Ünnepi konferenciát tartottak Kolozsváron a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia tiszteletére

Jubileumi konferencia zajlott november 20-án, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Aula Magna termében, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága, a Román Akadémia Kolozsvári Fiókszervezete és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem közös szervezésében, a Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumát ünnepelve.

Az eseményen köszöntőt mondott Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Ioan-Aurel Pop, a Román Tudományos Akadémia elnöke, Daniel David egyetemi tanár, oktatási és kutatási miniszter, valamint Vasile Pușcaș egyetemi tanár, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja. A Magyar Tudományos Akadémiát az MTA alelnöke, Hudecz Ferenc képviselte.

Ioan-Aurel Pop, a Román Tudományos Akadémia elnöke Fotó: Babeş-Bolyai Tudományegyetem

Hudecz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke köszöntő beszédében arra mutatott rá, hogy Kolozsvár igazán méltó helyszín a Magyar Tudományos Akadémia 200. jubileumának megünneplésére:

„Kincses Kolozsvár” ugyanis nemcsak a tudományosság, a kultúra értékes forrásvidéke, hanem mint „Erdély fővárosa” valamiképp a Magyar Tudományos Akadémia bölcsőhelye is.

A tudományszervezés felelősségének gondolata ugyanis mélyen erdélyi gondolat is egyben, magyarázta az MTA alelnöke. A hagyomány szerint a Magyar Tudós Társaság megalapítását Széchenyi István 1825. november 3-i országgyűlési felajánlásához kapcsoljuk. Ez a pillanat és gesztus valóban kitüntetett helyet foglal el a történelemben: Széchenyi felajánlását egy nemzet követte, tette országos példává vált. Ám az „akadémiaalapítás” pillanata valójában egy hosszú ideje érlelődő szellemi folyamat csúcspontja volt.

A 18. századtól kezdődően ugyanis egyre gyakrabban bukkant fel a Kárpát-medencében az akadémiai jellegű tudományszervezés gondolata. Hudecz Ferenc szerint az erdélyiek ebben sok tekintetben élen jártak:

Apáczai Csere Jánostól kezdve Pápai Páriz Ferencen át Bod Péterig, ideértve az erdélyi gyökerű Teleki család tagjait, sok erdélyi tudós ember szívében megszületett már egy tudós közösség létrehozásának gondolata. Ez is bizonyítja azt, amit Áprily Lajos megfogalmazott az erdélyi szellemiségről: „világfigyelő tető”.

Hudecz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke Fotó: Babeş-Bolyai Tudományegyetem

A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke e világfigyelő tetőről látható jövővel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a mindenkori kutató felelőssége az etikai megfontolások és a józan kritikai gondolkodás megőrzése. Példaként a mesterséges intelligenciát említette, mely fantasztikus intellektuális találmány, ugyanakkor komoly etikai felelősséget is hordoz magában: fontos, hogy a kutatók ne hagyják magunkat a mesterséges intelligencia által vezérelni és vezetni. „Az etikus és kritikai értelmező gondolkodás az alapja a tudomány hitelességének és tisztaságának, valamint a tudományos felismerésekből születő minden találmánynak és cselekedetnek is. Őrizzük meg a józan kritikai gondolkodást, és ezt ajánljuk az utánunk jövő nemzedékeknek” – tette hozzá.

Hudecz Ferenc végezetül a tudósok, kutatók közti kapcsolatteremtés fontosságára hívta fel a figyelmet. „A jelenkor tudományművelője nem a magányos tudós, hanem a másokkal együttműködő kutató. A világméretű kihívások, komplex problémák megoldását is segítheti, ha a tudomány képviselői párbeszéden alapuló kapcsolatot tudnak teremteni, létrehozni az élet és a tudomány lokális, regionális és globális szintjein” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a regionális tudományos közösségeknek, a régiókon belüli együttműködés hálózatainak és az olyan fórumoknak, mint a kolozsvári ünnepi konferencia is, kiemelt szerepük van a tudományban.

A köszöntőket követően Nagy László akadémikus, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke rövid összefoglaló előadást tartott a KAB 18 éves fennállásának legfőbb eredményeiről. Az Akadémia 200 éves történetét bemutató kisfilm vetítését követően a jelenlevők három előadást hallhattak, amelyek a két tudományos akadémia, valamint a román–magyar tudományos kapcsolatok történetét, az 1962-ben létrehozott és azóta is működő Román-magyar történeti vegyesbizottság munkáját, eredményeit járták körül, a román és a magyar tudományosság párbeszédére, kölcsönhatásuk erdélyi jellegzetességeire is rávilágítva. Az ünnepi rendezvényt záró fogadáson a konferencia résztvevői kötetlen párbeszéd keretében erősíthették az intézményközi kapcsolatokat.