Ismét lehet pályázni a Lendület programra

Ismét lehet pályázni a Lendület programra

Meghirdette a 2017-ben induló Lendület-kutatócsoportok létrehozására kiírt pályázati felhívását a Magyar Tudományos Akadémia. A várhatóan rendelkezésre álló 600 millió forintból 16-18 új kutatócsoport kezdheti meg jövőre a munkát. Az alapkutatásokat végzők mellett a gazdasági versenyképességet közvetlenül szolgáló, kiemelkedő eredményességű alkalmazott kutatásokat végzőket is támogatja az MTA.

Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Egy csillagász, egy idegtudós és egy matematikus is eredményesen pályázott az MTA kutatóintézet-hálózatából az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a már önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grantre. Maria Lugaro, Dénes Ádám és Marx Dániel ötéves, legfeljebb 2 millió eurós támogatással járó kutatási programot indíthat el.

Elhunyt Fekete Gábor biológus, az MTA rendes tagja Elhunyt Fekete Gábor biológus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Fekete Gábor biológus, az MTA rendes tagja

Életének 87. évében, 2016. november 29-én elhunyt Fekete Gábor, Széchenyi-díjas ökológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának rendes tagja, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete kutatóprofesszora. Fekete Gábor a növényökológia, a vegetációtan és a természetvédelmi biológia elismert kutatója, a Nemzeti Biodiverzitás-megőrzési Program egyik megalapozója volt.

Fejlett „mikrochip” az agyban Fejlett „mikrochip” az agyban

Fejlett „mikrochip” az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is – szegedi kutatók új eredményei.

Célok, programok, lehetőségek – újra Budapesten a Víz Világtalálkozó Célok, programok, lehetőségek – újra Budapesten a Víz Világtalálkozó

Célok, programok, lehetőségek – újra Budapesten a Víz Világtalálkozó

A fenntartható vízgazdálkodás jelentőségére és a klímaváltozásnak a vízkincset érintő veszélyeire figyelmeztettek a Budapesti Víz Világtalálkozó nyitónapján felszólalók. Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt: abban, hogy a tiszta víz ne ritka kincs, hanem az élet természetes velejárója legyen gyermekeink és unokáink számára is, a tudománynak is van felelőssége.

Felfedező kutatások esetén nem lehet jósolni – interjú Freund Tamással Felfedező kutatások esetén nem lehet jósolni – interjú Freund Tamással

Felfedező kutatások esetén nem lehet jósolni – interjú Freund Tamással

Az idegtudomány nyitott kérdéseiről, az agykutatáshoz szükséges képességekről és módszerekről, a tudományos eredmények publikálásának problémáiról, a Nemzeti Agykutatási Programról, valamint az agy betegségei által okozott szociális terhekről beszélt Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására

Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására

A tagállamok kiegyensúlyozottabb részvételén is múlik a közös európai tudományfinanszírozási programok hatékonysága és az Európai Unió sikere a tudományos és innovációs eredményekért folytatott globális versenyben. A kiegyensúlyozottabb európai tudományfinanszírozás feltételeiről egyeztettek „A kiválóság terjesztése és az innovációs megosztottság csökkentése” című brüsszeli konferencián. A szlovák uniós soros elnökségi programba illesztett rangos esemény nemcsak az EU fejlett és kevésbé fejlett országainak innovációs kapacitása közti jelentős különbség természetét és okait tárgyalta, hanem lehetőséget nyújtott konkrét javaslatok előterjesztésére is.

Lendületes kutatók: az invazív ragadozók „láthatatlanok” a prédafajok egyedei számára Lendületes kutatók: az invazív ragadozók „láthatatlanok” a prédafajok egyedei számára

Lendületes kutatók: az invazív ragadozók „láthatatlanok” a prédafajok egyedei számára

Az invazív ragadozók érkezésükkor különösen veszélyesek lehetnek az őshonos prédafajok egyedeire nézve, mivel ezek kezdetben nem képesek felismerni a jövevények képében rájuk leselkedő veszélyt – mutatta ki egy az MTA ATK NÖVI Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai vezetésével végzett vizsgálat. A kutatás eredményeit az Amerikai Ökológiai Társaság folyóirata, az Ecology közölte.

Huszonnyolc milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs programokra Huszonnyolc milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs programokra

Huszonnyolc milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs programokra

Öt akadémiai kutatóközpont is található azok között a konzorciumok között, amelyek összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el az NKFI Alapból. A támogatott 26 konzorciumi projektjavaslat közül az MTA Természettudományi Kutatóközpont négy, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont kettő-kettő, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont pedig egy-egy kidolgozásában vett részt.

Lendület-kutatócsoport-vezető nyert az ERC Starting Grant pályázatán Lendület-kutatócsoport-vezető nyert az ERC Starting Grant pályázatán

Lendület-kutatócsoport-vezető nyert az ERC Starting Grant pályázatán

Olyan módszerek kifejlesztése, amelyek révén első ízben válik lehetővé az élet fájának génszintű adatok alapján felállított, datált rekonstrukciója – ez a fő célja Szöllősi Gergelynek, az MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetőjének. A fizikus 2017 nyarától öt év alatt 1,45 millió eurós támogatást használhat fel.

Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok

Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok

A magyar és francia történelem szimbolikus kapcsolódási pontjairól, így a hagyomány szerint Pannonia provincia Savaria városában 316 körül született tours-i püspökről, Szent Mártonról is közölt cikkeket a La Nouvelle Revue d’Histoire. A folyóirat tematikus száma egy azon kiadványok és rendezvények sorában, amelyek hozzájárulnak az 1700 évvel ezelőtt született szent életének és korának tudományos igényű feldolgozásához.

Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban

Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban

Milyen sajátosságok jellemzik a magyarok politikai attitűdjeit? Mennyire számítunk befogadónak vagy kirekesztőnek a többi európai országhoz képest? Milyen az egészségi állapotunk? Egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói a leginkább mérvadó európai közvélemény-kutatás, a European Social Survey (ESS) adataira támaszkodva válaszoltak meg. Eredményeikről csütörtökön számoltak be.

Egyedülálló magyar napfolt-adatbázis készült a Nap hosszú távú változásainak vizsgálatához Egyedülálló magyar napfolt-adatbázis készült a Nap hosszú távú változásainak vizsgálatához

Egyedülálló magyar napfolt-adatbázis készült a Nap hosszú távú változásainak vizsgálatához

Várható-e a napaktivitás csökkenése? Volt-e „modern kori maximum” a naptevékenység során? Hogyan működik a szoláris dinamó? A napfizikai folyamatok megértéséhez elengedhetetlenek a minél hosszabb távra szóló és megbízható adatok. Ezt segíti az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet debreceni Napfizikai Obszervatóriumának napfolt-adatbázisa, amely már 150 év adatait tartalmazza.

Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása

Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása

Az MTA Jelölőbizottság az MTA tisztújításával kapcsolatban vegyes eljárás mellett döntött: részben „search commitee”-s eljárást alkalmaz, részben befogadja a jelöléseket.

A lebénult testrészek mozgatásának lehetőségei: alapkutatások és módszerek A lebénult testrészek mozgatásának lehetőségei: alapkutatások és módszerek

A lebénult testrészek mozgatásának lehetőségei: alapkutatások és módszerek

Javítani azoknak az emberek az életminőségén, akik valamilyen fogyatékossággal élnek – ez a célja az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Rehabilitációtechnológiai Csoportjának. A kutatók egyebek mellett olyan mesterséges szabályozást próbálnak létrehozni, amellyel a bénult végtagok újból aktív izomerőt képesek kifejteni.

Nyolcmilliárd forintos uniós támogatás új kutatócentrumok létrehozására Nyolcmilliárd forintos uniós támogatás új kutatócentrumok létrehozására

Nyolcmilliárd forintos uniós támogatás új kutatócentrumok létrehozására

Két akadémiai kutatóhely is részt vesz abban a két konzorciumban, amelyek összesen 26 millió eurót, vagyis mintegy 8 milliárd forintot nyertek el kiválósági központ megvalósítására az EU Horizon 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming” programban. A kiegészítő hazai forrással és a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két élvonalbeli program az orvostudományi kutatások, továbbá a termelésinformatika és -irányítás területén.

Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel

Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel

Új, innovatív hűtési technika alkalmazásával növelték az antiproton tömegének mérési pontosságát a CERN-ben. Az ASACUSA együttműködés keretében az elektronéhoz képest határozták meg az antiproton tömegét a fizikusok. A magyar kutatók részvételével folyó munka eredményeiről a Science magazinban számoltak be a tudósok.

Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei

Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei

Mit értek el a kutatók mostanáig Magyarország eddigi legnagyobb egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében? Miért van szükség a tudomány, a közélet, a politika és a közigazgatás vezetői közötti együttműködésre, és mik lehetnek ennek a közös munkának az eredményei? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak döntéshozók, vezető kutatók, valamint a tudománypolitika meghatározó személyiségei az MTA Székházában.

Visegrádi akadémiai összefogás az európai kutatási forrásokhoz való egyenlőbb hozzáférésért Visegrádi akadémiai összefogás az európai kutatási forrásokhoz való egyenlőbb hozzáférésért

Visegrádi akadémiai összefogás az európai kutatási forrásokhoz való egyenlőbb hozzáférésért

A visegrádi tudományos akadémiák elnökeinek éves találkozóját idén rendhagyó keretek között szervezte a Magyar Tudományos Akadémia. Az Európai Unió tudományos keretprogramjában való sikeresebb részvétel érdekében a V4-ek képviselői együttes ülést tartottak október 26-án és 27-én a tudományfinanszírozó és kutatási szervezetek brüsszeli érdekképviseletével, a Science Europe-pal. A résztvevők tanácskoztak a női kutatók karrierjét segítő akadémiai kezdeményezésekről is.

Pontosabb jóslat az axion nevű hipotetikus részecske tömegére Pontosabb jóslat az axion nevű hipotetikus részecske tömegére

Pontosabb jóslat az axion nevű hipotetikus részecske tömegére

A fizika két nagy rejtélyére adhat magyarázatot az a hipotetikus részecske, amelynek tömegére minden eddiginél pontosabb jóslatot adtak két, az MTA Lendület programjának támogatásával működő kutatócsoport tagjai, az ELTE kutatói, valamint a Wuppertali Egyetem munkatársai. Kutatási eredményüket a Nature-ben tették közzé

A Balaton környezetvédelmi sikertörténet – bemutatták az MTA vízprogramjának első eredményeit A Balaton környezetvédelmi sikertörténet – bemutatták az MTA vízprogramjának első eredményeit

A Balaton környezetvédelmi sikertörténet – bemutatták az MTA vízprogramjának első eredményeit

Csak a szuperszámítógépes kapacitás korlátozza azt, hogy mennyire részletes meteorológiai és a hidrológiai modelleket tudunk alkalmazni a Balaton sajátos légköri cirkulációjának és vízmozgásának jellemzésére – hangzott el többek között a MTA Víztudományi Program első eredményeit bemutató konferencián, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartottak. A programot a hazai víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése, a kutatások hálózatba szervezése végett indította el tavaszi közgyűlésén az Akadémia.

„Tesszük a dolgunkat” – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe „Tesszük a dolgunkat” – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

„Tesszük a dolgunkat” – megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe

Az MTA részt vesz az össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az MTA egy hónapos országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján. A programsorozat idei mottója: „Oknyomozó tudomány.” Az eseménysorozat tavalyi megújulása után idén is több ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket az MTA Székházában.

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata

Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata

Vörösmarty Mihály Szózatának történetéről, hatásáról, nemzeti kultúránkban elfoglalt helyéről nyílt csütörtökön délután kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban. A tárlat szenzációja a költemény eredeti kézirata, amelyet hosszú évtizedek óta nem láthatott a nagyközönség.

A politika egybites válaszokat keres A politika egybites válaszokat keres

A politika egybites válaszokat keres

Az MTA elnöke szerint a közgyűlés nem szavazhat politikai kérdésekről. Az akadémiai törvény viszont nemcsak megengedi, de elő is írja, hogy a testület nyilvánítson véleményt a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről. Lovász László ugyanakkor azzal érvel: az övék nem politikai szervezet, az elnök mint közszereplő pedig nem fejezheti ki politikai álláspontját, mert 365 akadémikust kell képviselnie – akiknek a fele jobb-, a másik fele pedig baloldali.

Terítik a lézerek svédasztalát Szegeden Terítik a lézerek svédasztalát Szegeden

Terítik a lézerek svédasztalát Szegeden

Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont épületkomplexuma hamarosan elkészül, ezt követően beköltöznek a nagyberendezések is, és 2017 második felében indulhatnak a kísérletek. De vajon miért szeretik annyira a fizikusok – sőt, kémikusok, biológusok – a lézereket? Mitől szuper egy "szuperlézer"? Milyen hatással lehet ez a komoly szakmai és anyagi lehetőségeket kínáló új kutatóhely a magyar egyetemek és kutatóintézetek világára?

Kompakt forrás extrém erős terahertzes terek keltésére Kompakt forrás extrém erős terahertzes terek keltésére

Kompakt forrás extrém erős terahertzes terek keltésére

Az anyagvizsgálatban és kompakt, akár terápiás célokra is használható terahertzes részecskegyorsítók kifejlesztésében jelenthetnek új lehetőségeket azok az eredmények, amelyekről az MTA-PTE Nagy Intenzitású Terahertzes Kutatócsoport és a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének munkatársai számoltak be az Optica folyóiratban.

Világelsők lehetünk a Földet veszélyeztető meteorok megfigyelésében Világelsők lehetünk a Földet veszélyeztető meteorok megfigyelésében

Világelsők lehetünk a Földet veszélyeztető meteorok megfigyelésében

A GINOP-pályázaton elnyert csaknem egymilliárd forintos támogatással a magyar kutatói hálózat várhatóan úttörő szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában. A Piszkéstetői Obszervatórium és a Gothard Asztrofizikai Obszervatórium új kamerarendszerével először kapunk majd torzításmentes képet a Kárpát-medence feletti meteoritikus aktivitásról, Szombathelyen pedig megépül Magyarország második legnagyobb csillagászati távcsöve, mellyel egyebek mellett a nagyméretű meteoritok földi és űrbéli kockázatait vizsgálják.

Buborékszerű atommagot fedeztek fel magyar kutatók közreműködésével Buborékszerű atommagot fedeztek fel magyar kutatók közreműködésével

Buborékszerű atommagot fedeztek fel magyar kutatók közreműködésével

Egy nemzetközi kutatócsoport buborékszerű protoneloszlást mutatott ki a 34-es tömegszámú neutrontöbbletes szilíciumizotópban. A központi protonsűrűség ennél az izotópnál majdnem csak fele annak, mint az atommag külső részein, míg a neutronsűrűség egyenletes. A radioaktívion-nyalábon végzett kísérletben nyert adatok feldolgozásában az MTA Atomki kutatói is részt vettek.

Valóság és illúziók: kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy Valóság és illúziók: kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy

Valóság és illúziók: kiderült, hogy miért a zajos agy a hatékony agy

Látásunk legalapvetőbb szintjén is befolyásolják idegsejtjeink működését a világról alkotott agyi modelljeink. Orbán Gergővel, az MTA Wigner FK Lendület-csoportvezetőjével, a témáról a Neuron című folyóiratban most megjelent cikk vezető szerzőjével beszélgettünk érzékelésünk újraértelmezett modelljéről, az agy matematikájáról és az idegrendszerünkhöz csatlakozó implantátumok jövőjéről.

A globális migrációtól a roma médiaképig – kutatások az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában A globális migrációtól a roma médiaképig – kutatások az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

A globális migrációtól a roma médiaképig – kutatások az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

A magyarországi társadalmi folyamatokat, a hazai politikai rendszer alakulását, az egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitását és politikai gondolkodásmódját, az újnacionalizmust, valamint a gyermekszegénységet is vizsgálták az elmúlt években azoknak a kutatásoknak a keretében, amelyeket az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjában végeztek.

Tudományos magazint indított az InfoRádió és az Akadémia Tudományos magazint indított az InfoRádió és az Akadémia

Tudományos magazint indított az InfoRádió és az Akadémia

Keddenként, a 19 órás hírek után hallható az InfoRádió új tudományos-ismeretterjesztő műsora Szigma – a holnap világa címmel. A félórás, többször ismételt műsorban a magyar kutatók legújabb eredményeit mutatják be mindenki számára érthetően. Az október 18-ai adás fő témája a Mars. Az MTA honlapjáról a korábbi adások is elérhetők.

A magyar jogrendszer állapota – könyvbemutató az Akadémián A magyar jogrendszer állapota – könyvbemutató az Akadémián

A magyar jogrendszer állapota – könyvbemutató az Akadémián

Tudományos igényességgel és interdiszciplináris módszerekkel áttekinteni a magyar jogrendszer aktuális állapotát úgy, hogy a munka során a társadalmi környezetet, a vélhető hatásokat, a szabályozások célját, valamint társadalmi elfogadottságát is vizsgálják – ez volt a célja a szerkesztőknek azzal az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetében készült kötettel, amelyet csütörtökön mutatnak be.

Simonyi 100 – emlékülés az MTA Székházában Simonyi 100 – emlékülés az MTA Székházában

Simonyi 100 – emlékülés az MTA Székházában

A 20. század második felének egyik legjelentősebb fizikusára, az iskolateremtő tudósra, Simonyi Károlyra emlékeztek egykori pályatársak, tanítványok, rokonok és tisztelők a professzor születésének centenáriuma alkalmából rendezett konferencián.

Politikai kérdésben nem alakítunk ki testületi véleményt Politikai kérdésben nem alakítunk ki testületi véleményt

Politikai kérdésben nem alakítunk ki testületi véleményt

„Én se a bal-, se a jobboldalt nem képviselem, én a tudomány, az oktatás, a kultúra ügyeinek képviseletére vállalkoztam. Véleményem szerint az MTA-nak ilyen kérdésekkel kell foglalkozni, s nem politikával” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a Magyar Időknek adott interjúban, amelyben először a 12 akadémikus és 16 MTA doktora nyílt leveléről kérdezték.

„Remélem, eljön az idő” – fejezetek az ifjú Széchenyi életéből „Remélem, eljön az idő” – fejezetek az ifjú Széchenyi életéből

„Remélem, eljön az idő” – fejezetek az ifjú Széchenyi életéből

Milyen szellemi-lelki útkeresés után került a magyar közéletbe az arisztokrata család Bécsben született, katonai pályára készülő sarja, a fiatalkorát utazgatással, bohém-romantikus kalandokkal fűszerező Széchenyi István? Fónagy Zoltán történész írása az MTA 225 éve született alapítójáról.

Interjú Lovász Lászlóval az Indexen Interjú Lovász Lászlóval az Indexen

Interjú Lovász Lászlóval az Indexen

Az utóbbi napokban már három, összesen négy külföldi tudós adta vissza az akadémiai tagságát az Orbán- kormány elleni tiltakozásul. Lovász László szerint az Akadémiának nem feladata a politizálás, de ez mindenkinek egyéni joga, és nem származik belőle hátránya. Az MTA elnökével az index.hu készített interjút.

Régészek drónnal és magnetométerrel Régészek drónnal és magnetométerrel

Régészek drónnal és magnetométerrel

A régészet úttörői szinte csak az ásót és az ecsetet használták. A múlt tárgyi emlékeit a terepen kutatók eszköztára azonban mára jelentősen kibővült: a kéziszerszámok mellett mind több csúcstechnikának számító műszer segíti a tudományos munkát. A kutatók az új módszereknek is köszönhetően egyre inkább teljes közösségek életét próbálják rekonstruálni.

Magyar Örökség díjat nyert a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyar Örökség díjat nyert a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert

Magyar Örökség díjat nyert a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert

Magyarország legjelentősebb élőnövény-gyűjteménye az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertje. A több mint 180 éves, műemlék- és természetvédelem alatt álló létesítmény immár azok közé az intézmények közé tartozik, amelyek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.

Kötődés és érdekazonosság: egy magyar jezsuita útja az esztergomi érseki székig Kötődés és érdekazonosság: egy magyar jezsuita útja az esztergomi érseki székig

Kötődés és érdekazonosság: egy magyar jezsuita útja az esztergomi érseki székig

Pázmány Péter alapvetően nem hitvitázó, térítői, írói munkásságának köszönheti, hogy 400 évvel ezelőtt, 1616 őszén kinevezték esztergomi érsekké. Pályájának e legfontosabb fordulata csak az európai történelem, a korabeli nemzetközi politika és diplomácia összefüggéseiben értelmezhető és érthető meg – állapítja meg az mta.hu számára írt cikkében Tusor Péter történész.