Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása

Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása

A Jelölőbizottság a 2017. január 11-i, február 6-i és március 2-i ülésén megvitatta az elektronikus közvélemény-kutatás, a tudományos osztályok javaslatai és a jelölőbizottsági tagok által közvetített vélemények alapján kialakult jelölési javaslatokat, és titkos szavazással határozott az egyes tisztségekre jelölendő személyekről.

Világelső módszerrel vizsgálták a forgást biomolekuláris gépezetben az MTA kutatói Világelső módszerrel vizsgálták a forgást biomolekuláris gépezetben az MTA kutatói

Világelső módszerrel vizsgálták a forgást biomolekuláris gépezetben az MTA kutatói

Elsőként határozta meg a forgási sebességet egy forgómozgást végző fehérjekomplexben az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont egy munkacsoportja a komplex bármiféle módosítása nélkül, annak természetes környezetében. A fehérje nem csupán reagál a hangfrekvenciás elektromos jelekre, hanem az oszcilláló elektromos tér szinkronizálni is tudja az egyes fehérjék forgását, aminek pedig biotechnológiai jelentősége van.

Falling Walls Lab – felhívás fiatal innovátorok számára Falling Walls Lab – felhívás fiatal innovátorok számára

Falling Walls Lab – felhívás fiatal innovátorok számára

Három percben beszámolni a kutatómunka eredményéről, az üzleti modellről, vagy az innovatív projekt lényegéről – ez a feladat a Falling Walls Lab nevű rendezvényen, amelynek magyarországi válogatóját a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közösen rendezi meg.

Országjelentés: a viták szerepe felbecsülhetetlen a továbblépés szempontjából Országjelentés: a viták szerepe felbecsülhetetlen a továbblépés szempontjából

Országjelentés: a viták szerepe felbecsülhetetlen a továbblépés szempontjából

A korábbiaknál szélesebb körben, a sajtó jelenlétében mutatták be a Magyar Tudományos Akadémia Székházában az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó éves jelentését. Az esemény házigazdájaként tartott köszöntőjében Lovász László akadémiai elnök egyebek mellett a közös célok érdekében történő együttműködés és eszmecsere jelentőségét hangoztatta.

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön – a Rosetta képein feltárult az égitest belseje Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön – a Rosetta képein feltárult az égitest belseje

Először figyeltek meg hegyomlást üstökösön – a Rosetta képein feltárult az égitest belseje

Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. Az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga. A felvételeket vizsgáló nemzetközi kutatócsoport tagja Tóth Imre, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója is. Eredményeikről a Nature Astronomy folyóiratban számoltak be.

Megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Művek Tára Tudományos Tanácsa Megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Művek Tára Tudományos Tanácsa

Megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Művek Tára Tudományos Tanácsa

Megalakult a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) legfőbb döntéshozó testülete. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének kezdeményezésére létrehozott Tudományos Tanács 2017. március 20-án tartotta alakuló ülését. A testület elnökévé Kamarás Katalint, az MTA rendes tagját, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutatóprofesszorát választották.

Gravitációs hullámok: az európai detektor, a Virgo is beszáll a kutatásba Gravitációs hullámok: az európai detektor, a Virgo is beszáll a kutatásba

Gravitációs hullámok: az európai detektor, a Virgo is beszáll a kutatásba

Befejeződött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két működő detektorához. Ezáltal lehetővé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szűk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltő esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.

Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendet Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendet

Átadták a Széchenyi-díjakat és a Magyar Érdemrendet

A tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére alapított Széchenyi-díjat a Magyar Tudományos Akadémia nyolc tagja és az MTA hat doktora vehette át március 15-én a Parlament Kupolatermében. Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában.

Szeretné körberepülni az Akadémia Székházát? Szeretné körberepülni az Akadémia Székházát?

Szeretné körberepülni az Akadémia Székházát?

Most megteheti, ha hajlandó gondolatban felülni egy drón hátára. Cikkünkben bemutatjuk az elkészült videót, az Akadémia Székházának vadonatúj 3D-modelljét, és a kíváncsiak még a kulisszák mögé is bepillanthatnak.

Változatos élet a bombatölcsérekben Változatos élet a bombatölcsérekben

Változatos élet a bombatölcsérekben

Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. Ezek természetvédelmi jelentőségéről jelent meg cikk a Biological Conservation című tudományos folyóiratban az MTA Ökológiai Kutatóközpont volt és jelenlegi munkatársainak a közreműködésével. A cikkről a New Scientist is beszámolt.

Elhunyt Dimény Imre, az MTA rendes tagja Elhunyt Dimény Imre, az MTA rendes tagja

Elhunyt Dimény Imre, az MTA rendes tagja

Életének 95. évében elhunyt Dimény Imre agrármérnök, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A Széchenyi-díjas tudós 1967 és 1975 között földművelésügyi és élelmezésügyi miniszter volt.

Térképeken a történelem – új atlasz a középiskolásoknak Térképeken a történelem – új atlasz a középiskolásoknak

Térképeken a történelem – új atlasz a középiskolásoknak

Nyolcvan oldalon körülbelül kétszáz térképpel, eddig csak tudományos publikációkban hozzáférhető eredmények – például a honfoglalás, a múlt század elejének kivándorlási folyamata, az európai zsidóság holokausztja, a cigányság történelme – képi megjelenítésével, valamint a használatot megkönnyítő keresőhálóval készül a középiskolai történelmi diákatlasz 3. kiadása az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. Az új kiadványt akár már a 2017/18-as iskolaévben használatba vehetik a diákok.

Kutatónők elismerése a Magyar Tudományos Akadémián Kutatónők elismerése a Magyar Tudományos Akadémián

Kutatónők elismerése a Magyar Tudományos Akadémián

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén értek el kiemelkedő teljesítményt azok a kutatónők, akik a nemzetközi nőnapon átvehették a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat a Magyar Tudományos Akadémián.

Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen

Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen

A DNS-ben keletkezett hibák javításának kutatása során egy új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.

Emléktábla hatalmi erőszak áldozatául esett agrárkutatók emlékének Emléktábla hatalmi erőszak áldozatául esett agrárkutatók emlékének

Emléktábla hatalmi erőszak áldozatául esett agrárkutatók emlékének

Három, az MTA martonvásári kutatóintézetéből 1957-ben elhurcolt és megalázott tudós emlékére avattak emléktáblát az akadémiai kutatóhelyen. Az ünnepségen beszédet mondott Boross Péter volt miniszterelnök. Az avatáson részt vett Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, Balázs Ervin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere is.

Gyerekesélyek a végeken – tanulmányok az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjától Gyerekesélyek a végeken – tanulmányok az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjától

Gyerekesélyek a végeken – tanulmányok az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjától

Az ország legszegényebb térségeiben élő cigány gyerekek alig harmada él elfogadható lakásban, a többségnek nincs íróasztala, de sokan vannak, akiknek még saját ágy sem jut. A szegénység és a szülők munkanélkülisége mellett a rossz lakáskörülmények is tovább rontják ezeknek a gyerekeknek az esélyeit. A zsúfoltság és a penészes falak ráadásul meg is betegítik őket. Egyebek mellett ez derült ki abból a kutatásból, amelynek keretében Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségeiben nézték meg a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, hogy milyen körülmények között élnek a szegény cigány gyerekek. Az átfogó tanulmány nemrég jelent meg „Gyerekesély a végeken” címmel.

Tudományszervező költő az Akadémián – Arany János és az MTA Tudományszervező költő az Akadémián – Arany János és az MTA

Tudományszervező költő az Akadémián – Arany János és az MTA

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Arany János. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakját szoros kötelék fűzte a Magyar Tudományos Akadémiához. Akadémikussá történő megválasztása után néhány évvel, 1865-ben foglalta el az MTA titoknoki – mai kifejezéssel főtitkári – székét. Arany Jánosnak az intézménnyel való kapcsolatát és ottani, hivatali tevékenységét mutatja be Gábori Kovács József irodalomtörténész írása.

Kapcsos könyv, Akadémiai album, Toldi – Arany-relikviák az MTA Székházban Kapcsos könyv, Akadémiai album, Toldi – Arany-relikviák az MTA Székházban

Kapcsos könyv, Akadémiai album, Toldi – Arany-relikviák az MTA Székházban

Arany Jánosnak nem csupán munkahelye, hanem több évig otthona is volt a Magyar Tudományos Akadémia Székháza. A következő képes összeállításban az egykori főtitkári lakás fennmaradt tárgyi emlékeit, valamint a költőnek az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményében őrzött néhány kéziratát, illetve az akadémiai tevékenységét felidéző dokumentumokat mutatjuk be.

Ünnepi ülés és tudományos előadások Nagyszalontán – megkezdődött az Arany János-emlékév Ünnepi ülés és tudományos előadások Nagyszalontán – megkezdődött az Arany János-emlékév

Ünnepi ülés és tudományos előadások Nagyszalontán – megkezdődött az Arany János-emlékév

Arany János szülőhelyén Áder János államfő és Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjével vette kezdetét a költő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat. Az Akadémia tudományos konferenciáján egyebek mellett az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, valamint a költő kiadatlan jegyzeteiről hangzottak el előadások.

Javaslattételi felhívás a Pataki Ferenc társadalomtudományi éremre Javaslattételi felhívás a Pataki Ferenc társadalomtudományi éremre

Javaslattételi felhívás a Pataki Ferenc társadalomtudományi éremre

A Magyar Tudományos Akadémia – a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományi Osztálya, valamint a Gazdaság és Jogtudományok Osztálya kezdeményezésére – Pataki Ferenc társadalomtudományi érmet alapított a modern magyar társadalomtudományi kutatások elismerésére. Az önálló monográfiák alapján odaítélhető díjjal kapcsolatos javaslatokat április 30-ig lehet eljuttatni az MTA Testületi Titkárságának.

Új elméleti modell a vérben keringő ellenanyagok jellemzésére Új elméleti modell a vérben keringő ellenanyagok jellemzésére

Új elméleti modell a vérben keringő ellenanyagok jellemzésére

Az immunológiai folyamatok pontosabb megértéséhez járulhatnak hozzá az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport részvételével immár egy évtizede folyó vizsgálatok, amelyek legfontosabb eredményeit a Nature Publishing Group Clinical and Translational Immunology folyóiratában megjelent két közleményben összegezték a kutatók. Az egyik legfontosabb megállapításuk szerint a természetes ellenanyagok képződése nem spontán folyamat, hanem a szervezetben megtalálható saját antigének indítják el.

Tanácskozás a PISA-eredményekről – videón az MTA Székházában rendezett konferencia Tanácskozás a PISA-eredményekről – videón az MTA Székházában rendezett konferencia

Tanácskozás a PISA-eredményekről – videón az MTA Székházában rendezett konferencia

Hogyan lehet a nemzetközi és hazai tapasztalatokat felhasználva, korszerű és jól használható tudással, illetve műveltséggel felvértezni a magyar gyerekeket? Egyebek mellett erre a kérdésre keresték oktatáskutatók és pedagógusok a választ a legutóbbi PISA-eredményekről rendezett tanácskozáson. Az MTA Székházában tartott konferencián készült videó megtekinthető az mta.hu-n.

Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán

Ha nem javul az oktatás, az ország jövője forog kockán

Több gimnazistára és több diplomásra lenne szükség, nem pedig kevesebbre – mondja Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki nem tartja helyesnek a tankötelezettségi kor leszállítását, nem hiszi, hogy csak mérnökökre lenne szükség, és óv a hirtelen reformoktól. A világhírű matematikus szerint lemaradtunk a világtól, az iskolának kreativitásra, csapatmunkára és modern civil ismeretekre is jobban kellene tanítania. Javulóban van az Akadémia és a minisztérium közötti együttműködés, de az MTA korábbi javaslatai az asztalfiókban végezték – derül ki Lovász László Indexnek adott interjújából.

„A népek ajkiról eltanulva” – tanulmánykötet a mesegyűjtés kezdeteiről „A népek ajkiról eltanulva” – tanulmánykötet a mesegyűjtés kezdeteiről

„A népek ajkiról eltanulva” – tanulmánykötet a mesegyűjtés kezdeteiről

Feldolgozni a magyar népmesék gyűjtésének, átalakításának és kiadásának történetét az 1840-es évek végétől az 1870-es évek elejéig – ez volt a célja Domokos Mariann-nak, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet fiatal kutatói ösztöndíjasának, akinek könyv alakban is megjelent tanulmányát a közelmúltban Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerte el az MTA.

Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe – Andrássy Gyula és kormánya Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe – Andrássy Gyula és kormánya

Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe – Andrássy Gyula és kormánya

Kiegyezés – a magyar történelem egyik meghatározó csomópontja ugyan nem köthető csupán egyetlen eseményhez, szimbolikus pillanatai azonban voltak e látványos politikai fordulatot hozó politikai folyamatnak. Az egyik ilyen Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése. Az 1867-es év meghatározó történéseit az mta.hu-n sorozattal idézzük fel, amelynek első darabja az Andrássy-kormány megalakulását és működését összegzi. Cieger András írása.

Rangos nemzetközi díj az MTA fizikus kutatójának Rangos nemzetközi díj az MTA fizikus kutatójának

Rangos nemzetközi díj az MTA fizikus kutatójának

Az Osztrák Tudományos Akadémia által adományozott Ignaz Lieben-díjat vehette át Farkas Illés, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport kutatója. A fizikus a 36 ezer dollár pénzösszeggel járó elismerést a csoportos mozgási jelenségek, például a gyalogos menekülési pánik, valamint a molekuláris biológiai és társadalmi hálózatok kutatásáért kapta.

Trump és a tudomány: lapszemle tudományos és tudományos-ismeretterjesztő lapokból Trump és a tudomány: lapszemle tudományos és tudományos-ismeretterjesztő lapokból

Trump és a tudomány: lapszemle tudományos és tudományos-ismeretterjesztő lapokból

Április 22-én, a Föld napján utcára vonulnak az amerikai kutatók, hogy a Trump-kormányzatnak a tudomány eredményeit kétségbe vonó intézkedései ellen tiltakozzanak. Más országokban eddig legalább száz helyszínen szerveznek szimpátiatüntetést. Lapszemle a Science, a Nature, a Scientific American, a New Scientist és a National Geographic elmúlt hetekben megjelent írásaiból.

Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében

Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében

Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton – az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 cm-es vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.

Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között

Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között

A napokban küldték ki az elismerő oklevelet azoknak a kutatóknak, akik 2016-ban szakterületük legidézettebb kutatói lettek. A „Highly Cited Scientist” címet a Web of Science kiadója adományozza az elmúlt 10 évben megjelent cikkekre történő hivatkozások alapján. Ebben az összesítésben 2016-ban Magyarországról egyedül Simon István bioinformatikus, az MTA levelező tagja került fel a rangos elismerést jelentő listára.

Szegeden lesz a molekuláris gyógyászat új európai központja Szegeden lesz a molekuláris gyógyászat új európai központja

Szegeden lesz a molekuláris gyógyászat új európai központja

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ közelebb hozza az alapkutatást a betegágyhoz, és európai fizetésekkel vonzza a kutatókat, akár külföldről is. Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója a tervekről és a tizenötmilliárdos projektben rejlő lehetőségekről.

Megjelent Bartók Béla művei kritikai összkiadásának első kötete Megjelent Bartók Béla művei kritikai összkiadásának első kötete

Megjelent Bartók Béla művei kritikai összkiadásának első kötete

Bartók Béla Gyermekeknek című, zongorára írt népdalfeldolgozás-sorozatának két változatát, illetve a zeneszerző népzenéről és népzenekutatásról szóló írásait mutatták be az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében. A két új kiadvány az intézeten belül működő Bartók Archívum munkatársai által szerkesztett két sorozatnak egy-egy új darabja.

