A nemzeti emlékezet és a tudomány közös szolgálatában
Összekötni és még népszerűbbé tenni a tudomány és a nemzeti emlékezet kapcsolódási pontjait, ennek keretében megőrizni és megtartani a magyar tudomány múltjának felbecsülhetetlen kincseit a nemzeti emlékezetben – ez a fő célja annak a megállapodásnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Örökség Intézete kötött pénteken, Budapesten. Az erről szóló dokumentumot az MTA székházában írta alá Freund Tamás akadémiai elnök és Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében elmondta: a magyar tudomány művelésének része az emlékezés kultúrája is. Egy tudós közösség tagjaiként tudjuk, hogy munkánk nemcsak a magunk érdeme, hanem az előttünk járók munkájának, örökségének folytatása is – amivel egyúttal nyomot hagyunk az utánunk jövőknek. A Nemzeti Örökség Intézete és a kétszáz éves Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára is ezt a szellemiséget képviseli.
Freund Tamás köszöntője ide kattintva olvasható.
A Magyar Tudományos Akadémia feladata kétszáz évvel ezelőtti alapításakor a magyar nemzeti kultúra kiterjesztése, a nemzeti múlt feltárása is volt. A reformkori virágzásban, a szabadságharc leverését követő súlyos évtizedekben és az első világháború romjain az intézmény a nemzeti identitás őrzőjének, a nemzet megmaradása reményének számított. Az Akadémia működésének első egy és negyed századában – egészen az 1949-es törésig – a nemzeti kultúrában kitüntetett szerepet betöltő szépirodalom legjelentősebb alkotói közül számosan az Akadémia tagjai is voltak. Ezt a törést és a tagságuktól megfosztott akadémikusok méltóságának helyreállítását fejezte ki az a gesztus, hogy a Közgyűlés 1989-ben rehabilitálta a méltatlanul kizárt akadémikusokat, 1992-ben pedig megalakult a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. Amikor pedig legutóbb, 2019-ben az Akadémia megújította küldetésnyilatkozatát, abban többek között a nemzet tudományos és kulturális örökségének ápolását is célul tűzte ki – mondta az MTA elnöke.
Móczár Gábor és Freund Tamás a megállapodás ünnepélyes aláírása után (Képgalériánk a fotóra kattintva nézhető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója az együttműködési megállapodás aláírásakor azt mondta, a nemzeti emlékezet és a tudományos örökség egymásra épülő pillérei közös identitásunknak. Amikor a tudósok síremlékeit felújítjuk, vagy emléküket kiadványban, rendezvényen idézzük meg, nemcsak emléket állítunk, hanem egy erősödő közösséget is építünk. Hozzátette: ez a partnerség lehetőséget ad arra, hogy a tudósok emlékét ne csupán őrizzük, hanem élővé tegyük a társadalom számára – különösen egy olyan korszakban, amikor a múlt értelmezése és a tudásba vetett hit különös felelősséget ró ránk. Éppen ezért jelent kulcskérdést, hogy a társadalom felé kinyithassuk tudósaink örökségének megismertetését.
Az együttműködés részeként kiemelt figyelmet kap a Magyar Tudomány Évének méltó megünneplése, az Akadémia tagjaihoz kötődő emlékhelyek felújítása és gondozása. A közös rendezvények és kiadványok célja, hogy a tudományos élet nagy alakjai ne csupán a szakmai közösség, hanem a szélesebb társadalom számára is élő példák maradjanak.
A két intézmény együttműködése nemcsak múltunk értékeire hívja fel a figyelmet, hanem közös jövőnk építését is szolgálja. Az emlékezés, az identitásápolás és a tudás átörökítése olyan közös felelősség, amelyben az MTA és a NÖRI aktív partnerek kívánnak lenni – méltósággal, szakmai elhivatottsággal és a nemzeti közösség iránti elkötelezettséggel.
Az együttműködés kiemelkedő eredménye a Nemzeti Örökség Intézete és az MTA közös gondozásában megjelenő Emlék-Őr magazin 2025. évi második száma, amely teljes egészében a Magyar Tudomány Éve előtt tiszteleg. A 1500 példányban megjelenő tematikus kiadvány szerzői kizárólag akadémikusok, akik tanulmányaikkal, esszéikkel és visszatekintéseikkel a magyar tudomány múltját, jelenét és jövőjét mutatják be a nagyközönség számára. E szemlélet jegyében készült el (500 példányban) az a falinaptár is, amely a Magyar Tudomány Éve alkalmából a nemzeti és történelmi emlékhelyeinkhez kötődő jeles tudósokat, valamint a Nemzeti Sírkertben nyugvó akadémikusokat mutatja be hónapról hónapra.
A közös munka másik fontos pillére az Akadémia elhunyt tagjaihoz kötődő emlékhelyek megőrzése és méltó felújítása. A 2025-ös évben összesen húsz tudós, művész, mérnök és közéleti szereplő síremlékének restaurálása valósul meg olyan kiemelt temetőkben, mint a budapesti Fiumei úti sírkert, a Kozma utcai zsidó temető, a kecskeméti és visegrádi köztemetők vagy a miskolci Felsőhámori temető. A sírfelújítási program nemcsak kegyeleti feladat, hanem fontos kulturális küldetés is.
A közös emlékezetpolitikai munkát több jelentős ünnepi rendezvény is kíséri az év folyamán, amelyekben mindkét intézmény aktívan részt vesz. A programok között szerepel Nagy Iván horpácsi temetkezési helyén okos parcellakő avatása, Xántus János születésének 200. évfordulójának közös megünneplése, együttműködés a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán, valamint megemlékezések Alexander Bernát, Klebelsberg Kunó, Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc életművéről.
A NÖRI és az MTA meggyőződése, hogy a tudományos és kulturális örökség iránti közös felelősség vállalása nemcsak tiszteletadás a múltnak, hanem befektetés a jövőbe – a következő generációk számára is irányt és példát mutatva.
