Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát

Helyzetkép és megoldási javaslatok – az MTA felmérte a hazai orvosi szakmák állapotát

A hazai orvosi szakmák helyzete és perspektívái a 21. század elején I. címmel rendhagyó kötetet jelentetett meg a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya. A kiadvány fő célja – az MTA törvényben rögzített és az Akadémia új küldetésében külön is hangsúlyozott tanácsadói szerepvállalásának megfelelően – a szakpolitikai döntéshozatal támogatása.

Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával

Trendek és töréspontok: megjelent az újjáalakult Világgazdasági Tudományos Tanács kiadványa - interjú Török Ádámmal, az MTA főtitkárával

Milyen tendenciák fedezhetők fel napjaink világkereskedelmében? Gazdasági csodák vagy gazdasági csapdák jellemzik inkább a növekvő kínai gazdaságot? Létezik-e orosz modell? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a két éve újraindult Világgazdasági Tudományos Tanács. A szervezet hátteréről és eddigi munkájáról kérdeztük Török Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát, a VTT elnökét.

Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

Oktatás és vízhelyzet: két stratégiai jelentőségű akadémiai kutatási program folytatását javasolta az MTA Elnöksége

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. szeptember 24-i és 2019. október 22-i ülésén elfogadta az MTA Nemzeti Víztudományi Program és az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program szakmai beszámolóját, és felkérte az Akadémia elnökét, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a következő ciklus vezetésére jelölt személyekkel a stratégiai jelentőségű kutatási programok folytatásáról és támogatásáról.

Az MTA a Nemzeti alaptantervről Az MTA a Nemzeti alaptantervről

Az MTA a Nemzeti alaptantervről

A Magyar Tudományos Akadémia 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában.

Elhunyt Aczél János matematikus, az MTA külső tagja Elhunyt Aczél János matematikus, az MTA külső tagja

Elhunyt Aczél János matematikus, az MTA külső tagja

Életének 96. évében a kanadai Waterlooban elhunyt Aczél János akadémikus, a függvényegyenletek elméletének nemzetközi hírű tudósa, a magyar matematika „nagy ötös fogatának”, a „Big Five”-nak is nevezett csoport egyik tagja. A kutatótársak nevében Daróczy Zoltán és Páles Zsolt akadémikusok emlékeznek Aczél Jánosra.

Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése

Bekapcsolták a Cheops űrtávcső műszereit – A cél Földhöz hasonló bolygók felfedezése

A hozzánk legközelebbi exobolygók alaposabb vizsgálatára indították 2019. december 18-án a Cheops űrtávcsövet, az Európai Űrügynökség legújabb kutatószondáját. A cél a Földhöz hasonló bolygók azonosítása, méghozzá olyan környezetben, ahol az élet kialakulása számára is adottak a feltételek. A felbocsátás óta eltelt hetekben végrehajtották az első pályamódosítást, 2020. január 8-án pedig első alkalommal kapcsolták be a Cheops fedélzeti műszereit. A távcső fedelének kinyitására január 27-én kerül sor. A Cheops megépítésében magyar szakemberek is közreműködtek, és a tudományos programból is kiveszik a részüket a hazai csillagászok.

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

Egy ősi galaxisütközés idejének meghatározása lendületes közreműködéssel

A déli féltekéről látható fényes csillag, a ν Indi vizsgálata új információval szolgált egy ősi galaxisütközés részleteiről. A kozmikus karambol a Tejútrendszer és egy kisebb, Gaia-Enceladusnak nevezett galaxis között ment végbe nem sokkal kialakulásuk után. A kutatásban részt vett Szabó Róbert, a CSFK Lendület Lokális Kozmológia Kutatócsoport vezetője is.

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az Akadémia megújult küldetése – az MTA Közgyűlése és Elnöksége által elfogadott, végleges változat

Az MTA tudományos osztályainak véleményét, illetve a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő új küldetést az MTA 192., rendkívüli közgyűlése 93 százalékos többséggel fogadta el 2019. december 2-án. A közgyűlési javaslatokkal kiegészített dokumentumot az MTA Elnöksége 2019. december 17-i ülésén véglegesítette. A küldetés végleges szövegét és a hozzá kapcsolódó két háttéranyagot az alábbiakban közöljük.

Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón

Repülő ékszerek: nanoszerkezetek lepkeszárnyon a fizika és a biológia között – Biró László Péter akadémikus tudományünnepi előadása videón

A leginkább szemet gyönyörködtető lepkék szárnyain megvillanó kék és zöld színeket nem festékanyagok keltik, hanem olyan nanoarchitektúrák, amelyek anyaguknál és szerkezetüknél fogva képesek befolyásolni a fény terjedését. Ezekről a fizikusok által fotonikus kristályoknak nevezett nanoszerkezetekről beszélt Biró László Péter, az MTA rendes tagja a Magyar Tudomány Ünnepén. Az előadáson készült videófelvétel megnézhető az mta.hu-n.

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

Kisebb szövet, kevesebb mutáció: sejtjeink újabb trükkje a rák ellen – Új eredmény az MTA Lendület programjában

A daganatok kialakulása a szervezeten belüli evolúciós folyamat. A gyorsan osztódó mutáns sejtek megzabolázásában azonban az immunrendszer mellett alapvető szerepe van annak is, hogy milyen hierarchia mentén alakulnak ki szöveteink sejtjei. E hierarchia egy új, hatékony védőfunkcióját fedezte fel az MTA-ELTE „Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoportja.

Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról az MTA Podcastban Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról az MTA Podcastban

Két atommag, ha egyesül – Szabolics Tamás a fúzióról az MTA Podcastban

Belőle származik a Nap és a csillagok fénye, a hidrogénbomba pusztító ereje, megzabolázni azonban mindeddig nem sikerült a magfúziót. Hogyan zajlik az atommagok egyesülése? Mi áll a jövő várva várt energiaforrásának útjában? Vannak-e már a láthatáron valóban ígéretes próbálkozások? Gilicze Bálint a Wigner Fizikai Kutatóközpont Kísérleti Plazmafizika Csoportjának fejlesztőmérnökével, Szabolics Tamással beszélget az MTA Podcast új adásában.

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

A munkaidő csökkentésének lehetőségét vizsgálják az MTA Lendület programjában

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése? Erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós. A humánökológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A vele készített interjúból kiderül, hogy milyen kapcsolat van a munkaidő csökkentése és a környezetvédelem között, valamint az is, hogy miként járulhat hozzá a munkaidő csökkentése a klímastratégiák célkitűzéseinek megvalósításához.

Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk

Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

A tudomány művelőinek mindenütt a minőséget kell képviselniük A tudomány művelőinek mindenütt a minőséget kell képviselniük

A tudomány művelőinek mindenütt a minőséget kell képviselniük

Pléh Csaba akadémikus a pozsonyi Pátria Rádiónak adott hosszabb interjút, amelyben beszélt a tudástanulás átalakulásairól, felidézte személyes emlékeit a történelem viharairól, és arra is válaszolt, miért vállalja a megmérettetést az MTA elnökjelöltjeként. A társadalomtudós elmondta: az Akadémiát jelenleg sem akadályozza semmi abban, hogy tényeken, a tudomány logikáján és érvelési módján alapuló véleményt mondjon a magyar társadalom és kultúra alakulófélben lévő folyamatairól.

Az evolúcióbiológus karácsonya Az evolúcióbiológus karácsonya

Az evolúcióbiológus karácsonya

Hogyan egyeztethető össze vallás és evolúció? A Földön kívüli élet valószínűbb, vagy az anyagtalan lélek? Stumpf András rendhagyó interjúja Szathmáry Eörssel a VálaszOnline-on.

A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete

A geotermikus energia hasznosításának hazai és nemzetközi helyzete

Milyen lehetőségei vannak Magyarországon a geotermikus energia felhasználásának? Erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, amelyet az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) Energetika és Környezet Albizottsága rendezett. Az előadások alapján a Magyar Tudomány című folyóirat készített tematikus összeállítást.

