Mit tehet nyelvünk a magyar tudományért? – Videón a konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia alapításától fogva kiemelt figyelmet szentel a tudomány és a magyar nyelv kapcsolatának, a magyar nyelv ügyének szolgálata kétszáz éve az intézmény meghatározó feladata. Az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya az MTA alapításának 200. évfordulója tiszteletére rendezett interdiszciplináris konferenciáján izgalmas fénytörésből közelített a magyar nyelv és a tudomány kapcsolatának kérdésköréhez.

Az előadók ezúttal elsősorban nem azt vizsgálták, hogy mit tesz, illetve mit tehet a tudomány a nyelvért, hanem azt, hogy általában a nyelv – és esetünkben a magyar nyelv – milyen szerepet kap, illetve kaphat a tudományos ismeretek formálásában.

Az előadások azt járták körül, hogy az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó szaktudományok – a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, a klasszika-filológia, a néprajztudomány, az orientalisztika és a zenetudomány –, valamint más humán tudományok – a történettudomány, a filozófia és a pszichológia – módszereit, elméleteit, hipotéziseit egyes korszakaikban milyen nyelvi eszközök alkalmazása jellemzi.

A konferencián készített képgaléria a fotóra kattintva nézhető meg Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az előadók az említett tudományterületek nyelvének azon sajátosságaira hívták fel a figyelmet, amelyek szorosan összefüggnek szemléletmódjukkal, vizsgálatuk tárgyával, más tudományokhoz való viszonyával: vagyis jellegzetes mondattípusaikra, retorikai eszközeikre, fogalomképzésükre és fogalomkészletükre, hasonlataikra, metaforáik és trópusaik használatára, utalásaik és hivatkozásaik nyelvezetére, notációs eszközeikre fókuszáltak – mindezek gondolkodástörténeti előzményeivel és következményeivel együtt.

Mit tehet nyelvünk a magyar tudományért? (1. rész)

Köszöntő:
Borsos Balázs, az MTA rendes tagja, az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elnöke
Vékás Lajos, az MTA rendes tagja

Levezető elnök:
Giampaolo Salvi, az MTA levelező tagja

Előadások:
Kertész András, az MTA rendes tagja:
Mit tehet nyelvünk a magyar tudományért? A konferencia alapkérdésének bemutatása
Pléh Csaba, az MTA rendes tagja:
A modern pszichológia küzdelme saját nyelvével: a népi pszichológia elfogadása és a neologizmusok mint két pólus
Tallián Tibor, az MTA rendes tagja:
A zene szavai
Földi András professor emeritus, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar:
Római jogi gyökerű fogalmak a nyugati nyelvek lexikájában
Mester Béla tudományos főmunkatárs, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont:
A filozófia magyar nyelve

Mit tehet nyelvünk a magyar tudományért? (2. rész)

Levezető elnök:
Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja

Előadások:
É. Kiss Katalin, az MTA rendes tagja:
Mit köszönhet nyelvünknek az elméleti nyelvészet?
Bakró-Nagy Marianne, az MTA levelező tagja:
A történeti nyelvészet metaforái
Károly Krisztina, az MTA doktora:
Magyar nyelv és tudomány: esettanulmány a retorikai szerkezet tudásformáló sajátosságairól a fordítástudományban

Mit tehet nyelvünk a magyar tudományért? (3. rész)

Levezető elnök:
Madas Edit, az MTA rendes tagja

Előadók:
Kecskeméti Gábor, az MTA rendes tagja:
A paradiasztolé az irodalomtudományban
Ferenczi Attila PhD:
Az utánzás nyelve
Hegedüs Béla PhD:
Mi is az irodalom? Eszme- és tudománytörténeti gondolatok az irodalom létét illetően
Dávidházi Péter, az MTA rendes tagja:
Mit tesz a költészet nyelve? Egy Kölcsey-vers beszédaktusai nyomában
Bényei Tamás, az MTA doktora:
Hol kezdődik a szaknyelv? Az irodalomtudomány nyelve „Az angol irodalom történeté”-ben

Zárszó:
Kertész András, az MTA rendes tagja