A VAJDASÁGI TUDÓSOK ÉS MŰVÉSZEK HITELES EGYÜTTGONDOLKODÁSÁÉRT – Interjú Csányi Erzsébettel

Új vezetőséget választott a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT)

Az MTA Határon Túli Magyarok Titkársága 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia szerbiai köztestülete körében lefolytatta azt a szavazást, minek célja az MTA szerbiai regionális tudományos tanácsának létrehozása volt. Ennek köszönhetően alakult meg 2008-ban a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT). Az újonnan megalakult bizottság legfőbb célja a vajdasági magyar tudományosság intézményesítése volt.

Most új elnökkel és új tervekkel vágnak bele a 2022-es évbe, ugyanis kilenc hónapos kényszerszünet után a VMAT Elnöksége 2022. március 5-én megválasztotta tisztségviselőit, minek alapján a következő ciklusban Csányi Erzsébet látja el az elnöki, Barak Ottó és Lukity Tibor pedig az alelnöki teendőket.

Csányi Erzsébet egyetemi tanár, irodalomtudós, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium alapítója és vezetője, akinek kutatói területe elsősorban a vajdasági magyar pop-irodalom, a farmernadrágos próza, illetve a délszláv-magyar összehasonlító irodalom. Az élő természettudományi alelnök Barak Ottó, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának tanára. Az élettelen természettudományi alelnök Lukity Tibor, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának munkatársa, tudományterülete az alkalmazott matematika, továbbá a digitális képfeldolgozás.

A VMAT új elnökével a testület jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

• Mire fókuszálnak az elkövetkezendő hónapokban? Melyek a rövid- és hosszútávú feladataik? Új elnökként milyen változtatásokat tervez?

2008 óta folyamatosan a VMAT alelnöke voltam, van rálátásom a szervezet korábbi tevékenységére és eredményeire. Eddig azonban nem voltam olyan helyzetben, hogy teljes mélységében megvizsgáljam azokat a lehetőségeket, amelyek ebben a szervezetben nyugszanak. Bizonyos programokat nem kell újrafogalmazni, csupán folytatni, fejleszteni (pl. a Tudóstalálkozó és a VMAT-adatbázis). A testület ezekkel a sikeres projektekkel bebizonyította, hogy tud kohéziós erőt generálni az egyébként rendkívül (szakterületileg, intézményileg, földrajzilag) szétszórt vajdasági magyar tudóstársadalomban. Erről az akadémiai közegről elmondható, hogy mozaikos, dezorganizált képződmény, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon kívül nincsenek jogi önrendelkezéssel bíró tudományos-felsőoktatási munkaközösségek, csupán civil szervezetek, így ez az akadémiai szféra nem képez közösséget, egyének vannak, a szereplők túlnyomórészt nem is ismerik egymást. Magyar kutatóintézetünk sincs, létrehozásának feltételeit szigorú törvények szabályozzák, melyeket önerőből nem tudunk kielégíteni. A vajdasági magyar tudományosság mint közös ügy – a társadalmi-politikai változások függvényében, Jugoszlávia felbomlásával – 1990-től kezdett megjelenni Vajdaságban, azóta vannak konferenciák és egy-egy projekt erejéig esetleg együttműködik egy-egy kutatócsapat. Állami egyetemi karként 2006-ban alakult meg a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (az Újvidéki Egyetem keretein belül), nemrég elnyerte jogi személyiségi státuszát is, ez az egyetlen – ingatlannal és infrastruktúrával rendelkező – magyar intézményünk. A vajdasági karokon szétszórtan dolgozó magyar kádereket mégis jellemzi néhány közös nevező, ezek közül a legfontosabb a tudomány hivatásszerű művelése itt, Vajdaságban, a második fontos tényező pedig a magyar nyelvben való osztozás. Ez elegendő alap ahhoz, hogy a VMAT fenntartson egy jobb szerveződést, hogy ideig-óráig rendszerré strukturálja ezt a halmazt, tevékenységi irányokat tegyen láthatóvá, közös célokat, esetleg prioritásokat, stratégiát fogalmazzon meg. Hasonló tudósközösségekkel hálózati kapcsolatokat hozhatunk létre a hatékonyság és új horizontok érdekében. Egy ilyen akadémiai szférában a humán erőforrást illetően csupán légiesített és esetleges kapcsolatháló alakítható ki. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az MTA jóvoltából létrejött a külső köztestületi tagság fogalma és intézménye, ami egy magasabb szinten fogja össze az itteni kutatókat. Az MTA szerepe egyre nagyobb: folyamatosan bővülő ösztöndíj- és projektpályázatokkal serkenti a tagok kutatásait, az Arany János-díjaknak is súlyuk van, az MTA biztosítja a VMAT alapítványi hátterét, ugyanakkor a Kárpát-medence határon túli akadémiai bizottságait nemcsak az anyaországgal köti össze, hanem egymással is.

• Jelenleg hány tagja van a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácsnak?

A választó bázisunkhoz tartozik az a több mint kétszáz kutató, akik az MTA szerbiai külső köztestületi tagságát képezik. Ezenkívül 2017-ben létrehoztuk a www. vmat.rs oldalon a vajdasági magyar kutatók legteljesebb adatbázisát, amely a doktoranduszokat is felöleli. A Vajdasági Magyar Tudományos Adattár elkészítése az első lépés volt afelé, hogy szembesüljünk emberi potenciáljainkkal. Az adattárban jelenleg 307 név van, azzal, hogy közülük többen nem Szerbiában élnek életvitelszerűen. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanáccsal és a Vajdasági Magyar Doktorandusz Szervezettel közösen 2016-ban és 2017-ben több kérdőívvel fordult a vajdasági tudományos szféra képviselői felé a vajdasági magyar felsőoktatási és tudományos (főleg civil) intézményrendszer fejlesztése érdekében. A válaszok, vélemények a vajdasági magyar tudományos szféra hanyatlását jelzik. Óriási az elvándorlás. A fiatalok nagy része magyarországi egyetemre iratkozik, többé nemigen tér vissza. A civil szervezetek nem helyettesíthetik a hiányzó állami intézményeket, infrastruktúrát. Az intézményesítés elmaradt, ezért már öt évvel ezelőtt is az volt látható, hogy a vajdasági magyar tudományosság képviselői között nincs szerves kapcsolat, ezen a téren nincs racionális, logikus tervezés, módszeres együttműködés, koncentrált szakemberi tevékenykedés, átfogó stratégia-alkotás, nincs utánpótlást angazsáló intézmény. Többen érzékelik, hogy eluralkodott a pesszimizmus, a fiatalok közül kevesen terveznek egyetemi karriert Vajdaságban. Azóta elmúlt öt év, és régiónkban még nagyobb lendületet vett az elvándorlás.

• A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács a vajdasági magyar civil szervezeteket és intézményeket próbálja összefogni, mondhatni, az egész vajdasági magyar tudományosság ernyőszervezeteként működni. Hogyan valósul meg ténylegesen ez a kapcsolat a vajdasági magyar szervezetekkel?

A VMAT Tudóstalálkozójának házigazdája a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (MTTK). A VMAT honlapján feltüntettük a legjelentősebb vajdasági kutatóhelyeket, civil szervezeteket, vezetőiket bekapcsoljuk a projektekbe, a konferenciák szervezésében részt vesznek. Az adatbázis felöleli azokat is, akik már külföldön élnek. A VMAT levelezőprogamján keresztül mindannyiukat megszólítjuk, kapcsolatot tartunk.

• Mennyire lehet bevonni a doktorandusz hallgatókat és a fiatal kutatókat a testület tevékenységébe?

A Tudóstalálkozón doktoranduszok is felléphetnek, az adattári munkákban is jelen voltak.

• Minden évben megrendezésre kerül a Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó nevezetű konferenciájuk, melynek célja, hogy fellendítse a magyar nyelvű tudományos életet Vajdaságban. Idén tervezik-e a megrendezését?

Igen, szeptember végére tervezzük.

• Milyen kutatók jelentkezését, illetve milyen kutatásokat várnak elsősorban erre a konferenciára?

A Tudóstalálkozóra minden szakterületről jelentkezhetnek szerzők, és a jelentkezések alapján alakítjuk ki a szekciókat, amelyek párhuzamosan zajlanak.

• A VMAT egyik fő törekvése a Vajdasági Magyar Tudományos Adattár létrehozása volt. Milyen keresési lehetőségek, milyen adatok válnának ez által hozzáférhetővé a kutatók számára?

Az adattár 2017-es állapotot mutat, a szerzők nem tudják frissíteni, tehát, sajnos, jórészt elavult a kimutatás. Csak néhány adat jelenik meg a név mellett: Rendelkezik-e tudományos fokozattal (PhD), Rendelkezik-e impakt faktoros publikációval, Munkahely, Beosztás, Linkek. Meg kellene találni a módját, hogy az adattár interaktívvá váljon, mert így muzeális jelleget fog hordozni, érvényességét elveszíti, egy passzív felület marad. Az adattár keresési lehetőségei még így is kincset érnek számunkra, mert részletes szakterületi kimutatásokat nyerhetünk ki általuk. A tagok a saját szakbizottságukba tartoznak, szakbizottságból van hét, a szakterületi lebontás pedig egészen részletes. Véleményem szerint sok lehetőség rejlik még ebben a bázisban.

• A VMAT 2017-ben létrehozta a Vajdasági Magyar Tudományosság Aranybagoly Díját PhD tudományos fokozattal rendelkező vajdasági magyar kutatók számára. Hány díj kerül évente kiosztásra, milyen vajdasági magyar kutatókat jelölhetnek erre a díjra, illetve hogyan?

Az elmúlt három évben fennakadás történt a VMAT működésében, a 2021-es év teljesen kiesett. Az Aranybagoly Díj sorsa is hányatottá vált. 2018-ban ketten, 2019-ben hároman vették át a kitüntetést. A díj két területen osztható ki, az egyik a műszaki, az élő és élettelen természettudományok, a másik a humán- és társadalomtudományok, valamint a művészetek kategóriája. A díj az elmúlt öt évben nyújtott kiemelkedő kutatási tevékenység alapján nyerhető el.

• A Tudóstalálkozókon többször is felmerült a magyar nyelvű felsőoktatási képzési kínálat hiányának problémája, hiszen elsősorban a hazai egyetemi képzés biztosítja a fiatalok otthon maradását. Történt-e előrelépés ez ügyben?

Ez a probléma mostanra még súlyosabban van jelen. Nagyon kicsi előrelépés mégis történt, ez pedig az MTTK kommunikációs szakának és a nevelőtanári szaknak az akkreditációja.

• Terveznek-e kiadványokat megjelentetni a közeljövőben?

A Tudóstalálkozó rezümékötetét mindenképp kiadjuk, egyéb konkrét elképzelés még nincs.

• Mi a véleménye a vajdasági magyar tudományosság jelenlegi helyzetéről?

Sajnos a mértéktelen elvándorlás miatt nem lehetünk nem szkeptikusak. A jelenleg domináló társadalmi közeg elfogadhatatlan. A szellemi tevékenység elidegeníthetetlen alapfeltétele a szabadság, a kritikai gondolkodás, a méltóság, a tudomány és művészet integritása, enélkül a vajdasági tudósok és művészek hiteles együtt gondolkodásának lehetőségét sem tudjuk megteremteni.

Gratulálunk és eredményes munkát kívánunk a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanácsnak!

Kecskés Ildikó, a HTMT munkatársa