„Csak az a szép zöld gyep…” – beszélgetés Török Péter ökológussal „Csak az a szép zöld gyep…” – beszélgetés Török Péter ökológussal

„Csak az a szép zöld gyep…” – beszélgetés Török Péter ökológussal

Mi a különbség a focipályák üde pázsitja és az ökológusok gyepe között? Hogyan vásároljunk okosan fűmagot? Miben térnek el a birkák és a marhák étkezési szokásai? Gilicze Bálint az MTA-Debreceni Egyetem Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetőjével, Török Péterrel beszélget az MTA Podcast új adásában.

Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben

Ősi csillagpor ujjlenyomatai a Naprendszerben

Vörös óriások csillagpora a Föld anyagában: a Nature Astronomy-ben most megjelent cikk egyik szerzője Maria Lugaro, a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének (MTA Kiválósági Intézet) asztrofizikusa.

(Magma)tengerek a Pannon-medence alatt? (Magma)tengerek a Pannon-medence alatt?

(Magma)tengerek a Pannon-medence alatt?

A Pannon-medence alatti sekély földköpeny „nedves”, vagyis a felső köpeny átlagosan 400-520 ppm (milliomod) tömegrész „vizet” tartalmaz a benne levő ásványok szerkezetében kötve – ez a legfontosabb megállapítása annak a kutatásnak, amelyről a Lendület Pannon LitH2Oscope kutatócsoport számolt be a rangos Lithos folyóiratban.

Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában

Birodalmak visszavágva: az ELTE és a Bristoli Egyetem közös sikere legkorábbi őseink kutatásában

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá Szöllősi Gergely és Tom Williams közös kutatási eredménye, mely szerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. A Nature Ecology & Evolution folyóiratban december 9-én megjelent cikk az eddigieknél pontosabb megoldást kínál az első sejtmaggal rendelkező élőlények, az eukarióták eredetére is. Szöllősi Gergely ELTE-s kutatócsoportja a nemzetközi élvonalhoz tartozik, és a diákok előtt is nyitva áll.

A kutatói kiválóság védjegye - az MTA hetvenhárom új doktorát köszöntötték az Akadémián A kutatói kiválóság védjegye - az MTA hetvenhárom új doktorát köszöntötték az Akadémián

A kutatói kiválóság védjegye - az MTA hetvenhárom új doktorát köszöntötték az Akadémián

Felavatták a Magyar Tudományos Akadémia új doktorait: december 5-én 73 kiváló kutató kapta meg a tudományos teljesítmény egyik legnagyobb elismerését. Az MTA doktora cím odaítélésében jelöltenként mintegy 100 bíráló vesz részt, így Magyarországon ma ez a tudományos minőségbiztosítás legalaposabb, nemzetközi sztenderdeken nyugvó folyamata. A zömében az egyetemeken és az MTA Kiváló Kutatóhelyein dolgozó kutatók – köztük 14 nő – tovább erősítik az Akadémia 17 ezer főből álló köztestületét és az egész magyar tudományt, tudományos közösséget. Az MTA új küldetésének egyik legfontosabb eleme a tudományos kiválóság támogatása és gondozása, így az MTA doktora cím jelentőségének és presztízsének erősítése.

Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik

Elhunyt Ormos Mária történész, az MTA rendes tagja – a kutatótársak nevében Romsics Ignác emlékezik

Életének 90. évében, 2019. december 8-án elhunyt Ormos Mária Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszékének professor emeritája, korábban az egyetem rektora és a kar megbízott dékánja, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves kutatója. A kutatótársak nevében Romsics Ignác akadémikus emlékezik rá.

93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését 93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését

93 százalékos többséggel fogadta el az MTA Közgyűlése az Akadémia megújult küldetését

Az akadémiai kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kialakult helyzet megtárgyalása, valamint az MTA megújuló küldetésének kijelölése volt az Akadémia 192., rendkívüli közgyűlésének fő célja. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés 93 százalékos többséggel támogatta az MTA küldetéséről szóló dokumentumot, 85 százalékos többséggel pedig azt az előterjesztést, amelyben megalapítja az MTA Kiváló Kutatóhely címet.

Kristályosodás-kinetikai korlát a puhatestűek héjának evolúciója során Kristályosodás-kinetikai korlát a puhatestűek héjának evolúciója során

Kristályosodás-kinetikai korlát a puhatestűek héjának evolúciója során

A Proceedings of the National Academy of Sciences egy közelmúltban megjelent cikkében a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Drezdai Műszaki Egyetem kutatói az anyagtudományból jól ismert irányított megszilárdulás során kialakuló mikroszerkezetek és a biomineralizáció folyamatában létrejövő meglehetősen hasonló szerkezetek közti lehetséges kapcsolatot vizsgálták.

Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban

Megkezdődött az ENSZ klímakonferenciája Madridban

A súlyosbodó generációs ellentétre célozva igyekezett kibillenteni komfortzónájukból a politikusokat António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet éghajlatváltozási keretegyezményének éves konferenciája előtt. A Chile helyett Madridban megrendezett tanácskozássorozat december 13-áig tart.

Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research

Különszámmal tiszteleg Ádám Veronika akadémikus előtt a Neurochemical Research

Tíz ország 89 kutatója írt tanulmányt a neurokémiai kutatások rangos folyóiratának októberi különszámába, amelyet Ádám Veronika, az MTA rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézetének professor emeritája tiszteletére jelentettek meg. Az akadémikus magyar tudomány kategóriában elnyerte az idei Prima Primissima díjat is.

Rövid interjúk a World Science Forum előadóival Rövid interjúk a World Science Forum előadóival

Rövid interjúk a World Science Forum előadóival

A Nature főszerkesztőjétől az EASAC elnökén át CERN kommunikációs tanácsadójáig a Tudományos Világfórum számos előadójával készítettünk pár perces villáminterjúkat. Milyen tanulságokat hozott a reprodukálhatósági válság? Milyen aktuális témákkal foglalkoznak az európai akadémiák szakértői? Merre tartanak a részecskefizikai kutatások? Hallgasson bele a felvételekbe!

Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával

Az oktatás sikerességében nem minden a pénz függvénye – interjú Pléh Csabával

A jó iskola különleges szellemiségű hely. Olyan többletambíció van benne, amely révén a gyerekek számára az együttműködés és a versengés új világa nyílik meg – egyebek mellett erről beszélt Pléh Csaba akadémikus a Heti Világgazdaságnak adott interjúban. A pszichológussal készített beszélgetés apropóját az adta, hogy megjelent a HVG középiskolai rangsorát ismertető különszám. Pálmai Erika interjúját a lap engedélyével teljes terjedelmében közöljük.

Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye

Erkölcs és racionalitás – Egy kutatási program regénye

Mi készteti az embereket arra, hogy erkölcsös döntéseket hozzanak; és hogyan viszonyul e késztetés az önérdek racionális követéséhez? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ új könyvében Janky Béla szociológus-közgazdász, az Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos főmunkatársa.

Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát

Elfogadták a World Science Forum zárónyilatkozatát

Elkötelezettség és felelősség az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljai iránt. A jóllét érdekében folytatott tudományos erőfeszítések támogatása. Kiállás az akadémiai szabadság, valamint a kutatási folyamat integritásának erősítése mellett, a tudományos eredmények közzétételében pedig a minél szélesebb és közérthetőbb kommunikáció támogatása – ezek a World Science Forum (WSF) zárónyilatkozatának legfontosabb gondolatai. A dokumentumot a budapesti tanácskozás utolsó, a Parlamentben tartott ünnepélyes plenáris ülésén fogadták el a résztvevők.

Megkezdődött a World Science Forum Megkezdődött a World Science Forum

Megkezdődött a World Science Forum

Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a tudomány művelőinek, és milyen felelősséget kell vállalniuk tudományos eredményeik következményeiért? Ez az idei Tudományos Világfórum legfontosabb kérdése, amelyre a 120 országból érkezett több mint 1000 kutató, tudománypolitikus és döntéshozó keresi a választ a szombatig tartó, változatos programokat kínáló tanácskozáson.

