Tények a Magyar Tudományos Akadémiáról és tevékenységéről

A Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia a legnagyobb közbizalommal övezett intézmény Magyarországon, mely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. Önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestülete közel 19 ezer tagot számlál.

Az Akadémia 2025-ben ünnepli fennállásának 200 éves jubileumát.

A magyar tudományosság legrégebbi intézményét gróf Széchenyi István alapította, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra az 1825. november 3-án tartott pozsonyi országgyűlésen. Így alakult meg a Magyar Tudós Társaság, amelyet 1845-től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémiának neveznek.

„Borúra derű”
Az Akadémia jelmondata 1831-ből származik

Johann Nepomuk Ender: A Magyar Tudományos Akadémia címer-allegóriája. (1831)
A festményen Hébé, a görög mitológiában az ifjúság és a tudás istennője jelképezi az Akadémiát.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémia A Magyar Tudományos Akadémia küldetése részletesenküldetése

Az Akadémia a magyar tudományos közösséget egyesítő és megjelenítő köztestület. Megjeleníti a magyar tudomány egységét: összefogja és képviseli a hazai és határon túli magyar tudományt.
Az Akadémia őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet tudományos és kulturális örökségét.
Az Akadémia hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar tudományos kutatás érdekeit.
Az Akadémia a tudományos minőség és a tudományetika letéteményese. Őrködik a tudományos kutatás és véleménynyilvánítás szabadsága, külső érdekek befolyásától való mentessége felett.
Az Akadémia feladata a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete.
Az Akadémia a nemzet tanácsadója. Köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll.
Az Akadémia közvetíti a tudományos kutatások eredményeit a társadalom számára. A tudományos módszertan és eredmények széles körű megismertetése révén harcol az áltudományok és a tudománytalan nézetek ellen.

Székház

Fotó: Hámori Péter

A Magyar Tudományos Akadémia Székháza Budapest történelmi belvárosában, a Duna partján áll. 1865 decemberében adták át. A 35,5 m magas, mintegy 11 000 m² alapterületű palota az első neoreneszánsz stílusú középület Magyarországon, architektúrája és szelleme döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását.

Köztestület és tagság

Az Akadémia köztestületét az akadémikusok – vagyis az MTA tagjai – és a Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek alkotják.

A mintegy 19 ezer köztestületi tag részt vesz a magyar tudomány feladatainak ellátásában.

Az akadémikusokat az Akadémikusok Gyűlése választja. Levelező taggá az a magyar állampolgár választható meg, akit legalább három akadémikus írásban ajánl, rendelkezik az MTA doktora címmel vagy azzal egyenértékűnek minősített tudományos fokozattal, továbbá tudományát elismerten és különösen magas színvonalon, alkotó módon műveli. Rendes tag az a magyar állampolgárságú levelező tag lehet, aki levelező tagságának elnyerése óta jelentős tudományos eredményeket ért el.

Köztestületi tagok:

Akadémikusok:

november 21-i adatok alapján

A Közgyűlés

Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés évente legalább egyszer ülésezik. A közgyűlésen a hazai akadémikusok és kétszáz nem akadémikus közgyűlési képviselő vesz részt. A Közgyűlés választja meg három évre az Akadémia főállású vezetőit: az MTA elnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét, valamint az Akadémia három alelnökét. Két közgyűlés között az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete.

Tudományos osztályok

Az MTA köztestületi szervezetének alapját a tizenegy tudományos osztály képezi. Az egyes osztályok egy vagy több, egymáshoz közel álló tudományág képviselőit foglalják magukban. Tagjaik az adott osztály tudományterületein tevékenykedő akadémikusok és nem akadémikus közgyűlési képviselők. Az osztályok rendszeresen szerveznek szakmai konferenciákat, tudományos üléseket, továbbá egy-egy tudományterület művelésére tudományos bizottságokat működtetnek, amelyekben együtt dolgoznak akadémikusok és a köztestület nem akadémikus tagjai.

A tudományos osztályok

Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Matematikai Tudományok Osztály
Agrártudományok Osztálya
Orvosi Tudományok Osztálya
Műszaki Tudományok Osztálya
Kémiai Tudományok Osztálya
Biológiai Tudományok Osztálya
Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
Földtudományok Osztálya
Fizikai Tudományok Osztálya

Az osztályok munkáját az osztály tagjai által megválasztott osztályelnökök irányítják.

Területi bizottságok, magyar tudományosság külföldön

A köztestület regionális működését az MTA területi bizottságai szervezik meg. A debreceni, miskolci, pécsi, szegedi, veszprémi, illetve a kolozsvári területi bizottság részt vesz az adott régió tudományos életének szervezésében, az MTA és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködésben, valamint közvetíti az új tudományos eredményeket a társadalom számára. Az MTA-nak törvényben rögzített feladata ezenkívül, hogy kapcsolatot tartson a külföldön élő magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel, és támogassa a határon túli magyar tudományosságot. A Magyarországon kívül élő, de magyar kutatók közül körülbelül 2000-en tagjai az MTA köztestületének.

Nők a tudományban

A Magyar Tudományos Akadémia jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy programokkal, pályázatokkal járuljon hozzá a kutatói és az egyetemi oktatói életpályát választó nők szakmai előmenetelének segítéséhez. Cél az akadémikus nők arányának a növelése is.

2022 tavaszán a tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya.

A 10 százalékos aránnyal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt.

A nemzet tanácsadója

Az Akadémia a kormányzattal, a magyar kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerrel, az oktatási rendszerrel és a társadalommal kialakított széles körű együttműködésre alapozva valósítja meg az akadémiai törvényben is megjelenített tanácsadói, a döntéshozatalt támogató szakpolitikai tevékenységét. Ennek érdekében vesz részt a tudománypolitikai testületek munkájában.

Kik vezetik az MTA-t?

Elnök: Freund Tamás neurobiológus

Freund Tamás Fotó: mta.hu

Főtitkár: Kollár László Péter építőmérnök

Kollár László Péter Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Főtitkárhelyettes: Erdei Anna immunológus

Erdei Anna Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Alelnökök:

Kosztolányi György kutatóorvos

Hudecz Ferenc kémikus

Lamm Vanda jogtudós

Az MTA mint a tudományos minőségbiztosítás bázisa

A Magyar Tudományos Akadémia már évtizedek óta egyfajta minőségbiztosítási feladatot lát el, amikor az MTA doktora címmel ismeri el az egyéni tudományos kiválóságot. Az MTA doktora címet az kaphatja meg, aki már rendelkezik tudományos fokozattal (PhD), az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti eredményekkel gazdagította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki, eredményeit pedig MTA-doktori dolgozatban foglalja össze. Az MTA doktora címet a doktori eljárás legfőbb döntéshozó testülete, az MTA Doktori Tanácsa ítéli oda.

Az Akadémia azonban nem csak ezért

megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa a hazai kutatói közösségnek.

Új fejezetet jelentett a magyar tudományos teljesítmények értékelésében, amikor 2021-ben Freund Tamás, az MTA elnöke kezdeményezésére az Akadémia a tudományos kiválóság elismerését kiterjesztette a tudományos intézményekre is az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés létrehozásával. Kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként az MTA Kiváló Kutatóhely minősítést 2022-ben 95 magyarországi tudományos műhely és intézmény kapta meg.

Az MTA kutatásfinanszírozási tevékenységének fő pillérei

A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben alapított, teljesítmény-központú, magas presztízsű, országos ösztöndíja a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, amelynek célja a kiemelkedő kutatás-fejlesztési teljesítmény ösztönzése és elismerése a fiatal kutatók körében, valamint az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés elősegítése.

A Lendület Program azért jött létre, hogy erősítse a fiatal magyar kutatók bázisát a kutatóintézetekben, egyetemeken, közgyűjteményekben és közintézményekben folyó kutatások dinamikus megújításával, valamint kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről való hazahívásával, illetve Magyarországon tartásával.

Az Akadémia több, Magyarország jövője szempontjából stratégiai jelentőségű programot indított el, illetve működtet. 2022-ben négy témában indultak el nemzeti kutatási programok: a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és Fenntartható Fejlődés Program, a Tudomány a Magyar Nyelvért Program és a Poszt-COVID Nemzeti Program.

A közoktatás fejlesztésének tudományos megalapozását segíti elő az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja. Ennek keretében az MTA olyan kutatásokat támogat, amelyek célja a nevelés és az oktatás fejlesztésének új tudományos eredményekkel való megalapozása, valamint a tudásátadás és az értékközvetítés pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítására irányuló kutatások megvalósítása.

Tudomány és társadalom: a Magyar Tudomány Ünnepe

Közfeladatainak megfelelően az Akadémia rendszeresen szervez országos és nemzetközi jelentőségű tudományos konferenciákat, eseményeket. Fontos szerepet kapnak a tudományos eredményeket a nagyközönségnek és a döntéshozóknak bemutató programok is. A minden év november 3-án kezdődő Magyar Tudomány Ünnepe az MTA legjelentősebb, a nagyközönség számára nyitott rendezvénye.

Előadás a Magyar Tudomány Ünnepén Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

A rendezvénysorozat a tudományos eredmények népszerűsítésének fórumaként fontos eszköze az áltudományok elleni küzdelemnek is.

Kutatók a diákokért: a Középiskolai MTA Alumni Program

Freund Tamás, az MTA elnöke 2020 végén hirdette meg a Középiskolai MTA Alumni Programot, amelynek keretében kutatók látogatnak el egykori középiskolájukba és más iskolákba, hogy munkájukról, kutatási témájukról, a tudományos módszerről beszélgessenek a diákokkal.

A program célja egy tudománybarát társadalom építése, a kritikai gondolkodás fejlesztése.

2022 végéig Freund Tamás felhívására az MTA köztestületének csaknem 1700 tagja jelentkezett a programra, és már több mint 270 iskola Alumni-tag.

Nemzetközi kapcsolatok

A Magyar Tudományos Akadémia több mint 60 európai és regionális tudományos szervezet tagja, és mintegy 30 tudományos akadémiával, valamint tudományfinanszírozó szervezettel működik együtt.
Az Akadémia nemzetközi együttműködésének egyik legfontosabb eseménye a World Science Forum. Ez a világ egyetlen olyan fóruma, amelyen a tudomány képviselői összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a döntéshozókkal.

Fiatal Kutatók Akadémiája

A 2019-ben megalakult Fiatal Kutatók Akadémiája alulról szerveződő tudományos társaság, amelynek fő célja, hogy az Akadémia testületeivel szorosan együttműködve

részt vegyen az MTA tudományos tevékenységében, valamint itthon és külföldön képviselje a fiatal kutatók közösségét.

Tevékenységével segíteni kívánja a fiatal kutatók szakmai fejlődését, illetve a kutatók és a társadalom közötti kapcsolat erősítését. A Fiatal Kutatók Akadémiája aktívan részt vesz a tudományos ismeretterjesztésben, tagjai tehetséggondozást és mentorálást is végeznek, rendszeres felméréseikkel pontos képet nyújtanak a fiatal kutatók helyzetéről, ennek nyomán pedig javaslatokat fogalmaznak meg a tudományos pálya vonzerejének erősítése érdekében.