80. életévébe lépett Záborszky László, a Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központjának elismert professzora, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, ki a neuroanatómia és az idegkémia területén tett felfedezéseivel szerzett nemzetközi hírnevet.

Záborszky professzor úr konferenciával ünnepelte meg születése napját, melyre meghívta tanítványait szerte a világból – az előadók között nyolc magyar származású kutató volt jelen. A tudományos szimpózium Brain Structure and Function címen került megrendezésre a newarki Rutgers Egyetem Molekuláris és Viselkedés-Idegtudományi Központjában 2024. október 11-én.

A Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központot (Center for Molecular and Behavioral Neuroscience, CMBN) 1985-ben a Rutgers Egyetem alapította. A Központ küldetése az agy szerkezetének és működésének feltárása. Jelenleg tizenhárom olyan kutatólaboratóriumnak ad otthont, melyek érdeklődési köre kiterjed a molekuláris, a sejtszintű, a rendszerszintű, a kognitív és a számítástudományi idegtudományokra, és több mint húsz PhD-hallgatónak nyújt lehetőséget az idegtudományi graduális képzésben való részvételre.

A konferencia dopaminerg rendszer szekciójában előadott többek között Vadász Csaba, a New York-i Egyetem Orvostudományi Kar Pszichiátriai Tanszékének kutatóprofesszora, illetve Koós Tibor, a Rutgers Egyetem segédprofesszora. A kolinerg rendszerrel kapcsolatos szekcióban Gombkötő Péter, a Zürichi Egyetem munkatársa, az aggyal kapcsolatos szekcióban pedig Nádasdy Zoltán a hippokampuszról tartott tudományos előadást.

Záborszky László Budapesten született 1944. október 9-én. Családja a Corvin közben lakott, az 1956-os forradalom napjait a ház pincéjében töltötték. Az Eötvös József Gimnáziumba járt, mind a humán, mind a természettudományok érdekelték, végül az orvostudomány mellett döntött. 1963-ban kezdte meg tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol hamarosan lenyűgözték Szentágothai János professzor előadásai. A professzor éveken át volt a mentora. Itt szerezte meg 1969-ben orvosi diplomáját, ahol 2022-ben díszdoktori címet nyert.

2000-ben nagydoktori címet szerzett a Magyar Tudományos Akadémián, 2007-ben pedig az MTA külső tagjává választotta a Biológiai Tudományok Osztályában. A nucleus basalis: anatómiától a funkcióig című székfoglaló előadását 2010. március 10-én tartotta meg.

Pályafutása igen sokszínű: 1969-től 1981-ig az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben dolgozott, de a Würzburgi Egyetem Anatómiai Tanszékén posztdoktori ösztöndíjasa, a Virginia Egyetem Charlottesville-i Neurológia Tanszékének adjunktusa, valamint a Sejt és Molekuláris Neurológiai Laboratórium vezetője is volt. 1993-tól a Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központjában dolgozott, professzorként 2004-ben véglegesítették, 2014-től címzetes professzor.

Emellett rövidebb tanulmányutakon vett részt Göttingenben a Biofizikai Kémiai Intézetben (1976), a Montreáli Központi Kórházban (1986), Okazakiban (Japán) a Fiziológiai Tudományok Nemzeti Intézetében (2000) és a Düsseldorfi Vogt Intézetben (2005). Több mint 50 BA-, MA- és posztdoktori hallgató témavezetője volt. Kutatásait 1986-tól – amikor első grantját megkapta – támogatja a NIH Neurológiai Rendellenességek és Stroke Nemzeti Intézete.

Záborszky László munkássága, amely a szelektív idegi fókusztól az Alzheimer- és Parkinson-kór diagnózisáig terjed, jelentősen hozzájárult az agyműködés megértéséhez. Számos tudományos együttműködés létrehozásával a mai napig támogatja a magyar idegtudomány fejlődését: folyamatosan együttműködik magyarországi kollégáival és a Semmelweis Egyetemmel, kurzusokat tart az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetben, tanulmányutakat szervez fiatal kutatók számára. 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és Arany János-éremmel tüntették ki. Kulcsszerepet játszott továbbá a New York-i Magyar Tudományos Társaság megalapításában, amelynek előbb alelnöke, majd elnöke volt. Alapító tagja és volt elnöke az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságának.

Isten éltesse a Professzor urat!