25 éves az EASAC, az európai tudományos akadémiák legfőbb tanácsadó testülete

„Az európai tudomány a globális kutatás és innováció élvonalában működik. Szerte az Európai Unióban a kutatók alapvető, gyakorlati és társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatással és fejlesztésekkel foglalkoznak. A tudomány és innováció elengedhetetlen fontossággal bír az Európai Unió szabadsága és ellenálló képessége, globális versenyképessége, fejlődése és jóléte szempontjából. Ez nem vehető magától értetődőnek. Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak.”

A fenti idézet abban a közös nyilatkozatban olvasható, melyet 2024 májusában tettek közzé az easac.hu-n az európai tudományos akadémiák elnökei, és amelyben arra emlékeztették az európai parlamenti választásokon induló jelölteket, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentum, amelyet 27 EU-tagállam tudományos akadémiái és tudós testületei fogalmaztak meg és írtak alá (a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás, akkori elnök), azt hangsúlyozza, hogy Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik. A 21. század drámai gyorsasággal változó politikai, társadalmi, technológiai és természeti körülményei közt az összehangolt munkára képes, közös európai tudományosság fontossága mellett való kiállás keretét a június 11-én fennállásának negyedszázados évfordulóját ünneplő EASAC, azaz az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (angolul: European Academies Science Advisory Council) nyújtja.

Az idén 25 éves EASAC-ot az Európai Unió nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére azzal az alapgondolattal, hogy az európai szakpolitikai döntéshozók munkáját közösen megfogalmazott, tudományosan megalapozott, független szakértői tanácsokkal segítsék.

A szervezet 2001-es indulásakor az alapító intézmények az akkori EU-tagországok nemzeti tudományos akadémiái voltak. Alapítóként csatlakozott az EASAC-hoz két kiemelt összeurópai tudományos hálózat is, az Academia Europaea (az akkor londoni székhelyű, páneurópai humán, bölcsészettudományi, jogi és természettudományi akadémia) és az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (All European Academies, ALLEA), valamint 2025-ben csatlakozott együttműködő ernyőszervezetként az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (Federation of European Academies of Medicine, FEAM) is, amely korábban megfigyelő státuszban követte a szervezet munkáját.

„Nagy kihívás előtt állunk: a tudományt beépíteni a politikába. Számos kulcsfontosságú politikai kérdésnek van tudományos vonatkozása. A hiteles forrásokból származó gyors és megbízható tanácsadás szükségessége fontosabb, mint valaha”

– Uno Lindberg, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia professzora, az EASAC első elnöke ezekkel a szavakkal jelentette be az EASAC megalakulását a szervezet 2001. június 11-én kiadott közleményében. Lindberg szavai ma is ugyanolyan időszerűek, mint akkoriban voltak: kiemelik a tudományosan megalapozott tanácsadás tartós fontosságát a technológiai fejlődés, a geopolitikai változások és a többszörös társadalmi-környezeti válságok által formált, gyorsan változó politikai környezetben.

2001. júniusi megalakulása óta az EASAC olyan platformként szolgál Európa nemzeti tudományos akadémiái számára, melynek segítségével együtt tudnak működni a tudomány és a politika közötti kapcsolat megerősítésében. Az EASAC legfőbb törekvése, hogy az uniós intézmények döntései független, szigorúan tudományos bizonyítékokon alapuljanak, és hogy képviselje a döntéshozatal legkülönbözőbb szintjein a kutatói közösség által kialakított, tudományosan megalapozott, hiteles véleményeket, álláspontokat minden olyan kérdésben, melyben az ahhoz tartozó tudományos háttér megértése a döntéshozók számára is elengedhetetlen.

Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösen hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdésekben. Az EASAC Tanácsa, azaz a szervezet fő vezető testülete jelenleg 31 kiváló tudósból áll, akiket 28 európai nemzeti tudományos akadémia, valamint az európai tudósokat tömörítő Academia Europaea és együttműködő ernyőszervezetekként az ALLEA és a FEAM jelöl. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, amely így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket.

Fontosabb, mint valaha

„Ahogy az EASAC 25. évfordulóját ünnepeljük, a tudományra nehezedő nyomás – a félretájékoztatástól, a zsugorodó erőforrásoktól és a politikai polarizációtól kezdve a globális kihívások összetettségéig – megköveteli a tudományos közösségtől, hogy minden eddiginél jobban összefogjon. Elmúltak azok az idők, amikor a szakértőkre való odafigyelés egyszerűen észszerűnek számított. A jövőben még keményebben kell dolgoznunk azért, hogy bizalmat érdemeljünk, felerősítsük az európai akadémiák kollektív hangját, és hogy a bizonyítékok továbbra is a politika középpontjában maradjanak. Az EASAC küldetése mindig is az volt, hogy egyesítse Európa legfényesebb elméit a közjó szolgálatában, és ez a küldetés most fontosabb, mint valaha” – fogalmazott Lise Øvreås, az EASAC elnöke a szervezet csütörtöki közleményében.

