Európa jövője a biztos alapokon nyugvó, nyitott és szabad tudományon és oktatáson múlik – Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák
Közös nyilatkozatban hívják fel a figyelmet a tudomány és a kutatás fontosságára a 27 EU-tagállam tudományos akadémiái vagy annak megfelelő tudós testületei. A nyilatkozat az aláírók szándéka szerint minden, az EP-választáson induló képviselőjelölthöz és tágabban értelmezve minden érdeklődőhöz szól, emlékeztetve a jelölteket arra, hogy az Európai Unió jövőjét tekintve kulcsszerepe van a tudománynak. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében Freund Tamás elnök írta alá.
A nyilatkozat abból indul ki, hogy a tudomány, az innováció, a tudásáramlás, a kutatási eredmények és ötletek szabad megosztása, valamint a kritikai gondolkodás alapvető fontosságú az egész Európai Unió szabadsága, ellenálló képessége és globális versenyképessége szempontjából. A felsoroltak elősegítésére és támogatására viszont Európa-szerte stabil és a jelenleginél nagyobb arányú befektetések szükségesek a kutatásba és az oktatásba, valamint a döntéshozóknak őrködniük kell a kutatás szabadsága fölött – áll a nyilatkozatban.
Az EU-tagállamokban működő tudományos akadémiák elnökeinek üzenete a 2024-es európai parlamenti választások jelöltjeihez
Biztosítsuk az Európai Unió globális vezető szerepét a tudományban és az innovációban!
Az európai tudomány a globális kutatás és innováció élvonalában működik. Szerte az Európai Unióban a kutatók alapvető, gyakorlati és társadalmi problémákkal kapcsolatos kutatással és fejlesztésekkel foglalkoznak. A tudomány és innováció elengedhetetlen fontossággal bír az Európai Unió szabadsága és ellenálló képessége, globális versenyképessége, fejlődése és jóléte szempontjából. Ez nem vehető magától értetődőnek. Létfontosságú megőrizni a tudományos kutatás nyitott és nemzetközi együttműködésre épülő jellegét. Nélkülözhetetlenek a tudomány és tudományos munka teljes skáláját érintő befektetések, és biztosítani kell, hogy a tudományos eredmények beépüljenek azokba a szakpolitikákba, amelyek a demokratikus társadalmak fő kihívásainak kezelésére hivatottak.
Segítsük elő a tudományos világ nyitottságának és szabadságának megszilárdulását!
A nemzetközi együttműködés, a tudás, a kutatók és a hallgatók szabad áramlása az Európai Unió legfőbb értéke, a felfedezések, ötletek megosztása pedig a tudományos-technológiai fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele. A nyitott nemzetközi tudományos együttműködés fontos – az egyetemi-kutatói körökön túlmenően – a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. A döntéshozóknak tartózkodniuk kell attól, hogy ez elé akadályokat gördítsenek. Védeniük kell a tanszabadság, az akadémiai intézményi autonómia, valamint a személyek és információk nemzetközi szabad mozgásának elvét, miközben mindenkor biztonságos és fenntartható munkakörülményeket kell biztosítaniuk a kutatók és a hallgatók számára.
Fektessünk be a tudományba és az oktatásba!
A tudomány és a kutatás nemcsak a gazdaság és a jólét szempontjából lényeges, hanem a független kritikai gondolkodás és a reflexió szempontjából is, és ezek kulcsfontosságú értékek színes és ellenálló demokráciák számára. Európa globális vezető szerepének biztosítása a tudomány és az innováció terén állandó beruházást igényel a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Ahhoz, hogy lépést tarthasson a világ más részeivel, az Európai Uniónak és tagállamainak teljesíteniük kell azt a kölcsönösen elfogadott célkitűzést, hogy a GDP 3%-át évente kutatás-fejlesztésbe fektetik. Emellett az Európai Parlament döntő közreműködésével meg kell erősíteni az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramját, valamint az európai oktatás legmagasabb szintű minőségét.
Használjuk fel a tudományos eredményeket a szakpolitikákban!
