XI. Fizikai Tudományok Osztálya

Aszteroidák árnyékában, a génterápia jövője: a Szigma – a holnap világa 2017. július 4-i adása Aszteroidák árnyékában, a génterápia jövője: a Szigma – a holnap világa 2017. július 4-i adása

Aszteroidák árnyékában, a génterápia jövője: a Szigma – a holnap világa 2017. július 4-i adása

A statisztikusok szerint nem kérdés, hogy előbb-utóbb egy nagyobb aszteroida eltalálja a Földet – a kérdés inkább az égitest mérete és érkezésének pontos időpontja. De hogyan lehet kivédeni egy becsapódást? A tudományos rádióműsor másik témája a génmódosítás volt. Mennyire használható a génterápia? Meddig van jogunk módosítani az emberi génállományt? Az MTA szakértői válaszolnak.

Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas

Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas

Egy valódi kozmikus „régészeti lelet” feltárásával jutottak erre az eredményre európai és amerikai kutatók, köztük a lendületes Werner Norbert. Hogyan utaznak a világűr múltjába a csillagászok? Miért különleges elem a vas? Miről árulkodik a galaxisok közti hatalmas, de nem teljesen üres tér? Minden kiderül Szabados László csillagász írásából, mely végigvezet az elemek kialakulásától a legfrissebb röntgencsillagászati eredményekig.

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Magyar kutatók úttörő eredménye a bolygórendszerek születéséről

Évente közel két földtömegnyi anyag áramlik a V346 Nor jelű csillag környezetéből az égitest körüli korongra, majd hullik a születő csillagra, felfényléseket okozva. A jelenséget az ALMA teleszkóppal azonosították magyar kutatók vezetésével. A mérés annak megértéséhez járul hozzá, hogy miként fejlődnek azok a csillag körüli korongok, amelyekből a Földhöz hasonló bolygók is kialakulhatnak.

Exobolygó-vadászat, illetve vád és valóság Széchenyi akadémiai felajánlásának ügyében: a Szigma – a holnap világa 2017. június 27-i adása Exobolygó-vadászat, illetve vád és valóság Széchenyi akadémiai felajánlásának ügyében: a Szigma – a holnap világa 2017. június 27-i adása

Exobolygó-vadászat, illetve vád és valóság Széchenyi akadémiai felajánlásának ügyében: a Szigma – a holnap világa 2017. június 27-i adása

Mennyire különleges a Naprendszer? Valóban egyedül vagyunk a világegyetemben? Miért kell húsznál több távcső egy kutatáshoz? Befizette-e Széchenyi István az általa felajánlott összeget? Nemesként a felsőház helyett miért az alsóházban tette meg híres gesztusát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Az ELI-ALPS-ban rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatások elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és anyagtudományi területeket érintenek. Az itt folyó kutatásokban várhatóan az MTA több kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek majd.

  • 73 találat
  • További