Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák

Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.

2024. május 15.

A nyilatkozat abból indul ki, hogy a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész Európai Unió szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából. A felsoroltak elősegítésére és támogatására viszont Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, valamint a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött – áll a nyilatkozatban.

Az EU-tagállamokban működő tudományos akadémiák elnökeinek üzenete a 2024-es európai parlamenti választások jelöltjeihez

Biztosítsuk az Európai Unió globális vezető szerepét a tudományban és az innovációban!

Az európai tudomány a globális kutatás és innováció élvonalában működik. Szerte az Európai Unióban a kutatók alapvető, gyakorlati és társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatással és fejlesztésekkel foglalkoznak. A tudomány és innováció elengedhetetlen fontossággal bír az Európai Unió szabadsága és ellenálló képessége, globális versenyképessége, fejlődése és jóléte szempontjából. Ez nem vehető magától értetődőnek. Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak.

Segítsük elő a tudományos világ nyitottságának és szabadságának megszilárdulását!

A nemzetközi együttműködés, a tudás, a kutatók és a hallgatók szabad áramlása az Európai Unió legfőbb értéke, a felfedezések, ötletek megosztása pedig a tudományos-technológiai fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele. A nyitott nemzetközi tudományos együttműködés fontos – az egyetemi-kutatói körökön túlmenően – a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A döntéshozóknak tartózkodniuk kell attól, hogy ez elé akadályokat gördítsenek. Védeniük kell a tanszabadság, az akadémiai intézményi autonómia, valamint a személyek és információk nemzetközi szabad mozgásának elvét, miközben mindenkor biztonságos és fenntartható munkakörülményeket kell biztosítaniuk a kutatók és a hallgatók számára.

Fektessünk be a tudományba és az oktatásba!

A tudomány és a kutatás nemcsak a gazdaság és a jólét szempontjából lényeges, hanem a független kritikai gondolkodás és a reflexió szempontjából is, és ezek kulcsfontosságú értékek színes és ellenálló demokráciák számára. Európa globális vezető szerepének biztosítása a tudomány és az innováció terén állandó beruházást igényel a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Ahhoz, hogy lépést tarthasson a világ más részeivel, az Európai Uniónak és tagállamainak teljesíteniük kell azt a kölcsönösen elfogadott célkitűzést, hogy a GDP 3%-át évente kutatás-fejlesztésbe fektetik. Emellett az Európai Parlament döntő közreműködésével meg kell erősíteni az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramját, valamint az európai oktatás legmagasabb szintű minőségét.

Használjuk fel a tudományos eredményeket a szakpolitikákban!

Az EU kutatási keretprogramja és az Európai Kutatási Térség révén az Európai Parlament is óriási felelősséget visel a tudomány és az innováció ügyének előmozdításáért az Európai Unióban. Felszólítjuk a tagállamokat és az Európai Unió intézményeit, hogy a tudományos eredményeket vegyék figyelembe és körültekintően használják fel a szakpolitikák kialakítása során. Az előttünk álló kihívások – hogy csak néhányat említsünk: az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, az energetikai átállás – olyan összetett és sürgető problémák, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni kutatások, valamint a tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkül.

Aláírók (az országok ábécésorrendjében)

Heinz Faßmann, elnök

Osztrák Tudományos Akadémia

Christoffel Waelkens, elnök

Belgiumi Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia

Michel Willem, elnök

Belgiumi Királyi Tudományos, Irodalmi és Képzőművészeti Akadémia

Julian Revalski, elnök

Bolgár Tudományos Akadémia

Velimir Neidhardt, elnök

Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia

Andreas Demetriou, elnök

Ciprusi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémia

Eva Zažímalová, elnök

Cseh Tudományos Akadémia

Marie Lousie Nosch, elnök

Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia

Tarmo Soomere, elnök

Észt Tudományos Akadémia

Tuula Linna, elnök

Finn Tudományos és Irodalmi Akadémia

Alain Fischer, elnök

Francia Tudományos Akadémia

Gerald H. Haug, elnök

Leopoldina Német Természettudományos Akadémia

Stamatios Krimigis, elnök

Athéni Akadémia

Freund Tamás, elnök

Magyar Tudományos Akadémia

Patrick Guiry, elnök

Királyi Ír Akadémia

Roberto Antonelli, elnök

Accademia dei Lincei

Ivars Kalviņš, elnök

Lett Tudományos Akadémia

Jūras Banys, elnök

Litván Tudományos Akadémia

Lucien Hoffmann, elnök

Luxemburgi Nagyhercegi Intézet Természettudományok Osztálya

Alfred J. Vella, rektor

Máltai Egyetem

Marileen Dogterom, elnök

Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia

Marek Konarzewski, elnök

Lengyel Tudományos Akadémia

José Luís Cardoso, elnök

Lisszaboni Tudományos Akadémia

Ioan-Aurel Pop, elnök

Román Akadémia

Pavol Šajgalík, elnök

Szlovák Tudományos Akadémia

Peter Štih, elnök

Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia

Jesús María Sanz Serna, elnök

Spanyol Királyi Fizikai és Természettudományi Akadémia

Birgitta Henriques Normark, elnök

Svéd Királyi Tudományos Akadémia

Mivel az Európai Unió felépítése és jogi működése egyszerre mutatja a föderáció és a konföderáció jellegzetességeit, az Európai Parlament hatásköreit és munkáját nem lehet pontosan megfeleltetni egy tagállami parlamentének; mindenesetre a közvetlen választás erős legitimációt biztosít a testületnek. Az EP az Unió társjogalkotó szerve a kormányfőket, minisztereket tömörítő Európai Tanáccsal együtt. Az EU költségvetését szintén az EP fogadja el a Tanáccsal közösen. Fontos, hogy az EP-képviselők ellenőrzik az uniós intézmények munkáját; így az EU végrehajtó ága, az Európai Bizottság is e felügyeleti jogkör alá tartozik.

Az EP bizottsági és plenáris ülésein számos, a tudományt és a kutatást szűkebb vagy tágabb értelemben érintő téma szokott vita tárgya lenni. A testület legutóbb például egy biotechnológiai kérdésben hozott döntést: 2024. február elején a képviselők szűk többséggel enyhítettek a génmódosított haszonnövényekre vonatkozó uniós szabályrendszeren.