A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában

A grafén hozhat áttörést a kerámiák kopásállóságának javításában

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai olyan módszert fejlesztettek ki, amely grafén adagolásával képes akár 20-szorosára növelni a szilícium-nitrid kerámiák kopásállóságát. Az eljárás egyszerű és költséghatékony, így forradalmasíthatja a szilícium-nitrid kerámiák alkalmazásait a súrlódásnak kitett alkatrészekben.

Egymilliárd forint a legnagyobb nemzetközi hatású magyarországi kutatásoknak

Egymilliárd forint a legnagyobb nemzetközi hatású magyarországi kutatásoknak

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal új tudományfinanszírozási programban ösztönzi azokat a munkájukat Magyarországon végző és kiemelkedő, jelentős nemzetközi hatású eredményeket elért kutatókat, akik tudományos közleményükkel a szakterületük felső 5 százalékába tartozó idézettséget értek el a megjelenést követő két éven belül.

Forgalmi korlátozások, lezárások a Széchenyi István tér körül

Forgalmi korlátozások, lezárások a Széchenyi István tér körül

Li Ko-csiang, a Kínai Népköztársaság miniszterelnökének látogatása miatt a Lánchíd budai hídfőjétől az Arany János, a Nádor és a Wekerle Sándor utca területéig fokozott biztonsági intézkedést rendelt el a Terrorelhárítási Központ. Ezért november 26-ától, vasárnaptól egészen november 29., szerda délután 14 óráig forgalmi korlátozásokra kell számítani az V. kerületi Széchenyi István tér környékén.

Lovász László Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet kapott Lovász László Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet kapott

Lovász László Honoris Causa Pro Scientia Aranyérmet kapott

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács legrangosabb, meghatározó személyiségeknek szóló, kétévenként odaítélt elismerését a tudományos diákköri munkát és a tehetségeket támogató feladatvállalásáért, példamutató személyes elkötelezettségéért és nemzetközileg elismert szakmai munkásságáért vehette át az Akadémia elnöke.

A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón

A tantárgy-pedagógiai program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának beszámolója videón

Hogyan lehet a diákokra jellemző nyelvi, kulturális változatosságból előnyt kovácsolva új oktatási módszertant kidolgozni? Milyen lehetőségeket rejt magában a digitalizáció a magyartanítás szempontjából? Milyen szemléletváltás jellemzi a valláspedagógiát? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program bölcsészeti és társadalomtudományok munkacsoportjának eddigi eredményeit összegző tanácskozáson.

A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón

A tantárgy-pedagógiai program egészségtudomány–biológia munkacsoportjának beszámolója videón

Hogyan lehet az iskolai egészségnevelési programok hatékonyságán keresztül erősíteni a fiatalok egészségtudatosságát? Milyen feladatot jelent mindez a pedagógusoknak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Egészségtudomány – biológia munkacsoportjának eddigi eredményeit összegző tanácskozáson.

Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok – itt az új Szigma Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok – itt az új Szigma

Tudomány a békéért és őskori vegyesházasságok – itt az új Szigma

Globális problémák – például éghajlatváltozás, vízhiány –, amelyeket a tudománynak meg kell oldania, különben elkerülhetetlenül válságokhoz, háborúkhoz, népvándorláshoz vezetnek – erről is szó volt a tudományos magazinban, amelynek legutóbbi adásából az is kiderült, hogy hogyan keveredtek Európában a jégkori vadászok és a később bevándorló, már földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkozó emberek.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

A World Science Forum 2017-es zárónyilatkozata A World Science Forum 2017-es zárónyilatkozata

A World Science Forum 2017-es zárónyilatkozata

A béke jóval több, mint a konfliktus hiánya – hangsúlyozza a 8. World Science Forum (WSF) zárónyilatkozata, amelyet a Jordániában szervezett fórum utolsó, ünnepélyes plenáris ülésén fogadtak el a résztvevők.

Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket

Az Akadémián leplezték le a csodavizes átveréseket

Csodavizek, csodasók: átverések a pi-víztől a himalájai sóig – ahogy egy kémikus látja címmel tartott nagy sikerű előadást a Magyar Tudomány Ünnepén az MTA Székházában Fábián István vegyész, a Debreceni Tudományegyetem tanszékvezetője, az MTA doktora. Kutatásai során sokat foglalkozott a kémiai reakciók mechanizmusaival és a különféle vegyi anyagok kimutatásával.

„Az alternatív tény hazugság” – nem csak tudománypolitikai témákról tanácskoznak a World Science Forumon „Az alternatív tény hazugság” – nem csak tudománypolitikai témákról tanácskoznak a World Science Forumon

„Az alternatív tény hazugság” – nem csak tudománypolitikai témákról tanácskoznak a World Science Forumon

Az álhírek terjedése komoly veszélyt jelentett már az MTA alapítása utáni évtizedekben, és napjainkban még inkább az – mondta Lovász László Jordániában, a 8. World Science Forum tudományos tanácsadással foglalkozó tematikus ülésén. Kondorosi Éva, az Európai Kutatási Tanács (ERC) alelnöke arról beszélt, milyen hátrányok érik munkahelyükön a kutatásban dolgozó nőket.

Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben

Őskori vegyes házasságok – a Harvard és az MTA kutatóinak közös genomikai cikke a Nature-ben

Az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető őslakosság élt Európában. Hazánk területén igen kevés régészeti nyomuk maradt, így eddig csak találgatni lehetett, érintkeztek-e a később bevándorló földművesekkel. A régészeti genetika új eszközei azonban feltárják a jégkori vadászok és az első európai földművesek kapcsolatait. A Harvard Medical School Genetika Tanszékének és az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumának közös eredményeit a Nature közli.

Csak a tudomány mentheti meg a világot – megkezdődött a World Science Forum Jordániában Csak a tudomány mentheti meg a világot – megkezdődött a World Science Forum Jordániában

Csak a tudomány mentheti meg a világot – megkezdődött a World Science Forum Jordániában

„Nem elég elemezni a nyugtalanító folyamatokat, hanem tudományos felfedezésekre és ezekre alapozott technológiai fejlődésre van szükségünk a globális problémák kezelésére” – mondta Lovász László, az MTA elnöke a nyolcadik World Science Forum (WSF) résztvevői előtt Jordániában. A kutatók, döntéshozók és tudománypolitikusok legnagyobb nemzetközi tanácskozását a világ legalacsonyabb tengerszint alatt fekvő vidékén, a Holt-tenger partján rendezik 2017-ben.

Széchenyi és az akadémiai felajánlás – Fónagy Zoltán a Mindenki Akadémiáján Széchenyi és az akadémiai felajánlás – Fónagy Zoltán a Mindenki Akadémiáján

Széchenyi és az akadémiai felajánlás – Fónagy Zoltán a Mindenki Akadémiáján

Teljesítette-e Széchenyi István a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának 1825. november 3-i, úgynevezett kerületi ülésén tett nevezetes akadémiai felajánlását? A kérdésre Fónagy Zoltán történész adott a kor viszonyait is bemutató választ az M5 tévécsatorna Mindenki Akadémiája című műsorában. Előadása most megnézhető az mta.hu-n is.

Emberközpontú tudomány – Pécsett kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe Emberközpontú tudomány – Pécsett kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe

Emberközpontú tudomány – Pécsett kezdődött meg a Magyar Tudomány Ünnepe

Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjével kezdődött meg a megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe. A november végéig tartó rendezvénysorozaton országszerte és a határon túl is tudományos előadásokkal, konferenciákkal várják az érdeklődőket.

Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában

Egyre sikeresebb lehet a mesterséges megtermékenyítés – Kovács L. Gábor a Szigmában

A mesterséges megtermékenyítés sok pár számára az egyetlen lehetőség a gyermekvállalásra. Azért, hogy az ikerterhességek elkerülhetőek legyenek, egyetlen embriót ültetnek be az anya méhébe. De melyik legyen az az egy? Ezt vizsgálják magyar tudósok, akik Európában már szabadalmaztatták is eljárásukat. A Magyar Tudomány Ünnepének nyitóelőadását tartó Kovács L. Gábor professzor az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában további részleteket is elárult a kutatásaikról.

Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén

Emlékezés, alapkőletétel és koszorúzás a Magyar Tudomány Ünnepe előestéjén

A nagycenki Széchenyi-mauzóleumban tartott hagyományos koszorúzással és a sopronpusztai hársfaültetéssel tisztelgett az MTA alapítójának emléke előtt Török Ádám főtitkár és Bokor József alelnök, akik más akadémiai, egyetemi és önkormányzati vezetőkkel együtt részt vettek annak a Sopron melletti Fertőbozon épülő laboratóriumnak az alapkőletételén is, amelyben földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

Tuskógombák titkai: magyar felfedezések a világ legnagyobb szárazföldi élőlényeiről Tuskógombák titkai: magyar felfedezések a világ legnagyobb szárazföldi élőlényeiről

Tuskógombák titkai: magyar felfedezések a világ legnagyobb szárazföldi élőlényeiről

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Aktív lesz a Közoktatási Elnöki Bizottság – interjú Pléh Csabával Aktív lesz a Közoktatási Elnöki Bizottság – interjú Pléh Csabával

Aktív lesz a Közoktatási Elnöki Bizottság – interjú Pléh Csabával

„Az MTA elnöki bizottságának nincsenek kompetenciái megváltoztatni a közoktatás jelenlegi rendszerét. De világosan exponálhatja a feszültségeket és azt, hogy milyen gyakorlatokat tart jobbnak. Nem vagyok hurráoptimista, de azt gondolom, világos véleményt mondhatunk a dolgokról.” Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának újonnan felkért elnökével készített interjút Ónody-Molnár Dóra, az 168 óra újságírója.

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Hasonlóság a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Az alvási orsó rövid, ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyák esetében még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Egy új magyar tanulmányból most az derült ki, hogy sokkal jobban hasonlít egymásra az emberek és kutyák alvási orsója, mint ahogyan azt korábban feltételezték a kutatók.

Egy sikertörténet a magyar gyógyszeriparból – előadás és díjátadó az Akadémián Egy sikertörténet a magyar gyógyszeriparból – előadás és díjátadó az Akadémián

Egy sikertörténet a magyar gyógyszeriparból – előadás és díjátadó az Akadémián

A magyar gyógyszeripar eddigi legnagyobb eredményét, a cariprazine kifejlesztésének történetét ismerhették meg annak a felolvasóülésnek a résztvevői, amelyet az MTA Kémiai Tudományok Osztálya rendezett az Akadémia Székházában. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója tartott előadást, majd átadták a Magyar Gyógyszerkutatásért díjat, amelyet idén Bogsch Erik, a cég vezérigazgatója kapott.

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.

Elhunyt Magyar Kálmán orvos, farmakológus, az MTA rendes tagja Elhunyt Magyar Kálmán orvos, farmakológus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Magyar Kálmán orvos, farmakológus, az MTA rendes tagja

Életének 84. évében, 2017. október 21-én elhunyt Magyar Kálmán akadémikus, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa. Az MTA rendes tagja egyebek mellett a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata terén ért el nemzetközi figyelmet is kiváltó eredményeket.

Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre

Gravitációs hullám és gammakitörés egyszerre

Újabb mérföldkő a csillagászatban: először figyeltek meg egy jelenséget gravitációshullám-detektorokkal és távcsövekkel is. A két neutroncsillag összeütközéséből származó jelek forrását egy magyar galaxiskatalógussal sikerült gyorsan azonosítani. Ezután közel 70 földi és űrtávcső fordult rá a célpontra, és figyeli még most is a fejleményeket, amelyekből megérthetjük a nehéz elemek kialakulásának folyamatát.

Megújult a Magyar Tudomány Megújult a Magyar Tudomány

Megújult a Magyar Tudomány

Módosított szerkesztési elvek alapján, új formában jelenik meg októbertől a legrégebbi magyar nyelvű tudományos lap, amelynek főszerkesztője Falus András akadémikus. Az MTA Elnökségének határozata alapján szintén e hónaptól a Magyar Tudomány szerkesztési, tervezési, tördelési, nyomdai, illetve terjesztési és marketingfeladatait az Akadémiai Kiadó látja el.

Így készült az Akadémia új arculata Így készült az Akadémia új arculata

Így készült az Akadémia új arculata

A Magyar Tudományos Akadémiának van arca (allegóriája), ámde nem volt a mai értelemben vett, a kor követelményeinek megfelelő jelvénye, logója. E felismerés nyomán indult az MTA új arculatának tervezése. A több mint egy éven át tartó kutatási, előkészítési és tervezési folyamat eredménye hétfő óta látható az MTA honlapján.

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Nem a rendkívüli időjárás vetett véget a tatárjárásnak

Egy hazai és kanadai bölcsész kutatókból és természettudósokból álló interdiszciplináris kutatócsoport a Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmányában cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal lenne magyarázható.

Frissítette kutatóknak ajánlott magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége Frissítette kutatóknak ajánlott magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége

Frissítette kutatóknak ajánlott magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége

Frissítette az európai kutatói integritással foglalkozó magatartási kódexét az európai tudományos akadémiák szövetsége, az ALLEA. A dokumentum keretrendszerül szolgál az egész európai kutatói közösség számára a tudományos munka önszabályozásához. A frissített dokumentumban foglalkoznak a technológiai fejlődéssel, a közösségi hálózatokkal és a közösségi tudományműveléssel kapcsolatos kihívásokkal, etikai problémákkal is.

Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl

Gyűrűs törpebolygót találtak a Neptunuszon túl

Az MTA CSFK Csillagászati Intézet kutatói a Piszkéstetői Obszervatórium távcsövének különleges kamerájával gyűrűt fedeztek fel a Haumea törpebolygó körül. Eredményüket a Nature 2017. október 12-i számában publikálták.

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Döntéseinkben segít a Nobel-díjjal jutalmazott elmélet

Hogyan tudnának a taxisofőrök kevesebb munkával többet keresni? Egyebek mellett erre a kérdésre is választ adhat a viselkedési közgazdaságtan, amelynek legismertebb kutatója a közgazdasági Nobel-emlékdíjat hétfőn elnyert Richard H. Thaler. Az általa művelt tudományterület fejlődését Muraközy Balázs közgazdász tekintette át a Nobel-díj bizottság által összeállított anyagok alapján.

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története

A 2017-es orvosi Nobel-díjat az élőlények napi ritmusát szabályozó molekuláris mechanizmusok leírásáért kapta Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young. Vendégszerzőink, Kozma-Bognár László és Nagy Ferenc, az MTA SZBK Növénybiológiai Intézet kutatói cikkükben betekintést adnak e biológiai folyamatok részleteibe, és végigvezetik az olvasót a felfedezés történetén.

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint az írónak azokért a nagy érzelmi erejű regényeiért ítélték oda az elismerést, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus voltát.

Fizikai Nobel-díj a gravitációs hullámokért Fizikai Nobel-díj a gravitációs hullámokért

Fizikai Nobel-díj a gravitációs hullámokért

Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapták az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden Stockholmban, a Svéd Királyi Akadémián. A díjat a gravitációs hullámok észlelésének elméleti megalapozásáért ítélték oda.

Betegtájékoztató honlap a leukémia egyik formájáról Betegtájékoztató honlap a leukémia egyik formájáról

Betegtájékoztató honlap a leukémia egyik formájáról

Az első olyan vérképző szervekből induló daganatos betegség, amely ma már teljes mértékben kontrollálható, a krónikus mieloid leukémia (CML). Az MTA és a Semmelweis Egyetem Bödör Csaba vezette Lendület Molekuláris Onkohematológiai Kutatócsoportja az érintettek hiteles tájékoztatása érdekében betegtájékoztató honlapot is indított.

Új módszer az MRI-mérések gyorsaságának növelésére Új módszer az MRI-mérések gyorsaságának növelésére

Új módszer az MRI-mérések gyorsaságának növelésére

Akár duplájára is gyorsulhat a modern MRI-mérések maximálisan elérhető sebessége további jelentős zajnövekedés nélkül – ez a legújabb eredménye az MTA Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központjának kutatás-fejlesztési MRI-laboratóriumában folyó munkának.

Megvan az első Európában is észlelt gravitációs hullám Megvan az első Európában is észlelt gravitációs hullám

Megvan az első Európában is észlelt gravitációs hullám

Ismét két fekete lyuk összeolvadásának híre jutott el hozzánk, azonban ezúttal az olaszországi Virgo is észlelte a jelet az amerikai LIGO detektorok mellett. Az európai detektor mérésekbe való bekapcsolódásával lehetővé vált a gravitációs hullámforrások helyzeteinek sokkal pontosabb meghatározása, és a gravitációs hullámok polarizációs állapotainak vizsgálata is.

Jót tesz a sok mezsgye a földeken a biológiai sokféleségnek, sőt a gazda bankszámlájának is Jót tesz a sok mezsgye a földeken a biológiai sokféleségnek, sőt a gazda bankszámlájának is

Jót tesz a sok mezsgye a földeken a biológiai sokféleségnek, sőt a gazda bankszámlájának is

Jövőbe mutató módszertani újításokkal járulnak hozzá a biológiai sokféleség vizsgálatához és védelméhez azok a tanulmányok, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói publikáltak az idei évtől megjelenő Nature Ecology & Evolution folyóiratban. Az ökológiai gazdálkodás előnyeiről Batáry Péter, a terepi mintavétel és a távérzékelés újfajta kapcsolatáról Zlinszky András és szerzőtársaik munkájából tudhatunk meg többet.

 Új, átfogó programok a kutatóhálózat erősítésére - interjú Bokor József alelnökkel  Új, átfogó programok a kutatóhálózat erősítésére - interjú Bokor József alelnökkel

Új, átfogó programok a kutatóhálózat erősítésére - interjú Bokor József alelnökkel

A következő öt évben legalább 15-20 komoly jelentőségű kutatás-fejlesztési projektet lehetne indítani. Ennek köszönhetően tovább erősödne a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek együttműködése, hosszabb távon pedig hangsúlyosabban jelenne meg az ipar támogatása az MTA kutatóhálózatában. Az mta.hu interjúja Bokor Józseffel, az MTA természettudományi alelnökével, aki továbbra is elsősorban kutatónak és egyetemi oktatónak tartja magát.

Új térképekkel tehetik hatékonyabbá a természetvédelmet Új térképekkel tehetik hatékonyabbá a természetvédelmet

Új térképekkel tehetik hatékonyabbá a természetvédelmet

Többrétegű térképes becslés készült Magyarország potenciális természetközeli növénytakarójáról az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetésével, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet és a Svájci Szövetségi Kutatóintézet közreműködésével. A modellek által adott térképes becslések kellő tudományos alapot adnak az ökológiai restaurációs intézkedéseknek és egyéb természetvédelmi beavatkozásoknak.

Elismerés az európai tudományos közösségtől – díjátadók videón Elismerés az európai tudományos közösségtől – díjátadók videón

Elismerés az európai tudományos közösségtől – díjátadók videón

Az európai tudományos akadémiákat összefogó ALLEA és az európai tudományos akadémiaként működő Academia Europaea budapesti közös éves, angol nyelvű konferenciáján és közgyűlésén átadták a két szervezet elismeréseit. Az első napi díjátadáson készült videó megnézhető az mta.hu-n.

Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól

Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

Kihívások a huszonegyedik századi egészségügyben – Kosztolányi György az Arénában Kihívások a huszonegyedik századi egészségügyben – Kosztolányi György az Arénában

Kihívások a huszonegyedik századi egészségügyben – Kosztolányi György az Arénában

Az orvostudomány feladatairól, az egészségüggyel szemben megfogalmazott társadalmi elvárásokról, valamint az egészségügyi rendszer finanszírozási problémáiról is beszélt Kosztolányi György akadémikus, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya, valamint az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hallgassa meg a teljes felvételt!

Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása

Okos terápiával kicselezhető a daganat ellenállása

A daganatok gyakran ellenállóvá válnak az ellenük bevetett gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely Lendület-ösztöndíjas kutató a daganatok ellenállásának mechanizmusát, a rezisztencia megelőzésének és visszafordításának lehetőségeit vizsgálja. Munkatársaival együtt legújabb cikkükben olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.

Megsemmisült a Cassini – vége a küldetésnek Megsemmisült a Cassini – vége a küldetésnek

Megsemmisült a Cassini – vége a küldetésnek

Az űrszonda húszéves pályafutásának végén, a terveknek megfelelően magyar idő szerint 13:55-kor elhallgatott – a Szaturnusz atmoszférájába lépve darabjaira hullott. Szabados László csillagász írása a műholdas küldetés fináléjáról.

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

Bírjuk idegekkel – Ötvös Zoltán interjúja Freund Tamással

A magyar idegtudomány főszerepet játszik a világ idegtudományának központi színpadán – idézi külföldi kollégái véleményét az Agy díjas Freund Tamás, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója. Az információrobbanással óriási adaptációs nyomás nehezedik az agyra. Azt vallja, ha a gyerekeket mindennap érné valamilyen művészeti élmény, előrébb tartanánk.

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről

Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete az elmosódott szerkezetű fehérjékről

Az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése után Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének kidolgozásával egy új általános fehérjemodellt vázolt fel. Az elméletet bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában. A kutató az MTA Lendület programjának támogatásával a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében dolgozik.

A száműzött Rákóczi – útkeresések és az utókor vitái A száműzött Rákóczi – útkeresések és az utókor vitái

A száműzött Rákóczi – útkeresések és az utókor vitái

Milyen mozgástere volt a szatmári béke után külföldre menekült II. Rákóczi Ferencnek a korabeli politikai viszonyok között? Hogyan és miért lett végül menedéke éppen Törökország? Miként értékelte és vitatta élete utolsó két évtizedét a hazai történetírás? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre ad választ Tóth Ferenc történész tanulmánya. Az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadójának a Magyar Tudomány szeptemberi számában közölt írását most az mta.hu-n is ajánljuk.

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

NAP-ról NAP-ra – újabb négyéves agykutatási program 6,5 milliárd forintból

A 2012 végén indult Nemzeti Agykutatási Program négyéves működése alatt elérte, hogy a magyar agykutatás megkerülhetetlen szereplővé váljon a nemzetközi tudományos életben. Nemcsak a támogatás mértéke volt azonban kiemelkedő, hanem a pályázati modell is: erről beszélt a NAP zárórendezvényén Lovász László, Freund Tamás és Pálinkás József. No meg arról, hogy idén decembertől folytatódik a program, a modellt pedig más tudományterületek hasonló gigaprojektjei is követhetik. Részletek és videofelvétel összefoglalónkban.

Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat

Átadták az Akadémián a Burgen Scholar kiválósági díjakat

Kilenc fiatal magyar kutató vehette át a független tudományos szervezetként működő Academia Europaea, az Európai Tudományos Akadémiák Szervezete, valamint a fiatal kutatókat tömörítő európai szervezet, a Young Academy of Europe budapesti közgyűlésén az Arnold Burgenről elnevezett díjat.

Vírusok és daganatok a májban - Schaff Zsuzsa a Mindenki Akadémiáján Vírusok és daganatok a májban - Schaff Zsuzsa a Mindenki Akadémiáján

Vírusok és daganatok a májban - Schaff Zsuzsa a Mindenki Akadémiáján

Hogy vezethet májrák kialakulásához a hepatitis B-, illetve a hepatitis C-vírus által okozott fertőzés? Mi a legújabb és leghatékonyabb kezelési lehetőség? Erről beszélt az M5 tévécsatorna Mindenki Akadémiája című műsorában Schaff Zsuzsa akadémikus, aki ugyanerről tartott előadást májusban az MTA éves közgyűlésén.

Belarus in Maps – megjelent az akadémiai atlaszsorozat új kiadványa Belarus in Maps – megjelent az akadémiai atlaszsorozat új kiadványa

Belarus in Maps – megjelent az akadémiai atlaszsorozat új kiadványa

Az Európai Unió keleti szomszédságában fekvő, ám mégis kevéssé ismert Belarusz (Fehéroroszország) regionális földrajzi szemléletű megismertetése a célja az MTA CSFK Földrajztudományi Kutatóintézet népszerű sorozata tagjaként megjelent, mintegy száz térképet és ábrát tartalmazó új, angol nyelvű kötetnek, amelyet csütörtökön mutattak be az MTA Székházában. Az atlaszok immár online is elérhetők.

Magyar akadémikus Európa földrajztudósainak élén Magyar akadémikus Európa földrajztudósainak élén

Magyar akadémikus Európa földrajztudósainak élén

Az Európa földrajzi társaságait összefogó ernyőszervezet, az EUGEO brüsszeli kongresszusán a szervezet közgyűlése Kovács Zoltánt, az MTA levelező tagját, az Academia Europaea tagját, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének kutatóprofesszorát, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát választotta elnökének.

Az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytathatja kutatásait Nagy László Az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytathatja kutatásait Nagy László

Az Európai Kutatási Tanács támogatásával folytathatja kutatásait Nagy László

Nagy László biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa elnyerte az Európai Kutatási Tanács fiatal, önálló kutatói pályájuk kezdetén állók számára kiírt Starting Grant ösztöndíját. Nagy László és kutatócsoportja a többsejtűség kialakulásának alapját jelentő genetikai mechanizmusokat és általában a biológiai rendszerek komplexitásának evolúciós mintázatait vizsgálja.

Van, amikor besűrűsödik az idő – interjú Kornai János akadémikussal Van, amikor besűrűsödik az idő – interjú Kornai János akadémikussal

Van, amikor besűrűsödik az idő – interjú Kornai János akadémikussal

Az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig: Európa jövőjéről tanácskozik három nagy európai tudományos szervezet három napig Budapesten. Az MTA által szervezett, vasárnap megkezdődött konferencián 40 akadémiai elnök is részt vesz. Röviddel a rendszerváltozás után, 1992-ben is volt hasonló esemény nálunk, erről kérdeztük az akkor Erasmus-díjat kapott Kornai János közgazdász-akadémikust.