XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Amennyiben az Einstein-teleszkópot megépítik, akkor javasolja magyar kutatók részvételét a tudományos együttműködésben, ugyanakkor nem támogatja, hogy Magyarország befogadó országként pályázzon az ET projektben - így döntött az MTA Fizikai Tudományok Osztálya még tavaly novemberi ülésén. A tudományos osztály az üggyel kapcsolatban a médiában megjelent hírek pontosítása érdekében részletesen tájékoztatott a vitáról és a döntésről.

Az 1925. szeptember 1-jén született tudós 2005-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott. 93 évesen, 2018. december 26-án érte a halál. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjára Csörgő Tamás fizikus emlékezik.

Életének 86. évében, 2019. január 15-én elhunyt Németh Judit akadémikus. A magfizika jeles kutatójától, a Bolyai Kollégium létrehozójától a kutatótársak közül Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója búcsúzik.

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon.

Eötvös Lorándot sokoldalú személyisége, a tudomány iránti elkötelezettsége, családja szellemi öröksége, szabadsága és rátermettsége emelte a legkiválóbb tudósok közé. Fizikusként háromszor jelölték Nobel-díjra, kutatásaival letette egy új tudományág, a geofizika alapjait. Akadémiai elnökként felrázta a magyar kutatótevékenységet, és bekapcsolta az európai vérkeringésbe. Politikusként is a magyar tudományosság érdekeiért szállt síkra. A halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat nyitányaként a Magyar Tudományos Akadémián tartottak emlékülést.

Tudományos ülésszakkal emlékezünk meg Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus, geofizikus és a felsőoktatás megújítója halálának 100. évfordulójáról.

2018. december 12-én tartották meg a Fizikai Tudományok Osztályán levelező tagságra ajánlottak a bemutatkozó előadásaikat.

Az Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át. Az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA CSFK Csillagászati Intézet munkatársai is.

Krasznahorkay Attila, az Academia Europaea új tagja 2018. november 28-án tartotta székfoglaló előadását Barcelonában.