Az 1859-ben Mikó Imre által alapított Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) a legnagyobb múlttal rendelkező akadémiai jellegű erdélyi magyar tudományos társulat. Sajátos szervezeti felépítésű egyesület, amely integráló keretintézményként működik, ugyanakkor saját kutatócsoportokkal, saját kiadóval rendelkezik, tudományos könyvtárakat is fenntart, valamint hozzátartoznak a különböző erdélyi városokban alakult fiókszervezetek is. Együttműködése és kapcsolata a Magyar Tudományos Akadémiával ma is példaértékű.

Az EME 2022 márciusában megválasztott elnökével az egyesület jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

• Mire fókuszálnak az elkövetkezendő hónapokban? Melyek a rövid és hosszú távú feladataik?

Egy intézmény fejlődését, működésének folyamatos biztosítását olykor érdemes az eredmények fényében is újragondolni, az adott lehetőségeket elemezni, új stratégiai tervet készíteni, ez nem újdonság, hiszen erre többször sor került, most is szükségesnek vélem.

A kezdeti időszakot a rend, rendszer és stratégia jegyében indítjuk.

Az EME aktív tagjai képezik legfontosabb belső hajtóerőnket, nélkülük nincs könyvtár, nincs tudományszervezés, nincs kiadott könyv, és nem valósul meg a tudós társadalom közösségi léte. Kisebbségi helyzetünkben ugyanolyan jelentőséggel bír tudományművelő intézményünk, mint iskoláink és templomaink. Ezt is jól meghatározott rendszerbe szükséges összehangolni. Az EME múltja, hagyománya, értékrendje kötelez mindannyiunkat, tartást ad, s hiszem, hogy mindazt, amit eddig itt közösen létrehoztunk, a jövőben is fenn tudjuk tartani, eredményesen működtetni, akkor ez már önmagában a jövő záloga. Ehhez én alázattal és nyitottsággal viszonyulok.

Ezt követően az EME rövid távú (majd a hosszú távú) stratégiájának kidolgozása, illetve az operatív tervek összeállításának feladata következik. Az elkövetkező hónapokban az intézmény szerkezetét, szabályzatait, hosszú távú stabil működési/finanszírozási lehetőségeit szükséges átvizsgálni/elemezni, s ha kell, új prioritásokat kijelölni. Nem szabad megfeledkeznünk ugyanakkor székházunk helyzetéről, felújítási, bővítési, visszaszerzési, újbeszerzési, jogi törekvéseink szempontjairól.

Tehát a jövendő céljaink közé sorolhatjuk a térség tudományos életének fellendítését, a kutatóintézetünk megerősítését, kutatási programok működtetését több szakterületen, ezen belül olyan interdiszciplináris kutatások támogatását is, amelyek más intézményekben nem kapnak teret. Az ifjú szakemberek támogatása, szakképzése, a tudós generáció nevelése által az EME az egyetemek háttérintézményeként is szolgál.

Ugyanakkor a tudományos hagyatékok elkallódástól való megmentése, szakszerű tárolása, feldolgozása, digitális közzététele, kutatási dokumentációs forrásanyagként való hasznosítása elengedhetetlen. A magyar nyelvű tudományművelés ösztönzése, a tudományos eredmények közzététele (kiadója révén), terjesztése a világhálón, illetve tudománynépszerűsítő előadásokon (szakosztályok, fiókegyesületek szervezésében) ugyancsak fontos szempont.

Célunk az EME régi gyűjteményei tulajdonjogának fenntartása mellett az 1990 után újonnan létrehozott könyvtár és információs-dokumentációs központ működésének biztosítása, a digitális információkhoz való hozzáféréssel. Mindezek mellett folyamatosan bővíteni, fejleszteni az EME szabad hozzáférésű repozitóriumát, az Erdélyi Digitális Adattárat (http://eda.eme.ro). Nem utolsósorban az intézmény folyamatos működéséhez szeretnénk megteremteni a gazdasági stabilitást, egyensúlyt.

