Nobel-díjasok és neves külhoni kutatók az Akadémia ünnepi közgyűlésén – Videókon az AMAT-konferencia összes előadása
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover és Lovász László, az MTA volt elnöke is részt vett az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága kétnapos bicentenáriumi konferenciáján, az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megújult székházában. A Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartottak előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László. Az előadásokról készült felvételek cikkünkben megnézhetők.
Kétnapos bicentenáriumi konferenciát szervezett az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagsága az MTA 199., ünnepi közgyűlése keretében május 8-án és 9-én.
Az előadásokról készül felvételek az alábbi, hétrészes lejátszási listában nézhetők meg.

Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Csütörtökön May-Britt Moser „Spatial maps in entorhinal cortex and their origin / Az entorhinális kéreg (cortex) térbeli térképei és eredetük”, valamint Aaron Ciechanover „The revolution of personalized medicine – are we going to cure all diseases and at what price? / A személyre szabott gyógyítás forradalma – meg tudunk-e gyógyítani minden betegséget, és milyen áron?” címmel tartottak előadást, míg pénteken Karikó Katalin „Developing mRNA for therapy: my journey / mRNS fejlesztése terápiás célokra: az én utazásom” és Edvard Moser „Population dynamics of grid cells and place cells – from space to time / A rács- és helysejtek populációs dinamikája – térből időbe” című előadásait hallgathatták meg az érdeklődők.
May-Britt Moser és Edvard Moser 2014-ben John O’Keefe-fel hármasban megosztva kaptak Nobel-díjat az agyi GPS felfedezéséért, Aaron Ciechanover 2004-ben kapott kémiai Nobel-díjat tanárával, Avram Hershko magyar származású biokémikussal és az amerikai Irwin Rose-zal közösen, a sejtek fehérjelebontó és újrahasznosító mechanizmusainak feltárásáért, míg Karikó Katalin Drew Weissmannal közösen 2023-ban nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat az új típusú koronavírus okozta betegség, a COVID-19 elleni hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztéséért.
Lovász László, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora Avi Wigdersonnal közösen 2021-ben kapta meg a matematikai Nobel-díjnak tartott Abel-díjat, az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén végzett munkássága elismeréseképp. Az MTA korábbi elnöke május 8-án, csütörtökön tartotta plenáris előadását „Diszkrét vagy folytonos matematika? / Discrete or continuous mathematics?” címmel.
De nem csak miattuk érdemes a konferencia felvételeit visszanézni. Az Akadémia Dísztermében tartott konferencián számos, nagy horderejű előadás hangzott el, a Nobel-, illetve Abel-díjas kutatókon kívül olyan neves, külföldi egyetemeken dolgozó, oktató magyar tudósok tartottak előadást, mint Sztipanovics János, Szabó Gyöngyi, Maliga Pál, Tardos Éva, Buzsáki György vagy Barabási Albert-László.
Az mta.hu-n korábban interjút közöltünk Sztipanovics Jánossal, a Vanderbilt Egyetem intézetalapító professzorával és hamarosan olvashatják Tardos Évával, a Cornell Egyetem matematikus professzorával készült interjúnkat, illetve Karikó Katalin előadásáról készült összefoglalónkat is.
A 2015-ben alapított AMAT kezdetben New Yorkban, illetve Washingtonban tartotta évenkénti tavaszi gyűléseit, amelyek sorát azonban a COVID-világjárvány megakasztotta. A szervezők az Akadémia alapításának 200 éves évfordulójára Budapestre hívták össze az MTA külső tagjait, hogy vegyenek részt az újraindított tudományos fórumon. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagsága a magukat magyarnak (is) tartó vagy magyarul tudó, magyar vonatkozású témákkal foglalkozó, de életvitelszerűen külföldön élő, tudományos tevékenységet ott folytató kutatókból áll. Ők azok, akik tudományterületüket nemzetközileg kiemelkedő színvonalon művelik, miközben szoros kapcsolatot tartanak fenn a magyar tudományos élettel is.