Hírarchívum

2026. június 16-án, életének 100. évében elhunyt Nász István, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a hazai orvosi mikrobiológia és víruskutatás kiemelkedő egyénisége. Szabó Dóra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója idézi fel életútját.

TOVÁBB

Átfogó kép felrajzolása a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, annak mélyebb összefüggéseiről és hatásmechanizmusairól – ez volt a célja annak a tudományos tanácskozásnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezett az MTA és a Magyar Közgazdasági Társaság. Cikkünkben megtekinthető a tanácskozásról készített felvétel, és elolvashatók az egyes előadások rövid összefoglalói is.

TOVÁBB

A Helmholtz-érem a Berlin–Brandenburgi Tudományos Akadémia legmagasabb tudományos kitüntetése, amelyet kifejezetten életművek és kivételes tudományos teljesítmények elismerésére tartanak fenn a humán tudományoktól a matematikán és a természettudományokon át a műszaki tudományokig.

TOVÁBB

Az MTA doktora cím a magyar tudományosság egyik legfontosabb minőségi mércéje. A megszerzésére vonatkozó eljárás szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyeletét ellátó Doktori Tanács leköszönő elnöke szerint az elmúlt időszak eredménye, hogy az eljárási idő rövidebb, mint korábban. Kamarás Katalin akadémikus az mta.hu-nak adott interjújában beszélt a tudományterületek különbségéből adódó eltérésekről is.

TOVÁBB

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2026. június 3-ai ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj-pályázatokról a szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján. Cikkünkben ismertetjük a támogatást elnyert kutatók névsorát.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, az MTA elnöke és Tanács Zoltán tudományos-technológiai miniszter június 11-ére hívta össze azt a kerekasztalt, amelynek résztvevői az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat (HUN-REN) jövőjéről egyeztettek.

TOVÁBB

2001. június 11-én alakult meg az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council), az EASAC, melyet az Európai Unió akadémiái és tudós szervezetei azért hoztak létre, hogy közösen megfogalmazott, tudományosan megalapozott, egységes és független szakértői javaslatokat adhassanak a szakpolitikai döntéshozók kezébe. A Magyar Tudományos Akadémia 2004-től, Magyarország EU-csatlakozását követően csatlakozott az EASAC-hoz, ennek köszönhetően a magyar kutatók az európai tudósokkal közösen hallathatják hangjukat a legégetőbb szakpolitikai kérdésekben.

TOVÁBB

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt a köztestülettel kapcsolatos elképzeléseiről, a kutatóhálózat lehetséges jövőjéről, alapkutatások és alkalmazott kutatások kapcsolatáról, valamint az általa tervezett rövidebb idejű, kisebb összegű pályázatokról is. A Pósfai Mihállyal készített interjú cikkünkbe kattintva megnézhető.

TOVÁBB

Pósfai Mihály, az MTA elnökének első videóüzenete a 20 ezer fős akadémiai köztestülethez, amelynek tagjai először a köztestületi hírlevélből érhették el a felvételt június 9-én.

TOVÁBB