RSS

A tudománydiplomácia hírei

  • Sikeresen érvelt az alapkutatások mellett Brüsszelben az MTA elnöke

    Európa legtekintélyesebb tudósai közül hívtak meg hatot abba a küldöttségbe, amely az alapkutatások fontossága mellett érvelt szerdán Brüsszelben. Az elit tudóscsoport tagja volt Sir Paul Nurse, a Royal Society elnöke és Lovász László, az MTA elnöke is. A tanácskozás után az Európai Bizottság kutatásért felelős biztosa ígéretet tett rá, hogy legkevésbé az alapkutatásokra szánt összeget csökkentik azért, hogy finanszírozni lehessen az EU új stratégiai befektetéseit.

MTA
üdülők

A tudomány hírei

  • Mit öröklünk, és mit nem? Perspektíva és realitás

    2015.06.18.

    A személyre szabott orvoslás perspektívájából mutatja be a genomikai és a fizikai, valamint mentális és kommunikációs faktorok együttes érvényesülését, továbbá a bioinformatikai gondolkodás és eszközrendszer felé irányuló, egyre nagyobb kihívásokat Falus András akadémikus cikke, amely a Magyar Tudományban jelent meg.

  • Bronzkori népvándorlások alakíthatták ki Eurázsia mai arcát

    2015.06.15.

    Ötezer évvel ezelőtt, a bronzkorban terjedhetett el a világosabb bőrszín Európában, és a felnőttkori tejivás is ekkor válhatott gyakorivá. Az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló archeogenetikai és régészeti kutatásokról a Nature közöl tanulmányt, amelynek szerzői között ott találjuk az MTA BTK Régészeti Intézet, az ELTE és a Szegedi Egyetem kutatóit is.

  • Lehet még vulkánkitörés a Kárpát-medencében?

    2015.06.11.

    A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Szent Anna-tóról ismert székelyföldi Csomád-hegység alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test, tehát nem zárhatjuk ki, hogy felébred az inaktívnak tekintett tűzhányó. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának jelentős eredményeit a vulkanológia egyik vezető folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research publikálja. A kutatók új kormeghatározási [...]

  • A Nagy Hadronütköztető készen áll rá, hogy új világba vezessen bennünket

    2015.06.04.

    Szerdán éjjel a korábbi energia csaknem kétszeresével ütköztek protonok a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, a CERN Nagy Hadronütköztetőjében (LHC). A 27 hónapnyi karbantartás és fejlesztés nyomán a gyorsító alkalmassá vált rá, hogy 13 TeV rekordenergián nyerjen adatokat. A fejlesztésnek köszönhetően eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárására nyílik lehetőség. Több magyar kutatócsoport is részt [...]

  • Nanoszabászat, spintronika és magányos okoshűtők - mit adhat nekünk a grafén?

    2015.06.03.

    A grafén a szén alig több mint egy évtizede felfedezett módosulata, melyet hihetetlen mechanikai és elektromos tulajdonságai miatt a jövő egyik legígéretesebb szerkezeti és nanoelektronikai anyagának tartanak. Hasznos ragasztószalagokról és a jövő elektronikájáról is beszélgettünk az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban működő Nanoszerkezetek Laboratórium vezetőjével, Biró László Péterrel.

  • Rekordenergia az LHC-ben, magyar közreműködéssel

    2015.05.28.

    Hamarosan befejeződnek a Nagy Hadronütköztető júniusi indulásának előkészületei, melyekben magyar kutatók is komoly szerepet vállalnak. Az LHC történetének újabb mérföldkövéhez érkezett: ezúttal minden eddiginél nagyobb, 13 TeV-os energiával ütköztettek protonokat egy tesztkísérletben.

  • Mikor találunk Földön kívüli életet az MTA Csillagászati Kutatóintézete szerint?

    2015.05.27.

    A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekinti át.

  • Valóban kibékíthetetlen ellentét van a klímabarát gazdaság és a gazdasági növekedés között?

    2015.05.20.

    Alapvető félreértés azt gondolni, hogy az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentése a gazdaság stagnálásához vezet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen annyira hozhat prosperitást, ha kevés üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint az, ha maradunk a soknál. A kevés szén-dioxidot kibocsátó gazdaság előnye tovagyűrűző hatásokban is rejlik: nő az energiabiztonság, tisztább a levegő, javul az egészség.

  • Nyugalmi állapotban is látható, hogy mire képes az agyunk

    2015.05.18.

    Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új Agyi Képalkotó Központjának kutatói kimutatták, hogy bizonyos agyterületek közötti nyugalmi kapcsolatok erőssége jól előrejelzi az arcképek feldolgozásának hatékonyságát. Eredményeik elméleti jelentőségük mellett fontos szerepet játszhatnak az arcészlelés fejlesztésére irányuló tréningprogramok kidolgozásában.

  • Egy hajszálnyi eltérés a világot jelenti számunkra – miért különbözik a proton és a neutron tömege?

    2015.05.14.

    A proton és a neutron tömege az iskolai fizikaórán tanultakkal ellentétben nem egyenlő, az utóbbi hajszálnyival nehezebb. Részben ennek köszönhető, hogy jelen formájában jött létre a világegyetem, és kialakulhattak a csillagok és a bolygók. A tömegkülönbséget magyar kutatók határozták meg az eddigi legnagyobb precizitással, egyúttal tesztelve a részecskefizika legfontosabb elméletét.