- Címoldal
- Magyar Tudományosság Külföldön
- A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományossá...
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága elismerései 2022-ben
„A magyar tudományos közösség összetartó ereje erősnek és szilárdnak bizonyul” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 195. közgyűlésének keretében megrendezett Külső Tagok Fórumán. A határon túli magyar tudományos élet képviselőinek adományozott díjak átadásával, tudományos előadásokkal és komolyzenei koncerttel gazdagított rendezvény igazi ünnep volt.
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága elismerései 2022-ben
Képek az eseményről galériánkban, kattintson ide
A hagyományokhoz hűen a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének második napján tartották a Külső Tagok Fórumát az MTA Székházban.
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a külső tagok minél intenzívebb bevonása az Akadémia életébe, a határon túli magyar kutatók munkájának elismerése és támogatása elnöki programjának kiemelt része. Nyitóbeszédében köszönetet mondott a külső tagok aktív szerepvállalásáért az Akadémia életében, többek között a Középiskolai MTA Alumni Programban való lelkes részvételükért, melynek keretében határon túli magyar tudósok is vállalták, hogy ellátogatnak alma matereikbe, hogy közel vigyék a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokhoz a tudományokat és a tudományos kutatómunkát. A programba több határainkon túli magyar középiskola is bekapcsolódott, és anyaországi kutatók is nagy örömmel látogatnak el hozzájuk.
Az elnöki köszöntőt az Arany János-díjak és az Arany János-érmek átadása követte.
Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik jelentős munkásságot mutattak fel életük során (Életműdíj), akik kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díj) vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj). Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományosság és tudományos közélet ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket.
Arany János életműdíj
2022-ben az Arany János-díj Életműdíját Bodor Miklós kapta.
A Szatmárnémetiben született és az Amerikai Egyesült Államokban élő kémikus gyógyszerfejlesztési eredményei a legendás magyar gyógyszerkutató, Richter Gedeon eredményeihez mérhetők. Nevéhez köthető a mai gyógyszertervezés egyik alapvető és világszerte alkalmazott módszere, a kvantumkémiai modellezési módszer, valamint a „lágy gyógyszerfejlesztés” elveinek kidolgozása, amelyek nagyságrendekkel képesek növelni a gyógyszerek terápiás indexét. Bodor Miklós gyógyszereit több mint 100 millió alkalommal írták fel betegek kezelésére. Az ünnepségen Bodor Miklóst fia képviselte.
Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj
A Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat a Marosvásárhelyen született és jelenleg is Erdélyben élő Paizs Csabának, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzorának, az erdélyi magyar tudományos élet és felsőoktatás kiemelkedő alakjának adományozták. Paizs Csaba munkásságával jelentősen hozzájárult a kolozsvári kémiai és vegyészmérnöki oktatás és kutatás eredményeinek gazdagításához, nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséhez. Oktatási és kutatási területei a biokémia, a biokatalízis, az enzimatikus és fermentatív technológiák, az enzimológia, a biotechnológia és az asszimetrikus szintézisek.
Arany János Fiatal Kutatói díj
A Fiatal Kutatói Díj idei díjazottja az ungvári születésű matematikus, Traski Viktor. A fiatal tudós olyan kutatásokat végez, amelyeknek a jövőben is lesznek innovációs alkalmazásaik. Kutatási területei a valószínűségelmélet és
a matematikai statisztika, ezen belül a véletlen változók és a sztochasztikus folyamatok különböző osztályainak tanulmányozása. A kelet-ukrajnai fronton katonaként szolgáló fiatal kutató személyesen nem lehetett jelen
a rendezvényen.
Arany János-érem
2022-ben négy határon túli kutatónak ítélték oda az Arany János-érmet:
Bika Julianna (Amerikai Egyesült Államok) a közgazdaságtan és a földrajz-szociológia terén végzett magyar vonatkozású szociológiai kutatásainak eredményeiért.
Tanulmányok: 1974-ben végezte el a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetem tervező-elemző szakát, illetve 1976-ban a vezető-szervező szakközgazdász szakot. Közgazdasági
tanulmányait New Orleansban folytatta, és CPA képesítést szerzett.
Kastori Rudolf (Szerbia) a Pannon régióban termesztett főbb szántóföldi növények ásványi táplálkozásának élettanát és agrokémiáját kutató munkájáért, a vajdasági magyar nyelvű tudományos és szakmai ismeretterjesztésben való aktív részvételéért vehette át a kitüntetést.Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán doktorált 1963-ban, majd
egyetemi tanárként ezen a karon dolgozott nyugdíjazásáig.
Posztumusz Arany János-érmet adományoztak Kassay Gábornak, aki az operációkutatás, a játékelmélet és a konvex analízis különböző területeinek szentelt kutatási eredményeivel jelentősen hozzájárult a kolozsvári matematikai iskola eredményeinek gazdagításához, nemzetközi kapcsolatainak bővítéséhez és elismertségének növeléséhez.A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Mate-
matika és Informatika Karán fejezte be 1980-ban. Ugyanitt szerezte meg a matematika doktora címet 1994-ben minimax feladatokkal kapcsolatos kutatásait összefoglaló dolgozatával Ko-
lumbán József, az MTA külső tagja irányításával.
Varga György Csaba, aki a kritikus pontok elméletéhez, a variációszámításhoz és ezek differenciálegyenletek elméletében való alkalmazásához kapcsolódó kutatásaival és a fiatalabb matematikusnemzedékek fölnevelésével tette ugyanezt.
Varga György Csaba a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyetemi tanára,
az erdélyi magyar tudományos élet és felsőoktatás kiemelkedő alakja volt.
A két posztumusz kitüntetett kutató díjait özvegyeik vették át az Akadémia elnökétől.
A díjazottak szakmai előmeneteléről bővebben a Tudomány és magyarság 13. számában tájékozódhat: