Az MTA választott vezetői

Az Akadémia főállású vezetői az MTA elnöke, főtitkára és főtitkárhelyettese.

A Közgyűlés három évre a hazai akadémikusok közül választja meg őket. Ugyancsak három évre választják meg az Akadémia három alelnökét.

Az elnök irányítja az MTA tevékenységét a Közgyűlés döntéseinek és határozatainak megfelelően, az Alapszabályban meghatározott módon. Képviseli az Akadémiát, az MTA vagyona tekintetében pedig gyakorolja az Akadémiát megillető tulajdonosi jogokat.

A főtitkár működteti a titkársági szervezetet, s ezen keresztül ellátja a kutatóhálózat adminisztratív irányítását. A főtitkár hivatalból az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) elnöke.

A főtitkárhelyettes segíti a főtitkárt munkájában, és akadályoztatása esetén helyettesíti.

Az alelnökök az elnök által meghatározott munkamegosztás szerint látják el a feladatukat, tevékenységükért a Közgyűlésnek felelnek.

Az MTA elnöke

Lovász László
Tel.: +36 1 331 9353
Fax: +36 1 332 8943

Lovász László matematikus 1948-ban született Budapesten. A matematikai tudományok kandidátusa fokozatot 1970-ben szerezte meg, 1971-ben pedig matematikusi diplomát és Dr. rer. nat. címet kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1977-ben lett a matematikai tudományok doktora. Akadémikussá 1979-ben, az MTA rendes tagjává 1985-ben választották. Lovász László kutatási területe a kombinatorika és a gráfelmélet, valamint ezek alkalmazásai a számítógép-tudomány és az operációkutatás területén. Nevéhez fűződik a „Lovász-féle lokális lemma”, a „Lovász-féle téta-függvény” és a „Lenstra–Lenstra–Lovász-algoritmus”. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött. Legújabban a nagy hálózatok vizsgálatának matematikai alapjaival foglalkozott, továbbá társszerzőként kidolgozta a gráflimeszek elméletét. Lovász László 2007-ben Bolyai-díjat kapott, 2008-ban pedig Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül a Kiotó-díjnak és a Wolf-díjnak is birtokosa.

Az MTA főtitkára

Török Ádám
Tel.: +36 1 311 9812
Fax: +36 1 312 8483

Török Ádám közgazdász 1952-ben született Budapesten. 1976-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa lett. Tudományos kutatásainak középpontjában a versenypolitika, a piacelmélet, a nemzetközi gazdaságtan, a gazdaságpolitika és a kutatás-fejlesztési politika kérdései állnak. Igazgatóként 1991-től hét évig vezette az MTA Ipar- és Vállalatgazdasági Kutatóintézetét. Az akadémiai doktori címet 1994-ben szerezte meg. Az MTA levelező tagjává 2001-ben, rendes taggá 2007-ben választották. 2004-ben megválasztották az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának elnökévé, ezáltal az MTA Elnökségébe is bekerült. A testületbe 2008-ban saját jogon is beválasztották. Török Ádám számos gazdasági társaság és szakmai szervezet munkájában vett részt, 1993 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságát vezette, 2009-ben a Költségvetési Tanács tagja lett. Oktatóként több hazai felsőoktatási intézményben, vendégprofesszorként pedig több külföldi egyetemen tanított, jelenleg a Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék professzora. Elismerései közül a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét 2006-ban kapta meg.

Az MTA főtitkárhelyettese

Barnabás Beáta Mária
Tel.: +36 1 411 6109
Fax: +36 1 311 3868

Barnabás Beáta Mária növénybiológus 1948-ban született Budapesten. 1972-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar biológia–kémia szakán. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kutatójaként kezdett dolgozni. Szakterülete a növényi szaporodásbiológia, biotechnológia. A martonvásári kutatóhelyen 1992 óta a Biológiai Szekció vezetője, tudományos igazgatóhelyettes. Nevéhez kötődik Magyarország egyetlen növényi szaporodásbiológiai műhelyének megteremtése. Az MTA doktora címet 1989-ben szerezte meg. Az Akadémia levelező tagjává 2007-ben választott professzor az azóta elmúlt esztendőkben egyebek mellett az aszály termést csökkentő hatásának hátterében álló folyamatokról alkotott ismereteket gazdagította. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik az eltérő szárazságtűrésű genotípusok megkülönböztetését. 2013-ban az MTA rendes tagjává választották. Az MTA Veszprémi Területi Bizottsága alelnökének munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték, 2012-ben Széchenyi-díjat vehetett át.

