EASAC: Tízszeresen megtérülne az európai természetes élőhelyek rehabilitációja

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2026. január 15-én online sajtótájékoztató keretében bemutatta „A természet helyreállításának lehetőségei” (Opportunities in Nature Restoration) című szakmai állásfoglalását az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletéről, mely a tagállamokat a kapcsolódó irányelv végrehajtására ösztönzi.

Mint ismeretes, az EU természet-helyreállítási rendelete – (EU) 2024/1991 – 2024. augusztus 18-án lépett életbe az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia részeként. A jogszabály célja az ökoszisztémák, élőhelyek és fajok helyreállítása az EU szárazföldi és tengeri területein, hogy a biodiverzitás csökkenése megálljon, illetve az éghajlatváltozás mérséklésével el lehessen érni az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzéseit. A helyreállító intézkedéseknek uniós szinten 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek legalább 20 százalékát kell lefedniük, míg 2050-ig minden helyreállításra szoruló ökoszisztémára ki kell terjedniük. A rendelet hatálya alá tartozó szárazföldi, tengerparti, édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztémákban egyaránt intézkedéseket kell végrehajtani, továbbá legalább 25 000 km folyószakasz természetes állapotát kell helyreállítani, valamint meg kell állítani a beporzó populációk csökkenését. A tagállamoknak (így Magyarországnak is), 2026 augusztusáig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak saját nemzeti helyreállítási tervük tervezetét.

Fotó: Nagy Attila Károly / MTA

A csütörtökön bemutatott EASAC-állásfoglalás Thomas Elmqvist, az EASAC környezetvédelmi programigazgatója vezetésével, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Testületének (Environment Steering Panel) koordinációjával készült. Az ajánlás részben már korábban megjelent EASAC-tanulmányok elemzéseire és javaslataira épül, illetve azokra támaszkodik, ugyanakkor ezeket új és eltérő szakpolitikai keretbe helyezi, ezáltal a korábbi munkákat célzottabb és aktuálisabb módon közvetíti. Az EASAC szakmai állásfoglalását bemutató sajtótájékoztatót Thomas Elmqvist, valamint Báldi András és Fiona Regan, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Testületének társelnökei tartották.

150 milliárd eurónyi befektetéssel 1800 milliárd eurónyi haszon

Az EASAC állásfoglalása szerint Európa az éghajlatváltozással kapcsolatos kárköltségek meredek emelkedésével néz farkasszemet, miközben egyre növekvő nyomás nehezedik a közpénzek felhasználására, és a versenyképességről és biztonságról szóló viták is fellángoltak.

A dokumentum megállapítja, hogy Európa leromlott állapotú ökoszisztémái helyreállításának rövid távú – mintegy 150 milliárd euróra becsült – költségét legalább tízszeresen meghaladják a klímakatasztrófa okozta veszteségek elkerülése, a javuló közegészségügy, az éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodóképesség, valamint a biztosabb és biztonságosabb élelem- és vízellátás révén elkönyvelhető előnyök. Mindezek együttesen legalább 1,8 billió eurót jelenthetnek a jövő évtizedekre vetítve.

„A természet helyreállítása nem környezeti luxus, hanem alapvető kockázatkezelés – szögezte le Thomas Elmqvist professzor, az EASAC Környezetvédelmi Programjának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. – Egy olyan időszakban, amikor Európa milliárdokat kénytelen költeni árvizekre, aszályokra, erdőtüzekre és az egészségügyi hatásokra való reagálásra, az ökoszisztémák helyreállítása az egyik legokosabb megelőző befektetés.”

A természetpusztítás egyre nagyobb fenyegetést jelent Európa biztonságára

Európa természeti rendszerei már most is rendkívül súlyosan sérültek. Az EASAC adatai szerint Európa erdőinek mindössze 1,4 százaléka tekinthető érintetlennek, és a földterületek csupán 3,3 százalékáról mondható el, hogy minimális rajta az emberi beavatkozás. Ezek a környezeti veszteségek közvetlenül összefüggenek a növekvő árvízkárokkal, a csökkenő talajtermékenységgel, az erdők meggyengült szén-dioxid-megkötő képességével és az egyre gyakoribb erdőtüzek kockázatával.

Az egyre intenzívebbé váló mezőgazdasági művelés miatt drámaian csökken a szántóföldeken a biodiverzitás Grafika: EASAC

A természetet feláldozhatónak tekintő, ósdi gazdasági modellek ideje végleg lejárt. Gazdaságunk alapját az egészséges ökoszisztémáknak kell képezniük, erre a tudomány ma már számtalan bizonyítékkal szolgál. Az egészséges természeti rendszerek védik az infrastruktúrát, stabilizálják az élelmiszer-ellátást, és csökkentik a katasztrófák elhárítására és az egészségügyre fordított közkiadásokat. „A természet gazdasági szerepének figyelmen kívül hagyása súlyos gazdasági és stratégiai hiba – hangsúlyozta Elmqvist. – A neoklasszikus közgazdaságtan továbbra is alábecsüli a természet és a biológiai sokféleség szerepét a gazdasági fejlődésben. Azonban amikor az ökoszisztémák összeomlanak, a költségeket a polgárok, a biztosítók és a kormányok viselik.”

Az EU ajánlása az erdőgazdasági eredetű biomassza lépcsőzetes felhasználására Grafika: EASAC

Az EASAC állásfoglalása az alábbi három kulcsfontosságú ökoszisztémában azonnali, nagy hatékonyságú helyreállítási intézkedéseket sürget.

Mezőgazdasági tájak: Át kell állni a regeneratív mezőgazdaságra, mely képes helyreállítani a talaj szervesanyag-tartalmát, a biológiai sokféleséget, a vízmegtartó képességet és az éghajlat változásához való alkalmazkodóképességet, miközben fenntartja a hozamokat. Ennek az átállásnak elsődleges eszközei a diverzifikált vetésforgók és a köztes vetés, a takaró- és évelő növények termesztése, a talajművelés intenzitásának csökkentése, az agrárerdészet, a táji elemek számának növelése és az integrált növényvédelem. A politikának ösztönöznie és jutalmaznia kell a mérhető eredményeket, beleértve a talajban tárolt szén-dioxid mennyiségének növelését, a biológiai sokféleség és a vízszabályozás javulását.

Erdők: Az erdők légköri szén-dioxidot megkötő képessége folyamatosan gyengül az éghajlati stressz és a fokozódó fakitermelés miatt. A természetközeli erdőgazdálkodás, a vegyes fajú és korú faállományok, az élőhelyek védelme és a táj jellegéhez alkalmazkodó tűzveszélyes biomassza kezelése csökkentheti az erdőtüzek kockázatát, és helyreállíthatja az erdők ellenálló képességét. A bioenergia-ösztönző szabályozásoknak előnyben kell részesíteniük a biomassza-hulladékok felhasználását. Helyre kell állítani az erdőkben tárolt szénkészletet.

Tőzeglápok: A korábban lecsapolt tőzeglápok újbóli elárasztása jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, mérsékelheti a bozóttüzek kockázatát, javíthatja a vízmegtartást és helyreállíthatja a biológiai sokféleséget.

Különféle természeti rendszerek szén-dioxid-tároló képessége (tonna/hektár) föld fölött és alatt Grafika: IPCC, NASA, Miranda Smith / EASAC

Az EASAC állásfoglalásának 3+1 fő pontja:

1. A természetet stratégiai eszközként kell kezelni és finanszírozni. Európa természeti értékei – talaj, biomassza, tőzeglápok, vizes élőhelyek, folyók és tengeri ökoszisztémák – elengedhetetlenek a szén-dioxid-tároláshoz, a vízszabályozáshoz, a biodiverzitáshoz, valamint az élelmiszer- és energiabiztonsághoz. Ezeket a természeti eszközöket fel és el kell ismerni, tudatában kell lenni felbecsülhetetlen értéküknek, stratégiai prioritásként kell kezelni őket, állapotukat folyamatosan monitorozni, fennmaradásukat finanszírozni kell.
2. Ágazatokon átívelő koherens szakpolitikára és irányításra van szükség. A természetes élőhelyek rehabilitálása, helyreállítása nem valósítható meg elszigetelten. Ehhez a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, az energia-, tengeri és városi rendszerek együttműködésére van szükség, egyértelmű intézményi támogatással és elszámoltathatósággal.
3. Általános megelőző helyreállítás. A katasztrófakockázatok csökkentésére, természeti értékeink és gazdaságunk éghajlati szélsőségekkel szembeni védelmére, valamint Európa ellenálló képességének és stratégiai autonómiájának fokozására ez a leghatékonyabb és legeredményesebb mód.
4. Figyelmeztetés a politikai okokból történő visszaesés ellen. Az EASAC szerint a természet-helyreállítási rendelet késleltetése vagy felületes végrehajtása növelné Európa éghajlati szélsőségeknek, gazdasági veszteségeknek és egészségügyi hatásoknak való kitettségét.

„Tudósként riasztónak találjuk a kritikus környezetvédelmi és éghajlatvédelmi intézkedések egyre gyakoribb visszafogását. A környezetvédelmi intézkedések halogatásával, visszavonásával nem tudnak a tagállamok pénzt spórolni, csupán tologatják maguk előtt a tornyosuló költségeket. Létfontosságú, hogy a rendelet gyengítése helyett a célkitűzések teljesítésére összpontosítsanak” – mondta Fiona Regan professzor, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Testületének társelnöke.

Infografika: EASAC

Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a 28 európai ország akadémiáit – köztük a Magyar Tudományos Akadémiát – tömörítő EASAC új dokumentuma nem néhány kutató különvéleménye, hanem egy egész Európára kiterjedő tudományos hálózat korábbi eredményeit összefoglaló, az európai akadémiák konszenzusán alapuló fontos állásfoglalás.

Thomas Elmqvist ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az uniós tagállamok zöme még nem készült el a saját cselekvési tervével, miközben az idő szorít. A most megjelent EASAC-állásfoglalást eljuttatják minden EU-s kormányzatnak, hogy a legfelsőbb minisztériumi szinteken egyeztessenek tartalmáról. Báldi András szerint „Magyarországon az Agrárminisztérium koordinációjában egyeztetés folyik a számos nyitott kérdés hazánk számára releváns megválaszolásáról, melyben a tudomány oldaláról a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vesz részt. Nagyon bízom benne, hogy ez a közös tenni akarás végül meghozza a gyümölcsét, és jelentős haladást érünk el országunk természeti vagyonának megőrzésében és helyreállításában.”