Nyelvész, fizikus és biológus kapta az Arany János-díjat – Külső Tagok Fóruma

A Külső Tagok Fóruma résztvevőit Lovász László, az MTA elnöke és Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke köszöntötte.

Az Arany János-érmet 2002-ben, az Arany János-díjat 2004-ben alapította az MTA a nem Magyarországon dolgozó magyar tudósok, kutatók munkájának elismerésére. A díj odaítélésének kritériuma elsősorban a tudományos teljesítményt, az érem emellett a magyar közösségért végzett munkát is honorálja. Arany János-díjat 2018-ban három, Arany János-érmet pedig két külhoni magyar kutató vehetett át Lovász Lászlótól; a díjazottak száma ezzel összesen 126-ra emelkedett.

Arany János-díjak

Az Arany János-díj életműdíját Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvész, az MTA külső köztestületi tagja vette át a közgyűlés első napjának ünnepi ülésén. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát 1972-ben, PhD-fokozatát ugyanott védte meg 1999-ben. Kutatási területe: elméleti és magyar fonológia, kognitív nyelvészet, szociolingvisztika, nyelvi emberi jogok. Az egyetem elvégzését követően 18 évig a bukaresti Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, ő szerkeszti a kiadóban a romániai magyar nyelvészeti kiadványokat, köztük Szabó T. Attila Erdélyi magyar szótörténeti tárának első négy kötetét. Kutató- és oktatómunkáját 1990-től a BBTE magyar nyelvészeti tanszékén 1999-ig adjunktusként, 2005-ig docensként, 2005-től pedig professzorként (2006–2013 között tanszékvezetőként) végezte. 2013 ősze óta professor emeritus, de jelenleg is doktori témavezető az egyetemen.

Szilágyi N. Sándor Arany János-életműdíjas nyelvész előadást tart a Külső Tagok Fórumán Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A kolozsvári magyar kognitív nyelvészeti iskolát az 1996-ban kiadott Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára című könyvével alapozta meg. Figyelemre méltó a társadalmi és etnikai konfliktusok csökkentését megcélzó nyelvészeti és társadalomtudományi munkássága. Törvény az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című törvénytervezete először 1994-ben a Korunk című folyóiratban jelent meg, átdolgozott és kommentált változata pedig Miegymás. Közéleti írások című könyvében 2003-ban. Ebben világviszonylatban is egyedülállóan a nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását nem kisebbségi problémaként, hanem a jogegyenlőség általános emberjogi keretében szabályozva látja megoldhatónak – áll a díjazottakat bemutató Tudomány és magyarság című kiadványban.

Kiemelkedő tudományos teljesítményéért kapott Arany János-díjat Krausz Ferenc Németországban dolgozó fizikus, az MTA külső tagja. Kutatási területe az ultrarövid impulzusú lézerek fizikája és a nagy intenzitású fény-anyag kölcsönhatás. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett 1985-ben villamosmérnöki oklevelet, ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetemen elméleti fizikát hallgatott. PhD-fokozatát 1991-ben szerezte a Bécsi Műszaki Egyetemen, ugyanott habilitált 1993-ban.

Alapvető lézertechnológiai fejlesztéseinek eredményeként bécsi kutatócsoportja volt az első a világon, amelynek sikerült előállítania az ún. attoszekundumos tartományba eső (10^-18 másodperces) ultrarövid fényimpulzusokat." Ezzel és ezt követő felfedezéseivel egy új tudományterület, az attoszekundumos fizika alapjait fektette le, amelynek révén időfelbontásos, atomon vagy molekulán belüli elektrondinamikai kísérletek hajthatók végre, melyek bepillantást engednek a fontosabb molekuláris gerjesztések és kémiai reakciók időbeli alakulásába. Az elmúlt 15 évben ezen a területen is számos alapvető, új fizikai jelenség felfedezése fűződik a nevéhez. 2004-től tevékenységét a Garchingban lévő Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójaként végzi, ezzel párhuzamosan a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem tanszékvezető professzora. Közel 400 referált folyóiratban megjelent közleményéből több mint két tucat a Nature és a Science folyóiratokban jelent meg. Munkássága a magyar tudományosságra is jelentős hatással volt. Vezetésével számos magyar doktorandusz és kutató dolgozott Bécsben és Münchenben, akik közül többen hazai vagy külföldi professzori vagy MTA-doktori címet szereztek.

Krausz Ferenc átveszi az Arany János-díjat Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Öllerer Kinga erdélyi biológus kapta. A Bukaresti Egyetem Biológia Karán ökológia és természetvédelem szakirányon szerzett diplomát 2004-ben, majd tanulmányait az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem, valamint a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem mesterképzésein folytatta. Doktori fokozatát a Román Akadémián szerezte 2015-ben, Dél-Erdély fáslegelőinek növényzete – történet, ökológia és konzervációbiológia című, angol nyelvű munkájával. Jelenleg tudományos munkatársként dolgozik a Román Akadémia Biológiai Intézetében és 2016 óta az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában. Kutatási területe a vegetációökológia, a fáslegelők, a táj- és vegetációtörténet, az élőhely-térképezés, a hagyományos tájhasználati módszerek szerepe a biodiverzitás növelésében és megőrzésében, az ökológiai oktatás és tudománynépszerűsítés.

