Egy nemzeti intézmény évszázadai – Videókon a Sokszínű tudomány októberi programsorozatát nyitó konferencia és könyvbemutató

0:00 Gyáni Gábor köszöntője
03:09 Benkő Elek köszöntője
08:18 Cieger András előadása
23:04 Krász Lilla előadása
49:43 Langó Péter előadása
01:06:04 Kovács Janka előadása
01:30:11 Kiss Zsuzsanna előadása
01:52:57 Paksi Veronika előadása
02:17:19 Kérdések-válaszok

0:00 Rainer M. János köszöntője
0:27 Sipos Balázs előadása
20:58 Turbucz Dávid előadása
40:14 László Szabolcs előadása
01:02:01 Zsidi Bernát előadása
01:08:39 Körtvélyesi Zsolt előadása

Benkő Elek akadémikus, az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnöke köszöntőjében a tudományos osztályhoz tartozó tudományterületek sokszínűségére hívta fel a figyelmet. Az MTA-t ért támadásokról szólva pedig úgy fogalmazott: „Nem hiszünk abban, hogy a fejlődésünk nyílegyenes, hibák nélküli pálya lenne.” A nyitórendezvény is arról szól, hogy az Akadémia hosszú idő alatt, borúsabb és derűs szakaszokon keresztül jutott el oda, ahol ma van.

A nyitórendezvény előadói áttekintést adtak a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetéről. A konferencia keretében az Akadémia anyagi támogatásával évek óta folyó kutatások eredményeképp megjelenő tanulmánykötet fontosabb megállapításait is ismertették a szerzők.

Fényes sikerek és árnyoldalak

A hazai sikertelen kezdeményezések után európai minták nyomán, Széchenyi István gróf nevezetes országgyűlési indítványára alakult meg az az egylet, amely két évszázad alatt nyelvművelő magántársulatból a tudományok intézményesült nemzeti akadémiájává fejlődött. Ez a fejlődési ív azonban számos közbülső állomást, törést, visszalépést és újrakezdést foglal magában. Ezért az Akadémia történetének tárgyilagos bemutatásakor a szerzők a fényes sikerek és az árnyoldalak ábrázolására egyaránt figyelmet fordítottak.

További képek a tanácskozásról a fotóra kattintva tekinthetők meg.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az évforduló lehetőséget kínált az előadóknak arra is, hogy kitérjenek az Akadémiát az évtizedek során ért bírálatokra, a múltban gyökerező működési problémákra, valamint arra, miként valósíthatók meg az Akadémia céljai a folyamatosan változó társadalmi és politikai környezetben. Az előadások egyúttal

a hazai 19–20. századi Akadémia- és tudománytörténeti kutatások állapotfelméréseként is értelmezhetők voltak,

mivel újszerű megközelítéseket mutattak be, és ami talán még lényegesebb, több szerző újabb vizsgálati kérdésekkel és témákkal a további kutatások lehetséges irányait is kijelölte.

A rendezvény előadói többek között vizsgálták a tudós elit társadalmi hátterét, a rekrutáció jellegzetes útvonalait és az akadémikussá válás időben változó feltételeit. Szintén kiemelt figyelmet szenteltek az Akadémia és az állami akaratot érvényesítő mindenkori kormányzat összetett kapcsolatának feltárására. Volt szó az egyes tudományok intézményesüléséről és az Akadémia e folyamatban játszott szerepéről, valamint az MTA testületi eseményei és évfordulós ünnepségei révén megnyilvánuló önreprezentációjáról is. Az érdekődők hallhattak az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak (csereprogramok, tudományos együttműködések, nemzetközi szervezetekben való részvétel) alakulásáról a szocializmus időszakában, továbbá az 1994-es akadémiai törvény megszületése körüli politikai vitákról.

Az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya októberi rendezvénysorozatának nyitónapját könyvbemutatók zárták. Mint azt Molnár Antal történész, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének igazgatója elmondta, a könyvbemutató, amelyen történeti, művészettörténeti, ókortörténeti, régészeti és filozófiai témájú könyveket ismertettek az előadók,

az MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartozó tudományos bizottságok munkájának reprezentációja.

A rendezvényt egyúttal műfaji sokszínűség is jellemzi, hiszen az új könyvek között forráskiadvány, tanulmánykötet, monográfia és kiállításkatalógus is található, és van közöttük magyar, illetve angol nyelvű is.

0:00 Molnár Antal köszöntője
03:34 Eötvös József: Levelek II. – Bemutatja: Hermann Róbert
19:39 MS mester és kora. Kiállítási katalógus – Bemutatja: Mikó Árpád
36:33 Ókortörténet és feliratok – Bemutatja: Visy Zsolt
57:45 The self in ancient and early modern philosophy – Bemutatja: Juhász Máté
01:17:35 Bronzkori élettörténetek Magyarországon: Kr. e. 3–2. évezred – Bemutatja: Bondár Mária
01:36:00 Dévai Kata: Vessel glass from late Roman burials in Pannonia – Bemutatja: Borhy László

További képek a könyvbemutatóról a fotóra kattintva tekinthetők meg.
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás