Alkalmazható tudásra van szükség – tanácskozás a PISA-eredményekről

Alkalmazható tudásra van szükség – tanácskozás a PISA-eredményekről

A tavaly év végén nyilvánosságra hozott PISA-teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar diákok viszonylag jól állnak, ha tantárgyi ismeretekről van szó. A tudás alkalmazási készségét tekintve azonban teljesítményük fokozatosan romlik. Hogyan lehet ezt a romlást megállítani és visszafordítani? Erre a kérdésre keresték az MTA Székházában rendezett tanácskozáson oktatáskutatók és pedagógusok közösen a választ.

Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe – Andrássy Gyula és kormánya

Az akasztófa árnyékából a miniszterelnöki székbe – Andrássy Gyula és kormánya

Kiegyezés – a magyar történelem egyik meghatározó csomópontja ugyan nem köthető csupán egyetlen eseményhez, szimbolikus pillanatai azonban voltak e látványos politikai fordulatot hozó politikai folyamatnak. Az egyik ilyen Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése. Az 1867-es év meghatározó történéseit az mta.hu-n sorozattal idézzük fel, amelynek első darabja az Andrássy-kormány megalakulását és működését összegzi. Cieger András írása.

A depressziókutatás legújabb eredményei, regeneráció az agyban: a Szigma, a holnap világa február 21-i adása A depressziókutatás legújabb eredményei, regeneráció az agyban: a Szigma, a holnap világa február 21-i adása

A depressziókutatás legújabb eredményei, regeneráció az agyban: a Szigma, a holnap világa február 21-i adása

A genetikai háttér vagy a környezeti hatások a fontosabbak a depresszió kialakulásában? Milyen új lehetőségeket kínál az agysérülések gyógyítására egy közelmúltban felfedezett új idegsejttípus? Magyarázható-e sötét energia nélkül is, hogy miért tágul gyorsulva az univerzum? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az Inforádió tudományos-ismeretterjesztő műsorában.

Rangos nemzetközi díj az MTA fizikus kutatójának Rangos nemzetközi díj az MTA fizikus kutatójának

Rangos nemzetközi díj az MTA fizikus kutatójának

Az Osztrák Tudományos Akadémia által adományozott Ignaz Lieben-díjat vehette át Farkas Illés, az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport kutatója. A fizikus a 36 ezer dollár pénzösszeggel járó elismerést a csoportos mozgási jelenségek, például a gyalogos menekülési pánik, valamint a molekuláris biológiai és társadalmi hálózatok kutatásáért kapta.

Trump és a tudomány: lapszemle tudományos és tudományos-ismeretterjesztő lapokból Trump és a tudomány: lapszemle tudományos és tudományos-ismeretterjesztő lapokból

Trump és a tudomány: lapszemle tudományos és tudományos-ismeretterjesztő lapokból

Április 22-én, a Föld napján utcára vonulnak az amerikai kutatók, hogy a Trump-kormányzatnak a tudomány eredményeit kétségbe vonó intézkedései ellen tiltakozzanak. Más országokban eddig legalább száz helyszínen szerveznek szimpátiatüntetést. Lapszemle a Science, a Nature, a Scientific American, a New Scientist és a National Geographic elmúlt hetekben megjelent írásaiból.

Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében

Kutatók a Balaton jegén – tavi üledékminták is segíthetnek a klímaváltozás megértésében

Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton – az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 cm-es vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.

Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között

Az MTA TTK kutatója a legidézettebb tudósok között

A napokban küldték ki az elismerő oklevelet azoknak a kutatóknak, akik 2016-ban szakterületük legidézettebb kutatói lettek. A „Highly Cited Scientist” címet a Web of Science kiadója adományozza az elmúlt 10 évben megjelent cikkekre történő hivatkozások alapján. Ebben az összesítésben 2016-ban Magyarországról egyedül Simon István bioinformatikus, az MTA levelező tagja került fel a rangos elismerést jelentő listára.

Szegeden lesz a molekuláris gyógyászat új európai központja Szegeden lesz a molekuláris gyógyászat új európai központja

Szegeden lesz a molekuláris gyógyászat új európai központja

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ közelebb hozza az alapkutatást a betegágyhoz, és európai fizetésekkel vonzza a kutatókat, akár külföldről is. Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója a tervekről és a tizenötmilliárdos projektben rejlő lehetőségekről.

Megjelent Bartók Béla művei kritikai összkiadásának első kötete Megjelent Bartók Béla művei kritikai összkiadásának első kötete

Megjelent Bartók Béla művei kritikai összkiadásának első kötete

Bartók Béla Gyermekeknek című, zongorára írt népdalfeldolgozás-sorozatának két változatát, illetve a zeneszerző népzenéről és népzenekutatásról szóló írásait mutatták be az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében. A két új kiadvány az intézeten belül működő Bartók Archívum munkatársai által szerkesztett két sorozatnak egy-egy új darabja.

Hogyan, mivel és milyen gyakran szennyezzük Budapestet és környékét? Hogyan, mivel és milyen gyakran szennyezzük Budapestet és környékét?

Hogyan, mivel és milyen gyakran szennyezzük Budapestet és környékét?

Nagyszabású kutatás-fejlesztési projektbe kezdett az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) Földrajztudományi Intézete: a téma Budapest és a várost körülvevő ingázási zóna népességdinamikája és a lakossági fogyasztás által okozott egyes szennyezések. Az urbanizáció miatti környezetterhelést feltáró kutatás nemzetközi referenciaprojektté válhat.

Szupernóvák, gammakitörések, fekete lyukak: két komoly robottávcső épül Magyarországon a legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére Szupernóvák, gammakitörések, fekete lyukak: két komoly robottávcső épül Magyarországon a legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére

Szupernóvák, gammakitörések, fekete lyukak: két komoly robottávcső épül Magyarországon a legizgalmasabb csillagászati jelenségek megfigyelésére

Az MTA CSFK és a Szegedi Tudományegyetem közös pályázati sikere hozzásegíti a magyar kutatókat a világűr hatalmas energiájú és igen gyors folyamatainak – szupernóva-robbanások, gammakitörések és fekete lyukak okozta csillagpusztulások – vizsgálatához. A két új, 80 cm tükörátmérőjű, automatizált távcső nemcsak itthon, de a régióban is komoly fejlesztésnek számít.

„Büszkék vagyunk önökre” - átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat „Büszkék vagyunk önökre” - átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

„Büszkék vagyunk önökre” - átadták az Akadémiai Ifjúsági Díjat

A magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetét kutató néprajzos, a hideg csillagok mágneses aktivitását vizsgáló csillagász, valamint a funkcionális MRI segítségével fájdalomkutatást végző idegtudós egyaránt található azok között a fiatal kutatók között, akik az MTA Székházában Lovász László elnöktől és Török Ádám főtitkártól átvehették az Akadémiai Ifjúsági Díjat. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatócsoportjaiban dolgozó fiatal tudósok elismerését tizennyolcan kapták meg az idén.

Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység

Akadémiai víztudományi program: széttagolódás helyett egység

Folytatható hagyományokkal és a továbblépést lehetővé tévő eredményekkel egyaránt büszkélkedhet a magyar vízkutatás, amelynek legnagyobb feladata a következő években az MTA Víztudományi Programjának a megvalósítása lesz – hangzott el a Magyar Hidrológiai Társaság ünnepi centenáriumi rendezvényén, az Akadémia Székházában.

Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban

Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.

A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón

A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón

Egy chatrobotba oltott Pandacsöki Boborján, vagy a Tesla önvezető rendszere az „igazi” mesterséges intelligencia? Miért kellett húsz évig várni, hogy a sakk után a góban is győzedelmeskedjék a gépi intelligencia az emberiség legjobbjai felett? Benczúr András a mesterséges intelligencia mai helyzetét világítja meg előadásában.

Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését

Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlődését

Szathmáry Eörs és kutatótársainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerű szerves molekuláktól sejtjeink elődeiig. Hasznos vírusok, önző paraziták, együttműködő replikátorok és szerethető genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük.

Ingyen elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára, a most megjelent 6. kötet is Ingyen elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára, a most megjelent 6. kötet is

Ingyen elérhető az interneten A magyar nyelv nagyszótára, a most megjelent 6. kötet is

A magyar nyelvtudomány nagy adósságát törleszti az a mű, amelyet az MTA Nyelvtudományi Intézetében mutattak be. A magyar nyelv nagyszótára hatodik kötete nem csupán a nyelvészet és az irodalomtudomány kutatóinak lehet majd fontos segédeszköze, hanem a nyelvtanulóktól a kultúrhistória iránt érdeklődőkig sokan forgathatják haszonnal. A nagyszotar.nytud.hu címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza.

Tovább gyorsítja a globális felmelegedést, ha szenet veszítenek a talajok Tovább gyorsítja a globális felmelegedést, ha szenet veszítenek a talajok

Tovább gyorsítja a globális felmelegedést, ha szenet veszítenek a talajok

Hogyan befolyásolja a talajokban tárolt szén mennyiségét a Föld emelkedő átlaghőmérséklete? Számíthatunk-e pozitív visszacsatolásra, vagyis arra, hogy a talajokból felszabaduló szén további hőmérséklet-emelkedést okoz? Ezekre a kérdésekre ad választ egy nemzetközi kutatás, amelynek része volt az MTA Ökológiai Kutatóközpont kiskunsági kísérlete.

Egészséges szomszédaik támogatásával nőnek a rákos rejtek Egészséges szomszédaik támogatásával nőnek a rákos rejtek

Egészséges szomszédaik támogatásával nőnek a rákos rejtek

Új tumorterápiát eredményezhet egy, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont részvételével zajlott sejtbiológiai kutatás. Juhász Gábor és norvég kollégái azt vizsgálták, a rákos sejt hogyan jut aminosavakhoz a szomszédos egészséges sejtekből. A háttérben az utóbbi évtizedekben intenzíven kutatott sejttani folyamat, az autofágia áll, amelyről már kiderült, hogy zavara számos megbetegedésre, kórképre jellemző a különböző ráktípusoktól a mozgáskoordinációs zavarokig.

Új vírusok tengerében – Harrach Balázs tudományünnepi előadása videón Új vírusok tengerében – Harrach Balázs tudományünnepi előadása videón

Új vírusok tengerében – Harrach Balázs tudományünnepi előadása videón

HIV, Ebola, Zika – vírusok, melyek mintha a semmiből bukkantak volna elő, és melyekkel szemben hirtelen védtelennek éreztük magunkat. De vajon hány ilyen „új vírusra” kell még számítanunk? Harrach Balázs előadásában beszámol a legújabb eredményekről, amelyek szerint a vírusok sokkal többen vannak, mint azt korábban bárki is gondolta.

Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Megalakult a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság

Legyen a jelenleginél több női akadémikus, növekedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt – ezek a legfontosabb célkitűzései a Lamm Vanda akadémikus által vezetett testületnek.

Kisbolygóbányászat, laptopról irányítható új MTA-kutatóház, Lendület-csoport a vesékért – a Minden Tudás magazin január 27-ei adása Kisbolygóbányászat, laptopról irányítható új MTA-kutatóház, Lendület-csoport a vesékért – a Minden Tudás magazin január 27-ei adása

Kisbolygóbányászat, laptopról irányítható új MTA-kutatóház, Lendület-csoport a vesékért – a Minden Tudás magazin január 27-ei adása

Miért olyan különleges a Psyche kisbolygó, és mit tudnak róla a csillagászok? Hol és milyen körülmények között folytathatják munkájukat a humán tudományok művelői az MTA új, budapesti kutatóházában? Milyen új kezelési lehetőséget kínálnak a nagy halálozással járó akut vesekárosodás, illetve a transzplantáció terápiájában az MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport közelmúltban publikált eredményei? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre adott választ a műsor.

Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

Akadémiai elismerés kutató pedagógusoknak

Huszadik alkalommal vehették át idén gyakorló tanárok kutatótevékenységük elismeréseként a Pedagógus Kutatói Pályadíjat az MTA Székházában. A díjazott pályamunkák témái között szerepel többek között az 1972. március 15-i spontán tüntetés történetének feldolgozása, a gyakoriságok egy lehetséges értelmezésének leírása, illetve több mint két évtizedes Mollusca-kutatás eredményeinek összegzése is.

Halálba kergeti a tumorsejteket az új leukémiaellenes szer Halálba kergeti a tumorsejteket az új leukémiaellenes szer

Halálba kergeti a tumorsejteket az új leukémiaellenes szer

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, melynek sikeréről – ritkaságként a lap tematikájában – a Nature folyóirat számolt be a közelmúltban. A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak. A kutatóintézet együttműködik az MTA TTK Szerves Kémiai Intézetével is.

A klímaváltozás miatt növekedhet a biodiverzitásra veszélyes ammóniakibocsátás A klímaváltozás miatt növekedhet a biodiverzitásra veszélyes ammóniakibocsátás

A klímaváltozás miatt növekedhet a biodiverzitásra veszélyes ammóniakibocsátás

Van-e kapcsolat az ammóniakibocsátás és a klímaváltozás között? Mérhető-e valamilyen módszerrel, hogy az időjárási elemek miként befolyásolják a legelő állatok ammóniakibocsátását, és ez hogyan hat a légszennyezettségre? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság (MTA KÖTEB) Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottságának ülésén.

Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Kutatás a jövőnkért: új kutatóház, induló beruházások, folytatódó stratégiai programok az Akadémián

Vadonatúj kutatóház, két többmilliárdos ingatlanberuházás, kibontakozó stratégiai programok – ezt hozza a 2017-es esztendő a Magyar Tudományos Akadémia életében. A frissen átadott Humán Tudományok Kutatóházában tartott sajtótájékoztatón az MTA vezetői az elmúlt évet is értékelték: 2016-ban kiemelkedően sok kutatási pályázatot nyertek el akadémiai kutatók, heten az Európai Kutatási Tanács világszínvonalat megkövetelő pályázatán voltak sikeresek.

 A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén  A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén

„A Lendület program fontos lépcsőt jelent a nagyobb európai elismerés felé vezető úton; a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről pedig remek kezdeményezés, hogy azok számára, akik majdnem elnyerték, tehát a döntőbe jutottak az európai pályázaton, olyan átmeneti támogatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy újra pályázzanak a következő évben” – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdán az M1 aktuális csatorna délelőtti műsorában. Lovász László beszélt az MTA stratégiai programjairól és legfontosabb beruházásairól is.

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

Ezek a legfurcsább felfedezések a Nagy Hadronütköztetőben

A részecskefizikai kísérletek során néhány igazán elképesztő eredmény is született. Ezekből mutat be most jó párat Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Furcsábbnál furcsább részecskék és elméletek a Nagy Hadronütköztetőből.

Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt

Magasabban fekvő, kisebb településekre húzódtak vissza az Árpád-kor végén az árvizek szintjének emelkedése miatt

Hogyan hatott a tiszántúli településszerkezetre a klimatológusok által „kis jégkorszak”-nak nevezett, a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak? Egyebek mellett erre a kérdésre kereste a választ az természettudósokból és bölcsész kutatókból álló interdiszciplináris kutatócsoport. Eredményeiket a Quaternary Science Reviews folyóirat ismertette.

A Wigner FK-ban működő iroda segíti az űrtechnika hazai felhasználását A Wigner FK-ban működő iroda segíti az űrtechnika hazai felhasználását

A Wigner FK-ban működő iroda segíti az űrtechnika hazai felhasználását

Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjaként csatlakozott a nemzetközi szervezet technológiatranszfer-hálózatához, melynek célja az űrtechnológia eredményeinek alkalmazása nem űripari területeken és a mindennapi életben. A hazai iroda az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban nyílt meg, a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködésben.

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését

Magyar kutatók váratlan felfedezése segítheti az akut vesekárosodás kivédését

A szigma-1 receptort mindeddig mint a központi idegrendszerben jelen levő dajkafehérjét tartották számon, mely elsődlegesen a tanulásban, memóriában játszik szerepet. A Fekete Andrea által vezetett MTA-SE Lendület Diabétesz Kutatócsoport most publikált eredményei szerint azonban ugyanez a receptor a vesében segíthet az akut szöveti károsodások kivédésében.

Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás hőskora Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás hőskora

Széchenyi István és a balatoni gőzhajózás hőskora

1846 őszén új időszámítás kezdődött a Balatonon: vízre tették a tó első gőzhajóját, a Kisfaludyt. A balatoni gőzhajózás kezdetéig vezető utat, valamint az MTA megalapítója, Széchenyi István abban játszott szerepét mutatja be Katona Csaba történész írása.

Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény

Fordulatot hozhat az ősi klíma kutatásában egy magyar eredmény

A cseppkövek felületén képződő amorf, vagyis kristályos szerkezet nélküli kalcium-karbonát jelentősen módosítja a barlangi karbonátokon alapuló paleoklimatológiai eredményeket – állítja a Demény Attila akadémikus által vezetett kutatócsoport a Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban megjelent publikációjában. 

Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól

Freund Tamás az autizmus megelőzéséről, a kreatív agyról és a megismerés határairól

Miért a kutatókat, és miért nem az egyes témákat támogatják a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) felfedező kutatási pillérében? Van-e már jelentős eredménye a 2017 végén lejáró programnak? Miért hasznos, ha a kutató egy dzsesszzenekarban is megállja a helyét, és milyen káros hatásai vannak a publikációs kényszernek? Freund Tamás akadémikusnak, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatójának és a NAP elnökének válaszai.

A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón

A sötét anyag nyomában – Dávid Gyula tudományünnepi előadása videón

A csillagászok évtizedek óta tudják, hogy a látható anyagon kívül létezik valamilyen „sötét anyag”, melyet csak gravitációs hatásán keresztül tudunk érzékelni. Miből állhat ez a titokzatos sötét anyag, milyen objektumok, ma még ismeretlen elemi részecskék alkotják, és miért láthatatlan? Hogyan befolyásolja a sötét anyag jelenléte a kozmikus méretű fizikai folyamatokat, például a galaxisok kialakulását vagy az univerzum tágulását? A válaszokért nézze meg Dávid Gyula tudományünnepi előadását!

Identitás és magyar nyelvhasználat a Kárpát-medencében – Kiss Jenő és Péntek János tudományünnepi előadása videón Identitás és magyar nyelvhasználat a Kárpát-medencében – Kiss Jenő és Péntek János tudományünnepi előadása videón

Identitás és magyar nyelvhasználat a Kárpát-medencében – Kiss Jenő és Péntek János tudományünnepi előadása videón

Valóban nyelvében él a nemzet? Az anyanyelv valóban az anya nyelve? És kik azok a muzulmán csángók? Az identitás fogalmáról, meghatározásáról és az identitásunkat napjainkban érő kihívásokról beszélt Kiss Jenő, Péntek János pedig a Kárpát-medence magyarságának nemzeti önmeghatározásáról, a nyelvjárások szerepéről és a helyi identitásokról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén.

A matematika tartja össze a természet széthasadt könyvét A matematika tartja össze a természet széthasadt könyvét

A matematika tartja össze a természet széthasadt könyvét

A természetre elődeink úgy tekintettek, mint egy Isten ujja által írott csodálatos könyvre, amely nyitva áll előttük. A teológia és a természettudomány konfliktusoktól nem mentes kapcsolatát mindvégig áthatotta a természet könyvének fokozatosan szekularizálódó eszméje, amely beleszövődött a modern kori természettudomány kultúrtörténetébe. Bagyinszki Péter Ágoston teológus írása az mta.hu számára.

Újraindul a Gyerekesély program Újraindul a Gyerekesély program

Újraindul a Gyerekesély program

Az MTA gyermekszegénység elleni programját a rendszerváltás utáni növekvő szegénység, különösen a gyermekek szegénységének és esélyegyenlőtlenségének növekedése hívta életre. A programban, amely 2016 áprilisától folytatódik, részt vesz az MTA Gyerekesély-kutató Csoport is. Feladata a projekt megvalósításának elősegítése alap- és alkalmazott kutatásokkal, adatbázisok létrehozásával, folyamatosan biztosítva a tevékenységek nyilvánosságát. Husz Ildikó szociológus írása az mta.hu-nak.

Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon

Akadémiai kutatóhelyek 12 milliárd forintot nyertek kutatás-fejlesztési pályázatokon

Öt akadémiai kutatóhely összesen 11,96 milliárd forint támogatásban részesül különböző kutatás-fejlesztési célok megvalósítására a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatai révén. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont hat, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont négy, az MTA Atommagkutató Intézet, illetve az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kettő, valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpont egy pályázata volt sikeres az EU Strukturális Alapjaiból támogatott pályázaton. Az Ökológiai Kutatóközpont egyik munkatársa az ERC által támogatott kutatócsoportnál vehet részt tapasztalatcserében az NKFI Hivatal támogatásával.

Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről

Kisbolygót neveztek el Vizi E. Szilveszterről

Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettjeként egy 2008. december 31-én felfedezett kisbolygónak adták az Akadémia volt elnöke nevét.

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

Védtelen az idegrendszeri betegségekkel szemben az állandóan ugrásra kész szervezet

A legújabb kutatások szerint civilizációs betegségeink – a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az érelmeszesedés vagy a stressz – gyulladt állapotban, valósággal állandó készültségben tartják a szervezetet. Ez a készültség azonban hosszú távon többet árt, mint használ, és az eredménye sokszor az, hogy nagy baj történik az agyban. A gyulladásos folyamatokat, amelyek számos gyakori agyi betegség – mint a stroke, a depresszió, az epilepszia és az Alzheimer-kór – kialakulásában is komoly szerepet játszanak, alapjaiban csak most kezdjük megismerni. Összefoglalónk a friss ERC Consolidator Grant-nyertes Dénes Ádám kutatási témájáról.

Magyar kutatók együttműködése a lézergerjesztéses fotoelektron-spektroszkópia hazai megvalósítására Magyar kutatók együttműködése a lézergerjesztéses fotoelektron-spektroszkópia hazai megvalósítására

Magyar kutatók együttműködése a lézergerjesztéses fotoelektron-spektroszkópia hazai megvalósítására

A debreceni MTA Atomki Atom- és Molekulafizikai Osztálya és a budapesti MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Ultragyors Nanooptika Lendület Kutatócsoportjának együttműködésében először sikerült lézernyalábbal gerjesztett nagy energiafeloldású fotoelektron-spektrumok szögeloszlását meghatározni. A mérésekhez az Atomki saját fejlesztésű speciális elektronspektrométerét telepítették a budapesti femtoszekundumos lézernyalábra. Az új tudományos eredmények mellett a vizsgálatok a szegedi ELI lézerein történő mérések előkészítését is szolgálják.

Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása videón Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása videón

Tudomány az oktatás szolgálatában – Csapó Benő tudományünnepi előadása videón

Számos külföldi példa bizonyítja, hogy az oktatás színvonala gyorsan és hatékonyan fejleszthető. Mit kellene tenni Magyarországon ahhoz, hogy az oktatás átfogó fejlesztése az óvodától a felsőoktatásig megvalósuljon? A válaszhoz megvannak a tudományos módszerek és eszközök, ahol pedig nincsenek, ott új kutatási programok indításával kell keresni a megoldásokat, mondja Csapó Benő. Tudományünnepi előadásának felvétele mostantól megtekinthető.

Az idegsejtek dendritjei analóg/digitális hibrid jeleket használnak Az idegsejtek dendritjei analóg/digitális hibrid jeleket használnak

Az idegsejtek dendritjei analóg/digitális hibrid jeleket használnak

Az MTA KOKI kutatói felismerték, hogy az idegsejten belüli digitális jelfeldolgozás összetettebb, mint eddig gondoltuk. Leírták, hogy a „visszaterjedő” akciós potenciálok nem csak digitális információt közvetítenek a dendritjeik felé, hanem az idegsejtek általános állapotát tükröző analóg tartalmat is hordoznak. Ez a hibrid visszajelzés növeli az agy számítási kapacitását, mivel így az  idegsejtek az általános állapotukra jellemző dúsított információcsomagokat használnak a szerteágazó idegi hálózatokon belül.

A Kodály-módszer öröksége A Kodály-módszer öröksége

A Kodály-módszer öröksége

Felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága. De mi is adja pontosan a módszer egyediségét és jelentőségét? Ezt mutatja be az mta.hu az UNESCO által elfogadott előterjesztés alapján készült összefoglalóban. Az indítvány elkészítésében szakmai tanácsadóként részt vett Richter Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet igazgatója is.

PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása

PISA-jelentés: az MTA kiemelt stratégiai célja az oktatás fejlesztésének sokoldalú támogatása

Az oktatási teljesítmények javítása közügy, de különösképpen érdeke a tudományos kutatói közösségnek. A romló iskolai eredmények egy sor területen a tudásalapú társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává válnak. Ugyanakkor a PISA-mérések megmutatták azt is, hogy megfelelő beavatkozásokkal hatékonyan lehet az eredményeken javítani. Bármilyen szintről előbbre lehet lépni, és fel lehet jutni akár a csúcsra is. A napokban közzétett PISA-eredményeket elemzi Csapó Benő neveléstudományi kutató az mta.hu-nak adott interjújában.

Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Három akadémiai nyertes az Európai Kutatási Tanács pályázatán

Egy csillagász, egy idegtudós és egy matematikus is eredményesen pályázott az MTA kutatóintézet-hálózatából az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a már önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatására, a Consolidator Grantre. Maria Lugaro, Dénes Ádám és Marx Dániel ötéves, legfeljebb 2 millió eurós támogatással járó kutatási programot indíthat el.

Fejlett „mikrochip” az agyban Fejlett „mikrochip” az agyban

Fejlett „mikrochip” az agyban

Az emberre jellemző agyi tulajdonságok alakíthatják ki az intelligenciánkat, és agyunk Achilles-sarkaként felelősek lehetnek az agyi betegségek kialakulásáért is – szegedi kutatók új eredményei.

Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására

Javaslatok az európai uniós országok közötti innovációs szakadék áthidalására

A tagállamok kiegyensúlyozottabb részvételén is múlik a közös európai tudományfinanszírozási programok hatékonysága és az Európai Unió sikere a tudományos és innovációs eredményekért folytatott globális versenyben. A kiegyensúlyozottabb európai tudományfinanszírozás feltételeiről egyeztettek „A kiválóság terjesztése és az innovációs megosztottság csökkentése” című brüsszeli konferencián. A szlovák uniós soros elnökségi programba illesztett rangos esemény nemcsak az EU fejlett és kevésbé fejlett országainak innovációs kapacitása közti jelentős különbség természetét és okait tárgyalta, hanem lehetőséget nyújtott konkrét javaslatok előterjesztésére is.