Az EU kutatási keretprogramja és az Európai Kutatási Térség révén az Európai Parlament is óriási felelősséget visel a tudomány és az innováció ügyének előmozdításáért az Európai Unióban. Felszólítjuk a tagállamokat és az Európai Unió intézményeit, hogy a tudományos eredményeket vegyék figyelembe és körültekintően használják fel a szakpolitikák kialakítása során. Az előttünk álló kihívások – hogy csak néhányat említsünk: az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, a nemzetközi migráció, az élelmiszer-biztonság, az energetikai átállás – olyan összetett és sürgető problémák, amelyeket nem lehet hatékonyan kezelni kutatások, valamint a tudomány, a politika, a civil társadalom és a gazdasági szereplők közötti bizalomteljes párbeszéd nélkül.
Aláírók (az országok ábécésorrendjében)
Heinz Faßmann, elnök  | Osztrák Tudományos Akadémia  | 
Christoffel Waelkens, elnök  | Belgiumi Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia  | 
Michel Willem, elnök  | Belgiumi Királyi Tudományos, Irodalmi és Képzőművészeti Akadémia  | 
Julian Revalski, elnök  | Bolgár Tudományos Akadémia  | 
Velimir Neidhardt, elnök  | Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia  | 
Andreas Demetriou, elnök  | Ciprusi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Akadémia  | 
Eva Zažímalová, elnök  | Cseh Tudományos Akadémia  | 
Marie Lousie Nosch, elnök  | Dán Királyi Tudományos és Irodalmi Akadémia  | 
Tarmo Soomere, elnök  | Észt Tudományos Akadémia  | 
Tuula Linna, elnök  | Finn Tudományos és Irodalmi Akadémia  | 
Alain Fischer, elnök  | Francia Tudományos Akadémia  | 
Gerald H. Haug, elnök  | Leopoldina Német Természettudományos Akadémia  | 
Stamatios Krimigis, elnök  | Athéni Akadémia  | 
Freund Tamás, elnök  | Magyar Tudományos Akadémia  | 
Patrick Guiry, elnök  | Királyi Ír Akadémia  | 
Roberto Antonelli, elnök  | Accademia dei Lincei  | 
Ivars Kalviņš, elnök  | Lett Tudományos Akadémia  | 
Jūras Banys, elnök  | Litván Tudományos Akadémia  | 
Lucien Hoffmann, elnök  | Luxemburgi Nagyhercegi Intézet Természettudományok Osztálya  | 
Alfred J. Vella, rektor  | Máltai Egyetem  | 
Marileen Dogterom, elnök  | Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia  | 
Marek Konarzewski, elnök  | Lengyel Tudományos Akadémia  | 
José Luís Cardoso, elnök  | Lisszaboni Tudományos Akadémia  | 
Ioan-Aurel Pop, elnök  | Román Akadémia  | 
Pavol Šajgalík, elnök  | Szlovák Tudományos Akadémia  | 
Peter Štih, elnök  | Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia  | 
Jesús María Sanz Serna, elnök  | Spanyol Királyi Fizikai és Természettudományi Akadémia  | 
Birgitta Henriques Normark, elnök  | Svéd Királyi Tudományos Akadémia  | 
Mivel az Európai Unió felépítése és jogi működése egyszerre mutatja a föderáció és a konföderáció jellegzetességeit, az Európai Parlament hatásköreit és munkáját nem lehet pontosan megfeleltetni egy tagállami parlamentének; mindenesetre a közvetlen választás erős legitimációt biztosít a testületnek. Az EP az Unió társjogalkotó szerve a kormányfőket, minisztereket tömörítő Európai Tanáccsal együtt. Az EU költségvetését szintén az EP fogadja el a Tanáccsal közösen. Fontos, hogy az EP-képviselők ellenőrzik az uniós intézmények munkáját; így az EU végrehajtó ága, az Európai Bizottság is e felügyeleti jogkör alá tartozik.
Az EP bizottsági és plenáris ülésein számos, a tudományt és a kutatást szűkebb vagy tágabb értelemben érintő téma szokott vita tárgya lenni. A testület legutóbb például egy biotechnológiai kérdésben hozott döntést: 2024. február elején a képviselők szűk többséggel enyhítettek a génmódosított haszonnövényekre vonatkozó uniós szabályrendszeren.