A mesterséges intelligencia fejlesztésében megjelenő evolúciós elvek és mechanizmusok miatt adtak ki figyelmeztetést magyar és belga kutatók

A mesterséges intelligencia jövőjének megértéséhez az evolúcióbiológia is fontos szempontokat kínál – erre hívja fel a figyelmet a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia kutatóinak új tanulmánya. A PNAS folyóiratban 2026. április 20-án megjelent közlemény szerint a közeljövőben megjelenhetnek olyan evolúcióképes mesterségesintelligencia-rendszerek (eAI), amelyek darwini evolúciós folyamatokon alapuló fejlődésre lesznek képesek.

A szerzők rámutatnak, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében már jelenleg is azonosíthatók egyes evolúciós elvek és mechanizmusok. A további technológiai fejlődés, különösen az ágensekre épülő rendszerek térnyerése rövid időn belül olyan MI-megoldásokhoz vezethet, amelyek megfelelnek a darwini evolúció alapvető feltételeinek. Ezek a rendszerek új távlatokat nyithatnak az MI fejlődésében, ugyanakkor sajátos, a jelenlegi rendszerektől eltérő kockázatokat is hordoznak.

A tanulmány központi megállapítása, hogy az evolúciós folyamatok természetüknél fogva elősegíthetik olyan „önző” tulajdonságok kialakulását, amelyek az ember által kijelölt céloktól való eltérést eredményezhetnek. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a veszély megjelenéséhez nem feltétlenül szükséges emberi szintű vagy azt meghaladó általános intelligencia. A biológiai evolúció példái azt mutatják, hogy viszonylag egyszerű rendszerek is képesek lehetnek környezetük manipulálására, erőforrások megszerzésére és saját fennmaradásuk biztosítására.

A szerzők szerint az evolúcióképes MI különösen nehezen kontrollálható lehet.

Amennyiben a rendszerek reprodukciójának korlátozása nem teljes körű, a szelekció éppen azokat a tulajdonságokat erősítheti fel, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzés kijátszását. Ezt a jelenséget a biológiából jól ismert példák – így az antibiotikum-rezisztencia vagy a növényvédő szerekkel szembeni ellenállás – szemléltetik. További sajátosság, hogy az MI-rendszerek fejlődése a biológiai evolúciónál gyorsabb és hatékonyabb lehet, mivel a szerzett tulajdonságok átadása és a célzott önfejlesztés is megjelenhet bennük.

A fenti, a tanulmányban közölt képen az Alter3 nevű humanoid robot látható, melynek lazán kapcsolódó belső moduljait a Society of Mind nevű, nagy nyelvi modelleken alapuló kommunikációs rendszer működteti. A robot képes fizikai viselkedési repertoárját kibővíteni azáltal, hogy magas szintű leírásokat működőképes kóddá alakít. Minden nyíl egy LLM következtetési lépést jelöl, a képelemzés kimenetétől (A: „A kéz nem látható a képen”) kezdve a cél megfogalmazásán (B), a cél részletes lépésekké alakításán (C) át a Python-kód szintéziséig és végrehajtásáig (D). Fotó: Luc Steels / PNAS

A kutatók ezért olyan szabályozási keretek kialakítását sürgetik, amelyek biztosítják, hogy az MI-rendszerek reprodukciója teljes mértékben központosított emberi ellenőrzés alatt maradjon. Álláspontjuk szerint csak a teljes kontroll jelenthet érdemi védelmet az evolúcióképes mesterséges intelligenciához kapcsolódó kockázatokkal szemben.

„Reméljük, hogy a figyelmeztetésünk időben érkezik, és a megfelelő szabályozások még azelőtt megszülethetnek, hogy az evolúcióképes MI széles körben megjelenne” – fogalmazott Müller Viktor, a tanulmány első szerzője.

Szathmáry Eörs Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, a közlemény vezető szerzője szerint a tét rendkívül nagy.

„Amennyiben a társadalom nem reagál időben, az evolúció egy új nagy átmenetének lehetünk tanúi, amely alapjaiban alakíthatja át az ember és a mesterséges intelligencia viszonyát”

– fogalmazott az ELTE egyetemi tanára, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatóprofesszora, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke.