Hírarchívum

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Pál Csaba antibiotikum-rezisztenciával foglalkozó biológus beszélt arról, hogy miért csaphatnak be minket újra meg újra a baktériumok, hogyan fordulhat elő, hogy egy „csodagyógyszer” még a patikába sem ér, és máris hatástalan, lehet-e nyerni a fegyverkezési versenyben, ha egyszerű kórokozók szállnak szembe a modern orvoslással, és miért dönt valaki úgy, hogy a külföldi lehetőségek ellenére itthon épít kutatói karriert.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Müller Veronika tüdőgyógyász, klinikai onkológus, infektológus beszélt egyebek mellett arról, miért fontos az alapkutatásban dolgozó szakemberek munkája, hogyan tud hozzájárulni egy szűk szakterületen végzett kutatói tevékenység a nemzetközi közösség eredményeihez, milyen érzés más tudományterületek tudósaival együtt dolgozni, és miért fontos, hogy a kutatók bekapcsolódjanak az oktatásba.

TOVÁBB

Kutatók, akik egyúttal az MTA köztestületének is tagjai, fogalmazzák meg tömören, személyes hangnemben viszonyukat a világhoz, a tudományhoz és az Akadémiához – ez volt annak a kisfilmsorozatnak a célja, amelynek keretében 22 kiváló kutató, köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin osztotta meg gondolatait egy-egy percben. A Nekem a tudomány című sorozatban ezúttal Fekete Andrea gyermekgyógyász, az MTA doktora beszél arról, hogy bár neki a tudomány nem csak a felfedező kutatásokat jelenti, számos eredményről sokáig nem derül ki, hogy valójában milyen jelentősége van.

TOVÁBB

Elkötelezettség a tudományos kiválóság, a függetlenség és integritás, valamint a tudományba vetett társadalmi bizalom erősítése iránt – egyebek mellett ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák nemzeti tudományos akadémiák elnökei írtak alá idei találkozójukon.

TOVÁBB

Erdei Anna leköszöntő főtitkárhelyettes kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 200., ünnepi közgyűlésén készült az akadémikus hölgyek legújabb csoportképe.

TOVÁBB

Az internetes közösségi platformok mára életünk szerves részei lettek, az online tevékenység jelentős része közvetlenül vagy közvetve érinti e szolgáltatásokat. Így a közösségi hálózatok jelentős hatást gyakorolnak a társadalomra, a jogi szabályozásuk azonban sok tekintetben ellentmondásos és elégtelen. Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora, az MTA doktora ezért kutatja a platformjogot, illetve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi kérdéseket, hiszen ezek a jövőben valószínűleg egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az élet valamennyi területén.

TOVÁBB

Lendák-Kabók Karolina, az ELTE Kisebbségszociológia Tanszék oktatója már évek óta kutatja a Vajdaságban élő nemzetiségeket és a vegyes házasságokat. A témát korábban Marie Skłodowska-Curie posztdoktori ösztöndíjasként vizsgálta, majd regionális perspektívába helyezte: a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával a magyarországi magyar–szerb, valamint a szerbiai magyar–szerb vegyes családokat elemezte. A Lendület Program által támogatott jelenlegi kutatásában a témát történeti távlatba helyezi.

TOVÁBB

Összefoglalónk a Bizottság alakuló üléséről.

TOVÁBB

Az előző rendszer nem tűrt semmilyen jelentős autonómiát, semmilyen szervezetet, amit nem lehetett felülről irányítani. Az Akadémiának azonban soha nem lehetett így parancsolni – vélekedik Pósfai Mihály geológus, az MTA nemrég megválasztott új elnöke, aki a magyar tudományosság sokak szerint példátlanul sötét időszaka után veszi át a tudós testület irányítását. A kormányváltás után áthatja a kutatói közösséget a már-már irracionálisan optimista várakozás. Kérdés azonban, hogy végül mi valósulhat meg az álmokból. A Magyar Hangban megjelent interjút a lap engedélyével teljes terjedelemben közöljük.

TOVÁBB

Valódi globális klímamegoldás az ökoszisztéma-restauráció? Milyen hatással van a csökkenő csapadékmennyiség a Rába folyó bentikus kovaalga-közösségének összetételére és diverzitására? Áldozat a közjó érdekében? Mik a városi terjeszkedés és a túlzott területfoglalás fő kiváltó okai Magyarországon? Ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.

TOVÁBB