Nyelvek és népek a középkori Magyarországon – videón az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya bicentenáriumi rendezvénye
Milyen etnikumok éltek és milyen nyelveket használtak a Kárpát-medencében a honfoglalás korában, illetve az azt követő évszázadokban? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a történettudomány, a régészet, az archeogenetika, valamint a szlavisztika, a turkológia és a magyar nyelvtörténet legújabb módszereinek és eredményeinek felhasználásával az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya által szervezett konferencián. Az előadásokról készült felvételek cikkünkben megtekinthetők.
A felvétel 1. része az alábbi videóra kattintva tekinthető meg:
A felvétel 2. része az alábbi videóra kattintva tekinthető meg:
A felvétel 3. része az alábbi videóra kattintva tekinthető meg:
A felvétel 4. része az alábbi videóra kattintva tekinthető meg:
A magyarság történetének egyik legfontosabb fordulópontja, a Kárpát-medencében való megtelepedés régóta a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Ennek a tudományos kérdéskörnek az egyik legfontosabb eleme az, hogy milyen népeket találtak itt a magyarok a honfoglaláskor, s e népek területi és számbeli viszonyai hogyan alakultak a további évszázadok során.
Mivel erre vonatkozó közvetlen forrásokkal nem rendelkezünk, több tudományterület együttműködésére van szükség ahhoz, hogy e kérdésekre megnyugtató válaszokat adjon a tudományos kutatás.
A konferencián előadók ezért multidiszciplináris megközelítést alkalmaztak. Az érintett tudományágak képviselői az eredményeik szembesítésével igyekeznek kiküszöbölni a korábban gyakori fogalmi, értelmezési problémákat. Ehhez tisztázni kell a biológiai populáció, a régészeti kultúra, az etnikum és a nyelv viszonyát, bonyolult kapcsolatrendszerét, illetve ennek alapján az egyes tudományterületek illetékességi körét.
A fenti célokhoz igazodtak az előadók is, akik a történettudomány, a régészet és az archeogenetika idevágó legújabb módszereit és eredményeit mutatták be. A nyelvtudomány részéről pedig a leginkább érintett nyelvek korabeli helyzetét elemezve a szlavisztika, a turkológia és a magyar nyelvtörténet kutatói összegezték e tudományterületek ismeretanyagát.
Előadók és előadások
Bakró-Nagy Marianne: Nép, etnikum, nyelvtörténet
Solymosi László: Etnikai és nyelvi sokszínűség a középkori Magyarországon
Nógrády Árpád: Rekonstruálható-e írott forrásokból a középkori Magyarország egyik határmegyéjének etnikai helyzete?
Révész László: Régészeti horizontok populációgenetikai és nyelvészeti kapcsolatai
Benkő Elek: A székelykérdés multidiszciplináris megközelítésben
Szeifert Bea: A kora középkori Kárpát-medence lakosságának összetétele és kapcsolatrendszere. Archeogenetikai elemzések térben és időben
Sándor Klára: Szociotörténeti nyelvészet: mit mond el a korai török–magyar kapcsolatokról?
Agyagási Klára: A Kárpát-medencei török helynévfejtések felülvizsgálata
Dudás Előd: Magyar – déli szláv nyelvi kapcsolatok a középkorban
Hoffmann István: Helynévmintázatok etnikumtörténeti hátteréről
Rácz Anita: Népnevek és helynevek
Tóth Valéria: Nyelvek és etnikumok a 13. század elejének Kárpát-medencéjében – Anonymus Gesta Hungarorum című munkája alapján
Az előadások összefoglalói itt olvashatók.
Megmutatni a tudomány változatosságát, visszatekinteni 200 év meghatározó személyeire és pillanataira, valamint ízelítőt adni a legizgalmasabb és legértékesebb új tudományos eredményekből – ez a célja a Magyar Tudományos Akadémia 11 tudományos osztálya, valamint a hazai és határon túli tudományos és kulturális szervezetek által rendezett eseménysorozatnak, amely egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az adott tudományos osztályhoz tartozó tudományterületeket helyezi a fókuszba.
A bicentenáriumi év Sokszínű tudomány című programsorozatában először a külhoni magyar tudományosság műhelyei mutatkoztak be májusban. Őket követte júniusban a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai közül az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya.
Szervezésükben egész júniusban konferenciák, kiállítások, hangversenyek, könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, székfoglalók és kreatív programok várták a szakmabelieket és a magyar nyelv- és irodalomtudomány iránt érdeklődőket az MTA székházában.
További részletek a júniusi programokról ide kattintva olvashatók.
Az MTA tudományos osztályainak hónapjai 2025-ben és 2026-ban
2025. szeptember – XI. Fizikai Tudományok Osztálya
2025. október – II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
2025. november – Az MTA területi bizottságai
2025. december – X. Földtudományok Osztálya
2026. január – III. Matematikai Tudományok Osztálya
2026. február – IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
2026. március – IV. Agrártudományok Osztálya
2026. április – VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
2026. május – MTA Könyvtár és Információs Központ
2026. június – Fiatal Kutatók Akadémiája
2026. szeptember – V. Orvosi Tudományok Osztálya
2026. október – VI. Műszaki Tudományok Osztálya
2026. december – VII. Kémiai Tudományok Osztálya
