„Tudomány éve a Színházban” – a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Színház közös programjáról

„Nem egyszerűen lehetőség, hanem kötelesség, hogy a művészetek és tudományok képviselői a nemzeti kultúra túlélése és fejlődése érdekében a megosztottságainkat áthidaló virtuális fórumokat teremtsenek”

– mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet a „Tudomány éve a Színházban” programsorozatról tartottak a Magyar Nemzeti Színházzal az MTA székházában 2025. május 12-én.

Oberfrank Ferenc, Vidnyánszky Attila, Freund Tamás és Kecskeméti Gábor a „Tudomány éve a Színházban” programról tartott sajtótájékoztatón (MTA Székház, 2025. május 12.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az eseményen köszöntőt mondott és az ünnepi programsorozatról tájékoztatást adott Freund Tamás, az MTA elnöke, Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatója, Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke, valamint Oberfrank Ferenc, az MTA köztestületi igazgatója. A rendezvényen a programban részt vevő színházak vezetői közül jelen volt Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója és Kovács Lehel művészeti vezető, Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója képviseletében Koltai M. Gábor művészeti vezető, Mátyássy Szabolcs, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója, valamint Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. A „Tudomány éve a Színházban” programban a fenti intézményeken kívül részt vesz a Miskolci Nemzeti Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház is.

Freund Tamás a „Tudomány éve a Színházban” programot bemutatva hangsúlyozta:

„A Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileuma alkalmából nagy súlyt fektet arra, hogy a másik két reformkori nemzeti intézménnyel, a Nemzeti Múzeummal és a Nemzeti Színházzal közösen is méltó módon megemlékezzen annak a kornak a páratlan örökségéről, amely máig meghatározza – egymással inspiráló kölcsönhatásban – szellemi, kulturális, művészeti és tudományos életünket.”

A kapcsolódási pont az Akadémia és a nemzeti színházak között pedig nemcsak létrejöttük korszaka, a reformkor szellemiségének máig ható öröksége, hanem tudomány és művészet eredendő összetartozása is.

„Tudomány és művészet gyökere egy”

– idézte Kodály Zoltán, az MTA egykori elnökének szavait Freund Tamás.

Freund Tamás köszöntőt mond a „Tudomány éve a Színházban” című programot bemutató sajtótájékoztatón (MTA Székház, 2025. május 12.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Mindegyik a világot tükrözi a maga módján. Alapfeltétele az éles megfigyelőképesség, és a megfigyelt élet pontos visszaadása és magasabb szintézisbe emelése. (...) A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció és fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet tudományának. Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén” – zárta, ugyancsak Kodályt idézve, a nemzeti színházakkal tervezett közös programsorozat sajtótájékoztatóján részt vevőket köszöntő beszédét az Akadémia elnöke.

A „Tudomány éve a Színházban” című programsorozatban

nemzeti színházaink olyan – több esetben új, most születő – darabokat tűznek műsorukra, amelyek nagy tudósaink alakját fókuszba állítva valójában etikai, lelkiismereti dilemmákat, általános emberi sorshelyzeteket mutatnak be.

Olyanokat, amelyek minden ember életében jelen vannak, ám felelős hivatást betöltve – mint amilyen a mindenkori tudós hivatása is – kiélezett döntéshelyzeteket, az erényt, jellemet próbára tevő és megmérető drámai szituációkat teremtenek. Erről már Kecskeméti Gábor, az MTA200 Elnökségi Bizottság elnöke beszélt, aki kiemelte, hogy

„a múltba tekintve a jelent és a jövőt is meg kell pillantanunk”.

Kecskeméti Gábor beszédet mond a „Tudomány éve a Színházban” című programot bemutató sajtótájékoztatón (MTA Székház, 2025. május 12.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar drámairodalom és színháztörténet kapcsolatát felvázoló előadásában Kecskeméti Gábor többek között rámutatott arra, milyen meghatározó szerepet töltöttek be mindvégig nagy drámaíróink, dráma- és színháztudósaink vagy épp színházigazgatóink – Bajza József, Kisfaludy Károly, Podmaniczky Frigyes, Rédey Tivadar, Szigligeti Ede, Voinovich Géza, Vörösmarty Mihály és mások, akik egyúttal akadémikusok is voltak – nemcsak a magyar dráma- és színháztörténetben, hanem a Magyar Tudományos Akadémia történetében is.

Beszédében az irodalomtörténész akadémikus azt is bemutatta, hogy az Akadémia a 19. században irodalmi pályázatai által egyrészt életre hívója volt drámai műveknek – összesen 1086 drámai mű született a pályázatokra, és e gazdag anyag egy része ma is újradinamizálható lehetne –, másrészt az évtizedeken át az MTA-hoz tartozó, ma pedig a HUN-REN BTK intézményeként működő Irodalomtudományi Intézetben folyó drámatörténeti kutatások eredményeként megszületett kritikai szövegkiadások – például az iskoladrámák gazdag világát is elénk táró Régi Magyar Drámai Emlékek sorozat – páratlan szövegkorpusza által a magyar és egyetemes műveltség számára elérhetővé tette és teszi a magyar drámairodalom alkotásait.

Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy számukra

megtiszteltetés volt az Akadémia megkeresése és javaslata a „Tudomány éve a Színházban” program elindítására. Ez az ötlet „katalizátorként hatott”, és néhány nap alatt össze is állt a nemzeti színházakból egy kis csapat.

„Nem volt nehéz igent mondani erre a felkérésre, hiszen a színház hősöket keres, a néző pedig azonosulni szeretne: a tudós személye és dilemmái pedig jó alapanyagot jelentenek a színház számára.”

Vidnyánszky Attila a „Tudomány éve a Színházban” című programot bemutató sajtótájékoztatón (MTA Székház, 2025. május 12.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A program végén, 2026-ban a Magyar Nemzeti Színházban egy fesztivált is rendeznek majd a „Tudomány éve a Színházban” keretében bemutatott darabokból.

Oberfrank Ferenc Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét idézve – „élni nem tudónak baj, hogy él” – kiemelte: „az élni tudásban nagy szerepe van a tudománynak és az élménynek”. Az MTA köztestületi igazgatója elmondta:

az Akadémia célja, hogy az MTA200-at össznemzeti élménnyé tegye.

Oberfrank Ferenc a „Tudomány éve a Színházban” című programot bemutató sajtótájékoztatón (MTA Székház, 2025. május 12.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Ennek része a szintén a bicentenárium évében induló „Tudománybarát település program”, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia most már több évre visszatekintő együttműködése is.

„Ez a hálózat hordozza a tudomány és a kultúra nemzetajándékozó szándékát. Akik ezeket az intézményeket megbecsülik, magukat becsülik meg.”

Az MTA vezetősége és a „Tudomány éve a Színházban” programban részt vevő színházak jelen lévő igazgatói és vezetői a programot bemutató sajtótájékoztatón (MTA Székház, 2025. május 12.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás