RSS

A tudománydiplomácia hírei

A tudomány hírei

  • A Dunántúl volt az újkőkori földművesek sztrádája

    2015.03.30.

    Magyar archeogenetikusok és régészek találták meg a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésének folyamatában. Szécsényi-Nagy Anna, az MTA BTK Régészeti Intézet kutatója és szerzőtársainak cikke múlt szerdán jelent meg a Proceedings of The Royal Society B című, rangos tudományos folyóiratban.

  • A füves cigi elhangolja az agyat – magyar kutatók fényképezték a hatást

    2015.03.27.

    A rekreációs célú kannabiszfogyasztás – szemben az orvosi célúval – drámai módon csökkenti az agy finomszabályozását biztosító molekulák mennyiségét. A kutatókat sokkolta, ahogyan a THC valósággal lesöpörte a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének meglepő eredményét a világ legrangosabb idegtudományi szaklapja, a [...]

  • Megtették az első lépést a hasnyálmirigy-gyulladás specifikus terápiája felé

    2015.03.26.

    A Lendület program magyar kutatóinak munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzon az alkohol által kiváltott hasnyálmirigy-gyulladásról eddig alkotott képünk. A Gastroenterology hasábjain megjelent cikk nyomán lehetőség nyílhat e súlyos betegség célzott terápiájára.

  • Magyar bioinformatikusok segítségével keresik az AIDS vírusának gyenge pontjait

    2015.03.18.

    Az AIDS-ellenes stratégiák kialakításában lehetnek hasznosíthatók a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dolgozó Pongor Sándor és munkatársa, Kertész-Farkas Attila eredményei, amelyeket egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként értek el. A Nature-ben megjelent publikációjuk a HIV vírusnak a genomba való beépülésére ad új magyarázatot.

  • Gyulladáscsökkentéssel enyhíthetik a stroke hatásait

    2015.03.16.

    Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói és angol kollégáik kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, melyek jelentős szerepet játszanak a stroke-ot követően jelentkező idegrendszeri károsodás kialakulásában. Eredményük, mely új utakat jelölhet ki a stroke kezelésében, márciusban jelent meg a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a PNAS hasábjain.

  • Az Akadémián járt a Budapest Science Meetup

    2015.03.13.

    Csütörtökön első alkalommal az MTA Széchenyi téri Székházában rendezték meg a havi rendszerességgel jelentkező Budapest Science Meetupot, melyen szokás szerint három fiatal kutató osztotta meg tapasztalatait az érdeklődőkkel. Ezúttal fertőző zombihangyákról, ősi génekről és politikai favoritizmusról hallgathattak előadásokat azok, akik ezen az estén ellátogattak az Akadémia Felolvasótermébe.

  • Gyógyítható lehet a sugárbetegség

    2015.03.12.

    Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Találmányuk biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazások során.

  • Grafénban kígyózó elektronok adhatják a jövő nanokapcsolóját

    2015.03.12.

    Két magyar fizikus is részt vett abban a kutatásban, mely először mutatta meg, hogyan lehetséges elektronokat grafénban előre meghatározott pálya mentén mozgatni. Ez a mozgás nem jár energiaveszteséggel, és a jövőben számos elektronikai eszköz alapját képezheti. A Christian Schönenberger által irányított kutatás eredményeit a rangos Nature Communications folyóirat közölte.

  • Gombaszimbiózisok gyökereinek nyomában

    2015.02.26.

    A hatékonyabb erdőgazdálkodás, a bioenergia-ültetvények és más, növényi biomassza alapú ipari tevékenység legfontosabb szereplői lehetnek az úgynevezett mikorrhizás gombák. A mikorrhizaképzés genetikai alapjainak és evolúciós eredetének megértéséhez járulhat hozzá az a Nature Genetics-ben publikált tanulmány, amelynek egyik társszerzője Nagy László, az MTA Lendület programjának kutatója. Az MTA SZBK [...]

  • Érthetőbbé tenni az élő rendszereket

    2015.02.25.

    Képalkotó eljárásokban, biológiai tesztekben, biokémiai folyamatok követésében vagy a korai rákdiagnosztikában alkalmazható olcsó és hatékony fluoreszcens jelzővegyületek kifejlesztésén dolgozik az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában Kele Péter kémikus. A kutatónak az idei Lendület-napon tartott beszámolójáról készült videót most megtekinthetik honlapunkon.