„A Magyar Tudományos Akadémia arra törekszik, hogy a nemzetegyesítés – legalább a tudomány területén – dacára minden történelmi sorscsapásnak, dacára embert embertől elválasztó valós és virtuális határoknak, minél inkább megvalósulhasson” – mondta Freund Tamás, az MTA elnöke a Határon túli magyar tudományos intézetek és szervezetek hónapját megnyitó köszöntőjében.

Freund Tamás
(A nyitónap rendezvényeiről készített képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ennek egyik legfontosabb, de nem egyetlen elemének nevezte, amikor az MTA a rendszerváltozás után, 1990-től, több évtizedes szünet után bevezette a külső tagság intézményét, majd amikor 1996-ban létrehozta a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot.
„A határokon átívelő magyar tudományos integráció, az együttműködés a bel- és külföldi magyar tudományosság képviselői között sok kihívást jelentő feladat. Egymástól sokszor nagyon távol született, más kulturális közegben felnőtt, nagyon eltérő körülmények között élő és kutató emberek közössége számára kell szellemi otthont biztosítani.

E közösség együvé tartozásának érzéséhez az alapot a magyar nyelv, valamint a magyar szellem által létrehozott kulturális és tudáskincs ápolásának, illetve az egyetemes tudományos eredmények gazdagításának szándéka adja.

Saját tudományágának művelése iránti szenvedélyes elkötelezettsége mellett ez a szándék köti össze a Kárpát-medencében a mai határainkon innen és túl élő, illetve a tudományt szülőhazáján kívül művelő, távoli diaszpórában élő, de magyar gyökereit féltve őrző kutatót.”

Freund Tamás kiemelte, hogy az MTA köztestülete, benne a külhoni magyar tudósok közösségével akkor tud valóban hatékony, mindenki számára vonzó, eleven kapcsolati hálót alkotni, ha a többiekéitől eltérő igények és érdekek is érvényesülhetnek benne: „Ezért a következő időszakban az MTA vezetése arra törekszik, hogy minél több kétoldalú megbeszélés révén gondolja újra kapcsolatait a külhoni magyar kutatói közösségekkel szerte a világban. Arra törekszünk, hogy a szimbolikusnak tekinthető témák mellett a lehető legtöbb konkrét és gyakorlati szempontból fontos ügyben is megállapodásokat köthessünk.”

Az Akadémia elnökét követően Kocsis Károly akadémikus, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke tekintette át a magyar–magyar kutatói kapcsolatok alakulását az elmúlt több mint száz évben.

Kocsis Károly Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Mint elmondta, az 1920-tól 1944-ig tartó időszakot alapvetően a nemzeti széttagoltság ideiglenesnek tekintése, ugyanakkor az intézményes kapcsolatok hiánya, az 1945-től 1989-ig tartó államszocialista kort pedig a határon túli magyarok létének agyonhallgatása, a szervezett, formális-informális, főleg személyes kapcsolatok esetlegessége jellemezte. Azóta viszont a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori vezetése

arra törekszik, hogy a külhoni magyar kutatókat minél jobban bevonja az MTA mintegy 19 ezer fős köztestületének munkájába.

Az MTA-nak jelenleg körülbelül 2 ezer külső köztestületi tagja van szerte a világon.

Sokszínű tudomány

A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi rendezvényeinek részeként egy-egy hónapon keresztül egy régió vagy szervezet tudományos tevékenységét, illetve az egyes tudományos osztályaihoz tartozó tudományterületeket helyezi majd a fókuszba. Májusban a külhoni magyar tudományosság szervezetei várják változatos programokkal – tudományos előadásokkal, kiállításokkal, koncertekkel, kerekasztal-beszélgetésekkel, filmvetítésekkel – nem csupán a kutatótársakat, hanem a tudomány és a kultúra iránt érdeklődő nagyközönséget is. A környező országok mellett a világ minden tájáról érkező magyar tudósok is képviseltetik magukat a rendezvényeken.

A nyitónapon Bitay Enikő, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke tartott előadást az MTA-nak az EME megalakulásában és fejlődésében betöltött szerepéről. A résztvevők beszámolót hallgathattak meg a Magyar Nemzeti Helynévtár Program erdélyi munkáiról és kisfilmekből kaphattak képet az EME kutatásairól.
(A hétfői konferencián mutatták be a Bolyai Farkas élete című dokumentumfilmet is, amelyről az mta.hu-n később részletesebb ismertetést is olvashatnak majd.)

A programsorozat nyitónapjának estéjén a Széchenyi család zenével foglalkozó tagjainak műveiből válogató koncert helyszíne volt az MTA székházának felújított Díszterme.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A tudomány iránt érdeklődők azonban gazdag kínálatból válogathatnak: Bolyai Farkas életéről szóló film bemutatója, beszélgetés a kisebbségi identitásról, az Ungvári Nemzeti Egyetem rendezvénye a kárpátaljai magyarság 20. századi sorsfordulóiról – ízelítőül néhány a május 8-tól egészen a hónap végéig tartó eseménysorozatából.

Határokon átívelő örökség

Május végéig az MTA székházának aulájában a magyar tudomány és szellem határokon átívelő örökségének szentelt kiállítás is látható.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az öt részegységből álló tárlat egyszerre emlékezik és állít példát. A kiemelkedő, 1920 előtt a mai határokon túl született magyar akadémikusok arcképcsarnoka a nemzeti és egyetemes tudomány szolgálatába állított életutakra irányítja a figyelmet. Térképek és adatok mutatják be, miként szövi át a Kárpát-medencét a tudomány földrajzi hálózata – a születési helyüktől a tehetségekből tudósokat képző központokig.

A kiállítás 2025. május 31-ig látogatható,
hétköznapokon 10.00 órától 18.00 óráig.
Cím: MTA Székház, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A külhoni magyar tudományosságnak szentelt programokról ide kattintva lehet tájékozódni.