Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához

A 2019. évi költségvetési törvény és az MTA-törvény módosításának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémiával való előzetes konzultáció nélkül történt, ezért az MTA azt kéri a Kormánytól, hogy ezek a törvényjavaslatok ebben a formában ne kerüljenek az Országgyűlés elé – többek között ezt szavazta meg 100%-os egyetértésben az MTA Elnöksége június 15-ei rendkívüli ülésén. A határozatot Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke terjesztette az Elnökség – két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve – elé. Az ülésen részt vettek a kutatóközpontok és -intézetek vezetői.

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről

Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk – a tudomany.hu cikke a magyar őstörténet legfontosabb tényeiről

Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?

A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért

A kutatókra kivételes szerep hárul – elismerés a környezetvédelemben használható tudományos eredményekért

A tudomány eszközeivel elősegíteni a helyi és a globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, a környezetbarát technológiák kifejlesztését és alkalmazását – ezt a célt támogatja az MTA a Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal. Az elismerést idén három, eredményeivel a fajgazdagság megőrzéséhez, a globális klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, valamint a legelésnek a gyepek biológiai sokféleségére gyakorolt hatásai megértéséhez hozzájáruló kutató vehette át.

Ilyen volt a Víznap az Akadémián Ilyen volt a Víznap az Akadémián

Ilyen volt a Víznap az Akadémián

Ezernél is több látogató, vízkóstolás, félbevágott tűzcsap, buborékfal, buzgárok és bolharákok. Nézegesse fotósunk, Szigeti Tamás képeit a cikkben!

Múzeumok Éjszakája a Magyar Tudományos Akadémián Múzeumok Éjszakája a Magyar Tudományos Akadémián

Múzeumok Éjszakája a Magyar Tudományos Akadémián

Idén is látogatható lesz a Magyar Tudományos Akadémia a Múzeumok Éjszakája alkalmából június 23-án, szombaton 18.00 órától. Holló Barnabás akadémiai szobrai, a Székház homlokzata, a Díszterem dekorációja vagy a Kisfaludy Társaság arcképcsarnoka – a szervezők idén különleges programokkal is várják az érdeklődőket.

Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – videón az Akadémián rendezett FameLab döntője Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – videón az Akadémián rendezett FameLab döntője

Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – videón az Akadémián rendezett FameLab döntője

Természettudományos, matematikai, informatikai, mérnöki és orvosi területen kutatók, oktatók vagy hallgatók részére hirdették meg azt a tudománykommunikációs versenyt, amelyben a versenyzők mindössze három percet kaptak egy frappáns, tartalmas és közérthető előadás megtartására kutatásaik eredményéről vagy egyéb tudományos témáról. A FameLab magyarországi döntőjét az MTA Székház Dísztermében rendezték.

Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát

Búvárbiológusok tárják fel a sosem látott rákok világát

Néhány hete mutatta be a Filmklub az Akadémián a Budapest Inferno című filmet, amely a budapesti Molnár János-barlangban folytatott barlangbiológiai kutatásokról szól. A vizsgálatokat végző tudósokat most munkájuk, felfedezéseik részleteiről kérdeztük, minthogy mára nyilvánvalóvá vált: a Molnár János-barlang a tudomány számára eleddig ismeretlen fajokat rejt, életközössége pedig általános evolúciós folyamatok modelljeként is értelmezhető.

Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása

Velünk élő rítusok és a kultúraközi kommunikáció szerepe; magyar részvétellel zajló siker a CERN-ben: a Szigma – a holnap világa 2018. június 12-i adása

Mi pontosan a kultúraközi kommunikáció? Hogyan segít a félreértések megértésében? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin e heti adásának hallgatói. Az adás második felében a részecskefizika legújabb eredményéről volt szó. A CERN-ben tett felfedezés egy újabb lépést jelent a világegyetem megismerése felé.

Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

Nemzeti kiválóság: öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A tiszta ivóvíz védelmét, új internetbiztonsági megoldásokat, méreganyagok közömbösítését, földrengésbiztos épülettervezési módszereket célzó, valamint a mesterséges intelligenciát, a fehérjetudományt és a érintő kutatások indulnak 10 új projekt keretében, amelyek összesen 5 milliárd forint támogatást nyertek el.

„Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai „Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai

„Egy szebb új világ felfedezése” – videón a Kiválósági Együttműködési Program előadásai

Négy évvel ezelőtt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája hároméves kutatási programot indított egyetemi partnerekkel együttműködésben. A tudományterületek, amelyekre az ezekben részt vevő kutatók koncentrálnak, izgalmas, kurrens témák. Az együttműködés néhány eredményét bemutató konferencia videón is megnézhető.

A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is

A Higgs-bozon közvetlenül kapcsolódik a legnehezebb kvarkhoz is

Első alkalommal sikerült közvetlenül megmérni a két legnehezebb ismert elemi részecske közti kölcsönhatás erősségét: a CERN-ben működő CMS-kísérlet a Physical Review Letters folyóiratban 2018. június 4-én tette közzé erre utaló eredményeit. A CMS-együttműködés munkájában az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, az MTA-ELTE Lendület CMS Részecske- és Magfizikai Kutatócsoport és az MTA Atommagkutató Intézet is részt vesz.

Megkezdődött a Semmelweis-emlékév Megkezdődött a Semmelweis-emlékév

Megkezdődött a Semmelweis-emlékév

Semmelweis Ignác sorsa jól példázza, mennyire törékeny lehet egy kutató pályája, ha a tudományos közösség nem ért meg és fogad el egy új módszert, hanem ragaszkodik a kortárs dogmákhoz – mondta Lovász László, az MTA elnöke a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján. Áder János államfő arról beszélt, születésének 200. évfordulóján olyan tudósra emlékezik az ország, aki sohasem erkölcsi diadalra vágyott, hanem minden gondolatával, tettével és hivatástudatával az emberi életet szolgálta.

„Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával „Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával

„Szeretném megerősíteni az SZBK helyét a térképen” – interjú Nagy Ferenccel, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatójával

Új alapokra akarja helyezni a Biokémiai Intézetet, a kutatói kiválóság alapján építené tovább a közösséget, és a jó pénzügyi helyzetet is kihasználva tenné az intézményt hosszú távon is eredményessé az év elején megválasztott új főigazgató. Nagy Ferenc úgy látja, Szegeden nagy lehetőségek nyíltak meg a tudományban, és ebben a szituációban kell megtalálni az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont helyét úgy, hogy megerősödve, arculatát megőrizve működhessen a jövőben.

Három sikeres kutató Szeged vonzásában Három sikeres kutató Szeged vonzásában

Három sikeres kutató Szeged vonzásában

A világ élvonalába tartozó kutatási témák, versenyképes fizetések, jó infrastruktúra és nagyszerű csapat – az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói ezeket a szempontokat nevezték meg, amikor Szeged vonzerejéről kérdeztük őket.

Egyéni sorsok a múltból – Régészet Napja 2018 Egyéni sorsok a múltból – Régészet Napja 2018

Egyéni sorsok a múltból – Régészet Napja 2018

A Magyar Régész Szövetség szervezésében idén is megrendezték a Régészet Napja országos programsorozatot. 27 városban 52 intézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. A rendezvény idei témája a „Szerepek, sorsok, életek: az ezerarcú ember” volt. Az előadások és foglalkozások során megelevenedtek a múlt meghatározó személyiségei, királyok, hadvezérek, tudósok és felfedezők, híres, hírhedt vagy épp a névtelenség homályába veszett alakjai, akikről a régészet segítségével sok újat tudhattak meg az érdeklődők.

Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában

Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában

Nemzetközileg elismert kutatási és fejlesztési eredmények ipari átültetése a kiberfizikai gyártás és logisztika területén, valamint ezzel összhangban az ipari digitalizáció és az Ipar 4.0 regionális központjának kialakítása – ez a célja annak a projektnek, amely a Fraunhofer Társaság hátterét biztosítja. A német innovációs cég magyar partnerével, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetével innovációs napot rendezett, amelyen átadták az újonnan megalapított EPIC InnoLabs Nonprofit Kft. irodaegyüttesét is.

Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – így vonulnak a gólyák egy most publikált kutatás szerint Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – így vonulnak a gólyák egy most publikált kutatás szerint

Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – így vonulnak a gólyák egy most publikált kutatás szerint

Magyar és német kutatók kimutatták, hogy a gólyák vonulásuk alatt két jellegzetes „személyiségtípusba” sorolhatók: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Az pedig, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is. Nagy Máté és kutatótársainak eredménye a Science legfrissebb számában jelent meg.

Nehéz előre jelezni, mi vár az erdőssztyeppekre Nehéz előre jelezni, mi vár az erdőssztyeppekre

Nehéz előre jelezni, mi vár az erdőssztyeppekre

Az erdőssztyeppeket kiemelkedően nagy élőhelyi sokféleség jellemzi, különböző típusú és eltérő méretű fás és fátlan közösségek és a köztük levő szegélyek időben és térben összefüggő komplex rendszerével.Mit érdemes tudni az eurázsiai erdőssztyeppekről? Milyen veszélyek fenyegetik őket? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak hiánypótló szintéziscikkükben az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportban, illetve az MTA Ökológiai Kutatóközpontban dolgozó kutatók.

Köszönet a felajánlásokért Köszönet a felajánlásokért

Köszönet a felajánlásokért

Csaknem tízmillió forint gyűlt össze április végéig az MTA tagjainak felajánlása nyomán a tehetséges magyar fiatalok támogatására. Az Igazgyöngy Alapítvány nevében L. Ritók Nóra szakmai vezető írt köszönőlevelet.

Mesterséges intelligencia a rákkutatásban – 21 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA Mesterséges intelligencia a rákkutatásban – 21 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Mesterséges intelligencia a rákkutatásban – 21 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei.

A felébresztett immunrendszer kisöpri a daganatot A felébresztett immunrendszer kisöpri a daganatot

A felébresztett immunrendszer kisöpri a daganatot

Az immunrendszer teljes tumorölő potenciálját felszabadítja a kaliforniai Stanford Egyetem kutatói által kidolgozott kombinált immunstimuláns kezelés. A daganat által rájuk kényszerített bénulásból magukhoz térítve az immunsejtek úgy söprik ki a daganatot és annak áttéteit a szervezetből, mintha egy vírusfertőzést számolnának fel. Szellemi atyja, Ronald Levy szerint az egyelőre csak egerekben kipróbált eljárás elvben bármilyen daganattípus kezelésére alkalmas lehet, és a klinikai próbák már 2018 vége felé megkezdődhetnek. Tátrai Péter biológus élvezetes, közérthető írásában részletesen elemzi az év elején bejelentett, nagy szakmai és sajtóvisszhangot keltett eredményt.

Kezdetben volt a kép – Nyíri Kristóf a bölcsészettudomány képi forradalmáról Kezdetben volt a kép – Nyíri Kristóf a bölcsészettudomány képi forradalmáról

Kezdetben volt a kép – Nyíri Kristóf a bölcsészettudomány képi forradalmáról

A BME Műszaki Pedagógia Tanszékén működő Képi Tanulás Műhely rendezvényén 24 országból 96 előadó vett részt a Fülöp-szigetektől Japánon át Finnországig, Kanadáig és Brazíliáig. A Képi Tanulás Műhely két vezetője Benedek András, a BME egyetemi tanára és Nyíri Kristóf akadémikus, filozófiatörténész, aki a 168 óra kérdéseire válaszolt.

Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok  – lezajlott a FameLab döntője az Akadémián Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok  – lezajlott a FameLab döntője az Akadémián

Láthatatlan csecsemő, barátságos fejtetvek és izgalmas illatok – lezajlott a FameLab döntője az Akadémián

Kis-Tóth Ágnes nyerte a FameLab magyarországi döntőjét, melyet az MTA Székház Dísztermében rendeztek meg hétfőn, 2018. május 14-én. A fekete lyukak titkait bemutató fizikus képviseli Magyarországot a júniusi nemzetközi döntőn a Cheltenham Science Festivalon Nagy-Britanniában. A második helyezett a fejtetvek meglepő evolúciós szerepét bemutató előadásával Rózsa Lajos lett, a közönségdíjat pedig Fiser Béla kémikus nyerte el.

„Jubileumi megemlékezések” – arcok, tudósi életpályák a múltból „Jubileumi megemlékezések” – arcok, tudósi életpályák a múltból

„Jubileumi megemlékezések” – arcok, tudósi életpályák a múltból

Váljon minél szélesebb körben ismertté az MTA-val kapcsolatban álló tudósok, közöttük kivételes politikusok, közéleti személyiségek életpályája – ez a célja annak a rovatnak, amelyet Hamza Gábor, az MTA rendes tagja szerkeszt az Akadémia IX. Állam- és Jogtudományok Osztálya honlapján. A közelmúltban két újabb darabbal, a Hauser Arnoldról és Berzeviczy Albertről írt megemlékezéssel bővült a portrék sora.

Így látják magukat a fiatal kutatók Így látják magukat a fiatal kutatók

Így látják magukat a fiatal kutatók

A tudományos pályát választókat leginkább a felfedezés izgalma és a tudományos elhivatottság motiválja, de a jelentős mértékű pályaelhagyás megelőzéséhez fontos lenne a bérek további emelése, a kutatási források bővítése és az infrastruktúra fejlesztése is – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a felmérésnek, amelyet az MTA 189. közgyűléséhez kapcsolódva megrendezett Fiatal Kutatók Fórumán ismertettek.

Összefogás energiatudományi és környezetvédelmi kérdésekben – az EASAC munkacsoportjainak találkozója az MTA Székházban Összefogás energiatudományi és környezetvédelmi kérdésekben – az EASAC munkacsoportjainak találkozója az MTA Székházban

Összefogás energiatudományi és környezetvédelmi kérdésekben – az EASAC munkacsoportjainak találkozója az MTA Székházban

Fenntartható erdőgazdálkodás, a villamos energia tárolásának kérdései – e két téma köré szerveződött az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek az MTA Székházában rendezett éves találkozója. A korábban megjelent állásfoglalások megvitatása mellett a másik fő cél a különböző témaköröket vizsgáló munkacsoportok együttműködésének erősítése volt.

A rák és a köszvény kezelésében is segítséget jelenthet magyar kutatók új eredménye A rák és a köszvény kezelésében is segítséget jelenthet magyar kutatók új eredménye

A rák és a köszvény kezelésében is segítséget jelenthet magyar kutatók új eredménye

Az MTA TTK Enzimológiai Intézet és az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet kutatói a vörösvérsejtek felszínén található egyik transzportfehérje új változatára bukkantak. Az ABCG2 nevű fehérje szerepet játszhat a köszvény kialakulásában, valamint a rákos daganatok gyógyszer-rezisztenciájában. A kutatók kifejlesztettek egy egyszerű, ujjbegyszúráson alapuló módszert a vörösvértestek felszíni fehérjéinek mennyiségi meghatározására, mely segíthet a betegségekre való hajlam és a gyógyszerek káros mellékhatásainak előrejelzésében.

Elindult a tudomany.hu – új weboldal az MTA támogatásával Elindult a tudomany.hu – új weboldal az MTA támogatásával

Elindult a tudomany.hu – új weboldal az MTA támogatásával

Az áltudományok elleni küzdelem a fő célja annak az új, az MTA támogatásával készülő ismeretterjesztő honlapnak, amely a közvéleményt leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekkel kíván foglalkozni. A főleg tanároknak, újságíróknak és laikus érdeklődőknek ajánlható tudomany.hu-n egy-egy téma kapcsán a szakterület elismert szakértői fogják ismertetni tudományos álláspontjukat számos forrásmunka és hivatkozás megadásával.

Főtitkári beszámoló az MTA-kutatóhelyek 2017-es munkájáról Főtitkári beszámoló az MTA-kutatóhelyek 2017-es munkájáról

Főtitkári beszámoló az MTA-kutatóhelyek 2017-es munkájáról

A kutatóhálózat felépítéséről, tudományos eredményeiről, a teljesítményt meghatározó pénzügyi és személyi feltételekről, valamint a kutatási feltételek javítását célzó fejlesztésekről, programokról Török Ádám, az MTA főtitkára tájékoztatta a 189. közgyűlés résztvevőit.

Nyelvész, fizikus és biológus kapta az Arany János-díjat – Külső Tagok Fóruma Nyelvész, fizikus és biológus kapta az Arany János-díjat – Külső Tagok Fóruma

Nyelvész, fizikus és biológus kapta az Arany János-díjat – Külső Tagok Fóruma

Az Akadémia külső tagjai számára szervezett fórumot a 189. közgyűlés keddi napján tartották. Az eseményen adták át az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel az MTA a külhoni magyar kutatók munkásságát ismeri el. A díjátadót követő tudományos előadások után tájékoztató hangzott el a Külső Tagok Státusát Vizsgáló Eseti Bizottság munkájáról.

Aktívabb akadémiai fellépés az áltudományok ellen Aktívabb akadémiai fellépés az áltudományok ellen

Aktívabb akadémiai fellépés az áltudományok ellen

A tudomány eredményeinek hiteles és közérthető közvetítésére hívja fel a kutatói közösséget a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése által elfogadott határozat. Az MTA legfőbb döntéshozó testülete egyúttal üdvözölte a tudomany.hu címen elérhető új honlapot, amely a tudományosnak tűnő, de hamis elméletekkel szemben a tudományosan megalapozott, hiteles ismeretek közvetítőjeként járulhat hozzá az akadémiai célkitűzés sikeréhez.

Kiemelkedő tudományos munkásságok elismerése – díjátadás az Akadémia 189. közgyűlésén Kiemelkedő tudományos munkásságok elismerése – díjátadás az Akadémia 189. közgyűlésén

Kiemelkedő tudományos munkásságok elismerése – díjátadás az Akadémia 189. közgyűlésén

Az utóbbi öt évben elért, kiemelkedő fontosságú kutatási eredmény, szakkönyv, publikáció elismeréseként tizenegy kutató kapott Akadémiai Díjat az MTA 189. közgyűlésén hétfőn. Szintén a közgyűlés nyitóeseményén adták át az Akadémiai Újságírói Díjat, a kereskedelmi-ipari eredményeket elismerő Wahrmann Mór-érmet és a külhoni magyar tudósok teljesítményét honoráló Arany János-életműdíjat.

Indulnak a nagy integrált kutatások – beszélgetés az MTA Víztudományi Programjáról Indulnak a nagy integrált kutatások – beszélgetés az MTA Víztudományi Programjáról

Indulnak a nagy integrált kutatások – beszélgetés az MTA Víztudományi Programjáról

A Magyar Tudományos Akadémia egyik kiemelt multidiszciplináris kutatási programja a 2016-ban indult Nemzeti Víztudományi Program, mely a Nemzeti Agykutatási Program, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program, valamint a közegészségügyi, az agrárkutatási program és a kiválósági együttműködési programok mellett az Akadémia stratégiai kutatási irányait fémjelzi. A programról szóló kérdésekre Józsa János, az MTA levelező tagja, a program koordinálásáért felelős Irányító Testület elnöke, és Báldi András társelnök, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója válaszol.

Új, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás fejleszthető lendületes kutatók felfedezéséből Új, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás fejleszthető lendületes kutatók felfedezéséből

Új, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás fejleszthető lendületes kutatók felfedezéséből

Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport kutatói olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában (az ún. bélmikrobiomban), amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet.

Ma is vannak magyar kutatók a tudományos világválogatottban Ma is vannak magyar kutatók a tudományos világválogatottban

Ma is vannak magyar kutatók a tudományos világválogatottban

A nemzetközi mezőnyben legeredményesebb kutatóinkat támogató Élvonal-program meghirdetéséről és az alap és az alkalmazott kutatások jelenlegi nagy kérdéseiről, valamint a magyar tudomány helyzetéről továbbá finanszírozási lehetőségeiről Pálinkás József akadémikus, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke nyilatkozott az Origónak.

A homokkalózok megjelenése is jelzi a globális homokhiányt A homokkalózok megjelenése is jelzi a globális homokhiányt

A homokkalózok megjelenése is jelzi a globális homokhiányt

Homokot vinni a sivatagba olyan, mint vizet önteni az óceánba: értelmetlen – gondolhatnánk. Pedig az Egyesült Arab Emirátusok – egy jórészt sivatagos ország – éppen ezt teszi mint a világ egyik legfontosabb homokimportőre. Hiába van tele ugyanis a sivatag homokkal, az nem alkalmas építkezésre. A megfelelő homok viszont lassan globális hiánycikké válik, a fogyatkozó kínálat és a növekvő kereslet pedig fenntarthatatlan és ökológiai katasztrófával fenyegető, önsorsrontó praktikákra sarkallja a világ megannyi országát.

Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) – konferencia Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) – konferencia

Sajtó és irodalom a többnyelvű Magyarországon (1770–1820) – konferencia

Milyen újságokat olvashattak az emberek Magyarországon a 18. század végén és a 19. század elején? Milyen hatással voltak a korabeli sajtótermékek az irodalomra? Egyebek mellett ezekről a témákról tanácskoztak azon a nemzetközi konferencián, amelyet Győrben és Pannonhalmán rendezett az MTA BTK Lendület Nyugat-magyarországi Irodalom Kutatócsoport.

Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása

Mesék és sztereotípiák helyett: Mátyás király és uralkodása

Kiemelkedő tehetség volt a 15. századi magyarországi politikusok sorában, de aligha lehetett kedvelt személy – fogalmaz a népmesék és mondák igazságos Mátyás királyáról szóló írásában Horváth Richárd történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa szerint érdemes felülvizsgálni a „törökverő”, valamint a főnemességgel szemben a köznemességre támaszkodó királyról szóló képet is.

A Molnár János-barlang titkai – a Budapest Inferno című film vetítése az Akadémián A Molnár János-barlang titkai – a Budapest Inferno című film vetítése az Akadémián

A Molnár János-barlang titkai – a Budapest Inferno című film vetítése az Akadémián

Hogyan segíthet evolúciós kérdések megfejtésében egy, a főváros alatt húzódó termálvizes barlang? Milyen új állatfajokat fedeztek fel a barlangban, és mi a táplálékforrásuk az itt található élőlényeknek? Európa legnagyobb hidrotermális barlangjának járatai jelenleg is feltárás alatt vannak. A meghívott barlangbiológusok legújabb felfedezéseiről is hallhattak a Filmklub az Akadémián legutóbbi eseményén.

Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa

Nem minden fa alszik, de mindegyiknek van pulzusa

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják” a vizet.

Célok és programszintű eredmények az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának első évében Célok és programszintű eredmények az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának első évében

Célok és programszintű eredmények az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának első évében

Az Akadémia 2016-ban Lovász László elnök kezdeményezésére indította el négyéves kutatási programját, amelynek keretében az oktatás szakmódszertani kérdéseire adnak tudományosan megalapozott válaszokat a támogatást elnyert kutatók, az általuk kidolgozott elméletet pedig aktív pedagógusok közreműködésével a gyakorlatban is kipróbálják. Az első év eredményeit és tapasztalatait összegezte Patkós András akadémikus, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Programtanácsának elnöke.

Tizenhárom fekete lyukat fedeztek fel galaxisunk közepén Tizenhárom fekete lyukat fedeztek fel galaxisunk közepén

Tizenhárom fekete lyukat fedeztek fel galaxisunk közepén

Tizenhárom kisebb fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszer központjában lévő hatalmas fekete lyuk körül a Columbia Egyetem csillagászai. Az ilyen kisebb fekete lyukakból több ezer is lehet ott. A Nature-ben megjelent cikk szerzői az ELTE fizikusára, Kocsis Bencére is hivatkoznak, aki az mta.hu-nak magyarázta a felfedezés hátterét.

Minőségi programokra és a tanárképzésre koncentrálok – beszélgetés az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága elnökével Minőségi programokra és a tanárképzésre koncentrálok – beszélgetés az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága elnökével

Minőségi programokra és a tanárképzésre koncentrálok – beszélgetés az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága elnökével

A Magyar Tudományos Akadémia első határon túli területi bizottsága 2007 januárjától működik Kolozsváron. Jelenleg az MTA 20 külső tagja és köztestületének 859 tagja él és dolgozik Erdélyben. Néda Zoltánnal, az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága elnökével beszélgettünk terveikről, arról, miért fontos a felsőoktatás után a közoktatásra odafigyelni Erdélyben, és hogy fizikusként milyen típusú kutatásokban érzi otthon magát.

Megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága Megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága

Megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága

Négy, az Egyesült Államokban működő magyar tudósszervezet részvételével és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával újabb határon kívüli akadémiai testület alakult. Az erről szóló megállapodást április 6-án írták alá a washingtoni magyar nagykövetségen. A dokumentumot az MTA részéről Lovász László elnök látta el kézjegyével.

„Nehezen veszítek, győzni szeretek” – interjú Palkovits Miklós akadémikussal „Nehezen veszítek, győzni szeretek” – interjú Palkovits Miklós akadémikussal

„Nehezen veszítek, győzni szeretek” – interjú Palkovits Miklós akadémikussal

Milyen hatással volt az idegtudományra és egyúttal egy magyar kutató személyes pályájára is egy amerikai kutatócsoport karácsonyi partija közben bemutatott agymintavételi módszer? Hogyan járult hozzá ez az eljárás az az agy kémiai feltérképezéséhez? Egyebek mellett ez is kiderül az Utak a Széchenyi térre című interjúsorozat újabb részéből.

Legyen világosság! – filmbemutató az ITER-ről az Akadémián Legyen világosság! – filmbemutató az ITER-ről az Akadémián

Legyen világosság! – filmbemutató az ITER-ről az Akadémián

Mikorra készülhet el a jelenleg építés alatt lévő legnagyobb fizikai-technológiai kísérleteként nyilvántartott fúziós reaktor? Mi a hazai kutatók szerepe a kísérletben? A film rendezője négy évig dolgozott azon, hogy utánajárjon a dél-franciaországi projekt hátterének, és egyúttal bemutassa a fúziós energia történetét a nézőknek. A Filmklub az Akadémián sorozat telt házas nyitófilmje Mila Aung-Thwin Let there be light című alkotása volt az Akadémia Dísztermében.

A tudóssegélyre hívja fel a figyelmet az MTA Szociális Bizottsága A tudóssegélyre hívja fel a figyelmet az MTA Szociális Bizottsága

A tudóssegélyre hívja fel a figyelmet az MTA Szociális Bizottsága

2017 óta ismét igényelhető a tudóssegély az MTA Szociális Bizottságától elhunyt tudósok hozzátartozói részére. Legutóbbi ülésén a bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a keret jobb kihasználása érdekében. Az ajánlásokat a Vezetői Kollégium április 10-én elfogadta.

2018-ban is pályázhatnak az „Élvonal” programra a legkiválóbb kutatók 2018-ban is pályázhatnak az „Élvonal” programra a legkiválóbb kutatók

2018-ban is pályázhatnak az „Élvonal” programra a legkiválóbb kutatók

Megjelent az „Élvonal” pályázati felhívás, amelyre olyan vezető kutatók nyerhetnek támogatást, akik a legutóbbi 10 évben nyújtott teljesítményük alapján a világ tudományos élmezőnyébe tartoznak, és saját tudományterületükön nemzetközileg elismert, kiemelkedő hatást kiváltó eredményeket értek el. Az elsőként tavaly megjelent felhívás 2018-ban ismét 3 milliárd forintos keretösszeggel nyílik meg a jövő januárban induló projektek számára.

Tudományról három percben – FameLab az Akadémián Tudományról három percben – FameLab az Akadémián

Tudományról három percben – FameLab az Akadémián

Miért könnyű szülővé válnia egy pingvinnek, de miért nehéz ugyanez egy fókának? Miként segíti a reggeli „gyógysör” átvészelni a görbén sikerült éjszaka okozta kellemetlen tüneteket? Összeolvadó fekete lyukak és gravitációs hullámok, virtuális séta a molekulák világában és szerelem a vérbaj idején. Néhány azok közül a témák közül, amelyekről a Magyarországon idén először megrendezett tudománykommunikációs verseny, a FameLab elődöntőjében beszéltek a résztvevők.

Új űrszondával folytatódik az exobolygó-vadászat Új űrszondával folytatódik az exobolygó-vadászat

Új űrszondával folytatódik az exobolygó-vadászat

Több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok a hamarosan felbocsátandó TESS űrszonda mérései alapján. A nagyjából személyautó méretű űrszonda távcsövei 400-szor nagyobb területet észlelnek, mint a Kepler űrtávcső. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek.

Intenzívebb nyári monszunokat okozhat Ázsiában az olvadó sarki jég Intenzívebb nyári monszunokat okozhat Ázsiában az olvadó sarki jég

Intenzívebb nyári monszunokat okozhat Ázsiában az olvadó sarki jég

Az elmúlt 250 ezer év eljegesedései során a globális jégtömeg és a tengerszint változásai közvetlen hatással voltak a délkelet-ázsiai nyári monszunklímára és Eurázsia elsivatagosodására – derül ki egy, a Nature Communicationsben nemrég megjelent tanulmányból. A mezőgazdaság nagyban függ a nyári monszun által szállított csapadéktól, így a délkelet-ázsiai klímaváltozás jelentős hatást gyakorolhat a globális élelmiszertermelésre.

Az MTA ATK TAKI lett a Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózatának hazai tagja Az MTA ATK TAKI lett a Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózatának hazai tagja

Az MTA ATK TAKI lett a Talajinformációs Intézetek Nemzetközi Hálózatának hazai tagja

A Földművelésügyi Minisztérium felkérte az MTA ATK TAKI-t, hogy hivatalosan képviselje Magyarországot a talajinformációs intézetek nemzetközi szervezetében. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete keretében működő Európai Talajpartnerség Tóth Gergelyt, az intézet tudományos tanácsadóját választotta a szervezet kutatási és fejlesztési pillérének társelnökévé.

Mivel járhat a gazdasági csoda? Kína növekedési kilátásaival foglalkozott a Világgazdasági Tudományos Tanács Mivel járhat a gazdasági csoda? Kína növekedési kilátásaival foglalkozott a Világgazdasági Tudományos Tanács

Mivel járhat a gazdasági csoda? Kína növekedési kilátásaival foglalkozott a Világgazdasági Tudományos Tanács

Kikerülheti-e a ma már kevésbé nyaktörő ütemben fejlődő Kína a „közepes jövedelmű ország” csapdáját úgy, ahogy korábban Dél-Koreának, Japánnak, Szingapúrnak vagy Tajvannak sikerült? Később pedig sikerül-e megelőznie az egy helyben járást, a gazdasági teljesítmény csökkenését és a deflációt? Ez volt a témája az MTA Világgazdasági Tudományos Tanács legutóbbi tanácskozásának.

Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség – megnyílt az MTA EK új űrtechnológiai tesztlaborja Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség – megnyílt az MTA EK új űrtechnológiai tesztlaborja

Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség – megnyílt az MTA EK új űrtechnológiai tesztlaborja

Magyarország csatlakozása az Európai Űrügynökséghez, a civil űripar erősödése és a mikroműholdak világának robbanásszerű fejlődése minden eddiginél több űrtechnológiai teszt elvégzését teszi szükségessé. Ezért jött létre az MTA Energiatudományi Kutatóközpont új tesztlaborja, melyben a legtöbb vizsgálatot és a szerelési feladatokat egy helyen lehet elvégezni. A tesztlaborban a saját fejlesztésű eszközök vizsgálata mellett ipari megrendeléseket is fogadnak. Utánajártunk, hogy mire kell ez a sok teszt, és miért boldog az űrmérnök, ha minden egy helyen van.

Fúziós erőmű Franciaországban, a Molnár János-barlang, Görgei Artúr, Luther Márton és Bartók Béla – újra filmklub az Akadémián Fúziós erőmű Franciaországban, a Molnár János-barlang, Görgei Artúr, Luther Márton és Bartók Béla – újra filmklub az Akadémián

Fúziós erőmű Franciaországban, a Molnár János-barlang, Görgei Artúr, Luther Márton és Bartók Béla – újra filmklub az Akadémián

Mi hajtja az ITER fúziós erőművet, és mi a magyar fizikusok szerepe minden idők legnagyobb fizikai kísérletében? Milyen titkokat rejt Európa legnagyobb és leglátványosabb hidrotermális barlangja, a Molnár János-barlang? Áruló volt-e Görgei Artúr? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphat, ha ellátogat az április 11-én kezdődő Filmklub az Akadémián programjaira.

EASAC: új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás EASAC: új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

EASAC: új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt.

Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálhatja az ARIEL – zöld utat kapott az Európai Űrügynökség következő jelentős küldetése Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálhatja az ARIEL – zöld utat kapott az Európai Űrügynökség következő jelentős küldetése

Idegen csillagrendszerek bolygóinak légkörét vizsgálhatja az ARIEL – zöld utat kapott az Európai Űrügynökség következő jelentős küldetése

Az ARIEL misszió az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygó-légkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A tervek szerint 2028-ban induló négyéves küldetése alatt az ARIEL ezer távoli csillag bolygóit figyeli majd meg. A döntést 2018. március 21-én jelentette be az Európai Űrügynökség Tudományos Programtanácsa. A projekt jelentős magyar részvétellel zajlik, az MTA CSFK Csillagászati Intézet koordinálásával.

Árpád-kori magyar pénzek katalógusával indult egy kétnyelvű, magyar–angol könyvsorozat Árpád-kori magyar pénzek katalógusával indult egy kétnyelvű, magyar–angol könyvsorozat

Árpád-kori magyar pénzek katalógusával indult egy kétnyelvű, magyar–angol könyvsorozat

A leíró éremtan alapvető kézikönyvei a típuskatalógusok, más néven éremkorpuszok. Ezek jelentik a numizmatikai kutatás alfáját és ómegáját, amelyek nélkül egy éremlelet sem határozható meg. Az MTA BTK Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport részvételével most egy új, magyar–angol kétnyelvű éremkorpusz-sorozat indult útjára, amelynek első kötete Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa I.

Csodavizek, csodasók – Fábián István tudományünnepi előadása videón Csodavizek, csodasók – Fábián István tudományünnepi előadása videón

Csodavizek, csodasók – Fábián István tudományünnepi előadása videón

Lehet-e memóriája a víznek? Érdemes-e oxigénnel dúsítani vagy mágneses térrel kezelni? És vajon mitől szűz a szűzvíz? Fábián István előadásában kémiai szempontból vizsgálja a homeopátia, a pi-víz és társaik állítólagos hatásmechanizmusát – az előadás videofelvételét cikkünkben tesszük közzé.

Magyar kutatók részvételével értek el fontos áttörést a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben Magyar kutatók részvételével értek el fontos áttörést a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben

Magyar kutatók részvételével értek el fontos áttörést a felnőttkori leukémia terápiás lehetőségeiben

Az MTA TTK Gyógyszerkémiai Kutatócsoportja részvételével végzett kutatások segíthetnek a felnőttkori leukémiák egyik legsúlyosabb típusa, az akut mieloid leukémia hatékonyabb kezelésében. A magyar, osztrák és kanadai kutatókból álló csapat olyan új hatóanyagot fejlesztett ki, mely sejttenyészetekben és kísérleti állatokban gátolja egy, a betegség kialakulásában fontos szerepet játszó mutáns fehérje működését.

Melegben még félelmetesebbek a pókok Melegben még félelmetesebbek a pókok

Melegben még félelmetesebbek a pókok

Legalábbis a tökbogarak számára.  Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében.

Ingyen publikálhatnak magyar kutatók – megállapodás a Taylor & Francis kiadói csoporttal Ingyen publikálhatnak magyar kutatók – megállapodás a Taylor & Francis kiadói csoporttal

Ingyen publikálhatnak magyar kutatók – megállapodás a Taylor & Francis kiadói csoporttal

Előfizetői megállapodást kötött a Taylor & Francis Online Library elektronikus folyóiratcsomaghoz való hozzáférésről a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ szervezetében működő Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program és a brit Taylor & Francis kiadói csoport. A nyílt hozzáférésű publikációk mozgalma nyomán átalakulóban van a tudományos folyóirat- és könyvkiadás hagyományos üzleti modellje.

Nők a Tudományban Kiválósági Díj – elismeréseket adtak át az Akadémia Székházában
Nők a Tudományban Kiválósági Díj – elismeréseket adtak át az Akadémia Székházában

Nők a Tudományban Kiválósági Díj – elismeréseket adtak át az Akadémia Székházában

Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónőket díjaztak a Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal nőnap alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepélyes eseményen a Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét.

Új csúcsműszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsőrendszerénél, magyar közreműködéssel Új csúcsműszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsőrendszerénél, magyar közreműködéssel

Új csúcsműszer állt üzembe a világ legnagyobb távcsőrendszerénél, magyar közreműködéssel

Először észleltek csillagfényt az Európai Déli Obszervatórium új berendezésével az észak-chilei Paranal Obszervatóriumban. A MATISSE a világ legnagyobb teljesítményű, közép-infravörös hullámhosszakon működő interferometrikus berendezése, amellyel a galaxisok középpontjában lévő szupernagy tömegű fekete lyukak vidékét és a fiatal csillagok körül található bolygókeletkezési területeket lehet majd vizsgálni. A műszer megvalósításában az MTA CSFK Csillagászati Intézete műszaki tervezéssel, szoftverfejlesztéssel és a berendezés tesztelésével működött közre.

Sejtjeink kétmilliárd éves ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei Sejtjeink kétmilliárd éves ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei

Sejtjeink kétmilliárd éves ősei lehettek a földi élet legsikeresebb farmerei

Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította” a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.

Szegedi sejtvizsgálatok igazolták cambridge-i kutatók új fehérje-biokémiai elméletét Szegedi sejtvizsgálatok igazolták cambridge-i kutatók új fehérje-biokémiai elméletét

Szegedi sejtvizsgálatok igazolták cambridge-i kutatók új fehérje-biokémiai elméletét

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóinak segítségével igazolta egy prominens nemzetközi kutatóhálózat, hogy miként befolyásolja a fehérje-térszerkezet kialakulását a szintetizálódó fehérjealegységek felépítése. A kutatás során gépi tanulásra képes elemző algoritmussal vizsgáltak több mint 600 ezer sejtről készült mikroszkópfelvételt.

Cirkonkristályok vizsgálata mutatott rá, hogy százezer év után is aktívvá válhat egy szunnyadó vulkán Cirkonkristályok vizsgálata mutatott rá, hogy százezer év után is aktívvá válhat egy szunnyadó vulkán

Cirkonkristályok vizsgálata mutatott rá, hogy százezer év után is aktívvá válhat egy szunnyadó vulkán

Európában az elmúlt 20 millió év legnagyobb vulkánkitörési eseménye a Pannon- (Kárpát-) medencében történt 14,4 és 18,2 millió év között – állapították meg az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. A térség legfiatalabb vulkáni területén, a székelyföldi Csomád lávadómmezőn a kitörési események között akár több mint 100 ezer éves nyugalmi időszakok is voltak.

Túl a nyelven, túl a beszéden – Vicsi Klára és Prószéky Gábor előadásai videón Túl a nyelven, túl a beszéden – Vicsi Klára és Prószéky Gábor előadásai videón

Túl a nyelven, túl a beszéden – Vicsi Klára és Prószéky Gábor előadásai videón

Vajon tartalmukon kívül milyen további információt rejtenek a kimondott szavak és a leírt mondatok? Vicsi Klára tudományünnepi előadásában bemutatja, hogy hangunk finom árnyalatai hatalmas adatgazdagságot rejtenek, melyekből akár egyes lappangó betegségeink is kimutathatók. Prószéky Gábor előadása pedig arra világít rá, hogy a szövegek megértése hatalmas világismereti tudást feltételez – azonban ezt a tudást kellő mennyiségű szöveg elemzésével a gépek is birtokba vehetik.