A hagyományokhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlésének második napján tartották a Külső Tagok Fórumát az MTA Székházban. Freund Tamás, az Akadémia elnöke köszöntőbeszédében azt mondta:

„Határon túl élő tudósainknak különleges szerepük van az Akadémia életében.

Az a célom, hogy külső tagjaink akadémikussá válásukkal ne csak a címet élvezhessék majd, hanem egyre inkább aktív résztvevői legyenek az Akadémia tudományos életének, és tevékeny szakmai munkájukkal járuljanak hozzá közös sikereinkhez. A kapcsolódásnak megannyi formája lehet, de hiszem, hogy a tudományos gondolkodás és a közös munka támogatása a legnemesebbek közül való.”

Freund Tamás köszöntőt mond az Akadémia 196. közgyűléséhez kapcsolódó Külső Tagok Fórumán
(Képgalériánk az rendezvényről a fotóra kattintva tekinthető meg.) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Akadémia elnöke a magyarországi és a határon túli magyar tudósközösség összekapcsolódásának fontossága mellett a szolidaritás és a társadalmi felelősségvállalás erejéről is beszélt. Az Akadémia 2023. évi jótékonysági gyűjtéséről szólva Freund Tamás elmondta:

„A Magyar Tudományos Akadémia továbbra is különös felelősséget érez az ukrajnai és azon belül a kárpátaljai magyar tudósok, akadémiai köztestületi tagok, egyetemi és főiskolai oktatók, kutatók, hallgatók és családtagjaik, valamint minden Ukrajnában élő magyar iránt.

Ezért az MTA a saját lehetőségein belül – nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül – minden támogatást megad a hozzá fordulóknak.”

Az elnöki köszöntőt az Arany János-díjak átadása követte. Az Arany János-díjnak olyan külhoni magyar tudósok, kutatók elismerése a célja, akik egész szakmai életük során jelentős munkásságot végeztek (Életműdíj), akik valamilyen kiemelkedő tudományos eredményt értek el (Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díj), vagy fiatal kutatóként nyújtottak jelentős teljesítményt (Fiatal Kutatói Díj).

Az Arany János-díj legrangosabb fokozatát, az életműdíjat a hagyomány szerint az éves közgyűlés első napján tartott ünnepélyes díjátadón adják át a kitüntetettnek. 2023-ban az Arany János-életműdíjat Cvetićanin Pintér Lívia kapta.

Cvetićanin Pintér Lívia az Arany János-életműdíj átvételekor Freund Tamás elnök, Erdei Anna főtitkárhelyettes és Kollár László Péter főtitkár társaságában Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Zentán született tudós, az Újvidéki Egyetem és az Óbudai Egyetem professor emeritája, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja és elnöke gépészettel és mechanikával, azon belül főként a nemlineáris rezgésproblémák megoldásával, valamint a változó tömegű testek és a rotorok dinamikájával foglalkozik. Tudományos munkássága és idézettsége alapján a Stanford Egyetem jegyzékén a világ legjelentősebb tudósainak felső 1,5, illetve 2%-ába tartozik. Kiemelkedő tudományos eredménye a nemlineáris rezgések megoldására kifejlesztett módszer, a tudományos irodalomban róla elnevezett „Cveticanin-method”.

A Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat 2023-ban Nagy Éva kutató- állatorvosnak adományozták. A szeghalmi születésű, Kanadában élő tudós az állatorvosi virológia széles körben elismert, nemzetközi szinten kimagasló egyénisége. Számos vírusvakcinát fejlesztett és szabadalmaztatott: munkásságában úttörő jelentőségű volt a baromfipestis elleni baculovírus- és baromfihimlővírus-alapú vakcinák fejlesztése, Tuboly Tamással az állatpatogén vírusok elleni, növényi alapú, ún. „ehető” vakcinák modellezése, valamint a baromfiadenovírusvektor-alapú vakcinák fejlesztése. Nagy Éva tudományos és innovációs eredményei, a hazai állatorvos-tudományi kutatások és a tehetséggondozás terén végzett iskolateremtő munkássága, valamint kutatásszervezői tevékenysége alapján a fertőző állatbetegségek magyar iskolájának legjelentősebb tengerentúli képviselője.

Nagy Éva kutató-állatorvos a Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díj átvételekor Kocsis Károly akadémikus és Freund Tamás elnök társaságában Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A Fiatal Kutatói Díj idei díjazottja a Rimaszombaton született Gergely Viktória, aki 2021-ben szerzett PhD-fokozatot a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán, és elnyerte a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács „Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért” díját társadalom- és bölcsészettudomány kategóriában. Gergely Viktória doktori tanulmányai alatt kiemelkedő eredményeket ért el, és rangos publikációk sorát jelentette meg magyar, szlovák és angol nyelven. A 800 tanuló részvételével a szövegértés területén végzett kutatásából nyert adatok és elemzései releváns, a szövegértés fejlesztését szolgáló tankönyvek kidolgozását tették lehetővé a vizsgált korosztály számára.

