A tehetséggondozás jelentőségét hangoztatta és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának a jövő kutatóinak kiválasztásában betöltött szerepét méltatta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a magyar egyetemisták legnagyobb tudományos seregszemléje, a 37. OTDK nyitóünnepségén. Az elnöki köszöntő cikkünkben olvasható.
TOVÁBB
„Széchenyi István örökké aktuális.” Vajon miért az, és miért érezzük ennyire közel magunkhoz őt? Többek között e kérdések különböző rétegeibe kalauzolta el az érdeklődőket az a zenei betétekkel, színművészi előadással és egy Széchenyi személyes tárgyaiból válogatott tárlattal gazdagított kettős könyvbemutató, amelyet Csorba László „Széchenyi István” című monográfiája és a Czinege Szilvia szerkesztésében megjelent „»…a Tudós Társaság dolgában«: Válogatás Széchenyi István gróf levelezéséből” című levelezéskötet megjelenése alkalmából tartottak az Akadémia Székházában. Az mta200.hu cikkében megnézhető a könyvbemutatóról szóló videófelvétel és összefoglaló.
TOVÁBB
Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztja meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Kiss L. László csillagász beszél a tudósok felelősségéről és a tudomány iránti bizalom visszaszerzésének fontosságáról.
TOVÁBB
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb küldetése, hogy továbbra is hiteles forrás, biztos tájékozódási pont maradjon a társadalom számára. Napjaink dezinformációs zűrzavarában ez fontosabb, mint valaha. Összeállításunkban bemutatjuk az ünnepi év legkiemelkedőbb programjait és tartalmait, elsőként a Nekem a tudomány című sorozatot kiváló kutatók ünnepi gondolataival.
TOVÁBB
„A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriuma a magyar nemzeti identitás, a kultúra és a tudomány önmagán túlmutató jelentőségű eseménye. A bicentenárium összehozhatja a teljes magyar tudományos közösséget és a társadalom tudomány iránt érdeklődő tagjait” – így hangzott az MTA Elnökségének egyik fő üzenete a területi bizottságok éves közgyűlésein. Az Akadémia alapításának 200. jubileumi évében Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Veszprémben is az ünnepre készülés jegyében zajlottak a területi akadémia bizottságok éves közgyűlései.
TOVÁBB
Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendet a Parlament kupolacsarnokában tartott ünnepségen adták át.
TOVÁBB
Európa elvesztette vezető tudományos pozícióját a világban, az Egyesült Államok és Kína régen megelőzte a kutatás, fejlesztés és technológiai újítások minden területén az Európai Uniót. Ez áll abban a nyílt levélben, amit több mint 30 európai tudományos akadémia és tudós szervezet – köztük a Magyar Tudományos Akadémia – írt alá, arra kérve az EU vezető szervezeteit, hogy egy erős keretprogrammal növeljék a tudományos szféra támogatását.
TOVÁBB
A Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottsága úgy tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója előtt, hogy 2025-ben minden hónapban egy-egy tudományos osztály számára biztosít bemutatkozási lehetőséget egy tematikus összeállításban. A sort a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya nyitja, amely nemcsak a mai akadémiai osztályszerkezetben az I. Osztály, hanem történetére nézve is a tudós testület legkorábbi szervezete. Cikkünkből elérhető az ünnepi összeállítás.
TOVÁBB
Pesszimista képet fest és azonnali cselekvést sürget friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC). Az előző, 2021 januárjában bemutatott jelentéshez képest egy fikarcnyit sem javult a helyzet, sőt, több szempontból is sokat romlottak a bolygónk állapotának mutatói, közölte március 4-én, a jelentés sajtóbemutatóján Mike Norton, az EASAC környezettudományi programigazgatója. A húszoldalas dokumentum továbbra is gyökeres változtatásokat lát szükségesnek a fenntartható jövő érdekében.
TOVÁBB
A nemesfémalapú nanoszerkezetek és a biokolloidok forradalmasíthatják az orvostudomány több ágát is. Például molekuláris szenzorokat és a gyógyszerhatóanyagok pontos célba juttatását biztosító segédmolekulákat fejleszthetünk belőlük. Ilyen nanoszerkezetek fejlesztése a célja Csapó Editnek, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék habilitált egyetemi docensének és az MTA-SZTE Lendület Nemesfém Nanoszerkezetek Kutatócsoport vezetőjének, aki tavaly védte meg MTA-doktori disszertációját, jelenleg pedig a Lendület Program által támogatott kutatásokat végez.
TOVÁBB
