Az alapításának 200. jubileumát ünneplő Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése a bicentenáriumi év ünnepélyes nyitánya is egyben. Az ünnepi közgyűlés első napján, 2025. május 5-én az alapító, Széchenyi István szobrának megkoszorúzása után avatják fel Sulyok Tamás köztársasági elnök és Karácsony Gergely főpolgármester részvételével a székház előtt a Határtalan történet című köztéri alkotást, amely 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek.

A Határtalan történet című köztéri alkotás látványterve

Ezt követően a székház felújított Dísztermében tartott ünnepi ülésen a legrangosabb akadémiai kitüntetések, az Akadémiai Aranyérem és az Akadémiai Díjak átadására kerül sor, majd Kecskeméti Gábor, az MTA rendes tagja tart bicentenáriumi díszelőadást „…munkálkodni, hogy az embereket boldogabbaknak hagyjuk, mint találtuk” (Tudományelméleti modellek és tudományszervezési hagyományok a Magyar Tudományos Akadémia alapításában) címmel.

A felújított Díszterem Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia? Miként alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével? Ezt beszéli el az Animatiqua filmstúdió által készített kisfilm, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel. A filmet 2025. május 5-én, az MTA ünnepi közgyűlésén mutatják be, a nagyközönség május 6-tól láthatja az Akadémia online felületein.

Egy kép a „Nemzeti létünknek révpartja” című filmből az Akadémia székházának építéséről

A 200 éves Magyar Tudományos Akadmia a bicentenárium alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel időszaki kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Múzeumban.
„A közösség tudása – a tudás közössége” – ez a mottója a tárlatnak, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét, közösségteremtő erejét, jelentőségét a nemzeti azonosságtudat és a polgári fejlődés formálódásában, az intézmény belső működését, a tudás létrehozásában és közvetítésében játszott szerepét, valamint a tudományok és a mindennapok kapcsolatát is.

A több mint 800 kiállítási tárgy között olyan különlegességek is megtekinthetők, mint például gróf Széchenyi István adományozólevele az Akadémia megalapítására, Kisfaludy Károly halotti maszkja, a székház egykori homlokzatát díszítő oroszlánfejek vagy éppen Karikó Katalin Nobel-díja. A kiállítási tárgyak mellett meghatározott pontokon látványos virtuális tartalmak és megoldások, valamint Orosz Klára szobrászművész alkotásai adnak lehetőséget a tudomány, kultúra és történelem közötti mélyebb összefüggések feltárására.

Az MTA ünnepi közgyűlésének első napja Bogányi Gergely zongoraművész koncertjével zárul este a Díszteremben. A hangverseny keretében lesz Bogányi Gergely MTA Overture című darabjának ősbemutatója.

A bicentenáriumi közgyűlés második napján, május 6-án zárt munkaközgyűléseket tartanak. Ennek keretében mondja el az MTA elmúlt egy évének tevékenységét összegző beszámolóját Freund Tamás elnök, illetve Kollár László Péter főtitkár.

Május 7-én délelőtt ugyancsak zárt körben megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia új tagjait, délután pedig nyilvános tudományos előadásokra kerül sor.

Május 9-én tartja hagyományos tanácskozását a Fiatal Kutatók Fóruma A tudománykommunikáció legújabb kihívásai: jó gyakorlatok és új technológiák a kutatási eredmények népszerűsítésének szolgálatában címmel.