Magyar Tudományosság Külföldön

A külhoni magyar tudományosság a sajtóban

2017. november 17.

Amerikában élő magyar tudósokról vetíti új sorozatát a közmédia

Amerikában élő magyar tehetségekről, tudósokról, kutatókról, fimes szakemberekről vetíti új dokumentumfilm-sorozatát Amerikában jártunk. mestersége címere címmel péntektől a közmédia. A Csizmár Edina szerkesztő-riporter és Ancsics Csaba operatőr forgatta sorozat e héttől december 15-ig péntek esténként 19 óra 25 perctől látható a Duna World műsorán, bemutatva az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra életét. A kaliforniai magyarság fontos központja az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra életében, ezen a területen a kultúra, a tudomány, a történelmi emlékezés fontos szereplői élnek - hangsúlyozta Csizmár Edina, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Nemzetiségi, Külhoni és Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője ...

Tovább a Webrádió hírére


2017. november 16.

Hiánypótló dokumentumkötet – az első bécsi döntés diplomáciai okmánytárát mutatták be Komáromban

A TéKa (Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása), továbbá a Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Történelem Tanszék közös szervezésében létrejött könyvbemutató a komáromi Európa udvarban lévő Monarchia kávézóban valósult meg. A háromszerzős kötetet két írója, Szarka László és Fedinec Csilla történészek prezentálták. Az est moderátora Simon Attila, történész, egyetemi tanár, a Fórum Intézet igazgatója volt ...

Tovább a Bumm.sk cikkére


2017. november 10.

A tudomány napját méltatták a Rákóczi-főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Fodor István Kutatóközpontja, valamint a Biológia és Kémia Tanszéke idén is megrendezte a Tudomány napja elnevezésű programját november 9-én. Az eseményen megemlékeztek prof. dr. Fodor István születésének 110. évfordulójáról, továbbá méltatták a tízéves Biológia és Kémia Tanszéket. Az egybegyűlteket először Beke Mihály, Magyarország Beregszászi Konzulátusának beosztott konzulja köszöntötte. Nyitóbeszédét azzal kezdte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy bölcsészként felszólalhat. Sok sikert kívánt a hallgatók további munkájához, és azt ígérte, hogy a magyar külképviselet a jövőben is partner lesz a tudományos programok szervezésben. Ezt követően dr. Rácz Béla, a főiskola rektorhelyettese szólalt fel, felidézve az elmúlt tíz évben történt fejlesztéseket

Tovább a KárpátInfo cikkére


2017. november 9.

Összeültek a fiatal kutatók

Minden évben megszervezik a konferenciát A GENIUS Jótékonysági Alapítvány a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködve rendezte meg a XIV. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciáját, melynek megnyitójára a főiskola Győr termében került sor. Ezeken a rendezvényeken a fiatalok megmutathatják mindazt, amit tudományterületükön az elmúlt egy évben elértek, és lehetőséget kapnak ahhoz is, hogy továbbléphessenek – emelte ki dr. Orosz Ildikó. Ez a konferencia ugyanis arról szól, hogy azok, akik már elvégezték a doktori iskolát, de védés előtt állnak még, ne essenek ki a tudományos élet vérkeringéséből, hogy alkalmuk legyen megmérettetni egy független szakmai bizottság előtt. A főiskola rektora megjegyezte, a zsűri tagjai között olyan doktori címmel rendelkező szakemberek is vannak, akik kárpátaljai származásúak, a főiskola, illetve a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium volt diákjai …

Tovább a Kárpáti Igaz Szó cikkére


2017. november 3.

„Aki egyszer tudós volt, az örökké tudós marad.” – XIV. Fiatal Kutatók Konferenciája a Rákóczi Főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány közös szervezésében megrendezésre került a XIV. Fiatal Kárpátaljai Magyar Kutatók Konferenciája november 3-án

Tovább a Kárpátinfo oldalára


2017. október 16.

58 éves az újvidéki Magyar Tanszék

Az évfordulót már hagyományosan tanszéknapi rendezvénnyel ünnepelték meg a bölcsészkar dísztermében.
A tanszék puszta létezése is sikernek számít jelen helyzetben – jelentette ki Csányi Erzsébet Magyar a Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője a Pannon RTV-nek. A tanszékvezető kiemelte: „Azt hiszem, hogy a tanszék életében a változások, fejlődés, a korhoz való idomulás mellett nagyon fontos a folyamatosság, az, hogy jelen van, és mindennek, természetesen az egész vajdasági magyarság felé is egy formáló, egy közösségformáló, kisugárzó ereje is van. Úgyhogy úgy gondolom, hogy magának a tanszéknek a megléte is egy alapvető fontos tényező.”

Tovább a Pannon RTV hírére


2017. július 6.

Recenzió: A nemzet mint tudományos közösség. Húszéves a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága - 1996–2016

„… A téma szerteágazó részleteinek bemutatásából … nyomon követhető, hogy hogyan bővült a hazai szervek szerepvállalása a határon túli magyar alsó- és középfokú iskolák támogatásától a felsőoktatási képzés segítéséig ösztöndíjakkal, tehetséggondozó akciókkal; hogyan egészült ki az oktatás-képzés területe a kultúra általános támogatásával a könyvkiadás, a színház, a közösségi művelődés, a könyvtárfejlesztés, az örökségvédelem és a kutatásfejlesztés elemeivel. Utóbbi persze átvezethetett az akadémiai támogatások formáihoz, a határon túli tudósokat az akadémiába befogadó külső tagság létrehozásához, a határon túli kutatókat segítő pályázatokhoz, az ösztöndíjat és szállást biztosító Domus Hungarica program létrehozásához, a határon túli tudományos műhelyek számára 1993–2003 között kétévente megrendezett, a határokon átívelő tudományos közösség erősítését szolgáló konferenciák megrendezéséhez. Egyikük témája például a tudományterületi szakmai nyelvek kérdése volt, hiszen a határokon túl – gyakorlatilag a bölcsészettudományi tárgyak kivételével – bizony meglehetősen kevés lehetőség nyílik az anyanyelvi képzésre, s a különféle szakterületek eltérő nyelveken való tanulása viszont eltérő szakkifejezések elsajátításával, és a magyar nyelvbe való átültetésével jár, ami azután megnehezíti a különféle országok magyar anyanyelvű szakembereinek kapcsolatteremtését … Kétségtelen, hogy a kiadást vállaló Elnöki Bizottság nem könynyű olvasmánynak szánta a munkát, s nem is ezt várta el a szerzőktől sem. Célja a tájékoztatás volt az egyik változatban a határon belüli és túli magyarul értő érdeklődők, a másikban a magyarul nem tudó külföldiek számára, annak igazolására, hogy az elmúlt negyedszázad képes volt helyreállítani, sőt bizonyos szempontból egyáltalán megteremteni a magyarság tudományos közösségét, amit a nemzettudat egyik fontos erősítőjének tekinthetünk …” Ifj. Barta János

Tovább a Debreceni Szemle cikkére


2017. július 1.

Lezajlott Komárom négy legstresszesebb napja

Immáron ötödik alkalommal került megrendezésre június utolsó hetén a Stressz Nyári Szabadegyetem. Budapest, Zágráb, Grenoble és Eszék után idén Komárom, azon belül a Selye János Egyetem adott otthont a rendhagyó nemzetközi eseménynek. Az utcán sétálva számos világhírű kutatóval, de akár Selye János egykori tanítványaival is találkozhattak a helyiek - A négy nap során számos világhírű - többek közt orosz, horvát, amerikai, francia és magyar nemzetiségű - kutató tartott elméleti vagy gyakorlati előadást, de sor került különböző kerekasztal-beszélgetésekre, hallgatói előadásokra, poszterbemutatókra, sőt múzeumlátogatásra és városnézésre is. A Stressz Nyári Szabadegyetemről Ludmila Filaretovaval (professzor, a szentpétervári Pavlov Intézet igazgatónője és kutatója), valamint a nyári egyetem két igazgatójával, Selye János egykori PhD diákjaival, Szabó Sándorral (professzor, a Kaliforniai Orvostudományi Egyetem, a Medical School of Irvine egyetemi tanára) és Somogyi Árpáddal (berlini professzor, farmakológus-toxikológus, valamint rákkutató) beszélgettünk …

Tovább a Bumm.sk cikkére


2017. június 14.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából tartottak tudományos konferenciát Beregszászban

A reformáció szellemisége egykor és ma címmel tartottak tudományos konferenciát a reformáció 500. évfordulója alkalmából szerdán Beregszászban, Soós Kálmán történésznek, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola néhai rektorának, a reformáció kárpátaljai kutatójának a tiszteletére

Tovább a Kárpátalja cikkére


2017. május 30.

Fenntartható kétnyelvűség: konferencia Litvániában, kárpátaljai előadókkal

Sustainable Multilingualism, azaz Fenntartható többnyelvűség címmel immár negyedik alkalommal rendeztek Kaunasban nemzetközi tudományos konferenciát május 26–27-én. A litvániai városban a Vytautas Magnus University adott otthont a tanácskozásnak. A rangos, számos európai és Európán kívüli országból (például Indiából) érkezett előadók között népes csapattal képviseltették magukat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kutatói is. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontból Csernicskó István és Máté Réka Bilingualism in Ukraine: Value or a Challenge? címmel tartott előadást. Hires-László Kornélia, Márku Anita és Tóth Enikő úgynevezett virtuális előadóként vett részt a konferencia munkájában ...

Tovább a Kárpátalja.ma cikkére


2017. április 27.

Nyelvészeti szimpóziumot rendeztek a Rákóczi-főiskolán

Az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoportja közös szervezésében április 26-án Nyelvészeti szösszenetek címmel szimpóziumot tartottak a Rákóczi-főiskolán. A szimpóziumon az ELTE hallgatóin és tanárain kívül a Rákóczi-főiskola diákjai vettek részt. A jelenlévőknek elsőként Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont igazgatója, a Rákóczi-főiskola Magyar Tanszéki Csoportjának tanára a nyelvhasználatról a nyelvek és kultúrák vonzásának tekintetében beszélt …

Tovább a Kárpátalja.ma cikkére


2017. április 26.

A legújabb kárpátaljai szociológiai kutatás eredményeiről számoltak be Beregszászban

TANDEM 2016 néven végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást 2016 tavaszán és nyarán. A felmérésben Kárpátalja ukrán és magyar lakosságának nyelvhasználatát, identitását, vallási kötődését, etnikai viszonyait, a kettős állampolgársághoz való hozzáállását, politikai és társadalmi aktivitását, Kárpátalja önrendelkezésével kapcsolatos véleményét, valamint Magyarország Kárpátalja-politikájának értékelését vizsgálták. A felmérésben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a Momentum Doktorandus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és Lehoczky Tivadar Társadalomkutató Intézete, az Ungvári Nemzeti Egyetem Szociológiai és Szociális Munka Tanszéke, valamint a Kárpáti Közvélemény-kutató Központ dolgozott együtt. Mint azt megtudtuk, a TANDEM 2016 volt eddig az első olyan ukrán–magyar kétnyelvű kutatás Kárpátalján, amely mindkét nemzetiséget egyaránt vizsgálta, s kitért az ukránok magyarság- és a magyarok ukránságképére is. A kérdőívekkel 814 ukrán és 398 magyar nyelvű kárpátaljai lakost szólítottak meg, így a kutatás összesen 1212 főből állt. A felmérést 43 kárpátaljai településen végezték el

Tovább a Kárpátalja.ma cikkére


2017. április 15.

Szerteágazó témakörök a 3. Székelyföldi Tudományos Kongresszuson

Részleteket hoztak nyilvánosságra a szervezők a 3. Székelyföldi Tudományos Kongresszusról, amelyet április 20–22. között Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön szerveznek „azzal a határozott céllal, hogy Székelyföldet tegyük működő, modern régióvá". Amint a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben emlékeztetnek, tavaly augusztusban közös sajtótájékoztatón jelentette be Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Bakk Miklós, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, hogy idén áprilisban a Székelyföld három városa ad otthont a kongresszusnak. Úgy döntöttek, hogy a Sapientia mellett a szervezésből kiveszi részét Sepsiszentgyörgyről a Székely Nemzeti Múzeum, Székelyudvarhelyről a Haáz Rezső Múzeum, Csíkszeredából pedig Csíki Székely Múzeum, illetve a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság is. A konferencia programjában a három helyszínen számos témát dolgoznak fel, és ezeken belül különböző szekciók alakultak. Marosvásárhelyen Székelyföldi értéktár; Nyelvi jogok a Székelyföldön; Székelyföld társadalmi állapota témakörben tartanak előadásokat. Csíkszeredában a következő témakörökkel foglalkoznak: A regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületei Székelyföldön; A régióépítés szerepe a székelyföldi közigazgatásban és önkormányzati működésben; Vállalkozók és vállalkozások Székelyföldön; A vidék és az agrárium szerepe Székelyföld gazdaságában. A Sepsiszentgyörgyön feldolgozandó témák: Történelem; Az oktatás helyzete Székelyföldön; Népegészségügy Székelyföldön; Az épített örökség helyzete Székelyföldön; Közösségi gazdálkodás Székelyföldön; A falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása

Tovább a kolozsvári Krónika cikkére


2017. április 8.

Vajdasági Magyar Tudóstalálkozót tartottak ma Szabadkán (videó)

Vajdasági Magyar Tudóstalálkozót tartottak a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében Szabadkán. A szakemberek 2009 óta szinte minden évben tanácskozást szerveznek az egyetemen. A konferencia célja, hogy összehívják Vajdaság területéről a tudósokat, szakembereket, és az egynapos eseményen bemutassák a legfrissebb kutatási eredményeket. Idén Tudományos Távlatok címmel szervezték meg Tudóstalálkozót. Lendák Imre, elnök, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács: „Nem vagyunk kizárólagosak. Tehát a konferencia megszólítja a különböző tudományterületek művelőit és a benevezett dolgozatokat az MTA, azaz a Magyar Tudományos Akadémia rendszerezése szerint beosztottuk a humán tudományok szekcióba. Lesz két szekcióülés. Azután a társadalom tudományok területén lesz két szekcióülés illetve a műszaki és természettudományok területén is lesz összesen négy szekcióülés. Tehát két párhuzamosan folyó szekcióülések lesznek.”

REZÜMÉKÖTET

Tovább a Pannon RTV hírére


2017. április 3.

Hivatalos: jogutóda az EME gr. Mikó Imre tudóstársaságának - További fiatalítást szorgalmaztak az évi közgyűlésen További fiatalítást szorgalmaztak az évi közgyűlésen

A hagyománytól eltérő módon a Jókai utcai székhely ülésterme adott otthont szombaton délelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület évi közgyűlésének, amelyen 2016 mérlegét és 2017 célkitűzéseit vették számba, továbbá díjakat adtak át, és új választmányi tagokra voksoltak a megjelent tagok. A változtatásra azért került sor, mert – amint azt megnyitójában Sipos Gábor EME-elnök közölte – a rendezvény szokásos színhelyét, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermét most renoválják. A közgyűlésen az egyik magyarországi vendég szakmai vezető tisztségviselő szájából többek között elhangzott: az anyaországgal fennálló nagyon szoros és eredményes kapcsolattartás szellemében a magyar kormánynak támogatást kell nyújtania abban, hogy a határon túl különböző akadályok között munkálkodó magyar fiatal kutatók, tanárok, diákok könnyebben hozzáférhessenek az informatikai úton elérhető tudományos tartalmakhoz.

Köszöntőt mondott Kocsis Ká­roly, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke, aki a tisztújítás elé néző MTA és az erdélyi magyar tudományos élet szoros kapcsolatát méltatta, melynek eredményeképp az EME teljesítménye évek óta emelkedő tendenciát mutat

Tovább a kolozsvári Szabadság cikkére


2017. április 1.

Megőrizzük a hagyományokat és a nyelvjárásokat

Nemzeti ünnepünk alkalmából Méry Margit, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének volt munkatársa, a szlovákiai magyarság kulturális hagyományainak továbbörökítését főként a felvidéki népviseletek feltérképezésével és bemutatásával szolgáló, jelentős tudományos kutatómunkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. A néprajzost a díjátadó után faggattuk - „…Mindig felbosszant, mikor azt mondják a magyar szülők, azért adják a gyermeküket szlovák iskolába, hogy jobban érvényesüljön. Azt hiszem, Komensky tanát kell kiemelni: az anyanyelvén tanul meg a gyermek a legtöbbet. Én a saját gyermekeimet magyar iskolába járattam, öt kilométerre volt a magyar iskola, de megérte. Mind a két lányomnak két egyetemi diplomája van, felvételi nélkül kerültek be az egyetemre. Magyar iskolába jártak, de nem volt gondjuk a szlovák és a cseh egyetemen a továbbtanulással. Az unokáim is magyar iskolába jártak, az egyiket az orvosi egyetemre protekció nélkül vették fel, már sikeresen végzi a harmadik évét. Az a kifogás, hogy a gyerek jobban érvényesül szlovák iskolából, nem igaz. Nagyon kérem a szülőket, hogy ne higgyenek ennek a tévtannak. A gyereknek sokkal nehezebb az idegen nyelvi iskolában, hiszen nem érti, amit hall, nem tudja megtanulni a tananyagot. Idegen nyelven kevesebbet tud elsajátítani …”

Tovább a Felvidék.ma cikkére


2017. március 22.

Előadás a magyar nyelv eredetéről

A finnugrisztika és a magyar nyelv eredetének nehéz kérdései címmel tartott kedd este előadást a bécsi Magyar Otthonban Johanna Laakso, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének nyelvészprofesszora. Az est az Ausztriai Magyar Kutatóintézet, az Ausztriai Magyar Szervezetek Központi Szövetsége és a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének közös rendezvénye volt. A három intézmény együttműködése az utóbbi években megerősödött és rendszeresen hívják az érdeklődőket író-olvasó találkozókra, irodalmi estekre és tudományos előadásokra …

Tovább a volksgruppen.orf.at honlapra


2017. március 2.

Pélmonostoron is bemutatták A magyar nyelv Horvátországban című kiadványt

A pélmonostori városi könyvtár részlegeként működő Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárában mutatták be A magyar nyelv Horvátországban című kötetet. A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén elnevezésű kutatás keretében 2014 őszén kezdődött meg a horvátországi magyarok nyelvhasználatának az elemzése. A kötet szerzői horvátországi és magyarországi nyelvészek és egyetemi hallgatók, akik a Drávaszög és Szlavónia magyarlakta falvait járták végig kérdőívekkel. A kutatómunka eredménye A magyar nyelv Horvátországban című könyv, amely A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén sorozat 5. köteteként jelent meg. Ezt a könyvet mutatták be múlt pénteken Pélmonostoron, a Horvátországi Magyarok Központi Könyvtárában a szerzők: Kontra Miklós, Molnár Ljubić Mónika, Gúti Erika, Siklósi Beáta és Oszkó Beatrix.

Tovább az Új Magyar Képes Újság oldalára


2017. március 2.

Az MTA soraiban az ungvári kutatóműhely

Az Ungvári Nemzeti Egyetemen működő Európai Integráció és Nemzeti Kisebbségek Központja – CROSSROADS elnevezésű kutatóműhelyét felvették a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kárpát-medencei magyar tudományos műhelyek listájára. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön (MTK) elnevezésű programja a határon túli magyar tudományosság támogatásával foglalkozik. Az MTK Elnöki Bizottsága által szabályozott listára kerülni nagy elismerés, amire méltán lehet büszke az Ungváron székelő központ. Így már négy magyar tudományos műhely van bejegyezve Ukrajnából. A lassan egy éve megnyitott CROSSROADS célja a Kárpátalján, illetve Európában élő nemzeti kisebbségek jogainak, anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak tanulmányozása és védelme. A kutatóműhely igazgatója, Dr. Kiss Éva professzor, helyettesével Belikanics Lászlóval, illetve munkatársaival, dr. Zubánics Lászlóval és Dolinai Zsuzsannával már számos eseményt bonyolítottak le az elmúlt hónapokban. Tudományos kiadványuk („Politikai változások Közép-Európa országaiban a XX. század végén – a XXI. század elején”) megírásán kívül több kulturális rendezvény szervezői, illetve nemzetközi konferenciák résztvevői

Tovább a Kárpáti Igaz Szó oldalára


2017. február 9.

Ukrajnáról – első kézből

A független Ukrajna címmel könyvet jelentett meg a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Budapesten. A 232 oldalas kiadványt Fedinec Csilla, Halász Iván és Tóth Mihály írta tudományos alapossággal, de jól olvasható stílusban. A könyvbemutatón részt vett Ljubov Nepop Ukrajna budapesti nagykövete, Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, egyetemi tanár, valamint Bús Balázs, az akadémia kisebbségkutató intézetének főmunkatársa.
Egyértelműen kiderült, hogy Magyarország hét szomszédja közül a legkevesebbet éppen a legnagyobbról, Ukrajnáról tudunk. Igaz ez történelmére és jelenkori helyzetére is. Éppen ezért, aki a könyvet elolvassa, egy árnyalt Ukrajna-képet kaphat, amit legalább a magyarországi értelmiségnek illene ismernie. Persze, ez az árnyalt kép meglehetősen bonyolult. Ennek bizonyítására legyen itt a könyv fülszövegének egy része: Egy nép, amely több évszázada él Közép- és Kelet-Európa határvidékén, s amelynek csak huszonöt éve van önálló állama. Nemzetállam, amelyben a nemzetiségek is látszani akarnak. Természeti kincsek, hatalmas adottságok, a Kárpátok, Fekete tenger, a Dnyeper, parázs parlamenti jelenetek, forradalmak az utcán, hibridháború a végeken, tranzitállam, ütközőállam, területvesztés, népességvesztés, oligarchák, társadalmi szakadékok, csődközeli állapotok, reménytelen kutatás a magánzsebekbe vándorolt dollármilliárdok után. A lembergi Operaház, a kijevi Aranykapu és a panel ablakán kidugott kályhacső ... Ez Ukrajna az Európai Unió és Oroszország határán ...

Tovább a Kárpáti Igaz Szó cikkére


2017. január 30.

Marosvásárhelyi kutatásokat támogat a Magyar Tudományos Akadémia

Hét erdélyi orvosi, illetve gyógyszerészeti tudományos kutatás nyert támogatást a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Studium-Prospero Alapítvány által meghirdetett versenypályázaton, összesen hatvannégyezer euró értékben. A szerződéseket a hétvégén írták alá Marosvásárhelyen, a megvalósításra 18 hónap áll a kutatócsapatok rendelkezésére. Vass Levente, a Studium-Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke elmondta, immár a második alkalommal nyílt lehetőség kiírni a pályázatot a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának oktatói számára, tizenhárom kutatócsoport jelentkezett, ezek közül hét projekt nyert támogatást. „Tekintettel a nagy érdeklődésre és a leadott kutatási tervek eredetiségére, a pályázat 50 ezer eurós keretösszegét 14 ezer euróval kiegészítettük – avatott be a részletekbe Vass Levente

Tovább a kolozsvári Krónika cikkére


2017. január 26.

Nem én hagytam el Magyarországot, Magyarország hagyott el engem” - Száztíz éve született Selye János

Ma van éppen száztíz éve annak, hogy a magyarságát soha meg nem tagadó, közép-európai gyökerekkel rendelkező Selye János, a 20. század orvostudományának egyik legjelentősebb személyisége megszületett. Ebből az alkalomból a nevét viselő komáromi egyetem egy állandó kiállítást hozott létre a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, amely a világhírű professzor életét és munkásságát mutatja be

Tovább a Felvidék.ma cikkére


2017. január 24.

Szabad-e szóljon a sajtó Erdélyben? És lesz akihez?

Van-e, lehet-e életképes és hiteles, magyar sajtótermék Erdélyben? Fél napon át magába mélyedt a szakma.

Leépül, de legalább magának kevésbé hazudik az erdélyi magyar média – ezzel a benyomással távoztam az Erdélyi médiajelentés éves konferencia idei kiadásáról. Az előző években is sok érdekes dolgot talált rajtunk az akadémiai górcső, idén habnak ígérkezett az előadások tortáján az a kibeszélőshow, amelyre fő-, vezető és felelős szerkesztőket hívtak értekezni a sajtó szabadságáról. Ezért kevesebb szó esett konkrét sajtótermékek konkrét gyakorlatáról, és több általános szó az újságírás általános elveiről ezen a korántsem forradalmi hétvégén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság székházában

Tovább a Főtér.ro beszámolójára


2017. január 2.

Egészen magyar

A nemzeti kultúra leginkább hagymával illusztrálható, vagy a Dunával - Liszka József néprajztudóssal, a komáromi Selye János Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettesével a magyar nemzeti és a népi kultúra összefüggéseiről, a közös nevezőről beszélgettünk

Tovább a Vasárnapi Hírek cikkére


2016. december 11.

VILÁGFORMÁLÓ ERŐ – VAJDASÁGI MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG

Tudomány és erő címmel szervezte meg idei tudományos tanácskozását a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT) szombaton a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A konferenciára vajdasági magyar kutatók és doktoranduszok jelentkezhettek, s az érdeklődés a korábbi évekhez hasonlóan alakult, hiszen 54 kutatási téma összefoglalója érkezett be. A résztvevőket dr. Lendák Imre, a VMAT új elnöke, Kocsis Károly akadémikus, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke és dr. Lepeš Josip, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar megbízott dékánja köszöntötte. A 2016-os tudóstalálkozó három plenáris előadással vette kezdetét. Dr. Beretka Katinka egyetemi docens Kutatóintézet a vajdasági magyar tudományosság szolgálatában – jogi dilemmák címmel egy vajdasági magyar kutatóintézet megalapításának jogi kérdéseit ismertette. Dr. Mester Gyula, az Óbudai Egyetem tanára tudománymetriai témákat vetett fel Délvidéki magyar kutatók tudományos teljesítménye című előadásában. Dr. Hajdú Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja tudományos tanácsadója Államhatárok és változások Közép-Európában a kétpólusú világ összeomlása után címmel értekezett. A plenáris előadások után négy szekcióban (humán tudományok–művészetek, társadalomtudományok, természettudományok, műszaki tudományok) folyt a munka a délelőtt és a délután folyamán. A rezümék és dolgozatok gyűjteménye a VMAT digitális kiadványaként fog napvilágot látni. A konferencia értékelését és lezárását követően a résztvevők kerekasztal-megbeszélést tartottak a vajdasági magyar tudományosság és felsőoktatás aktuális kérdéseiről, folytatva a 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia tudományos kerekasztalán megkezdett diskurzust. A jelenlevők a 15. VMTDK kerekasztalának Zárónyilatkozatából indultak ki és egyetértettek abban, hogy a legtöbb felmerülő problémára az önálló vajdasági magyar állami egyetem jelenthetne megoldást – szemben a magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatait beharangozó tervvel …

Tovább a Szabad Magyar Szó cikkére


2016. december 8.

Kutatások sodrásában - Huszonöt év alatt hetvenhét kutatást végzett a Magyarságkutató Tudományos Társaság – Dr. Gábrity Molnár Irént kérdeztük

Fennállásának huszonötödik évfordulóját ünnepli a Magyarságkutató Tudományos Társaság, ebből az alkalomból egy összegző tanulmánykötetet jelentettek meg Kutatások sodrásában címmel, és december 9-én 16 órai kezdettel ugyanilyen címmel tudományos konferenciát tartanak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dísztermében. Dr. Gábrity Molnár Irént, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnökét arról kérdeztük, hogy annak idején milyen igény hívta életre ezt a civil műhelyt – "Az ami a létrehozásához társadalmi elvárás volt, ugyanazt tartom ma is, és tartottam folyamatosan elvárásnak: jelenségvizsgálatok, a vajdasági magyarság, mint társadalmi közösség érdekeinek a definiálása, létjogosultságának elemzése az őt illető demográfiai, antropológiai, kulturális, jogi, szociológiai, gazdasági helyzetekben. A cél az, hogy megállapítsuk a pozícióját, hogy meghatározó társadalmi közösség-e vagy sem, mibe tud beleszólni. A folyamatosság a lényeges, a folyamatos pozícióelemzés. A másik nagyon fontos dolog, hogy nem magunknak lettünk létrehozva, hanem akár publikációkon, akár a rendezvényeinken keresztül ki kell lépnünk a közéletbe, a nyilvánossággal nagyon fontos megvitatni a kutatási eredményeket, szembesíteni mások véleményével, én szerkesztőként minden kötet előszavába bele is írom, hogy nem törekszünk az egyszólamúságra ..."

Tovább az újvidéki Magyar Szó cikkére


2016. december 5.

Simon Attila http://ujszo.com/

Interjú a 20 éves Fórum Intézet igazgatójával

Simon Attila igazgatóval a Fórum Intézet 20 éves fennállása alkalmából szervezett konferencián beszélgettünk - „…A szlovákiai magyaroknak Trianontól kezdődően nem volt saját tudományos intézményrendszerük, ami hatalmas űrt jelentett. A rendszerváltás után a nulláról kellett indulni, még ha korábban is kiváló kollégák dolgoztak ezen a területen, elég csak Vadkerti Katalint vagy Popély Gyulát említeni. A Fórum feladata az első években az alapkutatás elvégzése volt, ennek eredménye például, hogy Liszka József megírta a szlovákiai magyarok néprajzát, Lampl Zsuzsanna a szlovákiai magyarok szociológiáját, Gyurgyík László elkészítette a szlovákiai magyarok demográfiai fejlődésének alapmunkáit. Popély Árpáddal közösen több projektben megpróbáltuk feltárni a forrásainkat, most is egy ilyen digitális levéltár kialakításán dolgozunk. Ezen túl ott vannak a részproblémákat feltáró monográfiák. Egy másik fontos dolog, hogy elindítottuk a szlovákiai magyarok orális emlékezetének a feldolgozását, olyan emberek megszólaltatásával, akiknél az utolsó pillanatokban járunk: hadifoglyok emlékei, a „magyar idők” emlékei. Próbáljuk formálni a szlovákiai magyarok történelmi emlékezetét is, például a gulagkutatással. A szlovákiai magyar adatbank létrehozásával minél több ember számára hozzáférhetővé tennénk a hazai magyar forrásokat és információkat. Már digitalizáltuk az Új Szó, a Hét, az Irodalmi Szemle teljes anyagát, jövőre tervezzük a Prágai Magyar Hírlap digitalizálását, és így tovább …”

Tovább a pozsonyi Új Szó oldalára


2016. december 2.

http://ujszo.com/

Húszéves a Fórum Intézet

A szlovákiai magyar civil szféra rendszerváltás utáni történetének egyik legsikeresebb projektje a Fórum Kisebbségkutató Intézet, amely idén decemberben ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. A Fórum Intézet megalakulásának huszadik évfordulójáról az intézet somorjai székházában emlékeztek meg egy ünnepi rendezvényen. A rendezvényen az intézet eddigi tevékenységét mutatták be, sikerének titkát boncolgatták, és megemlékeztek az alapító igazgatóról, az idén szeptemberben elhunyt Tóth Károlyról. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos a Szlovák Köztársaság ezüst emlékérmét adta át Öllös Lászlónak, az intézet igazgatójának a szervezet munkásságának elismeréseképpen. A Fórum Intézet mára nemcsak a szlovákiai magyar tudományosság meghatározó platformjává, hanem nemzetközi szinten is megkerülhetetlen intézménnyé vált. Öllös László elnök elmondta, 1996-ban Tóth Károly ismerte fel a jogszabályok adta lehetőséget arra, hogy végre létrejöhessen a szlovákiai magyarság évtizedeken át hiányolt tudományos intézménye. Az alapkutatáson túl a Fórum később – ahogy erre előadásában Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa rámutatott – fontos társadalmi szerepet is vállalt, és a konszenzusos érdekartikulálásra törekedett, például a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szervezésével. A Fórum kutatói összmagyar viszonylatban is előkelő szakmai teljesítményt nyújtottak az elmúlt húsz évben. Szarka László történész három elemet emelt ki a Fórum sikerének titkából: a feladatalapú munkavégzést, a hálózatépítést és a többforrásos finanszírozást. „A Fórum egy kis közösség, amely egy nagy közösséget akar szolgálni, a szlovákiai magyarságot” – mondta Simon Attila, az intézet igazgatója

Tovább a pozsonyi Új Szó oldalára


2016. december 2.

Húszéves a Fórum Kisebbségkutató Intézet

A Kisebbség – Tudomány – Közélet című konferenciával december 2-án somorjai székházában ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját a Fórum Kisebbségkutató Intézet. Az ünnepi rendezvény előtt portálunk Simon Attila történésszel, az intézet igazgatójával, a Selye János Egyetem tanszékvezető docensével beszélgetett a bő két éve általa irányított intézet tevékenységéről és a szeptemberben elhunyt alapító-igazgató, Tóth Károly szellemi örökségének továbbviteléről ...

Tovább a Hírek.sk portál cikkére


2016. december 1.

„A minőség az egyetlen esélyünk" – bemutatták Péntek János nyelvész tanulmánykötetét

A szakmabelieknek és a laikusoknak is ajánlják Péntek János nyelvész, akadémikus Történések a nyelvben a keleti végeken című tanulmánykötét, amelynek második részét kedd este mutatták be Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. A szerző úgy fogalmazott: a kötetek szakmaiak és közéletiek is, a tanulmányok – főként a második részben helyet kapott szövegek – a nem nyelvész végzettségűek számára is érhetők. Péntek János rámutatott: a kiadványok az elmúlt tíz évben írt tanulmányait tartalmazzák, amelyeket az azt megelőző évtizedekben szerzett tapasztalatai, tevékenysége alapján fogalmazott meg. „Míg az írónak maga az írás a munkája, én azt írtam le, ami a munkám volt" – magyarázta a szakember. Az akadémikus a kötetek címére is kitért, mint kifejtette: a tudományos életben tevékenykedők hajlamosak túlságosan statikusan látni a dolgokat, ő viszont azzal szemben, hogy mi van, fontosabbnak tartja, hogy mi történik. „A folytonosságra és a folyamatosságra figyelek, ugyanakkor nem szeretnék, és soha nem is akartam jövendőmondó lenni" – hangsúlyozta Péntek János. Hozzátette: a kiadvány tartalmi szerkezete az általa végzett szakmai tevékenységek útját követi – a dialektológiai szövegeket követik a szociolingvisztikai tanulmányok, majd az oktatással, elsősorban a közoktatással kapcsolatos értekezések, illetve a tudományszervezés köré épülő művek

Tovább a kolozsvári Krónika cikkére


2016. november 28.

SZABADKAI EGYETEM ÉS/VAGY KIHELYEZETT ANYAORSZÁGI TAGOZATOK

Találkozik-e a VMSZ felsőoktatási elképzelése a vajdasági magyar akadémiai közösség által felvázolt jövőképpel?

Egy olyan egyetemi központ életre hívásáról számolt be Balog Zoltán, magyarországi emberi erőforrások minisztere és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal. Ugyanakkor Pásztor azt is közölte, nem támogatják a Szabadkai Magyar Egyetem létrehozását. Az elképzelésről egyelőre túl sok részlet nem szivárgott ki, a vajdasági akadémiai közösséget sem tájékoztatták róla. A rendelkezésre álló információk alapján az érintettek szerint ez a terv nem itt tartja a fiatalokat, hanem gyorsabbá teszi az elvándorlást, a már működő karokat pedig ellehetetleníti ...

Tovább a Szabad Magyar Szó cikkére


2016. november 21.

FOLYAMATOS JELENLÉT ÉS MEGÚJULNI TUDÁS - 15. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia

A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium 15. alkalommal szervezte meg a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenciát 2016. november 17. és 20. között Újvidéken. A jubileumra való tekintettel idén a rendezvény négynapossá bővült, november 17-én csütörtökön 11 órai kezdettel kerekasztal-értekezletet tartottak a Tudósklubban a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről

Tovább a Szabad Magyar Szó cikkére


2016. november 18.

A 15. VMTDK TUDOMÁNYOS KEREKASZTALÁNAK ZÁRÓNYILATKOZATA

A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia az idei tanácskozással összesen 1792 fiatal szakmai bemutatkozását tette lehetővé magyar nyelven a Vajdaság valamelyik egyetemi karán évente megrendezett VMTDK-kon az elmúlt 15 évben. A VMTDK-jubileum felvezetése keretében csütörtökön, november 17-én 11 órai kezdettel kerekasztal-értekezletet tartottak Újvidéken a Tudósklubban a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos utánpótlás kérdéseiről, az elmúlt másfél évtized eredményeiről és a jövőt illető elképzelésekről. Jelen voltak a 15. VMTDK tudományos bizottságának tagjai, a Kristálygömb-díjasok, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének képviselői, vajdasági magyar tudósok, egyetemi tanárok, fiatal kutatók, a VMFK régi kollégistái. A szervezők a rendezvényt egy korábban – minden MTA külső köztestületi tagnak – szétküldött ankéttal alapozták meg. A beérkezett válaszok és a tudományos kerekasztalon elhangzott vélemények alapján mérvadó szakmai vélemények kristályosodtak ki, amelyeket a résztvevők zárónyilatkozatban foglaltak össze …

Tovább a Szabad Magyar Szó cikkére


2016. november 14.

Szótárrá szerkesztett, eltűnő nyelvi kincs

Napvilágot látott a Péntek János nyelvész által szerkesztett A moldvai magyar tájnyelv szótára első kötetének első része, amely megvásárolható a szerdán kezdődő Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. A „csángó”–magyar szótárnak is nevezett kiadvány megjelenése igazi szenzáció – közölte a kiadó Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Péntek János, aki több mint 15 éve dolgozik a kiadványon, elmondta, remélhetőleg már a jövő évben megjelenik az első kötet második része és talán a második kötet is. A kiadvány jórészt abból a nyelvi anyagból készült, amelyet a kolozsvári nyelvészek és néprajzkutatók kiterjedt nyelvföldrajzi kutatásaik során jegyeztek le a huszadik század közepén. „A magyar nyelvnek ebben a táji változatában ott a nagyon távoli múlt, a mezőségi és a székely nyelvjárás nyelvtörténete, és ott az újabb kor erősödő román nyelvűsége az átvett szavakban, magyar szavak román minta szerint alakuló jelentéseiben, román szerkezetek magyar megfelelőiben. Ebből nem lehetett és nem is kellett kiszűrni a „vegytiszta” magyart. A szótárnak azt a nyelvváltozatot kell tükröznie és megörökítenie, amelyet a lejegyzés pillanatában a gyűjtők rögzíthettek” – írta Péntek János nyelvész a szótár fülszövegében

Tovább a kolozsvári Krónika cikkére


2016. november 12.

Tóth Károly munkásságát ismerték el

Tóth Károly özvegye átveszi a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díjat http://felvidek.ma/

Az idei évben posztumusz Tóth Károly kapta meg a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díjat. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala minden évben odaítéli az elismerést olyan személyiségeknek, akik az elmúlt évben, illetve egy emberöltő alatt kiemelkedőt tettek a közösségért. Tóth Károlyt Petőcz Kálmán méltatta. Tíz év után a díj visszakerül annak kitalálójához, hiszen a díjat 2006-ban adták át először, 2011-től a Kerekasztal ítéli azt oda – mondta el Petőcz. Véleménye szerint Tóth Károly öröksége tovább él. Ezt az örökséget nehéz tovább adni, az ő eszmeisége a szabadság volt, és ahogy Márai Sándor versében írta: sokan nem értik, milyen nagy dolog a szabadság. Tóth Károly már a rendszerváltás előtt is civilként viselkedett. Bekapcsolódott a kisebbségi jogvédő bizottság munkájába és a magyar iskolák mentő akcióiba is. Áhítatos, szorgalmas, eltökélt volt, hitt az igazságban. Vallotta, a civil szférának autonómnak, politikától függetlennek kell lennie. A díjat felesége, Sándor Eleonóra vette át, és mondott köszönetet

Tovább a Felvidék.ma tudósítására
A Magyar Interaktív Televízió tudósítása


2016. november 11.

