A Kárpát-medence 19 borvidékének 257 bora közül választották ki idén „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” címet elnyert tételeket. A 7 kategóriában nevezett borok között a zsűri csekély minőségbeli különbségeket talált.
TOVÁBB
Milyen előzményei voltak Európában a ma ismert nemzeti akadémiáknak? Hogyan alakultak át szűk körű, kötetlenül működő csoportokból intézményekké a reneszánsz idején, és milyen szerepük volt abban, hogy a tudományos művekben a latint sok helyen felváltotta az anyanyelv? Ezekre a kérdésekre válaszol az mta200.hu számára készített cikkében Szilágyi Emőke Rita, az MTA–BTK Lendület Humanista Kánonok és Identitások Kutatócsoport vezetője (BTK ITI) és Móré Tünde, a kutatócsoport posztdoktor kutatója (BTK ITI). Az írással indul az MTA történetét összefoglaló sorozat. A szerzőként közreműködő kiváló kutatóknak köszönhetően átfogó képet kaphat az olvasó nemcsak az Akadémia elmúlt két évszázadáról, hanem a tudománytörténet fontos mozzanatairól is a kora újkortól napjainkig.
TOVÁBB
Milyen feladatai és funkciói vannak az idén kétszáz éves nemzeti intézménynek? Erről beszélt Bőhm Gergely, az MTA Elnöki és Alelnöki Titkárságának vezetője, valamint Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. Cikkünkből elérhető a velük készített interjú.
TOVÁBB
Miként járul hozzá a néptánc azoknak az agyi mechanizmusoknak a megértéséhez, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben? Ez is kiderül abból az interjúból, amelyet Vidnyánszky Zoltán neurobiológussal, az MTA doktorával készítettünk, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Agykutatási Programja keretében zajló kutatását körüljárva.
TOVÁBB
Az utóbbi évtizedekben egyre többen dolgoznak a hagyományos munkaviszony keretein kívül, például alkalmi, behívott vagy platformmunkásként. Ők többségükben kényszervállalkozók, akik talán ideig-óráig jobban járnak az alacsonyabb költségek miatt, de számos munkavállalói jogtól elesnek. Gyulavári Tamás egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének vezetője, az MTA doktora ezen önfoglalkoztató munkavállalókat kutatja immár húsz éve. Véleménye szerint, ahogy egyre többen lesznek, úgy növekednek majd a velük kapcsolatos társadalmi problémák, ezért rendezni kell a munkajogi védelmüket.
TOVÁBB
Európa sebezhetőségének legfőbb oka az orosz vagy az amerikai fosszilis tüzelőanyagoktól való importfüggőség, ami geopolitikai zsaroláshoz és gazdasági kiszolgáltatottsághoz vezet. Ez az egyik fő megállapítása az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete április 8-án nyilvánosságra hozott, a biztonságosan fenntartható energiaellátásról szóló jelentésének. A jelentés hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját a fosszilis tüzelőanyagok exportjából finanszírozza, ezért Európának fel kell hagynia az orosz energiahordozók vásárlásával. A jelentést európai tudósok készítették, hogy tényekkel és ajánlásokkal támogassák a döntéshozókat.
TOVÁBB
