2022. november 4-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvényeként Bártfafürdőn emléktáblát avattunk Dr. Chyzer Kornél balneológusnak, aki 1861 és 1869 között volt a fürdő főorvosa (Chyzer életéről lásd a Dr. Kiss László orvostörténész tollából származó laudációt a cikk végén).

A fürdő vezetősége rendkívül pozitívan fogadta ajánlatunkat az emléktábla elhelyezéséről. Erről tanúskodik, hogy a fürdőtársaság képviseletében az ünnepélyes aktuson részt vett JUDr. Ing. Jaroslav Komora, az igazgatótanács elnöke, Ing. Pavol Menšík főigazgató, Ing. Tamara Šatanková, gazdasági és kereskedelmi igazgató valamint a fürdő több alkalmazottja és vendége is. Külön ki kell emelni Dr. Ján Jaroslav Skorka heraldikai szakember jelenlétét, aki két évvel korábban szlovákra fordította Chyzer 1889-ben kiadott bártfafürdői emlékkönyvét. Ezt az emlékkönyvet a fürdőtársaság 2020-ban ki is adta. Vagyis az emlékkönyv megjelentetése és az emléktábla avatása két, egymáshoz szorosan kötődő eseményként jelent meg a fürdő jelenkori történetében.

A SZMAT részéről prof. Mészáros András, az MTA külső tagja és a SZMAT elnöke, prof. Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora, az MTA köztestületének külső tagja, doc. Kónya Annamária, az Eperjesi Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Intézetének vezetője valamint Mgr. Bolemant Lilla, a Womanpress Kiadó alapítója volt jelen az avatáson. Csupán érdekességként említjük meg, hogy az avatást követően az egyik fürdővendég is méltatta az emléktábla elhelyezését azzal a megjegyzéssel, hogy a múlt emlékezete alapozza meg a jelent. Záróaktusként a SZMAT és a fürdőtársaság képviselői baráti beszélgetéssel fűszerezett munkaebéden vettek részt.

Az emléktábla avatásán, Chyzer életéről elhangzott, a Dr. Kiss László orvostörténész tollából származó laudációt az alábbiakban közöljük:

Chyzer Kornél, Bártfafürdő „sokat tudó” orvosa, természetvizsgálója

Alexandre Dumas egyik regényének hősét, a nápolyi herceg könyvtárosát így jellemzi: „Nem éppen az a fajta, akit tudósnak neveznek… hanem - ami gyakran még több – sokat tudó ember.” Nos, ilyen „sokat tudó” ember volt az a Chyzer Kornél is, aki 1836. január 4-én látta meg a napvilágot Bártfán. Szülővárosában, Kassán és Temesváron végzett alap- s középiskolái után a pesti orvosi kar hallgatója lett. A természettudományok iránti hajlama már medikusi éveiben megmutatkozott. Orvosi diplomáját az 1857/58-as isk. évben szerezte meg Pesten. 1858-ban jelent meg nyomtatásban első műve Über die Crustaceenfauna Ungars, azaz Magyarország rákfaunája címmel. 1860-ban sikertelenül pályázta meg az egyetem természetrajzi tanszékét. E sikertelenséget kompenzálta az a tény, hogy a rákok kutatása terén elért eredményeiért a Magyar Tudományos Akadémia l861-ben, tehát mindössze 25 éves korában levelező tagjának választotta.

Orvosi diplomával s a levelezői tagsággal a zsebében tért vissza szülővárosába s lett annak városi orvosa 1861-től 1869-ig. Bártfa ekkor már a Felvidék híres fürdőhelye is, így nem csoda, hogy Chyzer orvosi érdeklődése, a tovább élő természetrajzi mellett, a fürdőtan, a balneológia felé fordult. Már 1862 elején a pesti Gyógyászat c. lap hasábjain „tudósítást” közöl a bártfai fürdő előző évi idényéről. Hamarosan felismeri, hogy a magyar fürdőügy fellendítéséhez szemléleti változásra van szükség. E változás kulcsfigurája a fürdőorvos, akinek tekintélyt és rangot kell szerezni, hogy intézkedései valóban a fürdőbetegek érdekeit szolgálják. E szemléletváltozás szócsöveként 1868-ban – Orzovenszky Károly balatonfüredi fürdőorvos segítségével – megindította a Fürdői Lapok c. balneológia hetilapot. Chyzer e lapban summázta fürdőorvosi tapasztalatait „A Bártfa fürdő múltja, jelene és jövője” című cikksorozatban.

Chyzer neve országosan ismertté vált és orvosi karrierje is tovább ívelt: 1869-ben Zemplén megye tiszti főorvosának nevezték ki. Ezt követően telepedett le Sátoraljaújhelyen. 1871-ben megjelentette a „Zemplén megye közegészségügyi viszonyai” c. munkáját, amely már sejteti Chyzer képességeit a közegészségügy szervezése terén. Funkciójából kifolyó orvosi kötelessége teljesítése mellett a balneológia és zoológia iránti érdeklődése lankadatlan. Kutatásainak, tapasztalatainak előadásához talált megfelelő fórumot a magyar orvosok és természetvizsgálók évente tartott vándorgyűléseiben. Ellátta e mozgalom titkári, majd alelnöki teendőit és 1890-ben megírta a vándorgyűlések ötvenéves történetét.

Szerteágazó állattani munkásságából kiemelkedett a pókokra irányuló, azaz az arachnológia iránti érdeklődése. Ladislav Kulčinski krakkói egyetemi tanárral együttműködve latin nyelven írta meg négykötetes művét Magyarország pókfaunájáról. A monumentális, nemzetközi érdeklődést kiváltó köteteket a Magyar Tudományos Akadémia adta ki, 1891 és 1899 között.

Chyzer Kornél 1892-ben ért pályafutása csúcsára. Őt, a vidéki főorvost emelte ki a Belügyminisztérium – ez alá tartozott az egészségügy is – a minisztérium közegészségügyi osztályának élére. Jelentős érdemeket szerzett az egészségügyi főhatóságnak megszervezésével, a járványok elleni küzdelem korszerűsítésével, az Országos Betegápolási Alap létrehozásával. S természetesen hű maradt a Bártfafürdőn szerzett vonzalomhoz is: nevéhez fűződik a magyar fürdőügy reformja is.

E rendkívül aktív közéleti és tudományos tevékenységnek a hirtelen halál vetett véget 1909. szeptember 21-én. Hamvait szülővárosában, Bártfán helyezték örök nyugalomra. Véget ért egy életút, melynek hitvallását így fogalmazta meg 1887-ben Chyzer: „A köztesen egy nemesebb cél felé törekedni, az anyagi hasznot nem tekintve, a haza javára dolgozni, mindig és mindenütt elismerésre méltó cselekedet.”

Ehhez, az elismeréshez csatlakozik mai emléktábla avatásunk is, itt Bártfafürdőn, 2022-ben.