A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák

A hagyományos kínai orvoslás szabályozatlanságában rejlő kockázatokra figyelmeztetnek az európai akadémiák

Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. A szakértők a szervezet döntésének várható hatásait figyelembe véve felhívják az uniós és nemzeti törvényhozókat, hogy polgáraik egészségének védelmében tekintsék át a jelenlegi szabályozásokat.

Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról

Pillanatkép a magyarországi romák egészségi állapotáról

Napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása az egészségben mutatkozó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A magyarországi roma lakosság egészségi állapota évtizedek óta különösen kedvezőtlen. A probléma megvitatására szervezte meg az MTA Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága, a Megelőző Orvostudományi Bizottság és a Magyar Környezetvédelmi Egyesület azt a tanácskozást, amelyet A magyar roma populáció egészségügyi, szociális és társadalmi jellemzői és a felzárkóztatás lehetőségei címmel rendeztek. Az ülésen elhangzott előadások kibővített összefoglalóit a Magyar Tudomány novemberi száma közli.

Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését

Az MTA-nak újra kell gondolnia küldetését

December 2-án ismét rendkívüli közgyűlést tart a Magyar Tudományos Akadémia. A közgyűlés fő célja az MTA küldetésének meghatározása – erről is beszélt Lovász László, az MTA elnöke a Népszavának adott interjúban. Az elnök elmondta: bízik abban, hogy a kormánnyal fel lehet újítani egy olyan párbeszédet, amely a magyar tudomány jövőjéről szól.

Intézményesített kapcsolatra van szükség a tudomány művelői és a döntéshozók között Intézményesített kapcsolatra van szükség a tudomány művelői és a döntéshozók között

Intézményesített kapcsolatra van szükség a tudomány művelői és a döntéshozók között

Milyen intézményes keretek között lehetne hatékonyabb a tudomány és a szakpolitika kapcsolata? Erre a kérdésre keresték a választ a Magyar Tudományos Akadémia „Tudomány és Parlament” címmel, kutatók és politikai döntéshozók részvételével rendezett tanácskozásán. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a nemzet jövőjét alapvetően meghatározó területeken tudományosan megalapozott döntésekre van szükség. Ezt a szinergiák jobb kihasználása mellett a kutatók és döntéshozók együttműködésének javításától is remélik.

Áttörés a nyílt hozzáférésben a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével: megszületett az Elsevier-megállapodás Áttörés a nyílt hozzáférésben a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével: megszületett az Elsevier-megállapodás

Áttörés a nyílt hozzáférésben a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével: megszületett az Elsevier-megállapodás

A hároméves megállapodás keretében az EISZ-konzorciumban részt vevő intézmények felhasználói több mint 2500, az Elsevier és partnerei által megjelentetett tudományos folyóirat közel 16 millió cikkéhez férnek hozzá a ScienceDirect platformon. Török Ádám, az Akadémia főtitkára a kutatói közösség és az Akadémia közös sikerének nevezte az eredményt.

Hogyan választják az MTA vezetőit? Hogyan választják az MTA vezetőit?

Hogyan választják az MTA vezetőit?

A szeptemberi alakuló ülés után november 6-án ismét összeült a Magyar Tudományos Akadémia Jelölőbizottsága. A testület a korábbi tisztújítási folyamatoknak megfelelő ütemezéssel készíti elő az MTA tisztségviselőinek megválasztását. Az Akadémia új vezetőit jövő májusban választja meg az akadémikusokból és nem akadémikus képviselőkből álló Közgyűlés.

A világ élvonalában az ELTE kutatója A világ élvonalában az ELTE kutatója

A világ élvonalában az ELTE kutatója

Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának adjunktusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal kémikus azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Szerinte az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha valaki jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte külföldön is. Az elte.hu interjúja.

Üdvözlet az Univerzumból - kiállítás az MTA Székházában Üdvözlet az Univerzumból - kiállítás az MTA Székházában

Üdvözlet az Univerzumból - kiállítás az MTA Székházában

Galilei eredeti távcsöve a firenzei Tudománytörténeti Múzeumban. Nikolausz Kopernikusz fő művének egy-egy példánya. Konkoly Thege Miklós ógyallai csillagvizsgálója – néhány azoknak a képeslapoknak a témái közül, amelyeket november 15-ig megtekinthet az MTA Székház aulájában.

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

Megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

Köszöntőkkel, díjátadásokkal, majd Abonyi János hálózat- és adattudományi előadásával megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepének 2019-es rendezvénysorozata. A nyitóünnepségnek a veszprémi Pannon Egyetem adott helyet. Összefoglaló, videó és képgaléria cikkünkben.

A tudomány felelőssége többet jelent az eredmények közlésénél – interjú Lovász Lászlóval a World Science Forumról A tudomány felelőssége többet jelent az eredmények közlésénél – interjú Lovász Lászlóval a World Science Forumról

A tudomány felelőssége többet jelent az eredmények közlésénél – interjú Lovász Lászlóval a World Science Forumról

Milyen etikai problémákkal kell szembenézniük a kutatóknak a huszonegyedik század elején? Ez az egyik fő kérdése az idei World Science Forumnak, amelyet a két évvel ezelőtti jordániai tanácskozást követően idén ismét Budapesten tartanak. A rendező Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László az mta.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy bár az új tudás megszerzése a kutatók feladata, az, hogy ez a tudás mire használható, a politikai döntéshozók és a kutatásokban valamilyen szerepet vállalók együttes felelőssége.

Kacsaláb hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciókutatásában Kacsaláb hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciókutatásában

Kacsaláb hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciókutatásában

Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.

Lovász László az MTA új stratégiájáról beszélt az Arénában Lovász László az MTA új stratégiájáról beszélt az Arénában

Lovász László az MTA új stratégiájáról beszélt az Arénában

Hogyan vigye tovább az Akadémia Széchenyi örökségét a kutatóhálózat elvesztése után? Mik az új feladatok, és hogyan alakulnak a kapcsolatok a magyar tudományos élettel, az újonnan megalakult Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal és a társadalommal? Mi lesz az MTA „brand” sorsa? Az Akadémia elnöke az Inforádió Aréna című műsorában beszélt a jelenlegi helyzetről és a stratégiai célokról.

Újra lehet pályázni az Élvonal – Kutatói Kiválósági Programra Újra lehet pályázni az Élvonal – Kutatói Kiválósági Programra

Újra lehet pályázni az Élvonal – Kutatói Kiválósági Programra

A hárommilliárd forintos keretösszegű program a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő, kiváló, a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó, kutatásaikat magyarországi kutatóhelyen megvalósítani kívánó kutatók számára nyújt jelentős, legfeljebb ötéves támogatást.

Feszültségek és kompromisszumkényszer a 21. századi egészségügyben Feszültségek és kompromisszumkényszer a 21. századi egészségügyben

Feszültségek és kompromisszumkényszer a 21. századi egészségügyben

Milyen okokra vezethető vissza korunk egészségügyi válsága, és milyen lépésekre van szükség a problémák megoldásához? E kérdésekre válaszol a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Kosztolányi György, az MTA rendes tagja, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke.

Élet a Római Birodalom után, világhódító lítiumakkumulátorok és a szegénység valódi arca – magyar kutatók a hét legfontosabb tudományos híreiről a Szigmában Élet a Római Birodalom után, világhódító lítiumakkumulátorok és a szegénység valódi arca – magyar kutatók a hét legfontosabb tudományos híreiről a Szigmában

Élet a Római Birodalom után, világhódító lítiumakkumulátorok és a szegénység valódi arca – magyar kutatók a hét legfontosabb tudományos híreiről a Szigmában

Mit mondhat a modern régészet a Római Birodalom utáni Európáról? Miért érhet Nobel-díjat egy akkumulátor? Hogyan érdemes kutatni a szegénységet? Vida Tivadar, a régészeti projekt egyik vezetője, Janáky Csaba anyagtudós és Molnár György matematikus-közgazdász a nemrég megnyert tízmillió eurós szinergiapályázatról, valamint a fizikai és a közgazdasági Nobel-díj tudományos hátteréről beszélt az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában.

