RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • Sikeresen érvelt az alapkutatások mellett Brüsszelben az MTA elnöke

    Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, az MTA elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik azért, hogy finanszírozni lehessen az EU új stratégiai befektetéseit.

  • Közadakozásból épült a tudomány palotája

    Közadakozásból épült a tudomány palotája

    Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata. Sorozatunkban az idén 150 éves MTA Székházat építészeti szempontból mutatjuk be. A cikkek alapjául Sisa Józsefnek, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatójának A Magyar Tudományos Akadémia – Séta a székházban című, a közelmúltban megjelent kötete szolgált.

    Tovább
  • Egy klasszikus tökéletességű természettörvény centenáriuma

    Egy klasszikus tökéletességű természettörvény centenáriuma

    Einstein általános relativitáselmélete épp egy évszázada látott napvilágot, nagy fordulatot hozva az egyik legalapvetőbb fizikai kölcsönhatás, a gravitáció megértésében. A nevezetes centenárium alkalmából Patkós András fizikus, akadémikus a Magyar Tudomány hasábjain ír az elmélet születésének történetéről, máig tartó jelentőségéről és a későbbi kutatási irányokról. A cikket teljes terjedelmében közöljük.

    Tovább
  • Mit öröklünk, és mit nem? Perspektíva és realitás

    Mit öröklünk, és mit nem? Perspektíva és realitás

    A személyre szabott orvoslás perspektívájából mutatja be a genomikai és a fizikai, valamint mentális és kommunikációs faktorok együttes érvényesülését, továbbá a bioinformatikai gondolkodás és eszközrendszer felé irányuló, egyre nagyobb kihívásokat Falus András akadémikus cikke, amely a Magyar Tudományban jelent meg.

    Tovább
  • Nyílt napon várja a Balaton élővilága iránt érdeklődőket az MTA Ökológiai Kutatóközpont Tihanyban

    Nyílt napon várja a Balaton élővilága iránt érdeklődőket az MTA Ökológiai Kutatóközpont Tihanyban

    Az MTA Ökológiai Kutatóközpont idén július 3-án rendezi meg Tihanyban hagyományos nyílt napját, amelyen a Balaton élővilágát, ökoszisztémáját feltáró kutatásokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Balatoni Limnológiai Intézet évről évre egyre nagyobb érdeklődéssel kísért népszerű rendezvényén a legkisebbek is bepillanthatnak a tudomány világába.

    Tovább
  • Magyar pályázat az ERC tizenkét kiemeltje között

    Magyar pályázat az ERC tizenkét kiemeltje között

    A European Research Council (Európai Kutatási Tanács) ma mutatja be a kutatástámogatási rendszer ötezredik ösztöndíjasát. A fontos mérföldkő apropóján tizenkét izgalmas ERC-projektet emeltek ki. Köztük szerepel Málnási-Csizmadia András laboratóriuma, mely egy molekuláris tetoválásnak nevezett új sejtbiológiai módszert vizsgál.

    Tovább
  • 150 éves az MTA Székház - ünnepélyes megnyitó és koncert

    150 éves az MTA Székház - ünnepélyes megnyitó és koncert

    Az MTA Székházat ismertető kiadvány bemutatásával és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar koncertjével tartották meg a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében június 11-én a jubileumi emlékév tiszteletére szervezett programsorozat ünnepélyes nyitórendezvényét.

    Tovább
  • Bronzkori népvándorlások alakíthatták ki Eurázsia mai arcát

    Bronzkori népvándorlások alakíthatták ki Eurázsia mai arcát

    Ötezer évvel ezelőtt, a bronzkorban terjedhetett el a világosabb bőrszín Európában, és a felnőttkori tejivás is ekkor válhatott gyakorivá. Az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló archeogenetikai és régészeti kutatásokról a Nature közöl tanulmányt, amelynek szerzői között ott találjuk az MTA BTK Régészeti Intézet, az ELTE és a Szegedi Egyetem kutatóit is.

    Tovább
  • Lehet még vulkánkitörés a Kárpát-medencében?

    Lehet még vulkánkitörés a Kárpát-medencében?

    A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Szent Anna-tóról ismert székelyföldi Csomád-hegység alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test, tehát nem zárhatjuk ki, hogy felébred az inaktívnak tekintett tűzhányó. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának jelentős eredményeit a vulkanológia egyik vezető folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research publikálja. A kutatók új kormeghatározási módszere lehet a vulkáni veszély előrejelzésének egyik új eszköze.

    Tovább
  • A környezetvédelemhez megfelelő kutatói háttérre is szükség van

    A környezetvédelemhez megfelelő kutatói háttérre is szükség van

    A gyepek stabilitását meghatározó mechanizmusok megértéséhez, a hazai földikutyafajok jobb megismeréséhez és hatékonyabb védelméhez, valamint a jelenleg alkalmazott időjárás- és klíma-előrejelzési modellek pontosításához járulhatnak hozzá azok az eredmények, amelyeket az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismert el.

    Tovább
  • Hogyan kezeljük a kiégett nukleáris üzemanyagot és a radioaktív hulladékokat?

    Hogyan kezeljük a kiégett nukleáris üzemanyagot és a radioaktív hulladékokat?

    Az atomerőművek használt fűtőelemei egyfelől veszélyes hulladékok, amelyek biztonságos hosszú távú tárolását több ezer éves távlatban kell megoldanunk, másfelől értékes hasadóanyagkészleteket rejtenek, amelyeket elvileg felhasználhatnánk. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja közös jelentésben ismertette a teendőket.

    Tovább
  • Fény és tudomány a fények városában - tudományos előadássorozat az Akadémián

    Fény és tudomány a fények városában - tudományos előadássorozat az Akadémián

    Középiskolások számára tartottak előadásokat a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. A Fény Nemzetközi Éve hazai programsorozatának fontos állomásán Lovász László, az MTA elnöke üdvözölte a megjelenteket, akik a fény társadalmi szerepétől a lézerek jellemzőin át a legújabb agykutatási módszerekig változatos témákban hallgathatták a különféle kutatóinézetekből érkezett előadókat.

    Tovább
  • Nyílt napok a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyen

    Nyílt napok a bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyen

    Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori, szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak mindazok, akik részt vesznek az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által szervezett „DinoExpo 2015” programsorozaton.

    Tovább