"...szellemi diadalok" - Videón az Akadémia és könyvtára 200 éves évfordulójának megünneplését előkészítő elnökségi bizottság konferenciája

A konferenciáról készült felvétel első része az alábbi videóra kattintva nézhető meg

0:00 Kecskeméti Gábor köszöntője
12:57 Erdei Anna köszöntője
22:28 Gali Máté előadása
46:03 Hamza Gábor előadása
01:07:01 Szénási Zoltán, PhD előadása
01:22:36 Mikó Árpád előadása
01:35:21 Pálfy Péter Pál előadása
01:48:02 Miklósi Ádám előadása

A konferenciáról készült felvétel második része az alábbi videóra kattintva nézhető meg

0:00 Kecskeméti Gábor bevezetője
0:35 Csiba László előadása
19:46 Perczel András előadása
40:16 Bajzáth Judit, PhD előadása
53:17 Budai Tamás előadása
01:15:55 Cserti József előadása
01:33:41 Gáspár Péter előadása
01:49:12 Kecskeméti Gábor záróbeszéde

Az esemény címe Széchenyi István 1846. december 20-i, akadémiai közgyűlést megnyitó beszédéből származik. A választott témák között egyaránt előfordultak az Akadémia működésének emlékezetes állomásai (az akadémiai székház megépülése és Lotz Károly seccóival való díszítése), kiemelkedő tudósok vagy felismerések (dualizmus kori jogtudós akadémikusok, agrártudósok, Sántha Kálmán, Lóczy Lajos, Eötvös Loránd), intézmények kialakulása és jelentős hatású megközelítéseik (biokémia, etológia), alapvető fontosságú kiadványok elkészítése és megjelentetése (a nemzeti klasszikusok kritikai kiadássorozatai).

Kecskeméti Gábor Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az ülést megnyitó beszédében Kecskeméti Gábor akadémikus felidézte, hogy a tizenkilencedik században milyen önmagán túlmutató, a nemzeti identitás és politikai hatalom szempontjából is nagy jelentősége volt a nyelvművelésnek. Széchenyi István "varázshatalom" kifejezését használva pedig azt emelte ki, hogy a nemzeti identitás és erő nem feltétlenül katonai hatalommal hozható létre, hanem a tudomány és a kultúra segítségével is.

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese köszöntőjében arról beszélt, hogy az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát többnyire, mint intézményt emlegetjük. Pedig – mint mondta – "egy ilyen nagy múltú nemzeti intézmény karakterét végső soron azok emberek adják, akik ott dolgoztak, ill. dolgoznak, vagy valamilyen formában – akár vezetőként, akár tagként – kapcsolatban álltak, ill. állnak vele. Az Akadémia 200 éve így nemcsak a tudomány, hanem emberi döntések és sorsok története is.

Erdei Anna Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Tetteik a legtöbbször nem olyan, festők ecsetjére, vagy domborműre kívánkozó jelenetekben ragadhatók meg, mint Széchenyi felajánlása. De ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendszeresen a legnagyobb közbizalommal övezett nemzeti intézmény lehessen, a kollektív emlékezet által kevésbé számontartott cselekedetek is fontosak.
(...) A mai konferencián is hallhatunk majd ismert és kevésbé közismert neveket és történeteket. Hallhatunk elnökökről vagy tudományos eredményeiknek köszönhetően nemzetközi elismertséget kivívott kutatókról. Olyanokról, akiknek szerepe már korukban is vitathatatlanul fontos volt, szellemi örökségük pedig nemzeti kultúrkincsünk része ma is.
Az Akadémia és az akadémikusok, kutatók történetének megismerése megerősíti az emberben azt, hogy a tudomány művelése nem öncél, hanem a nemzet iránti felelősségvállalás egyik legnemesebb formája."

Az ülés bevezető előadását az Akadémia leghosszabb ideig hivatalban volt elnökéről, Berzeviczy Albertről tartotta Gali Máté történész. Berzeviczy Albert, száz esztendeje, az Akadémia első centenáriuma idején töltötte be e tisztséget, és akinek Klebelsberg Kunóval kötött megegyezése megteremtette az intézmény 20. századi működésének anyagi alapjait, finanszírozási modelljét.

Program

Megnyitó
„…nincs ránk nézve nagyobb fontosságú politicai szempont”
Kecskeméti Gábor, az MTA rendes tagja, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke

Köszöntő
Erdei Anna, az MTA rendes tagja, az MTÜ Programtanácsának elnöke

Három évtized az Akadémia élén: Berzeviczy Albert elnöksége (1905–1936)
Gali Máté, PhD

Fejezetek a Magyar Tudományos Akadémia intézmény- és tudománytörténetéből, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak előadásai

A konferencián készült képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
A Magyar Tudományos Akadémia jogtudós tagjainak szerepe a hazai tudományos közéletben a dualizmus időszakában
Hamza Gábor, az MTA rendes tagja

Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
A nemzeti kulturális örökség kritikai kiadásai az Akadémia kezelésében
Szénási Zoltán, PhD

Filozófiai és Történettudományok Osztálya
Az Akadémia dísztermének restaurált dekorációja
Mikó Árpád, az MTA levelező tagja

Matematikai Tudományok Osztálya
Véletlen gráfok - Erdős Pál és Rényi Alfréd munkái
Pálfy Péter Pál, az MTA rendes tagja

Agrártudományok Osztálya
Hivatása: agrártudós - akik szembenéztek a kor kihívásával
Bajzáth Judit, PhD

Orvosi Tudományok Osztálya
Sántha Kálmán akadémikus: a katedrától a száműzetéséig
Csiba László, az MTA rendes tagja

Kémiai Tudományok Osztálya
A molekulák sosem pihennek/Molecules That Never Rest
Perczel András, az MTA rendes tagja

Biológiai Tudományok Osztálya
Etológia: A kutyáktól a robotokig
Miklósi Ádám, az MTA rendes tagja

Földtudományok Osztálya
Lóczy Lajos és a Balaton-monográfia
Budai Tamás, az MTA doktora

Fizikai Tudományok Osztálya
Eötvös Loránd és az ő világhírű ingája
Cserti József, az MTA doktora

Műszaki Tudományok Osztálya
SZTAKI – Tudomány és innováció
Gáspár Péter, az MTA rendes tagja

Zárszó
Kecskeméti Gábor, az MTA rendes tagja,
az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke