A tudománykommunikáció legújabb kihívásai – Videón a Fiatal Kutatók Fóruma

Hogyan szólalhat meg a tudomány hitelesen és közérthetően egy olyan médiatérben, amely a gondosan megalapozott tudás helyett a gyors, gyakran leegyszerűsítő vagy szenzációhajhász állásfoglalásokat jutalmazza? Milyen szakmai és emberi kihívásokat rejt művelői számára a tudománykommunikáció? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők az Akadémia 199., ünnepi közgyűléséhez kapcsolódó Fiatal Kutatók Fórumán „A tudománykommunikáció legújabb kihívásai: jó gyakorlatok és új technológiák a kutatási eredmények népszerűsítésének szolgálatában” címmel tartott szimpóziumon. A fórum utáni taggyűlésen megválasztották a Fiatal Kutatók Akadémiája új vezetőségét is. Az MTA 199., ünnepi közgyűléséhez kapcsolódó rendezvényről készült felvételek cikkünkben megnézhetők.

2025. május 20.

A Fiatal Kutatók Fórumán készült felvétel első része az alábbi videóra kattintva nézhető meg:

A Fiatal Kutatók Fórumán készült felvétel második része az alábbi videóra kattintva nézhető meg:

„Izgalmasnak ígérkező és igen időszerű ez a rendezvény, kiemelten fontos és rendkívül aktuális kérdéskörrel foglalkozik” – mondta Hudecz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlésének ötödik napján megrendezett Fiatal Kutatók Fórumán.

„A kutatási eredményekről, friss megfigyelésekről, tudományos eredményekről beszélni nemcsak kihívás, hanem komoly gondolati háttérmunkát megkövetelő tevékenység”

– hangsúlyozta köszöntőjében az MTA természettudományi alelnöke.

Hudecz Ferenc, az MTA természettudományi alelnöke köszönti a Fiatal Kutatók Fóruma résztvevőit Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A fiatal kutatók érdekképviseletét felvállaló Fiatal Kutatók Akadémiája történetét áttekintve Hudecz Ferenc elmondta, hogy az FKA gyökerei egészen 2016 júniusáig nyúlnak vissza, a szervezet pedig 2019. május 7-én alakult. Az FKA tagokat delegált az MTA egyes bizottságaiba, a World Science Forum (2019) vagy az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub működtetésére. Javaslatokat fogalmazott meg a Tempus Közalapítvány, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Bolyai Kuratórium és a szakminisztériumok számára. Létrehozta és megerősítette kapcsolatait a nemzetközi fiatal akadémiákkal (Young Academy of Europe, Global Young Academy, European Network of Young Academies), és beindított mentorációs programokat (Bolyai Mentorprogram, 2023-tól NKFIH Mentorprogram).

Hudecz Ferenc teljes köszöntőbeszéde ide kattintva olvasható.

A Fiatal Kutatók Fóruma idei rendezvénye a 21. századi tudománykommunikáció lehetőségeit és korlátait járta körbe

olyan tapasztalt előadók segítségével, akik sikerrel szólítanak meg különböző társadalmi csoportokat, és viszik hozzájuk közelebb a tudományos eredményeket.

Miután Szentgáli-Tóth Boldizsár (tudományos főmunkatárs, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet), az FKA társelnöke röviden bemutatta a szervezetet, négy előadást hallgathattak meg a jelenlévők.

Szentgáli-Tóth Boldizsár a Fiatal Kutatók Akadémiája 2025. évi taggyűlésén Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Csupor Dezső egyetemi tanár, a SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet munkatársa és az FKA alumnusa Kutató vagy celeb? A tudománykommunikáció kihívásai az AI-korszakban című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi média térnyerése a kutatók számára is új kihívásokat hozott a tudománykommunikációban. A hagyományos csatornákon kívül ugyanis figyelmet kell fordítani arra is, hogy

a tudománynépszerűsítés és ismeretterjesztés olyan platformokon is megjelenjen, amelyen a kutatók nem feltétlenül mozognak otthonosan.

Csupor Dezső előadást tart a Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kis-Tóth Ágnes mestertanár, asztrofizikus, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet munkatársa Fekete lyukak a tudománykommunikációban című előadásában arról beszélt, hogy a tudományt ismerni vagy akár tanítani egészen más, mint kommunikálni a nagyvilág felé.

A tudománykommunikáció egy külön szakma, szakmai és emberi kihívásokkal és örömökkel.

Ezeket ismerni és ezekről beszélni szükséges ahhoz, hogy a jövőben még több olyan kutató legyen, aki tud és mer is a tudományról közérthetően kommunikálni.

Kis-Tóth Ágnes előadást tart a Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Molnár Janka Sára fizikus, tudománykommunikátor (FUNtasztikus Tudomány Kft.) A „fast science” korszaka: hogyan kommunikáljunk, amikor mindenki gyors válaszokat akar? című előadásában rávilágított arra a jelenségre, hogy

a közösségi média és a hírportálok olvasói, nézői azonnali, leegyszerűsített válaszokat várnak, miközben a tudományos megismerés folyamata lassú, körültekintő, és szükségszerűen bizonytalansággal terhelt. Ez az ellentmondás a kortárs tudománykommunikáció egyik legnagyobb kihívása,

amelynek az előadó három kiemelt kérdéskörét járta körül: a tudományos bizonytalanság és kétely kommunikálását; a gyorsaság, érthetőség és pontosság összehangolását; valamint azt a kérdést, hogy mit tanulhatunk a válsághelyzetek idején született sikeres és sikertelen tudománykommunikációs példákból.

Molnár Janka Sára előadást tart a Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kelemen Zsolt egyetemi docens, a BME VBK Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék munkatársa A katedráról a világot jelentő deszkákig – Tapasztalatok középiskolások megszólításában című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy míg egyetemi oktatóknak vagy kutatóknak nem okoz problémát egy egyetemi előadás megtartása, annál nagyobb kihívás lehet a középiskolás korosztály megszólítása. Kelemen Zsolt kiemelte, hogy

a tudománynépszerűsítő előadások szervezése nagy felelősség, és nemritkán sokkal komolyabb felkészülést igényel, mint egy nemzetközi konferenciaelőadás megtartása,

hiszen sokszor a látványos, már-már színpadias bemutatók azok, amelyek igazán megfogják ezt a közönséget. Az előadó a Fiatal Kutatók Akadémiájának Ifjúságmentorációs Bizottsága által szervezett tudománynépszerűsítő események tapasztalatait is összefoglalta.

Kelemen Zsolt egyetemi tanár előadást tart a Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadásokat a hagyományoknak megfelelően kerekasztal-beszélgetés követte Kis-Tóth Ágnes, Molnár Janka Sára, Csupor Dezső és Kelemen Zsolt részvételével, a beszélgetés moderátora Havasi Dávid egyetemi adjunktus, a BME VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék munkatársa, az FKA tagja volt.

Kerekasztal-beszélgetés a Fiatal Kutatók Fórumán Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A fórumot követő délutánon a Fiatal Kutatók Akadémiája megtartotta taggyűlését, amelyet a Kosbor Együttes Radnóti Miklós megzenésített verseiből összeeállított, Két karod csöndje című koncertje tett ünnepivé.

A Kosbor Együttes koncertet ad a Fiatal Kutatók Akadémiája 2025. évi taggyűlésén Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A koncert után bemutatkozott a Fiatal Kutatók Akadémiája új vezetősége, köszöntötték az FKA új tagjait, és elbúcsúztatták az alumnusokat.

A Fiatal Kutatók Akadémiájának leköszönő és újonnan választott vezetősége:

Társelnökök

Leköszönő társelnök (2023. május 1. – 2025. április 30.): Wilhelm Imola
Bejövő társelnök (2025. május 1. – 2027. április 30.): Kun Bernadette
Kimenő társelnök (azaz mandátuma 2. évét tölti)
(2024. május 1. – 2026. április 30.): Szentgáli-Tóth Boldizsár

Vezetőségi tagok

Leköszönő vezetőségi tagok:
Hartmann Bálint
Hatvani István Gábor
Lipták Katalin

Újonnan megválasztott vezetőségi tagok:
Abonyi András
Havasi Dávid
Lukács Réka
Ruppert Tamás

Újraválasztott vezetőségi tag:
Bagoly Zsuzsa

A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjai a 2025. évi taggyűlésen Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás