Tudománytér – kihirdették az Akadémia köztéri pályázatának nyerteseit

„A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójához közeledik. Ha alapítónk szellemiségéhez méltón szeretnénk ünnepelni, akkor nyitnunk kell és lépnünk kell a társadalom felé. Meg kell találnunk, meg kell építenünk azt az utat, ami a tudomány és a tudós közösség zárt »épületéből« a társadalom tág terére vezet. Bár 200 éve folyamatosan épül ez az út, de a jelenkor legfontosabb kihívása, hogy ez minél jobban láthatóvá is váljék” – mondta az Akadémia Székházában rendezett ünnepélyes díjátadón és kiállításmegnyitón Kollár László Péter, az MTA főtitkára.

Kollár László Péter Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Úgy fogalmazott, hogy a pályázatra beérkezett műalkotások amellett, hogy izgalmas művészi élményt jelentenek, átfogó képet nyújtanak arról, hogy a jelenkori köztéri művészet és építészet nyelvén hogyan tudunk kapcsolódni, viszonyulni a tudományhoz. „Ahogy küldetésünk itt, az Akadémián, az, hogy utat találjunk az emberekhez, úgy szándékunk e pályázattal az volt, hogy az emberek is utat találjanak hozzánk. Személyes, hiteles, érvényes, igaz utakat” – mondta az Akadémia főtitkára.

Az Akadémia „kilépése” az MTA Székházából az előtte található térre valójában folytatása annak a folyamatnak, amelynek során a Magyar Tudományos Akadémia a város központi magjának számító téren kapott az akkori városképtől olyannyira elütő, neoreneszánsz épületet 1865-ben.
Térfoglalása – azaz a nemzet fővárosában egy központi területnek a tudomány általi kijelölése – azonban ezzel nem állt meg. A 19. század második felében az Akadémiának gondja volt rá, hogy a Székház előtti téren alapítójának és tagjainak szobrot állítson, illetve részben szervezze, illetve finanszírozza a szobrok emelését. A 20. században viszont már csak eltérő politikai ideológiák mentén szervezett, könnyen elbontható alkalmi díszleteket állítottak fel. Maga a tér fokozatosan szűnt meg a város gazdasági, társasági és kulturális központja lenni.

A pályázatra 65 pályamunka érkezett. Ezeket egy építészekből, művészettörténészekből, képzőművészekből, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal képviselőiből álló Bíráló Bizottság értékelte. Erő Zoltán, Budapest Főépítésze, a Bíráló Bizottság tagja elmondta, hogy a testület az értékelés során elsősorban arra figyelt, hogy mit, hogyan és mennyire közérthetően jelenít meg a tervezett műalkotás, milyen a térépítészeti és szobrászati színvonala és mennyire reális a megvalósíthatósága. Mint azt az eredményhirdetésen bejelentették, az MTA elfogadta a Bizottságnak a díjakra vonatkozó javaslatait, de megvalósításra – gondos mérlegelés után – nem az első díjazottat, hanem egy másik, második díjjal jutalmazott pályamunkát, a „Határtalan történet” címűt javasolta.

A „Határtalan történet” című pályamű makettje Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A díjazott pályaművek

A „Kontúr” című pályamű – I. díj
Pályázó: Kund Iván Patrik és Monory Rebeka Mária alkotócsoportja

A „Kontúr” című pályamű Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A „305 Függöny” című pályamű – megosztott II. díj
Pályázó: Nagy Júlia, Getto Tamás, Suri Bálint, Koch Márió Péter alkotócsoportja

A „305 Függöny” című pályamű Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

„Határtalan történet” című pályamű – megosztott II. díj, egyúttal megvalósításra javasolt
Pályázó: Chen Ming Rong, Bató Blanka, Csillag Katalin, Soós Zsófia Fruzsina alkotócsoportja

Az ünnepélyes eredményhirdetés
(Képgalériánk az eseményről a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A megvalósításra javasolt művet a 200. évforduló alkalmából az Akadémia és a Széchenyi tér között „tudománytérként” építi meg majd az MTA. A döntés fő oka, hogy a Széchenyi térnek a Székház vonzáskörébe való bevonására, valamint a társadalom és a város felé való nyitásra leginkább a megvalósításra kiválasztott „Határtalan történet” című pályamunka alkalmas.