Magyar modell az orvostudományi felfedezések gyors alkalmazására Magyar modell az orvostudományi felfedezések gyors alkalmazására

Magyar modell az orvostudományi felfedezések gyors alkalmazására

Az orvostudományi alapkutatás végső célja minden esetben a medicina hatékonyságának növelése, vagyis a betegek gyógyításának előmozdítása. A gyakorlatban azonban sokszor évtizedek telnek el, mire egy új felfedezés megjelenik a klinikai gyakorlatban, ami gyakran emberéletekben mérhető károkat okoz. Ezen igyekszik változtatni a transzlációs medicina tudományterülete, amelynek magyar kutatói új modellt dolgoztak ki a felfedezések gyorsabb gyakorlati felhasználása érdekében, és erről nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban számoltak be.

A termikelő madarak taníthatják a jövő vitorlázó drónjait A termikelő madarak taníthatják a jövő vitorlázó drónjait

A termikelő madarak taníthatják a jövő vitorlázó drónjait

Az ember mindig sokat tanult az állatoktól, és valószínűleg a mesterséges intelligenciának is van mit tanulnia tőlük. A robotrepülőgépek például rengeteg energiát takaríthatnának meg, ha a madarakhoz hasonlóan ki tudnák használni a felfelé haladó légáramlatokat. Az MTA-ELTE Lendület Csoportos Viselkedés Kutatócsoport munkatársai éppen ezzel foglalkoznak: az állatok csoportos viselkedésének mechanizmusait kutatják a legmodernebb technológiák segítségével, majd a megszerzett tudást igyekeznek beépíteni a még modernebb technológiákba.

A gömbi hiba kiküszöbölése új távlatokat nyit az elektronmikroszkópiában A gömbi hiba kiküszöbölése új távlatokat nyit az elektronmikroszkópiában

A gömbi hiba kiküszöbölése új távlatokat nyit az elektronmikroszkópiában

Három évvel ezelőtt az Energiatudományi Kutatóközpont egy Magyarországon példátlan felbontóképességgel rendelkező, úgynevezett gömbihiba-korrigált transzmissziós elektronmikroszkópot szerzett be, a hároméves projekt pedig most zárult. A program vezetőjével, Pécz Bélával, a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatójával beszélgettünk arról, hogy az elmúlt három évben mit adott a magyar tudománynak ez a nemzetközileg is ritkaságszámba menő eszköz. Illetve arról, hogy mi is az a szférikus aberráció.

IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt

IPCC-jelentés: a klímaváltozás egyre gyorsabb, és minden régiót sújt

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak.

Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot

Ahol kertészkedő mormoták gondozzák a magbankot

A magbankok hallatán a legtöbben a rendszerint a föld alá épített, bunkerszerű betonerődökre gondolnak, amelyek általában északon, az isten háta mögött őrzik a földi flóra ember számára legfontosabb növényfajainak magjait valamilyen globális kataklizmára készülve. Pedig magbankok természetes úton is létrejönnek a világ minden pontján, mégpedig ugyancsak a föld alatt. A Lendület Vegetáció- és Magbank Dinamikai Kutatócsoport részben e magbankokat kutatja, hiszen fontos szerepük lehet a jövőben a sérült gyepek regenerációjában. A kutatócsoport vezetőjével, Valkó Orsolyával készített beszélgetésünk során szó esett a kazah mormotákról és a hortobágyi bombatölcsérekről is.

A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei

A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei

Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) „Energetika és Környezet” Albizottsága, továbbá Aszódi Attila akkori államtitkár és munkatársai – együttműködésben az MTA több tudományos osztályával – szervezték azt a tudományos előadóülést, amelyen a Paks és környezete térségében végzett, hazai viszonylatban eddig példa nélkül álló, igen kiterjedt részletességű földtudományi témájú kutatások eredményeit mutatták be. A tematikus összeállítás keretében elhangzott hat előadásból ötnek az írásos szerkesztett és aktualizált változatát adta közre a Magyar Tudomány című folyóirat.

A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz

A környezeti szennyezők örök életű krónikása – a méz

Az édesítőszerként, kedvelt finomságként mindenki által ismert méz új oldalát mutatta be Baranyai Edina, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj egyik idei nyertes pályamunkájában. Mint az kutatásaiból kiderült, a méz rendkívül jól konzerválja a belé zárt összetevőket, afféle időkapszulaként használható a térség éghajlati, környezetszennyezési múltjának feltárásához.

Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia

Latin nyelvű tudomány a középkorban – online konferencia

Milyen hatásuk volt a Kr. u. 11–13. században a görögből fordított latin nyelvű szövegeknek a különböző tudományterületekre, így a teológiára, a jogra vagy a filozófiára, és kik voltak a fordítók? Ezekre a kérdésekre keresték a választ annak a nemzetközi online tanácskozásnak a résztvevői, amelyet az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya szervezett a Münsteri Egyetem Bizánci és Neolatin Intézetével közösen. A konferenciára készült absztraktok cikkünkben olvashatók.

  • 838 találat
  • További