Az árulkodó lábnyomoktól a DNS-vizsgálatig – Korinek László és Pajcsics József tudományünnepi előadásai videón

Az árulkodó lábnyomoktól a DNS-vizsgálatig – Korinek László és Pajcsics József tudományünnepi előadásai videón

Miért érdeklődünk a bűnügyi esetek iránt, és miért kedveljük a krimit? Hogyan és milyen eszközökkel kezdenek neki a nyomozók egy bűneset feltárásának? Milyen új lehetőségeket hozott a DNS-vizsgálat bevezetése? Ezekről és a kriminalisztika más kérdéseiről beszélt előadásában Korinek László, az est második előadója, Pajcsics József pedig egy ötven évvel ezelőtti bűneset részleteit elevenítette fel.

Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Vadonatúj kutatóház, két többmilliárdos ingatlanberuházás, kibontakozó stratégiai programok – ezt hozza a 2017-es esztendő a Magyar Tudományos Akadémia életében. A frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztatón az MTA vezetői az elmúlt évet is értékelték: 2016-ban kiemelkedően sok kutatási pályázatot nyertek el akadémiai kutatók, heten az Európai Kutatási Tanács világszínvonalat megkövetelő pályázatán voltak sikeresek.

 A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

"A Lendület program fontos lépcsőt jelent a nagyobb európai elismerés felé vezető úton; a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről pedig remek kezdeményezés, hogy azok számára, akik majdnem elnyerték, tehát a döntőbe jutottak az európai pályázaton, olyan átmeneti támogatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy újra pályázzanak a következő évben" - mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán az M1 aktuális csatorna délelőtti műsorában. Lovász László beszélt az MTA stratégiai programjairól és legfontosabb beruházásairól is.

A génszerkesztés lehetőségei a gyógyászatban, az MTA tavalyi eredményei és idei tervei: a Szigma – a holnap világa január 17-i adása A génszerkesztés lehetőségei a gyógyászatban, az MTA tavalyi eredményei és idei tervei: a Szigma – a holnap világa január 17-i adása

A génszerkesztés lehetőségei a gyógyászatban, az MTA tavalyi eredményei és idei tervei: a Szigma – a holnap világa január 17-i adása

Az Akadémia új Humán Tudományok Kutatóházáról, a 2016-ban elindított stratégiai kutatási programokról, valamint a tervezett akadémiai beruházásokról beszélt Lovász László, az MTA elnöke a tudományos magazinban. Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszékének munkatársa pedig a génszerkesztés terápiás használatának lehetőségeit és korlátait ismertette.

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

A részecskefizikai kísérletek során néhány igazán elképesztő eredmény is született. Ezekből mutat be most jó párat Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Furcsábbnál furcsább részecskék és elméletek a Nagy Hadronütköztetőből.

Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt

Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt

Hogyan hatott a tiszántúli településszerkezetre a klimatológusok által „kis jégkorszak”-nak nevezett, a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ az természettudósokból és bölcsész kutatókból álló interdiszciplináris kutatócsoport. Eredményeiket a Quaternary Science Reviews folyóirat ismertette.

A Wigner FK-ban működő iroda segíti az űrtechnika hazai felhasználását A Wigner FK-ban működő iroda segíti az űrtechnika hazai felhasználását

A Wigner FK-ban működő iroda segíti az űrtechnika hazai felhasználását

Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjaként csatlakozott a nemzetközi szervezet technológiatranszfer-hálózatához, melynek célja az űrtechnológia eredményeinek alkalmazása nem űripari területeken és a mindennapi életben. A hazai iroda az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban nyílt meg, a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködésben.

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését

A szigma-1 receptort mindeddig mint a központi idegrendszerben jelenlevő dajkafehérjét tartották számon, mely elsődlegesen a tanulásban, memóriában játszik szerepet. A Fekete Andrea által vezetett MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport most publikált eredményei szerint azonban ugyanez a receptor a vesében segíthet az akut szöveti károsodások kivédésében.

Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás hőskora Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás hőskora

Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás hőskora

1846 őszén új időszámítás kezdődött a Balatonon: vízre tették a tó első gőzhajóját, a Kisfaludyt. A balatoni gőzhajózás kezdetéig vezető utat, valamint az MTA megalapítója, Széchenyi István abban játszott szerepét mutatja be Katona Csaba történész írása.

Erdős László matematikus Leonard Eisenbud-díjat kapott Erdős László matematikus Leonard Eisenbud-díjat kapott

Erdős László matematikus Leonard Eisenbud-díjat kapott

2017. január 5-én vette át Erdős László és Hong-Tzer Yau az Amerikai Matematikai Társulat (AMS) Leonard Eisenbud Prize for Mathematics and Physics díját Wigner-féle véletlen mátrixok sajátérték-statisztikái univerzalitási tulajdonságainak igazolása terén elért, áttörést hozó eredményeiért.

Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény

Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény

A cseppkövek felületén képződő amorf, vagyis kristályos szerkezet nélküli kalcium-karbonát jelentősen módosítja a barlangi karbonátokon alapuló paleoklimatológiai eredményeket – állítja a Demény Attila akadémikus által vezetett kutatócsoport a Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban megjelent publikációjában. 

Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól

Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól

Miért a kutatókat, és miért nem az egyes témákat támogatják a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) felfedező kutatási pillérében? Van-e már jelentős eredménye a 2017 végén lejáró programnak? Miért hasznos, ha a kutató egy dzsesszzenekarban is megállja a helyét, és milyen káros hatásai vannak a publikációs kényszernek? Freund Tamás akadémikusnak, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatójának és a NAP elnökének válaszai.

A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón

A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón

A csillagászok évtizedek óta tudják, hogy a látható anyagon kívül létezik valamilyen „sötét anyag”, melyet csak gravitációs hatásán keresztül tudunk érzékelni. Miből állhat ez a titokzatos sötét anyag, milyen objektumok, ma még ismeretlen elemi részecskék alkotják, és miért láthatatlan? Hogyan befolyásolja a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, például a galaxisok kialakulását vagy az univerzum tágulását? A válaszokért nézze meg Dávid Gyula tudományünnepi előadását!

Identitás és magyar nyelvhasználat a Kárpát-medencében – Kiss Jenő és Péntek János tudományünnepi előadása videón Identitás és magyar nyelvhasználat a Kárpát-medencében – Kiss Jenő és Péntek János tudományünnepi előadása videón

Identitás és magyar nyelvhasználat a Kárpát-medencében – Kiss Jenő és Péntek János tudományünnepi előadása videón

Valóban nyelvében él a nemzet? Az anyanyelv valóban az anya nyelve? És kik azok a muzulmán csángók? Az identitás fogalmáról, meghatározásáról és az identitásunkat napjainkban érő kihívásokról beszélt Kiss Jenő, Péntek János pedig a Kárpát-medence magyarságának nemzeti önmeghatározásáról, a nyelvjárások szerepéről és a helyi identitásokról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén.

A matematika tartja össze a természet széthasadt könyvét A matematika tartja össze a természet széthasadt könyvét

A matematika tartja össze a természet széthasadt könyvét

A természetre elődeink úgy tekintettek, mint egy Isten ujja által írott csodálatos könyvre, amely nyitva áll előttük. A teológia és a természettudomány konfliktusoktól nem mentes kapcsolatát mindvégig áthatotta a természet könyvének fokozatosan szekularizálódó eszméje, amely beleszövődött a modern kori természettudomány kultúrtörténetébe. Bagyinszki Péter Ágoston teológus írása az mta.hu számára.

Újraindul a Gyerekesély program Újraindul a Gyerekesély program

Újraindul a Gyerekesély program

Az MTA gyermekszegénység elleni programját a rendszerváltás utáni növekvő szegénység, különösen a gyermekek szegénységének és esélyegyenlőtlenségének növekedése hívta életre. A programban, amely 2016 áprilisától folytatódik, részt vesz az MTA Gyerekesély-kutató Csoport is. Feladata a projekt megvalósításának elősegítése alap- és alkalmazott kutatásokkal, adatbázisok létrehozásával, folyamatosan biztosítva a tevékenységek nyilvánosságát. Husz Ildikó szociológus írása az mta.hu-nak.

Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon

Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon

Öt akadémiai kutatóhely összesen 11,96 milliárd forint támogatásban részesül különböző kutatás-fejlesztési célok megvalósítására a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatai révén. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont hat, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont négy, az MTA Atommagkutató Intézet, illetve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kettő, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont egy pályázata volt sikeres az EU Strukturális Alapjaiból támogatott pályázaton. Az Ökológiai Kutatóközpont egyik munkatársa az ERC által támogatott kutatócsoportnál vehet részt tapasztalatcserében az NKFI Hivatal támogatásával.

Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről

Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről

Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettjeként egy 2008. december 31-én felfedezett kisbolygónak adták az Akadémia volt elnöke nevét.

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglalónk a friss ERC Consolidator Grant-nyertes Dénes Ádám kutatási témájáról.

Magyar kutatók együttműködése a lézergerjesztéses fotoelektron-spektroszkópia hazai megvalósítására Magyar kutatók együttműködése a lézergerjesztéses fotoelektron-spektroszkópia hazai megvalósítására

Magyar kutatók együttműködése a lézergerjesztéses fotoelektron-spektroszkópia hazai megvalósítására

A debreceni MTA Atomki Atom- és Molekulafizikai Osztálya és a budapesti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Ultragyors Nanooptika Lendület Kutatócsoportjának együttműködésében először sikerült lézernyalábbal gerjesztett nagy energiafeloldású fotoelektron-spektrumok szögeloszlását meghatározni. A mérésekhez az Atomki saját fejlesztésű speciális elektronspektrométerét telepítették a budapesti femtoszekundumos lézernyalábra. Az új tudományos eredmények mellett a vizsgálatok a szegedi ELI lézerein történő mérések előkészítését is szolgálják.

Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása videón Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása videón

Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása videón

Számos külföldi példa bizonyítja, hogy az oktatás színvonala gyorsan és hatékonyan fejleszthető. Mit kellene tenni Magyarországon ahhoz, hogy az oktatás átfogó fejlesztése az óvodától a felsőoktatásig megvalósuljon? A válaszhoz megvannak a tudományos módszerek és eszközök, ahol pedig nincsenek, ott új kutatási programok indításával kell keresni a megoldásokat, mondja Csapó Benő. Tudományünnepi előadásának felvétele mostantól megtekinthető.

Az idegsejtek dendritjei analóg/digitális hibrid jeleket használnak Az idegsejtek dendritjei analóg/digitális hibrid jeleket használnak

Az idegsejtek dendritjei analóg/digitális hibrid jeleket használnak

Az MTA KOKI kutatói felismerték, hogy az idegsejten belüli digitális jelfeldolgozás összetettebb, mint eddig gondoltuk. Leírták, hogy a „visszaterjedő” akciós potenciálok nem csak digitális információt közvetítenek a dendritjeik felé, hanem az idegsejtek általános állapotát tükröző analóg tartalmat is hordoznak. Ez a hibrid visszajelzés növeli az agy számítási kapacitását, mivel így az  idegsejtek az általános állapotukra jellemző dúsított információcsomagokat használnak a szerteágazó idegi hálózatokon belül.

A Kodály-módszer öröksége A Kodály-módszer öröksége

A Kodály-módszer öröksége

Felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. De mi is adja pontosan a módszer egyediségét és jelentőségét? Ezt mutatja be az mta.hu az UNESCO által elfogadott előterjesztés alapján készült összefoglalóban. Az indítvány elkészítésében szakmai tanácsadóként részt vett Richter Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet igazgatója is.

PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása

PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása

Az oktatási teljesítmények javítása közügy, de különösképpen érdeke a tudományos kutatói közösségnek. A romló iskolai eredmények egy sor területen a tudásalapú társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává válnak. Ugyanakkor a PISA-mérések megmutatták azt is, hogy megfelelő beavatkozásokkal hatékonyan lehet az eredményeken javítani. Bármilyen szintről előbbre lehet lépni, és fel lehet jutni akár a csúcsra is. A napokban közzétett PISA-eredményeket elemzi Csapó Benő neveléstudományi kutató az mta.hu-nak adott interjújában.

Ismét lehet pályázni a Lendület programra Ismét lehet pályázni a Lendület programra

Ismét lehet pályázni a Lendület programra

Meghirdette a 2017-ben induló Lendület-kutatócsoportok létrehozására kiírt pályázati felhívását a Magyar Tudományos Akadémia. A várhatóan rendelkezésre álló 600 millió forintból 16-18 új kutatócsoport kezdheti meg jövőre a munkát. Az alapkutatásokat végzők mellett a gazdasági versenyképességet közvetlenül szolgáló, kiemelkedő eredményességű alkalmazott kutatásokat végzőket is támogatja az MTA.

Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Egy csillagász, egy idegtudós és egy matematikus is eredményesen pályázott az MTA kutatóintézet-hálózatából az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a már önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grantre. Maria Lugaro, Dénes Ádám és Marx Dániel ötéves, legfeljebb 2 millió eurós támogatással járó kutatási programot indíthat el.

Fejlett „mikrochip” az agyban Fejlett „mikrochip” az agyban

Fejlett „mikrochip” az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is – szegedi kutatók új eredményei.

Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására

Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására

A tagállamok kiegyensúlyozottabb részvételén is múlik a közös európai tudományfinanszírozási programok hatékonysága és az Európai Unió sikere a tudományos és innovációs eredményekért folytatott globális versenyben. A kiegyensúlyozottabb európai tudományfinanszírozás feltételeiről egyeztettek „A kiválóság terjesztése és az innovációs megosztottság csökkentése” című brüsszeli konferencián. A szlovák uniós soros elnökségi programba illesztett rangos esemény nemcsak az EU fejlett és kevésbé fejlett országainak innovációs kapacitása közti jelentős különbség természetét és okait tárgyalta, hanem lehetőséget nyújtott konkrét javaslatok előterjesztésére is.

Lendületes kutatók: az invazív ragadozók „láthatatlanok” a prédafajok egyedei számára Lendületes kutatók: az invazív ragadozók „láthatatlanok” a prédafajok egyedei számára

Lendületes kutatók: az invazív ragadozók „láthatatlanok” a prédafajok egyedei számára

Az invazív ragadozók érkezésükkor különösen veszélyesek lehetnek az őshonos prédafajok egyedeire nézve, mivel ezek kezdetben nem képesek felismerni a jövevények képében rájuk leselkedő veszélyt – mutatta ki egy az MTA ATK NÖVI Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai vezetésével végzett vizsgálat. A kutatás eredményeit az Amerikai Ökológiai Társaság folyóirata, az Ecology közölte.

Huszonnyolc milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs programokra Huszonnyolc milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs programokra

Huszonnyolc milliárd forint kutatás-fejlesztési és innovációs programokra

Öt akadémiai kutatóközpont is található azok között a konzorciumok között, amelyek összesen mintegy 28 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el az NKFI Alapból. A támogatott 26 konzorciumi projektjavaslat közül az MTA Természettudományi Kutatóközpont négy, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont kettő-kettő, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont pedig egy-egy kidolgozásában vett részt.

Lendület-kutatócsoport-vezető nyert az ERC Starting Grant pályázatán Lendület-kutatócsoport-vezető nyert az ERC Starting Grant pályázatán

Lendület-kutatócsoport-vezető nyert az ERC Starting Grant pályázatán

Olyan módszerek kifejlesztése, amelyek révén első ízben válik lehetővé az élet fájának génszintű adatok alapján felállított, datált rekonstrukciója – ez a fő célja Szöllősi Gergelynek, az MTA-ELTE ,,Lendület” Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetőjének. A fizikus 2017 nyarától öt év alatt 1,45 millió eurós támogatást használhat fel.

Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok

Egy pannoniai szent élete és emlékezete – tudományos tanácskozások, kiadványok

A magyar és francia történelem szimbolikus kapcsolódási pontjairól, így a hagyomány szerint Pannonia provincia Savaria városában 316 körül született tours-i püspökről, Szent Mártonról is közölt cikkeket a La Nouvelle Revue d’Histoire. A folyóirat tematikus száma egy azon kiadványok és rendezvények sorában, amelyek hozzájárulnak az 1700 évvel ezelőtt született szent életének és korának tudományos igényű feldolgozásához.

Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban

Magyarország az európai társadalmak térképén – konferencia az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban

Milyen sajátosságok jellemzik a magyarok politikai attitűdjeit? Mennyire számítunk befogadónak vagy kirekesztőnek a többi európai országhoz képest? Milyen az egészségi állapotunk? Egyebek mellett ezek azok a kérdések, amelyeket az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatói a leginkább mérvadó európai közvélemény-kutatás, a European Social Survey (ESS) adataira támaszkodva válaszoltak meg. Eredményeikről csütörtökön számoltak be.

Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása

Az MTA Jelölőbizottság tájékoztatása

Az MTA Jelölőbizottság az MTA tisztújításával kapcsolatban vegyes eljárás mellett döntött: részben „search commitee”-s eljárást alkalmaz, részben befogadja a jelöléseket.

A lebénult testrészek mozgatásának lehetőségei: alapkutatások és módszerek A lebénult testrészek mozgatásának lehetőségei: alapkutatások és módszerek

A lebénult testrészek mozgatásának lehetőségei: alapkutatások és módszerek

Javítani azoknak az emberek az életminőségén, akik valamilyen fogyatékossággal élnek – ez a célja az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Rehabilitációtechnológiai Csoportjának. A kutatók egyebek mellett olyan mesterséges szabályozást próbálnak létrehozni, amellyel a bénult végtagok újból aktív izomerőt képesek kifejteni.

Nyolcmilliárd forintos uniós támogatás új kutatócentrumok létrehozására Nyolcmilliárd forintos uniós támogatás új kutatócentrumok létrehozására

Nyolcmilliárd forintos uniós támogatás új kutatócentrumok létrehozására

Két akadémiai kutatóhely is részt vesz abban a két konzorciumban, amelyek összesen 26 millió eurót, vagyis mintegy 8 milliárd forintot nyertek el kiválósági központ megvalósítására az EU Horizon 2020 legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming” programban. A kiegészítő hazai forrással és a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több mint 22 milliárd forintból valósulhat meg a két élvonalbeli program az orvostudományi kutatások, továbbá a termelésinformatika és -irányítás területén.

Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel

Antianyaggyár a CERN-ben: áttörés magyar részvétellel

Új, innovatív hűtési technika alkalmazásával növelték az antiproton tömegének mérési pontosságát a CERN-ben. Az ASACUSA együttműködés keretében az elektronéhoz képest határozták meg az antiproton tömegét a fizikusok. A magyar kutatók részvételével folyó munka eredményeiről a Science magazinban számoltak be a tudósok.

Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei

Tudomány és Parlament – a Nemzeti Agykutatási Program eredményei

Mit értek el a kutatók mostanáig Magyarország eddigi legnagyobb egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása, a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében? Miért van szükség a tudomány, a közélet, a politika és a közigazgatás vezetői közötti együttműködésre, és mik lehetnek ennek a közös munkának az eredményei? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak döntéshozók, vezető kutatók, valamint a tudománypolitika meghatározó személyiségei az MTA Székházában.