Hírarchívum

A Karolinska Intézet Nobel-bizottsága úgy határozott, hogy a 2025. évi orvosi-fiziológiai Nobel-díjat az amerikai Mary E. Brunkownak és Fred Ramsdellnek, illetve a japán Shimon Sakaguchinak ítéli a perifériás immuntolerancia mechanizmusainak felfedezéséért. A kutatók korszakalkotó munkássága révén sikerült jobban megértenünk, hogyan zajlik az immunműködés szabályozása, és milyen mechanizmusok révén akadályozza meg a szervezet, hogy az immunrendszer a saját szöveteinket károsítsa.

TOVÁBB

Mit csinál egy agykutató? Hogyan szerveződnek az agyműködés szintjei, és hogyan vizsgálják ezeket az agykutatók? Miképp ment végbe az agy evolúciós fejlődése a medúzától az örvényférgen és Pavlov kutyáján keresztül a Homo sapiensig? Miben különbözik a gyerekek és a kamaszok agya a felnőttekétől? Ilyen kérdésekre kaphattak válaszokat a veszprémi Vetési Albert Gimnázium diákjai, akiknek Gulyás Attila neurobiológus, az MTA doktora tartott előadást az MTA Alumni Programja keretében.

TOVÁBB

A különböző neurológiai betegségek, illetve állapotok sokszor hatást gyakorolnak az illető beszédére. Gráczi Tekla Etelka, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Általános és Magyar Nyelvészeti Intézet tudományos főmunkatársa és Lendület-kutatócsoportja e hatást vizsgálja Parkinson-kóros, Down-szindrómás, illetve szklerózis multiplexben szenvedő alanyokon. Kutatásaik során vizsgálják a kiejtett beszédhangok akusztikai jellemzőit és a hangképzés mechanizmusát is.

TOVÁBB

A Magyar Nemzet 2025. szeptember 27-ei számában cikk jelent meg „Schmidt Máriának igaza van!” címmel. A cikk szerzője Gulyás László, akinek állításaira Romsics Ignác történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja válaszol.

TOVÁBB

„Léteznek-e az univerzumban városméretű atommagok?” – csak egy a számtalan izgalmas kérdés közül, amelyre az MTA Fizikai Tudományok Osztálya által szervezett ismeretterjesztő előadásokon keresték együtt a választ a részecskekutatók és a közönség. Szeptember elején kezdődött a 200 éves Magyar Tudományos Akadémián a Fizikai Tudományok Osztályának ünnepi eseménysorozata, amelynek keretében nagy sikerrel tartják esténként az Akadémia felújított székházában.

TOVÁBB

Mi a jelentősége annak, ha egy kutató az emberiség hajdani, sokszor bizony már elfeledett kollektív tudását vizsgálja? Milyen kapcsolat volt régen és milyen kölcsönhatás van ma bölcsészet- és természettudományok között? Ezekről a kérdésekről is beszélt a Nekem a tudomány című, a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára készített sorozat új részében Csörsz Rumen István irodalomtörténész.

TOVÁBB

Hogyan alakult ki a Tejútrendszer, és fejlődött az elmúlt 13 milliárd évben? A kérdés megválaszolása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Lendület Tejútrendszer Kutatócsoportja – nemzetközi együttműködésben – kulcsszerepet vállalt a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) ötödik fázisának egyik legnagyobb égboltfelmérő programjában, a Milky Way Mapper (MWM) felmérésben.

TOVÁBB

Tényleg Lajka kutya volt az első élőlény az űrben? Mit esznek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén? Valóban lehet úgy krumplit termeszteni a Marson, ahogy Matt Damon tette azt a hollywoodi sikerfilmben? Mi a közös egy népszerű amerikai énekesnőben és egy muslicában? Egyebek mellett ilyen kérdésekre kereste a választ Kiss László csillagász a makói Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola diákjaival közösen, az MTA Alumni programban megszervezett előadáson, amelyről rövid riportfilmet is mutatunk, cikkünk végén pedig a teljes előadást is közzétesszük. A közeljövőben további négy, alumnis előadásokon készült videóval jelentkezünk, érdemes lesz ezek miatt is felkeresni az mta.hu-t.

TOVÁBB

Közérthetően a fúziós energetika helyzetéről, a magyar plazmafizikusok és mérnökök hozzájárulásáról a tiszta és gyakorlatilag kimeríthetetlen energiatermelés megvalósulásához – ezt kínálta a 200 éves Magyar Tudományos Akadémián a Fizikai Tudományok Osztályának ünnepi eseménysorozata keretében rendezett „Fúzió – amikor a fizikusok játszanak a tűzzel” című előadássorozat. A program része volt az MTA székházában megrendezett 29. EU–US Transport Task Force Workshop nemzetközi fúziós konferenciának.

TOVÁBB

Születésének 234. évfordulóján nemzetformáló tevékenységének két meghatározó eredménye, a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia szomszédságában álló szobránál tisztelegtek gróf Széchenyi István emléke előtt az Akadémia vezetői, a Széchenyi Társaság, valamint civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények képviselői hétfőn a budapesti Széchenyi téren.

TOVÁBB