Az EASAC 25. évfordulója rávilágít a megalapozott, független tudományos szakpolitikai tanácsadás növekvő fontosságára – olvasható az évfordulós közleményben. A félretájékoztatás és a társadalmi megosztottság által jellemzett korszakban a szervezet negyed évszázada bizonyítja, hogyan erősítheti a határokon átnyúló és interdiszciplináris együttműködés a tudományos eredmények befolyását a politikai döntéshozatali folyamatokra. Az elmúlt 25 évben az EASAC több mint 100 jelentést és nyilatkozatot tett közzé, amelyekben az Európai Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot segítette javaslatokkal a biológiai sokféleség csökkenésével, a világjárványokra való felkészültséggel, az energiaellátással, valamint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos sürgető kérdésekben. Egyedülálló modellje – amely az EU-tagállamok, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság nemzeti tudományos akadémiáit tömöríti – sokszínű, multidiszciplináris perspektívát biztosít, tükrözve az európai tudomány legjavát. A teljes közlemény angol nyelven itt olvasható.

25 éve Európa szolgálatában

Az EASAC negyedszázados működését dióhéjban összefoglalva elmondható, hogy a páneurópai tudós szervezet mindvégig elkötelezett volt a tudományos-politikai párbeszéd előmozdítása és a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal támogatása iránt. Fennállásának első éveiben (2001–2003 között) főként olyan témákra fókuszált, amelyek közvetlenül érintették az uniós szintű jogalkotást és a fenntartható fejlődés kérdéskörét:

• A génmódosított (GMO) növények felülvizsgálata: az EASAC első komoly szakmai állásfoglalásainak egyike a mezőgazdasági biotechnológiáról, a GMO-termékek európai szabályozásáról és azok környezeti, illetve egészségügyi hatásairól szólt.
• Európai energiapolitikai elemzések: több EASAC-jelentés is készült a villamosenergia-hálózatok integrációjáról, valamint a megújuló energiaforrások korai szakaszban történő támogatásának lehetőségeiről.
• Fenntartható erdőgazdálkodás: a tagakadémiák közösen vizsgálták a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésének lehetőségeit az európai erdők megóvásán és fenntartható kezelésén keresztül.

Az EASAC prioritásai az elmúlt két évtizedben a lokális, elszigetelt szakmai kérdések felől a rendszerszintű, egzisztenciális globális krízisek és az európai stratégiai autonómia felé mozdultak el úgy, hogy miközben a szervezet által vizsgált legfontosabb témák alapszerkezete (környezetvédelem, energia, élettudományok) megmaradt, mélysége, sürgőssége és politikai súlya gyökeresen átalakult: a kezdeti, tisztán leíró tudományos elemzéseket felváltotta az azonnali cselekvést követelő kríziskommunikáció, a korábbiaknál sürgetőbb hangvétel. Az akadémiák ma már nyíltan kimondják, hogy a politikai intézkedések elégtelenek, és a tudományos tényeket a politikai és gazdasági részérdekek elé kell helyezni.

Környezetvédelem: A fajok védelmétől a rendszerszintű összeomlás megakadályozásáig

• A 2000-es évek elején a fókuszban még az egyedi környezeti hatások, a fenntartható erdőgazdálkodás módszerei és a lokális biodiverzitás-védelem álltak.
• Napjainkban az EASAC már a teljes gazdasági modell átalakítását sürgeti. A legfrissebb állásfoglalásai a GDP-központú növekedési modellek meghaladását követelik, valamint a természet helyreállítását (mint a mocsarak és tőzeglápok rehabilitációját) nem luxusként, hanem a klímakatasztrófák elleni első számú védelmi vonalként kezelik.

Energia, energetika: A technológiai optimizmustól a geopolitikai kényszerig

• A fő prioritás a 2000-es évek elején még az új technológiák (például a korai megújuló energiaforrások) integrációja és a villamosenergia-hálózatok fizikai összekapcsolhatósága volt.
• Ezzel szemben az utóbbi években kiadott EASAC-állásfoglalások szerint az energia kérdése biztonságpolitikai és túlélési kérdéssé vált. Az EASAC legújabb elemzései a fosszilis energiáról (az orosz és amerikai importról) való azonnali leválást sürgetik, mivel a geopolitikai konfliktusok közvetlenül veszélyeztetik Európa ellátásbiztonságát és ipari versenyképességét.

Élettudományok és egészségügy: A GMO-vitáktól a globális egészségbiztonságig

• Az EASAC megalakulása utáni években a viták és a jelentések középpontjában még a mezőgazdasági biotechnológia, a génmódosított szerkeszthetőség (GMO) szabályozása és az élelmiszer-biztonság állt.
• Napjainkban a vita fókusza átkerült a klímaváltozás közvetlen egészségügyi hatásaira. Az EASAC most a gyakoribb világjárványok kockázataira, a hőhullámok okozta halálozásokra és a trópusi betegségek európai terjedésére figyelmezteti a döntéshozókat.

Magyar részvétel a szervezet munkájában

Az EASAC Tanács tagja az MTA részéről a kezdeti időszakban Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke volt. Az EASAC-tanulmányok készítésénél 2005 és 2008 között Nagy Béla akadémikus négy tanulmány írásában vett részt (többek között az Antibiotics resistance és a Zoonosis jelentésében), ezen túlmenően az egyik tanulmányt ő mutatta be az Európai Parlament döntéshozói előtt. 2008 szeptemberében az MTA új elnöke, Pálinkás József Volker ter Meulen EASAC-elnökhöz intézett levelében megerősítette az MTA elkötelezettségét az EASAC-tagsággal kapcsolatban. Pálinkás József 2010 és 2016 között egyben az EASAC alelnöke is volt.

Az EASAC Changing Wildfires munkacsoportjának 2024-es, budapesti ülése az MTA székházában Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az alábbi két konkrét eset jó például szolgál annak bemutatására, hogyan működött és működik együtt ma is az EASAC és az MTA:

• A 2017-ben megalakult MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) azt a célt fogalmazta meg, hogy az univerzális szakirodalom, a nemzetközi testületek állásfoglalásai felhasználásával gyakorolja az Akadémia a nemzet tudományos tanácsadói szerepét. Az EASAC tevékenysége jelentős mértékben megerősítette ezt a vállalást. A koronavírus-világjárvány ideje alatt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya folyamatos online tanácsadó feladatokat látott el az EASAC küldetésében megfogalmazott szerepfelfogás szerint.
• A homeopátiával és a hagyományos kínai orvoslással kapcsolatban kiadott EASAC-állásfoglalások gyakorlatilag megerősítették az MTA Orvosi Tudományok Osztálya által már évekkel korábban megfogalmazott kritikákat, így amikor kijöttek az ezekkel a témákkal foglalkozó EASAC-jelentések, megerősítették a tagakadémiákat, így az MTA-t is abban, hogy ezek a témák a többi európai akadémia programja szerint is nagyon fontosak, és érdemesek arra, hogy foglalkozzanak velük.

Jelenleg a szervezet Tanácsában az Akadémiát Kosztolányi György, az MTA 2026 májusában leköszönt élettudományi alelnöke képviseli. Fontos szerepet vállal az EASAC működésében Báldi András, az MTA levelező tagja, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki 2015 óta vesz részt a környezeti panel munkájában, jelenleg társelnökként (a környezeti panel adminisztratív hátterét az MTA Titkársága Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya biztosítja). Érdemes kiemelni Valkó Orsolya, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet kutatócsoport-vezetője munkáját, aki két EASAC-jelentést (a talajmegújító mezőgazdaság és az erdőtüzek témájában) elkészítő munkacsoport társelnöke volt eddig. Hartmann Bálint, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az EASAC energiahatékonysági irányító testület tagjaként képviseli a magyar kutatói közösséget az EASAC-ban. Az élettudományi irányító panelben 2016 óta Sperlágh Beáta, az MTA rendes tagja, a HUN-REN KOKI igazgatója képviseli az MTA-t.

Az EASAC-ról, illetve a szervezetben folyó munkáról, több korábbi és jelenleg is aktív magyar képviselőt kérdeztünk meg az alábbi villáminterjúkban.

Kosztolányi György

Hogyan mutatná be az EASAC-ot? Mi a legfontosabb célja a szervezetnek, és mi módon éri azt el?

Az EASAC az európai akadémiák tudományos tanácsadással foglalkozó független testülete, amely 2001-ben jött létre svéd és angol kezdeményezésre. Valamennyi részt vevő akadémia foglalkozik nemzeti szintű tudományos tanácsadással. Az EASAC feladata az európai törvény- és egyéb döntéshozók számára tudományosan megalapozott, hiteles vélemények, álláspontok készítése és képviselete minden olyan kérdésben, melyben az ahhoz tartozó tudományos háttér megértése a döntéshozók számára is fontos. Évi 3-4 nagyobb tanulmány készül 3 fő szakterületen, ezek az energia, a környezet és az élettudományok. E három terület adja a jelenlegi szakmai súlypontot. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanulmányok, ajánlások viszonylagos rövidségére és a nem tudós felhasználók általi érthetőségére. A téma kiválasztását az EASAC döntéshozó testülete, a Tanács hagyja jóvá. Ezt követően szakértőket verbuválnak a tagakadémiák jelöltjei közül, és a meglévő tudás szintézise alapján a munkacsoport elkészíti a jelentést, melyet szakmai lektorálást követően tesznek nyilvánossá, és mutatnak be. Formálisan a Tanács hagyja jóvá az elkészült anyagokat is.

