Átadták a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjakat
Miként befolyásolja a Balaton környékének intenzív városiasodása és környezeti terhelése a kockás siklók életét? Mi tudható meg a hazai nagyvárosok fenntarthatósági és klímastratégiai célkitűzéseinek elemzéséből? Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.
Az elismerést – dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján – 2010-ben hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A pályadíj célja, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.
A díjat minden esztendőben három 35 év alatti kutató nyerheti el. A pályázatra olyan öt évnél nem régebbi, folyóiratban közölt, környezetvédelmi témájú pályamunkával lehet jelentkezni, amely jelentős tudományos értéket képvisel.
Beszedics-Jäger Bettina Szimonetta, Szathmáry Eörs akadémikus és Bihaly Áron Domonkos az ünnepélyes díjátadón(Képgalériánk a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Idén is hárman vehették át a díjat Szathmáry Eörs evolúcióbiológustól, az MTA rendes tagjától, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökétől.
A 2025. évi díjazottak:
Mészáros Boglárka (HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet) – Biológia
Nyertes pályamunkaként benyújtott cikk: Effects of the urban environment on the developmental stability, size and body condition of dice snakes (Natrix tessellata) living in artificial lakeside habitats (Elsevier Science Direct: Ecological Indicators, 2023)
A Balaton Magyarország fő turisztikai célpontja, ami a terület intenzív városiasodásával és környezeti terhelésével jár. A tó partvonalának – amely fontos élőhelyet biztosít a vízhez kötődő kockás siklók (Natrix tessellata) számára – nagy része mesterségesen kövezett. Kutatásunk célja a városiasodás hatásainak vizsgálata volt a siklók fejlődésére és kondíciójára. Felméréseink alapján megállapítottuk, hogy az utakkal való borítottság mértéke, az utak közelsége és a kikötők mérete negatívan befolyásolják a siklók fejlődési stabilitását és kondícióját, vélhetően a járműforgalomból származó szennyező anyagok és a fokozott emberi zavarás miatt. Eredményeink alapján a kockás sikló alkalmas bioindikátor a városi környezet ökológiai hatásainak értékelésére, és rávilágít a természetvédelmi beavatkozások szükségességére a biodiverzitás megőrzése érdekében.
Beszedics-Jäger Bettina Szimonetta (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) – Gazdaságtudomány
Nyertes pályamunkaként benyújtott cikk: Evaluating the efectiveness of urban sustainability and climate objectives: a comparative approach (Discover Sustainability, 2024)
A tanulmány a hazai nagyvárosok fenntarthatósági és klímastratégiáinak célkitűzéseit elemzi kvalitatív módszerrel. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a két típusú stratégia tervezési szakaszában milyen minőségben veszik figyelembe a résztvevők egymás szempontjait. A célok mentén azonosított hatások így pozitív, semleges vagy negatív besorolást kaptak. Az eredmények rámutatnak a fenntarthatósági tervezés sokszínűségére, így a benne rejlő lehetőségekre és kockázatokra. A klímacélok mentén azonosított hatások jóval homogénebb képet mutatnak a városok között, mint a fenntarthatóság esetében, ami arra enged következtetni, hogy az adaptációs és a mitigációs tervezés egzaktabb megoldásokat jelent a települések számára.
Bihaly Áron Domonkos (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont) – Biológia
Nyertes pályamunkaként benyújtott cikk: Landscape-wide floral resource deficit enhances the importance of diverse wildflower plantings for pollinators in farmlands (Science Direnct, Agriculture, Ecosystems and Environment, 2024)
A pályamű az első tudományos publikáció Kelet-Közép-Európából, amely mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák megporzórovarokra gyakorolt hatásával kapcsolatos eredményeket mutat be. A publikáció legkiemelkedőbb eredménye, hogy a virágkínálat táji szintű hiánya felerősíti e parcellák jelentőségét, amely a táji környezet és a vadvirágos parcellák közötti virágkínálatbeli kontraszttal magyarázható. Ez az eredmény felhívja a figyelmet a vadvirágos parcellák létrehozásának jelentőségére, különösen virágszegény szezonális és táji körülmények között. Eredményeink alapján gyakorlati ajánlásokat fogalmaztunk meg diverz és folyamatos virágkínálatot biztosító parcellák kialakítására, ami hozzájárulhat a megporzók hatékony védelméhez és a tudományosan megalapozott agrárdöntésekhez.
