Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 199., ünnepi közgyűlésén
A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlésén átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. A 199., ünnepi közgyűlésen – mint minden évben – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehették át a kitüntetettek.
Az Akadémia éves közgyűlésein hagyományosan minden évben átadott akadémiai kitüntetések közül az Akadémiai Aranyérem a legrangosabb. Az életműdíjként adományozható kitüntetéssel a Magyar Tudományos Akadémia a díjazott teljes tudományos munkásságát ismeri el.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2025. évi Akadémiai Aranyérmet Sólyom Jenőnek, az MTA rendes tagjának, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutató professor emeritusának és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
Kar Fizikai és Csillagászati Intézet professor emeritusának adományozta. A díjat Sólyom Jenő a szilárdtest-fizikán belül az alacsony dimenziós és erősen korrelált mágneses és elektronrendszerek – amelyek közül a legfontosabb az úgynevezett renormálási csoportmódszer és skálázás megalapozása szilárdtest-fizikai környezetben – elméleti vizsgálatában nemzetközi szinten elért meghatározó eredményeiért, a szilárdtest-fizika hazai oktatásának megalapozásához és felépítéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért, a terület egyik meghatározó műve, az angol és magyar nyelven egyaránt megjelent, A modern szilárdtest-fizika alapjai című háromkötetes összefoglaló könyvéért, számos tudományos publikácójáért, a hazai fizikában betöltött kiemelkedő közéleti szerepéért, valamint nemzetközi szinten is elismert tudományos és oktatói munkája elismeréseként vehette át.
Sólyom Jenő kapta az Akadémiai Aranyérmet – portréfilm és cikk.
***
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként. 2025-ben az alábbi kutatók kapták meg a nívós díjat:

Bartha Ákos PhD, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa a Bajcsy-Zsilinszky Endrét elfogulatlanul és tárgyilagosan bemutató, hatalmas levéltári, sajtó- és egyéb forrásanyagot feldolgozó biográfiájáért, amely a 20. századi magyar történelemkutatás és az 1956 előtti és utáni emlékezetpolitikák szempontjából is fontos;

Csámpai Antal, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék egyetemi tanára a szintetikus szerves kémia és a nagyműszeres szerkezetkutatás nemzetközileg elismert szaktekintélyeként számos antiproliferatív heterociklusos és fémorganikus vegyület szintéziséért és szerkezetigazolásáért, több reakciómechanizmus NMR-mérésekkel és kvantumkémiai számításokkal való értelmezéséért, a telített poliheterociklusok biológiai kölcsönhatások szempontjából fontos konformációs egyensúlyának és molekuladinamikájának, valamint a fémorganikus hatóanyagjelöltek redox tulajdonságainak tanulmányozásáért, új szerkezetaktivitás-összefüggések feltárásáért, valamint a rákos sejtekkel szemben aktív, minimális toxicitású, a korábbi analógok hatását nagyságrendekkel felülmúló, új imipridonok kifejleszéséért;

Dalos Anna, az MTA doktora, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum tudományos tanácsadója, archívumvezetője a korabeli magyar zeneszerzés időbeli szakaszait, irányzatait, stílusait a kortárs kritikai fogadtatás tárgyilagos bemutatásával együtt elemző, Ajtón lakattal: zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956–1989) című könyvéért;

Farkas Eszter, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az iszkémiás agysérülések során fellépő kórfolyamatok vizsgálatában, a terápiás támadáspontok kijelölésében végzett, új egyedi irányokat meghatározó orvosbiológiai jellegű kutatómunkájáért, az akut agysérülések súlyosbodásának idegélettani mechanizmusait feltáró, az állapotromlás okainak hatékonyabb diagnosztikáját és megelőzését szolgáló, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért;

Halász Júlia, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet Növénybiotechnológia Tanszék egyetemi tanára a gyümölcsfák termékenyülési viszonyait irányító genetikai háttér megismerését célozó kutatómunkájáért, számos hazai és külföldi fajta, fajtajelölt és tájfajta jellemzéséért, több korábban nem ismert S-allél azonosításáért, az egymást termékenyíteni nem képes fajtapárok körének meghatározásáért, a rutinvizsgálatokban jól használható, költséghatékony módszerek kidolgozásáért, az ültetvények létesítésekor és a nemesítési programok megtervezésekor a gyakorlatban közvetlenül felhasználható eredményeiért, továbbá a Falling Stonesnak elnevezett, a kajszi öntermékenyülését előidéző transzpozon a világon elsőként való leírásáért és jellemzéséért, valamint a termesztett gyümölcsfák kultúrevolúciós történetére vonatkozó eredményeinek átfogó értékeléséért, új ismeretek közléséért;

Halbritter András, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára, intézetvezető-helyettese a hazánkban új területet létrehozó nanofizikai kutatásaiért, tanszékvezetőként, témavezetőként és oktatóként végzett, a hallgatóit kutatómunkára inspiráló, iskolateremtő munkájáért, a fizikusképzés laborgyakorlatainak modernizációjáért, a Nanofizika szakirány indításának irányításáért, a fizikus-mérnök képzés koordinációjáért, a volt diákjai vezetésével a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékén műkődő, nanofizikai kutatásokkal foglalkozó, 20-30 fős kutatócsoport munkájának megalapozásáért, az egyetemen kívüli közéleti szerepvállalásáért;

Lóczy Dénes, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára a nemzetközi szerzői csapat által összeállított The Drava River: Environmental Problems and Solutions című monográfia szerkesztéséért és több fejezetének megírásáért, a határokon átnyúló együttműködés szükségességét kiemelő, a Dráva folyó környezeti problémáinak és megoldási lehetőségeinek a folyó emberi beavatkozások okozta változásait és az ártér állapotát átfogóan tárgyaló lehetőségek tudományos feldolgozásához való kiemelkedő hozzájárulásáért;

Melegh Attila, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára az Eszmélet című, magyar nyelvű és a Demográfia című, magyar és angol nyelvű folyóirat szerkesztéséért, számos publikációjáért, több megjelent könyvéért, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetben végzett tevékenységéért, a 2014 és 2022 között a Budapesti Corvinus Egyetem Polányi Károly Globális Társadalmi Tanulmányok Kutatóközpont alapító igazgatójaként végzett munkájáért, valamint számos nagy nemzetközi kutatási projekt levezetéséért, a bennük való részvételéért;

Ódor Péter, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója az erdei biodiverzitás és az erdőgazdálkodás összefüggéseinek feltárásáért, a nemzetközi szinten is kiemelkedő, sok élőlénycsoportra és számos termőhelyi és faállomány-változóra kiterjedő terepi kísérleteiért és megfigyeléses vizsgálataiért, a fenntartható erdőgazdálkodás ökológiai hátterének megalapozásához és a védelmi funkciók integrálásához való hozzájárulásáért, iskolateremtő munkájáért, valamint az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a kutatás szakemberei között hidat képző szakmai közéleti tevékenységéért;

Réti Tamás Péter, a műszaki tudomány doktora, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar professor emeritusa az anyagtudományi kutatás és felsőoktatás terén végzett több mint fél évszázados tevékenységéért, valamint az anyagi szerkezetek topológiai és gráfelméleti kérdéseinek kutatása terén elért kiemelkedő eredményei elismeréseként;

Röst Gergely PhD, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet tanszékvezető egyetemi docense a gyakorlati problémák modellezése során a matematika sikeres alkalmazásáért, nemzetközileg kiemelkedő, eredményes kutatói tevékenységéért, a tehetséggondozás, valamint a magyar alkalmazott matematika területén végzett egyedülálló, iskolateremtő munkájáért.
***
A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány eredményeit és a tudományos élet kiemelkedő személyiségeit hitelesen bemutató és népszerűsítő újságírók, riporterek vagy munkacsoportjaik elismerésére hozta létre az Akadémiai Újságírói Díjat. Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2025-ben Akadémiai Újságírói Díjat adományozott

Kiss Stefán Mónikának, a Real Pictures Production Kft. producer-rendezőjének az elmúlt másfél évtized kiemelkedő teljesítményű tudomány-népszerűsítő filmrendezői és produceri tevékenységéért, érthető és szerethető formában a nézők százezreihez eljutó, különleges képi és zenei világú filmalkotásaiért, a hazai kutatóműhelyeink titkait bemutató, egykor élt híres tudósok életét ismertető, számos szakmai díjjal kitüntetett 2023-as nagyjátékfilmjéért, 2023-ban megjelent könyvéért és legújabb, 2024-es dokumentumfilmjéért, a Magyarországon folyó tudományos kutatások, tudományos műhelyek és fontosabb projektek sikeres népszerűsítéséért;

Oláh Verának, az Érintő – Elektronikus Matematikai Lapok felelős szerkesztőjének, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet nyugalmazott munkatársának a magyar matematikai tehetséggondozás, a matematikai eredmények népszerűsítése, a matematikai szaknyelv kialakítása és meggyökereztetése területén végzett több mint három évtizedes munkásságáért.
***
A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. Az Akadémia 2025-ben Wahrmann Mór-érmet adományozott

Orbán Gábornak, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatójának a nagy hagyományú, magyarországi központú, innovációra épülő gyógyszerkutatás és -gyártás, a kiváló kutatóhelyek és az ipar közötti együttműködések, továbbá az egyetemi oktatás és kutatás fejlesztéséért, valamint az alapkutatás jelentőségének következetes képviseletéért.
***
Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat megillető Arany János-életműdíjat 2025-ben a Magyar Tudományos Akadémia

Tigyi Gábornak, az MTA külső tagjának adományozta nemzetközileg kiemelkedő tudományos és innovációs munkájáért, valamint a magyar kutatás aktív támogatásáért.