Ezenkívül az EASAC tagja az európai akadémiai hálózatok konzorciumának, a SAPEA-nak (Science Advice for Policy by European Academies) is, amely az Európai Bizottság biztosai számára független tudományos tanácsadást nyújtó Tudományos Tanácsadási Mechanizmus (Scientific Advice Mechanism, SAM) része. A tudományos főtanácsadók (Chief Scientific Advisors) héttagú testülete felkérése révén bizonyítékokon alapuló jelentéseket készít, többek között olyan témákban, mint a napsugárzás hatásának módosítására vonatkozó kutatások és alkalmazandó technológiák kivitelezésének lehetőségei és kockázatai, valamint ajánlások megfogalmazása a szabályozási környezet kialakítására; ágazatokon átívelő, tényeken alapuló kormányzás az EU One Health koncepciójának megvalósulása érdekében vagy a fenntartható élelmiszer-fogyasztás irányában megteendő lépések és feladatok kidolgozása.

Kosztolányi György a neonikotinoidokról szóló EASAC-jelentés 2023-as budapesti bemutatóján Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Mi az a vállalás, amit az EASAC-on kívül más szervezet nem képvisel az európai tudományos tanácsadás területén?

Az EASAC egyedülálló értéke abban rejlik, hogy az európai nemzeti tudományos akadémiák közös, független és konszenzusos álláspontját képviseli. Magas legitimációját a tagakadémiák tudományos kiválósága és kiemelkedő társadalmi presztízse alapozza meg. Jól illusztrálja ezt a magas presztízst a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából készült, 2026 januárjában közzétett országos reprezentatív felmérés, amely szerint a magyar társadalom az MTA-ban és a tudósokban bízik a leginkább a vizsgált intézmények és foglalkozási csoportok közül. Fontos kiemelni, hogy az EASAC ajánlásai nem pusztán szakértői vélemények, hanem az európai tudományos közösség legtekintélyesebb intézményeinek közös állásfoglalásai. Az EASAC sajátos szerepe abban áll, hogy hosszú távú, politikai ciklusokon átívelő, közérdeket szolgáló, tudományosan megalapozott szakpolitikai ajánlásokat dolgoz ki olyan kérdésekben, amelyek több országot és tudományterületet érintenek, miközben közvetlen kapcsolatot teremt a nemzeti akadémiák és az európai döntéshozatal között.

Miért érdemes az akadémiáknak részt venni az EASAC munkájában?

Egyrészt ez egy kiváló módja annak, hogy a helyi szakértők, kutatók tudását kamatoztatni lehessen nemzetközi szinten. A tematikus munkacsoportokban való részvétel, esetleg azok szakmai vezetése vagy egy-egy tanulmány lektorálása, véleményezése által a kutatók bekerülnek a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Másrészt pedig az EASAC bizonyítékokon alapuló tanulmányai az egyes tagországok akadémiáinak bevonásával az uniós és a tagállami szintű döntéshozók számára is hiteles álláspontokat közvetítenek. Az MTA honlapján megjelenő cikkek révén az EASAC tanulmányai széles körű nyilvánosságot kapnak, a tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó vezető magyar sajtótermékek is rendszeresen idézik őket. A megjelent tanulmányokat eljuttatjuk az érintett tudományos osztályokhoz, a Titkárság illetékes egységeihez, továbbá az érintett minisztériumokhoz, illetve szükség esetén más kormányzati szervekhez, valamint az adott szakterületen működő civil szakmai szervezetekhez is. A jelentősebb tanulmányok bemutatásához kapcsolódóan az Akadémián szakmai vitafórumokat szervezünk.

Pálinkás József

Hogy mutatná be az EASAC-ot? Mi a legfontosabb feladata a szervezetnek, mi módon éri el a kitűzött célokat?

Az EASAC az európai tudományos akadémiák szervezete, amelyet 2001-ben azzal a céllal hoztak létre, hogy az akadémiák hatékonyan tudjanak tudományos alapokon nyugvó, hiteles, gyors és megbízható szakértői tanácsadást megfogalmazni az (európai) társadalom szempontjából fontos és kritikus kérdésekben a döntéshozók és a társadalom egésze számára. Az EASAC fő célja, hogy a tudományt beépítse a politikai döntéshozatalba és ezáltal a politikába, mert szinte minden kulcsfontosságú politikai kérdésnek van tudományos vonatkozása. A tudományon alapuló, hatékony tanácsadás fontosságát 2001-ben helyesen ismerték fel. Az idő az EASAC létrehozóit igazolta, és ma az újabb és újabb technológiai kihívások, a geopolitikai változások és a többszörös társadalmi-környezeti válságok által alakított, gyorsan változó politikai környezetben továbbra is szükség van erre.

Az EASAC munkájában három nagy területre koncentrál: a környezetre, az energiára, a biológiai tudományokra és közegészségre. A három területet három professzionális, ezeken a területeken elismert, részben az EASAC által alkalmazott programigazgató vezeti, és szervezi a tanulmányok elkészítését. A programigazgatókat az Irányító Testület (Steering Panel) munkájának összefogásában programonként két-két társelnök segíti, akiket az EASAC legfőbb stratégiai döntéshozó szerve, a Tanács (Council) választ ki a tagakadémiák által delegált szakértők közül. A programok Irányító Testületei által elkészített tanulmányokat az EASAC Igazgatótanácsa (Board) megvitatja, és a Tanács elé terjeszti elfogadásra. Az így létrejött dokumentumok a legmagasabb szakmai színvonalon megfogalmazott tudományos tanácsok az európai döntéshozók számára, amelyeket persze a nemzeti akadémiák is szabadon felhasználhatnak saját, nemzeti tanácsadási munkájukban. Az EASAC Igazgatótanácsának – amely az EASAC megválasztott elnökét és elnökhelyetteseit (ők egy-egy programot is felügyelnek) jelenti – munkáját egy kis létszámú, hatékony Titkárság (Secretariat) segíti, amely az Irányító Testületek és a programok szervezési munkáját is végzi.

Pálinkás József az EASAC energia és környezetvédelmi paneljeinek 2018-as, közös budapesti ülésén Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Miért érdemes az akadémiáknak részt venni az EASAC munkájában?

A nemzeti akadémiáknak alapvető érdekük, hogy részt vegyenek ennek a nagyon hatékonyan működő, a tudományos tanácsadás feladatait európai szinten professzionálisan ellátó szervezetnek a munkájában. Egyrészt közvetlenül hozzájutnak az így létrejött tudományos tanácsadási (scientific policy advice) tanulmányokhoz, amelyek nagyon jól felhasználhatók saját nemzeti tanácsadói feladataik ellátásához, másrészt aktívan részt vehetnek egy nagyon jó gyakorlatot jelentő tanácsadási forma megvalósításában. Az EASAC által létrehozott újítás ezen a területen az, hogy meghatározott területekre fókuszál, azaz nem általánosan ad tanácsot, másrészt a professzionális programigazgatók alkalmazásával összefogottan és gyorsan tud reagálni az igényekre, ami a legjobb gyakorlat lehet a nemzeti akadémiák számára is.

Mit jelentett Önnek személyesen az EASAC munkájában részt venni?

Amikor 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választottak, áttekintettem, hogy az MTA milyen nemzetközi akadémiai szervezetekben vesz részt, és úgy láttam, hogy az EASAC a leghatékonyabb és legfontosabb ilyen szervezet. Úgy döntöttem, hogy az Igazgatótanácsban magam fogom képviselni az Akadémiát. Az első tanácsülések csak megerősítettek ebben a döntésemben. Nagyon jól fókuszáltnak és hatékonynak láttam a szervezetet, nagyon jó munkakapcsolat alakult ki az akkori elnökkel és alelnökökkel. Meg kell említenem Volker ter Meulen (2003–2010 között a Leopoldina, 2007–2010 között az EASAC elnöke) és Brian Heap (az EASAC alelnöke, majd 2010–2014 között elnöke) nevét, akikkel együtt dolgoztam (Brian Heap elnöksége idején az EASAC alelnökeként). Intellektuális élvezet volt dolgozni mindegyik programterületen, és nagyon tanulságos, hogy hogyan kell professzionálisan, szakszerűen felépíteni a tudományos tanácsadás rendszerét. Az EASAC az én kezdeményezésemre lett az elnökségem idején az MTA és partnerei által szervezett World Science Forum egyik partnerintézménye, és dolgozik azóta is együtt ebben is az MTA-val.

Báldi András

Hogy mutatná be az EASAC-ot?

Az EASAC az európai tudományos akadémiák összesített tudásának a tárháza. Célja, hogy ezt a tudást az európai szintű döntések, elsősorban az EU döntéseinek a támogatására, tanácsadásra mozgósítsa.

Miben érzékelhető az EASAC jelentéseinek hatása? Mérhető ez?

Az EASAC jelentéseinek a hatása – ahogy az várható is az európai akadémiák állásfoglalásainak súlyától – a szakpolitika számos területén megjelenik, és nemcsak európai, hanem globális szinten is. A jelentős hatáshoz tartozik, hogy az EASAC-tanulmányok égető szakpolitikai témákat céloznak meg, melyek a döntéshozók és a társadalom figyelmének a középpontjában állnak. Hatásról akkor beszélhetünk, ha a tanulmányok következtetéseit és javaslatait meghallgatják, illetve ezek alapján formálódnak a stratégiák.

Báldi András az Environmental Steering Panel 2022-es, budapesti ülésén Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Mit emelne ki, melyik EASAC-jelentéseknek volt a legnagyobb hatásuk európai és magyarországi viszonylatban?

Példaként hoznám a legutóbbi, 2025-ös, a vegetációtüzekről szóló tanulmányt, melynek egyik vezető szerzője Valkó Orsolya, az MTA doktora volt. Ez mostanra jelentős szerepet játszik az EU erre vonatkozó tevékenységében, anyagaiban, például volt egy szakértői találkozó Jessika Roswall-lal, az Európai Bizottság környezetvédelemért, a vízgazdálkodás rezilienciájáért és a versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosával, illetve a május 25-i Questions and answers on integrated wildfire risk management európai bizottsági közlemény számos javaslatot átvett az EASAC-tanulmányból. De megemlíthetjük az erdők fenntarthatóságával foglalkozó, 2017-es tanulmányt is, mely annyira aktuális maradt, hogy három kiegészítő közleményt is publikált hozzá az EASAC az évek során. Ennek a témának a GCB Bioenergyben 2019-ben megjelent tudományos cikke három éven át a 10 legtöbbet letöltött cikk között szerepelt.

Az erdők fenntarthatóságáról szóló tanulmány a faanyag biomasszacélú használatának részben téves szakpolitikai értelmezésére hívta fel a figyelmet. Az EASAC környezeti igazgatója az Európai Parlament, illetve az Egyesült Királyság kormánya szakértői munkájába is meghívásokat kapott, és a tanulmány annyira aktuális maradt, hogy a továbbiakban három kiegészítő közleményt is publikált az EASAC. Idehaza az Erdészeti Lapokban jelentek meg a tanulmányokhoz kapcsolódó észrevételek. Egy másik példa a mélytengeri bányászat káros környezeti hatásairól készült tanulmány, amely hozzájárult a norvégiai bányászat kiterjesztésének megállításához, illetve a mélytengerek védelmének nemzetközi megerősítéséhez.

A tagakadémiák hogyan tudják a leghatékonyabban támogatni, hogy a jelentések üzenete eljusson a döntéshozókhoz és a társadalom szélesebb rétegeihez?

Számos területen tudnak a nemzeti akadémiák segíteni. Az első lépés, ha a honlapjukon megjelenik egy ismertető, amint nyilvános lesz egy EASAC-tanulmány. De emellett rengeteg egyéb lehetőség van, amit támogatni tudnak, például hazai példákkal, kapcsolódásokkal kiegészítve jeleníthetik meg a témát. Lehet előadóülést, eszmecserét szervezni az érintettekkel. Fontos a megfelelő minőségű kommunikáció is, például infografikák, podcastok vagy egyéb, a média különböző csatornáira optimalizált formák. Ezek mind viszonylag egyszerű lehetőségek, amelyeket az akadémiák fel tudnak vállalni.

Valkó Orsolya

Magyarországon az Akadémia a legnagyobb közbizalomnak örvendő intézmény. Hogy jelenik meg ez a felelősség az Akadémia szakpolitikai tanácsadó felelősségvállalásában?

A tudomány célja többrétű, a felfedezés és tudományos megismerés mellett nagyon fontos, hogy azt a tudást, ami segítheti környezetünk védelmét, társadalmunk jóllétét, tegyük értelmezhetővé és elérhetővé a döntéshozók és az ágazatok számára. Az EASAC mint tanácsadó testület legfőbb célja a tudományos alapú szakpolitikai tanácsadás. Ez több lépésben valósul meg. Először kiválasztják azokat a tudományos témaköröket, amik napjaink jelentős kihívásai, és amelyeknél a tudományos eredmények szintézise és elemzése segíthet konkrét szakpolitikai javaslatok kidolgozásában. Vagyis azokra a témákra fókuszál, amelyekben a tudomány a leginkább tudja támogatni a szakpolitikát, és leginkább várható az eredmények konkrét hasznosulása. Ezután a nemzetközi munkacsoportok közösen áttekintik az adott témát, és megfogalmazzák a legfontosabb szakpolitikai üzeneteket – ez talán a leginkább izgalmas és érdekes része a munkának. Ami nagyon fontos, hogy a szakpolitikai tanácsadás nem ér véget az adott tanulmány pdf-verziójának betördelésével, a munkacsoportok és az EASAC tagjai nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az üzenet valóban célba érjen. A tanulmányok bemutatóján az adott szakpolitika EU-s képviselői is gyakran megjelennek, és a bemutatót követően is kiemelt hangsúly van a célzott kommunikáción és tanácsadáson Európa-szerte.

Valkó Orsolya az EASAC Changing Wildfires munkacsoportjának 2024-es, budapesti ülésén Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az EASAC jelentéseit, állásfoglalásait milyen pontokon sikerült becsatornázni az európai döntéshozatalba? Miként érzékelhető ezek hatása?

Kiemelném a szívemhez legközelebb álló, „Changing Wildfires”című tanulmány utóéletét. A tanulmányban felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Európa-szerte változó tűzrendszerek teljesen új gondolkodást, társadalmi hozzáállást és jelentős szakpolitikai változtatásokat kívánnak meg, ami számos területre kihat. Többek között a tanulmányunknak köszönhetően az EASAC tudományos ajánlásait követve az Európai Bizottság olyan javaslatokat fogadott el, amelyek a puszta vészhelyzeti reagálás mellett a tüzek megelőzésére és az élőhelyek helyreállítására irányulnak. Emellett Ursula von der Leyen bejelentette egy európai tűzvédelmi csomópont létrehozását Cipruson a kutatás, a képzés és a regionális válaszadás megerősítésére. Ennek apropóján az EASAC és a Cyprus Institute közösen szervezett is egy a témával kapcsolatos rendezvényt, amelyen az EASAC-tanulmányt is bemutattuk. A tanulmányunkban megfogalmazott szakpolitikai javaslatok reményeink szerint ténylegesen hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Európa hatékonyabban tudja megelőzni a katasztrofális tűzeseteket, és hogy egy tudatosabb társadalomban megtanuljunk együtt élni az új tűzrendszerekkel.

Mit jelent Önnek személyesen az EASAC munkájában részt venni?

Fantasztikus élmény és nagy megtiszteltetés ez a munka. Én két projektben vettem eddig részt, a Regenerative Agriculture és a Changing Wildfires tanulmányoknak voltam a munkacsoport-vezetője. Egy-egy munkacsoportban 20-30 különböző hátterű, szakterületű kutató dolgozik együtt, rengeteget lehet egymástól tanulni. A „tüzes” munkacsoportban szó szerint parázs szakmai viták is gyakoriak voltak, de ez rendkívül érdekes és tanulságos volt, és segített abban, hogy a részben eltérő szakmai álláspontok is meg tudjanak jelenni a tanulmányban – ettől csak jobb lett a végeredmény. A folyamat, ahogy a közös tudásszintézisből eljutunk a konkrét szakpolitikai javaslatig, egy nagyon izgalmas tudományos utazás, és a tanulmányok elkészültével nagyon tanulságos továbbgondolni a témát az ágazatok, a szakpolitika és a média képviselőivel. Én rengeteg élményt és tapasztalatot szereztem az EASAC-munkacsoportokban, nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben az érdekes és hasznos munkában.

Hartmann Bálint

Mit emelne ki, melyik EASAC-jelentéseknek volt a legnagyobb hatásuk európai és magyarországi viszonylatban? Miben érzékelhető az EASAC jelentéseinek a hatása? Mérhető ez?

Európai szinten az épületdekarbonizációs jelentést emelném ki, mert annak a megállapításai a Bizottság és az Európai Parlament dokumentumaiban egyaránt megjelentek. Fontos hatású tématerületek továbbá az erdészeti bioenergia és a hidrogén szerepének tudományos értékelése, amelyek szintén bekerültek európai parlamenti anyagokba. Jól mutatja ugyanakkor a szakpolitika tudományos tanácsadásának időállandóját, hogy ezek többéves folyamatok voltak. A legaktuálisabb szakpolitikai kapcsolatot ma az energiaellátás biztonságáról szóló jelentés, illetve az energiarendszer integrációjának gyorsítását hangsúlyozó kommentár adja.

Az EASAC hatása mérhető a hivatalos konzultációs beadványok, bizottsági és parlamenti hivatkozások, valamint az ajánlások későbbi szakpolitikai megjelenése alapján. Egy komplex jogszabály vagy stratégia esetében ritkán lehet egyetlen tudományos jelentés kizárólagos okozati hatásáról beszélni. Mivel a szakpolitikai támogatás folyamata is jelentősen felgyorsult az elmúlt években, az Energy Steering Panel is új munkamódszerek bevezetésén dolgozik, proaktívabb részvételt helyezve előtérbe.

Hartmann Bálint az EASAC energia és környezetvédelmi paneljeinek 2018-as, közös budapesti ülésén Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Van-e olyan állásfoglalás, amelyet sikerült becsatornázni a magyarországi szakpolitikai döntéshozatalba?

A magyarországi szakpolitikai döntéshozatal kapcsán közvetett tudástranszfer történik. Az EASAC-paneltagokat, illetve az egyes jelentések elkészítésében részt vevő szakértőket az MTA delegálja; az ESP esetén döntően az MTA Elektrotechnikai Tudományos Bizottságának és Energetikai Tudományos Bizottságának tagjai látják el ezt a szerepet. Ugyanezen szakemberek aktív szereplői a magyarországi szakpolitikát támogató szakmai-tudományos munkának, ahogyan az Akadémia köztestületi tagjainak tudása a nemzet és a mindenkori kormányzat rendelkezésére áll.

Mit jelent Önnek személyesen az EASAC munkájában részt venni?

Az ESP-ben nem nemzeti álláspontok versenyeznek, Európa országainak és kutatónak saját tudományos tapasztalatai állnak össze közös európai szakpolitikai üzenetté. Mivel az energiaszektorban nincsenek egyszerű válaszok, nagyon pozitív élmény az EASAC-ban jelen lévő tudományos óvatosság és ennek őszinte kezelése. Nem politikai jelszavakat kell gyártanunk, hanem bizonyítékon alapuló szakmai-tudományos tanácsadást végzünk, ami a döntéshozatalban is felhasználható.

Az MTA közreműködésével készült fontosabb jelentések

Multi-functionality and sustainability in the European Union’s forests (2017. április)

• A fenntartható erdőgazdálkodásról. A nagyhatású tanulmány készítésében Aszalós Réka vett részt az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéből.

Valuing dedicated storage in electricity grids (2017. május)

• A villamos energia tárolásának jelentőségéről. Az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek éves találkozóját az MTA szervezésében tartották 2018. április 23–25. között Budapesten. A korábban megjelent állásfoglalások megvitatása mellett a másik fő cél a különböző témaköröket vizsgáló munkacsoportok együttműködésének erősítése volt. Lovász László, az MTA elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a szervezet állásfoglalásainak jelentőségét, amelyeket az MTA is forrásként használ közleményeihez.

Homeopathic products and practices: assessing the evidence and ensuring consistency in regulating medical claims in the EU (2017. szeptember 20.)

• Ennek a jelentésnek a hatására és alapján 2018. június 20-i osztályülésén elfogadott állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya A bizonyítékokon alapuló orvoslás elvei és a komplementer eljárások címmel. Ebben leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások („alternatív medicina”) esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák. Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya szerint „bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára”. Az osztály egyetértett az EASAC véleményével, „hogy a homeopátia esetén nincs evidencia arra, hogy a homeopátia a placebónál hatékonyabb terápia lenne. Ennek alapján a homeopátia nem tekinthető a komplementer medicina részének”.

Traditional Chinese Medicine – A Statement by EASAC and FEAM (2019. november)

• Az európai tudományos és orvosi akadémiák közös állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet döntésére, mely felvette diagnosztikai kódrendszerébe a hagyományos kínai orvoslás fogalmait. Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2018-as állásfoglalásában rögzítette általános elveit a komplementer medicina megítéléséhez. „Az EASAC és FEAM mostani állásfoglalásával összhangban fontosnak tartjuk a komplementer orvosi eljárások, ezeken belül a hagyományos kínai orvoslás hazai törvényi szabályozásának mielőbbi rendezését” – mondta el az mta.hu kérdésére Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Röviddel az európai akadémiák állásfoglalásának megjelenése után nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy törvényjavaslatot, mely szigorítja az egészségügyi szolgáltatások biztosításának kereteit.

Challenges and potential in regenerative medicine (2020. június)

• Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council, EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (Federation of European Academies of Medicine, FEAM) közös jelentésben elemezte a regenerációs orvosi eljárások helyzetét az Európai Unióban. A dokumentum elkészítésében részt vett Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika hematológusa is.

Regenerative agriculture in Europe (2022. április)

• Regeneratív mezőgazdaság Európában. Az MTA-n mutatták be az EASAC jelentését 2022. április 6-án. Az EASAC regeneratív mezőgazdaság munkacsoportjának társelnöke Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos tanácsadója volt. A bemutatóról készült videófelvétel 414 megtekintésnél tart.

Neonicotinoids and their substitutes in sustainable pest control (2023. február)

• Neonikotinoidok és helyettesítésük az integrált kártevőkezelés során. A jelentést 2023. március 29-én mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián. A jelentést összeállító szakértői csoport tagja volt Székács András, az MTA doktora, egyik szaklektora pedig Hornok László, az MTA rendes tagja volt.

The Future of Gas (2023. május)

• Jelentés a földgáz jövőjéről. A jelentést az EASAC Energia Panel készítette. Az MTA jelöltjeként dr. Imre Attila, az MTA doktora, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára vett részt a jelentést készítő munkacsoport munkájában.

Changing Wildfires – Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe (2025. május)

• Változó vegetációtüzek: szakpolitikai lehetőségek egy tűztudatos és a tűzhöz alkalmazkodó Európa számára. A tanulmányon dolgozó 22 tagú nemzetközi munkacsoport egyik vezetője Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt.

Az Environment Steering Panel 2022-es ülése az MTA székházában Fotó: Szigeti Tamás / MTA