Az MTA új doktorait köszöntötték az Akadémián

Nyolcvanegy kutató nyerte el 2024-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző kutatók a rangos cím megszerzését igazoló oklevelüket 2025. május 29-én vehették át az MTA Székházban a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Freund Tamás, az Akadémia elnöke az MTA doktori eljárását olyan, Magyarországon egyedülálló minősítési rendszernek nevezte, amely minden, jelentőségét csökkenteni hivatott törekvés ellenére különleges értéket képvisel.

2025. május 30.

„Olyan korban, amikor ömlenek ránk az álhírek, veszélyes áltudományos okfejtések és féligazságok, szükség van egy biztos és hiteles pontra.
Az Akadémia történetének első kétszáz évében ez volt. Biztos pont, a tudomány józanságát közvetítő, egy-egy tudományterület legjobbjait összegyűjtő, egyúttal a nemzeti nyelvet és kultúrát is ápoló intézmény” – mondta Freund Tamás.

Az MTA-doktori eljárással kapcsolatban kiemelte, hogy az független és szigorú, az egyes diszciplínák sajátosságait tiszteletben tartó tudományos követelményrendszer, amely egy vagy akár több évig tartó, nagyon sok szereplő bevonásával folyó eljárás eredményes befejezését igényli a címet megszerezni szándékozó kutatótól.
„Az eljárási folyamat az MTA doktori szabályzata alapján zajlik az első perctől az utolsóig. A szabályzat szigorúan korlátoz minden nem szakmai indíttatású beavatkozást az eljárásba. Ebben nincs helye politikának vagy bármilyen ideológiai szempontnak. Az MTA doktora cím megszerzésére vonatkozó eljárás minden lépése szakmai, ügyrendi és tudományetikai felügyelet mellett történik, akárcsak az eljárás egyes szakaszaiban esedékes döntések meghozatala és a cím odaítélése a megszerzésének feltételeit teljesítő személyeknek.”

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Freund Tamás azt kérte az MTA új doktoraitól, hogy a cím birtokosaként legyenek nem csupán kutatóhelyük, hanem egyúttal az Akadémia „követei” is. Emeljék fel szavukat, ha szólni kell az Akadémia elleni megalapozatlan vádak miatt. Szóljanak akkor is, ha tudománytalan állításokkal találkoznak. Magyarázzák el – ha kell újra és újra –, hogy milyen módszerekkel és hogyan dolgozik a tudomány, és miként lehet a tudományosan megalapozott állításokat megkülönböztetni a hiteltelen, áltudományos nézetektől.

Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy akik a a tudomány tekintélyét védik, azok a Magyar Tudományos Akadémia által képviselt értékeket is védik: „Kiállnak Széchenyi István ideáiért, tisztelegnek az egykori főtitkár, Arany János tudományszervező teljesítménye előtt, hozzájárulnak a művészeteket a tudományokkal egyenrangúnak tekintő Szentágothai János nézeteinek megőrzéséhez, ápolják a megújulást és értékmegőrzést együtt képviselő Kosáry Domokos szellemi örökségét.”

Freund Tamás köszöntője ide kattintva olvasható.

Freund Tamás ünnepi beszédét követően Kamarás Katalin köszöntötte az MTA új doktorait és a jelenlévőket. A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának elnöke kiemelte:

„A tudományos minősítés működtetése – egyéni és intézményi szinten – az Akadémia egyik legfontosabb feladata. Az MTA doktora cím, amely mögött komoly tudományos és erkölcsi elismerés rejlik, az Akadémia és a nemzet egésze számára is kiemelkedően fontos eredmény.”

Kamarás Katalin köszöntőjében többek között arról is beszélt, hogy az MTA doktora cím fedezetét az biztosítja, hogy az Akadémia égisze alatt zajló eljárási folyamat szereplői az egész ország területéről – az egyetemekről, kutatóintézetekből, egyéb tudományos vagy közművelődési intézményekből – és esetenként külföldről is érkeznek: összesen körülbelül 80-100 fő közreműködik egy-egy pályázat értékelése során.

Kamarás Katalin Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA doktora cím megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést, és a Magyar Tudományos Akadémia is e cím birtokosai közül választja meg új levelező tagjait. Ugyanakkor

az MTA doktorai nagyobb felelősséget és többletmunkával járó kötelezettségeket is vállalnak:

ezek a bizottsági és bírálati feladatokat, valamint a tudományos közéletben való komoly részvételt is magukban foglalják.

Az MTA Doktori Tanácsának elnöke beszédében annak a viszonylag új gyakorlatnak a fontosságárra is rávilágított, hogy a Magyar Tudomány című folyóirat évente különszámot jelentet meg az MTA új doktorairól.

Az eredmények tudományterületi határokon átívelő, a teljes tudományos közösséget megszólító közzétételének kiemelt célja, hogy az MTA új doktorai és kutatásaik nagyobb figyelmet kapjanak a tudományos közéletben, és hozzájáruljanak a magyar szaknyelv fejlesztésének ügyéhez

értekezésük itt közzétett, magyar nyelvű kivonatával is, valamint

kutatótársaik munkáját, az oktatást és az igényes tudomány-népszerűsítést is segítsék.

Az MTA új doktorainak névsora és rövid bemutatása ide kattintva olvasható.

Kollár László főtitkár az egykori akadémikust, az író Márai Sándort idézve beszélt arról, mi védheti meg a művészt vagy a kutatót, ha támadás éri: „Márai két dolgot ír: az egyik a »mű«, azaz a teljesítmény vagy inkább maga az elvégzett munka; a másik a tisztességes, becsületes szándék. Milyen érdekes, hogy korának egyik legnagyobb és legelismertebb írója, akinek minden mondata tökéletesre van csiszolva, előbbre teszi a tisztességet, mint a minőséget. Így van ez a tudományban is. A becstelenség a legszebb eredményeket is semmissé teszi. És talán az is fontos, hogy nem az különbözteti meg a tudományt az áltudománytól, hogy feltétlenül igaza van, hanem hogy a tudomány eszköztárát használja. Hogy lehet vitatni, ellenőrizni, adott esetben cáfolni is.”

Kollár László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA új doktoraihoz szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ők elkészítették művüket, „megvitatták a tudományos közösséggel, elhelyezték eredményeiket a nemzetközi szakirodalomban, munkásságuk mindenki számára nyomon követhető az MTMT-ben”. Egyúttal azt kívánta nekik, hogy tisztességes munkájuk kellő védelmet adjon további szakmai életútjukon.

Kollár László zárszava ide kattintva olvasható.

Az ünnepségen készült képgaléria a fotóra kattintva tekinthető meg. Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az MTA doktora címet 2024-ben megszerző kutatók megoszlása néhány alapvető kategória szerint

Az MTA doktora cím megoszlása tudományterületek szerint 2024-ben (81 fő)

A 2024-ben az MTA doktora címet szerzők közül 21-en az élettudományok, 38-an a matematikai és természettudományok, 22-en pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén végzik munkájukat.

Forrás: mta.hu

Az MTA doktora cím megoszlása nemek szerint 2024-ben (81 fő)

A 2024-ben az MTA doktora címet szerzők 25%-a nő, 75%-a férfi.

Forrás: mta.hu

Az MTA doktora cím megoszlása nemek szerint az MTA tudományos osztályai között 2024-ben (81 fő)

A 2024-ben az MTA doktora címet szerzők között a nők és a férfiak aránya tudományos osztályonként a következőképpen alakult: I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya: 3 nő, 5 férfi; II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya: 5 nő, 6 férfi; III. Matematikai Tudományok Osztálya: 1 nő, 7 férfi; IV. Agrártudományok Osztálya: 1 nő, 3 férfi; V. Orvosi Tudományok Osztálya: 3 nő, 6 férfi; VI. Műszaki Tudományok Osztálya: 8 férfi; VII. Kémiai Tudományok Osztálya: 3 nő, 6 férfi; VIII. Biológiai Tudományok Osztálya: 3 nő, 5 férfi; IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya: 3 férfi; X. Földtudományok Osztálya: 8 férfi; XI. Fizikai Tudományok Osztálya: 1 nő, 4 férfi.

Forrás: mta.hu

Az MTA doktora cím megoszlása intézmények szerint 2024-ben (81 fő)

Az alábbi diagramon a két vagy annál több, 2024-ben az MTA doktora címet szerző kutatót foglalkoztató intézmények szerepelnek. Ennek alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetemről 17-en, a különböző kutatóintézetekben dolgozók közül 16-an, a Szegedi Tudományegyetemről pedig 15-en szerezték meg 2024-ben az MTA doktora címet. A diagramon szereplő intézményeken túl 1-1 kutató az MTA doktora címet szerzett az alábbi felsőoktatási intézmények munkatársaként: ATE, AVKF, EKKE, KRE, ME, NJE, OE, PTE, SOE. A címet szerzők közül 5-en egyéb intézmények munkatársai.

