Kettős koszorúzás – Széchenyi István és Sina Simon előtt tisztelgett a 200 éves Akadémia
Az Akadémia-alapító gróf Széchenyi István és az Akadémia székházának megépítését jelentős adománnyal támogató báró Sina Simon emléke előtt tisztelgett koszorúzással a Magyar Tudományos Akadémia. Az akadémiai ünnepséggel közel egy időben a báró Sina család Lánchídon lévő bronz címerének másolatát is felavatták az albániai Voszkopojéban, ahonnan a Sina család származott.
„Ami nem önhaszon szomjábúl, hanem tiszta szándékbúl ered, […] előbb-utóbb […] pártfogókra talál”
– idézte gróf Széchenyi István Hitel című, korszakalkotó művét ünnepi beszédében Freund Tamás 2025. november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Nádor utcai épületének aulájában. Az ünnepségen az Akadémia elnöksége megkoszorúzta gróf Széchenyi István és báró Sina Simon emléktábláit.
Az MTA Elnökségének tagjai gróf Széchenyi István és báró Sina Simon megkoszorúzott emléktáblái előtt (balról jobba: Hudecz Ferenc természettudományi alelnök, Freund Tamás elnök, Erdei Anna főtitkárhelyettes, Kollár László Péter főtitkár).A koszorúzáson készült képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg. Fotó: mta.hu / Nagy Attila Károly
A koszorúzáson az Akadémia elnöke elmondta: „a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulóját ünnepelve gyakran idézzük fel Széchenyi történelmi tettét: a pozsonyi országgyűlésen tett felajánlását egy magyar tudós társaság létrehozására. Az Akadémia bicentenáriuma azonban nemcsak ennek a kitüntetett pillanatnak az ünnepe.
Jubileumi ünnepségeink tiszteletadást jelentenek mindazok előtt, akikben Széchenyi tette pártfogókra talált, és akik szellemi munkájukat vagy anyagi javaikat ajánlották az Akadémia és a nemzet szolgálatába – bármikor az elmúlt kétszáz év során. Az Akadémia belőlük épült.”
A megkoszorúzott Széchenyi- és Sina-emléktáblák a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága Nádor utcai épületében Fotó: mta.hu / Nagy Attila KárolyFreund Tamás ünnepi beszéde ide kattintva olvasható.
Több mint három évtizeddel alapítása után a Magyar Tudományos Akadémiának még nem volt saját székháza. 1858-ban báró Sina Simon nagy összegű, 80 000 forintos adományt tett a székház megépítésére. Felajánlása komoly visszhangra talált.
Csakúgy, mint bő negyedszázaddal korábban Széchenyié, Sina Simon tette is országos adakozási hullámot indított el.
1860-ra már annyi pénz gyűlt össze, hogy meg lehetett tenni a tervezés és az építés előkészületeit. Az Akadémia palotája végül 1862–65 között épült fel a Duna partján, Széchenyi Lánchídjának közvetlen szomszédságában. Ünnepélyes átadására százhatvan évvel ezelőtt: 1865. december 11-én került sor.
A "Vasárnapi Ujság" című lap 1865-ben így írt az MTA új székházának avatásáról: "A magyar tudományos akadémia ez idei nagygyűlése, egyúttal megnyitási napja is volt az uj palotának. Decz. 11-én történt először, hogy a tudománynak ez ünnepét azon palota sugárzó csarnokaiban ülték meg, melyet a nemzet lelkes áldozatkészsége emelt szellemkincsei őreinek. E palota, mely legdíszesebb terünk ékességét képezi, be van fejezve s az épület nemes arányai a kedvező térviszonyok folytán, teljes érvényre juthatnak. A főhomlokzat előtt tágas tér nyílik honnan a szem szabadon legelhet az épitészeti styl szépségein s a gazdag ornamentika érdekes részletein.." (Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 51. sz.) Forrás: OSZK EPAA báró Sina család már korábban is ajánlott fel jelentős adományt Széchenyi nemzetet felemelő terveihez. Sina Simon édesapja, Sina György komoly szerepet vállalt a Lánchíd megépítésében: ő szervezte meg a finanszírozást, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Érdeme miatt a Sina család címerét a Lánchíd budai hídfőjén dombormű őrzi. Ennek bronzból készült másolatát avatták fel a tiranai magyar nagykövetség jelenlétében 2025. november 25-én Albániában, Voszkopojéban, ahonnan a Sina család származott.
Sina Simon az Akadémia székházára tett felajánlása nem csupán adakozási hullámot indított el:
a székház építése szellemi, építészettörténeti értékek létrehozását is ösztönözte.
A Magyar Tudományos Akadémia palotájának architektúrája döntően befolyásolta a magyar építészet további alakulását. A palota a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon, és megelőlegezte a kiegyezés utáni városépítés fő stílustendenciáját. A székház építése pedig a magyar építészszakma egyfajta tanulóterepéül is szolgált: az itt dolgozó fiatal építészek és építészjelöltek később a magyarországi építésztársadalom jeles tagjaivá váltak.
A Magyar Tudományos Akadémia székháza a 2025-ös jubileumi évben Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás