Müonok, lézerek, hologramok és forgó Univerzum – Megkezdődött az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztályának ünnepi programsorozata

„A fizika nem csupán számítások és kísérletek halmaza, a fizikai felfedezések az emberi kultúra és közös szellemi örökség részeit képezik. Ezért is alapvető feladatunk nekünk, kutatóknak a tudomány művelésén túl annak népszerűsítése is. Annak megmutatása, hogy mint a fizika története, úgy az egyéb tudományterületek múltja és jelene is az emberiség közös kultúrkincsének napról napa bővülő tárházát alkotja. Hogy az igaz, a jó és a szép kellően magasról szemlélve ugyanarról az alapvető egységről ad számot” – mondta az MTA IX. Fizikai Tudományok Osztálya bicentenáriumi programsorozatát, egyúttal az MTA székházában a fizika eredményeit bemutató kiállítást megnyitó beszédében Kollár László Péter, az MTA főtitkára. Mint elmondta, kevés olyan tudományterület van, amely olyan jelentős, a mindennapjainkat is alapjaiban megváltoztató felismerésekkel dicsekedhet, mint a fizika.

Ezek közül az eredmények közül számos magyar kutatóknak köszönhető. Az Eötvös-ingától a neutrínóelméletig, a kvantummechanikától a részecskefizikai kutatásokig számos magyar tudós gyarapította az emberiség közös tudását

– emelte ki a magyar fizikusok eredményeit az MTA főtitkára.

A szeptember végéig látogatható, műtárgyakkal gazdagított tárlaton a Fizikai Tudományok Osztályának hét tudományos bizottsága 14 poszteren mutatja be közérthetően szakterülete izgalmas kérdéseit, az azokhoz való hazai hozzájárulást az elemi részek fizikájától az űrfizikáig.

Az informatív tablók közt böngészve a látogatók megcsodálhatják Eötvös Loránd torziós ingájának azt a példányát, amely az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, elmerülhetnek a csillagképek és más égi látványosságok világában egy 19. századból való pompás égteke gömbjén, szembesülhetnek azzal, hogy a Gábor Dénes által 1947-ben feltalált hologramok még ma is meglepően újszerűnek és különlegesnek hatnak. A kiállításon látható ezeken kívül egy a müonok detektálására alkalmas demonstrációs eszköz (amellyel a Múzeumok Majálisán is lehetett találkozni a Nemzeti Múzeum kertjében az MTA sátrában), a lézerfizika korai időszakában Szegeden készült festéklézer demonstrációs változata, illetve néhány csörpölt tükör is, mely lézerfizikai eszköz alapvető szerepet kapott Krausz Ferenc Nobel-díjas kísérleteiben.

A kiállításnak izgalmas mozgóképes szekciója is van: egy képernyőn 40 híres fizikus és csillagász akadémikus élete villan fel, a többi monitoron hazai fizikai kutatóhelyek mutatkoznak be képekben, illetve néhány perces filmekben fizikai jelenségeket és magyarázatukat is meg lehet tekinteni.

Kiállítás az MTA Székház aulájában Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya az Akadémia egyik legfiatalabb osztálya: 1993-ban önállósodott a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályából. Az osztályhoz tartozó két tudományterület, a fizika és a csillagászat azonban a kezdetektől jelen volt a Magyar Tudós Társaságban, és az 1825-ben benyújtott tervezet szerint a negyedik osztály a Physica nevet viselte volna, bár ezen minden természettudományt, sőt az orvosi tudományt is értették akkoriban. Az első, 1830-ban megválasztott tagok között volt Tittel Pál, a budai csillagvizsgáló vezetője. Az első vérbeli fizikus pedig az 1858-ban megválasztott Jedlik Ányos volt, a kísérleti fizika tanára a pesti egyetemen. Velük együtt azóta mintegy száz fizikus és csillagász lett az Akadémia hazai tagja. Az osztályhoz tartozó hazai és külső köztestületi tagok száma megközelíti a kilencszázat.

Mint azt Kollár László Péter is felidézte beszédében, a 19. század második felétől a fizika olyan nemzetközileg kiemelkedő személyeit találjuk a Magyar Tudományos Akadémia külső, illetve tiszteleti tagjai között, mint Michael Faraday, Ludwig Boltzmann, Max Planck vagy Paul Dirac, és érdemes megemlíteni azt is, hogy Krausz Ferenc már jóval Nobel-díja előtt az MTA fizikai osztályának külső tagjaként tevékenykedett.

Kollár László Péter, az MTA főtitkára, mellette Csabai István osztályelnök Fotó.- Szigeti Tamás / MTA

Csabai István osztályelnök nyitó beszédében arról beszélt, hogy bár a Fizikai Tudományok Osztálya a Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabb osztálya, a fizika – beleértve a csillagászatot is – az egyik legrégebbi tudomány.

„Noha a világegyetem, az élet és az emberi természet nagy kérdéseinek mindegyikén ősidők óta gondolkodtak eleink, talán a mechanika törvényeinek megértése volt az az első áttörés, ami a modern természettudományokat megalapozta. A mechanika, a mozgás alaptörvényeit érdekes módon nem a földi jelenségek vizsgálatával sikerült feltárni. Ezzel kapcsolatban fel is lebbentem a fátylat a fizikusok titkáról: a legegyszerűbb jelenségeket kell kiválasztani a vizsgálat tárgyaként, melyeket néhány betűs képletekkel pontosan le lehet írni” – fogalmazott .

Az osztályelnök szerint a fizika jelenségeinek egyre szélesebb körű és egyre pontosabb megismerése nem csak az embernek azt az ősi vágyát elégítette ki, hogy megértse, hogyan épül fel a világ a mikroszkopikus elemekből, hogyan vezérlik a természet törvényei a jelenségeket, hanem kézzelfogható eredményeket is szült: a tudásra technológiák épültek. „Bármely fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslatoktól – idézte Csabai István Arthur C. Clark sci-fi-írót, majd így egészítette ki a gondolatot: – Valóban, a mechanika és a statika törvényeinek megértése tette lehetővé, hogy katedrálisokat építsünk. A termodinamika központi kérdésköre volt a hőerőgépek leírása, erre alapozva vált valóra a »hétmérföldes csizma«, a gőzgép, a robbanómotor és a sugárhajtómű, amelyek lehetővé tették, hogy kontinenseket és óceánokat szeljünk át.”

Csabai István arra is felhívta a figyelmet, hogy a fizikai osztály hónapja során az érdeklődők A kvantumok világa – a 21. század életének formálója című jubileumi előadás-sorozat keretében bepillantást nyerhetnek a kvantumok világába is, aminek az az apropója, hogy a kvantummechanika épp idén százéves. A fizika egyik legpezsgőbb részterülete szintén hatással van a mindennapjainkra, mutatott rá:

Az absztrakt elméleti alapokra épülve a szilárdtest-fizika feltárta az anyag kristályszerkezetének és benne az elektronoknak a gyakran meglepő viselkedését. Kiderült, hogy nemcsak vezetők és szigetelők vannak, hanem félvezetők is, melyekből mikroszkopikus kapcsolók, tranzisztorok építhetők. Ezek milliárdjai lapulnak mindegyikünk zsebében, és adják kezünkbe a »varázstükröt«, mellyel videócsetelhetünk távoli szeretteinkkel vagy akár – mint pár hete – a világűrben keringő magyar űrhajóssal.

„Az eredendő kíváncsiság, hogy feltárjuk a természet titkait, számos hasznos csodát eredményezett. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy csak a rögtön, közvetlenül hasznosítható eredményekre kellene fókuszálni. Részben azért, mert nem tudhatjuk, hogy melyik »haszontalan« teória eredménye fog segíteni a jövőben egy fontos társadalmi probléma megoldásában. Az előre nem látható hasznosulásoknál is fontosabb, hogy az alapkutatás, a természet fundamentális jelenségeinek megértése önmagában is az emberiség egyik legnagyobb, ősidők óta tartó vágya. Bízzunk benne, hogy a társadalom továbbra is érteni fogja, hogy a tudomány és benne a fizika nélkül szó szerint és átvitt értelemben is szegényebb lenne a világ” – zárta beszédét Csabai István osztályelnök.

„Reméljük, hogy minél többen jönnek és megnézve a kiállítást képet kapnak arról, hogy mi minden történt a fizikában és Magyarországon ezalatt a 200 év alatt” – alábbi videónkban ezekkel a szavakkal mutatja be Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a fizika osztályhónap egyik fő szervezője a Székház aulájában berendezett látványos kiállítást:

Lehet, hogy forog az Univerzum

A fizika osztályhónapjának ünnepélyes megnyitása után telt házas előadást tartott Szapudi István csillagász, kozmológus, a Hawaii Egyetem neves magyar professzora. „Az Univerzum fejlődéstörténete: rejtélyek, talányok és megoldások” című előadására a szeptember 1–5. között zajló nemzetközi „DarkMap – Mapping the Dark Universe” konferencia részeként került sor. A konferencián számos neves külföldi kozmológus és asztrofizikus vitatja meg a kozmológia legizgalmasabb kérdéseit. Szapudi István ebből az élénk szakmai diskurzusból adott ízelítőt az MTA Székház Nagytermét megtöltő közönségnek.

Szapudi István Fotó: Szigeti Tamás / MTA

Szapudi István kutatásai világszerte ismertek: az Univerzum nagy léptékű szerkezetének, különösképpen a sötét energiának a vizsgálataiban ért el kiemelkedő eredményeket. Előadása az Univerzum kialakulásától a fejlődésén át a kozmológusokat, csillagászokat manapság leginkább foglalkoztató rejtélyekig ívelt, bemutatva saját és magyar kollégái legújabb kutatási eredményeit is. Szapodi előadása csúcspontjaként felvázolta azt a forradalmi – mérésekkel egyre inkább igazoltnak látszó – elképzelésüket, miszerint az Univerzum nem csupán tágul, de eközben lassan forog is, ami magyarázatul szolgál jó néhány korábban nem igazán értett jelenségre. Ráadásként megmutatott egy jelenleg is futó szuper-számítógépes szimulációból származó animációt, amely ezt a forgást szemlélteti – ezt a világon elsőként az előadás közönsége láthatta.

És hogy mit is jelent a magyar kozmológus pólóján a görög felirat? Ez is kiderült Szapudi István előadásából, amelyet az alábbi videóra kattintva lehet megtekinteni.

A fizika osztályhónapjának további programjairól itt olvasható részletes leírás.