Gergely Viktória átveszi a Fiatal Kutatói Díjat Freund Tamás elnöktől Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Az Arany János-díjak után az Arany János-érmeket adták át az idei év kitüntetettjeinek. Az Arany János-érem olyan külhoni magyar tudósok, kutatók kitüntetésére szolgál, akik a külhoni magyar tudományosság és tudományos közélet ügyének előmozdításában szereztek kiemelkedő érdemeket. 2023-ban Arany János-érmet kapott:

Ács J. Zoltán (Amerikai Egyesült Államok), a vállalkozáskutatások nemzetközi szinten meghatározó egyénisége;

Ács J. Zoltán az Arany János-érem átvételekor Kocsis Károly akadémikus és Freund Tamás elnök társaságában Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Bagi Ferenc (Szerbia), az Újvidéki Egyetem egyetemi tanára, a növénykórtan kutatója, több nemzetközi és szerbiai projekt vezetője, illetve résztvevője, aki aktív részt vállal a vajdasági magyar tudományosság szervezésében, irányításában, valamint a vajdasági magyarság közéletében;

Bagi Ferenc átveszi az Arany János-érmet Freund Tamás elnöktől Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Kerekes Judit (Amerikai Egyesült Államok), a City University of New York College of Staten Island tanszékvezető egyetemi tanára, akinek kutatási területe a matematika oktatásának módszertana és a matematikától
való idegenkedés játékos megszüntetése, és széles körű társadalmi, ismeretterjesztő és szervezőmunkát végez az Amerikai Egyesült
Államokban élő magyarok körében és Magyarországon egyaránt;

Kerekes Judit átveszi az Arany János-érmet Freund Tamás elnöktől Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

Szép Sándor (Románia), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professor emeritusa és rektori tanácsosa, akinek felbecsülhetetlen érdeme van az erdélyi magyar nyelvű mérnöki felsőoktatás szervezésében, irányításában, a tudományos közéletben és a külhoni magyar tudományosság előmozdításában.

Szép Sándor az Arany János-érem átvételekor Kocsis Károly akadémikus és Freund Tamás elnök társaságában Fotó: mta.hu / admin

Az ünnepélyes díjátadást az Arany János-díjjal kitüntetettek előadásai követték. Először Cvetićanin Pintér Lívia „Nemlineáris rezgések és csillapításuk” című előadását hallgatva a jelenlévők megismerhették a világhírű „Cveticanin-method” megalkotásának történetét. Ezt követően Nagy Éva beszélt kutatásairól „Vírusok világa” címmel, különös tekintettel az adenovírusokra. Végül Gergely Viktória „Szövegértési képességek felmérése a szlovákiai magyar általános iskolák negyedikes és hetedikes diákjai körében” című előadásában ismertette kutatásait, elsősorban a diákok önértékelése és valós szövegértési teljesítménye közötti összefüggéseket elemezve, és a tanulóknak azokra a szövegértési problémáira fókuszálva, amelyek felismerése a Szövegértő olvasást fejlesztő intervenciós program megalkotásához vezetett.

Hagyomány, hogy a Külső Tagok Fórumán a jelenlévők meghallgathatják az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) konferenciájának nyertes előadását is. Az AMAT 2023-as konferenciájának győztes előadója az Amerikai Egyesült Államokban élő Ács J. Zoltán, az MTA külső tagja volt, aki „Vállalkozói ökoszisztémák és gazdaságfejlesztési politika” címmel mutatta be a több évtizedes vállalkozástudomány-kutatói munkássága során felismert összefüggéseket.

A díjazottak előadásait fórumbeszélgetés követte.

A külső tagok minél intenzívebb bevonása az Akadémia életébe, a határon túli magyar kutatók munkájának elismerése és támogatása Freund Tamás elnöki programjának kiemelt része.

A 2021 őszén felállított Külső Tagok Jogainak Kiterjesztésével Foglalkozó Bizottság azért jött létre, hogy kialakítsák az Akadémia és a külső tagok minél szorosabb együttműködésének keretrendszerét, például a külső tagok közgyűlési képviseletével vagy a tudományos osztályok munkájába való szorosabb bevonásával.

Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke a Külső Tagok Fórumán (2023) Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás

A fórumon Kosztolányi György, az MTA élettudományi alelnöke, valamint Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke ismertették az ügyben eddig végzett munkát és a külső tagok Akadémián belüli jogi helyzetét, majd a jelen lévő akadémikusok – kiemelten a fórumon részt vevő külső tagok – oszthatták meg egymással javaslataikat azzal kapcsolatban, milyen legyen az a jogi környezet, amely lehetővé teszi, hogy az aktív külső tagok munkájukkal egyre szervesebben bekapcsolódjanak az Akadémia szervezeti életébe.

A Külső Tagok Fóruma az MTA 196. közgyűlésén Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás