Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők?

Segíthetik-e Paks II-t független magyar szakértők?

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont régóta játszik hatékony szakmai közvetítő szerepet a Paksi Atomerőmű és az Országos Atomenergia Hivatal között. A Paks II bővítés előkészítésénél egyelőre nem látszanak hasonló együttműködés körvonalai, pedig már sürget az idő. Cikkünk a kialakult helyzetről Horváth Ákossal, a kutatóközpont főigazgatójával folytatott beszélgetés rövid összefoglalója.

Elhunyt Garas Klára művészettörténész, az MTA rendes tagja Elhunyt Garas Klára művészettörténész, az MTA rendes tagja

Elhunyt Garas Klára művészettörténész, az MTA rendes tagja

Életének 99. évében, június 26-án elhunyt Garas Klára művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum egykori főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Művei között mindmáig alapvetőnek számító kézikönyv és tudományos művészmonográfiák Európa-szerte követett mintája egyaránt megtalálható. Írásaiban az elsők között jelentek meg a művészetszociológia, a képkutatás és a gyűjtéstörténet szempontjai is.

Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián

Női elnök is van a tudományos osztályok új vezetői között az Akadémián

Negyedszázad után ismét jogász elnöke van a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Lamm Vanda személyében. Megválasztásával hosszú idő után lett újra női akadémikus egy tudományos osztály elnöke. Rajta kívül hat új elnököt – Zsoldos Attilát, Laczkovich Miklóst, Kollár László Pétert, Fülöp Ferencet, Bozó Lászlót és Rácz Zoltánt – választottak a tisztújítás során.

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam

Lovász László: Ennél kicsit intelligensebb támadást vártam

A Magyar Tudományos Akadémia mint szervezet ne foglaljon állást a közállapotokat érintő ügyekben, magát a tagságot azonban kifejezetten vitára biztatja az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László nem érzi, hogy a CEU melletti kiállása miatt büntetésbe került volna az Akadémia, szerinte az egyetem működése körüli bizonytalanság viszont sokat ártott Magyarország tudományos vonzerejének. A tudós a külföldre távozott magyar kutatók visszacsábításának feltételeiről is beszélt a hvg.hu-nak.

Török Ádám: a bírálat nem politizálás Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Nem akarta befolyásolni a kormányzati politikát kritizáló Hegymenet című tanulmánykötet megjelenését – mondta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a Népszavának adott interjúban.

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását? Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

Teljesítette-e Széchenyi az akadémiai felajánlását?

A töredékesen megértett vagy szándékosan félremagyarázott információmorzsákból szenzációkat gyártó történeti bulvárban körülbelül száz éve óta fel-felbukkan a vád, miszerint Széchenyi István ténylegesen nem is teljesítette híres akadémiaalapító felajánlását. Mi az igazság: mennyire hitelt érdemlő e vád? Fónagy Zoltán történész írása az mta.hu számára.

Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Újabb magyar tagot választott az egyik legfontosabb nemzetközi élettudományi szervezet

Pál Csaba megválasztásával tizenhárom magyar tagja lett az Európai Molekuláris Biológiai Szervezetnek, az EMBO-nak. A Lendület-csoportvezető és Bolyai-díjas biológus fő kutatási területe az antibiotikum-rezisztencia, pontosabban az, hogy miként befolyásolja a kórokozó más hatóanyagokkal szembeni érzékenységét egy baktérium alkalmazkodása egy meghatározott antibiotikumhoz.

Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Újabb hét élvonalbeli külföldi tudós kapcsolódik be az akadémiai kutatásokba

Fogyasztóvédelmi jogok az Európai Unióban, egy jelentős közegészségügyi problémát okozó súlyos mentális betegség pontosabb megismerése, a bolygóközi térből érkező, a földi kommunikációt zavaró hatások vizsgálata – három téma azok közül a tervezett kutatások közül, amelyeket világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményű kutatókkal közösen folytatnak majd akadémiai kutatócsoportok az MTA Vendégkutatói programjának keretében.

Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével

Magyarországi 5G Koalíció alakult az MTA részvételével

A digitális átalakulás következő szakaszában meghatározóak lesznek az 5G mobilfejlesztések. Az ipar mélyreható digitális átalakulását eredményező változásoknak a világ harmadik legjobb 4G hálózatával rendelkező Magyarország is aktív szereplőjévé válhat, ha kezdeményező szerepet játszik az 5G mobilfejlesztések terén. E cél érdekében alakult a kutatói szféra, a kormányzat, valamint ipari szereplők részvételével az a „koalíció”, amelynek az MTA is tagja.

Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád

Szunnyadó vulkán – újra működhet a székelyföldi Csomád

Megmérték a szén-dioxid kiáramlását a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánjának területén az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. Méréseik szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához.

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

Magyar kutatók eredménye segíti a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetővé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzőit és kémiai összetételét.

Indiana állam kormányzója az Akadémián Indiana állam kormányzója az Akadémián

Indiana állam kormányzója az Akadémián

Elsősorban az oktatási és kutatási együttműködés bővítésének lehetőségeiről tanácskozott Eric Holcomb indianai kormányzó és Jim Schellinger indianai kereskedelmi miniszter a Magyar Tudományos Akadémián vendéglátójukkal, Lovász László elnökkel.

„Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata „Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata

„Két összeillő, okos és szép ember” – Andrássy Gyula gróf és Erzsébet királyné kapcsolata

Mi az igazság abból, hogy a barátságnál is szorosabb kapcsolat fűzte egymáshoz a kiegyezés miniszterelnökét, az 1850-ben még halálra ítélt és uralkodói parancsra távollétében felakasztott Andrássy Gyulát és Ferenc József feleségét, Erzsébet királynét? E kérdésre keresi a választ tanulmányában Kozári Monika, amely a Korunk című folyóirat „Szerelem a történelemben” című tematikus száma után most az mta.hu-n is olvasható.

Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról

Szabadon elérhető kutatási eredmények és karrierproblémák: videó a Fiatal kutatók fórumáról

Van lehetőség arra, hogy a fiatal kutatók az eddiginél jobban bekapcsolódjanak az Akadémia munkájába – hangzott el a Fiatal kutatók fórumán, amelyet az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva szerveztek meg Lovász László elnök kezdeményezésére. A tanácskozáson egyebek mellett a tudományos karrier és a gyermeknevelés összeegyeztetésének kérdése, a kutatói pálya anyagi elismerése, valamint az előmeneteli rendszer is szóba került. A fórumon készült videó most megnézhető az mta.hu-n.

A májdaganatok jelentős része ma már megelőzhető lenne – Schaff Zsuzsa közgyűlési előadása videón A májdaganatok jelentős része ma már megelőzhető lenne – Schaff Zsuzsa közgyűlési előadása videón

A májdaganatok jelentős része ma már megelőzhető lenne – Schaff Zsuzsa közgyűlési előadása videón

A májrák rendkívül alattomosan kialakuló és súlyos daganattípus, melynek hátterében legtöbbször vírusfertőzés áll. Hogyan lesz egy vírusfertőzésből daganat? Miért nevezik „báránybőrbe bújt farkasnak” a hepatitis C-t? Hogyan segített a vírus működésének megismerése olyan hatóanyagok kifejlesztésében, melyek mára több mint 90%-ban képesek leküzdeni a krónikus fertőzést? Minderről Schaff Zsuzsa akadémikus beszélt előadásában az MTA 188. közgyűlésén.

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei

Az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának 2017-es nyertesei

Huszonöt magyar, 40 évesnél fiatalabb posztdoktor nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia másodszor meghirdetett Prémium posztdoktori kutatói programjának 3 éves támogatását. A nyerteseket az MTA havi bruttó félmillió forinttal, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forinttal segíti kutatási programjuk eredményes megvalósításában.

„Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban „Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban

„Most szólnunk kellett” – interjú Lovász Lászlóval a Heti Válaszban

Nem kommentálta az amerikai állampolgársága miatt ellene indított támadást az MTA újraválasztott elnöke. Lovász László szerint a gender studies tudomány, az Akadémia továbbra sem politizál, de volt rá példa, hogy a kormány hallgatott rá. A Heti Válasznak adott interjú május 18-án jelent meg nyomtatásban, és június 7-én került fel a valasz.hu-ra.

Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában

Szekrénytárlat Kodály Zoltánról az MTA Tudós kávézójában

Az MTA 188. közgyűléséhez kapcsolódva, Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából a népdalkutató-zeneszerző munkásságának és akadémiai elnökségének emléket állító szekrénytárlat nyílt a Magyar Tudományos Akadémia Tudós kávézójában. A kiállítás 2017. novemberig tekinthető meg.

Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

Arany János öröksége és hatása – az MTA 188. közgyűlésén elhangzott előadások videón

A 200 éve született Arany János műveinek kiadástörténetét és hatástörténetét vizsgálták azok a tudományos előadások, amelyek a közgyűlés második napján hangzottak el. Korompay H. János, az MTA doktora az Arany-hagyaték múltjáról és jövőjéről beszélt, Kulcsár Szabó Ernő akadémikus pedig arra a kérdésre kereste a választ, hogy miben nyilvánul meg Arany Jánosnak kulcspozíciója a magyar irodalom fejlődéstörténeti alakulásában. Az elhangzott előadások most videón is megnézhetők.

Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

Akadémiai elismerés környezetvédelmi kutatásokért

Az ökológiai rendszerek alapvető anyagforgalmi folyamatait széleskörűen leíró modellért, a biomasszaanyagok hasznos vegyi anyagokká alakítására szolgáló technológia megalapozásáért, valamint az antibiotikum-nyomokat a szennyvizekből nagy hatékonysággal eltávolító oxidációs eljárásért vehette át három fiatal kutató az idei Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az Akadémia Székházában Török Ádám főtitkártól.

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

Reménytelen küldetés – új kötet a trianoni békeszerződést előkészítő küldöttség tevékenységéről

A trianoni békeszerződéssel kapcsolatos források köre a történetírás számára is újdonságot jelentő dokumentummal gazdagodott, amely nem a nyilvánosság számára készült, így meglehetős nyíltsággal szólt néhány bizalmas ügyről is. Ezekről is olvashatunk abban a hamarosan megjelenő kötetben, amelyet az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zeidler Miklós szerkesztett.

Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról

Az MTA közleménye a Hegymenet című kiadványról

Nem igaz az az állítás, hogy a „Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon” című, Jakab András és Urbán László szerkesztésében megjelent kötetet eredetileg a Magyar Tudományos Akadémia adta volna ki, illetve finanszírozta volna. Így nem helytállóak a sajtóban megjelent azon állítások, melyek szerint az MTA kihátrált volna a kötet kiadásából, ugyanis nem is vett részt a folyamatban.

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Rendszerváltás, EU-csatlakozás és a biológiai sokféleség – elkészült Magyarország természetvédelmének negyedszázados mérlege

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, tizenegy szerző munkája nyomán született cikk átfogó képet nyújt Magyarország természeti környezetének változásáról a rendszerváltás óta eltelt időszakban. A mezőgazdasági tevékenység intenzitása, a természetvédelmi intézményrendszer erősödése-gyengülése és az EU-csatlakozással megjelenő nemzetközi források bizonyultak a legfontosabb tényezőknek.

Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában

Lendületes kutatók egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot azonosítottak az agy félelemközpontjában

Agyunkban számos idegsejttípus található, amelyek egymással összekapcsolódva bonyolult hálózatokat alkotnak. Hájos Norbert, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Hálózat-Idegélettani Kutatócsoport tudományos tanácsadója és munkatársai kutatásaik során a félelmi memórianyomok kialakításáért felelős agyi régióban azonosítottak egy speciálisan összekapcsolt mikrohálózatot, amely képes lehet hatékonyan szabályozni a vészhelyzetekhez társult emlékek rögzülését.

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

Áprilisi adatok szerint eddig 23 halálos áldozata van Romániában a kanyarójárványnak, ebből 22 gyerek. Romániában jelenleg nincs kötelező védőoltás, nincs gyerekorvos az alapellátásban, és igen erős a vakcinaellenes propaganda, főleg az ortodox egyház részéről.

Társaság iránti vágy és új molekuláris módszer az antibiotikum-rezisztencia gyors felismeréséért: a Szigma – a holnap világa május 30-ai adása Társaság iránti vágy és új molekuláris módszer az antibiotikum-rezisztencia gyors felismeréséért: a Szigma – a holnap világa május 30-ai adása

Társaság iránti vágy és új molekuláris módszer az antibiotikum-rezisztencia gyors felismeréséért: a Szigma – a holnap világa május 30-ai adása

Miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt? Mi a különbség az ember és más emlősállatok közti szocializálódási folyamatok között? Hol tart az antibiotikumok és a rezisztens baktériumok közötti küzdelem? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a tudományos magazin adásának hallgatói.

Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

Konferencia a szegénységről az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában

Első hallásra meglepő témáról, a szegénység hasznáról rendezett kedden konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja. Az előadásokból kiderült, hogy bár a szegénység politikai rendszertől függetlenül rossz, felszámolandó állapotként jelenik meg a közbeszédben, morbid módon mégis változatos csoportoknak fűződik valamilyen érdeke hozzá, hogy a társadalom legalsó szintje ne törjön ki helyzetéből.

Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet! Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet!

Filmklub: Egy Isten, két nemzet – Nézze meg a teljes filmet!

Az erdélyi magyar anyától és román apától származó, Bukarestben élő Vlad és testvére, Mălina felnőtt fejjel úgy döntenek, hogy felveszik a magyar állampolgárságot. Magyarul tanulnak, és unitáriusként megkeresztelkednek. Mi lehetett a döntésük oka? Milyen körülmények között éltek eddig, és miért épp most keresik intenzívebben magyarságukat? Szabó Attila filmjéből ezekre a kérdésekre is kirajzolódnak a válaszok.

Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával

Legyünk minél többet ERC-nyertesek társaságában! Interjú Kondorosi Évával

Nem lehet elszigetelten dolgozni, szükség van arra, hogy élő nemzetközi tudományos kapcsolatok révén a legfrissebb információk birtokában legyünk – figyelmeztet Kondorosi Éva, az Európai Kutatási Tanács egyik alelnöke. Az akadémikus a kutatói információs nap előtt az mta.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy a magyar pályázók gyakran túl „szemérmesek” a projekttervüket illetően, nem tesztelik a hatását a munkatársaikon vagy szélesebb körben. Pedig – mint fogalmazott – a sikertelenség nem szégyen, és sokat lehet tanulni a bírálatokból.

Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére

Új molekuláris kezelési lehetőséget azonosított az MTA TTK kutatója a vastagbélrák kezelésére

Van más lehetőség a tumorsejtek kezelésére: amennyiben e sejteket a szeneszcencia nevű állapotba visszük át, akkor nem keletkeznek áttétek, és a rákos daganat növekedése is leáll. Győrffy Balázs, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos tanácsadója és kollégái egy olyan fehérjét vizsgáltak, amely gátolja a szeneszcencia kialakulását.

Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Ezért ne gyújts rá! Előadások az Immunológia Napján – videóval

Rossz hírek: 15 szál cigi elszívása már mutációt okoz a DNS-ben, a tüdőt tisztító csillószőrök 30-40 percre megbénulnak, hosszabb távon pedig teljesen elpusztulnak. Jó hírek: az utolsó szál utáni második napon a csillószőrök újra beindulnak, és megindul a tüdő tisztulása, 3–9 hónap múlva csökken a köhögés. Videón az Akadémián elhangzott, fiataloknak szóló előadások.

ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

ERC, MSCA: információs nap kutatóknak az Akadémián

Freund Tamás, az MTA alelnöke, valamint Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke köszöntőjével kezdődött az a kutatói karrierfórum és információs nap az Akadémián, amelynek résztvevői egyebek mellett arra keresték a választ, hogy miként lehetne Magyarországon további világszínvonalú szellemi műhelyeket létrehozni. A hallgatók ERC- és MSCA-nyertesek előadásaiból arról is képet kaphattak, hogy milyen esélyük van a magyar kutatóknak a nemzetközi pályázati versenyben.

Pályázatot írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az új látogatóközpont nevére Pályázatot írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az új látogatóközpont nevére

Pályázatot írt ki az MTA Agrártudományi Kutatóközpont az új látogatóközpont nevére

Névadó pályázatot hirdetett az MTA Agrártudományi Kutatóközpont: annak a látogatóközpontnak keresnek találó nevet, amely az új Martonvásári Agrár-innovációs Centrum beruházásának részeként épül fel. A kiállítás azt jeleníti meg, hogy a korszerű mezőgazdaság feladata tudományos eredményekre alapozva minőségi élelmiszerrel ellátni az országot, méghozzá fenntartható módon.

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Egyedülálló európai lézeres kutatóközpont nyílt meg Szegeden

Az ELI-ALPS-ban rendkívül nagy időfelbontással végezhető alap- és alkalmazott kutatások elsősorban fizikai, biológiai, kémiai, orvosi és anyagtudományi területeket érintenek. Az itt folyó kutatásokban várhatóan az MTA több kutatóintézetének munkatársai is részt vesznek majd.

Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

Pedagógusi bér – egy fontos, de nem mindenható eszköz a tanulói eredmények javításában

Hatással van-e a tanári fizetések alakulása a diákok teljesítményére? Számít-e a tanár neme az oktatásban? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete oktatástudományi kutatócsoportja. Egyik fő megállapításuk szerint az oktatáspolitikai döntéshozóknak különösen a pedagógusi pálya kezdetén lévőkre érdemes jobban odafigyelniük.

Új vezetőséget választott az MTA új Doktori Tanácsa Új vezetőséget választott az MTA új Doktori Tanácsa

Új vezetőséget választott az MTA új Doktori Tanácsa

Kovács L. Gábort, az MTA rendes tagját, a Pécsi Tudományegyetem Széchenyi-díjas professzorát választotta az MTA új összetételű Doktori Tanácsa a testület elnökévé. A társelnöki posztot Benkő Elek, az MTA levelező tagja tölti be a következő három évben, a titkári feladatokat pedig Homonnay Zoltán, az MTA doktora látja el.

Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

Menjek vagy maradjak? A kivándorlással foglalkozott az Akadémia filmklubja

Mi motiválja a fiatalokat, hogy külföldön folytassák az életüket? Kalandvágy, pénzkeresés, nyelvtanulás? Csak a 20-30 éves korosztályt érinti a kérdés? Tartják-e a kapcsolatot az otthon maradt családtagokkal, barátokkal a külföldre távozók? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ a Menjek/maradjak című filmsorozat holland epizódjának vetítése utáni beszélgetésen.

A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel

A tanulás alapvető megújítására van szükség – interjú Csapó Benővel

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely játszott vezető szerepet.

Csungkingban is csodálják a CSALOMON csapdacsaládot

Kutatási-fejlesztési együttműködést kötött az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Csungkingi Kertészeti és Tájépítészeti Kutatóintézet. Így Kínában is hasznosíthatják a magyar feromonkutatás eredményeit.

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

A családok folytonos küzdelme volt a magyar történelem – 22 újabb Lendület-kutatócsoportot alapít az MTA

Hogyan birkóztak meg a járványokkal, éhínségekkel, a családtagok elvesztésével a magyar családok a történelem során? Hol tud bekapcsolódni Magyarország a jövőben áttörést hozó kvantumszámítógép tervezésébe? Milyen új molekulák, reakciók, szemléletek jelentek meg a gyógyszertervezésben és a rákkutatásban? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület programjának idei 22 nyertese.

Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit

Az MTA Székházában próbálták közelíteni egymáshoz a CEU-ügy szereplőit

Az MTA elnöke nem sokkal a CEU-ügy kipattanása után felajánlotta, hogy közvetítő szerepet játszik a vitában álló felek, vagyis Magyarország kormánya és Közép-európai Egyetem között. Azóta az MTA Közgyűlése határozatban is kiállt a CEU zavartalan működése mellett, támogatva egyúttal az elnök közvetítői szándékát. Lovász László 2017. május 11-én az Akadémia Székházában fogadta a témában összehívott kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, mintegy száz tudós és néhány meghívott újságíró jelenlétében.

„Felekezet és felekezetszerveződés Európában” – Wolfgang Reinhard előadása az MTA-n „Felekezet és felekezetszerveződés Európában” – Wolfgang Reinhard előadása az MTA-n

„Felekezet és felekezetszerveződés Európában” – Wolfgang Reinhard előadása az MTA-n

A katolikus „ellenreformáció” a protestáns reformációval párhuzamosan hozzájárult az európai társadalom modernizációjához – egyebek mellett ez a legfontosabb megállapítása annak a több évtizedes kutatásnak, amelyről Wolfgang Reinhard, a freiburgi Albert Ludwig Egyetem emeritus professzora beszélt a 2012-ben alakult MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kutatócsoport utolsó tudományos rendezvényén.

Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán

Teltház a Fiatal Kutatók Fórumán

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg az MTA a Fiatal Kutatók Fórumát a 188. közgyűlésen. A jó hangulatú, aktív tanácskozás végén kiderült, hogy van igény a folytatásra, ennek módját rövidesen kidolgozzák a résztvevők.

Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját

Mikor a Lendület tovább visz – Makara Judit elnyerte a Howard Hughes Medical Institute kutatói ösztöndíját

Makara Judit, aki 2011-ben a Lendület program egyik nyerteseként alakította meg az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben az Idegi Jelátvitel Csoportot, majd még ugyanabban az évben megkapta a Wellcome Trust senior kutatók számára kiírt támogatását (International Senior Research Fellowship of the Wellcome Trust) is, most az amerikai Howard Hughes Medical Institute, a Bill & Melinda Gates Alapítvány, a Wellcome Trust és a Calouste Gulbenkian Alapítvány közös pályázatán került a több mint 1400 jelentkező közül kiválasztott 41 nyertes közé.

Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban

Konferenciát rendeztek Kondorosi Ádám emlékére Franciaországban

A magyar mikrobiológus nevéhez fűződik a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont növénytani kutatásainak nemzetközi színvonalra fejlesztése. Az MTA néhai tagjának emlékére szervezett tudományos tanácskozást kétévente rendezik meg abban a kutatóintézetben, amelynek Kondorosi Ádám volt az igazgatója.

„Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével „Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével

„Nem hiszem, hogy vannak könnyebb és nehezebb nyelvek” – interjú É. Kiss Katalin akadémikussal, a Bolyai-díj idei kitüntetettjével

Hogyan lehetne jobban érzékeltetni a nyelvészet társadalmi hasznosságát? Milyen volt annak idején a fogadtatása idehaza az új nyelvészeti irányzatként megjelenő generatív nyelvészetnek? Hogyan tudott nemzetközivé válni a magyar nyelv kutatása? Egyebek mellett erről kérdeztük É. Kiss Katalin akadémikust, a Bolyai János Alkotói Díj idei kitüntetettjét.

Megjelentek a H2020 kutatói bérek elszámolásának részletszabályai Megjelentek a H2020 kutatói bérek elszámolásának részletszabályai

Megjelentek a H2020 kutatói bérek elszámolásának részletszabályai

Új szabályozás született a Horizont 2020 (H2020) keretprogramból finanszírozott projektek esetében a versenyképes kutatói bérek elszámolhatóságának biztosítása érdekében. E szabályozás megnyitja az utat a projektalapú fizetés-kiegészítési lehetőségek szélesebb körű alkalmazhatósága előtt, ezáltal kedvezőbb helyzetet teremt a H2020-projekteken dolgozó hazai kutatók számára. A témáról május 11-én tájékoztató és konzultációs eseményen számol be az NKFI Hivatal.

Szakmai elismerés az mta.hu szerkesztőjének Szakmai elismerés az mta.hu szerkesztőjének

Szakmai elismerés az mta.hu szerkesztőjének

A tudomány és a technika új lehetőségeinek, eredményeinek népszerűsítéséért és azok közérthető, hibátlan magyar nyelven való közléséért Hevesi Endre-díjat vehetett át a Magyar Újságírók Szövetségének székházában Gilicze Bálint, a Magyar Tudományos Akadémia Kommunikációs Főosztályának munkatársa.

A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián

A kettős monarchia – tudományos ülés az Akadémián

Hogyan jöttek létre és miként változtak az Osztrák–Magyar Monarchia jogi keretei? Milyen jellegzetességei voltak a közjogi és a magánjogi kodifikációknak? Milyen elvek mentén folyt a közigazgatási bíráskodás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre válaszoltak az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara közös tudományos ülésének előadói. A konferencián készült videó most megtekinthető az mta.hu-n.

Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák? Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Balszerencse vagy többsejtű létünk szükségszerű velejárója a rák?

Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető kutató szerint azonban a rák a soksejtű szervezet természetes, szükségszerű végállapota. Két lendületes kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk a daganatok ellen.

Tudomány Világfóruma az ENSZ-ben Tudomány Világfóruma az ENSZ-ben

Tudomány Világfóruma az ENSZ-ben

Az MTA és a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezetei közös tudománydiplomáciai találkozóját, a World Science Forumot, illetve annak idei programját közösen mutatta be New York-ban, az Egyesült Nemzetek Szervezete székházában Lovász László, az Akadémia elnöke és Sumaya bint El Hassan hercegnő, a 2017-es WSF tárelnöke. Az ENSZ képviselők körében tartott konferenciát Bogyay Katalin, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője nyitotta meg.

A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián

A magyar múltak átalakulása – Székfoglaló előadások az Akadémián

2017-ben már régimódi furcsaságnak tűnik, hogy a magyar nyelvben nem csak egy múlt idő volt használatos. A Himnuszból és a Szózatból ismerős elbeszélő múlt a 19. század második felére kopott ki a nyelvből. Tolcsvai Nagy Gábor, az MTA rendes tagja székfoglaló előadásában egy Arany János-levél nyomán azt bizonyította be, hogy egy csupán nyelvtaninak tűnő kérdés, az elbeszélő múlt kihalása hogyan alakítja át a múltról való beszédünket. Az Akadémia honlapján sorozatban közöljük a tudós testület új tagjainak székfoglaló előadásait.

Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető

Megtalálták a trianoni óriástérképet, már az interneten is böngészhető

A magyar térképtörténet talán leghíresebb darabja az a hatalmas etnikai térkép, ami a trianoni békeszerződésen lett volna a magyar delegáció csodafegyvere. A magyar térképek önhibájukon kívül csődöt mondtak, a győztesek szempontjai erősebbek voltak a valós nemzetiségi viszonyoknál. A Bátky Zsigond és Kogutowicz Károly által tervezett térkép eredeti példánya csak a közelmúltban, majdnem száz év után került elő. A térkép, amelyről az index.hu-n olvasható összeállítás, digitalizálva, georeferálva most már interneten is böngészhető.

Megkezdi a Nagy Finálét a Cassini űrszonda Megkezdi a Nagy Finálét a Cassini űrszonda

Megkezdi a Nagy Finálét a Cassini űrszonda

Titokzatos hatszög a Szaturnusz északi féltekéjén, a gyűrűk szerkezetének meglepő új részletei, leszállás a Titan holdra, a kétarcú Iapetus rejtélyének megfejtése – egyebek mellett ezeket köszönhetjük a Cassini szondának és társának, a Huygens leszállóegységnek. A küldetés azonban hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül. Szabados László összefoglaló írása a több évtizedes programról és a „Nagy Finálé” várható menetrendjéről.

Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban

Anyagi problémák esetén egy gén fokozza a depresszió kockázatát a 30 feletti férfiakban

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport tagja beszélt az mta.hu-nak.

Fémmentes katalizátorral szintetizálható illatok az MTA TTK kutatóinak új eljárásával Fémmentes katalizátorral szintetizálható illatok az MTA TTK kutatóinak új eljárásával

Fémmentes katalizátorral szintetizálható illatok az MTA TTK kutatóinak új eljárásával

Új kémiai módszerek új lehetőséget teremtenek a vegyészek számára, hogy hatékonyabb, egyszerűbb vagy környezetbarátabb mód nyíljon vegyületek előállítására, amelyek azután új gyógyszerek, illat- és más, funkcionális anyagok formájában hasznosulhatnak. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet munkatársai, Bakos Mária, Gyömöre Ádám, Domján Attila és Soós Tibor nemrég számoltak be egy új katalitikus módszerről, amelynek segítségével egyedi módon alakítható ki a szerves kémiában kiemelt szerepet betöltő éterkötés.

Török Ádám főtitkárjelölti koncepciója 2017–2020-ra Török Ádám főtitkárjelölti koncepciója 2017–2020-ra

Török Ádám főtitkárjelölti koncepciója 2017–2020-ra

A Magyar Tudományos Akadémia felső vezetői közötti munkamegosztást az MTA-törvény 13–15. paragrafusa keretjelleggel határozza meg, hangsúlyozva az MTA elnökének egyszemélyi hatáskörét és felelősségét az MTA irányítása, az MTA képviselete, az MTA költségvetési fejezetet irányító szervének vezetése, valamint az akadémiai vagyon kezelése vonatkozásában. Az Alapszabály és az SZMSZ részletesen kifejti és értelmezi ezeket a rendelkezéseket, nagyrészt ezekben szerepel a főtitkári feladat- és jogkör pontosabb meghatározása is.

É. Kiss Katalin akadémikus, nyelvész kapta a Bolyai-díjat É. Kiss Katalin akadémikus, nyelvész kapta a Bolyai-díjat

É. Kiss Katalin akadémikus, nyelvész kapta a Bolyai-díjat

É. Kiss Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át vasárnap este Áder János államfőtől a Bolyai János Alkotói Díjat. A kutató a kilencedik kitüntetett, egyúttal az első nő, akinek odaítélték a magyar tudomány egyik legrangosabb elismerését. A díj átvételét követő rövid beszédében kiemelte, hogy az elismerés a női kutatók és a bölcsészettudományok iránti megbecsülést is jelképezi.

Budapesti helyszínen nyílik meg a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet Budapesti helyszínen nyílik meg a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet

Budapesti helyszínen nyílik meg a Kína–Kelet-Közép-Európa Intézet

A Magyar Tudományos Akadémia Székházában tartotta avató ünnepségét a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) újonnan alakuló társadalomtudományi kutatóintézete. A budapesti helyszínű intézet megalakulása alkalmából az Akadémiára látogatott Wang Weiguang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnöke.

A jövő egészségügyének új szempontjait tárja fel az Akadémia A jövő egészségügyének új szempontjait tárja fel az Akadémia

A jövő egészségügyének új szempontjait tárja fel az Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának kezdeményezésére 2017. április 18-án megalakult a 21. századi egészségügy helyzetét vizsgáló, a hazai kihívásokra is választ kereső és megoldási javaslatokat kidolgozó Elnöki Bizottság az Egészségért. A bizottság alakuló ülésére Lovász László, az MTA elnöke 15 szakembert hívott meg.

Emléktáblát kapott a világ egyik leghíresebb geofizikusa az MTA Könyvtárában Emléktáblát kapott a világ egyik leghíresebb geofizikusa az MTA Könyvtárában

Emléktáblát kapott a világ egyik leghíresebb geofizikusa az MTA Könyvtárában

Milutin Milanković szerb geofizikusnak az első világháborút kényszerűen Budapesten kellett töltenie. Internálását végül kutatással töltötte, hála az MTA Könyvtára legendás igazgatójának, Szily Kálmán matematikusnak. A könyvtárban végzett munka lett az alapja a klímaváltozásokat csillagászati összefüggésekbe ágyazó elméletének. A tudománytörténeti fontosságú epizódra mostantól emléktábla hívja fel a figyelmet az MTA Könyvtár és Információs Központ olvasótermében.

Beindult a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója – wigneres kutatókkal a fedélzeten Beindult a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója – wigneres kutatókkal a fedélzeten

Beindult a világ leghosszabb szupravezető lineáris részecskegyorsítója – wigneres kutatókkal a fedélzeten

Atomi felbontással térképezhetők fel a vírusok szerkezete, sejtek molekuláris összetétele fejthető meg, háromdimenziós „fényképek” készíthetők a nanovilágról – csupán néhány azok közül a lehetőségek közül, amelyeket a kutatók számára kínál a European XFEL röntgenlézer elektrongyorsítója. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jelenleg két kutatócsoport készül arra, hogy a berendezés egyik első használója legyen.

Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez

Haynautól a nemzeti kormányig – út a kiegyezéshez

Augusz Antal helytartóhelyettes fölkérte báró Eötvös Józsefet, mondjon ötletet az országjáró körútja során Pestről Budára érkező uralkodó fogadására, mégpedig olyat, ami nem kerül sokba, de a királyt meglepi, és a népnek örömet szerez. Mire Eötvös azt javasolta, hogy a Lánchíd hídfőjénél a két oszlopra akasztassa fel Protmann rendőrfőnököt, illetve magát: ez nem kerül semmibe, a király meglepődik, a nép pedig örül. Katona Csaba történész írása a kiegyezéshez vezető bel- és külpolitikai folyamatokról az mta.hu cikksorozatában.

Víz és tudomány – videó az MTA-n rendezett nemzetközi szemináriumról Víz és tudomány – videó az MTA-n rendezett nemzetközi szemináriumról

Víz és tudomány – videó az MTA-n rendezett nemzetközi szemináriumról

Az elmúlt hetek egyik központi témája az Akadémián a víz volt: kiderült, hogy a kormány döntése alapján a Nemzeti Vízstratégia tudományos megalapozását az MTA által koordinált Nemzeti Víztudományi Kutatási Program biztosítja, befejezte munkáját a víztudományi programot kidolgozó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont keretében létrehozott Koordinációs Csoport, és nemzetközi szemináriumot is tartottak a témában az Akadémia Székházában. Ez utóbbin készült az a felvétel, amely most megnézhető az mta.hu-n.

CEU: Lovász László levélben fordult Áder Jánoshoz CEU: Lovász László levélben fordult Áder Jánoshoz

CEU: Lovász László levélben fordult Áder Jánoshoz

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke péntek este küldött levelében arra kérte Áder János köztársasági elnököt, tegyen meg mindent, hogy a CEU, ez a fontos oktatási intézmény és kutatóműhely zökkenőmentesen, a korábbi sikeres keretek között folytathassa munkáját.

Oláh György – a tudós és habitusa Oláh György – a tudós és habitusa

Oláh György – a tudós és habitusa

Oláh György új utat nyitott a szénhidrogén-kémiában: a kémiai szintézis, fizikai módszerek és a számításos kémia együttes alkalmazásával új kémiát teremtett, miközben segítette alapkutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A Nobel-díj sem állította meg tudományos tevékenységét, és az utóbbi években kidolgozta a metanolgazdaság elvi és gyakorlati alapjait. Egész élete példa arra, hogyan lehet valaki egyszerre nagy tudós és empatikus ember. Hargittai István cikke a Magyar Tudományban.

Az MTA elnöke a CEU-ról – frissítve Az MTA elnöke a CEU-ról – frissítve

Az MTA elnöke a CEU-ról – frissítve

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az mta.hu-nak március 29-én elmondta: fontos, hogy a CEU maradjon. Az MTA álláspontja az, hogy fontos ennek a jelentős szakmai műhelynek a fenntartása.

Két újabb akadémiai ERC-nyertes: 2016 rekordév volt Két újabb akadémiai ERC-nyertes: 2016 rekordév volt

Két újabb akadémiai ERC-nyertes: 2016 rekordév volt

Folytatódik a magyar kutatók sikersorozata az Európai Kutatási Tanács pályázatain: újabb három kutató nyerte el az ERC támogatását. Közülük ketten, Acsády László idegtudós és Pyber László matematikus az MTA kutatóintézet-hálózatában dolgoznak. A harmadik nyertes Csibra Gergely pszichológus a CEU-ról.

Kitörések sokasága rontja a TRAPPIST-1 rendszer lakhatóságát Kitörések sokasága rontja a TRAPPIST-1 rendszer lakhatóságát

Kitörések sokasága rontja a TRAPPIST-1 rendszer lakhatóságát

A nemrégiben felfedezett TRAPPIST-1 bolygórendszer három Föld-szerű bolygóval a lakhatósági zónában gyorsan az érdeklődés középpontjába került. A Kepler-űrtávcső azonban erős csillagaktivitást észlelt rajta, amely magyar kutatók szerint arra utalhat, hogy a bolygók kevésbé lehetnek alkalmasak az élet számára.

A laborasztalon modellezték a mérsékelt éghajlat változásait az MTA és az ELTE fizikusai A laborasztalon modellezték a mérsékelt éghajlat változásait az MTA és az ELTE fizikusai

A laborasztalon modellezték a mérsékelt éghajlat változásait az MTA és az ELTE fizikusai

A Föld klímatörténete ugyan egyetlen pályán halad, de modellvizsgálatokban nincs akadálya annak, hogy az időfejlődést többször is lejátsszuk. Az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport munkatársai fizikai szemlélettel vizsgálták a klímaváltozás statisztikus tulajdonságait. Eredményeikből kiderül: nagyon sok különböző klímatörténet valósulhat meg közel azonos induló feltételek mellett is.