ICOMOS-díj: rangos műemlékvédelmi elismerésben részesült az Akadémia székházfelújítási projektje

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Pro exemplari monument restitutione elismerést adományozott a Magyar Tudományos Akadémia székháza részére a gondos tervezésért, a homlokzat és a történeti terek aprólékos restaurálásáért, kivitelezéséért, valamint a megbízó, a kutatók, tervezők, restaurátorok, kivitelezők folyamatos együttműködéséért. Az ICOMOS-díjról megemlékező emlékplakettet május 12-én, kedden leplezték le ünnepélyes keretek között.

2026. május 14.

2025 tavaszára, a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi, bicentenáriumi közgyűlésére készült el az MTA-székház felújításának első üteme. Az 1865-ben felavatott, a magyar tudós közösségnek azóta is otthont adó épületet a második világháborúban és az 1956-os forradalom idején is súlyos károk érték, miután részleges helyreállítások ugyan történtek, de a nagy, egységes rekonstrukció sokáig elmaradt. A székházfelújítás első, a Díszterem teljes restaurálását és korszerűsítését, valamint a harmadik emeleti képtár felújítását is magában foglaló üteme 9 és fél milliárd forintba került. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia teljes egészében a saját költségvetéséből állta, a tervezett keretösszeget nem túllépve.

A műemlékvédelmi hatósági szakemberekkel együttműködésben zajló felújítás során az eredeti, 19. század végi pompájában újult meg a Díszterem, a székház legtagoltabb, legdíszesebb, építészetileg és képzőművészetileg is leggazdagabb része. Az első ütemben megújult az Akadémia épületének tetőszerkezete is, visszakerültek helyükre a tudományt védelmező szfinxek, a harmadik emeleti képtár termeit korszerű, az MTA kincseit méltó módon bemutatni képes kiállítótérré varázsolták, illetve egy új, modern helyiséget is kialakítottak a tetőtérben.

A Magyar Tudományos Akadémia székházfelújítási projektje most rangos műemlékvédelmi elismerésben részesült: az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága „Pro exemplari monument restitutione” elismerést adományozott az MTA székháza részére. A díjat a felújítást megelőző gondos tervezésért, a homlokzat és a történeti terek aprólékos restaurálásáért, kivitelezéséért, valamint a megbízó, a kutatók, tervezők, restaurátorok, kivitelezők folyamatos együttműködéséért ítélte oda az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. Az ICOMOS-díjról megemlékező, a székház főbejáratánál elhelyezett emlékplakettet május 12-én, kedden leplezték le ünnepélyes keretek között.

„200 éve Széchenyi a nemzet felemelésére alapította a Tudós Társaságot, és ennek az eszmének a szolgálatára épült fel több mint másfél évszázada a neoreneszánsz palota. A mi felelősségünk, hogy a jövő generációi is gyönyörködhessenek benne, és – ami még fontosabb – hogy használhassák nap mint nap”

– mondta az emlékplakett leleplezése előtt Kollár László, az MTA főtitkára, aki a beruházás előkészítését irányította. Kollár László beszédében hangsúlyozta, hogy az ICOMOS-díjat kiérdemlő felújítás sokszintű együttműködés eredménye, amihez egyetértés kellett a megrendelő és a tervező között, együttműködés az építész, a statikus, az épületgépész és a kivitelező között, majd a művészekkel, szobrászokkal, festőművészekkel, belsőépítésszel.

Kollár László
(A képre kattintva az eseményen készült fotók galériája nyílik.)
Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Kollár László felidézte, hogy a Székház Rekonstrukciós Szakértői Elnöki Bizottságot Lovász László, az MTA korábbi elnöke hozta létre még 2015-ben, és a bizottság évek alatt megújuló tagsága „féltő gonddal felügyelte, és érdemben meghatározta az előkészítés és tervezés folyamatát”. A felújítást számos szakértő munkája előzte meg, majd Fejérdy Péter építészmérnök munkatársaival közösen elkészített egy funkcionális tervet, amelynek alapgondolata az Akadémia társadalom felé való nyitása volt, azzal kiegészítve, hogy a székház belső közlekedési problémáit a könyvtár bevonásával szükséges megoldani. Ezt a koncepciót követve készítette el a KÖZTI Kelemen Bálint és Makay András vezető tervező építészek irányításával az engedélyezési és a kiviteli terveket, a statikus tervező Váczi Péter volt.

A főtitkár köszönetet mondott a felújítás minden résztvevőjének odaadó és szakszerű munkájáért, többek között megemlítve, hogy a kivitelezés szakmai felügyeletében kiemelt szerepet játszottak Lővei Pál és Mikó Árpád akadémikus művészettörténészek, valamint hangsúlyos feladat jutott Oberfrank Ferencnek, az MTA köztestületi igazgatójának és Donkáné Verebes Éva elnöki tanácsadónak, aki éjjel-nappal ellenőrizte a kivitelezés minőségét, és nagy szerepe volt abban, hogy a munkák kivételesen magas színvonalon valósultak meg.

Kollár László beszéde teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

Az emlékplakett leleplezése
(A képre kattintva az eseményen készült fotók galériája nyílik.)
Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Az ICOMOS-díj plakettjének felavatása után az ünnepség a székház felújított Dísztermében folytatódott, ahol először Freund Tamás, az MTA leköszönő elnöke üdvözölte a résztvevőket.

„A Magyar Tudományos Akadémia székháza jóval több, mint egy reprezentatív középület. Közös nemzeti kincs.

A magyar tudomány egyik legfontosabb szimbóluma, amely egyszerre testesíti meg a tudás tiszteletét, a nemzeti önbecsülést és a polgári Magyarország eszményét. Felelős gazdája az akadémiai közösség és mindazok, akik annak megbízásából szolgálják az intézményt. De szimbolikus értelemben ez az épület minden magyar emberé is, aki fontosnak tartja kultúránk, tudományunk és történelmi értékeink megőrzését. Ez az épület nem pusztán falak és termek együttese. Szellemi otthon, intellektuális és spirituális erőforrás. Ezért volt különösen nagy felelősség számunkra a rekonstrukció feladata”

– emelte ki Freund Tamás az MTA székházának szimbolikus jelentőségét és a felújítás jelentőségét.

Freund Tamás
(A képre kattintva az eseményen készült fotók galériája nyílik.)
Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Az Akadémia leköszönő elnöke kiemelte, hogy akadémikusok, építészek, művészettörténészek és műemlékvédelmi szakemberek együtt keresték a legjobb megoldást arra, miként lehet a 19. századi örökséget a 21. század követelményeivel összeegyeztetni, az elkészült tervek pedig egyszerre adtak választ a legsúlyosabb műszaki problémákra, biztosították a III. emeleti képtár méltó megközelítését, a székház és az MTA Könyvtára összekapcsolását – mindezt úgy, hogy közben a műemléki értékek nem sérültek. „Ezért bír különös jelentőséggel a mai elismerés. Az, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a „Pro exemplari monumenti restitutione” díjat adományozta a Magyar Tudományos Akadémia székházának,

hiteles és független visszaigazolása annak, hogy az elvégzett munka valóban magas szakmai színvonalon valósult meg.

Az indoklás külön kiemeli a gondos tervezést, a homlokzat és a történeti terek aprólékos restaurálását, a kivitelezés minőségét, valamint azt az együttműködést, amely a megbízó, a kutatók, a tervezők, a restaurátorok és a kivitelezők között végig fennállt. Ez a díj tehát sokak közös sikere: azoké, akik a rekonstrukciót megálmodták, azoké, akik megtervezték, és azoké, akik megvalósították”

– fogalmazott Ferund Tamás.

Freund Tamás beszéde teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.

Veöreös András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnökének köszöntője után Oberfrank Ferenc, az MTA Titkársága köztestületi igazgatója számolt be a székház-rekonstrukció első szakaszáról, az eddig elvégzett felújítási munkák tanulságairól. Oberfrank Ferenc előadásában egyebek mellett arról beszélt, milyen nagy kihívást jelentett, hogy sok olyan munkafázist kellett megvalósítani, amilyenek sehol máshol nem fordulnak elő, csak az Akadémia egyedülálló műemléképületében, és ez sokszor okozott dilemmákat, miniválságokat: „A Díszterem mennyezetének tartószerkezete, a díszrácsok, a védőtető, a III. emeleti függőfalak, a födémek tényleges szerkezete, a klímaberendezések elhelyezése, az infokommunikációs végpontok, a díszvilágítás, a pódium, a vetítővászon és végül a szfinxek statikája, most a nyílászárók sajátosságai – hosszan sorolhatnám.”

Oberfrank Ferenc
(A képre kattintva az eseményen készült fotók galériája nyílik.)
Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

Oberfrank Ferenc örömének és büszkeségének adott hangot, hogy végül időben és jól sikerült a felkészülés az Akadémia 200 éves jubileumának megünneplésére. Mint hozzátette, a rekonstrukciós projekten belül milliárdokat emésztett fel a III. emelet állandó és időszaki kiállításokra való alkalmassá tétele, „de hogy ez mennyire megérte, és erkölcsileg szinte máris megtérült, azt a jubileumi kiállításainkat látogató ezrek mutatják”.

Kelemen Bálint, a KÖZTI Zrt. vezető tervezőjének előadása után az esemény zárásaként Freund Tamás az MTA ezüst emlékérmét adományozta Donkáné Verebes Évának, a Magyar Tudományos Akadémia székházának felújításában vállalt, áldozatos és kiemelkedő színvonalú munkája, a kivitelezés lebonyolításának egyedülálló eredményessége elismeréseképp.

Donkáné Verebes Éva és Freund Tamás
(A képre kattintva az eseményen készült fotók galériája nyílik.)
Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

ICOMOS MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG

A Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsát (International Council on Monuments and Sites, ICOMOS) 1965-ben alapították Varsóban, egy évvel a Műemlékek és Műemléki Együttesek Konzerválásáról és Restaurálásáról szóló charta, ismertebb nevén a Velencei Charta aláírása után. Az ICOMOS olyan nemzetközi, nem kormányzati szakmai szervezet, melynek szerepe meghatározó a világ műemlékvédelmében, az általa kidolgozott irányelveket a legtöbb ország átülteti saját műemlékvédelmi gyakorlatába. A civil szakmai szervezet munkájával a műemlékvédelemmel kapcsolatos elméleti, módszertani és tudományos-technológiai kérdések ismertté tételét, a műemlékek és építészeti együttesek védelmét segíti elő. Az UNESCO 1972-es Világörökség Egyezménye alapján az ICOMOS az UNESCO Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi, kulturális örökségvédelmi szakértő intézménye.

A nemzetközi fórumon is tevékenyen dolgozó tagok saját országukban nemzeti bizottságokat alkotnak, feladatuk a nemzetközi és hazai műemlékvédelmi elvek összhangjának megteremtése. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága (MNB) a nemzetközi szervezet egyik legnagyobb taglétszámú, befolyásos tagszervezete. Tagjai a magyar műemlékvédelem meghatározó szakemberei. Építészek, régészek, művészettörténészek, kertépítészek, restaurátorok, történészek, vegyészek, geológusok, statikusok és a műemlékvédelemhez kapcsolódó minden más szakág képviselői vesznek részt munkájában. Az ICOMOS nemzetközi szakbizottságainak munkájában folyamatosan részt vesznek az ICOMOS MNB által delegált tagok. A Bizottság fő célja, hogy országos és nemzetközi szinten előmozdítsa a műemlékek és történeti együttesek megőrzését, védelmét, felhasználását, értékeik érvényre juttatását, valamint elősegítse a műemlékek és történeti együttesek védelmére vonatkozó nemzetközileg elfogadott elvek és módszerek érvényesítését, valamint a továbbfejlesztésükre és alkalmazásukra vonatkozó nemzeti és nemzetközi véleménycseréket.