Az elmúlt napokban érkezett lehűlés miatt alábbhagyott a Balatonban augusztusban megindult erős algásodási folyamat, aminek még nem tudják az okát. A három éve tervezett, majd forrás hiányában elmaradt komplex Balaton-kutatási programról Dr. Józsa Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Programja irányító testületének elnökét kérdezte a hirbalaton.hu.
Az államalapítás ünnepe, augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, a Pesti Vigadóban.
Egyedülálló és számos szakterületet érint az a vizsgálatsorozat, amelynek célja, hogy pontos képet alakítson ki a Duna vízminőségéről. A Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósuló kutatás fókuszában a potenciálisan az ivóvízbiztonságot is veszélyeztető új szennyezők állnak. Engloner Attila projektvezető, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet korábbi igazgatójának írása a június 29-i Nemzetközi Duna-nap alkalmából.
Hormontartalmú ivóvíz, mikroműanyagok, tisztítatlan szennyvizek – néhány példa azokból a jelenségekből, amelyek az embereket a vízminőséggel kapcsolatban aggasztják. Vajon jogosak-e ezek a félelmek? Mit tehetünk, hogy a jövőben egyre értékesebbé váló vízkincsünket megőrizzük? A Nemzeti Víztudományi Program egyik kiemelt témája a vízminőség. A környezetvédelmi világnap alkalmából Záray Gyula professor emeritust és Honti Márk vízmérnököt, tudományterületi szakértőt kérdeztük.
Beléptünk egy új földtörténeti korba, az antropocén korszakába, melynek kezdetét az emberi tevékenység a Föld ökoszisztémáira gyakorolt jelentős és globális hatása határozza meg. Ebben a korszakban a Föld ökoszisztémáit különböző erősségű veszélyek hatása éri.
A nyugati medencében tapasztalható barnás víz nem jelent problémát, a Balaton jó állapotban van, amit vörösmoszatokkal jelez a parton sétálóknak.
