Határtalan történet – Mészkő lapokon az MTA első 200 éve
Olyan jelet állítani a 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriuma alkalmából a Széchenyi téren, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is – ez volt a célja az MTA vezetésének, amikor 2022-ben meghirdette egy új köztéri alkotás létrehozását célzó pályázatát. Az ennek nyomán született, „Határtalan történet” című, 200 tardosi nemes mészkő lap alkotta idővonalat az MTA 199. közgyűlése előtt avatták fel. Az egyes lapok az elmúlt 200 év fontosabb eseményeit, szereplőit jelenítik meg. Avatóbeszédében Kollár László főtitkár azt mondta, hogy az alkotás a tudomány és a társadalom találkozását is szimbolizálja.
Az alkotás mellett végigsétálva megismerhetjük a tudás, a nemzet és az egyetemes tudomány szolgálatában álló intézmény első 200 évének jelentős eseményeit az 1825-ös alapítástól egészen Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáig. Az idővonal végleges formájában a jelenlegi parkolóból kialakított parkban kap majd helyet.
Galéria: a különleges köztéri emlékmű ünnepélyes avatásáról készült képeink ide kattintva tekinthetők meg.
A Határtalan történet a székház előtti köztéri alkotás mellett a virtuális térben is elérhető a folyamatosan bővülő idovonal.mta.hu oldalon. Így akár a Széchenyi téren sétálva, akár otthonunk nyugalmában elmélyedhetünk az intézmény 200 éves történetének részleteiben.
Avatóbeszédében Kollár László főtitkár azt mondta, hogy az alkotás a tudomány és a társadalom találkozását is szimbolizálja. „Borúra derű” – Vörösmarty Mihály javaslatára ezeket a szavakat választotta az Akadémia jelmondatául 1831-ben, hat évvel alapítása után. Realitás a jelenben és bizalom a jövőben, ez jellemezte az alapítókat, és jellemzi intézményünket azóta is – mondta. Az MTA főtitkára úgy fogalmazott: „A tardosi kő székházunk jellegzetes építőanyaga, és a vonal arra is utal, hogy kilépünk a magyar nyelvű tudományos közösség központjából a nagyközönség felé, és azt, hogy a tér felől hívjuk a társadalom képviselőit, hogy vegyenek részt a székházban rendezett eseményeken. A tudomány és a társadalom találkozása. A vonal időben határtalan, a múlt történéseihez a jövő még nem ismert eseményei csatlakoznak, az idővonal nem a múltba réved, hanem nyit a jövő felé.”
Kollár László beszéde ide kattintva olvasható.
Kollár László beszélt arról is, hogy egyszerre végigolvasva a kövekre felkerülő mondatokat, azok meglepően egyértelmű üzeneteket fogalmaznak meg: „A tudománynak meghatározó része a vita, a nézetek ütköztetése. Az 1842-es akadémiai közgyűlésen Széchenyi kétórás felszólalást tartott a magyar nyelvről, ami heves sajtóvitát váltott ki, amelyben Kossuth és Wesselényi is részt vett. Érdekes az a kettősség, hogy a tudománynak egyszerre sajátja a hagyománytisztelet és a korábban megkérdőjelezhetetlennek hitt nézetek elvetése, új paradigmák megalkotása. Ahogy sokkal később Bibó István is megfogalmazta: nem szabad félni sem a más véleményűektől, sem a más nyelvűektől. Lehet akkor is tisztelni a másikat, ha másképpen gondolkodunk.”
A Tudománytér című pályázat
Az MTA és Budapest Főváros Önkormányzata által 2022-ben kiírt Tudománytér című pályázatra 65 különféle műfajú pályamű érkezett. Ez a kiemelt érdeklődés feltehetően egyfelől a téma művészi interpretációjához köthető kihívásnak, másfelől a helyszín és az épített környezet egyedülálló kvalitásainak köszönhető.
A beérkezett pályaművek jellemzően – a kiírásnak is megfelelően – valamely „épített jel” megvalósításában találták meg a tudomány szimbolikus megjelenítésének formáját. A pályaművek egy része a tudományos hálózatnak vagy e hálózat szervezőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának a megidézését tűzte ki célul, míg több munka konkrétan az intézmény létrehozásának 200. évfordulójára utaló vizuális elem megvalósítását javasolta.
A bírálóbizottság a pályázatot sikeresnek és eredményesnek találta, a részletes értékelést a vélemények ütköztetését figyelembe véve, a rangsort többségi szavazással alakította ki. Eszerint a bírálóbizottság a Kontúr című pályaművet részesítette I. díjban, és javasolta megvalósításra.
A kiíró elfogadta a bizottság díjakra vonatkozó javaslatait, de megvalósításra – gondos mérlegelés után – nem az első díjazottat, hanem a második díjjal jutalmazott, Határtalan történet című pályamunkát javasolta. E döntés fő oka, hogy az Akadémia szeretné valóban bevonni a Széchenyi teret az MTA székházának vonzáskörébe – és így szeretne nyitni a társadalom és a város felé. Ennek a célnak pedig leginkább a megvalósításra kiválasztott pályamunka felelt meg.
További részletek ide kattintva olvashatók.
