Eseménynaptár

Részletek

A szimpóziumon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a korlátozott férőhelyek miatt.

9:30 -9:35 Megnyitó
Bozó László, az MTA rendes tagja, a Program elnöke

9:35-9:55 Motivációalapú szövegértés-fejlesztés. Az olvasási stratégiák és az olvasási motiváció tantárgyakba ágyazott támogatásának lehetőségei
MTA-SZTE Olvasás és Motiváció Kutatócsoport; Előadó: Fejes József

9:55-10:10 Az olvasás-szövegértés és a gondolkodási képességek személyre szabott fejlesztése digitális eszközökkel: az eLea-rendszer
MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport; Előadó: Molnár Gyöngyvér

10:10-10:25 Kísérlet-tervező feladatlapok a kémia tanításához
MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport; Előadó: Szalay Luca

10:25-10:40 A problémaalapú nyelvtanulás (PBL) lehetőségeinek vizsgálata tanárszakos hallgatók bevonásával: Kurzusfejlesztés és PBL feladatbank létrehozása
MTA-ELTE Idegen Nyelvek Oktatása Kutatócsoport, Előadó: Albert Ágnes

10:40-11:00 Kávészünet

11:00-11:15 Mobillal a suliban?
MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport; Előadó: Havasi Ágnes

11:15-11:30 A kiadványon innen és a kiadványon túl - A változó tanulási környezet - Módszertan a tanulási kudarcok megelőzéséhez
MTA-AVKF Tanulás Környezet Kutatócsoport; Előadó: Pap Judit

11:30-11:45 Egy mentorprogram történetei és jógyakorlatai „Oktatási Esélyekért!” Pályaorientációs mentorprogram
MTA-PTE Oktatási Esélyek Kutatócsoport; Előadó: Varga Aranka és a kutatócsoport tagjai

11:45-12:00 Társasjáték, mint kutatási és fejlesztési eszköz a tanárképzésben
MTA-DE Családok és Tanárok Kooperációja Fejlesztő Kutatócsoport;
Előadó Kocsis Zsófia

12:15-12:30 Az iskolai kudarcok jellemzői és kezelésük – feltárás és fejlesztés
MTA-SZTE Iskolai Kudarcok Megelőzése Kutatócsoport (IKUKU); Előadó: Kasik László

12:30- 12:55 A kutatócsoportok beszámolóinak összefoglalása és az új kutatócsoportok köszöntése
Józsa Krisztián, az MTA doktora, a program társelnöke

12:55-13:00 Zárszó

13:00-14:30 Ebéd

Az előadások rövid összefoglalói

Motivációalapú szövegértés-fejlesztés. Az olvasási stratégiák és az olvasási motiváció tantárgyakba ágyazott támogatásának lehetőségei

MTA-SZTE Olvasás és Motiváció Kutatócsoport
Előadó: Fejes József

A hazai iskolai gyakorlatban az alsó tagozatot követően az olvasás támogatása háttérbe szorul, miközben a szövegértés alacsony szintje a hatékony tanulás egyik akadálya. A kötet célja, hogy változtasson ezen. Ennek érdekében áttekinti az olvasási stratégiák tanításának és az olvasási motiváció támogatásának elméletét és gyakorlatát. Legyen szó történelemről, irodalomról vagy természettudományokról, a könyvben ismertetett megközelítések lehetőséget adnak arra, hogy a szövegértés fejlesztése beépüljön a tanórákba, hozzájárulva a mélyebb megértéséhez és a motiváció erősödéséhez.
https://omk.eastbox.net/wp-content/uploads/2025/07/SZTE-Motivacioalapu-szovegertes-fejlesztes-online.pdf

Az olvasás-szövegértés és a gondolkodási képességek személyre szabott fejlesztése digitális eszközökkel: az eLea-rendszer

MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport
Előadó: Molnár Gyöngyvér

Az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan tudjuk a technológiai eszközöket a leghatékonyabban a diákok tanulásának, fejlődésének szolgálatába állítani. Ennek érdekében iskolai keretek között elérhető digitális eszközök alkalmazásával személyre szabott, bizonyítékokon alapuló eszközöket ad a pedagógusok kezébe olyan területekre fókuszálva, melyek kiemelt fontossággal bírnak a sikeres tanulás szempontjából (pl. olvasás-szövegértés) és amelyek fejlesztése kevésbé valósul meg expliciten iskolai keretek között (pl. gondolkodási képességek). Az 1-8. évfolyamos diákok számára kidolgozott teljes tanévet lefedő, online elérhető fejlesztő programok kipróbálásában 321 iskola vett részt, ahol több mint 21400 diák került valamelyik területen fejlesztésre. Az olvasás-szövegértés program a diákok olvasáshoz szükséges alapkészségeit, nyelvtani ismereteit, szövegértési stratégiáit, illetve a tankönyvi szövegek megértését támogató szókincsét fejlesztette. Az iskolában tanultak alkalmazhatóságát jelentősen meghatározó és a mindennapi életben egyre fontosabbá váló gondolkodási képességek fejlesztése játékos, azonnali visszacsatolást adó feladatok segítségével valósult meg. A programokat gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI) 1-8. évfolyamos diákjai számára is elérhetővé tettük, megváltoztatott módszertannal. Ezen populáció célzott kiegészítő fejlesztése komoly hiányterületnek számít Magyarországon. Az iskolák kérésére elindítottuk az angol, mint idegen nyelv olvasásával, elsajátításával és tanításával kapcsolatos kutatásokat is, továbbá elindult a fejlesztő programok kiterjesztése az óvodai populáció, pontosabban az iskolakezdés előtt álló gyermekek számára is. A programok leírása, demo verziójuk kipróbálása az edia.hu/elea oldalon tehető meg. A kutatások egy lényeges eredménye, hogy módszertanilag jól megtervezett, teljes tanévet átfogó online, játékos fejlesztő programokkal hatékonyan lehet csökkenteni, esetleg kompenzálni a különböző okok miatt felhalmozódott lemaradást, tanulási veszteséget.

Kísérlet-tervező feladatlapok a kémia tanításához

MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport
Előadó: Szalay Luca

A természettudományos műveltség része, hogy az egyén érti, hogyan lehet szabályosan kísérleti bizonyítékokat gyűjteni egy állítás alátámasztására vagy cáfolatára. Ezért nagyon fontos, hogy a kémiatanárok a tanulókísérletek elvégzése közben ennek fejlesztésére is lehetőséget adjanak a diákjaiknak. Az MTA-ELTE Kutatásalap Kémiatanítás Kutatócsoport kilenc évig vizsgálta azt, hogyan fejleszthető a leghatékonyabban a 13-16 éves diákok kísérlettervező képessége. Az ehhez kidolgozott feladatlapokat közel ezer fős mintákon próbáltuk ki, és a visszajelzéseknek megfelelően javított változatok kerültek föl az aktuális projekt honlapjára. A feladatlapok hatását strukturált tesztekkel mértük, amelyek eredményeit statisztikailag elemeztük, majd hazai és nemzetközi folyóiratokban, illetve konferenciákon közöltük. A különféle módszerek hatását megismertetjük az ELTE kémiatanári képzésében részt vevő hallgatókkal, akik a kísérlettervező-képesség fejlesztését célzó feladatlapjainkat is kipróbálják. A hallgatók és a kipróbálásokat végző tanárok feladatlapokról alkotott véleményét kérdőíveken gyűjtöttük, és azokat is publikáltuk.

A problémaalapú nyelvtanulás (PBL) lehetőségeinek vizsgálata tanárszakos hallgatók bevonásával: Kurzusfejlesztés és PBL feladatbank létrehozása

MTA-ELTE Idegen Nyelvek Oktatása Kutatócsoport
Előadó: Albert Ágnes

Bár a problémaalapú oktatás már az 1980-as években megjelent az orvosképzésben és a természettudományos területeken, a humán tudományok területén és ezen belül a nyelvoktatásban új megközelítésnek számít. Ennek egyik és talán legfőbb oka a „probléma” konceptualizálásának nehézségében rejlik: nehéz egyértelmű választ találni arra a kérdésre, hogy milyen fajta problémák alkalmasak nyelvoktatás céljára. Négyéves kutatási projektünk egyik célkitűzése volt, hogy tanárszakos hallgatókat is bevonjon a problémaalapú oktatással kapcsolatos elméleti és pedagógiai kutatásunkba, ezért egy egyetemi kurzust terveztünk számukra, amely keretében a hallgatókkal együtt gondolkodva jártuk körül a problémaalapú nyelvoktatás gyakorlati megvalósításának lehetőségeit. Előadásunkban először röviden kitérünk a kurzusfejlesztéssel kapcsolatos tapasztalatainkra és majd bemutatjuk a 4 féléven keresztül pilotolt kurzus végső formáját.
Előadásunk második felében pedig bemutatjuk a tanárszakos diákok által létrehozott PBL feladatokat, amiket a problémaalapú oktatás alapelveinek megismerése után alkottak a diákok. Ezekre a feladatot készítő diákok minden esetben kaptak visszajelzést, és volt olyan feladat is, amit ki is próbáltak. Ezeket a feladatokat „feladatbank” formájában a kutatócsoport honlapján publikáltuk, különböző tematikus csoportosításokban. A létrehozott feladatbankban publikált PBL feladatok a pedagógiai hasznosításon túl azonban kutatási adatként is szolgálnak számunkra, ugyanis kutatócsoportunknak célja volt az is, hogy feltárja, hogy a hallgatók által létrehozott feladatok valójában mennyiben felelnek meg a problémaalapú oktatás alapelveinek, amiket megvalósítani igyekeztek. Ennek érdekében kialakítottunk egy elemzési keretet, melynek használhatóságát két angol alkalmazott nyelvészet mesterszakos hallgató igazolta egy próbakutatás keretében. Az elméleti keret rövid bemutatása után tehát végül a feladatok elemzésének előzetes eredményeit foglaljuk össze előadásunkban.

 
Mobillal a suliban?

MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport
Előadó: Havasi Ágnes

A többségi iskolákban napjainkban egyre nagyobb számban tanulnak autista gyerekek, ezért egyre sürgetőbb, hogy az őket oktató, nevelő pedagógusok hatékony segítséget kapjanak mindennapi munkájukhoz. Ehhez a célhoz járulhat hozzá a DATA-informatikai rendszer is. A Mobillal a suliban? című módszertani útmutatót kutatócsoportunk azért készítette, hogy azok a pedagógusok, akik együttnevelésben támogatnak autista tanulókat, megismerjék és megértsék a DATA-rendszer előnyeit, alkalmazásának célját és azt, hogy miért és hogyan érdemes használni. Az előadásban szó esik majd mindarról, amit ebben az útmutatóban összefoglaltunk: hogyan hathat az autizmus, mint a fejlődés egy sajátos útja az iskolai életre, mik az autista tanulók gyakori erősségei, nehézségei, milyen a tanulási stílusuk és hogyan támogathatjuk tanulásukat, iskolai jóllétüket a mindennapokban. Bepillantunk a tudományosan igazolt és a mindennapi életben bevált sikeres autizmus-specifikus edukációs módszerekbe és néhány életszerű helyzetet is mutatunk példatárunkból arra, hogyan támogathatjuk a sikeres iskolai részvételt a DATA-rendszeren keresztül.

A kiadványon innen és a kiadványon túl – A változó tanulási környezet – Módszertan a tanulási kudarcok megelőzéséhez

MTA-AVKF Tanulás Környezet Kutatócsoport
Előadó: Pap Judit

Az előadás röviden bemutatja „A változó tanulási környezet” című kötet létrejöttének hátterét, a szerkesztés közben felmerülő kérdéseket, valamint a könyv legfontosabb részeit.
A leghangsúlyosabb fejezetet, a módszertanok leírását néhány kiemelt egység bemutatásán keresztül tekintjük át. A könyv 3 dimenzióban kínál módszertani eszköztárat: képességfejlesztés, térszervezés és tanulásszervezés, amelynek segítségével a tanítók rugalmasan, a csoport igényeihez igazítva alakíthatják ki a tanulási környezetet.

A könyv a Móra Kiadó és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola közös kiadásában jelent meg.
A kötet az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási Program 2021. támogatásával megvalósult, A tanulási kudarcok megelőzése a tanulási környezet átalakításával az iskolai tanulás kezdetén című kutatás anyagainak felhasználásával készült.

Egy mentorprogram történetei és jógyakorlatai „Oktatási Esélyekért!” Pályaorientációs mentorprogram

MTA-PTE Oktatási Esélyek Kutatócsoport
Előadó: Varga Aranka és a kutatócsoport tagjai

Előadásunkban az MTA-PTE „Oktatási Esélyekért!” Pályaorientációs mentorprogram zárásakor szerkesztett kötetünket mutatjuk be, melybe hátrányos helyzetű, döntően cigány/roma diákok mentorálásának történeteit, esettanulmányait és jógyakorlatait gyűjtöttük össze. A kötet szerzői azok a kutatók, szakemberek, mentorpedagógusok és kortárs-mentorok, akik 4 tanéven keresztül segítették 10 általános iskolában a tudatos továbbtanulási döntést több mint száz fiatal számára. Ugyanezen közösség “Mentorál-LAK” kampányának felvillantásával short videókon, podcastokon és élettörténet-videókon keresztül hozzuk életközelbe a mentorálás megélését, mikéntjét, jelentőségét.

Társasjáték, mint kutatási és fejlesztési eszköz a tanárképzésben

MTA-DE Családok és Tanárok Kooperációja Fejlesztő Kutatócsoport
Előadó Kocsis Zsófia

Az élménypedagógiai megközelítések és a játék(alapú) tanulás az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapnak a felsőoktatásban. Előadásunk a K.Ö.SZ.I. – Kommunikáció és Összhang a Szülők és az Iskola között című, a kutatócsoport által fejlesztett társasjátékot és annak hatásvizsgálatát mutatja be. A játék célja a szülőkkel való partnerség kompetenciáinak fejlesztése: a résztvevők együttműködve oldják meg a család és iskola közötti kapcsolattartás, valamint a szülői bevonódás tipikus kihívásait. Az előadás kitér a játék fejlesztési folyamatára, a hozzá kapcsolódó kutatási keretre és mérési eredményekre, valamint bemutatja, miként válhat a társasjáték egyszerre fejlesztési és kutatási eszközzé a tanárképzésben. A tapasztalatok alapján reflektálunk a társasjáték-pedagógia szerepére, a készségfejlesztési lehetőségekre, illetve a társasjáték integrálásának perspektíváira a tanárképzésben.

Az iskolai kudarcok jellemzői és kezelésük – feltárás és fejlesztés

MTA–SZTE Iskolai Kudarcok Megelőzése Kutatócsoport (IKUKU)
Előadó: Kasik László

Az MTA–SZTE Iskolai Kudarcok Megelőzése Kutatócsoport (IKUKU) keretén belül 2021 és 2025 között általános iskolai tanulók kudarcélményét, valamint ezek más jelenségekkel (pl. problémamegoldás, énhatékonyság, stressz, kiégés) való kapcsolatát vizsgáltuk. A longitudinális kutatás első évében a diákok 1. és 5. osztályosok voltak. Az eredmények közül az egyik legfontosabb, hogy bár az iskolához köthető attitűdök alapvetően pozitívak, ám az affiliációs összpontszámok (örömérzés kapcsolata az iskolai fogalmakkal, pl. dolgozat) az első két iskolai évben magasabbak, mint a későbbi életkorokban, míg az averziós értékek (félelemérzés kapcsolata iskolai fogalmakkal) az életkor előrehaladtával fokozatosan erősödnek. A felső tagozatosok esetében az eredmények megerősítették az iskolaikudarc-élmény integratív megközelítését, miszerint a kudarcok számos motivációs, érzelmi és társas-környezeti tényező működésével állnak összefüggésben, melyek közül a tanulmányi énhatékonyság játszik központi szerepet 6. évfolyamtól egyre erőteljesebben. Ezt megerősíti a pedagógusokkal végzett kutatás eredménye: szerintük az ő munkájuk sokkal kevésbé okozhat kudarcélményt, mint a tanuló kognitív és nem kognitív képességeinek működése és családi háttere. A saját kutatási adatokat is felhasználva dolgoztunk ki egy fejlesztőprogramot alsó és felső tagozatos tanulók számára, illetve egy 60 órás, az iskolai kudarc kezelését segítő pedagógus-továbbképzést. Az előadásban a négyéves kutatómunka főbb eredményeit, valamint a programfejlesztő munkák koncepcióját és megvalósításuk eddigi tanulságait mutatjuk be.