MTA Cloud és MI: tanfolyam kutatóknak MTA Cloud és MI: tanfolyam kutatóknak

MTA Cloud és MI: tanfolyam kutatóknak

A SZTAKI (MTA Kiváló Kutatóhely) Párhuzamos és Elosztott Rendszerek Kutatólaboratórium kutatói rendszeresen tanfolyamokat szerveznek az MTA volt kutatóintézeteiben dolgozóknak arról, hogyan tudják használni az MTA Cloudot, és hogyan tudnak a kutatásaikban a kutatói felhő segítségével mesterséges intelligenciát alkalmazni.

Összeurópai identitás a második világháború után – Sándor Judit kutatócsoportja is az ERC szinergiapályázatának nyertesei között Összeurópai identitás a második világháború után – Sándor Judit kutatócsoportja is az ERC szinergiapályázatának nyertesei között

Összeurópai identitás a második világháború után – Sándor Judit kutatócsoportja is az ERC szinergiapályázatának nyertesei között

A CEU professzora, Sándor Judit részvételével alakult kutatócsoport is nyertese az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) nagy presztízsű szinergia pályázatának, melynek segítségével az elkövetkező hat évben az összeurópai identitás második világháborút követő formálódását vizsgálják majd új megközelítéssel. A projekt címe „Az európai Leviatán megszelídítése: Az orvoslás és a közjó második világháborút követő öröksége.” A teljes projektre a lehető legmagasabb összeget, közel tízmillió eurót ítéltek meg.

Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között

Európa a Római Birodalom bukása után – 2019-ben is magyar kutatók a legrangosabb európai pályázat nyertesei között

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak abban a 6 évesre tervezett nemzetközi programban, amely az Európai Kutatási Tanács (ERC) legrangosabb pályázatán (Synergy Grant) 10 millió eurós támogatást nyert. A projekt célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után.

Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban

Oxigénhiány, kozmológia és exobolygók – magyar kutatók a friss Nobel-díjakról az InfoRádióban

Az orvosi-élettani Nobel-díjat a sejtek oxigénszint-érzékelésének és -szabályozásának vizsgálatáért, a fizikai Nobel-díjat pedig kozmológiai és exobolygó-kutatásért ítélték oda 2019-ben. A díjazottakról és tudományterületeikről az InfoRádió Szigma – a holnap világa című műsorában három magyar kutató, Jeney Viktória sejtbiológus, Kiss L. László csillagász és Frei Zsolt asztrofizikus beszélt.

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal

A világon mindenütt tudnak a magyar agykutatásról – interjú Roska Botonddal

Roska Botond Svájcban élő neurobiológus, aki kutatásait az emberi látás visszaállításának szenteli. „Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Még azokon a betegeken is lehet valamennyit segíteni, akiknek a komplett látóidege hiányzik. Minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldoznak rá” – mondta egy korábbi interjújában. A nemrég kiemelkedő privát és kantonális támogatással alapított Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk, hogy idén ő vehette át Magyarország legrangosabb kitüntetését, a Magyar Szent István-rendet.

A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről

A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről

Jelentősen nagyobb tengerszint-emelkedésre kell számítanunk az Antarktisz olvadása miatt a korábbi kutatási eredményekhez képest. Amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, több évszázadon át folytatódni fog a tengerszint-emelkedés. Az óceánok további elsavasodása, a halállomány csökkenése, a gyakoribb tundrai erdőtüzek is szinte biztosak, de itt sem mindegy, hogy a klímaváltozás negatív hatásai mennyire lesznek kiterjedtek. Egyebek mellett ez olvasható abban az összeállításban, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete készített, és amelyet szeptember 25-én tártak a nyilvánosság és a döntéshozók elé.

