Vidéken nem csak a föld terem – az MTA területi bizottságainak bemutatkozásával folytatódott novemberben az Akadémia ünnepi programsorozata

Májusban kezdődött az a másfél éven át tartó programsorozat, amellyel alapításának 200. évfordulóját ünnepli a Magyar Tudományos Akadémia. A Sokszínű tudomány című rendezvénysorozat keretében bemutatkozik többek között az MTA 11 tudományos osztálya: egy-egy hónapon át ízelítőt adnak a nagyközönségnek két évszázados tevékenységükből és napjainkban végzett munkájukból. A programsorozat első, a határon túli magyar tudományos műhelyek májusi ünnepi hónapja után először a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya tartotta meg ünnepi rendezvényeit 2025 júniusában, amit szeptemberben a Fizikai Tudományok Osztálya, majd októberben a Filozófiai és Történettudományok Osztálya követett. (Az Akadémia osztályainak további ünnepi menetrendje cikkünk végén található.)

A novembert nem egy tudományos osztálynak, hanem területi bizottságainak szentelte az MTA, alkalmat teremtve arra, hogy bemutassák, honnan indultak, és hová jutottak, az Akadémia tagjai és vezetői pedig megvizsgálják, hogy létrejöttük óta milyen szerepet játszottak az Akadémia, a magyar tudomány és a társadalom életében. Az MTA területi bizottságainak hónapját november 6-án nyitotta meg a Vidéken nem csak a föld terem... Igazgyöngyök a vidéki tudományosság kagylóhéjából című konferencia, mely után a székház előcsarnokában megnyílt egy, az MTA területi bizottságait bemutató időszaki kiállítás is.

Az eseményről készült galériánk a képre kattintva érhető el. Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az MTA székházának felújított Nagytermében megrendezett eseményen Freund Tamás, az MTA elnöke mondott köszöntőt, az eseményen jelen volt Lamm Vanda és Kosztolányi György, az MTA két alelnöke is, a hallgatóság soraiban pedig helyet foglalt többek között Horga Gyula, Veszprém megyei jogú város polgármestere, Kecskeméti Gábor, az MTA 200 Elnökségi Bizottság elnöke, König Marianna, a Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának igazgatója és a határon túli magyar tudományos szervezetek több vezetője is.

Freund Tamás beszédében felidézte, hogy mi a Magyar Tudományos Akadémia legfőbb küldetése: a teljes magyar tudományos közösség integrálása, bevonása, mozgósítása a magyar tudományosság és tudományművelés fejlődése érdekében, magában foglalva a tudományos tehetségek kibontakoztatásának, a kutatóhelyek fejlesztésének és a közös nemzeti célok elérésének támogatását is.

Akadémiánk ehhez a kutatás, a felsőoktatás és az innováció valamennyi színterével, intézményével élő, együttműködő és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tart fenn. Ennek megteremtésében és fenntartásában létrejöttük óta kiemelkedő szerepet játszanak a területi akadémiai bizottságok

– méltatta az egész országot átfogó térségi központok, a debreceni, miskolci, pécsi, szegedi és veszprémi bizottságok olykor határokon túlnyúló szerepét a hazai tudományos élet támogatásában, nemzeti szintű tudományszervező és nemzetmegtartó, nemzetépítő kapcsolattartásában és együttműködésében.

Freund Tamás idézte Gelencsér András, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) elnökének a Magyar Tudomány folyóirat ez évi első számában megjelent tudománytörténeti tanulmányát, amelyben az akadémikus arról írt, hogy a területi akadémiai bizottsági rendszer fokozatosan, mintegy két évtized alatt az 1960–70-es években jött létre, és vált az országot lefedő regionális területi képviseletté. „Akármi volt is a Széchenyi téri döntéshozók szándéka, a területi bizottságok sokszor elsőként és a központi akadémiai szervezetnél nagyobb szabadsági fokkal reagáltak a kor, Kádár kora kihívásaira, tudományos trendjeire. A maguk korában a tudományos elit számára eretnek módon, a politikai hatalom számára pedig gyanakvást keltően interdiszciplináris bizottságokat is igen korán létrehoztak. Ilyen volt például a környezetvédelmi és urbanisztikai szakbizottság a SZAB-nál, a számítástechnikai és rendszerelméleti szakbizottság a VEAB-nál, a tudomány- és technikatörténeti komplex bizottság a MAB-nál, a matematikai és informatikai tudományok szakbizottsága a PAB-nál, a környezettudományi szakbizottság a DAB-nál” – említett néhány fontos tudományszervezési példát a TAB-os hőskorból az MTA elnöke, aki szerint manapság már nehéz érzékelni, hogy a területi bizottságok kezdeményezései mennyire megelőzték a korukat.

Freund Tamás fontosnak tartotta kiemelni, hogy a területi bizottságok másik nagy erénye kezdetektől fogva a fiatal kutatók szakmai eredményeinek elismertetése. Kutatómunkájukat olyan pályázatok kiírásával és díjak alapításával ösztönözték, amelyekhez tudományos alapítványokat hoztak létre a térségben működő intézmények és vállalatok jelentős anyagi támogatásával. A pályázatok egy része a tudomány bázisának szélesítésére irányult, amennyiben tudományos fokozattal nem rendelkezők számára önálló pályamunka benyújtására adtak lehetőséget. A területi bizottságoknál a komoly presztízsű díjak és pályázatok ma is fontos szerepet töltenek be a legkiválóbb fiatal kutatók kutatói életpályájának előmozdításában. „Mindezek alapján elmondható, hogy a területi bizottságok felbecsülhetetlen mértékben járultak és járulnak hozzá ma is a vidéki tudomány fundamentumainak megerősítéséhez” – szögezte le az Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy az akadémiai küldetés másik kiemelt területe a tudományos tanácsadás, melyben a területi bizottságok néha korukat és akadémiai központjukat is megelőző szerepet vállaltak. Példaként a kelet-magyarországi termálvizek hasznosítási lehetőségeinek kutatását, Szeged és környéke hidrogeológiai viszonyainak tanulmányozását, a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozásának támogatását, a bélapátfalvai cementgyár poremissziója csökkentési lehetőségeinek vizsgálatát, a Balaton állapotromlásának tanulmányozását hozta fel.

Freund Tamás (az eseményről készült galériánk a képre kattintva érhető el) Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az MTA elnöke örömét fejezte ki, hogy az MTA területi bizottságai élénk és kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekednek a szomszédos országok magyar tudományosságával. „Elnökként ezt különösen jó érzés volt kiemelnem a november 3-án Pozsonyban elmondott beszédemben a Szlovák Tudományos Akadémiával és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanáccsal közösen szervezett konferencián alapításunk napján Széchenyi felajánlása helyszínének közvetlen szomszédságában” – mondta Freund Tamás.

Az elnök végezetül felhívta a figyelmet az MTA Tudománybarát Település Mozgalmára (TUBA), melynek küldetése, hogy a települések vezetőinek és aktív polgárainak bevonásával az Akadémia szervezetére és tagságára építve tartós kapcsolatot és együttműködést építsen ki a tudomány és a mindennapi emberek világa között. „Ez a kezdeményezés csak a területi akadémiai bizottságok és kapcsolatrendszerük aktív támogatásával, részvételével lehet sikeres, érheti el célját” – hangsúlyozta az elnök.

A területi bizottságok nélkül más és szegényebb lenne az ország, idézte Freund Tamás Gerencsér Andrást, zárszóként hozzátéve:

„Mélyen egyetértek vele, és csak annyit teszek hozzá, ennek tudatában tervezzük és alakítjuk az Akadémia jövőjét, amelyben a területi bizottságoknak az eddigieknél is fontosabb és meghatározóbb szerepük lesz.”

A délelőtti program során az MTA területi bizottságainak történetét, az Akadémia vidéki tudományos bázisának megalapozását és kiszélesítését, társadalmi és politikai elfogadottságának kiépülését, valamint a jelen társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepét mutatták be a vidéki bizottságok vezetői. Mennyire feleltek meg a velük szemben megfogalmazott elvárásoknak? Mivel járultak hozzá az akadémiai küldetés teljesítéséhez? Mit ígérnek, és mit várhatunk tőlük a jövőben? Krisztin Tibor, a SZAB elnöke, Kovács L. Gábor, a PAB elnöke, Pósfai Mihály, a VEAB volt elnöke, Páles Zsolt, a DAB elnöke és Kocsis Károly a MAB elnöke ezekre a kérdésekre adott választ. Előadásaik felvétele az alábbi videóban érhető el.

00:00:00 Bevezető
00:01:59 Freund Tamás megnyitó beszéde
00:13:57 Krisztin Tibor előadása: A tudomány dél-alföldi fellegvára – Pillanatképek a SZAB történetéből
00:41:13 Kovács L. Gábor előadása: A Pécsi Akadémiai Bizottság múltja, jelene és jövője
01:06:21 Pósfai Mihály előadása: Pannonia Superior meghódítása – A VEAB története dióhéjban (Gelencsér András, a VEAB elnöke baleset miatt kényszerült távolmaradásra)
01:27:43 Páles Zsolt előadása: Tudományról a pusztán – Pusztán a tudományról
01:48:35 Kocsis Károly előadása: Az MTA múltja és jelene Felső-Magyarországon – A MAB története dióhéjban

A délutáni előadóülésen területi bizottságonként egy-egy kiemelkedő tudós előadását hallgathatták meg a vendégek, a régió egy kiválasztott zászlóshajó kutatási területének közérdeklődésre is számot tartó eredményeiről. A délutáni előadásokról készült videó itt látható:

0:00 Bevezető
0:31 Gácser Attila (SZTE) előadása: Áttörések szegedi módra Szent-Györgyitől Karikóig, avagy „Cherchez le fungi!” – Tudomány három felvonásban
30:44 Helyes Zsuzsanna (PTE) előadása: Új, innovatív gyógyszerjelölt fejlesztése krónikus idegi fájdalom csillapítására
01:01:27 Pósfai Mihály (PE) előadása: Nekem a Balaton... – Tudomány a Balaton tükrében
01:33:32 Király Beáta (HUN-REN Atomki) előadása: A neutrínó tettenérése – 1956
02:04:55 Szűts Zoltán (EKE) előadása: 16 oldalt írtam, akár a gép – A mesterséges intelligencia által generált és emberi szerzők által írt tudományos szövegek összehasonlító vizsgálata