• Az EME az erdélyi magyar civil szervezeteket és intézményeket próbálja összefogni, mondhatni, az egész erdélyi magyar tudományosság legátfogóbb szervezeteként működik. Hogyan valósul meg ténylegesen ez a kapcsolat az erdélyi magyar szervezetekkel?

Az EME országos szervezetként több helyszínen működik, a fiókegyesületei és a tagtársai révén, ez mellett társadalmi kapcsolatait a tudományos és a közművelődési intézményekkel való együttműködés biztosítja. Összesen 19 együttműködési keretegyezménye van az egyesületnek különböző tudományos, egyetemi és kulturális intézményekkel, ennek eredményei tükröződnek a különböző rendezvényekben, közös könyvkiadásokban és kutatásokban. Ezenfelül különböző rendezvények, kutatási programok által is születnek időszakos egyezmények, együttműködési megállapodások.

Az erdélyi magyar intézményekkel a kapcsolat két irányban valósul meg:

Elsősorban az intézményközi együttműködések határozzák meg ennek kereteit, s töltik meg valós funkcionalitással, konkrét programokkal. Másodsorban a tagtársaink tevékenységei révén, akik főállásban más intézményeknél dolgoznak.

Az együttműködés a tudományos és kulturális élet minden szegmensében elengedhetetlen, mint ahogyan ezek folyamatos fenntartása, megújítása (pl. a múlt évben az MTA-val újítottuk fel az együttműködést), illetve újak megkötése (pl. a múlt hónapban a Kallós Alapítvánnyal írtunk alá együttműködési megállapodást a közös kulturális örökségvédelem jegyében).

• Jelenleg hány aktív tagja van az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek?

Aktív tagnak tekintjük mindazokat, akik folyamatosan fizetik tagdíjukat, illetve részt vesznek az EME programjain, rendezvényein, akár a szervezésben, akár előadóként, avagy résztvevőként.

Az EME-nek jelenleg 1915 tagja van (ebből egyetemi hallgató 548), akik az EME szakosztályaiban, fiókegyesületeiben, illetve a kutatóintézetben, kutatóműhelyeiben, ifjúsági szakcsoportokban fejtik ki tudományművelési tevékenységüket, avagy könyvtárunk, információs központunk digitális (online) szolgáltatásait veszik igénybe.

• Az EME szerkezetének fontos része a könyvkiadás. Már az 1860-as években is saját kiadásában jelentette meg tudományos munkáit, valamint tudományos folyóiratokat is kiadott. A folyóiratok mellett milyen jellegű kiadványokat terveznek megjelentetni a közeljövőben?

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadója a rendszeresen kiadott szakfolyóiratok mellett évente több tudományos kötetet jelentet meg önállóan vagy más kiadókkal közösen. Például a 2021-es év mérlege 44 kiadvány: 26 könyv (10 könyv+16 sorozatkötet), 10 folyóirat (négy Erdélyi Múzeum, egy Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarum Transylvanica, két Acta Materialia Transylvanica, két Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából és egy Orvostudományi Értesítő), valamint 8, más kiadókkal közösen megjelentetett kötet.

A folyóiratok mellett a közeljövőben szinte minden könyvsorozatunkban: Emberek és kontextusok, Erdélyi Tudományos Füzetek, Műszaki Tudományos Füzetek, Letöltés, Certamen, Technika- és Tudománytörténeti Füzetek, Műszaki Tudományos Közlemények készülnek új kiadványok, illetve konferenciakötetek is.

Idei újdonságok a Certamen sorozat 9. kötete: Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában címmel (Egyed Emese, Pakó László szerk.); a 30 év anyanyelven az egészségtudományok szolgálatában: 1990–2020 című kötet (Szilágyi Tibor, Gyéresi Árpád és Egyed-Zsigmond Imre szerk.), amely áprilisban volt bemutatva az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály 30. Tudományos Ülésszakán, illetve a kolozsvári egyetem alapításának 150. évfordulója alkalmából is készült egy kiadvány, amelyiknek szerzője Gaal György: Az erdélyi tudományosság fellegvára. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításának 150. évfordulójára címmel, mely a Kolozsvári Magyar Napok keretében lesz bemutatva augusztus 18-án. Ugyanakkor említésre méltó a szerkesztés alatt álló Betegség és gyógyítás a régi Kolozsváron és Erdélyben. Orvoslástörténeti dolgozatok (Bogdándi Zsolt, Offner Robert szerk.) című tanulmánykötet is, mely a múlt évi rendezvény előadásait tartalmazza.

Kiadónk honlapján (https://eme.ro/kiado) részletes adatokkal megtekinthetők és megvásárolhatók kiadványaink, illetve folyamatosan szervezünk könyvbemutatókat, s részt veszünk hazai és magyarországi fesztiválokon, könyves eseményeken is.

• Az erdélyi magyar tudományos élet rangos eseménye a Magyar Tudomány Ünnepe keretében évente megrendezésre kerülő A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület születésnapján, vagy a hozzá legközelebb eső napokon tartanak meg. A hagyományossá vált rendezvényre milyen kutatók előadásait várják elsősorban?

Az EME tudományterjesztésének, a tudományos kapcsolatok ápolásának a legszignifikánsabb fóruma vitathatatlanul a 2002-ben indult A Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) megnevezésű rendezvénysorozat. Létrehozásakor az volt a fő célunk, hogy az erdélyi magyar tudományosság fóruma legyen. Tükrözze az itthoni eredmények mellett az összmagyar és nemzetközi tudományművelés irányait is. Bár a rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia tudományünnepi eseménysorozatához kapcsolódik, az elmúlt 20 év alatt sajátos színt kapott, amely minden szakosztályt és fiókegyesületet megmozgat. Az EME tudománynapi konferenciasorozat központi rendezvényét, ahol plenáris előadásokra kerül sor, egyesületünk alapításának időpontjához (1859. november 23.) igazítottuk. A múlt évek sikeres rendezvényeinek fényében az idén is, november 18-án, különböző szakterületeket képviselő fiatal kutatókat kérünk fel a plenáris előadások megtartására, Fiatal kutatók a tudomány szolgálatában címmel. Az ünnepi rendezvény partnere a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem.A plenáris ülésszakot a rendezvény első fóruma óta a szakosztályok által szervezett ülésszakok követik. Az évek során a fiókegyesületek is bekapcsolódtak a rendezvénysorozatba.

A rendezvények téma, nagyságrend, helyszín és célközönség tekintetében egyaránt változatos képet mutatnak. Van közöttük nemzetközi tudományos konferencia, tudománynépszerűsítő rendezvény, illetve emlékkonferencia is. Az elmúlt évben az EME hét szakosztálya és hét fiókegyesülete összesen 14 online rendezvénnyel járult hozzá a tudománynaphoz. 159 előadás hangzott el 228 szerző munkáját bemutatva, illetve összesen 13 kötet bemutatására került sor. A 2021-es tudománynapi rendezvényeink az EME tudománynapi YouTube-csatornáján is követhetők voltak, illetve felvételről továbbra is megtekinthetők. A rendezvényeken több mint 800 érdeklődő vett részt, a YouTube-csatornákon december végéig több mint 2000-en nézték meg a tudománynapi felvételeket.

Akinek nem sikerül csatlakoznia rendezvényeinkhez, kiadványainkból is tájékozódhat az egyes szakterületeken elhangzott előadásokról. Az évi rendszerességgel megjelenő Certamen sorozatban a nyelv-, irodalom-, néprajztudomány, történelem és művészettörténeti, illetve zenetudományi szekció előadásait, valamint a Műszaki Tudományos Közlemények sorozatban a reáltudományok szakterületén elhangzott előadások írott változatát olvashatják. A természettudományi előadások közlésre javasolt tanulmányait a Múzeumi Füzetek – Acta Scientiarium Transylvanica folyóiratban, az anyagtudományokét pedig az Acta Materialia Transylvanica folyóiratban tesszük közzé.

