XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Magyar fizika - Három évtized kutatási eredményei (1989–2019)

Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya szakterületi összefoglalói

Az MTA 2019. májusi 191. Közgyűlése elfogadta, hogy az Akadémia egy összefoglaló kiadvánnyal járuljon hozzá az 1989. évi rendszerváltás 30. évfordulójának ünnepléséhez.

Az MTA Fizikai Osztálya 2020. márciusi ülésén egyhangú szavazással véglegesítette az alábbi tanulmányt, amelyet az Osztály által megbízott Szerkesztő Bizottság (Faigel Gyula, Iglói Ferenc, Mihály György és Patkós András) az Osztály tudományos bizottságainak javaslataiból állított össze.

A tanulmány egyes fejezetei közvetlenül elérhetők az itt következő Tartalomjegyzék fejezetcímeiről.

TARTALOMJEGYZÉK

I. Alapvető kölcsönhatások és részecskék: az atomok alatti méretektől a galaxisokig

  1. A részecskefizika standard modelljének precíziós kísérleti igazolása, a Higgs-bozon felfedezése, a hozzávezető kísérleti és elméleti kutatások
  2. A részecskefizika standard térelméletének megoldása téridő rácson
  3. Atommagreakciók a laboratóriumtól a csillagokig
  4. Fekete lyukak, oszcillatonok, gravitációs monopólusok és társaik:
    a gravitációelmélet kutatása
  5. A kvark-gluon plazma kísérleti és elméleti kutatása
  6. A kétdimenziós modellvilág egzakt fizikájától a húrelméletig
    Hivatkozások

II. Atomi szintű kutatások

  1. Röntgenmódszerek (Röntgenholográfia; Töltésalternáló módszer kifejlesztése az atomi szerkezet meghatározására; Nagy felbontású keményröntgen-spektroszkópia és alkalmazása ultragyors folyamatok vizsgálatára)
  2. Szénalapú anyagok kutatása (Fullerének; Nanocsövek; Grafén)
  3. Elektronrendszerek kvantummechanikája (Mágneses nanoszerkezetek; Szupravezetés, nanoelektronika; Egzotikus mágneses anyagok; Erősen korrelált kvantumrendszerek elmélete)
  4. Lézersugárzáson alapuló kutatások (Döntött impulzusfront alkalmazása terahertzes impulzusok keltésére; Nagyterű, attoszekundumos lézerek; Csörpölt tükrök és femtoszekundumos impulzusok; Atomok önszerveződése optikai rezonátorban szuperradiáns mintázatba)
    Hivatkozások

III. Makroszkopikus fizika

  1. Biológiai eredetű fotonikus nanoarchitektúrák
  2. Diffúziós folyamatok leírása
  3. Diszlokációk statisztikus térelmélete
  4. Komplex megszilárdulási alakzatok
  5. Mintázatképződés az egyensúlytól távoli struktúrákban
  6. Nemegyensúlyi kvantumos rendszerek
  7. Spinüvegek és rendezetlen rendszerek
  8. Nemlineáris dinamika és kaotikus jelenségek
  9. Elektromos gázkisülések vizsgálata
    Hivatkozások

IV. Az Univerzum kutatása

  1. Naprendszerkutatás űrszondákkal
  2. Az SDSS égfelmérés
  3. Infravörös-űrcsillagászat
  4. Űrfotometria
  5. Űrasztrometria
  6. Gravitációs hullámok
    Hivatkozások

V. A fizika alkalmazása más tudományterületeken

  1. Kollektív viselkedés a természetben és társadalomban
  2. Hálózatkutatás
  3. Evolúciós játékelmélet
  4. Kvantitatív gazdasági elemzés
    Hivatkozások

VI. Fizika a társadalomban: egészségügy, kultúra, technológia

  1. Reaktorfizika és nukleáris adatok
  2. Környezet- és sugárfizika
  3. Lézeralkalmazások
  4. Lézeres szemműtétek
  5. Kulturális örökség
    Hivatkozások

Függelék

Történeti fontosságú intézmény- és iskolateremtő személyiségek
Monográfiák, tankönyvek