„Nemcsak okunk, de szükségünk is van erre a pozitív üzenetet hordozó eseménysorozatra. Kiváló alkalom és egyben kötelességünk is, hogy az országot-világot emlékeztessük a Magyar Tudományos Akadémia történelmi hagyományaira és nem kevésbé jelentős mai küldetésére, de ritka lehetőség ez saját tagságunk számára is, hogy a tudomány iránti elhivatottságban osztozva, ne valami ellen, hanem valami mellett kiállva tapasztaljuk meg a tudósközösség összetartozásának élményét” – mondta Freund Tamás elnöki beszámolójában az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekről.

Az Akadémiát ért kritikákról szólva a tudományos közösség közös érdekének nevezte, hogy felülemelkedve a korábbi sérelmeken, „…arra összpontosítsunk, amivel a jelen helyzetben a legtöbbet tudjuk tenni a magyar tudományosságért és az Akadémia jövőjéért.” A kívülről érkező támadások kapcsán azt mondta, hogy azok miatt kevéssé aggódik. „Nem először és nem is utoljára éri méltatlan kritika az Akadémiát és rajta keresztül a magyar tudomány eredményeit. Érdek, irigység vagy szimplán tudatlanság által vezérelve.”

Freund Tamás kitért a Magyar Tudományos Akadémia ingatlan-adásvételével kapcsolatos jogi vitákra is. Elmondta, hogy az MTA 2024 decemberében megtartott, 198., rendkívüli közgyűlésének döntése alapján elkezdődött és lényegében le is zárult az ingatlan-adásvétel előkészítése. Az Akadémia vezetése a szerződésekben sikerrel ragaszkodott minden olyan feltételhez, amelyet a Közgyűlés felhatalmazása megszabott számára, és amelyet a decemberben bemutatott szándéknyilatkozatban rögzítettek, tehát hogy például az ingatlanok eladása a HUN-REN-intézeteknek való átadás céljából történik. Mint mondta, a szerződés aláírásra kész, de az adásvételt egyelőre akadályozza az a kereset, amellyel a Közgyűlés egyik tagja, Radnóti Sándor akadémikus megtámadta a Közgyűlés döntését. Felperesként ő azonnali jogvédelmet is kért, ami azt jelenti, hogy – ha a bíróság helyt ad a kérelmének – akkor a pernek halasztó hatálya is van, azaz a közgyűlési határozat nem hajtható végre. Az érdemi tárgyalás még nem kezdődött el, a Törvényszék 3 hónap után úgy döntött, hogy a Közigazgatási Kollégium helyett a Polgári Kollégiumhoz helyezi át az ügyet, azaz polgári útra tereli. A döntés ellen a felperes fellebbezett. A bíróság nem döntött sem az azonnali jogvédelem, sem a perhez csatlakozók ügyében, és nincs döntés az áthelyezésről sem.

„Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy a közgyűlési döntés a jogszabályoknak és saját szabályainknak is megfelelően született. A sajtóban megjelent különféle cikkekben legtöbbször vitatott elem, a vagyongazdálkodási szabályzatunk egyes elemei alóli felmentés a Közgyűlés ez irányú jogával élve szabályszerű és helyes volt, hiszen nem a szabályzat általános érvényű módosítására volt szükség, hanem egy nyilvánvalóan precedens nélküli, nem piaci alapú ügyletre szóló egyszeri kivétel elfogadására, amely állami forrásból építtetett vagy az állam által az MTA-nak juttatott kutatási épületekre vonatkozott” – mondta Freund Tamás. Hozzátette, hogy elnökként neki az a kötelessége, hogy a közgyűlési döntést végrehajtsa. „Ennek érdekében egyelőre annyit tehetünk, hogy dolgozunk a per mielőbbi, számunkra kedvező lezárásán, a szerződések aláírását pedig csak azzal a feltétellel vállalom, hogy az a per számunkra pozitív kimenetelét követően léphet csak hatályba. Az aláírás után így már csak a kormányon, illetve a HUN-REN-en múlik, hogy a sokszor megígért többletforrást biztosítja-e a kutatóintézetek és kutatók számára. A vételár kifizetése és a vagyon tulajdonváltása ugyanakkor csak a per lezárultával lesz lehetséges.”

Freund Tamás Forrás: mta.hu/Szigeti Tamás

Freund Tamás elnöki beszámolójában kitért számos egyéb, az Akadémia életében jelentős mérföldkőre. Kiemelte az MTA székházrekonstrukció első szakaszának sikeres lezárását, melynek eredményeképpen egyebek mellett teljes egészében megújult a Díszterem, ahova idén visszatérhetett a közgyűlés.

Öt év után, 2024-ben ismét Budapestre érkezett a World Science Forum (WSF), A rendezvény, amely az MTA kezdeményezésére indult több mint két évtizede, mára a nemzetközi tudománydiplomácia egyik fontos eseményévé vált. A 2024-es fórum fő témája „A tudomány és politika kapcsolata a globális átalakulások idején” volt, ezzel is jelezve a tudományos közösség és a döntéshozók közötti párbeszéd szükségességét. A fórumra 122 országból 1200 résztvevő regisztrált, és kiemelkedő szakmai elismerést aratott: Sir Peter Gluckman, az International Science Council elnöke a fórumot az eddigi legsikeresebbként értékelte.

A Magyar Tudomány Ünnepét (MTÜ) 2024-ben már 21. alkalommal rendezte meg az Akadémia, a World Science Forumhoz illeszkedő tematikával – a rendezvénysorozat mottója a „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” volt. A nyitóeseményre a Pécsi Tudományegyetemen került sor, a központi rendezvényeket a Humán Tudományok Kutatóházában, a zárókoncertet pedig a Vigadóban tartották. A rendezvénysorozat online elérése stabilan magas: 185 ezer néző kapcsolódott be az MTÜ programjaiba, köztük a határon túli szervezetek és a HUN-REN intézmények eseményeibe is. Az esemény kiváló alkalmat nyújtott többek között a poszt-COVID-jelenségek kutatási eredményeinek bemutatására, valamint a nemzeti programok (Tudomány a Magyar Nyelvért, Nemzeti Agykutatási Program, Fenntartható Fejlődés és Technológiák Program) első eredményeinek ismertetésére.

Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Freund Tamás beszámolt arról is, hogy az Akadémia a Marie Skłodowska-Curie COFUND program keretében tavaly elnyert egy 5 millió euró összegű európai uniós pályázatot, amelyhez az MTA további 5 millió euró társfinanszírozást biztosít. A támogatás célja, hogy a Lendület-kutatócsoportokat posztdoktori ösztöndíjasokkal erősítse meg, így tovább növelve a magyar tudományos utánpótlás nemzetközi versenyképességét. A COFUND program jelentőségét mutatja, hogy jelenleg ez Magyarország legnagyobb összegű futó EU-s kutatási pályázata.

Az elnöki beszámolót követő vitában Radnóti Sándor akadémikus elmondta, hogy a pert azért indította, mert szerinte a korábbi közgyűlési döntés ellentmondásos, mivel felhatalmazta az MTA elnökét az adásvétel lebonyolításához szükséges dokumentumok aláírására, miközben határozati javaslatban fordult az Országgyűléshez, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban a törvény ütemezését változtassa meg, tűzze ki a hatálybalépés dátumául 2026. január 1-et és bocsássa a törvényjavaslatot társadalmi vitára.
Válaszában Freund Tamás azt mondta: várható volt, hogy az Országgyűlés nem foglalkozik az akadémiai határozattal és így is történt.

Kertész János akadémikus azt kérdezte Freund Tamástól, hogy mi a szándéka azzal a záradékkal, amely szerint a szerződések aláírását csak azzal a feltétellel vállalja, hogy azok a pernek az MTA számára pozitív kimenetelét követően léphetnek hatályba. Válaszában Freund Tamás azt mondta, hogy ennek a feltételnek köszönhetően az aláírás után már csak a kormányon, illetve a HUN-REN-en múlik, hogy a sokszor megígért többletforrást biztosítja-e a kutatóintézetek és kutatók számára, hiszen az MTA így biztosítja őket szándékainak változatlanságáról.

A Közgyűlés kedd délelőtt megválasztotta az MTA Elnöksége három nem akadémikus közgyűlési képviselő tagját is.
Az MTA legfőbb döntéshozó testülete az illetékes tudományterületi szekciók jelölése és a jelölőbizottság előterjesztése alapján 2025. május 6. napjától 3 évre az Akadémia Elnökségének tagjául választotta

• Bagi Katalint, az MTA doktorát (VI. Műszaki Tudományok Osztálya)
• Fodor Nándort, az MTA doktorát (IV. Agrártudományok Osztálya)
• és Balogh Margitot, az MTA doktorát (II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya).
  
  A délelőtti ülés utolsó pontjaként a Közgyűlés megválasztotta a Jelölőbizottság elnökét:
• Bollobás Enikőt, az MTA levelező tagját.

A 22 tagú jelölőbizottság Bollobás Enikő vezetésével készíti majd elő az MTA tisztségviselőinek, azaz az Akadémia elnökének, főtitkárának és főtitkárhelyettesének, valamint három alelnökének 2026-ban esedékes megválasztását.