Hogyan, mivel és milyen gyakran szennyezzük Budapestet és környékét? Hogyan, mivel és milyen gyakran szennyezzük Budapestet és környékét?

Hogyan, mivel és milyen gyakran szennyezzük Budapestet és környékét?

Nagyszabású kutatás-fejlesztési projektbe kezdett az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete: a téma Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népességdinamikája és a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezések. Az urbanizáció miatti környezetterhelést feltáró kutatás nemzetközi referenciaprojektté válhat.

Szupernóvák, gammakitörések, fekete lyukak: két komoly robottávcső épül Magyarországon a legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére Szupernóvák, gammakitörések, fekete lyukak: két komoly robottávcső épül Magyarországon a legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére

Szupernóvák, gammakitörések, fekete lyukak: két komoly robottávcső épül Magyarországon a legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére

Az MTA CSFK és a Szegedi Tudományegyetem közös pályázati sikere hozzásegíti a magyar kutatókat a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatainak – szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások – vizsgálatához. A két új, 80 cm tükörátmérőjű, automatizált távcső nemcsak itthon, de a régióban is komoly fejlesztésnek számít.

„Büszkék vagyunk önökre” - átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat „Büszkék vagyunk önökre” - átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

„Büszkék vagyunk önökre” - átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

A magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetét kutató néprajzos, a hideg csillagok mágneses aktivitását vizsgáló csillagász, valamint a funkcionális MRI segítségével fájdalomkutatást végző idegtudós egyaránt található azok között a fiatal kutatók között, akik az MTA Székházában Lovász László elnöktől és Török Ádám főtitkártól átvehették az Akadémiai Ifjúsági Díjat. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését tizennyolcan kapták meg az idén.

Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység

Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység

Folytatható hagyományokkal és a továbblépést lehetővé tévő eredményekkel egyaránt büszkélkedhet a magyar vízkutatás, amelynek legnagyobb feladata a következő években az MTA Víztudományi Programjának a megvalósítása lesz – hangzott el a Magyar Hidrológiai Társaság ünnepi centenáriumi rendezvényén, az Akadémia Székházában.

Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban

Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón

A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón

Egy chatrobotba oltott Pandacsöki Boborján, vagy a Tesla önvezető rendszere az „igazi” mesterséges intelligencia? Miért kellett húsz évig várni, hogy a sakk után a góban is győzedelmeskedjék a gépi intelligencia az emberiség legjobbjai felett? Benczúr András a mesterséges intelligencia mai helyzetét világítja meg előadásában.

Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését

Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését

Szathmáry Eörs és kutatótársainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerű szerves molekuláktól sejtjeink elődeiig. Hasznos vírusok, önző paraziták, együttműködő replikátorok és szerethető genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük.

Ingyen elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára, a most megjelent 6. kötet is Ingyen elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára, a most megjelent 6. kötet is

Ingyen elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára, a most megjelent 6. kötet is

A magyar nyelvtudomány nagy adósságát törleszti az a mű, amelyet az MTA Nyelvtudományi Intézetében mutattak be. A magyar nyelv nagyszótára hatodik kötete nem csupán a nyelvészet és az irodalomtudomány kutatóinak lehet majd fontos segédeszköze, hanem a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokan forgathatják haszonnal. A nagyszotar.nytud.hu címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza.

Tovább gyorsítja a globális felmelegedést, ha szenet veszítenek a talajok Tovább gyorsítja a globális felmelegedést, ha szenet veszítenek a talajok

Tovább gyorsítja a globális felmelegedést, ha szenet veszítenek a talajok

Hogyan befolyásolja a talajokban tárolt szén mennyiségét a Föld emelkedő átlaghőmérséklete? Számíthatunk-e pozitív visszacsatolásra, vagyis arra, hogy a talajokból felszabaduló szén további hőmérséklet-emelkedést okoz? Ezekre a kérdésekre ad választ egy nemzetközi kutatás, amelynek része volt az MTA Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági kísérlete.

Egészséges szomszédaik támogatásával nőnek a rákos rejtek Egészséges szomszédaik támogatásával nőnek a rákos rejtek

Egészséges szomszédaik támogatásával nőnek a rákos rejtek

Új tumorterápiát eredményezhet egy, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont részvételével zajlott sejtbiológiai kutatás. Juhász Gábor és norvég kollégái azt vizsgálták, a rákos sejt hogyan jut aminosavakhoz a szomszédos egészséges sejtekből. A háttérben az utóbbi évtizedekben intenzíven kutatott sejttani folyamat, az autofágia áll, amelyről már kiderült, hogy zavara számos megbetegedésre, kórképre jellemző a különböző ráktípusoktól a mozgáskoordinációs zavarokig.

Új vírusok tengerében – Harrach Balázs tudományünnepi előadása videón Új vírusok tengerében – Harrach Balázs tudományünnepi előadása videón

Új vírusok tengerében – Harrach Balázs tudományünnepi előadása videón

HIV, Ebola, Zika – vírusok, melyek mintha a semmiből bukkantak volna elő, és melyekkel szemben hirtelen védtelennek éreztük magunkat. De vajon hány ilyen „új vírusra” kell még számítanunk? Harrach Balázs előadásában beszámol a legújabb eredményekről, amelyek szerint a vírusok sokkal többen vannak, mint azt korábban bárki is gondolta.

Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Legyen a jelenleginél több női akadémikus, növekedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt – ezek a legfontosabb célkitűzései a Lamm Vanda akadémikus által vezetett testületnek.

Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

Huszadik alkalommal vehették át idén gyakorló tanárok kutatótevékenységük elismeréseként a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA Székházában. A díjazott pályamunkák témái között szerepel többek között az 1972. március 15-i spontán tüntetés történetének feldolgozása, a gyakoriságok egy lehetséges értelmezésének leírása, illetve több mint két évtizedes Mollusca-kutatás eredményeinek összegzése is.

Halálba kergeti a tumorsejteket az új leukémiaellenes szer Halálba kergeti a tumorsejteket az új leukémiaellenes szer

Halálba kergeti a tumorsejteket az új leukémiaellenes szer

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, melynek sikeréről – ritkaságként a lap tematikájában – a Nature folyóirat számolt be a közelmúltban. A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak. A kutatóintézet együttműködik az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetével is.

A klímaváltozás miatt növekedhet a biodiverzitásra veszélyes ammóniakibocsátás A klímaváltozás miatt növekedhet a biodiverzitásra veszélyes ammóniakibocsátás

A klímaváltozás miatt növekedhet a biodiverzitásra veszélyes ammóniakibocsátás

Van-e kapcsolat az ammóniakibocsátás és a klímaváltozás között? Mérhető-e valamilyen módszerrel, hogy az időjárási elemek miként befolyásolják a legelő állatok ammóniakibocsátását, és ez hogyan hat a légszennyezettségre? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (MTA KÖTEB) Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottságának ülésén.

Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Vadonatúj kutatóház, két többmilliárdos ingatlanberuházás, kibontakozó stratégiai programok – ezt hozza a 2017-es esztendő a Magyar Tudományos Akadémia életében. A frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztatón az MTA vezetői az elmúlt évet is értékelték: 2016-ban kiemelkedően sok kutatási pályázatot nyertek el akadémiai kutatók, heten az Európai Kutatási Tanács világszínvonalat megkövetelő pályázatán voltak sikeresek.

 A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén  A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

„A Lendület program fontos lépcsőt jelent a nagyobb európai elismerés felé vezető úton; a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről pedig remek kezdeményezés, hogy azok számára, akik majdnem elnyerték, tehát a döntőbe jutottak az európai pályázaton, olyan átmeneti támogatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy újra pályázzanak a következő évben” – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán az M1 aktuális csatorna délelőtti műsorában. Lovász László beszélt az MTA stratégiai programjairól és legfontosabb beruházásairól is.

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

A részecskefizikai kísérletek során néhány igazán elképesztő eredmény is született. Ezekből mutat be most jó párat Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Furcsábbnál furcsább részecskék és elméletek a Nagy Hadronütköztetőből.