Nemzeti Víztudományi Program

Hormontartalmú ivóvíz, mikroműanyagok, tisztítatlan szennyvizek – néhány példa azokból a jelenségekből, amelyek az embereket a vízminőséggel kapcsolatban aggasztják. Vajon jogosak-e ezek a félelmek? Mit tehetünk, hogy a jövőben egyre értékesebbé váló vízkincsünket megőrizzük? A Nemzeti Víztudományi Program egyik kiemelt témája a vízminőség. A környezetvédelmi világnap alkalmából Záray Gyula professor emeritust és Honti Márk vízmérnököt, tudományterületi szakértőt kérdeztük.

A Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlése ünnepi rendezvényeinek sorában 2019. május 9-én tartott víztudományi előadóülés ezúttal Magyarország nagy tavaira összpontosított.

Az MTA 191. Közgyűlésén az akadémikusok május 7-én, zárt ülésükön megválasztották az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait, köztük az MTA Víztudományi Program Irányító Testületének elnökét, Józsa Jánost az MTA rendes tagjává választották.

Magyarországon évente több mint 60 ezer ivóvízmintából összesen közel 900 000 vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak. Az elosztóhálózatban, különösen az épületek belső vízhálózatában előfordulhatnak olyan anyagok, amelyek a vízminőség romlását okozhatják. Vargha Márta biológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigiénéért felelős vezető főtanácsosának írása a tudomany.hu számára.

Mosonyi Szabolcs: Vad Balaton (2017, 50 perc) A Balaton Közép-Európa legnagyobb, sekély vizű tava. Bár nyáron a partjait nyaralók lepik el, a tó és a környezete egész évben szinte hihetetlen természeti kincseket tartogat.

Az MTA Nemzeti Víztudományi Program keretében megrendezendő Nagy tavaink című előadóülésre szeretettel várjuk az érdeklődő szakmai közönséget 2019. május 9-én, 10:00 órától. A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. (Helyszín: MTA Székház Kisterem, 1051 Bp. Széchenyi István tér 9.)

Vörös Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja Balatoni Limnológiai Intézetének kutatóprofesszor emeritusa, és az MTA Víztudományi Program Irányító Testületének tagja, Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést kapta. Ezúton gratulálunk neki!

Nem túlzás: területarányosan a Kárpát-medencében van a legtöbb szikes tó Eurázsiában. A bennük található szóda a mosóporok népszerű hatóanyaga, a prokarióták az evolúciókutatás fontos célpontjai, lúgosságuk és egyéb hatóanyagaik miatt pedig gyógyvízként is alkalmazhatók. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából Boros Emil, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa ismertette a legfontosabb tudnivalókat a szikes tavakról.

Nagyszabású, hároméves multidiszciplináris projekt indul a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatások feltárására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programjához illeszkedve.