kérdőjelezik meg a kormány tervei – mondta Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész az RTL Klubnak nyilatkozva. Ezenfelül az egész intézkedés módja bizonytalanságot hoz, megrendíti a kutatók elszántságát. Ennek eredménye pedig az lehet, hogy a kutatók egy része inkább külföldön folytatja majd a munkát.