XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Hogyan segítheti a kagylóhéj mikroszerkezetének megismerése az anyagtudománnyal foglalkozó kutatókat? Ez is kiderül abból a cikkből, amelyet magyar és német kutatók publikáltak az Advanced Materials című folyóiratban.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia felerészben Arthur Ashkinnek, felerészben pedig megosztva Gérard Mourou-nak és Donna Stricklandnek ítélte oda az elismerést.

Tapasztó Levente és munkatársai az MTA EK MFA 2D Nanoelektronika Lendület kutatócsoportjában elsőként figyeltek meg egy különleges kémiai reakciót, melyben egy kétdimenziós kristályba beépülő oxigénatomok váratlanul megnövelték a vízbontás katalízisének hatékonyságát.

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésén az MTA Energiatudományi Kutatóközpont dózismérői segítenek felmérni, milyen sugárzás éri majd az űrhajósokat. Ismerje meg közelebbről a kísérletet, mely lényeges szerepet kap a későbbi emberes Mars-küldetések előkészítésében is!

A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban működő Űrdozimetriai Csoport vehet részt, mely passzív dózismérő detektoraival járulhat hozzá a küldetés sikeréhez.

Magyarországról az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet, valamint a Debreceni Egyetem mintegy negyven kutatója és diákja vesz részt az eredményt közlő CMS együttműködés munkájában.

Varga-Kőfaragó Mónika, az Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársa nyerte el az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet elismerését az ALICE kísérleti együttműködés keretein belül írt doktori értekezéséért. A díjat idén 97 pályázatból csupán három fiatalnak ítélték oda.

Az elismerést Legeza Örs, a tenzorhálózat-algoritmusok és a kvantuminformáció-elmélet ötvözésének nemzetközileg elismert úttörője, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kapta.

Az exobolygókra vadászó Kepler és a fiatal csillagrendszerek infravörös sugárzását vizslató Spitzer űrtávcső egyesített erejével tárta fel egy magyar kutatócsoport a DQ Tau rendszerében zajló fizikai folyamatokat. A Napénál jóval erősebb folttevékenység, nagy energiájú felfénylések, a csillagokba zuhanó anyagtömeg – eddig ismeretlen részletek egy 450 fényévre levő csillagpár világából.

A világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós berendezése, a Wendelstein 7-X a következő 4 hónap folyamán minden eddiginél hosszabb és nagyobb energiájú plazmakisüléseket fog létrehozni. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai videokamera-rendszerrel és atomnyaláb-diagnosztikával segítik a nagyszabású fúziós kísérletet.