Díjátadások az ünnepi ülésen

A Magyar Tudományos Akadémia 199., ünnepi közgyűlésének első napi ülése díjátadásokkal zárult. Az Akadémiai Aranyérem mellett ekkor vehették át a kitüntetettek az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat.
(További részletek ide kattintva olvashatók.)

„…munkálkodni, hogy az embereket boldogabbaknak hagyjuk, mint találtuk” – Kecskeméti Gábor akadémikus díszelőadása

„Milyen megfontolások vezethetnek a tudományok előmozdítására egész nemzeteket?” Ezt a kérdést járta körül az európai tudománytörténet akadémialapítást megelőző évszázadait átfogó előadásában Kecskeméti Gábor irodalomtörténész, az MTA rendes tagja, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének igazgatója.

Kecskeméti Gábor

„Ha valaki nyitva tartotta a szemét a Magyar Királyságban, az 1825-ös év éledező közbeszédében több olyan jelet tapasztalhatott, amelyek a tudomány iránti megbecsülést fejezték ki” – kezdte díszelőadását Kecskeméti Gábor „…munkálkodni, hogy az embereket boldogabbaknak hagyjuk, mint találtuk”: Tudományelméleti modellek és tudományszervezési hagyományok a Magyar Tudományos Akadémia alapításában című ünnepi előadásában.
Az irodalomtörténész rávilágított arra, milyen mélyen gyökerezett az antikvitástól kezdve áramló és alakuló európai szellemi folyamatokban az Akadémia születése, és hogy mi volt akkor, és változatlanul mi ma is a legnagyobb közbizalomnak örvendő intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia hivatása.
További részletek az előadásról ide kattintva olvashatók.

Sólyom Jenő fizikus kapta az Akadémiai Aranyérmet

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén. Az Akadémiai Aranyérem a Magyar Tudományos Akadémia legrangosabb tudományos díja, amellyel a díjazott teljes tudományos munkásságát ismerik el. (További részletek ide kattintva olvashatók.)
A Sólyom Jenőről készített kisfilm az alábbi videóra kattintva tekinthető meg.

„Nemzeti létünknek révpartja” – Kisfilm a Magyar Tudományos Akadémia első 200 évéről

A közgyűlésen bemutatták az Akadémia történetét felidéző, az Animatiqua filmstúdió által készített kisfilmet, amelyhez az alkotók a mesterséges intelligencia segítségével élővé tett, korabeli, ritkán látott fotókat használtak fel.
A film bemutatja, hogyan született meg egy nagyrészt németül beszélő, magyar nyelvű kulturális létesítmények nélküli városban a nemzeti nyelv, kultúra és identitás, illetve a tudomány szempontjából meghatározó jelentőségű intézmény, az Akadémia, és hogyan alakult a története az elmúlt két évszázadban, párhuzamosan az ország történetével.
A filmet a nagyközönség május 6-tól láthatja az Akadémia online felületein.

Egy kép a „Nemzeti létünknek révpartja” című filmből az Akadémia székházának építéséről

Nemzet, tudomány, kihívások – Sulyok Tamás és Hankó Balázs köszöntője

„Az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata régóta megfogalmazott sorskérdés volt, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti – mondta az Akadémia 199., ünnepi közgyűlését köszöntve Sulyok Tamás köztársasági elnök. – A mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet értékteremtő szellemiségéről, a magyar tudósok sikereiről szól. Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a magyar tudomány dicső jövőjében. Bízzunk abban, hogy a nemzet tudományos felemelése olyan ügy, amelyhez minden korban meglesz a kellő teljesítmény, a felelősségtudat és a nélkülözhetetlen összefogás.”

Sulyok Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az államfő kiemelte, hogy a most ünneplő akadémiai közösségnek is nagy a felelőssége a magyar tudományosság jövőjében. „A nemzet ügye, a kiváló tudósok felelőssége ma is szellemi erőket egyesít, építkezésre hív. A 21. század számos problémájának megfejtése, titkainak és szépségének feltárása tudósaink, akadémikusaink, az Önök kezében van. Honfitársaim nevében kívánom, hogy hozzanak a magyar emberek életébe – az Akadémia jelszavához híven – a borút szétoszlatva, minél több derűt” – mondta Sulyok Tamás.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében egyebek mellett a hatékony, eredményes tudomány-népszerűsítés és tudománykommunikáció fontosságát hangsúlyozta, mint a magyar tudomány egyik lényeges sikertényezőjét. „Erre az idei és a jövő évben kiváló lehetőséget teremt az Országgyűlés döntése, amely a 2025-ös és 2026-os évet a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította – fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője. – Hozzuk ki tehát a tudományt a laborokból!” Hankó Balázs beszéde zárórészében méltatta az Akadémia 200 éves múltját, ami szavai szerint „már bizonyosan történelmi lépték”.

Hankó Balázs Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Ennek a csodálatos épületnek a falai között számba véve a magyar tudomány eredményeit és múltját, megértve az előttünk álló feladatokat csakis tisztelettel és elfogódottsággal beszélhetünk” – mondta, rámutatva, hogy a nemzetet érő kihívások egyre nőni fognak, miközben a világ egyre összetettebb lesz, és számos meghatározó kérdésére a magyar tudományos közösségnek kell megoldást adnia, ötvözve a tudomány csodáját és a nemzet küldetését. Hankó Balázs szerint mindez kiemelt feladat és felelősség, amire csak a legkiválóbbak hivatottak. „E célból ajánlotta fel 200 éve Széchenyi István birtokai egyévi jövedelmét, e célból áll ki a kormány a magyar tudomány finanszírozása érdekében” – mondta a miniszter.

Az MTA egyedülálló nemzeti érték – Freund Tamás ünnepi köszöntője

Az államfő és a kulturális és innovációs miniszter beszédét megelőzően Freund Tamás elnök ünnepi köszöntőjével kezdődött meg az MTA 199., ünnepi közgyűlése. Az MTA elnöke ünnepi beszédében először az alapításról emlékezett meg: arról, hogy

Széchenyi és társai közüggyé tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését.

Ez a magyar társadalom lelkes helyeslésével párosult, ezért jöhettek létre akkor olyan szimbolikus erejű nemzeti intézmények, mint amilyen az Akadémia is.

Freund Tamás Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A ma Akadémiájáról az elnök elmondta: a politikai rendszerváltozás során autonómiáját ötven év után visszanyerő intézmény alapjaiban változott meg, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített. Ettől fogva vált függővé az akadémiai tagság a tudományos teljesítménytől, jött létre a ma már 19 ezres tagságú köztestület, és vonták be szervezetileg is a határon túli magyar tudósokat az Akadémia életébe.

„Az elmúlt 35 év legfontosabb eredményei között ott vannak a hazai és külső tagjaink világraszóló eredményei, amelyeket több Nobel- és Abel-díjjal is elismertek. Büszkeségünk az MTA doktora cím bevezetése, a Magyar Tudományos Művek Tára, az Országos Tudományos Kutatási Alap működtetése, a Bolyai- és a Lendület-pályázat, az MTA támogatott kutatóhelyek az egyetemeken, a határon túliak Domus programja, a nemzeti programok, az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés, a Magyar Tudomány Ünnepe, a Középiskolai Alumni Program és tudományos tanácsadói munkánk. Nemzetközi téren büszkélkedhetünk a világ akadémiáihoz fűződő kapcsolatainkkal és a Tudományos Világfórum immár negyedszázados világsikerével” – mondta Freund Tamás, hozzátéve: sajnos e programok közül nem egy annyira fontosnak és sikeresnek bizonyult, hogy – intézethálózatunkhoz hasonlóan – végül elvették az Akadémiától.

Az MTA székházának felújított Díszterme Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az elnök kitért az Akadémia körüli aktuális helyzetre is. „A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van. Támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát. Akadémiánk nem hibátlan, érheti kritika,

de egyedülálló nemzeti érték, amit meg kell őriznünk a jövőnek,

s erre most is jók az esélyeink. A tudományos közösség igénye, nemzetünk 200 éve töretlen bizalma Akadémiánk legnagyobb kincse. Létrejöttünk óta gyakran jelentkező kérdés, hogy ennek a bizalomnak mi árt jobban: az éppen regnáló hatalom csapása vagy az ölelése?” – tette fel a kérdést Freund Tamás.

A kutatási és a felsőoktatási rendszer átalakításáról az elnök elmondta: ebbe az Akadémiát csak formálisan vonják be. A forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia előtt. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra. Így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatási és felsőoktatási rendszer képviselői között.

„Az Akadémia nem önmagáért és tagjaiért van, hanem azért a közösségért, amelyért annak képviselői létrehozták. Akadémiánk fő küldetése, hogy a kutatások eredményezte tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam, az egész nemzet szolgálatába állítsa.

Célunk a tudománybarát, a tudomány művelését, az Akadémiát támogató társadalom kialakítása”

– mondta Freund Tamás.

Határtalan történet – Mészkő lapokon az Akadémia története

A hétfői programsorozat egyik nyitányaként felavatták a Határtalan történet című köztéri alkotást, amelyet az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából állított az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata.

Az alkotás mellett végigsétálva megismerhetjük a tudás, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 évének jelentős eseményeit az 1825-ös alapítástól egészen Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáig.

Részlet a Határtalan történet című köztéri alkotásból

Az idővonal végleges formájában a jelenlegi parkolóból kialakított parkban kap majd helyet. A Határtalan történet a székház előtti köztéri alkotás mellett a virtuális térben is elérhető a folyamatosan bővülő idovonal.mta.hu oldalon. Így akár a Széchenyi téren sétálva, akár otthonunk nyugalmában elmélyedhetünk az intézmény 200 éves történetének részleteiben.