Erdélyi tudósokat díjaztak Kolozsváron a magyar tudomány ünnepén

November végéig tart a magyar tudomány ünnepe elnevezésű programsorozat Erdélyben, ennek nyitórendezvényeként Kolozsváron gróf Széchenyi Isván születésének 225. évfordulója alkalmából szerveztek tudományos konferenciát. A rendezvény keretében kiosztották pénteken a Kolozsvári Akadémiai Bizottság éves tudományos díjait. A Tudomány Erdélyi Mestere Díjat idén Gábor Csilla irodalomtörténész kapta a tudományos képzésben és a kutatásban kifejtett tevékenysége elismeréseként. Fiatal kutatói díjat kapott természettudományok kategóriában Borbély Sándor fizikus a természettudományok területén 2016-ban elért kivételes tudományos eredményéért. Fiatal kutatói díjat kapott a társadalomtudományok kategóriában Szász Levente közgazdász a társadalomtudományok területén 2016-ban elért kivételes tudományos eredményéért. A Tudományközvetítés és a Tudományos Bírálat Díját idén Jancsó Árpád mérnök kapta a tudás és a tudomány közvetítésében vállalt szerepéért

Ugrás a teljes cikkre


2016. november 9.

Az MTA külső tagja lett Mészáros András filozófus

A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották Mészáros András filozófust, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének professzorát. Mészáros András székfoglalója Megírható-e a magyar filozófia története? címmel november 24-én lesz az MTA székházában. 2016-ban az MTA 31 rendes, 26 levelező és 23 külső taggal (nem Magyarországon élő, de magát magyarnak valló tudóssal) bővült.

Tovább a pozsonyi Új Szó cikkére


2016. november 3.

Fiatal kárpátaljai magyar kutatók konferenciája Beregszászban

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a fiatal kárpátaljai magyar kutatók konferenciáját november 3-án Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A konferencián a doktori cím megszerzése előtt álló fiatal kutatóknak adnak teret, akik az adott tudományág szakértői és a nyilvánosság előtt mutathatják be eredményeiket. A résztvevőket elsőként Gara Katalin, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja köszöntötte. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntőbeszédében örömét fejezte ki aziránt, hogy immár tizenharmadik alkalommal biztosíthatnak lehetőséget azoknak a fiatal kutatóknak, akik igényt tartanak arra, hogy megosszák kutatásaik eredményét a tudományok művelőivel

Tovább a teljes cikkre


2016. október 29.

Közgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta meg éves közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) október 28-án. A KMAT csaknem pontosan egy évvel korábban, 2015. október 30-án alakult meg, az alakuló közgyűlésre az Ungvári Nemzeti Egyetemen került sor.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretein belül 1996-ban jött létre a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTK EB), 2000-ben pedig az MTA köztestülete megnyílt a Magyarországon kívül élő, magukat magyarnak (is) valló tudósok számára. 2007-ben a Kolozsvári Területi Bizottság (KAB), 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT), valamint 2013-ban a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) megalakulásával az MTA még szorosabbra fűzte kapcsolatait a külhoni magyar kutatókkal. A Magyarországgal szomszédos országokban létrejött akadémiai tanácsok gyakorlatát követve, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság, valamint a 2011. június 11-i Ukrajnai Magyar Tudóstalálkozón kinyilvánított szándék alapján tavaly megalakult KMAT révén az MTA kárpátaljai külső köztestületi tagjai is rendelkeznek már saját szervezettel.

Tovább a Kárpátalja.ma cikkére


2016. október 27.

Eszéken ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját a Termini Egyesület

A Termini Egyesület, a Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke voltak a szervezői az eszéki egyetem bölcsészkarán tartott ünnepi konferenciának, melynek központi témája az anyanyelv megőrzésének lehetőségei volt. A Termini Kutatóhálózat a 2001 óta Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, valamint az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban működő nyelvészeti kutatóműhelyek ernyőszervezete ... Legfontosabb kutatásunk a „határtalanítás”, amelynek az a célja, hogy ne csak az anyaországi magyar nyelvben gondolkodjunk, hanem az egységes magyar nyelvben, amely minden régióra vonatkozik – nyilatkozta lapunknak Szoták Szilvia, a Termini Egyesület elnöke ... Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozva a kutatóhálózat jelentőségét hangsúlyozta, és elmondta, az Akadémia lehetőségeinek megfelelően igyekszik támogatni minden határon túli magyar tudományos tevékenységet

Tovább az Új Magyar Képes Újság cikkére


2016. október 26.

Száz éve született Penavin Olga

Roginer Oszkár kapta a Sinkó Ervin Irodalmi Díjat – 57 éves az újvidéki Magyar Tanszék

Az újvidéki Bölcsészettudományi Karon tegnap ünnepelték a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 57. születésnapját. Megemlékeztek arról, hogy 100 éve született Penavin Olga nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, és ez alkalmából egy nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. Az ünnepségen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár, továbbá a Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárság, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, a belgrádi Magyar Tanszék, valamint más intézmények és szervezetek képviselői is

A teljes cikket itt olvashatja


2016. október 22.

Déry-díjat kapott Selyem Zsuzsa

A díjjal az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazzák. Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író, esszéíró Marosvásárhelyen született. Kolozsváron előbb matematikát tanult, majd ugyanitt angol-magyar szakos bölcsészdiplomát szerzett, később az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált. Jelenleg a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tanít kortárs irodalmat. Esszéi, tanulmányai, novellái és publicisztikái 1993 óta jelennek meg, első esszékötetét Valami helyet címen publikálta 2001-ben, ezt követően körülbelül két-három évente jelentkezett új kötettel. Több irodalmi díj és elismerés tulajdonosa

Bővebben itt


2016. október 20.

Megtévesztő illúziók korszakai – Könyv az erdélyi magyarság száz évéről

Poszler György olyan könyvet hagyott ránk, amelynek minden házban ott kellene lennie, a fiatalok számára is fontos olvasmány – méltatta a tavaly elhunyt Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta Az erdélyi magyarság száz évéről című könyvét Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke kedden a kincses városban. Az Ami 1956 előtt és után Erdélyben, Kolozsvárt következett című, könyvbemutatóval egybekötött beszélgetést a Magyar Szabadság Éve elnevezésű, az 1956-os forradalomra emlékező rendezvénysorozat keretében tartották a Kolozsvár Társaság és a Korunk folyóirat közös szervezésében

Bővebben itt


2016. október 11.

L. Juhász Ilona http://ujszo.com/

Monográfia a mai Szlovákia területén elhelyezett erdélyi menekültekről

Az első világháború egyik olyan eseménysorát tárja fel L. Juhász Ilona közelmúltban megjelent kötete, amely mára kihullott az emlékezetünkből. Száz évvel ezelőtt, miután az addig semleges Románia csapatai betörtek Erdélybe, tízezrek hagyták el otthonukat és menekültek Magyarország biztonságosabb régióiba, így a mai Szlovákia területére. Róluk szól az Amikor mindenki a háborús állapotok igája alatt roskadoz. „…Eredetileg egy másik kutatás során figyeltem fel a sajtóban az 1916-os erdélyi menekültekre vonatkozó hírekre. Kíváncsi voltam, van-e a témának irodalma. Ezzel a kérdéssel nálunk senki sem foglalkozott: sem történészek, sem néprajzosok, sem szlovákok, sem magyarok. Adatközlőket ma már nem lehet megszólítani. Az első világháború centenáriuma felé közeledve Erdélyben és Magyarországon születtek munkák a tárgyban, de a mai Szlovákia területét ilyen vonatkozásban nem vizsgálták. Átnéztem az itt megjelent magyar nyelvű regionális lapokat, és kiderült, hogy nem volt olyan megye, ahova ne érkeztek volna menekültek. Legalább 22 ezer fővel kell számolnunk, de többen is lehettek. A korabeli sajtó pedig szinte minden mozzanatról beszámolt. Onnantól kezdve, hogy „Menekülnek erdélyi véreink!” egészen a visszautazásig. A Honti Lapok, az Eperjesi Lapok kifejezetten részletesen foglalkozott az eseményekkel, a gyűjtött adományokat is tételesen közölte. De más újságokból is érdekes mozzanatokra derült fény: előfordult, hogy a menekültek csomagjait fertőtlenítették, hogy orvosi vizsgálatnak vetették alá őket… Szóval: a sajtó mozaikkockáit összerakva kifejezetten komplex kép bontakozik ki a történésekről …”

Bővebben


2016.október 5.

Meghalt Márkus György

82 évesen halt meg Márkus György filozófus, az Akadémia külső tagja, a Lukács György tanítványaiból alakult Budapesti Iskola egyik legfontosabb képviselője. Márkus 1977 óta Ausztráliában élt, a sydney-i egyetemen tanított. Korábban, 1968-ban kizárták az MSZMP-ből, majd emigrációra kényszerítették a marxistának indult, később kritikusabbá váló filozófust. A legjelentősebb magyar filozófusok egyike volt, nemzedékekre döntően ható gondolkodó. Miután tiltakozott a 68-as csehszlovákiai bevonulás ellen, emigrációba kényszerült - a "Budapesti Iskola" nagy alakja évtizedek óta Ausztráliában tanított. Írásai a kultúra mai filozófiájának legjobbjai közé tartoznak


2016. szeptember 15.

Állami kitüntetéseket adtak át Csíkszeredában

Magas állami kitüntetésben részesült a csíktaplocai születésű Csedő Károly. A gyógynövénytudós a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. A gyógyszerész gyógynövényszakértő a Román Orvostudományi Akadémia tagja, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának volt dékánja és professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottságának tagja. Kutatómunkájának eredményeit számos találmányban, gyógyteában, gyógynövénykivonatokat tartalmazó készítményben fellelhetjük, hangzott el a laudációban

Bővebben


2016. szeptember 15.

A magyar nyelv Horvátországban http://www.kepesujsag.com/

Megjelent A magyar nyelv Horvátországban című kötet

A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén elnevezésű kutatás keretében 2014 őszén kezdődött meg a horvátországi magyarok nyelvhasználatának az elemzése. A több hónapig tartó munka eredményeként nemrég megjelent A magyar nyelv Horvátországban című könyv. A kötet szerzői horvátországi és magyarországi nyelvészek és egyetemi hallgatók.
A kárpátaljai, vajdasági és szlovákiai monográfiák és a 2012-ben megjelent összevont, ausztriai és szlovéniai kötet után a Horvátországban élő magyarok nyelvének a feldolgozására is sor került. A kutatómunkát és a könyv kiadását az MTA Domus programja támogatta.

Bővebben


2016. szeptember 14.

Petőcz Kálmán: Tóth Károly – az ember, aki mindig tudott újítani

„Tóth Károly a szlovákiai magyar közélet utóbbi 25-30 évének egyik legeredetibb, legleleményesebb képviselője volt. Karcsi mindig tudott újítani, képes volt haladni a korral, sőt, inkább mindig előtte járt egy lépéssel. Én most a szellemi örökségének és munkásságának legfontosabb, távolba mutató mozzanatait szeretném kiemelni. Csak az 1989-cel kezdődő időszakkal foglalkozom, hiszen mi azelőtt nem voltunk közvetlen munkakapcsolatban. Karcsi volt a kezdeményezője annak a találkozónak, amelynek eredményeképpen 1989. november 18-án Vágsellyén megalakult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK). Az FMK volt 40 év után az első olyan szabad politikai képződmény Szlovákiában, amely nem a kommunista párt vezetése alatt működő Nemzeti Front részeként alakult, megelőzvén így a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) politikai mozgalmat is. Az FMK liberális mozgalomként határozta meg önmagát. Abban az időben a liberalizmus a szűken vett pártpolitikai ideológián túl sokkal többet jelentett: az emberi jogok és szabadságjogok védelme elvének meghonosodását, a jogállam és a szabad piacgazdaság kiépülését. Ezek nélkül semmilyen más politikai -izmus nem létezhetne. A liberális demokrácia alapelveit leíró első FMK programnyilatkozat ihletként szolgált a szlovák és cseh forradalmi erők számára …”

A teljes cikk


2016. szeptember 12.

Elhunyt Muzsnay Csaba

Életének 82. évében, 2016. szeptember 12-én elhunyt dr. Muzsnay Csaba vegyész, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Kémia és Vegyészmérnöki Karának egyetemi előadótanára, az MTA külső köztestületi tagja.


2016. szeptember 11.

Tóth Károly http://foruminst.sk/

Berényi József: Tóth Károly emlékére - Egy jó és értékes ember távozott közülünk

" ...Karcsinak volt értékrendje. Karcsi maga volt egy sajátos felvidéki magyar értékrend szimbolikus képviselője. Ezzel lehetett azonosulni, vagy lehetett vele vitatkozni. De nem figyelembe venni, vagy lekezelni nem lehetett.

Saját értékrendjét soha nem kívánta ráerőltetni sem másokra, sem a közösségre. A felvidéki magyarság megmaradásáról szóló beszélgetéseink, esetleges vitáink soha nem árnyékolták be a jó emberközi kapcsolatunkat. Ezt is Tőle tanulhattam, hogy mind a közélet, mind a barátság fontos érték, de a kettőt néha szét kell választani.

Tóth Károly az utóbbi tíz évben a felvidéki magyar közélet szereplőinek közeledését és együttműködését szorgalmazta, amelynek konkrét eredményei például a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának létrejötte és a kisebbségi minimum megfogalmazása voltak ..."

A teljes cikk itt olvasható


2016. szeptember 9.

http://www.maszol.ro/

Vöröshagyma vagy lilahagyma? - élőnyelvi konferencia Marosvásárhelyen

Nemzetközi nyelvészeti konferencia zajlik ezekben a napokban Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke, illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szervezésében. A 19. Élőnyelvi Konferencia a következő témák köré szerveződik: a magyar nyelvjáráskutatás a 21. században: hagyomány és innováció; nyelvváltozatok a 21. században: változó dialektusok, regionális köznyelvek, egységesülés és szétfejlődés; adatgyűjtési módszertan: hagyományos modellek, újítás és lehetőségek; nyelvjárások és nyelvek határán: nyelvjáráskutatás és kontaktológia; nyelvjárások és kisebbségi nyelvhasználat; nyelvjárások és nyelvi tervezés kisebbségi és többségi helyzetben; nyelvjárások és nyelvi attitűdök; nyelvjárások az oktatásban ...

Bővebben itt


2016. augusztus 20.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Pozsonyban - Felvidékiek munkásságát is elismerték

Áder János köztársasági elnök megbízásából Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magyar állami kitüntetéseket adott át Pozsonyban. A pozsonyi díjátadón hat személyiség vehette át az elismerést. A nagykövet beszédében kiemelte: a magyarság méltán büszke Szent Istvánra, büszke múltjára és kultúrájára, de mindez üres frázis lenne azok nélkül a személyiségek nélkül, akiknek az augusztus 20-i ünnepségen gratulálhatunk a nemzetért végzett munkásságukért - A kitüntetettek között van

Komzsík Attila http://szakkollegium.sk/

Komzsík Attila matematikus, egyetemi oktató, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának volt dékánja is állami kitüntetésben részesült. Korábban volt tanszékvezető is. 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. Fő kutatási területe a számelmélet és a matematika oktatásának módszertana. Komzsík Attila a felvidéki magyar nyelvű felsőoktatás fejlődését elősegítő, a helyi magyar közösséget is építő tudományos és tudományszervezői munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Komzsík Attila a kitüntetés átvétele után köszönetet mondott munkatársainak, akikkel közösen tudta építeni a Közép-európai Tanulmányok Karát, ez egy igazi csapatmunka a volt dékán szerint

Bővebben itt

2016. július 26.

Keszeg Vilmos http://www.szabadsag.ro/

Tele van írva a világ sok-sok ember változatos üzenetével és kérdésével - Keszeg Vilmos néprajzkutatóval a mesélő emberről és világáról

Az élete úgy mozgalmas, ahogyan azt ő maga megtervezi; a váratlan dolgok ráérnek másnap – vallja Keszeg Vilmos, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora. És talán tényleg ilyen „zavartalan” mindennapokra van szükség ahhoz, hogy a kutató a sietős felületességen túl a maga pőre valóságában tudja megfigyelni, megérezni a népi történeteket, a mesék mögött az embert, az emberrel együtt a szokásokat, hiedelmeket. Mert a kultúrát csak az emberekkel együtt lehet vizsgálni, az embert pedig csak ráérősen lehet „megnyitogatni”.

Tovább a cikkre


2016. július 16.

http://www.magyarszo.com/

Emléktábla-avatás Tordán - A tavaly elhunyt dr. Berényi Jánosra emlékeztek szülőfalujában

Dr. Berényi János növénynemesítőre, egyetemi tanárra emlékeztek pénteken szülőfalujában, a bánáti Tordán. Családtagjai, ismerősei, barátai és tisztelői elhelyezték sírjára a kegyelet virágait a helybeli temetőben, a szülői házban pedig emléktáblát lepleztek le és kiállítást nyitottak meg. A szülői háznál megtartott alkalmi műsorban fellépett a Tordai Fiatalok Énekkara. Az emléktáblát és a megemlékezés résztvevőit megáldotta Tapolcsányi Emmanuel tordai plébános. Dr. Berényi János tegnap lett volna 62 éves.

Bővebben itt


2016. július 9.

Péntek János http://www.3szek.ro/

Őrhelyen gyújtott jeltüzek - Beszélgetés a 75 éves Péntek János nyelvészprofesszorral, etnográfussal internetes nyelvhasználatról, a magyar szakoktatásról és mindközönségesen: az anyanyelven való tanulásról

„…Nem tudom, ki minek tulajdonítja az elmúlt negyedszázad nagy nyelvi élményét: a szabadságot a nyelv használatában és nyelvi kapcsolatainkban, a határtalanságot a magyar anyanyelvűek körében. Bizonyára van, aki azt hiszi, hogy ebben a politikai változás volt a döntő, én úgy érzem, hogy éppen a technika, a nyelv új dimenziója, új halmazállapota: az elektronikus nyelv. A fiatalok már nem is érzik ennek újszerűségét, mert nem ismerték a régit. Amit azért legtöbben talán az én nemzedékemből sem tudunk már elképzelni: mindennapi életünket a számítógépes írás, szerkesztés nélkül, az internet nélkül, a hírportálok, az elektronikus könyvtárak, folyóiratok, az elektronikus levelezés, a mindentudó telefonjaink nélkül. Azt is az informatika, az elektronikus nyelv teszi lehetővé, hogy gyakorlatilag végtelen befogadóképességű tárolóhelyekre kerülhet közös emlékezetünk: irodalmunk, kultúránk, tudományunk és maga a nyelv. Közben aggodalmaskodva nézzük, mit művelnek a fiatalok, hogyan esemeseznek, csetelnek, lájkolnak, hájpolnak, fészbukolnak. Irigység is van ebben az aggodalomban, a fejünkre nőttek, ezt ők jobban tudják, mint mi …”

Bővebben itt


2016. június 29.

Losoncz Márk http://hetnap.rs/

Illúziók nélkül

Június 29-én mutatták be Újvidéken a Regionális Tudományos Központot, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet vajdasági szárnyát. A nemrégiben elindult projektum keretében olyan szociológusok, antropológusok, történészek és filozófusok dolgozhatnak, akiknek kutatásaiban meghatározó szerepet tölt be az őket körülvevő társadalmi kontextus. A központ egyik koordinátora Losoncz Márk filozófus, aki filozófiai tevékenységéről, illetve a központ küldetéséről beszélt ...


"...A többi közt olyan kérdésekre szeretnénk összpontosítani, mint az említett multikulturalizmus, a regionalizmus dilemmái vagy a tartomány különleges intézményi keretei..."

Bővebben itt


2016. június 29.

Dinamikus, programokban gazdag kutatóközpont” - Fontos lépés történt a vajdasági társadalomtudományi kutatómunka terén

Regionális tudományos központ kezdte meg működését Újvidéken. A központ a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetének keretében működik.

Bővebben itt


2016. június 25.

Lendák Imre vmdok.org.rs

Dr. Lendák Imrét választották a VMAT új elnökévé

Megtartotta tisztújító ülését Zentán, a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, amelynek új elnöke dr. Lendák Imre, két alelnöke dr. Csányi Erzsébet és dr. Lengyel László, titkára dr. Hózsa Éva, pénztárosa pedig dr. Takács Márta lett. Dr. Lendák Imre, az Újvidéki Egyetem Műszaki Karának docense, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács új elnöke a tisztújító ülést követően elmondta, nagy megtiszteltetést jelent számára, hogy az elnökség bizalmat szavazott neki, majd hozzátette, egyben azt reméli, hogy az új elnökség eredményesen fog dolgozni, és meg tudja majd valósítani a célkitűzéseit, amelyek között kiemelt szerep jut a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács évi konferenciája rendszeres megszervezésének, amihez reményeik szerint ezentúl is meg tudják majd kapni az Magyar Tudományos Akadémia támogatását, de emellett szeretnék megkeresni azokat a doktori fokozattal rendelkező személyeket is, akik még nem tagjai a tanácsnak, ugyanis – ahogyan fogalmazott – a köztestület 211 tagja nem öleli fel az összes doktori titulussal rendelkező vajdasági magyar szakembert, éppen ezért rendkívül fontos feladatuknak tartják a tanács tagságának bővítését, valamint azt is, hogy magasabb szintre emeljék a Kárpát-medence egyéb térségeiben működő hasonló szervezetekkel folytatott együttműködésüket


2016. június 19.

A világhírű kutató módszerével megérthetők a magyar oligarchacserék

Barabási Albert-László www.edge.org

A hálózatkutatás hatásos eszközt ad a korrupcióval, a terrorizmussal és a járványokkal szembeni harchoz is – állítja az új tudományág úttörőjének számító Barabási Albert-László - „…Ha van olyan tudományos felismerés, aminek gyakorlati haszna van, akkor az a gyorsan reagáló technológiai ipar révén ma már sokkal rövidebb idő alatt eljut a felhasználókhoz, mint korábban bármikor. Az evolúciós elméletben, a kvantumfizikában vagy a hálózattudományban az a közös, hogy – a maga önálló tudásanyagával – kicsit mindegyik megváltoztatta az emberiség gondolkodásmódját is. A legnagyobb világcégek, a Google, a Facebook, az Apple, a Cisco, mind hálózatokkal foglalkoznak. Azért is nőttek naggyá, mert nemcsak a technológiájukat építették a hálózatok logikájára, hanem az üzleti modelljüket is … A CEU-n most zárult kurzusomon hallgatóim egy csoportja Magyarország korrupciós hálózatát próbálta a hálózatkutatás módszerével feltérképezni. Megnézték, hogy kik, milyen pályázatokon nyertek, és az így készült hálózati ábra is jól kimutatta az anomáliákat. Például azt, hogy vannak cégek, amelyek bármilyen kombinációban és területen pályáznak, minden tenderen nyernek. A sikerességi mutatójuk annak ellenére 100 százalékos, hogy – minden szempontot figyelembe véve – a győzelmi esélyük amúgy csak 3–5 százalék lenne. A hálózati modell tehát politikai előítélettől mentesen megmutatja, ha a rendszerben valami nem stimmel …

Bővebben itt


2016. június 17.

Június 13-17. között Eszéken rendezték meg a Summer School on Stress-t From Hans Selye’s Original Concept to Recent Advances címmel.

Bővebben


2016. június 15.

Bécsben tartott előadást Erős Ferenc szociálpszichológus professzor – jelenleg a bécsi Simon Wiesenthal Intézet senior ösztöndíjasa A háborús neurózistól a holokauszt traumáig címmel.

Bővebben itt


2016. június 14.

A New York-i Magyar Tudományos Társaságban tartott előadást Synthetic biology: A new approach to biology and medicine címmel Balázsi Gábor biológus, a New York-i Stony Brook University kutatója.

Bővebben


2016. június 8.

Megjelent a már korábban beharangozott háromkötetes Srpsko-mađarski rečnik / Szerb–magyar szótár. Szerzői Mirjana Burzan és Kacziba Ágnes.

Bővebben


2016. június 8.

Selye Jánosra emlékeznek Komáromban

Selye János 80 esztendeje publikálta dolgozatát a stresszről, és 60 éve jelent meg Életünk és a stressz c. könyve. Ebből az alkalomból tartanak nemzetközi konferenciát Komáromban, a nevét viselő gimnázium dísztermében.

Bővebben


2016. június 3.

Liszka József http://archivum.vasarnap.ujszo.com/vasarnap

A folklorista Liszka

60 éves az Etnológiai Központ igazgatója. A néprajz nemcsak ünnepi pruszlik, sarkantyús csizma, lakodalmas ének és tulipántos láda. Hanem velünk élő emlékezet, sok-sok hétköznapi tárgy és cselekedet, minden, amit átvettünk, és átadtunk más népeknek. Liszka József néprajzkutató szerint a Bálint-napi szerelmes versikék éppúgy ide tartoznak, mint a kiszehajtás vagy a mendikálás, mert egyszer azokból is lehet hagyomány. A lényeg, hogy már most se tekintsünk rájuk idegen elemként – hiszen minden szokásunk új volt egykor, és úgyis csak az maradt meg, amivel azonosulni tudtunk …

A beszélgetés itt olvasható


2016. június 2.

Bemutatják a Székelyföld történetét

Székelyföld Története http://itthon.ma/

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a Haáz Rezső Múzeum könyvbemutatóra invitálja a széles publikumot a városháza Szent István termébe, június 2-án, csütörtökön este 7 órára. A Székelyföld története című háromkötetes monografikus jellegű tudományos munka megírása 2012-ben kezdődött el. Az Egyed Ákos akadémikus vezetésével lezajlott szerzői, szerkesztői tevékenység szakmai hitelességét számos magyarországi és erdélyi történész szentesítette. Megjelenését Székelyudvarhely önkormányzata finanszírozta, a kiadók: Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont (Budapest), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Kolozsvár), Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely)

A teljes cikket itt találja az olvasó


2016. május 30.

A megmaradás útjai – helyzetkép a külhoni magyarságról címmel tudományos szimpóziumot rendeztek Budapesten, a Nemzetpolitikai Kutatóintézetben

Bővebben itt


2016. május 27.

Liszka József Pro Ethnographia Minoritatum díja

A szlovákiai magyarok néprajzi kuatása terén kifejtett munkája és eredményei elismeréseként a Magyar Néprajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum Emlékéremmel tüntette ki Liszka Józsefet, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja igazgatóját, etnológusát. A díj átadására a Magyar Néprajzi Társaság idei közgyűlésén került sor a budapesti Néprajzi Múzeum dísztermében.

A teljes hír + fotók itt


2016. május 27.

Akkreditálták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Környezetvédelem és monitoring magiszteri képzését, mely idén ősszel indul.

Bővebben


2016. május 26.

Megjelent Lábadi Károly Horvátországi Magyar Művelődéstörténeti Lexikon című összefoglaló munkája.
A szerző az MTA köztestületének külső tagja.

Bővebben itt


2016. május 25.

Jankó János-díjat kapott a KJNT alelnöke

Dr. Peti Lehel néprajzkutatót, Társaságunk alelnökét, Magyar Néprajzi Társaság – kiemelkedő tudományos tevékenységéért – Jankó János-díjjal tüntette ki.

Bővebben


2016. május 25.

Megjelent Az ember és a nyelv – térben és időben. Emlékkönyv Szabó T. Attila születésének 110. évfordulóján című kötet az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadójánál.

Szerkesztette: Benő Attila és T. Szabó Csilla.

Bővebben itt


2016. május 25.

Fehér Áron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem számítógépes irányítási rendszerek szakos hallgatója Embedded ECG Data Acquisition System című dolgozatával második helyezést ért el a Digilent Desing Contest Europe 2016 versenyen.

Továbbiak


2016. május 24.

Áder János megbeszélése David Cameron miniszterelnökkel Londonban

A Becket-hét rendezvényeire az Egyesült Királyságba látogató Áder János megbeszélést folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel. A felek a találkozó során érintették a közelgő brit EU-s népszavazás kérdését és eszmét cseréltek éghajlatváltozással és globális vígügyekkel kapcsolatos aktuális kérdésekről

A teljes cikk


2016. május 24.

Díszebéd az Angliai Magyar Tudós Klub prominens tagjaival és a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetés átadása Sir George Radda részére

Szabadhegy Péter nagykövet Áder János köztársasági elnök tiszteletére ebédet adott a londoni nagykövetségen a 2016. januárban megalakult Angliai Magyar Tudós Klub prominens tagjainak részvételével, amelyet követően átadta Sir George Radda, az MTA tiszteleti tagja részére a köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést

Bővebben itt


2016. május 24.

Kós Károly néprajztudósra, a Kriza János Néprajzi Társaság alapító tagjára, az MTA külső tagjára emlékeztek Kolozsváron.

Az eseményről bővebben itt


2016. május 23.

Véget ért a XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia

A XIX. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia záróünnepségére vasárnap zajlott Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében. Dr. Soós Anna, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettese köszönetet mondott a hallgatóknak, a felkészítő tanároknak, a KMDSZ csapatának és a BBTE kollégáinak a rendezvény megszervezéséért: „Holnaptól a következő évre kell készülni, hiszen egy hosszú idő munkája, hogy ilyen szép termést takaríthassunk be.” A szervező intézmények részéről köszönetet mondott dr. Szabó Árpád Töhötöm, egyetemi adjunktus, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet vezetője és Rés Konrád Gergely a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke …

A teljes cikket itt olvashatja


2016. május 21.

http://foruminst.sk/

Jedlik-díjat kapott L. Juhász Ilona

A Szímői Jedlik Ányos Társaság a társadalomtudományokban kifejtett munkássága elismeréseként az idén L. Juhász Ilonának, a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központja tudományos munkatársának ítélte a Jedlik Ányos-díjat. A kitüntetett munkásságát B. Kovács István méltatta, aki kiemelte a díjazott néprajzi/etnológiai publikációi újszerű témaválasztásait, valamint azok nem szokványos, s épp ezért tanulságos ismereteket hozó tudományos és módszertani megközelítését. Dusza János anyagkutató professzor, az MTA külső tagja a természettudományok terén elért eredményeiért részesült a díjban.

A díjat Bób János, Szímő község polgármestere adta át.

Bővebben itt és itt


2016. május 20.

Új tudományos műhely az UNE-n

Jelentős mérföldkő, hosszas és fáradtságos munkánk gyümölcse, hogy az Ungvári Nemzeti Egyetem Tudományos Tanácsa megszavazta az »Európai Integráció és Nemzeti Kisebbségek Központja« »CROSSROADS« létrehozását” – nyilatkozta Dr. Kiss Éva történész, a tudományok doktora, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék (MTEIT) vezetője, az MTA köztestületének külső tagja.

Hivatalosan is megkezdte működését a kutatóközpont, melynek fő célja a Kárpátalján, illetve Európában élő nemzeti kisebbségek jogainak, anyanyelvének, kultúrájának, hagyományainak tanulmányozása és védelme. A Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék tanárait, doktoranduszait és fiatal kutatóit tömörítő műhely alapító okiratában a megvalósítandó feladatok között szerepelnek közös programok és pályázatok megvalósítása az Ukrajnában, illetve a világ más országaiban működő tudományos és kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, a tudományos kutatási eredményeknek a gyakorlatba való átültetése, környezettudatos és kulturális fejlett társadalom kialakítása, valamint az európai integráció eszméinek népszerűsítése, nemzetközi, állami, regionális és helyi programok gyakorlatba való átültetése

A teljes cikket itt olvashatja


2016. május 20.

Nemzetközi történészkonferenciát rendeztek Gyergyószentmiklóson Országos Magyar Párt 1926. évi gyergyószentmiklósi nagygyűlése címmel.

Bővebben itt


2016. május 19.

Kolozsváron rendezték meg az ötödik Erdélyi Politikatudományi Konferenciát.

Bővebben itt


2016. május 15.

Fiatal történészek tanácskozása Nagyváradon

Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal került megszervezésre Nagyváradon 2016. április 28. és 29. között az I. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia. Az ülésszak témája Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban volt. A rendezvényt a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar Megyei Szervezete a Nagyváradi Egyetem, Történelem tanszékével közösen szervezte.

Bővebben itt


2016. május 13.

Jelentős nyelvész, nyelvjáráskutató, néprajzkutató volt - Könyvbemutató, koszorúzás, emlékkonferencia a 100 éve született Penavin Olga tiszteletére.

Megemlékezést és néprajzi konferenciát szervezett a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a 100 éve született Penavin Olga néprajzkutató, nyelvész, pedagógus tiszteletére, aki a volt Jugoszlávia magyarlakta területein szinte mindenhol megfordult, tevékenysége pedig megalapozta a későbbi vajdasági kutatásokat is. (Magyar Szó, Újvidék)

A teljes cikk itt olvasható


2016. május 12.

mta.hu

Elhajózni s visszatérni - A „parti nézőpont” irodalmi vizsgálódásairól dr. Hózsa Évával új tanulmánykötete kapcsán címmel az idén Arany János-éremmel kitüntetett Hózsa Évával jelent meg beszélgetés az újvidéki Magyar Szóban. dr. Hózsa Éva, az újvidéki Magyar Tanszék és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanára, aki egy hete vette át a kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián, a Külső Tagok Fórumán.
Bővebben itt


2016. május 12.

Kókai Károly filozófus–művészettörténész, a Bécsi Egyetem Finnugor Tanszékének tanára Magyar írók Bécsben: Márai Sándor és Déry Tibor címmel tartott előadást a császárvárosban.

Bővebben


2016. május 11.

A Maros Megyei Tanács ALAE-kitüntetését kapta Kolozsváry Zoltán gépészmérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora, az MTA köztestületének külső tagja.

A teljes hírt itt olvashatja


2016. május 9.

Médiatudományi konferencia a Művészeti Egyetemen

A „Z” generáció és a média viszonya címmel szervez immár ötödik alkalommal médiatudományi konferenciát a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara május 13-án a Stúdió Színház előterében.

A „Z” generáció új típusú nemzedék, amelynek tagjai 1995 után születtek, és ők azok, akik digitális bennszülöttekként elképzelhetetlennek látják a világot a Web 2.0, a mobiltelefonok meg más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül.

A konferencián olyan előadók szólalnak meg, akik a szociológia, pszichológia, kommunikációtudományok, neveléstudomány, etika, jog, esztétika területén munkálkodnak, és készek – a saját szakszempontjaik szerint – a valamennyiünket (X, Y és Z generációkat) egyformán érintő média területén megfigyeléseket végezni, az úgynevezett „új média” által kiváltott változásokat elemezni. A rendezvény célja teret adni mindazoknak az elemzéseknek, amelyek a média és a társadalom kapcsolatáról szólnak.

Az eseményről bővebben itt olvashat.


2016. május 6.

Szijjártó Péter kitüntette a Magyarország Barátai Alapítvány alapítóit

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Magyarország Barátai Alapítvány két alapító tagját, Lajtha Ábelt és Radda Istvánt tüntette ki a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata elismeréssel pénteken Budapesten.

A tárcavezető a kitüntetés átadásakor mondott beszédében kiemelte: Magyarország igaz barátait ismerik most el. Ha van a kormánynak olyan feladatokkal rendelkező tagja, akinek nap mint nap szembesülnie kell azzal, hogy Magyarországnak nemcsak barátai vannak, akkor az a külügyekért felelős miniszter – magyarázta.

Bővebben


2016. május 4.

A kulturális másság kezelésének a kérdése a világban - Salat-Zakariás Levente előadása a VEAB-székházban

Két vagy több kultúra jelenléte egy adott politikai közösség keretei között komoly kihívás, amelyre az emberi lelemény három nagyon különböző választ termelt ki az idők folyamán. A politikai gondolkodás történetében mély gyökerei vannak a meggyőződésnek, hogy a jó politikai közösség homogén. A normatív politikai filozófia modern irányzatai ezzel szemben a kulturális másság elismerésének és a társadalom intézményeiben való tükröződésének az alternatívátlanságát hangoztatják. A világban ez idő szerint létező politikai közösségek összehasonlító empirikus vizsgálata pedig azt mutatja, hogy a hatalmi viszonyok az egymás mellett élő kultúrákat domináns és alárendelt - csak ritka esetekben partnerként együttműködő - szereplőkké léptetik elő, illetve fokozzák le. Az előadás e három megközelítés világába kalauzolja el a hallgatóságot, arra próbálván fölhívni a figyelmet, hogy a kulturális másság jelenségének a megértésében a kortárs szellemi és politikai elit súlyosan alulteljesített: a napjainkban zajló migráns-válság ennek a következményeivel szembesíti éppen Európát, a történelem során nem először, és tartani lehet tőle, hogy nem is utoljára.

A teljes cikk itt olvasható


2016. április 30.

Megjelent Silling Léda Piacok, vásárok, emberek. Néprajzi tanulmányok a Vajdaságból című kötete. A szerző az MTA köztestületének külső tagja

A kötetről bővebben itt olvashat


2016. április 30.

Összefoglalót olvashatnak a világhálón az Amerikai Magyar Tanárok Szövetsége áprilisban lezajlott évi rendes konferenciájáról, amelyet a Maryland Egyetemen tartottak meg.

Bővebben itt


2016. április 29.

A Bostoni Magyar Tudósklubban tartott előadást április 29-én Csíkvári Péter matematikus, a Massachusetts Institute of Technology alkalmazott matematikusa Prímszámok és titkok címmel.

Bővebben itt


2016. árilis 28.

Erősödő partiumi regionalizmus, tudományos alapokon

A Partiumi Területi Kutatások Intézete (PTKI) 2016. április 28-án Nagyváradon együttműködési megállapodást kötött a Magyar Regionális Tudományi Társasággal (MRTT).
A Partiumi Keresztény Egyetem keretein belül önálló kutatási egységként működő PTKI 2015-ben alakult, létrehozásának célja a Partium területét érintő regionális kutatások tudatos felvállalása, szervezése, a meglévő interdiszciplináris kutatási kapacitás egy rendszerbe való összefogása. Az intézetnek belső és külső tagjai is vannak, a PKE 16 főállású oktatója mellett 7 Partiummal foglalkozó kutató. Az intézett igazgatója Dr. Szilágyi Ferenc geográfus, egyetemi docens.

Bővebben itt


2016. április 26.

A Szlovákiai Magyar Levéltár kutatómunkájáról és a gyűjteményről láthatnak–hallhatnak interjút a világhálón Végh Lászlóval, a levéltár igazgatójával, az MTA köztestületének külső tagjával.

A beszélgetés ezen a linken tekinthető meg


2016. április 15.

Kutatások az Őrvidéki Magyarságról

A Lakiteleki Népfőiskola szervezésében „ŐRVIDÉK KOLLÉGIUM“ néven egy olyan programot hoztak létre, amely a burgenlandi magyarok értékeit és értékőrzőit kutatja. A program része egy, a Kárpát-medence anyaországon túli magyarlakta területeinek magyar értékeit és értékőrző személyeit, közösségeit feltáró nagyívű projektnek.

A kutató csoport ezen a héten - április 11 és 15 között járt Burgenlandban.

A teljes cikk