A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékvédelem A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékvédelem

A Magyar Tudományos Akadémia és a műemlékvédelem

Milyen szerepet játszott az MTA a magyar műemlékvédelem 1847-ben kezdődött történetében? Ezt tekinti át a Magyar Tudomány októberi számában megjelent tanulmányában Marosi Ernő művészettörténész. Az akadémikus felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökségvédelem hivatalos apparátusát 2012-ben megszüntették. Ezért nem lehetetlen, hogy az így keletkezett kulturális hézag betöltésére valamikor újabb akadémiai kezdeményezésre lenne szükség.

A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása

A talamusz és a sokféleség dicsérete – Acsády László székfoglaló előadása

Mi a talamikus működés lényege, miért fontos a megértése, és milyen idegrendszeri kórképek új módszereken alapuló gyógyításához járulhatnak hozzá az ezzel kapcsolatos eredmények? Erről is beszélt akadémiai székfoglalóján Acsády László neurobiológus, az MTA levelező tagja. Az előadásról szóló, képgalériával és videóval bővített összefoglaló.

Szentágothai Jánosra emlékeztek az Akadémián Szentágothai Jánosra emlékeztek az Akadémián

Szentágothai Jánosra emlékeztek az Akadémián

Egykori tanítványai, pályatársai, rokonai, tisztelői emlékeztek halálának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökére, a nemzetközi hírű idegtudósra, Szentágothai Jánosra.

Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye

Az algainvázió arra figyelmeztet, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának megújítása – a Nemzeti Víztudományi Program közleménye

Egyelőre a kutatók sem tudják, mi okozhatta a nyár végén megfigyelt óriási mértékű algainváziót a Balaton nyugati medencéjében. A Balaton jó ökológiai állapotának biztosításában a vízszintszabályozás kulcsfontosságú, ám ennek kutatása a beígért finanszírozás elmaradása miatt egyelőre nem indulhatott el. Talán a mostani algainvázió kellő figyelmeztetés lesz a döntéshozóknak, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása.

Vicsek Tamás, az MTA rendes tagja elnyerte az Onsager-díjat Vicsek Tamás, az MTA rendes tagja elnyerte az Onsager-díjat

Vicsek Tamás, az MTA rendes tagja elnyerte az Onsager-díjat

A díjat két amerikai kutatótársával, John Tonerrel és Yuhai Tuval együtt kapta „azokért az alapvető kutatási eredményekért, amelyek a csoportos mozgás elméletének kidolgozásával megalapozták az aktív anyagokra vonatkozó tudományterület létrejöttét és fejlődését, és ezáltal rávilágítottak a statisztikus fizika centrális szerepére az élő rendszerekben lejátszódó önszerveződő folyamatok megértésében”.

A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk
A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

A tudomány álláspontja világos: a felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

Hétfőn tartják New Yorkban az ENSZ új klímaügyi csúcstalálkozóját. António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez viszont regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

Séták az Akadémia palotájában – ismét megnyitotta kapuit az MTA Székháza Séták az Akadémia palotájában – ismét megnyitotta kapuit az MTA Székháza

Séták az Akadémia palotájában – ismét megnyitotta kapuit az MTA Székháza

„A Díszteremtől a bizottsági termeken át a Felolvasóteremig”, „Az identitás terei: a Képes és az Elnöki tanácsterem reprezentációja”, „A »Ferenc József tér« és a palota”, valamint „A tudomány templomának építéstörténete” – a Kulturális Örökség Napjai alkalmából közel háromszázan látogattak el a hétvégén a fenti programokra a Magyar Tudományos Akadémia Székházába.

A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet

A SZTAKI koordinálja a repülőgépszárnyakat forradalmasító EU-s projektet

Az aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztése és tesztelése a célja annak a FLIPASED nevű európai projektnek, amelynek vezetője Vanek Bálint, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Az Európai Unió által finanszírozott kutatás célja, hogy az eddiginél szorosabban hangolják össze a repülőgép fizikai kialakítását és a fedélzeti irányító algoritmusokat. A 2022 végén lezáruló kutatás eredményeit 5-10 éven belül a gyakorlatban is alkalmaznák.