Hírarchívum

Életének 85. évében elhunyt Arató Péter villamosmérnök, informatikus, az MTA rendes tagja.

TOVÁBB

A felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok miatt egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, mind a kisvizek, mind az árvizek. A kisvizek következményeit a hazai folyók jelentős részén évtizedek óta tartó medermélyülés is súlyosbítja. Nem lesz minden év ilyen, de a most extrémnek látszó helyzetek gyakorisága növekedni fog, ezért ezzel stratégiai és tervezési szinten is számolni kell. A folyók természetes viselkedésének helyreállítása, a vízvisszatartás növelése, a tájhasználat átalakítása, a hordalékgazdálkodás fejlesztése, a meglévő műszaki létesítmények korszerűsítése vagy akár új vízügyi infrastruktúrák alkalmazása egymást kiegészítő eszközök lehetnek. Józsa János, Baranya Sándor és Timár Gábor írása Pósfai Mihály, az MTA elnökének felkérésére készült 2026 augusztusának első napjaiban.

TOVÁBB

2026 tavaszán egy orvostudomány-történeti jelentőségű könyv magyar fordítása látott napvilágot az MTA 200-as kiadványok sorában. Linzbauer Xavér Ferenc (1807–1888) „Codex saniterio-medicinalis Hungariae I–III.” című monumentális műve a magyar egészségügy történetének egyik legátfogóbb forrása: több ezer tételben rögzíti az egészségügyi szabályozás, a járványkezelés és a gyógyítás történetét hazánkban, és betekintést nyújt jogi, közigazgatási, társadalom-, művelődés- és vallástörténeti dimenziókba is. A könyvbemutatóról készült videófelvétel és a kötet cikkünkből elérhető.

TOVÁBB

A volt MTA kutatóhálózat (majd ELKH, MKH, HUN-REN) sorsát rendezni kívánó törvénymódosításon a kutatói közösségtől érkező elvárások figyelembevételével folyamatosan dolgozik a TTM, az MTA támogatásával. A törvénytervezetet hamarosan véleményeztetjük a kutatóhálózattal, majd társadalmi egyeztetésre bocsátja a minisztérium, így mindenkinek lesz alkalma véleményt nyilvánítani. Itt most a folyamatban lévő munka alapelveit szeretnénk röviden vázolni.

TOVÁBB

A 2026-os tűzszezon már július végére rendkívüli méreteket öltött Európában. A Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban kialakult óriási vegetációtüzek számos halálos áldozatot követeltek és több százezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Mindezt nem elszigetelt természeti katasztrófákként, hanem az emberi eredetű klímaváltozás egyre látványosabb következményeiként kell értelmeznünk. Miért egyre nagyobb az erdőtüzek kockázata Európában és Magyarországon is, és mit tehetünk ez ellen?

TOVÁBB

Életének 89. évében elhunyt Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a kapitalizmus és a szocializmus szerkezeti problémáinak nemzetközi hírű kutatója.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából az MTA Biológiai Tudományok Osztálya országos természetfotó-pályázatot hirdetett „Natura Mirabilis” címmel. A téma: az élő természet csodája, annak minden formája a vírusoktól az emberig és a természeti környezetig. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) szakmai támogatásával három kategóriában kiírt fotópályázat zsűrije 13 képet díjazott, kategóriánként három helyezést, valamint egy-egy ifjúsági díjat és egy fődíjat kiosztva. A fotópályázat legjobb 90 képéből rendezett kiállítást június végéig lehetett megtekinteni az MTA székházában, a tárlat fotóanyaga most felkerült az MTA Flickr oldalára, alábbi cikkünkből is elérhető módon.

TOVÁBB

Az élelmiszerbiztonság növeléséhez és a fenntartható mezőgazdaság kialakításához járulhatnak hozzá Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszék adjunktusa kutatásai. A Lendület Antropogén Stressz és Növényi Ellenálló Képesség Kutatócsoport vezetője az akadémiai kiválósági program keretében egyebek mellett olyan biomarkereket keres, amelyek előre jelezhetik a növényre ható stresszhatásokat.

TOVÁBB