Kollár László Fotó: mta.hu / Szigeti Tamá

Avatóbeszédében Kollár László főtitkár azt mondta, hogy az alkotás a tudomány és a társadalom találkozását is szimbolizálja. „Borúra derű” – Vörösmarty Mihály javaslatára ezeket a szavakat választotta az Akadémia jelmondatául 1831-ben, hat évvel alapítása után. Realitás a jelenben és bizalom a jövőben, ez jellemezte az alapítókat, és jellemzi intézményünket azóta is – mondta. Az MTA főtitkára úgy fogalmazott: „A tardosi kő székházunk jellegzetes építőanyaga, és a vonal arra is utal, hogy kilépünk a magyar nyelvű tudományos közösség központjából a nagyközönség felé, és azt, hogy a tér felől hívjuk a társadalom képviselőit, hogy vegyenek részt a székházban rendezett eseményeken. A tudomány és a társadalom találkozása. A vonal időben határtalan, a múlt történéseihez a jövő még nem ismert eseményei csatlakoznak, az idővonal nem a múltba réved, hanem nyit a jövő felé.”

Az Akadémia főtitkárának szavait követően Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere avatta fel a magyar főváros legújabb látványosságát.

Az Akadémia vezetői Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Főhajtás az MTA alapítójának szobra előtt

Ezt megelőzően gróf Széchenyi Istvánnnak az MTA székházában álló szobrát koszorúzták meg az ünneplők.
Freund Tamás elnök a koszorúzáson arról beszélt, hogy az alapítónak „200 évvel ezelőtt az akadémiaalapítás pozsonyi országgyűlésen tett gesztusa a történelmi idő egy meghatározott pontján megvalósult, minőségi tett volt. Ez a cselekvési morál Széchenyi egyik öröksége: úgy élni és munkálkodni, hogy tetteink olyan alkotásokká nemesüljenek, amelyek embertársainknak és az utánunk jövő nemzedéknek életet és lelki erőforrást jelenthetnek. (...)

Főhajtás az Akadémia alapítójának mellszobra előtt
(Balról jobbra, a szoborral szemben: Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, Freund Tamás, az MTA elnöke és Kollár László, az MTA főtitkára) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Amikor fejet hajtunk Széchenyi István szobra előtt, fejet hajtunk azon hazafiak előtt is, akik vele együtt a nemzet felemelkedésén, a magyar nyelv művelésén és a hazai tudományos élet fellendítésén munkálkodtak. Emlékezzünk meg a tudós társaság alapítására felhívó Felsőbüki Nagy Pálról és a nagy reformkori nemzedék azon tagjairól, akik Széchenyi példáját követve adományaikkal lehetővé tették a létrejöttét: Károlyi Györgyről, Andrássy Györgyről, valamint Vay Ábrahámról. Ők négyen számítottak alapítóknak, akiknek a később elfogadott alapszabály állandó helyet biztosított az igazgatótanácsban. Tiszteletünket fejezzük ki a múzeumalapító Széchényi Ferenc, az Akadémia Könyvtárát 30 ezres könyvtárának odaajándékozásával 1826‑ban megalapító Teleki József, a könyvtárat gyarapító Bolyai Farkas, Irinyi János, Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály iránt.

A reformkor kiemelkedő személyiségeinek példáját a magyar nemzet legjobbjai követték az Akadémián az elmúlt 200 év alatt. Mégis: azt az első lépést, ami a hazai tudományosság felemelkedésének folyamatát elindította, Széchenyi István tette meg.”

Életképek a közgyűlés első napjáról

Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia: kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

A 200 éves Magyar Tudományos Akadmia a bicentenárium alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia címmel időszaki kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Múzeumban.
„A közösség tudása – a tudás közössége” – ez a mottója a tárlatnak, amely öt különböző látványvilágú tematikai egységben mutatja be az Akadémia történetét, közösségteremtő erejét, jelentőségét a nemzeti azonosságtudat és a polgári fejlődés formálódásában, az intézmény belső működését, a tudás létrehozásában és közvetítésében játszott szerepét, valamint a tudományok és a mindennapok kapcsolatát is.
(A hétfőn megnyitott kiállításról külön cikkben számolunk be.)

Az MTA ünnepi közgyűlésének első napja Bogányi Gergely zongoraművész koncertjével zárul este a Díszteremben. A zártkörű hangverseny keretében lesz Bogányi Gergely MTA Overture című darabjának ősbemutatója is.

Munkaközgyűlés, akadémikusválasztás – a közgyűlés további programja

A bicentenáriumi közgyűlés második napján, május 6-án zárt munkaközgyűléseket tartanak. Ennek keretében mondja el az MTA elmúlt egy évének tevékenységét összegző beszámolóját Freund Tamás elnök, illetve Kollár László főtitkár.

Május 7-én délelőtt ugyancsak zárt körben megválasztják a Magyar Tudományos Akadémia új tagjait, délután pedig nyilvános tudományos előadásokra kerül sor.

Május 9-én tartja hagyományos tanácskozását a Fiatal Kutatók Fóruma A tudománykommunikáció legújabb kihívásai: jó gyakorlatok és új technológiák a kutatási eredmények népszerűsítésének szolgálatában címmel.