RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • Tudomány a közel-keleti együttműködésért
    Tudomány a közel-keleti együttműködésért

    A tudománydiplomáciának a válságkezelésben betöltött szerepéről, a hagyományos diplomáciát segítő módszereiről, valamint az Európai Unió és a közel-keleti térség közötti kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés lehetőségeiről tanácskoztak vezető tudósok és magas rangú politikai döntéshozók Ammanban. A tanácskozáson Lovász László az MTA és a World Science Forum (WSF) elnökeként vett részt.

  • Idegtudományi Forma–1: agykutató csúcsműszer működik Magyarországon

    Idegtudományi Forma–1: agykutató csúcsműszer működik Magyarországon

    Mostantól a hazai agykutatók is a legjobb autóval indulhatnak a tudományos Forma–1-ben. A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. A tisztán kutatási és fejlesztési célokra megvásárolt csúcsműszer nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is.

    Tovább
  • Nagy elődök nyomdokain – a Kelet magyar kutatói

    Nagy elődök nyomdokain – a Kelet magyar kutatói

    Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Xantus János – néhány név azok közül a nagy hírű tudósok közül, akik életművükkel maradandó módon járultak hozzá a hazai orientalisztika eredményeihez. Mások kevésbé ismertek a nagyközönség előtt. Pedig volt közöttük 32 nyelvet és nyelvjárást beszélő, polihisztor nyelvész és a kopt miseliturgiát elsőként lejegyző népzenekutató is. A magyar Kelet-kutatás meghatározó alakjait most tárlat mutatja be a Magyar Tudományos Akadémián.

    Tovább
  • Filmklub: A magyar alma a Jonathantól a sebezhetetlen Hesztiáig

    Filmklub: A magyar alma a Jonathantól a sebezhetetlen Hesztiáig

    Ha valakit megkérdezünk az utcán, milyen almafajtát ismer, szinte biztosan a Jonathant említi. Magyarországon a 2000-es évek elejéig valóban ez volt a legjellemzőbb fajta. Az almaválaszték mindössze ötre szűkült a világpiacon, ami nagy kockázat egy elharapózó fertőzés esetén. Ezért is fontosak a betegségeknek ellenálló, új hazai fajták. Nézze meg nálunk az erről készült filmet!

    Tovább
  • Eltüntetni a kelet–nyugati törésvonalat – az ERC elnöke az Akadémián

    Eltüntetni a kelet–nyugati törésvonalat – az ERC elnöke az Akadémián

    Bízik a tudományos közösség erejében, jobban ösztönözné az új EU-tagállamok kutatóit, és örül a magyarok kiemelkedő teljesítményének. A Magyar Tudományos Akadémián járt Jean-Pierre Bourguignon, az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) elnöke.

    Tovább
  • A régi magyar irodalom történetének megírása nem csak irodalomtörténeti kérdés

    A régi magyar irodalom történetének megírása nem csak irodalomtörténeti kérdés

    Több mint egy évtizede nem szenteltek tanácskozást az irodalomtörténet-írás lényegét érintő módszertani kérdéseknek Magyarországon. Ezt a hiányt pótolta az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének márciusi konferenciája a régiség irodalmának értelmezési kereteiről.

    Tovább
  • Már készen állnak a Nagy Hadronütköztető kísérletei

    Már készen állnak a Nagy Hadronütköztető kísérletei

    Készen áll a részecskenyalábok fogadására az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) a mintegy kétéves karbantartás után. Az LHC-ban a most zajló finomhangolás végeztével május végén vagy június elején következnek az első, már a fizikusok számára is érdekes ütközések.

    Tovább
  • Magyar kutatók új módszere a veseműködés in vivo vizsgálatára

    Magyar kutatók új módszere a veseműködés in vivo vizsgálatára

    Egy magyar kutatócsoport munkája segítheti a kísérleti gyógyszerek kalcium-anyagcserére gyakorolt hatásának megismerését. Módszerük első alkalmazásaként a vese egyes sejtjeinek kalciumháztartását vizsgálták, a kapott eredmények jelentőségét pedig jól mutatja, hogy a kutatók a Journal of the American Society of Nephrology hasábjain számolhattak be munkájukról.

    Tovább
  • Tüskés Gábor Humboldt-díjas

    Tüskés Gábor Humboldt-díjas

    Az Alexander von Humboldt Alapítvány kuratóriuma Humboldt-díjban részesítette Tüskés Gábor irodalomtörténészt. A 60 ezer euróval járó Humboldt-díj birtokosa egy évet szabadon választott kutatási témákon dolgozhat Németországban.

    Tovább
  • Pletyka nélkül nehezebb lenne az együttélés

    Pletyka nélkül nehezebb lenne az együttélés

    A társadalmi rend egyik szinte észrevétlen, de a mindennapjainkban nagyon is jelen lévő, fontos tényezője a pletyka – ennek az első hallásra talán kissé meglepő állításnak az igazságtartalmát vizsgálja Takács Károly szociológus. A kutató az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban a Lendület program keretében megkezdett munkáját az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatásával folytathatja.

    Tovább
  • A megbolygatott ökoszisztémák érzékenyek a klímaváltozásra

    A megbolygatott ökoszisztémák érzékenyek a klímaváltozásra

    Azok az ökoszisztémák, amelyeket valamilyen bolygatás ér, vagy korábbi bolygatásból regenerálódnak, érzékenyebbek a klímaváltozásra, mint a stabil, egyensúlyi állapotban levők. Ezt mutatta ki egy Európában hét helyszínen tizennégy éve folyó kísérletsorozat, amelyben az MTA Ökológiai Kutatóközpont szakemberei is részt vesznek.

    Tovább
  • Továbbra sincs bizonyíték az állítólagos Petőfi-csontokra

    Továbbra sincs bizonyíték az állítólagos Petőfi-csontokra

    Huszonhat év után újra megpróbálja igazolni a Megamorv-Petőfi Bizottság, hogy Petőfi Sándor maradványait találták meg Szibériában. A csontokról már 1990-ben bebizonyosodott, hogy egy nőhöz tartoztak, és ezt az új DNS-vizsgálat sem cáfolja. III. Richárd angol király újratemetése arra példa, hogy több száz év múltán is lehetséges az azonosítás, ha ott keresik az eltűntet, ahol a legvalószínűbb, hogy eltemették, másrészt a tudományos precizitás mellett kivételes szerencse is kell hozzá.

    Tovább