Tudománytér – az MTA alapításának 200. évfordulója alkalmából köztéri alkotás létrehozására kiírt pályázat zárójelentése
A 2025-ben 200 éves Magyar Tudományos Akadémia a bicentenárium alkalmából a Széchenyi téren kíván olyan jelet állítani, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is. Ezért az MTA Budapest Főváros Önkormányzatával közösen egy köztéri alkotás létrehozására pályázatot írt ki. Az eredményhirdetést a közelmúltban tartották az MTA Székházban. Az alábbi összeállításban a pályamunkákat értékelő bírálóbizottság zárójelentése olvasható.
A „Tudománytér” pályázatra 65 különféle műfajú Az Akadémia köztéri pályázatának eredményhirdetéséről szóló összefoglaló itt olvasható.pályamű érkezett. Ez a kiemelt érdeklődés feltehetően egyfelől a téma művészi interpretációjához köthető kihívásnak, másfelől a helyszín és az épített környezet egyedülálló kvalitásainak köszönhető.
A beérkezett pályaművek jellemzően – a kiírásnak is megfelelően – valamely „épített jel” megvalósításában találták meg a tudomány szimbolikus megjelenítésének formáját. A pályaművek egy része a tudományos hálózatnak vagy e hálózat szervezőjének, a Magyar Tudományos Akadémiának a megidézését tűzte ki célul, míg több munka konkrétan az intézmény
létrehozásának 200. évfordulójára utaló vizuális elem megvalósítását javasolta.
A pályaművek többsége a tudományos eredmények valamely vizuális értelmezésével kísérletezett, míg más alkotók a kutatás folyamatára, a tudás eredményeinek megőrzésére utaló szimbólumot kerestek. Több pályamű a tudományágak egymásmellettiségét hangsúlyozta, megint mások a teret fórumként kialakítva a tudás átadásának helyszínét jelenítették meg.
A bírálóbizottság a pályázati kiírásban megfogalmazott követelményeket figyelembe véve az alábbi szempontok érvényesítését tekintette fontosnak:
• a jel koncepciója: mit kíván a műalkotás megjeleníteni, ezt mennyire egyértelműen, érthetően és eredeti módon teszi;
• köztérépítészeti színvonal: az alkotás elhelyezésének kontextusa, a városépítészeti és tájépítészeti megoldások minősége;
• szobrászati/művészeti színvonal: kompozíció és forma, az anyaghasználat módja, minősége;
• megvalósíthatóság: a tervezett alkotás létrehozásának és fenntarthatóságának realitása.
A bírálóbizottság nagyra értékelte azokat a pályaműveket, amelyek egyszerű és markáns koncepciókkal dolgoztak, léptékükkel és hangsúlyaikkal ugyanakkor megőrizték a Széchenyi tér és az MTA Székház primátusát.
A bírálóbizottság a pályázatot sikeresnek és eredményesnek találta, a részletes értékelést a vélemények ütköztetését figyelembe véve, a rangsort többségi szavazással alakította ki. Eszerint a bírálóbizottság a „Kontúr” című pályaművet részesítette I. díjban, és javasolta megvalósításra.
A kiíró, az MTA elfogadta a bizottságnak a díjakra vonatkozó javaslatait, de megvalósításra – gondos mérlegelés után – nem az első díjazottat, hanem egy másik, második díjjal jutalmazott pályamunkát, a „Határtalan történet” címűt javasolta. E döntés fő oka, hogy az Akadémia szeretné valóban bevonni a Széchenyi teret az MTA Székház vonzáskörébe – és így szeretne nyitni a társadalom és a város felé. Ennek a célnak pedig leginkább a megvalósításra kiválasztott pályamunka felel meg.
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából köztéri alkotás létrehozására kiírt pályázat zárójelentése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.