Az MTA alelnöke (élő természettudományok)

Freund Tamás
Tel.: +36 1 302 4808
Fax: +36 1 331 4379

Freund Tamás neurobiológus 1959-ben született Zircen. 1983-ban szerzett biológusdiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. Az akadémiai doktori címet 1992-ben szerezte meg. Az MTA 1998-ban választotta levelező tagjai sorába, 2004-ben pedig az Akadémia rendes tagja lett. Kiemelkedő tudományos eredményeit több rangos hazai és nemzetközi díjjal is elismerték: az agykéreg, különösen a tanulási és memóriafolyamatokban kulcsfontosságú hippocampus ideghálózatának szerveződését és működését feltáró kutatási eredményeiért 2011-ben két másik magyar akadémikussal, Buzsáki Györggyel, valamint Somogyi Péterrel közösen elsőként kapta meg az „agykutatás Nobel-díjának” is nevezhető Agy díjat (The Brain Prize). Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia részvételével 2014-ben elindított, 12 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósuló Nemzeti Agykutatási Program konzorciumának elnöke.

Az MTA alelnöke (élettelen természettudományok)

Szász Domokos
Tel.: +36 1 302 4808
Fax: +36 1 331 4379

Szász Domokos matematikus 1941-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát1964-ben. Pályáját az ELTE tanársegédjeként kezdte, majd 1971-ben az MTA Rényi Alfréd által alapított és ma a nevét is viselő Matematikai Kutatóintézetének munkatársa lett. A ranglétrát végigjárva 1993-ban három évre kinevezték az intézmény igazgatójává. A kutatóintézetben eltöltött majd harminc esztendő mellett tizennyolc évet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanított, utóbbiban hat évig a Matematikai Intézet igazgatója volt. Szász Domokos kutatási területe a dinamikai rendszerek, a matematikai statisztikus fizika, valamint a sztochasztika. 1982-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Az MTA levelező tagjává 1990-ben, rendes taggá 1995-ben választották. Hat esztendeig az MTA Matematikai Tudományok Osztályának elnöke volt, 2011-ben pedig az Akadémia természettudományi alelnökévé választották. Tudományos eredményeit és oktatóként végzett munkáját 2005-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.


Az MTA alelnöke (társadalomtudományok)

Vékás Lajos
Tel.: +36 1 302 4808
Fax: +36 1 331 4379

Vékás Lajos jogtudós 1939-ben született Kolozsvárott. Jogi doktorátust 1963-ban szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Friss diplomásként az ELTE Polgári Jogi Tanszékén kezdett tanítani, amelynek később vezetője lett. Az egyetemen előbb két ízben rektorhelyettesként, majd 1990-ben három évig rektorként is dolgozott. 1992-től alapító rektorként öt esztendőn keresztül irányította a Collegium Budapestet. A magyar polgári jog, az összehasonlító polgári jog és a nemzetközi magánjog kutatójaként 1984-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. Tudományos munkássága keretében a polgári jog számtalan területét tanulmányozta: foglalkozott például az öröklési joggal, a gazdasági joggal, összehasonlító kutatásokban elemezte a magyar és a német polgári jogi rendszert és a magyar dologi jog rendszerét. 1990-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Mint a Kodifikációs Főbizottság vezetője jelentős szerepet vállalt az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében. Munkásságát több rangos kitüntetés mellett 2004-ben Széchenyi-díjjal ismerték el.