Forrás: mta.hu

Az MTA doktora cím megoszlása életkor szerint 2024-ben (81 fő)

A 2024-ben az MTA doktora címet szerzők közül 4-en 40 év alattiak, 10-en 41–45, 24-en 46–50, 19-en 51–55, 10-en 56–60 év közöttiek, 14-en pedig 61 év felettiek.

Forrás: mta.hu

Az MTA doktora cím megoszlása a tudományos osztályok szerint 2024-ben (81 fő)

A 2024-ben az MTA doktora címet szerző kutatók tudományterülete az MTA tudományos osztályai között az alábbi módon oszlik meg:

Forrás: mta.hu

A tudomány doktora cím birtokosai és az MTA doktorai összesen, nemek szerint (2024. december 31.)

Az azonos rangot jelentő két tudományos cím valamelyikét 2024. december 31-én összesen 2588-an viselték, közülük 460 nő és 2128 férfi kutató.

Forrás: mta.hu

A tudomány doktorai és az MTA doktorai tudományos osztályonként, 2024. december 31. (2588 fő)

Forrás: mta.hu

Végül az elmúlt évtized statisztikáit nézve az MTA Doktori Tanácsának elnöke bemutatta a 2014 és 2024 között oklevelet szerzők számának alakulását, valamint a benyújtott pályázatok számának megoszlását 2017 és 2024 között.

Az MTA doktora címet szerzők számának alakulása 2014–2024 között

Forrás: mta.hu

Az MTA doktorí cím elnyerésére benyújtott pályázatok számának alakulása 2017–2024 között

Forrás: mta.hu

Az MTA doktora címről

A Magyar Tudományos Akadémia – az 1994. évi XL. törvényben meghatározott közfeladatai között – tudományos minősítési rendszert működtet, amelynek keretében többek között a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet is adományozza. Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, a korábbi tudományos minősítési rendszerben megszerzett „a tudomány doktora” fokozat egyenértékű az MTA doktora címmel.

Az Akadémia Alapszabályának 24. §-a szerint az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, tudományos eredményeit pedig doktori műben foglalja össze.

Az MTA doktora cím egyéni kérelem alapján indult doktori eljárás keretében ítélhető oda. A pályázó a doktori cím megszerzése iránti eljárás megindítását az Akadémia Doktori szabályzata alapján kérelmezheti.

Az MTA doktora címet nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületekre jellemző tartalommal, több szűrőn és bizottságon keresztül ítélik oda. Odaítélésével és az ahhoz vezető összetett fokozatszerzési eljárással a Magyar Tudományos Akadémia és a Doktori Tanács célja a kutatói minőség hitelesítése az ország nemzetközi szinten is elismert kutatói közössége által. Az MTA doktora cím garantálja, hogy az azt megszerző kutató tudományos értékeket hozott és hoz létre, és közvetíti ezeket a társadalom számára.

A mindenkori tudományos kutatás alapvető értékmérője a hozzáértő pályatársak kritikai véleménye. Az MTA doktora címre pályázó kutatóknak egy tiszta, átlátható, nemzetközi szintű követelményrendszernek kell megfelelniük: egyéni pályázataik komplex, független bírálati folyamatban vesznek részt. Az MTA doktora cím tudományos tisztaságának garanciáját sokoldalú szakértői bizottságok, közel 3000 szakértő kutató munkája jelenti. A bírálati eljárásban részt vevők kivétel nélkül mind tudományos fokozattal rendelkeznek, többségükben egyetemi tanárok, emellett akadémiai és más kutatóintézetek kutatói és külföldi szakértők.

Az MTA doktora cím egy a kutatóhelyek belső viszonyaitól független, nemzetközi mércével mért tudományos minőség. A doktori cím elnyerésére benyújtott pályamunkák pedig egyben az Akadémia eredeti hivatását is folytatják, hiszen a tudományok magyar nyelven való művelését jelentik.

A 2025. május 26-i állapot szerint 2568 kutató rendelkezik a korábbi, „a tudomány doktora”, illetve az 1995 óta pályázható, az MTA doktora címmel.