Több alkalommal vett részt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányutakon, azonban mindannyiszor hazatért. Számos nemzetközi konferencia előadója, tudományos bizottsági tagja, ülésvezetője. 2017-ben szakértői szinten meghívást kapott a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) munkájába, melynek keretében a hagyományos ökológiai tudás és a biodiverzitás kapcsolatát kutatja. Öllerer Kinga a fiatal romániai magyar tudósgeneráció kiváló képviselőjeként a tudományos közéletben is tevékeny szerepet játszik – szerepel az Arany János-díjban részesülteket bemutató kiadványban.

Öllerer Kinga átveszi az Arany János-díjat Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Arany János-érmek

A szatmárnémeti születésű Biró Annamária egyetemi tanulmányait Kolozsváron a BBTE magyar–német szakán végezte, majd részt vett az Irodalom és Társadalom magiszteri programban, 2004-től a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója. Német–magyar eredetvita Erdélyben című doktori disszertációját 2009-ben védte meg. Doktori tanulmányai alatt (2004–2009) elkezdett tanítani a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetében, ahol a Felvilágosodás és reformkor szemináriumok vezetője. Ezután a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusaként tevékenykedett. 2017-ben egyetemi adjunktusként visszatért a BBTE-re. Fő szakterületei a magyar felvilágosodás és reformkor irodalma, a magyar művelődéstörténet és a művészetszociológia. Elsősorban Aranka György irodalom- és kultúraszervező tevékenységét kutatja, ő rendezte sajtó alá Aranka Erdély-történetét, fontos kötete a Nemzetek Erdélyben. August Ludwig Schlözer és Aranka György vitája (2011). 2016-ban Bolyai-ösztöndíjat kapott.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) munkájába 2008-ban kapcsolódott be, először tudományos kutatóként, később az EME Kiadó szerkesztőségi titkáraként, 2010-től pedig felelős kiadóként. Felelős kiadói minőségében kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kiadó által megjelentetett könyvek, kiadványok széles körben ismertté váljanak, nemcsak Erdély-szerte, hanem Magyarországon is.

Biró Annamária átveszi az Arany János-érmet Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

A Zomboron született Zsiha Kálmán 1973-ban diplomázott a Zágrábi Egyetem Gépészeti és Hajóépítészeti Kar Hajóépítési és Nyílt Tengeri Mérnöki Tudományok Tanszékén, majd mérnökként a spliti hajógyárban dolgozott. 1975–1990 között a Zágrábi Egyetemi Számítóközpont informatikus és kutató munkatársa volt. PhD-dolgozatát 1989-ben védte meg ugyanezen intézményben, 1982-től tanársegéd, 1990-től adjunktus, 2000-től docens, 2006-tól pedig egyetemi tanár. 2014-ben vonult nyugdíjba professor emeritusként.

Kutatási területe: a hajó szilárdsága és biztonsága, építészeti anyagok a hajógyártásban, anyagfáradtság, hajógyár-technológia és -vezetés, információs rendszerek és virtuális modellezés a hajóépítésben, optimalizálás, valószínűség, entrópia és az információ szerepe a mechanikai rendszerekben. Több mint 100 tudományos és szakmai publikáció, 80 konferenciaközlemény, három könyv, három könyvfejezet és három egyetemi jegyzet kiadása mellett mentora volt 53 diplomamunkának, öt rektori díjjal jutalmazott munkának, egy MSc- és egy PhD-dolgozatnak. Munkája mellett aktívan részt vesz Zágráb Város Magyar Kisebbségi Tanácsa, valamint az Ady Endre Magyar Kultúrkör munkájában is.

Zsiha Kálmán átveszi az Arany János-érmet Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás

Tudományos előadások

Mindhárom Arany János-érmes tudós ismertette friss eredményeit a Külső Tagok Fóruma résztvevőivel. Indiszciplináris tudomány címmel Szilágyi N. Sándor, Ultrarövid lézerimpulzusokkal a daganatok nyomában címmel Krausz Ferenc, A hagyományos tájhasználat és biodiverzitás – emblematikus élőhelyek és fajok jövőjének kérdése címmel pedig Öllerer Kinga tartott előadást.

Az MTA nemrégiben megalakult Amerikai Magyar Bizottsága tagjai közül Porkoláb Miklós fizikus, az MTA külső tagja tartott előadást Új fejlemények a mágnesesen összetartott fúziós plazmakutatásokban címmel, Ács J. Zoltán közgazdász, az MTA külső tagja témája pedig A fekete hattyú: hogyan alapítanak 22 évesek 22 milliárd dolláros vállalatokat 22 hónap alatt? volt.

A Külső Tagok Fóruma zárásaként Vékás Lajos, az MTA alelnöke számolt be a Külső Tagok Státusát Vizsgáló Eseti Bizottság munkájáról, végül a Magyar Tudomány folyóiratról adott tájékoztatást Falus András főszerkesztő.

Galériánk a díjazottakról és a Külső Tagok Fórumáról