Az idei MTNE rendezvénysorozat eseményeire a felhívások, meghívások folyamatban vannak. Ez a hírlevelünkben, honlapunkon is követhető. Az előző évekhez képest újdonság, hogy együttműködünk az Országos Magyar Diákszövetséggel (OMDSZ), rendezvényüket is felkarolva: a Tehetséghíd Konferenciát, amely a MTNE rendezvénysorozat keretében lesz megtartva, terveink szerint Temesváron.

• Hogyan lehet bevonni a doktorandusz hallgatókat és a fiatal kutatókat az intézmény tevékenységeibe?

A szakosztályok tevékenységei, illetve a külső kutatási programok révén. Ugyanakkor az EME (szak)képzési programjai, szakmai táborai is lehetőséget nyújtanak egyes szakterületeken a fiatalok bekapcsolódására a tudományművelésbe. Úgyszintén a nyári gyakorlatokra könyvtárunk és kézirattárunk is biztosít rendszeresen lehetőséget, melyben munkatársaink irányításával folynak a munkálatok. Ami a diákokkal, fiatal szakemberekkel való kapcsolattartást illeti a tudományos kutatásba sikerült bevonni fiatal kutatókat.

• Hogyan oldja meg az EME az utánpótlás kérdését? Mi ennek a pontos menete, módja?

Az EME tagságában jelenleg 548 egyetemi hallgató van, akik az EME-szakosztályok munkálataiban találják meg helyüket, szerepüket.

Egyesületünk tudományos tevékenységet folytató műhelyeket, szakcsoportokat is támogat, például a Pósta Béla Egyesület (mely a romániai magyar régészek reprezentatív szervezete). A két intézmény közös, hosszú távú projektekben vesz részt, ugyanakkor kutatópontot tart fent, amelynek az Erdélyi Múzeum-Egyesület biztosít helyet.

Az egyesületünk további ifjúsági szakcsoportok tevékenységét is, mint például a GEKKO (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), KOMATE (Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete), KMK (Kolozsvári Műszakis Klub), a két utóbbi szakcsoporttá bár a KMDSZ (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) égisze alá tartozik, az EME és a KMDSZ között 2010-ben létrejött egyezmény értelmében szakmai, tudományos téren az EME által képviselt értékeket követi. Ezen együttműködésnek köszönhetően a KOMATE ifjúsági csoport 1995 óta létező és folyamatosan bővülő egyetemi jegyzeteket, szakkönyveket és hasznos kézikönyveket tartalmazó könyvtára az EME Jókai utcai székházában kapott helyet. A gyűjteményt a KOMATE-tagok mellett a BBTE Történelem Karának, valamint más egyetemeknek a hallgatói egyaránt igénybe vehetik. Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya immár tíz éve a KMK szakcsoporttal közösen tartja meg a kolozsvári magyar műszaki hallgatók ballagását, ezzel is teret nyit a frissen végzett mérnököknek a tudományos közösségi életbe való bekapcsolódásra, az EME-ben való tudományművelésre. Nem csupán térbiztosítás, lehetőség a kutatási programok bekapcsolódásába, hanem irányító szerepet is átad, hiszen pl. a Műszaki Tudományok Szakosztálya idei évtől egyik alelnöki funkciót a mindenkori KMK elnökére ruházta.

• Az EME egyik legfontosabb tudományos egységei a hét Szakosztály (Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, Természettudományi, Orvos- és Gyógyszerészettudományi, Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi. Műszaki Tudományok, Matematikai és Informatikai, valamint Agrártudományi Szakosztály). Melyek ezen szakosztályoknak a fő feladatai?

Az EME-szakosztályok tömörítik tudományáganként és tudományterületenként az intézmény tagságát; ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő rendezvényeket, szakosztályi üléseket tartanak, könyvbemutatókat szerveznek, aktív részt vállalnak a kutatómunka támogatásában. Ezenkívül ápolják az intézményközi kapcsolatokat, és folyamatosan erősítik az egyetemeken folyó oktatói, kutatói tevékenységeket.

Együttműködnek a helyi civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, így közös rendezvényeikkel a helyi igényeket is szem előtt tartva igyekeznek tervezett programjaikat megszervezni. Akárcsak a szakosztályok esetében, vezetőik önzetlen közösségi munkát végeznek a tudományos élet fellendítéséért. Jelenleg Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Zilahon és környékén, Szilágysomlyón, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Aranyos-vidéken működik az EME-nek fiókegyesülete.

• Mennyire befolyásolta a járványhelyzet az egyesület működését a tavalyi, illetve az idei évben?

A járványhelyzet elhúzódása az elmúlt évben is nehezítette intézményünk, illetve a szakosztályok és fiókegyesületek tevékenységét, egyes rendezvények elmaradtak, vagy az online térbe kerültek át.

Azonban örömmel tapasztaljuk, hogy munkatársaink sikeresen helyt álltak, alkalmazkodtak az adott körülményekhez, és a virtuális térben is igyekeztek életben tartani a tudományművelést regionális szinten is.

Örömmel mondhatjuk el, hogy ennek a léptékváltásnak, amely az online térbe való költözést jelenti, pozitív hozadéka is volt, ugyanis növelte a rendezvényeinken részt vevő személyek számát, a közönségét és az előadókét egyaránt. Ekkor építettük ki és fejlesztettük az online szolgáltatásainkat, virtuális rendezvény-termeinket, és létrehoztuk az EME YouTube-csatornáját, melyeket a továbbiakban is eredményesen kihasználhatunk, például hibrid-konferenciák szervezésénél.

• Milyen kapcsolatot, együttműködést sikerült kialakítani a román tudományos szervezetekkel, illetve a Román Akadémiával?

A román tudományos szervezetekkel és a Román Akadémiával hivatalosított intézményes kapcsolatunk nincs, az együttműködés személyes szintű és alkalmi jellegű, egy-egy közös szervezésű konferenciában, tudományos projektekben való közös részvételben nyilvánul meg. Említésre méltó a nemrég elhunyt Vremir Mátyás paleontológus kutatónk, aki nemcsak felfedező egyéniség, hanem remek szakmai kapcsolatrendszer kiépítője volt. Együttműködött számos rangos romániai és külföldi intézménnyel: köztük a Bukaresti Egyetem Geológia és Geofizika Karának paleontológia tanszékével, a szászsebesi Ioan Raica Múzeummal, az Amerikai Természettudományi Múzeum Őslénytárával, a Floridai Egyetem stb. több kutatójával.

Vremir Mátyás kutató munkásságát a Román Akadémia is elismerte, 2015-ben Grigore Cobălcescu-díjban részesítette. A kiváló együttműködések hatékonyságára példa az is, hogy Vremir Mátyás értékes leleteiből (melyek az EME őrizetében vannak) két darabot jelenleg a Hongkongi Természettudományi Múzeum The Big 8 kiállításán mutatják be (a Dracula néven ismert pteroszaurusz maradványait) több, más múzeumtól kölcsönzött anyaggal együtt.

Jellemzőbb a nem magyar nyelvhez, kultúrához kötött kutatási projektekben való együttműködés a román tudományos intézményekkel.

Fontos megemlíteni, mint román intézménnyel kötött együttműködési megállapodást 2019-ben a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárral (itt találhatók az EME régi könyvtárgyűjteményei is). Ennek értelmében az EME és az egyetemi könyvtár hozzáférést biztosít egymás könyv- és okmányanyagához, lehetőséget biztosít közös szakmai rendezvények szervezésére, valamint közös digitalizálási projektek megvalósítására.

Jelentős viszont az EME közvetítő szerepe, hiszen a magyar tudományosság eredményeit a román közönség irányába továbbítja, egyrészt azáltal, hogy a kereteink között folyó kutatásokat román nyelven is megjelenteti, másrészt azzal, hogy a Magyarországon megjelent tudományos kiadványokat intézményünk juttatja el a kolozsvári és a távolabbi állami közgyűjteményekbe.

• Milyen a román állam kisebbségi/tudományos politikája az EME felé? Részesülnek-e állandó vagy időszakos pályázati támogatásokban?

Tekintettel arra, hogy a román állam a különböző kolozsvári intézményeiben az Egyesület jogtalanul elkobzott gyűjteményeit használja, egykor szerződéstervezetben is vállalt kötelessége lenne az Egyesület működésének a támogatása, megfelelő anyagi háttér biztosítása. Ehhez képest az állam intézményünk jelenleg is közcélokat szolgáló, értékmegőrző tevékenységéről nem vesz tudomást, azt elhanyagolható mértékben és esetlegesen támogatja.

Az EME az RMDSZ-en (a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen) keresztül részesül a romániai kisebbségnek szánt évi (normatív) támogatásban, amely a működés csupán 2,5%-át fedezi. Ezen felül vannak időszakos pályázati lehetőségek a Communitas által: rendezvények, kiadványok, képzések területén, melyeket igyekszünk tervezett programjainkra lehívni.

• Az EME Kutatóintézete felvette alapítójának, Jakó Zsigmond történésznek a nevét. A Kutatóintézet legfőbb feladatát az erdélyi magyarság kultúrájához kapcsolódó történeti és nyelvészeti források feltárása, illetve feldolgozása képezi. Jelenleg milyen kutatási projektek munkálatai folynak a Kutatóintézetben?

Az EME 1990-ben újraalakulásának első elnöke, egyben a Kutatóintézet alapítója Jakó Zsigmond akadémikus, mediavista történész meghatározó személyiség volt, az elnevezés kötelez is, hiszen intézetünk kutatói tudományos teljesítményükkel folyamatosan bizonyítják, hogy a magukénak vallják névadójuknak a tudományos kutatással kapcsolatos igényeit is.

A Kutatóintézet humán- és társadalomtudományi osztályának jelenleg 12 munkatársa van. A természettudományi, műszaki, illetve orvos- és gyógyszerésztudományi osztályban főként más intézményekkel együttműködésben folynak kutatások, meghatározott időre foglalkoztatott munkatársak közreműködésével, az ún. külső kutatási programok által.

A kutatási programok az erdélyi magyarság történetéhez, kultúrájához és fejlődéséhez szorosan kapcsolódó témákat célozzák (főleg történeti és nyelvészeti források feltárása). Kutatóink munkáját egyrészt a folyamatosság jellemzi, hiszen munkájuk révén a Jakó Zsigmond, Szabó T. Attila és Tonk Sándor által kijelölt úton haladnak, másrészt a sikeresség, hiszen munkájuknak eredményeit az elmúlt évek során is számos rangos hazai és külföldi kiadványban publikálták.

• A Magyar Országos Levéltárral együttműködve készül az Erdélyi Okmánytár című forráskiadvány, amely Erdély történetére vonatkozó középkori oklevelek, misszilisek, számadások stb. összegyűjtését, vizsgálatát tűzte ki célul. Jelenleg hol tart a kutatás?

Az Intézet mediavistái, Hegyi Géza és W. Kovács András kitartó munkájának köszönhetően 2021 őszén elkészült és megjelent az Erdélyi Okmánytár V. 1373–1389 közötti évek okleveleit magába foglaló kötete ( Bp. 2021. 1044 regeszta, 586 pp. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának kiadványai. II. Forráskiadványok 60.). Ezzel az oklevéltár szerkesztése az Anjou-korból átlépett a Zsigmond korba. Ennek a munkának folyamatosságát biztosítja az OTKA pályázat Jakó Klára történész, tudományos főmunkatárs (ELKH BTK Történettudományi Intézet) irányításával, lehetőséget teremtve kutatóink forrásdokumentálásához a római és budapesti levéltárakban. Reményeink szerint a következő kötet az eddigiekhez hasonló ütemben készül el, kutatóink elkezdték a VI. 1399-ig terjedő kötet anyagának az ellenőrzését és kiegészítését is.

• Mi a véleménye az erdélyi magyar tudományosság jelenlegi helyzetéről?

Az erdélyi magyar tudományosság egyrészt a romániai tudományos élet részeként, ugyanakkor az összmagyar tudományos élet meghatározójaként érzékelhető, főleg a humán tudományterület művelőinek esetében. Folyamatban van a szervesülése az összmagyar, a magyar nyelven művelt tudományosság egészével. Nyilván a különböző szakterületenként más-más fázisban vannak, és más-más mértékben zajlanak.

Ennek a kérdésnek a precíz megválaszolásához szükséges az erdélyi magyar tudományos intézmények jelenlegi helyzetét felmérni. Minden intézmény a saját helyzetét legjobban ismervén tudna külön-külön pontos adatokkal szolgálni. Ehhez az EME meghatározó szerepet vállal, erre irányulnak a törekvései a közös kutatási témák, interdiszciplináris kutatások, közös rendezvények terén. Ennek fényében szerezte meg 2015-ben a MTNE plenáris előadásait A romániai magyar tudományosság intézményi keretben címmel. A rendezvény keretében egyetemi rektorok, csoportvezetők, múzeumigazgatók, kutatóintézetek vezetői számoltak be intézményeik tevékenységéről, az erdélyi tudományossághoz való hozzájárulásukról.

Az előadások írott anyaga 2017-ben kötetben is megjelent (https://doi.org/10.36337/2017-01), melyben tizennyolc intézmény tudományos tevékenységét veszi számba, s ezáltal pillanatképet nyújt arról, hogyan állt az erdélyi magyar tudományművelés a 21. század második évtizedének közepén. Ezt a fórumot s felmérést szándékunkban van a közeljövőben ismét megszervezni.

A történelem igazolta, hogy az EME tudományos életének jelenléte a romániai magyar társadalomban mindig meghatározó szerepű volt: a kezdeti múzeumi értékek gyűjtésével, majd az 1872-es egyetemalapításban játszott szerepével, a rendszerváltásokat követően pedig intézményként a tudós társadalom összefogó kötelékeként.

Ismeretes, hogy a magyar művelődési örökség egy jelentős része a jelenlegi magyarországi határokon kívül rekedt, és e hagyaték feldolgozása képzett szakemberek nélkül nem lehetséges. Egyebek mellett e feladat megoldására lényegében egyedüliként kínálkozik az a megoldás, amelynek irányába az első, igen nehéz lépést az Egyesület megtette a Jakó Zsigmond Kutatóintézet megalapításával.

Az EME a jövőben is be kívánja tölteni ezt a sokrétű szerepet, hogy kiemelten erősítse a tartópillért, amelyre közösségünknek a legnagyobb szüksége lesz; azt fogja eredményesen működtetni, fenntartani. Mindezt a sajátos, egyedi szervezeti felépítést kívánja szolgálni a Regionális tudásközpont tervezete is, mely az EME egységeit intézményes keretben s egymást erősítő összhangban kívánja működtetni, az erdélyi magyar tudományosság jegyében.

Gratulálunk és további eredményes munkát kívánunk az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek!

Készítetette: Kecskés Ildikó, a HTMT munkatársa