Hét külhoni magyar tudós munkáját ismerték el Arany János-díjjal az Akadémián
Az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai által szervezett bicentenáriumi tudományos konferencián átadták az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel külhoni magyar kutatók munkáját ismeri el az Akadémia.
Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében megkezdődött az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) és az MTA külső tagsága által az Akadémia 200 éves fennállásának tiszteletére szervezett kétnapos bicentenáriumi tudományos konferencia.
A konferencia résztvevőit köszöntötte Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki méltatta az MTA külső tagjainak aktivitását és szoros kapcsolatát a hazai tudományos élettel. Az MTA elnöke átadta a határon túli magyar tudományos élet képviselőinek az Arany János-díjakat és -érmeket, kifejezve a Magyar Tudományos Akadémia megbecsülését azon kutatók iránt, akik a határon túli magyarság tagjaként kiemelkedő részt vállaltak és vállalnak a nemzeti tudatot is erősítő, értékteremtő tudományos munkából.
Az MTA az általa alapított Arany János-díjjal olyan külhoni magyar tudósokat, kutatókat ismer el, akik jelentős munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj) vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj).
2025-ben az Arany János-életműdíjat Tigyi Gábor biokémikus, farmakológus, a Kaliforniai Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja kapta nemzetközileg kiemelkedő tudományos és innovációs munkája, valamint a hazai kutatás aktív támogatásában szerzett érdemei elismeréseként.

Az Arany János-díj Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díját idén két kutatónak ítélték oda.
Pethő Ágnes, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszékének habilitált tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja a film- és médiatudomány területén elért kiemelkedő eredményei, az intermedialitás filmművészetbeli kutatásában kifejtett úttörő munkássága és példaértékű iskolaalapító tevékenysége elismeréseként vehette át az elismerést.

A másik díjazott Szeghy-Gayer Veronika, a történelemtudomány doktora, aki Budapestről Kassára áttelepülve a szlovákiai magyar és általában a szlovákiai történetírás fontos személyiségévé nőtte ki magát. Tudományos aktivitásának köszönhetően a Szlovák Tudományos Akadémia intézményi keretein belül több, magyar szempontokat és vonatkozásokat felvonultató kutatás is indult, és folyik jelenleg is. Jelentős szerepet játszik a kassai magyar személyiségek hagyatékának feltárásában és dokumentálásában, valamint a helyi tudomány-népszerűsítésben is.

Az Arany János-díj Fiatal Kutatói Díját Baka L. Patrik, az irodalomtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja kapta. A komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karának kutatója a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom, a spekulatív fikciós irodalom (alternatív történelem, fantasy és steampunk műfaj), az irodalompedagógia, a pedagógiai kutatások kisebbségi környezetben és a kisebbségek oktatása terén elért eredményei elismeréseként részesült díjazásban, külön kiemelve az irodalomoktatás kérdéseit újragondoló eredeti javaslatait, illetve doboztankönyv-koncepcióját.

Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, tudományos könyvkiadásban, muzeológiai, levéltári, könyvtári munkában, tudományos ismeretterjesztésben, azaz általában a külhoni magyar tudományosság és közösség ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
2025-ben három határon túli kutató vehette át az Arany János-érmet.
Szalma József jogász, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság egyik alapító tagja, jelenlegi elnöke az elmúlt több mint fél évszázadban a vajdasági magyar tudományos közélet szervezésében, irányításában, az egyetemi oktatásban, könyvkiadásban, tudományos ismeretterjesztésben szerzett kiemelkedő érdemeket.

Lengyel László agrármérnök, az állattenyésztés-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, az MTA Szegedi Területi Bizottsága Mezőgazdasági Szakbizottsága, valamint a Magyar Kisállat-nemesítők Génmegőrző Egyesületének tagja a vajdasági térség fejlesztését meghatározó programokban és projektekben betöltött kezdeményező, vezető szerepének elismeréseként részesült az elismerésben.

Veress Emőd jogász, az MTA doktora az erdélyi magyar jogtudomány, azon belül a magyar nyelvű felsőfokú jogi oktatás szervezésében, a magyar nyelvű szakirányú tradíció szisztematikus feldolgozásában, ápolásában, kiadásában és népszerűsítésében, a romániai magyar nyelvű jogi terminológia újjáélesztésében és művelésében betöltött kiemelt szerepéért vehette át a díjat.
